Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok leállította az F-35-ös vadászgépek fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását Törökországnak – jelentette be hétfőn Charles Summers, a védelmi minisztérium szóvivője.

A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok világosan értésére adta Törökországnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol, Ankara azonban nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalásokat az orosz fegyverzet megvételéről. Washington ezért mindaddig felfüggeszti az F-35-ös vadászbombázók egyelőre még csak tervezett szállításához szükséges felszereléseket, amíg Ankara fel nem hagy az orosz fegyverzet vásárlásának tervével – szögezte le a szóvivő.

Summers hangsúlyozta: a felszerelések és kézikönyvek leszállításának felfüggesztése csupán az első lépés, amennyiben ugyanis Ankara továbbra is tárgyal Moszkvával, Washington felmondja a vadászbombázók eladásáról kötött megállapodást. “Amennyiben Törökország megveszi az Sz-400-as védelmi rendszert, kockáztatja további részvételét az F-35-ös programban” – fogalmazott a Pentagon szóvivője.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször panaszt emeltek Ankara terve ellen, azzal érvelve, hogy részben az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben oroszokkal folytat katonai együttműködést.

A múlt hónapban Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok európai haderejének vezetője egy kongresszusi meghallgatáson kifejezte aggodalmát a török-orosz tárgyalások miatt. Mint fogalmazott: a legjobb tanács, amit adhat, hogy Washington ne működjék együtt olyan szövetségessel, amely az amerikai hadsereg legfejlettebb képességeit fenyegető orosz fegyverrendszert vásárol. A tábornok egyetértett amerikai szakértők azon álláspontjával is, hogy Moszkva így hozzáférhetne a legkifinomultabb amerikai haditechnikához, és kifejleszthetne az F-35-ös vadászgépek semlegesítésére alkalmas saját bombázót.

Az Egyesült Államok és Törökország száz darab ötödik generációs F-35-ös harci repülőgép eladásáról kötött megállapodást, az első két vadászgépet az idén júniusban kellene leszállítania az amerikai félnek.

A Pentagon szóvivője ugyanakkor azt is közölte, hogy Washington egyelőre nem szakítja meg a tárgyalásokat Ankarával.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a múlt pénteken egy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös törökországi sajtókonferencián azt jelentette be, hogy folytatják a tárgyalásokat Moszkvával. A török diplomácia irányítója egyúttal hangsúlyozta, hogy Ankara eleget tesz az F-35-ös programban vállalt kötelezettségeinek.

Brexit

Mozgalmas hónapon van túl az Egyesült Királyság parlamentje. Számos sorsdöntő vagy annak tűnő szavazás történt az Európai Unióból való kilépés mikéntje kapcsán, ugyanis célegyenesbe érkezett a Brexit. Hivatalosan, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSZ) 50. cikke szerint a kilépési folyamatra 2 év van, ami 2019. március 29-én a végéhez ért. Március hónap eseményei az alábbiakban lettek összeszedve és rendszerezve:

A Theresa May, brit kormányfő nevével fémjelzett, az EU tárgyalódelegációja által is elfogadott kilépési megállapodást a januári súlyos parlamenti vereség után március 12-én ismét leszavazták a brit döntéshozók. A kiegészítések ellenére a brit alsóház ismételten elsöprő, 149 fős többséggel utasította el a megállapodást (242 igen – 391 nem arányban). A megállapodást a kormányzó Konzervatív Párt képviselőinek jelentős része és a velük szövetséges észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP) is elutasította, ugyanis nem értenek egyet az ír–észak-ír határ kérdését ideiglenesen rendezni kívánó tartalékmegoldással. Ez alapján a kérdés rendezéséig meghatározatlan időre vámunióban maradna az Egyesült Királyság az Európai Unióval, amennyiben nem sikerül megállapodni a 2020 végéig tartó átmeneti időszak során, ami a döntéshozók többségének elfogadhatatlan.

Másnap, március 13-án a brit parlament alsóháza elutasította a megállapodás nélküli (ún. no-deal brexit) rendezetlen kilépést is, ezzel próbálva elkerülni a gazdasági szereplők és szakértők által jósolt katasztrófát, amit ez jelentene. Az élelmiszer- és gyógyszerellátást, az ipari termelés jelentős részét és az ír–észak-ír békét veszélyeztető kiesést a keményvonalas brexit-párti képviselőkön kívül mindenki el kívánja kerülni. A brit ipar húzóágazatának számító autóipar termelése már a kilépést megelőzően is jelentősen csökkent a brit politikát körülvevő bizonytalanság miatt. A font árfolyama pedig folyamatosan esett a dollárhoz képest a hónap során, ami a gazdasági szereplők csökkenő bizalmára utal.

Március 14-én, csütörtökön arról határoztak a döntéshozók, hogy a kilépési folyamat meghosszabbítását kérje Theresa May kormányfő az Európai Uniótól. Ezáltal az Európai Tanács kezébe adták a döntés jogát, hogy milyen feltételek mellett léphetnek ki a britek az Unióból, a 27 tagországnak ugyanis jóvá kell hagynia a hosszabbítást, illetve annak időtartamát és egyéb feltételeit is. Mindeközben a brit alsóház házelnöke, John Bercow bejelentette, hogy nem engedélyezi a May-féle kilépési megállapodás harmadszori megszavazását, amennyiben az nem tartalmaz érdemi változtatásokat. Ezzel a döntésével a házelnök rendkívüli módon leszűkítette a brit képviselők választási lehetőségeit.

Az Európai Unióban az Általános Ügyek Tanácsa március 19-én ült össze előkészíteni az Európai Tanács két nappal későbbi ülését, valamint tárgyalni 2 fő témáról: a Brexit helyzetéről és a jövőbeli teendőkről. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a Brexittel kapcsolatban minden eshetőségre készen kell állnia az Uniónak és országainak.

A március 21-i ülést megelőzte Theresa May március 20-i levele Donald Tusknak, melyben az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére hivatkozva kérelmezte a kilépés határidejének meghosszabbítását 2019. június 30-ig. Tusk, az Európai Tanács elnöke még aznap nyilatkozott a témában: „Az elmúlt napokban folytatott konzultációim alapján látok esélyt a határidő rövid idővel történő meghosszabbítására, feltéve, hogy a brit alsóház kedvezően szavaz a kilépésről rendelkező megállapodásról. (…) Theresa May miniszterelnök június 30-i határidőt javasol, aminek megvannak az előnyei, viszont több jogi és politikai jellegű kérdést is felvet.”

Március 21-én az Európai Tanács ülésén az uniós tagállami vezetők által hozott döntés alapján a kilépés időpontját módosították. Kétféle lehetőség nyílt így a brit döntéshozók számára:

• Március 29-ig megszavazzák és elfogadják a kilépési megállapodást. Ebben az esetben a kilépés dátuma május 22-re módosul, hogy elég ideje legyen a képviselőknek kidolgozni a kilépéshez szükséges jogszabályokat, illetve, hogy a megállapodást az uniós országok és az EP is ratifikálják. Így az Egyesült Királyság nem vesz részt a május 23-26 között megrendezett Európai Parlamenti választásokon.
• Amennyiben nem sikerül megszavazni a megállapodást, úgy április 12-ig áll rendelkezésre idő a briteknek jelezni, hogy mit kívánnak lépni a továbbiakban. Ez esetben jó eséllyel egy hosszabb, 9-12 hónapos halasztás is szóba kerülhet, amely során egy új népszavazás vagy egy új választás is megrendezhető.

Március 23-án több százezer ember tüntetett a kilépési folyamat megfordítása, azaz az Unióban való maradás mellett, miután közel 6 millió brit állampolgár írta alá az ezt követelő petíciót. A tüntetések még nagyobb nyomás alá helyezik a brit döntéshozókat, hogy vessenek véget az alkotmányos válságnak, amit a kilépés körüli döntésképtelenség okoz. A felmérések szerint már a lakosság több mint fele szeretne inkább az Unióban maradni.

A március 25-én hétfő este tartott szavazáson a brit képviselők szembe menve a kormányfő akaratával egy sor indikatív, véleménynyilvánító szavazás megtartásáról döntöttek (329 – 302 arányban). A benyújtott alternatív javaslatokból a házelnök nyolc megszavazását engedélyezte, azonban a képviselők március 27-én mindegyik javaslatot leszavazták:

• Vámunióban maradás a kilépés után (264 mellette – 272 ellene)
• A kilépésről szóló megállapodást egy népszavazással is meg kelljen erősíteni (268 mellette – 295 ellene)
• A Munkáspárt által javasolt maradás a vámunióban és a közös piacban (237 mellette – 307 ellene)
• Közös piac 2.0: EGT tagság EFTA tagság alapján, tárgyalás átmeneti vámunióról (188 mellette – 283 ellene)
• A kilépés visszavonása, amennyiben nincs megegyezés április 11-ig, valamint nincs megszavazva a rendezetlen kilépés (184 mellette – 293 ellene)
• Rendezetlen kilépés április 12-én (160 mellette – 400 ellene)
• Kétéves átmeneti időszak a kereskedelmi kapcsolatok letárgyalásához, ha nem sikerül elfogadni a May-féle kilépési megállapodást (139 mellette – 422 ellene)
• Tagság fenntartása az EGT-ben, belépés az EFTA-ba (65 mellette – 377 ellene)

A szerdai szavazást követően Theresa May bejelentette, hogy amennyiben az alsóház megszavazza a kilépési megállapodást kész lemondani mint miniszterelnök. Pénteken a brit parlament alsóháza harmadszorra is szavazott a megállapodásról, majd szintén elutasította azt (286 mellette – 344 ellene).

A március 29-i szavazás azonban nem tántorította el a kormányfőt, ugyanis már egy esetleges negyedik szavazásról is szóltak a hírek. A képviselők április 1-jére ismételten több véleménynyilvánító szavazást hirdettek, azt azonban, hogy az Egyesült Királyság milyen irányba haladjon és milyen módon fog kilépni, bizonytalanság övezi.

Március 29-én Tusk elnök az angol alsóház döntését követően egy speciális tárgyalást hívott össze a Brexittel kapcsolatban, mely előreláthatólag április 10-én kerül megtartásra.

Szankciós politika

Az Európai Unió Tanácsa március 3-án korlátozó intézkedéseket fogadott el 7 szír miniszterrel és támogatóikkal szemben, akik az elnyomó rezsim fenntartásában aktívan részt vesznek. A Tanács határozatával 277-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben utazási, vagyonbefagyasztási szankciók vannak érvényben. Szíriával szemben további korlátozások is fennállnak: olajembargó, kereskedelmi és beruházási korlátozások kerültek bevezetésre, valamint a Szíriai Központi Bank eszközei az EU-n belül befagyasztásra kerültek. Ezek mellett korlátozások érvényesek azokra a fegyverekre, eszközökre, amelyek alkalmazhatók a belső elnyomás fenntartására és a személyi jogok megsértésére. A Tanács 2018. április 16-i következtetéseiben kiemelte, hogy ameddig a rezsim folytatja elnyomó tevékenységét, addig az EU újabb korlátozó intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba.

A Tanács reagálva a kercsi incidensre és az azovi–tengeri helyzet eszkalálódására, 8 újabb személyt vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását megsértő vagy fenyegető intézkedéseket elkövető személyek listájára. A jegyzékbe került az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatán belül a „Krími Köztársaságért és Szevasztopol városért” felelős Határigazgatóság vezetője és vezetőhelyettese; 3 parancsnok, akik rombolókon és járőrcsónakokon teljesítettek szolgálatot; 2 orosz ellenőrzőpont szolgálatainál vezető szerepet betöltő személy; és a Krímet és Szevasztopolt magában foglaló régió orosz fegyveres erőkért felelős parancsnok.

Emellett a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat 6 hónappal, 2019. szeptember 15-ig hosszabbították meg.  Az intézkedések összesen 170 természetes és 44 jogi személyre vonatkoznak. A szankciók az utazási tilalmon és a pénzeszközök befagyasztásán kívül az EU-s szereplők számára megtiltják, hogy pénzeszközt bocsássanak a listán szereplő szervezetek és személyek rendelkezésére. A Tanács továbbá felszólította Oroszországot az elfogott ukrán katonák és hajók visszaszolgáltatására és a Kercsi-szoros szabaddá tételére valamennyi hajó számára. Az ukrán válságra adott válaszként bevezetett egyéb uniós intézkedések a következők: az orosz gazdaság egyes ágazatait célzó gazdasági szankciók, amelyek jelenleg 2019. július 31-ig érvényesek, valamint a 2019. június 23-ig érvényes Krím és Szevasztopol tiltott elcsatolásával kapcsolatos szankciók.

Regionális politika

Hszi Csin-ping kínai államfő március 24-26. között háromnapos látogatást tett Franciaországban, közvetlenül azután, hogy római útja során aláírásra került az “Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez való olasz csatlakozásról szóló szándéknyilatkozat. Az Európai Unió vezetői aggodalmukat fejezték ki emiatt, mert tartanak Kína gazdasági térnyerésétől. A látogatás utolsó napjára Emmanuel Macron meghívta Angela Merkel, német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is. Ezzel ki akarta fejezni az Európai Unió egységét. Az európai vezetők azt szorgalmazzák, hogy a Kínával való kereskedelemnek kiegyensúlyozottnak kell lennie és a kölcsönösségen kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy az európai cégek ugyanolyan mértékben férjenek hozzá a kínai piachoz, mint fordítva. Ennek szellemében számos megállapodást kötöttek francia és német cégek kínai beruházásairól, többek között a repülőgépgyártás, hajógyártás és energiatermelés területén. Ezenkívül Franciaország és Kína konkrét beruházási projektekben fog együttműködni azokban az országokban, melyeket érint az Új Selyemútnak is nevezett “Egy övezet, egy út” kezdeményezés.

Salvini: Olaszország felmondhatja a Mediterrán-térségben az uniós katonai küldetést. – Matteo Salvini kormányának fellépése a bevándorlók ellen nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében, ezért elképzelhető, hogy Róma felmondja a Sophia-műveletet. Az európai műveletek célja a következő: az embercsempészek elleni fellépés, a fegyverembargó alkalmazása és a líbiai partvonalak biztosítása, hogy az emberek ne induljanak útnak Európa felé. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője még februárban kijelentette: széleskörűen támogatja a Sophia-műveleteket, és arra kérte a védelmi minisztereket is, hogy ők is tegyenek így. A művelet eredménye, hogy 80%-kal csökkent az illegális bevándorlók száma az Unió partvidékén, és számos embercsempészt és emberkereskedőt sikerült ártalmatlanítani és hatóságok elé állítani.

Szomszédságpolitika

Március 16-án egy nemzeti ünnep alkalmából Azerbajdzsán elnöke több mint 400 fogolynak adott kegyelmet. A kegyelemben részesültek között ellenzéki politikai pártok politikusai, NGO-k alkalmazottai, bloggerek és újságírók szerepelnek. Az EU egy nyilatkozatban üdvözölte az azeri államfő döntését, valamint kifejtette elvárását, hogy a jövőben Azerbajdzsán nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban további hasonló lépések történjenek. „Az EU továbbra is elkötelezett Azerbajdzsán felé az együttműködés fokozásának terén, beleértve az emberi jogokat is, melyek a kapcsolat lényeges elemei”, olvasható a nyilatkozatban.

Egy március 15-én közzétett uniós jelentés ismerteti az EU-Azerbajdzsán Együttműködési Tanács utolsó ülése óta bekövetkezett fejleményeket, ezzel előkészítve a következő tárgyalást, melyre április 4-én kerül majd sor Brüsszelben. A dokumentum fókuszában a kulcsfontosságú fejlesztések, a megkezdett reformok, valamint a kétoldalú párbeszédre vonatkozó jelentések állnak. A találkozó előtt Federica Mogherini, az EU kül és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy Azerbajdzsán az EU kulcsfontosságú partnere. „Az Unió támogatja az azeri reformokat, valamint az ország gazdaságának diverzifikálását”, tette hozzá Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos. Az EU szerint azonban a kapcsolat fejlesztéséhez az országban az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok helyzetének javítása szükséges.

Március 5-én Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vendégül látta Nikol Pashinyant, Örményország miniszterelnökét Brüsszelben. A megbeszélés után Juncker elnök üdvözölte Örményország reformjait, és kijelentette, hogy minél több újító folyamat megy végbe, az állam annál nagyobb pénzügyi és politikai támogatást kap majd. Hangsúlyozta, hogy az EU 2017 és 2020 között 176 millió eurót különített el Örményország támogatására. A Bizottság elnöke kijelentette, hogy a vízumliberalizáció technikai feltételei teljesültek és most már ideje felkérni a többi tagállamot a kérdés közös megvitatására.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az örmény miniszterelnök megvitatta az EU-Örményország partnermegállapodást. Mogherini az EU teljes támogatásáról biztosította Nikol Pashinyant az ország reformjaival kapcsolatban, valamint egyeztettek a hegyi-karabahi konfliktus békés rendezésének lehetőségéről az utóbbi idők örmény–azeri kapcsolatainak tükrében. A főképviselő szorgalmazta az előfeltételek nélküli tárgyalásokat a Minszk Csoport társelnökeinek felügyelete alatt. Az örmény miniszterelnököt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatásáról biztosította a reformokkal kapcsolatban. Emellett Tusk kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet a hegyi-karabahi konfliktusban fenntarthatatlan, és ezért egy mielőbbi politikai megegyezést sürgetett a nemzetközi jog szabályai szerint. Ezenkívül Tusk kiemelte Örményország elkötelezettségét az idén 10 éves Keleti Partnerség felé.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője napokban tett nyilatkozata szerint, az EU álláspontja továbbra sem változott a Golán-fennsíkon kialakult helyzetről. Az ENSZ BT 242-es és 497-es határozatával és a nemzetközi jogrendszerrel párhuzamosan az EU nem ismeri el a Golán-fennsík izraeli fennhatóságát.

Az EU libanoni nagykövete, Christina Lassen március folyamán két libanoni miniszterrel is találkozott a szomszédságpolitika jegyében. Március 1-jén a védelmi miniszterrel, Elias Bous Saabbal folytatott találkozója során kifejezte, hogy az EU továbbra is elkötelezett a libanoni biztonsági szektor és az UNFIL támogatásában. Lassen kifejezte a bizakodását azzal kapcsolatosan, hogy a nyugati határnál történt fejlődés folytatódik. Mindemellett, a környezetügyi, illetve a vízügyi- és energetikai miniszterrel, Fadi Jreissatival és Nada Boustanival is találkozott. A találkozón főképp a Libanont is nagy mértékben sújtó klímaváltozásról és a miniszterek jövőbeni terveiről esett szó. A nagykövet kifejezte az EU támogatását egy zöldebb Libanon kialakításában, hozzátéve, hogy az Unió szerint Libanonban elsősorban az energiaszektor szorul reformokra.

A NATO szerint továbbra is aggodalomra ad okot Oroszország agresszív tevékenysége, ezért az észak-atlanti katonai szövetség növeli jelenlétét a Fekete-tenger térségében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár a tagállamok külügyminiszteri tanácskozása és a katonai szövetség megalakításának 70. évfordulója alkalmából szerdán Washingtonban tervezett rendezvények előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, a NATO szerint fenyegetőek Oroszország Ukrajnával szembeni intézkedései, az utóbbi időben veszélyesen megnőtt a feszültség a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren. Ez indokolja, hogy a szövetség továbbra is szorosan együttműködjön partnereivel a régióban.

“Azt várom, hogy a miniszterek ezen a héten új intézkedéseket fogadjanak el a térség helyzetének javítása és a stabilitás helyreállítása érdekében” – fogalmazott. Kijelentette, a NATO fokozza támogatását úgy Georgia, mint Ukrajna számára a tengeri és a partvédelmi őrök képzése, valamint az információk megosztása terén.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodással kapcsolatban a főtitkár elmondta, Oroszország továbbra is megsérti az egyezményben foglaltakat új rakétarendszerének fejlesztésével. A rakéták létezése és az, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható szándék arra, hogy visszatér a megállapodásban foglaltak betartásához, jelentősen csökkenti Európa biztonságát – húzta alá.

Az Egyesült Államok február elején jelentette be, hogy megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait, és fél évet ad Moszkvának a követelései teljesítésére.

Stoltenberg kiemelte: az idő fogy, a szövetségeseknek meg kell vitatniuk, hogy mi legyen a NATO következő lépése. A katonai tömb továbbra is elkötelezett a leszerelés mellett, de folytatnia kell a hiteles és hatékony, elrettentésre, valamint párbeszédre alapuló politikáját Moszkvával az eredményes védelem fenntartása érdekében – közölte.

A szövetség megalakításának 70. évfordulójára utalva kijelentette: hetven éve Európa és Észak-Amerika szoros kapcsolatot hozott létre, ez a NATO-t a történelem legerősebb szövetségévé tette. A megemlékezés a hét évtizedes béke és jólét ünnepe, de lehetőség arra is, hogy a NATO a jövőbe tekintsen.

“Egy kiszámíthatatlan világban minden nap együtt dolgozunk azon, hogy megakadályozzuk a konfliktusokat, és megőrizzük a békét közel egymilliárd ember számára” – fogalmazott a főtitkár.

Április elsejével elindult a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon a viharjelzési szezon, amely október 31-éig tart.

A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát – mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzés beindításával egybekötött uniós projektbemutató rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.

Bartók az év végéig megvalósuló fejlesztésekről, beszerzésekről közölte: csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is – tette hozzá, jelezve: az együttműködő önkormányzatok közül kettő – Balatonboglár és Balatonfüred – tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.

Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke hangsúlyozta, a balatoni viharjelzés fontossága napról napra nő a gyarapodó szélsőséges időjárási események miatt.

A közelgő főszezon időjárásáról annyit mondott, hogy az előzetes számítások szerint az átlagosnál melegebb nyárra lehet számítani.

A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.

Az elsőfokú viharjelzés – percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés – percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A Malaka-szoros

A Malaka-szoros (lásd 1. ábra) tágan nézve az Indiai-óceánt a lehető legrövidebb úton köti össze a Csendes-óceánnal, így régóta egy fontos kereskedelmi útvonalnak számít, ebből kifolyólag pedig fontos fojtópontnak tekinthető.

1. ábra A Malaka-szoros piros színnel jelölve. (Forrás: Google maps)

A szoros jelentősége a kereskedelem volumenével együtt folyamatosan nőtt. Több mint ezer éve még csak főként az India és Kína közti kereskedelemnek volt a leggyorsabb útvonala, ám ahogy globalizálódott a világ, úgy a kereskedelem is egyre fontosabbá vált. A szoros globális jelentőségre pedig akkor tett szert, amikor már jóval nagyobb távolság megtételére képes hajókkal folyt a kereskedelem, illetve – és ez az előbbi tényezővel szorosan összefüggően – az európai gyarmatosító hatalmak a világ minden táján megjelentek, és a meghódított területeiket csak a vízi közlekedéssel tudták összekapcsolni.

A Malaka-szoros környékét a britek (mai Malajzia és Szingapúr) és a hollandok (mai Indonézia) vonták uralmuk alá egészen a XX. század közepéig, amikor is ezek a területek függetlenekké váltak. Ma Indonézia, Malajzia és Szingapúr rendelkeznek a szoros vizei felett, ám a legnagyobb része Indonéziához tartozik, míg a legjelentősebb kikötő Szingapúré.

Napjainkban a Malaka-szoros a világ legforgalmasabb fojtópontja, jelentőségét pedig növeli, hogy itt szállítják a legtöbb olajat (a Panama-csatornánál 19-szer, a Szuezi-csatornánál 4-szer több olaj megy át a Malaka-szoroson). Ennek az az oka, hogy a kelet-ázsiai gazdaságok afrikai, közel-keleti és európai vízi kereskedelme nagyrészt a szoroson keresztül zajlik. Tekintettel arra, hogy ezek a régiók egyre jelentősebben járulnak hozzá a világgazdaság egészéhez, az itteni kereskedelem koránt sincs leáldozóban. Sőt, a problémát inkább a kapacitás végessége jelentheti.

A gazdaságban betöltött szerepe mellett említésre méltó a szoros stratégiai jelentősége is. Habár nem feltétlenül kell áthajózni a Malaka-szoroson ahhoz, hogy egyik óceánból átjussunk a másikba, mégis fontos közlekedési szempontból is, mivel nagyban lerövidíti a megtenni szükséges utat. Ebből ered Kína „Malaka-dilemmája”, mert a szoros stratégiai fontossága okán a külső hatalmak és a térség országainak érdekei is megjelenhetnek, például a szoros ellenőrzésének vagy lezárásának kérdésében.

A kihívó: Thai- (vagy Kra-)csatorna

1677-ben vetődött fel először az ötlet, hogy a mai Dél-Thaiföld keskeny félszigetét érdemes lenne átvágni, hogy egy csatornát létesítsenek ott (lásd 2. ábra). A XIX. században még Ferdinand de Lesseps is elgondolkozott ezen, aki legfőképpen a Szuezi-csatorna tervezéséről híresült el. A legutóbbi tervek 2005-ben kerültek nyilvánosságra, amikor a The Washington Post lehozott egy, az USA Védelmi Minisztériumának készített belső jelentést, ami szerint Kína szívesen finanszírozná és megépítené a Thai- (avagy Kra-)csatornát. A jelentés alapján 25 milliárd dollárba kerülne a 10 éven át tartó építkezés, amihez nagyjából 30.000 munkásra volna szükség. Maga a csatorna végül szélesebb és mélyebb lenne, mint a Malaka-szoros legkeskenyebb és legsekélyebb pontjai, ami nagyobb hajók átjutását is lehetővé tenné, amelyeknek jelenleg meg kell kerülniük a szorost és más átjárón kell eljutniuk a Csendes-óceánra.

2. ábra Thai- vagy Kra-csatorna (Forrás: International Institute of Marine Surveying)

Kína az új csatornát az Új Selyemút kezdeményezésének keretei közt képzelte el, ami lényegét tekintve arról szól, hogy Kína infrastrukturális beruházásokkal és a kereskedelmi kapcsolatainak erősítésével nagyobb gazdasági és politikai befolyásra tegyen szert. A Thai-csatorna gyakorlati hasznai azonban az Új Selyemút nélkül is kiviláglanak, ugyanis a kínai kereskedelem jelentős hányada a Malaka-szoroson át zajlik, amiből kitűnik az olajimportjának nagysága. A rövidebb úttal valamelyest olcsóbbá válna a szállítás, illetve a csatornával garantálva lenne a szállítóhajók biztonságos útja (a Malaka-szoros környékén nagyfokú a kalóztevékenység). Lényegesebb szempont azonban a katonai megfontolás: az új csatorna baráti kontrolljával biztosított lenne a kínai haditengerészet Indiai-óceánra való gyors és zavartalan átjutása.

Problémák a csatornával

A thai kormány 2007-ben engedélyezte a kínai terveket a Thai-csatornával kapcsolatban, ám a munkálatok nem kezdődtek meg, sőt 2018-ban hivatalos thai források azt nyilatkozták, hogy a kormány számára nem prioritás az új csatorna megépítése, hiszen „még vannak más problémák a térségben, így elsődlegesen azokat kell kezelni.”

Az egyik jelentős probléma Dél-Thaiföldön a szeparatizmus, ugyanis a többségében buddhista országnak ezen része muszlim többségű, akik sosem tettek le a függetlenségről. A thai kormány attól tart, hogy a 100 kilométer  hosszú és 500 méter széles csatorna, miután fizikailag is elvágja a szeparatista régiókat a thai magterülettől, felerősítené a függetlenségi mozgalmat.

Nagy hátráltató erővel bírnak még a gazdasági megfontolások. Míg Kínának kérdés nélkül pozitív volna a csatorna megépítése és üzembe helyezése, Thaiföld számára kérdéses a profit nagysága. Kérdéseket vet fel a csatorna szükségessége is, ugyanis nagyjából 2.200 kilométeres útrövidülést jelentene, míg a Szuezi-csatorna 12.000 kilométerrel, a Panama-csatorna pedig 14.000 kilométerrel rövidíti le a megtenni szükséges utat. Ennek ellenére a csatorna mellett a helyi lakosság kiáll, hiszen nagy munkalehetőségeket rejt magában az építkezés, de ami fontosabb, az új infrastruktúra üzemeltetése. Ugyanis nem csupán egy csatorna kivájásáról van szó, hanem egy új ipari központ létrehozásáról is.

Összességében a Thai-csatornára szükség lenne. Természetesen egy új csatorna önmagában még közel sem jelentené azt, hogy a Malaka-szoros csillaga végleg leáldozna. Ennek oka pedig, hogy a tengeri kereskedelemnek fontos elemei a tankolások és az áru-átrakodások, vagyis a teherszállító hajók általában nem tesznek meg rendkívül hosszú utakat, hanem egy rövidebb út után lerakodják az árut, hogy azt majd egy másik hajóra felpakolják a kikötőben. Éppen ez a Malaka-szoros nagy jelentősége, amelynek már kiépült az infrastruktúrája az üzemanyag-utántöltésekhez és átrakodásokhoz, míg a Thai-csatornánál ez is kiépítésre várna.

A csehek mindig meg tudnak lepni. Miért fontos szemmel tartani a cseh haderő modernizációt, mert méretét tekintve egy kb. azonos erőről van szó, miközben az ország gazdasági ereje is kb. azonos (úgy értem nem egy Hollandia, vagy Belgium, vagy Dánia) és a biztonság és védelempolitikai ambíciói is kb. azonosak. Persze minden itt felsorolt mutatóban jobbak, erősebbek a csehek, az a spórolás (és párhuzamosan gazdasági mélyrepülés) ott nem volt ami itt (és lehet már a rendszerváltás előtt is jobban álltak gazdaságilag, nem tudom, szóval lehet hozott/örökölt dolog). Mi az apropó: a cseh hadsereg páncélozott harcjárműveinek (IFV) modernizációja. Hogy transzparensebb? Fáj igen, de ez itthon politikai jellegű döntés. Így még izgalmasabb, hogy a csehek mit terveznek. Na de mit?
 ...Ministry of Defence revealed new details for the tracked Infantry Fighting Vehicles acquisition. There will be 210 new vehicles at an estimated cost of CZK 53 billion (USD 2.3 billion). The vehicles will be required to carry 11 soldiers (crew of 3, 2 specialists, 6 troopers), the 30mm cannons also stands confirmed, and it has been decided the vehicles are to be mounted with manned turrets. Four manufacturers were invited to submit bids to supply the vehicles: BAE Systems (CV9030CZ), General Dynamics European Land Systems (ASCOD 2), PSM (PUMA) and Rheinmetall Landsysteme (LYNX). An important part of production and servicing is to be assured in conjunction with the VOP CZ – a state owned company that specializes in military equipment engineering, production and development. 
Azaz. Ennél több járművet mi sem fogunk beszerezni valószínűleg. A cseheknek négy gépesített lövés, két könnyűlövész, egy harckocsi és egy légideszant (airborne) zászlóaljuk van. Nekünk van 5 könnyű lövész és egy harckocsi zászlóalj - bár talán Tatán a 2. lövész zászlóalj az csak keret alakulat???? 
Most a felderítő és SF zászlóaljakat nem számolom, azok most sem használnak, ugyan a MH 25. Bornemissza felderítő ezred elődje 1. Páncélos Felderítő Zászlóalj volt.) Szóval, ha nem tévedek nagyot a harcoló egységek számát tekintve (és felépítésük közel azonos), akkor nagyságrendileg azonos méretű beszerzésre lehet számítani, nagyságrendileg azonos összegért. Még egy dolog! Csak most látom, hogy nézem a cseh alakulatokat. 
A cseheknek van 107 Pandur IFV-jük, ami kerekes. Talán ez a két könnyű lövész alakulathoz van? Ha igen, ez AKÁR azt is jelentheti, hogy otthon is két beszerzés lesz. A nehéz és közepes dandárnak lánctalpasokat szereznek be, a könnyűnek (vagy/és a közepesnek) meg kerekest? Hány BTR-80-as is van rendszerben hivatalosan? Hogy ez nem jutott eddig az eszembe! Talán nagyságrendileg azonos mennyiségű IFV-ket fogunk venni? Biztos már államtitok, de azért átgereblélyezem majd a netet.

A Fejér Megyei Főügyészség Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes részvételével évértékelő értekezletet tartott.

Ott István megbízott főügyész értékelte a büntetőjogi és a közjogi szakterület 2018. évi tevékenységét. Elmondta, hogy a megye ügyészi szervezete a tavalyi évben is megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett végezte a munkáját. A jövőre vonatkozó feladatok közül kiemelte az új büntetőeljárási törvény új jogintézményeinek széles körű alkalmazását.

Várhomokiné Rabi Noémi büntetőjogi főügyészhelyettes beszámolójában kifejtette, hogy tavaly is folytatódott az a több éve tartó tendencia, amely szerint csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, különösen az élet és vagyon elleni, azon belül is a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények száma.

Az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követő új jogintézménynek köszönhetően a vádlott beismerő vallomására figyelemmel jelentős számban született jogerős ítélet az előkészítő üléseken, valamint nagy számban élt az ügyészség a bírósági eljárás gyorsítását szolgáló jogintézménnyel, a tárgyalás mellőzésére, illetve a büntető végzés meghozatalára irányuló ügyészi kezdeményezéssel.

Sáfrán Zsuzsanna közjogi főügyészhelyettes kiemelte, hogy a jelentősen megváltozott jogszabályi környezet ellenére az ügyészek szakszerűen végezték a feladatukat. Beszámolójában ismertette a közérdekvédelmi tevékenységben bekövetkezett változásokat, kitért a szabálysértési eljárások törvényességi ellenőrzésével, a cégjogi tevékenységgel, a magánjogi tárgyú ügyészi intézkedésekkel, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletével kapcsolatos fontosabb adatokra.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezetben a 2018-as év – a több jogterületet is érintő lényeges jogszabályok megváltozására figyelemmel – a változás éve volt. Kifejtette, hogy a jelentősen változó jogszabályi környezetben az ügyészség szakszerű, időszerű és eredményes munkát végzett. A jövőre vonatkozó feladatként és elvárásként az új büntetőeljárási törvény szakszerű és eredményes alkalmazását jelölte meg.

Egész napos sebességmérő akciót tart a rendőrség szerdán, reggel hat órától azokon a helyszíneken, amelyeket az állampolgárok javasoltak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf azt mondta, a Speedmarathon nevű 24 órás összeurópai akció célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a közlekedés biztonságának fenntartása nem csak a rendőrség dolga. Beszélt arról is, hogy 2018 augusztusában 31-gyel, egész évben pedig néggyel többen haltak meg közúti balesetben, mint az azt megelőző évben.

Tavaly a halálos balesetek 8,4 százalékát okozta ittas vezetés – ismertette. Hozzátette, az ittasan balesetet okozók 66 százaléka autós, a második helyen tíz százalékkal a kerékpárosok állnak. A balesetek mindössze nyolc százalékát okozzák teherautó- és buszvezetők.

Egyre több vállalat helyezi a felhőbe az üzemkritikus működési folyamatait és a legbizalmasabb adatállományait, azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívások továbbra is jelentősek – derül ki az Oracle és a KPMG jelentéséből.

A vizsgálat szerint a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.

Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.

A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú it-kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.

• A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.

• Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.

• Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.

• A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow it”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.

“Az Oracle-KPMG jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak, amit érdemes hasznosítani. Valamennyi késéssel Magyarországon is ugyanezek a felhőhasználati trendek és a velük járó problémák lesznek jellemzők. Vegyük úgy, hogy nekünk több időnk van informáltan felkészülni arra az időre, amikor a magyar vállalatok és akár az államigazgatás is tömegével futtatnak majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben.

A jelentésben megkérdezettek körében a legfontosabb munkafolyamatok már a felhőben futnak, ezért vállalataiknak az eddiginél sokkal jobban koordinált, integrált és többrétegű biztonsági stratégiára van szüksége. Ezen stratégiáknak része kell legyen a dolgozók biztonsági képzése és tevékenységük monitorozása ugyanúgy, mint mesterséges intelligencia használata.

Adatvédelmi, audit és törvényi megfelelési szempontból is sokat levesz a személyzet válláról egy ilyen modern stratégia. Ugyanakkor nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem azoknak a gyakorlatba való hatékony átültetésére is. Fontos, hogy a felhasználók átlássák, mit szolgálnak a biztonsági szabályozások és azokat be is tartsák, illetve betartassák velük” – mondta Szuhai Gusztáv, az Oracle biztonsági megoldásokért felelős kereskedelmi vezetője.

“Magyarországon tapasztalt érdekesség, hogy bár a kulcs-rendszerek felhőbe telepítése még nem olyan elterjedt, az említett gépi tanulás alapú, felhőben futó korszerű menedzsment megoldásokat sokan szívesen alkalmaznák a saját, hagyományos adatközpontjaik monitorozására – és erre adott is a lehetőség. Az Oracle által fejlesztett üzemeltetési és biztonsági menedzsment megoldások egyaránt használhatók hagyományos vagy felhős környezetben, illetve ezek tetszőleges kombinációjában, és az eddig alkalmazott monitorozó eszközöktől eltérően, az infrastruktúra minden rétegét egyben, egy felületen kezelhetően, holisztikusan monitorozzák” – tette hozzá Szuhai.

A jelentés főbb megállapításai:
• Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
• A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
• Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
• A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
• A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).

Olaszország az első a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-csoport tagjai közül, amely csatlakozik a Kínai Népköztársaság által indított Egy övezet, egy út elnevezésű nagyszabású gazdasági kezdeményezéshez.

Az új Selyemútként is emlegetett kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot 2019. március 23-án írta alá Luigi di Maio, miniszterelnök-helyettes és iparügyi miniszter, valamint He Li-feng, a kínai nemzeti fejlesztési bizottság elnöke Rómában. Ez az esemény volt Hszi Csin-ping kínai államfő háromnapos olaszországi látogatásának csúcspontja. E három nap alatt a két fél összesen huszonkilenc egyezményt írt alá.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) célja olyan infrastrukturális projektek kínai hitelekből való megvalósítása szerte a világon, melyek felgyorsítják a kínai áruk áramlását. A tervek között szerepel egy új szárazföldi útvonal (New Silk Road) és egy tengeri kereskedelmi útvonal infrastruktúrájának kiépítése is (Maritime Silk Road). A cél tehát a kereskedelmileg fontos területeken lévő vasútvonalak, közutak, kikötők, gáz- és olajvezetékek fejlesztése, esetlegesen újak építése kínai bankok által nyújtott hitelekből. Ennek megfelelően a China’s Communication and Construction Company ezentúl használhatja Trieszt kikötőjét a Közép- és Kelet-Európával folytatott kereskedelem élénkítése céljából, illetve Kína részt vesz a genovai kikötő fejlesztésében is.

A kínai kormány hivatalos térképén is szerepel Trieszt kikötője.

A projekt elindítását 2013-ban jelentette be Hszi Csin-ping, kínai államfő. Az alapvető cél természetesen Kína gazdasági és politikai befolyásának növelése, illetve a felhalmozott belföldi tőke hatékony befektetése. Emellett Kínának szüksége van az exportpiacokra, ugyanis a nyugati fogyasztás visszaesése negatívan hatott az exporttól erősen függő kínai gazdaságra. A hatalmas méretű acél- és építőipari kapacitásokat igyekeznének minél hatékonyabban kihasználni, ehhez pedig a belföldi beruházások már nem elégségesek. Természetesen nem utolsó szempont az sem, hogy a kínai gazdaságnak rengeteg nyersanyagra van szüksége, ezt a szükségletet pedig könnyedén fedezhetik, ha a célországokban gazdasági befolyásra tesznek szert.

Kína gazdasági térnyerését kiválóan példázza, hogy 2016-ban kínai cégek többségi birtokosai lettek a pireuszi kikötőnek, ezáltal még több árut tudnak fuvarozni Európa különböző részeire. Ehhez szükségeltetik a Budapest és Belgrád közötti vasúti vonalszakasz felújítása is (habár a kínai kormány térképe szerint a fő útvonal az Adriai-tengeren futna). Kína és tizenhat közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország már aktívan együttműködik az Egy övezet, egy út keretein belül. 2017 decemberében Budapesten tartották a 16+1 együttműködés miniszterelnöki csúcstalálkozóját.

Mindeközben az Egyesült Államok és az Európai Unió nem nézi jó szemmel Olaszország csatlakozását a kezdeményezéshez, ugyanis tartanak a túlzott kínai gazdasági befolyástól. Egy héttel korábban az Európai Bizottság nyilatkozatot adott ki, szót emelve Kína gazdasági erejének növekedése és politikai befolyása ellen. A Bizottság vezetői szerint Kína nemcsak stratégiai–gazdasági partnere az EU-nak, hanem egyben versenytársa is. Ezért a gazdasági kapcsolatokat a kereskedelem és a befektetések terén kölcsönösségnek kell jellemeznie. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta a kiegyensúlyozott és fair kereskedelmi kapcsolatokat, illetve az egyenlő hozzáférést a piacokhoz. Az Egyesült Államok a kereskedelmi versengésen kívül a Huawei kínai telekommunikációs vállalat térnyerésétől is tart, mert szerintük a cég olyan hálózatokat építhet ki, amelyek segítségével a kínai állam számára kémtevékenységet folytathat.

Az olasz kormány azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget a veszélyekre figyelmeztető véleményeknek. Hszi Csin-ping és Giuseppe Conte is utalt arra, hogy a szándéknyilatkozat aláírása történelmi pillanat, hiszen az ókorban is Kína és Itália volt a Selyemút két végpontja. Emellett, ha a kínaiak beruháznak az olasz kikötőkbe, az növelheti Olaszország közvetítő szerepét a kelet–nyugati irányú kereskedelemben. Conte nyilatkozatában megemlítette, hogy az olasz fél szívesen fogadja a kínai vállalatok beruházásait, melyek közös előnyökhöz juttatják mindkét oldalt. Ezen felül a tárgyaló felek kiemelték az Európai Unió és Kína közötti kapcsolat fontosságát. Nagy kérdés, hogy az európai vezetők által hangoztatott kölcsönösséget a kereskedelem és a befektetések terén a jövőben sikerül-e megvalósítani.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban olyan jogos aggodalmak is felmerültek, miszerint Kína gyakorlatilag gyarmatosítja a projektben részt vevő országokat. A szegény, gyenge gazdasággal rendelkező afrikai és ázsiai országok esetében ennek valóban van alapja, hiszen bizonyos államok nem képesek fizetni a hiteleket Kínának. Nem egy esetben Kína területek átadásáért cserébe engedte el az adósságok egy részét. Erre példa Tádzsikisztán, amely 2011-ben egy 1160 négyzetkilométernyi vitatott hovatartozású területet volt kénytelen átengedni, vagy Sri Lanka, amely 2017-ben 99 évre átengedte Hambantota kikötőjének működtetését Kínának. A kelet-afrikai Dzsibutiban pedig kínai katonai bázis működik, tehát nem csupán gazdasági eszközökkel gyakorolják hatalmukat a régió érintett országai felett. Ez a tény pedig már biztonságpolitikai problémákat is felvet. Egyértelmű, hogy a fejlődő világ szegény országaival szemben Kína szinte teljes hatalmi pozíciót tud kialakítani. A jövő nagy kérdése, hogy a napjainkban gyengélkedő olasz gazdaságra hogyan hat majd a kínai hitelezés. Valószínűtlen, hogy Olaszország az afrikai és ázsiai országok sorsára jut, mindenesetre szimbolikus jelentőséggel bírna, ha egy, a G7-es csoportba tartozó fejlett ország gazdasága is „térdet hajtana” a világhatalmi pozícióra törekvő Kína előtt.

Írta: Kőbányai Dénes

Moszkva elmagyarázta Washingtonnak, hogy miért vannak orosz katonák Venezuelában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió által vasárnap sugárzott nyilatkozatában.

“Az orosz külügyminisztérium már kommentálta ezt az ügyet. Nagyjából ugyanolyan módon, de udvariasabb formában válaszoltunk arra a telefonhívásra, amelyet Michael Pompeo amerikai külügyminisztertől kaptam” – mondta a tárcavezető.

“Elmagyaráztuk, hogy mit csinálnak Venezuelában katonáink, akik abszolút legitim és törvényes alapon szolgálják ki azt a technikát, amelyet a kormányközi megállapodás keretében szállítottunk le, amelyet a venezuelai parlament ratifikált és amely abszolút összhangban áll Venezuela alkotmányával” – hangoztatta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedden azt mondta, hogy az orosz katonák a kétoldalú haditechnikai együttműködésről 2001-ben megkötött kormányközi megállapodásnak és a venezuelai alaptörvénynek megfelelő módon tartózkodnak a dél-amerikai országban. Először múlt hétvégén jelentek meg sajtóértesülések arról, hogy Moszkva egy An-124-es és egy Il-62-es szállítógépet küldött Caracasban, fedélzetén mintegy száz katonával és 35 tonna rakománnyal.

A dél-amerikai ország körüli feszültség az elmúlt napokban továbbfokozódott azt követően, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn közölte: Pompeo felhívta Lavrovot és arra figyelmeztette, hogy Washington nem marad tétlen, ha Moszkva nem tanúsít konstruktív magatartást a venezuelai válságban, és tovább támogatja “Nicolás Maduro törvénytelen rezsimjét”. Donald Trump felszólította Oroszországot: vonja ki csapatait Venezuelából. Mint mondta, minden lehetőség nyitva áll ennek a célnak az elérése érdekében.

Lavrov a vasárnap sugárzott nyilatkozatában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai diplomácia eszköztárából az ultimátumok és az azokat követő szankciók kivételével szerinte az összes többi eszköz “eltűnt”. Az orosz diplomácia vezetője így kommentálta Pompeo állásfoglalását, amely szerint a NATO-tagállamoknak közösen kell fellépniük Oroszországgal szemben Ukrajna ügyében.

Elismerte, hogy Pompeo “meglehetősen korrektül” tárgyal, amikor telefonon beszél vele, noha egyértelmű, hogy a felek a legtöbb kérdésben nem értenek egyet. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy külügyminiszternek diplomáciai megoldást kell keresnie a problémákra.

Korszerű mentőhelikopterek állnak szolgálatba hétfőn Szentesen, Debrecenben és Budaörsön – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség három mentőhelikoptert adott át üzemeltetésre az Országos Mentőszolgálat tulajdonában lévő Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nek. A helikopterek közül kettő vasárnap Budaörsről szállt fel, hogy elfoglalja állomáshelyét a szentesi, illetve a debreceni légimentő bázison, a harmadik a budaörsi bázison állomásozik.

A magyar tulajdonú helikoptereket modern mentéstechnikai eszközökkel, lélegeztető, újraélesztő, valamint ultrahang készülékekkel, a korábbiakhoz képest fejlettebb radar- és navigációs berendezésekkel, robotpilótával szerelték fel, alkalmasak éjszakai és kötéltechnikai légi mentésre is.

További hat mentőhelikoptert 2019 decemberéig ad át a Készenléti Rendőrség a légimentőknek – olvasható a közleményben.

Polt Péter legfőbb ügyész 2019. március 19-20. között – a szakmai együttműködés további bővítése és elmélyítése érdekében – hivatalos úton vett részt Ausztriában.

Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész tavaly januárban látogatott hazánkba. A legfőbb ügyészek akkori megbeszélésén – többek között – szó esett a két országban zajló jogszabályi változásokról, és az ügyészi szervezetet érintő kihívásokról. A látogatást viszonozva, az osztrák legfőbb ügyész meghívására utazott Polt Ausztriába.

A tanácskozáson a legfőbb ügyészek tájékoztatták egymást az országhatárokon átnyúló bűnözés és a bűnüldözés aktuális helyzetéről, továbbá megvitatták a jogsegély ügyek intézésének tapasztalatait is. A felek egyeztetése érintette országaik jogalkotásának és jogalkalmazási gyakorlatának időszerű kérdéseit, illetőleg a magyar legfőbb ügyész tájékoztatást adott a 2018. július 01-én hatályba lépett új magyar Büntetőeljárási törvényről.

A hivatalos út alkalmával a legfőbb ügyész a Bécsi Fellebbviteli Bíróság mellett működő Főügyészségen, valamint az Eisenstadti Ügyészségen osztrák ügyészségi vezetőkkel folytatott szakmai megbeszéléseket. A látogatás során Polt találkozott a Bécsi Büntetőbíróság elnökével, Friedrich Forsthuberrel.

Idén lesz 15 éve, hogy Magyarország döntést hozott a NAEW&C-hez való csatlakozásról. Épp 2004-ben csíptem el ezt a képet is a NATO egyik E-3-asáról.

Zord

Zsarolókat fogtak a balatonfüredi rendőrök, több millió forintot követeltek a sértettől – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

Tálib fegyveresek két napi intenzív harc után az ellenőrzésük alá vonták Argandzs Hau járási székhelyt az északkelet-afganisztáni Badahsán tartományban – közölték tartományi vezetők.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Március második felében bő egy hétig ismét egypályás üzem volt Ferihegyen, az induló és érkező forgalom egyaránt a 2-es pályát használta. A spotter szempontból kényelmes helyzetet kihasználva kétszer is kilátogattam a használatos pálya déli végéhez.

Nagyjából fél órát faragott le a repülési idejéből az Emirates triplahetese. Ahogy gyakran lenni szokott, csak a gépre vetült árnyék az egyébként szép időben. 

A 777-es főfutóin hat-hat kerék van, a szárnyakon General Electric hajtóművek dolgoznak.

Közvetlenül az Emirates után érkezik a Qatar Airways A330-asa. Az Airbus négy-négy kerékkel oldotta meg a főfutó kérdését. Ezt a gépet is General Electric hajtóművek tolják, de más típusúak, mint a Boeinget.

A 330-as kiér a felhőárnyékból.

Közelít a Wizz első neója, a HA-LVA lajstromjelű A321-es. 

Blue Bird – Kék madár Tel Avivból.

Amikor ezt a C-12 Huront az USAF részére megrendelték, még Richard Nixon volt a Fehér Ház lakója.

Ez másik légierős gép, a kormányzati repüléseket lebonyolító 89. szállítóezred C-40-ese (Boeing B737-700).

Ha nem csak barátaid vannak, legyen hátul is szemed! A C-40-est önvédelmi rendszerrel látták el.

Füstcsíkot húzó, orrát lógató An-12-es közelít a leszálláshoz.

Az Ukraine Air Alliance teherszállítója még a fenti Huronnál is régebbi, 1966-ban készült a szovjet légierő számára.

Az Eurowings A320-asa a Germanwings üzemeltetésében repül. Itt egy kölni járatot teljesítve érkezik Budapestre.

A Tarom tömzsi A318-asa gyorsít a 31R pályán.

Fény és árnyék határán gurul az OTP-zöld sávokkal díszített, magyar lajstromjelű Falcon 900LX.

Chicago felé indul a LOT Dreamlinere.

A bevezető fénysor felett süllyed az Arkia Tel Avivból érkező ERJ-195-öse.

Márciusban többször is megfordult Ferihegyen a lengyel Enter Air Boeing 737-800-asa.

Egy ős-festésmintás Wizz 320-as, a fehér orrú HA-LPO.

Hiánypótlás egy másik gépről.

Emirates B777-ese, ezúttal nem valamelyik dombról, hanem a „földszintről” fotózva.

Egy kilencven fokos jobb forduló után új irányon gyorsulnak a négylábúak, miután észlelték, hogy a spotter dombon kétlábúak fotóznak.

A váróponton ácsorgó, sokadik Lufthansa gép helyett egy másik, a spotter domb mellett virágzó fán ügyködő légjárót fotóztam.

 *

Reptéri tűzoltók, kerítésen kívül. A patakparti aljnövényzet kapott lángra, amely aztán az élénk szélben gyorsan terjedt. A lapátos ember nem bírt vele, de a tűzoltók percek alatt eloltottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Meghosszabbította földközi-tengeri Sophia misszióját pénteken az Európai Unió, azonban egyúttal felfüggesztette az utóbbi években menedékkérők tízezreit kimentő hajók járőrözését.

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A hét elején ismét rakétát lőttek a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területre – jelentette a 13 – as kereskedelmi tévécsatorna esti híradója.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) tájékoztatása szerint a szervezet főigazgatója nem állított olyat, és nem is utalt nyilatkozatában vagy egyéb módon arra, hogy a terrorcselekmények elkövetésének gyanúja miatt Magyarországon előzetes letartóztatásban lévő szír férfi a görög titkosszolgálattal működne együtt.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.