Biztonságpolitika

Az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá veheti a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint napokon belül hivatalos döntést hozhatnak erről.

A tekintélyes konzervatív lap a hírportálján azt írta, hogy biztonsági körökből származó információi szerint január utolsó hetének első napjaiban döntenek az AfD ügyében. Arra lehet számítani, hogy Thomas Haldenwang, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolja a pártot. Ez a besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat.

A második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejleményt két évig tartó vizsgálat előzte meg. A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.

A FAZ beszámolója alapján a szolgálat szakértői a 24 hónapig tartó elemzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére, ezért nemcsak a Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.

Az AfD vezetői várhatóan tiltakoznak és bírósághoz fordulnak a nemzetbiztonsági szolgálat döntése miatt. Várhatóan a többi között arra hivatkoznak majd, hogy a Der Flügelt hivatalosan feloszlatták, és megfosztották párttagságától Andreas Kalbitz-ot, az AfD Brandenburg tartományi szervezetének széles körben szélsőjobboldali beállítottságúként jellemzett volt vezetőjét.

A 2013-as alapítás idején mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára összpontosító AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.

Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi “goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.

The post Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vonhatják a legnagyobb német ellenzéki pártot appeared first on .

A Nyugat saját belső gondjairól próbálja meg elterelni a figyelmet Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatásának bírálatával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az online esemény közvetítése alatt Himkiben megkezdődött Navalnij ügyének tárgyalása.

“Láttuk, hogy tegnap hogyan kapaszkodtak bele a Navalnij Oroszországba való visszatéréséről szóló hírbe. Érződik, hogy milyen örömmel készültek az egy kaptafára készült kommentárok. Örömmel, mert a jelek szerint a nyugati politikusok úgy gondolják, hogy ezzel el tudják terelni a figyelmet arról a mélységes válságról, amelybe a fejlődés liberális modellje került” – hangoztatta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy a Navalnij-ügy mesterségesen és nem törvényszerűen emelkedett nemzetközi jelentőségre. Mint mondta, Berlin Moszkva kérésére kizárólag az ellenzéki politikus és felesége kihallgatásának anyagát bocsátotta rendelkezésre, ezért az orosz fél kiegészítő adatigényléssel fordul majd Németországhoz.

Lavrov megismételte: Oroszországnak szerinte nincs jogalapja arra, hogy büntetőeljárást indítson a Navalnij elleni “állítólagos” mérgezési kísérlet ügyében. Mint mondta, Moszkva egyetlen olyan bizonyítékot sem kapott, amely alátámaszthatná a Nyugat Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjait. Kifogásolta, hogy az orosz vezetés bírálói hasonlóképpen nem bizonyították be a Szkripal-ügyben és a malajziai légitársaság gépének Kelet-Ukrajna fölötti lelövésének kérdésében megfogalmazott vádjaikat.

Navalnijt vasárnap este vették őrizetbe, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi kezelést kapott, miután augusztusban több nyugati laboratórium megállapítása szerint Oroszországban megmérgezték. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez.

A 44 éves ellenzéki politikus a Seremetyjevo és Moszkva közötti Himki város egyik rendőrparancsnokságán töltötte az éjszakát. Itt hétfőn meg is kezdődött ügyének tárgyalása. Navalnij az eljárást egy, a Twitteren közzétett videoüzenetben “törvénytelennek” és “az igazságszolgáltatás megcsúfolásának” minősítette.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vasárnap este közölte, hogy a politikus az ítéletig mindenképpen őrizetben marad. A hatóság a tárgyaláson Navalnij őrizetbe vételének elrendeléséért folyamodott.

The post Lavrov: a Nyugat saját gondjairól próbálja elterelni a figyelmet a Navalnij melletti kiállással appeared first on .

Észak-Afrika

Algéria

Egy új vezér

Abdelmalek Droukdel júniusi megölését követően, az Észak-Afrikai al-Kaida (AQIM) új vezetőt választott az algériai származású, Abu Obaida Yusuf al-Annabi személyében, aki eddig a szervezet egyik tanácsában és a médiájuk irányításában töltöttbe vezető szerepet. 2015-ben került fel, az Amerika által számontartott nemzetközi terroristák listájára.

Az algériai csoport, amelynek tagja volt 2011-ben esküdött hűséget az al-Kaidának és azóta részt vettek több, a Száhelben végrehajtott terrortámadásban. Többek között a 2016-os Burkina Fasoban elkövetett hotel elleni támadásban, ahol 30, főleg nyugati származású személy halt meg. Korábban, mint azt pozíciói is jól mutatják al-Annabi inkább egy háttérszereplőként teljesített jól, nem pedig gyakorlatias, műveleti helyzetekben.

Abu Obaida Yusuf al-Annabi egy propagandaképen. (Forrás: Wikipedia)

Egyiptom

Emberjogi aktivistákat vádolnak terrorizmussal

Emberjogi aktivisták és az egykori elnökjelölt is a 28 ember között van, akiket egy egyiptomi bíróság felvett az állam által terroristának tekintett személyek listájára. Abdelmoneim Aboul Fotouh, aki 2012-ben pályázott az elnöki posztra, és Alaa Abdel Fattah, baloldali aktivista, aki évek óta tartózkodik háziőrizetbe, a Kairói Büntetőbíróság által megnevezett a legkiemelkedőbb két személy a listára kerültek közül. Aboul Fotouh-t 2018-ban a legutóbbi elnökválasztás előtt tartóztatták le, és korábban szerepelt már a terrorista listán. A 69 éves férfi majdnem két éve előzetes letartóztatásban van, terrorista csoport vezetésének és finanszírozásának vádjával.

A Szíszi kormány 2015-ben kezdte el használni a terrorista listát, és azóta előszeretettel alkalmazza a politikai ellenfeleivel szemben (Muszlim Testvériséggel elsősorban). Noha a megnevezettek között vannak terroristák és fegyveresek, a listára került emberek túlnyomó többsége békés aktivista, politikus és emberi jogi ügyvéd, vagy egyszerűen csak velük kapcsolatban álló ember.

Abdelmoneim Aboul Fotouh egy 2011-es választási plakáton. (Forrás: Facebook/ عبد المنعم أبو الفتوح)

Helikopter-szerencsétlenség a Sínai-félszigeten

Az Egyesült Államok hadserege azonosította azt az öt amerikai katonát, akiket Egyiptomban helikopter-balesetben meghaltak. Az incidens egy békefenntartó misszió során következett be az érintettek a Multinational Force and Observers (MFO) kötelékében szolgáltak, amely nemzetközi misszió feladata  megfigyelni és felügyelni az izraeli-egyiptomi békeszerződésben foglaltak betartását.

Mike Pompeo külügyminiszter nyilatkozatában elmondta, hogy a helikopter szerencsétlenségben egy francia és egy cseh katona is életét vesztette. A cseh védelmi minisztérium megerősítette az információt, továbbá a balesetet okaként technikai hibát említettek.

Hárman a Sínia-félszigeten elhunyt öt amerikai katonai közül. (Forrás: Facebook/ WFLA News Channel 8)

Szudánba látogatott az egyiptomi elnök

Első egyiptomi elnökként Dél-Szudánba látogatott Abd el-Fattáh esz-Szíszi. Nyilatkozatában kifejtette, hogy Salva Kiir elnökkel megvitatták a regionális biztonságot érintő problémákat és a Nílus vizének felhasználását, ami szerinte a reményt és nemzeti fejlődést kell jelentenie mindkét ország számára. Érdekes módon Szíszi nem említette a kérdés középpontjában álló országot, Etiópiát.

Kairó korábban Etiópia gátprojektjét egzisztenciális fenyegetésként jellemezte Egyiptom számára, amely vízellátásának döntő részében a Nílusra támaszkodik.

Esz-Szíszi (jobbra) és al-Burhan egy korábbi találkozó alkalmával. (Forrás: Facebook/ Farhan Jimale)

Líbia
Tömegsírok Líbiában

A 2014 óta zajló második líbiai polgárháborút lezáró tárgyalások kezdődtek meg augusztusban, amit egy szerződésbe foglalt fegyverszünet, és a közös kormányzat kialakításáról szóló tárgyalássorozat követett. A fegyverszüneti megállapodás egyik fontos eleme volt a helyi milíciák beazonosítása és felszámolása, vagy esetleges beolvasztása a majdani közös haderőbe. A konfliktus során mindkét felet támogatták ilyen formában működő csoportok. A milíciákat kiemelten kezeli a szerződés, mivel sok esetben ezek opportunista jelleggel jönnek létre. Sokszor a velük szövetséges hatalom se tudja kontrol alatt tartani őket.

Január közepén a Fáiz asz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert kormány (Government of National Accord – GNA) elfoglalta Tarhúna városát, ahol tömegsírokat fedeztek fel, amelyek 15 testet tartalmaztak, olykor teljes családokat. A GNA azonnal nyomozást indított az ügyben és az elkövetkező hónapokban további, 230 testet exhumáltak a városban és annak környékén. A nyomozás során a gyanú végül a helyi Mohamed al-Káni-ra, és az általa vezetett al-Kánijat milíciára terelődött, akik a megszállás alatt felügyelték a területet. A Káni család Halifa Haftár tábornok csapatait (Libyan National Army – LNA) támogatta a harcok során. Az ENSZ líbiai missziójának (UNSMIL) és emberi jogi szervezetek jelentései alapján is ez a csoport tehető felelőssé az elkövetett atrocitásokért.

Az Egyesült Államok és Németország a teljes családra és a milícia tagjaira vonatkozó beutazási tilalmat, és a külföldi vagyonuk befagyasztását javasolta az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának. Ezt azonban, a szintén Haftárt támogató Oroszország megvétózta arra hivatkozva, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a bűnösség megállapítására, de Moszkva nem zárkózott el a kezdeményezés későbbi támogatásától. Az USA azonban sikeresen kijátszotta a vétót, a 2012-ben elfogadott Magnitsky határozattal, amelynek 2016-ban-a Kongresszus döntése nyomán-globálissá vált hatálya lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy az emberi jogokat megsértő egyéneket és országokat kereskedelmi szankciókkal súlytsa, valamint zárolja az elérhető számláikat.

A török félhold árnyéka Líbia felett

Hulusi Akar török védelmi miniszter látogatást tett Tripoliban, ahol reagált Haftár tábornok azon kijelentésére miszerint addig nem lehet béke Líbiában, amíg a gyarmatosítókat el nem űzik. Utalva ezzel arra, hogy Törökország Miszráta kikötőjében és az al-Watiya légi bázison kíván állomásoztatni csapatokat. A miniszter bármilyen agresszív lépésre elsöprő megtorlást ígért. A nyáron a török katonai támogatásnak köszönhetően, az ENSZ által is elismert GNA-nek sikerült feloldani a 14 hónapja tartó ostromgyűrűt Tripoli körül és visszakényszerítenie Haftár által vezetett Líbiai Nemzeti Hadsereget Szirt városáig.

Szarrádzs (balra) és Erdogan egy korábbi találkozó alkalmával. (Forrás: Facebook/ Anadolu Agency)

Marokkó

Egy hanyagolt konfliktus

November 13-án egy újabb befagyott konfliktus olvadt fel. 1000 Marokkói katona lépett be az ENSZ által ellenőrzött Guerguerat ütköző zónába. Az ezen keresztül vezető fontos kereskedelmi utat, október 21 óta tartott blokád alatt a Nyugat-Szaharai térség autonómiája céljából szerveződő Polisario Front, amely a szomszédos Algéria támogatását élvezi. A bevonuló marokkói erők sikeresen biztosították a területet, azonban erre válaszként a Polisario felmondta az 1991-ben megkötött tűzszünetet. A lázadó erők Szaharai Demokratikus Arab Köztársaság területéről indítottak támadásokat, a 2700 km hosszú homokfal mentén, ami elválasztja egymástól a Marokkó és a Polisario által uralt területeket. A Polisario önkéntesek toborzásába kezdett, és bár marokkói közlések szerint az ellenük indított támadások sikertelenek voltak a harcok továbbra is folynak alacsony intenzitással. A konfliktus fellángolását kiváltó okként a Polisario azt az utat nevezte meg, amely összeköti Marokkót és Mauritániát mivel megépítése szerintük sértette a 91’-es egyezményt. A kép ennél kissé árnyaltabb. A ENSZ missziója (MINURSO), ami 1997-ben népszavazást igyekezett lebonyolítani megbukott, ugyanis Marokkó nem volt megelégedve a szavazásra jogosultak körével. Az ezt követő nemzetközileg indított kezdeményezések is, sorra az egyes felek elutasításával találkoztak. Marokkó a Nyugat-Szahara legértékesebb területei tartja felügyelete alatt, ahol jelentős foszfát lelőhely található és amely régió hozzáférést biztosít az Atlanti óceán halászható vizeihez. Horst Kohler a régióba delegált ENSZ követ lassan egy éves lemondása óta, a nemzetközi szervezet nem nevezett ki utódot. Így a Polisario és a függetlenedést támogató szaharai őshonos nép jogosan érezheti azt, hogy nemzetközileg az ügye elvesztette a támogatást, így az erőszakhoz nyúlva próbálják ügyüket sikerre vinni. Ezzel párhuzamosan az ENSZ szerepe és befolyása az eseményekre erodálódik, így az eszkalálódás veszélye megnő a külső kontrol hiányában.

Nyugat-szaharai zászló és ENSZ-helikopter valahol a sivatagban, melyet magának követel Marokkó. (Forrás: Facebook/ World Politics Review)

Megújuló izraeli-marokkói kapcsolatok

2020 december 13-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Marokkó, idén harmadik országként rendezni kívánja kapcsolatait Izrael álammal és a diplomáciai valamint kereskedelmi kapcsolatok kiépítése felé kíván elmozdulni, a 2000-ben kezdődött második intifáda mozgalom kapcsán befagyott nyilvános dialógus terén. Bár a két ország kapcsolata koránt sem volt ellenségesnek nevezhető annyira, mint a korábban Izrael felé nyitó Emírségeké. Tekintve a hírszerzés terén folytatott, egymást segítő közös tevékenységüket és Algéria mindegyikükkel szembeni ellenséges magatartását, a két nemzetben több közös van, mint bármelyik más arab ország és Izrael viszonylatában. Közel milliós azon zsidók száma Izraelben, akik marokkói gyökerekkel rendelkeznek és jelentős az izraeliták száma az észak-afrikai országban is. A zsidó közösséget a marokkói alkotmány is megemlíti, mint az ország kultúráját gazdagabbá tevő kincset. December 22-én földet érett az első kereskedelmi repülőjárat a rabati reptéren, amelynek fedélzetén utazott Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó, az izraeli delegáció vezetője és Jared Kushner Trump elnök veje, aki a korábbi Ábrahám-egyezmény megkötésében játszott közvetítő és kezdeményező szerepet. Ugyanezen a napon született meg az együttműködési szándékról szóló egyezmény, amely a kereskedelmi és politikai kapcsolatok mellett a turisztikára is nagy hangsúlyt fektet, figyelembevéve, hogy a közös vallású lakosság között aktív kulturális viszony jöhet létre.

A közös társadalmi alapot képző zsidő közösség mellett azonban létezik egy réteg, amelynek tagjai ellenzik a két ország közeledését. A Adl Wal Ihssane csoport, akik a társadalom iszlamizációját tűzték ki célul tüntetést szerveztek, amit a helyi hatóságok sikeresen megfékeztek.

Az egyezség másik fontos eleme a Nyugat-Szahara feletti marokkói autoritás elismerése amerikai részről, ami egy hatalmas lépés a királyság régió béli tevékenységének, és a régió függetlenségéért küzdő Polisario front megítélése szempontjából.

Közel-Kelet

Irak

Választójogi reform Irakban

Irak elnöke ratifikálta az új választási törvényt, amelynek célja, hogy a függetlenek jelöltek számára nagyobb esélyt biztosítson a parlamenti helyek megszerzésére, ezzel utat nyitva a jövő évi előrehozott választásoknak. Barham Saleh elnök hangsúlyozta a szabad, tisztességes és átlátható szavazás szükségességét, amely helyreállítja az iraki nép bizalmát a választási rendszer és az állam iránt.

Az új törvény az ország 18 tartományának mindegyikét több választási körzetre szabja, és megakadályozza, hogy a pártok egységes listákon induljanak, ami a múltban segített nekik abban, hogy könnyedén elnyerjék egy adott tartomány összes mandátumát. Helyette az kapná a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja az adott választási körzetben.

Választási biztosok ellenőrzik a szavazatokat Irakban 2018-ban. (Forrás: Facebook/ Metin Feyzioğlu)

Amerikai csapatkivonások Irakban és Afganisztánban

A Fehér Ház 2500 katonát hoz haza az év végéig Afganisztánból és Irakból a Pentagon legrangosabb tisztségviselőinek tanácsa ellenére. A parancs értelmében az Afganisztánban állomásozó katonák létszáma 4500-ról 2500-ra az irakiaké 3000-ről 2500-ra csökken, tehát a jelenlegi mintegy kétharmadára apad az amerikai katonai jelenlét a két országban.

Nem sokkal a bejelentése után a szenátus legbefolyásosabb republikánusa, Mitch McConnell kifejezte, hogy ellenez minden változtatást az elkövetkező néhány hónapban az USA védelmi és külpolitikájában – ideértve az afganisztáni és iraki jelentős csapatkivonásokat is. McConnell az újságíróknak elmondta, hogy „Afganisztánban és Irakban a katonai erők számának csökkentése, hiba”.

Amerikai katona Afganisztán Kandahár régiója felett. (Forrás: Facebook/ U.S. Department of Defense (DoD))

Trump kegyelmet adott négy elítélt Blackwater tagnak

Karácsony előtt kegyelmet adott Trump elnök két olyan embernek, akik korábban bűnösnek vallották magukat Robert Mueller különleges ügyész vezette orosz beavatkozás körüli nyomozás során, továbbá a Kongresszus három korrupció miatt elítélt republikánus képviselőjének. Trump kegyelmi listáján négy amerikai veterán is szerepelt, akiket iraki civilek meggyilkolása miatt ítéltek el, miközben 2007-ben a Blackwaternek dolgoztak.

Bagdadban, a Nisour téren történt mészárlás, a háború egyik legismertebb eseményévé vált az Egyesült Államokban, és mély nyomokat hagyott mindkét oldalon.

A Blackwater katonai magánvállalat zsoldosai. (Forrás: Faceboook/ Thawka Aung)

Török-iraki megállapodás a radikálisok ellen

Törökország és Irak megállapodtak abban, hogy folytatják együttműködésüket a szélsőséges szervezetek, köztük az Iszlám Állam terrorcsoport és a kurd lázadók elleni harcban – közölte Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök.

Musztafa al-Kadhimi az Ankarába látogató iraki miniszterelnökkel folytatott találkozó után, újságíróknak nyilatkozva Erdogan azt is elmondta, reméli, hogy az iraki-török ​​kőolajvezetéket, amely megsérült az Iszlám Állam elleni konfliktus során, hamarosan megjavítják, és folytatódhat rajta keresztül az olajszállítás a világpiacokra.

Törökország számos határain túlnyúló földi és légi támadást hajtott végre a szomszédos Észak-Irakban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen, akik bázisokat tartanak fenn a régióban. A legutóbbi júniusi offenzíva, a Claw Tiger művelet során, hogy a török kommandósok repültek be, hogy végrehajtsák a műveleteket a PKK ellen, amely 1984 óta harcol a török ​​állammal (Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti).

Török és iraki katonák valahol a két ország határszakaszán. (Forrás: Facebook/ Star Gazete)

Izrael

Izraeli miniszterelnök Szaúd-Arábiában (?)

Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök titokban Szaúd-Arábiába utazott Moszad kémfőnökével, Yossi Cohennel, hogy találkozzon Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceggel és Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, több izraeli sajtóorgánum szerint is. Ha igaz, akkor ez volt az első ilyen találkozó az izraeli és a szaúdi vezetők között, amelyről széles körben beszámoltak az izraeli médiában. Úgy tűnik Izrael, Szaúd-Arábia és a Trump-adminisztráció igyekszik összehangolni álláspontját Iránnal kapcsolatban, mielőtt Joe Biden megválasztott elnök hivatalba lépne. Szaúd-Arábia külügyminisztere cáfolta, hogy a találkozóra Netanyahuval sor került volna, mondván, hogy „a jelenlévő tisztviselők egy amerikai és egy szaúdi volt”.

Szaúd-Arábia lehet a következő ország, mely békét köt Izraellel és elismeri függetlenségét? (Forrás: Facebook/ StandWithUs)

Elnapolt tárgyalások Izrael és Libanon között

Libanon és Izrael között a tengeri határ ügyében tervezett tárgyalásokat elhalasztották, és az amerikai közvetítők most külön-külön veszik fel a kapcsolatot a két féllel – közölték izraeli és libanoni tisztviselők A tárgyalásokat októberben kezdték, a delegációk az Egyesült Államok katonai bázisán gyűltek össze, hogy megpróbálják megoldani a tengeri határokkal kapcsolatos vitát, amely eddig visszatartotta az olaj- és földgázkutatást a vitatott vonal közelében. Yuval Steinitz izraeli energiaügyi miniszter szerint az amerikaiakkal megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat néhány hétre elhalasztják.

Az előkészítés Washington diplomáciájának három évbe telt, és a tárgyalások megkezdése Jeruzsálem és Bejrút közt jelentené a csúcspontot.

Szabadlábon az izraeli kém

Benjamin Netanyjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma által kiadott feltételes szabadlábra helyezés korlátozásainak feloldását Jonathan Pollard, az amerikai haditengerészet volt elemzője ügyében, akit az 1980-as években ítéltek el, amiért Izraelnek kémkedett. Pollard azt nyilatkozta, hogy hamarosan Izraelbe költözik. Netanyahu közleményében elmondta, hogy évek óta dolgozott Pollard szabadon bocsátásáért. „A miniszterelnök arra számít, hogy hamarosan találkozni fog Jonathan Pollarddal Izraelben, továbbá minden izraelivel együtt kifejezi jókívánságait neki és feleségének, Eszternek” – közölte Netanyjahu irodája.

Márciusban Izrael két év alatt a negyedik választását tartja

Izrael parlamentje feloszlatta magát, miután a Benjamin Netanyahu miniszterelnök vezette kormánykoalíció nem tudta elfogadtatni a jövő évi költségvetést. Az ország két év alatt a negyedik választását fogja tartani előreláthatólag március végén.

Netanyahunak új kihívóval kell szembenéznie a befolyásos jobboldali, Gideon Saar személyében, aki a Likud elhagyását követően megalapította saját Új Remény névre hallgató pártját. Több közvélemény-kutatás is azt sugallja, hogy Saar jelentős támogatást vonhat el Netanyahutól és a Likudtól. Mindeközben Gantz politikailag ellehetetlenült. Az általa vezetett Kék-Fehér megrendülése akkor kezdődött, amikor megkötötte a koalíciót Netanyahuval, a közös kormányzás pedig csak ráerősített erre, a közvélemény kutatók szerint ez előreláthatólag csak néhány parlamenti hely elnyerésére lesz elegendő.

A 2015-ös izraeli választás plakátjai. (Forrás: Facebook/ Reading The Pictures)

Letartóztatták Ester Horgan gyilkosát

Elfogták az a férfit, akit Esther Horgen múlt vasárnapi meggyilkolásával gyanúsítanak, a gyanúsított személy állítólag már beismerte tettét és vallomást is tett a bűncselekmény részleteiről. Az 52 éves, hatgyermekes anya, Horgen egy vasárnap délután indult futni a Reihan erdőbe a háza közelében, Tal Menashe településén, és nem tért vissza, mire férje, Benjamin értesítette a rendőrséget. Az erőszak jeleit hordozó holttestét másnap hajnalban találták meg az erdőben.

A palesztin média a gyanúsítottat egy 36 éves férfiként azonosította Turából, aki mintegy 2,5 kilométeres autóútra lakott Tal Menashe-tól. A híradások azt is tudni vélték, hogy különböző bűncselekmények miatt ült már korábban is egy izraeli börtönben.

Az Izraeli Védelmi Erők feltérképezték a gyanúsított ciszjordániai otthonát, felkészülve annak esetleges jövőbeni lebontására.

Ester Horgan. (Forrás: Facebook/ Yishai Fleisher ישי פליישר)

Szíria

Bashar Asszad szíriai elnök új külügyminisztert nevezett ki, Faisal Mekdad külügyminiszter-helyettes személyében. A döntés azután született, hogy miután több mint egy évtizedig töltötte be a posztot Walid al-Moallem november 16-án, 79 éves korában elhunyt. Az elmúlt évtized Aszad ellenes felkelés és polgárháború során az ország egyik legismertebb arca volt a külvilág felé.

Elődjéhez hasonlóan Mekdad is karrierdiplomata, közeli bizalmasa Asszadnak és kemény kritikusa az ellenzéknek az elmúlt tíz év alatt. A polgárháború közel félmillió ember halálát okozta, és az ország lakosságának felét lakhelye elhagyására kényszerítette.

Írta: Hende Olivér és Kovács Ádám

Szerkesztette: Halasi Gábor

 

Lengyelország kezdeményezte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tűzze sürgősen napirendre Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus letartóztatásának ügyét – közölte Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

Wawrzyk a PAP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa sürgős összehívását Lengyelország nagykövete indítványozta az Európai Uniónak (EU) a világszervezet mellett működő képviseleténél. Andrzej Duda elnök az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában viselt lengyel tagságra hivatkozva vasárnapi Twitter-üzenetében nemzetközi szolidaritást sürgetett Navalnijjal.

“Nem maradhat következmények nélkül a nemzetközi közösség és Oroszország kapcsolataiban az, ahogyan az orosz hatóságok Alekszej Navalnijjal bánnak” – fogalmazott Duda. Határozott és gyors EU-szintű reakciót szorgalmazott vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.

“Navalnij őrizetbe vétele egy újabb kísérlet az oroszországi demokratikus ellenzék megfélemlítésére” – írta a Twitteren, az orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon engedését követelve.

The post Varsó az ENSZ fórumára vinné Navalnij letartóztatásának ügyét appeared first on .

Mihail Hodorkovszkij volt orosz olajmágnás kijelentette, hogy Alekszej Navalnij letartóztatásával Vlagyimir Putyin, “az öregedő autokrata” azt próbálja meg demonstrálni, hogy még mindig ő a nagyfőnök Oroszországban.

Hodorkovszkij szerint a Nyugatnak inkább cselekednie kellene, mintsem tárgyalni, ha Navalnij letartóztatása után befolyást akar gyakorolni a Kremlre. Hodorkovszkij szerint a Nyugatnak inkább azok ellen kellene szankciókat elrendelni, akik világszerte érintettek az orosz korrupciós hálózat bővítésében, mintsem az oroszországi Északi Áramlat-2 gázvezeték ellen.

“Putyinnak az az érzése, hogy meg kell mutatnia, még mindig ő a vezérkos a nyájban, különben az emberek azt hiszik, hogy már nem ő a nagyfőnök” – mondta az 57 éves Hodorkovszkij a Reuters brit hírügynökségnek Londonban adott interjúban.

“Egy bűnszervezetek útján bűnözői módszerekkel kormányzó öregedő kényurat soha nem védelmeznek a törvények. Ami védi, az az elképzelés (…), hogy ő a nagyfőnök, és ez az, amit most kétségbe vontak” – tette hozzá.

“Navalnij őrizetbe vétele azt jelenti, hogy a Putyin-rezsim, a bűnöző rendszer a társadalomra való önkényuralmi nyomásgyakorlás módszerei felé halad” – mondta Hvorosztovszkij.

Egy himki bíróság hétfőn döntött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus egy hónapos előzetes letartóztatásáról. Navalnij vasárnap este tért vissza németországi gyógykezeléséből, miután nyugati országok laboratóriumi vizsgálatainak egybehangzó eredménye szerint augusztusban Oroszországban Novicsok típusú idegméreggel megpróbálták megmérgezni. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) indítványozta az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra 2014-ben csalás és pénzmosás vádjával kiszabott 3,5 évi felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását.

Hodorkovszkij, aki a Yukos olajvállat tulajdonosaként valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 évre ítélték. Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Svájcba távozott, ahonnan továbbra is kritizálja Putyint és a Kreml politikáját.

A volt olajmágnás közölte, szeretné, ha Navalnijt szabadlábra helyeznék, de a valóság az, hogy az ellenzéki politikus növekvő nyomásra számíthat az orosz hatóságok részéről, és nem zárta ki azt sem, hogy akár tízévi börtönre ítélik.

The post Hodorkovszkij: az “öregedő autokrata” Putyin Navalnij elítélésével azt akar bizonyítani appeared first on .

A német szövetségi kormány elítéli Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus őrizetbe vételét – jelentették be Berlinben.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok lépése ellentétes a jogállamisággal. Rámutatott, hogy Alekszej Navalnijt egy olyan ítélettel összefüggésben vették őrizetbe, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot. Az orosz hatóságok egy gyilkossági kísérlet áldozatát fosztották meg a szabadságától, holott az elkövetőket kellett volna kézre keríteni – mondta.

A német szövetségi kormány “nyomatékosan felszólítja az orosz kormányt, hogy azonnal engedjék szabadon Navalnij urat, és a legteljesebb mértékben tárják fel az ellene vegyi fegyverrel intézett támadás ügyét” – jelentette ki a szóvivő.

Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy éppen arra az időszakra hivatkozva vették őrizetbe Navalnijt egy önkényesen, a jogállamisággal ellentétesen kiszabott feltételes börtönbüntetéssel kapcsolatos előírások megsértése miatt, amelyet az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet utáni gyógykezelés miatt nem tudott a hazájában eltölteni.

Hozzátette, hogy a politikus szervezetében a németországi gyógykezelés során kimutatott méregről nemcsak a német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverek elemzésére szakosodott laboratóriuma, hanem nemzetközi elemzések is megállapították, hogy a novicsok elnevezésű szovjet fejlesztésű harci idegmérgek családjába tartozik.

Kijev az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének tekinti Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus őrizetbe vételét – áll az ukrán külügyminisztérium hétfőn kiadott közleményében, amelyben a tárca egyúttal ismételten felszólította Oroszországot az általa fogva tartott ukrán politikai bebörtönzöttek szabadon engedésére is. A külügyi tárca megfogalmazása szerint a Navalnij körüli helyzet ” folytatása a Kreml azon szégyenteljes gyakorlatának”, amellyel megsérti az emberi jogokat és a szólásszabadságot. A minisztérium hozzátette, hogy a politikai és közéleti személyiségeknek, a nemzeti kisebbségek képviselőinek, valamint újságíróknak az őrizetbe vétele, illetve politikai üldöztetésük a Kreml által, ellentétes Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel. “Ukrajna követeli az orosz hatóságoktól, hogy haladéktalanul engedjenek szabadon minden politikai foglyot, beleértve Ukrajna állampolgárait is, akiket törvénytelenül tartanak fogva” – áll a közleményben. Kijev emellett felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen határozottabb intézkedéseket az oroszországi vezetés által gyakorolt elnyomás elítélése érdekében.

The post Ukrajna és Németország is elítéli Navalnij őrizetbe vételét appeared first on .

Az Európai Bizottság elnöke elítélte hétfőn Alekszej Navalnij letartóztatását, és az orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon engedésére és biztonságának szavatolására szólította fel az orosz hatóságokat.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a politikai ellenzék fogva tartása nem egyeztethető össze Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Hozzátette, hogy továbbra is számítanak a Navalnij ellen elkövetett merénylet független szervek általi és alapos kivizsgálására.

Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak hétfői közleményében felhívta a figyelmet hogy az orosz igazságszolgáltatás “átpolitizálása” véleménye szerint elfogadhatalan, és Navalnij jogainak tiszteletben tartására szólította fel az orosz hatóságokat. Felszólított továbbá, azon újságírok és állampolgárok haladéktalan szabadon engedésére, akiket azért tartanak fogva, mert a politikus letartóztatásáról tudósítottak, vagy mert támogatták őt. “Őrizetbevételük megerősíti azt a negatív folyamatot, amely folyamatosan szűkíti a független újságírás, az ellenzékiség, és a civil társadalom életterét az országban” – írta Borrell.

A főképviselő emlékeztetett, hogy az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítélte Navalnij elleni novicsok katonai idegméreggel történő merényletet és hat személyre szankciókat vezetett be. Nyomatékosította, hogy az ügyet teljes átláthatósággal és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezettel együttműködve, a lehető leghamarább ki kell vizsgálni.

The post Az Európai Bizottság elnöke Navalnij azonnali szabadonengedésére szólított fel appeared first on .

Egy bíróság Himkiben elrendelte Alekszej Navalnij harminc napra szóló letartóztatását. Az orosz ellenzéki politikus vasárnap este tért vissza németországi gyógykezeléséből, miután nyugati országok laboratóriumi vizsgálatainak egybehangzó eredménye szerint augusztusban méreggel próbálták meggyilkolni Oroszországban..

A február 15-ig tartó időszakban a bíróság el fogja dönteni, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) igényének megfelelően módosítsa-e letöltendőre Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést.

Navalnij a bíróság határozatára válaszul a közösségi médiában még a tárgyalóteremből utcai tömegtüntetésekre szólította fel a híveit, mert szerinte a hatalom ettől “fél” a leginkább, és mert a tiltakozásnak ezt a formáját nem tudja figyelmen kívül hagyni. Leonyid Volkov, a Navalnijt támogató regionális csoportok vezetője a Twitteren közölte, hogy a megmozdulások időpontját szombatra tűzték ki.

Az ellenzéki politikus ügyvédje, Vagyim Kobzev kijelentette, hogy ügyfele nevében fellebbezni fog az ítélet ellen. Navalnij a bíróság döntését “a legmagasabb fokú törvénytelenségnek” minősítette, és kifogásolta hogy az eljárás rendjét szerinte megsértették, nem tettek eleget a bíró lecserélésére vonatkozó kérésnek.

Navalnij védelme egyebek között kifogásolta, hogy ügyvédjeit nem engedték be hozzá a rendőrségre, és a tárgyalásról is csak röviddel a tanácskozás megkezdése előtt értesítették ki őket. A bíróság a himki 2. rendőrparancsnokságon ült össze, ahol a politikus az éjszakát töltötte.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) vasárnap este közölte, hogy a politikus az ítéletig mindenképpen őrizetben marad. A hatóság a tárgyaláson Navalnij letartóztatásának elrendeléséért folyamodott.

Navalnij ellen december 29. óta elfogatóparancs volt érvényben Oroszországban. A FSZIN múlt héten nyújtott be keresetet, amelyben indítványozta az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását.

A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt, vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij megsértette a lakhelyelhagyási tilalmat, amikor szeptemberben Szibériába utazott, ahol egybehangzó külföldi vizsgálatok szerint megmérgezték.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek (egy rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt.

The post Harmincnapi letartóztatásra ítélték Alekszej Navalnijt appeared first on .

Őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust a rendőrök vasárnap este a moszkvai seremetyjevói repülőtér útlevél-ellenőrzésénél.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon, amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A FSZIN vasárnap este közölte, hogy a politikus a bíróság ítéletéig őrizetben marad. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el.

Navalnij Berlinből érkezett haza, ahol azt követően kezelték kórházban, hogy augusztusban több nyugati laboratórium megállapítása szerint Oroszországban megmérgezték. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez.

“Ez a legjobb napom az elmúlt öt hónap alatt, tökéletesen boldog vagyok, hogy megérkeztem” – jelentette ki Navalnij az útlevél-ellenőrzést megelőzően, kamerák előtt.

“Most kimegyek és hazamegyek, mert igazam van, és az összes ellenem indított büntetőeljárás koholt ügy. Nemcsak az igazság áll az oldalamon, de a bíróság is. Semmitől nem félek, és önöket is arra hívom fel, hogy ne féljenek” – tette hozzá, nyilatkozatában arra utalva, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) neki adott igazat az ügyben.

A Pobeda légitársaság Berlin-Moszkva járatának a menetrend szerint Vnukovóban kellett volna leszállnia, a repülőgépet röviddel a földet érés előtt Seremetyjevóra irányították át.

A rendőrség Vnukovóban, ahol többszáz ellenéki gyűlt össze a politikus fogadására, őrizetbe vett több tucat aktivistát. A Vnukovóról Moszkvába vezető autópályát a rendőrség lezárta, amivel megakadályozta hogy Navalnij követői és a reptéren összegyűlt tévéstábok elinduljanak Seremetyjevo felé.

Az ismert orosz ellenzéki szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt. A FSZIN csütörtökön megerősítette, hogy Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket tesz a politikus őrizetbe vétele érdekében. A hatóság közölte: szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (Egy rubel mintegy 4 forintot ér.)

Az EJEB 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint “novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai csoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Az testület ezt tartalmazó hivatalos válaszát csütörtökön tette közzé a blogján Navalnij.

Az ellenzéki politikus ellen december végén az SZK újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette. Navalnij ellen egy harmadik is eljárás is folyik, azzal vádolják, hogy megsértette egy második világháborús veterán méltóságát. A politikus ugyanis tavaly “fizetett lakájoknak” nevezte egy kampányfilm szereplőit – köztük az idős embert is -, akik támogatólag szóltak az orosz alkotmány módosításáról.

The post Navalnijt őrizetbe vették Moszkvában appeared first on .

A Veszprémi Járási Ügyészség indítványozta annak a berhidai férfinak a letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy a házában lopott áramot használva termesztett kábítószer-tartalmú kannabisz növényeket.

Az ügyben a Veszprém megyei katasztrófavédelem képviselője tett bejelentést Várpalotai Rendőrkapitányságra, miután 2021. január 12-én a délelőtti órákban egy berhidai házban keletkezett tűz oltásakor a padlástérben kábítószer-termesztésre utaló növényeket találtak.

A nyomozó hatóság által botanikus szakértő jelenlétében tartott szemlén a teljesen kiégett tetőtérben, illetve a ház épségben maradt másik helyiségében virágzási stádiumban lévő kannabisznövényeket, emellett pedig cserepekben száraz kendergyökérzetet, valamint a növénytermesztéshez használatos eszközöket és anyagokat találtak. A szemlén arra is gyanú merült fel, hogy a férfi szabálytalanul, a szolgáltató vezetékét elvágva, lopott áramot vezetett a lakásba.

A nyomozó hatóság őrizetbe vette a ház tulajdonosát, egy 32 éves büntetett előéletű férfit és gyanúsítottként hallgatta ki termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklás bűntette valamint lopás vétsége miatt.

Az ügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését, melyet a Veszprémi Járásbíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt egy hónapra elrendelt. A bíróság végzése a gyanúsított és a védő fellebbezése miatt nem végleges.

The post Kenderültetvényt rejtett az égő ház appeared first on .

Magánlaksértés bűntette miatt emelt vádat a Pápai Járási Ügyészség azzal a 19 éves férfival szemben, aki éjjel, bekapcsolt motoros láncfűrésszel akart bejutni a falujában lévő egyik házba, hogy az ott tartózkodó kiskorú fiút, akire haragudott, megkeresse.

A vádiratban foglaltak szerint az egyik Pápa környéki faluban élő fiatal férfi azért haragudott a fiúra, mert az a 13 éves húga iránt érdeklődött. Egy 2020. márciusi, késő esti italozás után pedig indulatai odáig ragadták, hogy röviddel éjfél után elhatározta, felkeresi a kiskorút, akiről tudta, hogy egy falubelijénél lakik.

A vádlott előbb azonban otthon magához vett egy motoros láncfűrészt, s azzal ment a sértett házához. A nyitott kerítéskapun át akadálytalanul bejutott az udvarba, majd bekapcsolta a fűrészt, s azzal próbálta kinyitni a ház bejárati ajtaját, melyen két vágást is ejtett, közben pedig azt kiabálta a házban tartózkodóknak, hogy „Meghaltok, most megdöglötök kutyák!”.

A házban ezalatt hárman tartózkodtak, köztük az ingatlan tulajdonosa, illetve a kiskorú fiú, akik a láncfűrész hangjára, valamint a vádlott kiabálására felébredtek és az ajtóhoz mentek, de attól tartva, hogy a fűrésztől bántódásuk esik, nem nyitották ki.

A vádlott, minthogy a fűrész segítségével nem tudott bejutni, azt letette a földre, s vállal törte be a bejárati ajtót, melynek következtében bejutott a lakásba, ahol azonban a két férfi és a kiskorú fiú lefogta. A történteket az elkövető közelben lakó édesanyja meghallotta, és a sértett házához ment, majd fiával együtt távozott a helyszínről.

Az ügyészség vádiratában tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalára és az elkövetővel szemben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt a Pápai Járásbíróságnak.

The post Akciózott a pápa környéki láncfűrészes, de miután lefogták, hazavitte az édesanyja appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A polgárőrség minőségileg is egyre több területen eredményesen dolgozik, amiért komoly elismerést és bizalmat vívott ki a társadalom körében – jelentette ki Kovács Sándor rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének mesteroktatója, aki kérésünkre röviden vázolta a 2017. évi Biztonságpiacban megjelent interjúja óta eltelt időszak tapasztalatait.

Sok szakmabeli örült annak, hogy 2012-ben megjelent a CXX. törvény, amely a rendészeti feladatokat ellátókat közös platformra hozta.
Erdőben, mezőn járva, ha találkozunk zöld formaruhás rendészeti feladatot ellátó személyekkel, csak a jelvényük alapján tudjuk megkülönböztetni, hogy melyik hivatásos vadász, halőr, állami vagy önkormányzati természetvédelmi őr, hegyőr vagy éppen mezőőr. A megkülönböztetés azért lényeges, mert különböző intézkedési jogosítvánnyal és kényszerítőeszköz-használati joggal rendelkeznek. A Rendészettudományi Karon vizsgafeladat mindezek ismerete, de az állampolgárokban jogbizonytalanságot kelt a sokszínűségük.
A gyakorlat még rózsásabb, mivel az agrárminisztérium támogatásával a rendészeti feladatot ellátók, valamint a polgárőrség közreműködésével és a rendőrség felügyeletével 2019–2020-ra meghirdették a Külterületek biztonsága elnevezésű közös projektet.
A rendészettudományban egyre elfogadottabbá válik, hogy – horizontálisan szemlélve – az a felelős a biztonságért, akié a terület, míg vertikálisan a létesítménynek minél nagyobb az értéke és a veszélyeztetettsége, annak védelmezője kap több rendészeti jogosítványt a biztonságvédelemre. A rendőrség mindezeket felügyeli és ellenőrzi, valamint szabálysértés és bűncselekmény esetén eljár.
A településeken az önkormányzatok közterület-felügyelete, mezőőrei, a külterületeken a felsorolt rendészeti feladatot ellátó személyek, a gyárakban, üzemekben, intézményekben és más magánterületen a magánbiztonságot képviselő személy- és vagyon­őrök, a kiemelt létesítményekben pedig a fegyveres biztonsági őrök védik a személy- és vagyonbiztonságot.
A közrend-közbiztonság fenntartásához hatékony támogatást nyújt a lakosság önvédelmi szerveződése, a polgárőrség, amely minőségileg is egyre több területen eredményesen dolgozik és komoly elismerést, bizalmat vívott ki a társadalom tagjainak körében. Ezért gondoltuk azt, hogy minden hivatásrend részére lehetővé tesszük az Egyetemi Polgárőrségben való részvételt, hiszen az egyetemi évek alatt megismert jó gyakorlat bemutatásával a végzett hallgatók az egész országban tehetnek a közbiztonságért, bármilyen munkakörben fognak dolgozni.
Nem hagynám ki a sorból a saját magunk és magánlakásaink védelmét, hiszen a megelőző jogos védelem Alaptörvénybe foglalásával mindenki nagyobb jogi védelemben érezheti magát.
A jövőre nézve legfőbb feladatnak tartom továbbra is a harmonikus jogi környezet kialakítását, amely a szakmai gyakorlatot támogatja, a tudomány pedig kínáljon alternatívákat a további fejlődés érdekében.
Összefoglalva: a jogfejlődés és a gyakorlat lassan, de jó irányba halad, egymást kiegészítik. Szükség van azonban további rendészettudományi kutatómunkára a biztonság megteremtése hatékonyabb módszereinek felfedezéséhez.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A jogfejlődés és a gyakorlat lassan, de jó irányba halad appeared first on .

Elfogtak a rendőrök egy kábítószer-kereskedő bandát irányító 25 éves nőt, aki társával hat illegális bevándorlót szállított Kunszentmártonnál – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A rendőrség honlapján azt írták: a nő rendszeresen vásárolt kábítószert külföldről, a marihuánát rokonokkal és futárokkal hozatta. A futároknak megszervezte a pénzváltást, a vonatjegy vásárlását, a beszerző utakat pedig folyamatosan koordinálta, majd a beérkező árut továbbértékesítette. A nő férjét és unokaöccsét tavaly júliusban fogták el a Kelenföldi pályaudvaron, amikor egy kilogramm marihuánát hoztak Bécsből Budapestre.

Egy futárt októberben, egy másik férfit decemberben kaptak el a rendőrök a szobi vasútállomáson. Előbbi egy Szlovákiából érkező vonattal több mint három kilogramm kannabiszt csempészett be Magyarországra, utóbbinál mintegy egy kilogramm kannabisz volt. A 25 éves nőt hétfőn fogták el a rendőrök Kunszentmártonnál, amikor társával hat illegális szír bevándorlót szállított. A nőt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – olvasható a közleményben.

A banda irányítóját és futárait a cseh társszervekkel együttműködve fogták el a rendőrök.

The post Több lábon állt a kábítószer-kereskedő bandát vezető nő, le is bukott appeared first on .

A moszkvai vnukovói repülőtéren várják a Navalnijt szállító gép érkezését, az ellenzéki politikus több hívét őrizetbe vették.

Navalnij Berlinből érkezik, ahol azt követően kezelték kórházban, hogy augusztusban több nyugati laboratórium megállapítása szerint Oroszországban megmérgezték. A Kreml tagadta, hogy köze lett volna az incidenshez. A rendőrség, a politikus járatának megérkezését megelőzően, őrizetbe vett több ellenzéki aktivisták, köztük Navalnij fivérét, Oleget és a munkatársai közül Ljubov Szobolt és Ruszlan Saveggyinovot és beszorította híveit a váróterem egyik szegletébe.

A hatóságok Szentpéterváron is feltartóztattak több, a politikus moszkvai fogadtatására utazni készülő aktivistát és újságírót is. Közben bejelentették, hogy valószínűleg nem a vnukovói, hanem a seremetyevói repülőtéren száll majd le gép, egyelőre azonban nem tudni pontosabbat.

The post Várják a Navalnijt szállító gép érkezését, több hívét őrizetbe vették appeared first on .

Negyvennégy tő indiai kendert találtak egy szentesi férfi otthonában a nyomozók – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szabó Szilvia közölte, a nyomozás során beszerzett információk szerint a harmincéves szentesi férfi az utóbbi években rendszeresen értékesített marihuánát ismerőseinek.

A rendőrök házkutatást tartottak a férfi lakóhelyén. Az ingatlanban, egy külön erre a célra berendezett helyiségben 44 tő kendernövényt, illetve az azok termesztéséhez szükséges eszközöket és berendezéseket találtak. Dobozokba csomagolva 424 gramm növényi törmeléket – az elsődleges szakértői vélemény szerint marihuánát – is lefoglaltak a nyomozók – tudatta a százados.

A férfi ellen kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

The post Indiaikender-ültetvényt számoltak föl a rendőrök Szentesen appeared first on .

Oroszország megkezdi a kilépést a Nyitott Égbolt szerződésből – közölte az orosz külügyminisztérium.

A kilépési eljárás Oroszországon belüli elindítását a tárca azzal indokolta, hogy nem tapasztalt előrelépést a szerződés működésének útjában álló akadályok elhárításában. A külügyminisztérium közölte, hogy a belső ügyintézési folyamat befejezéséről értesíteni fogja a szerződés két letéteményes államát, Magyarországot és Kanadát.

Az Egyesült Államok november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az orosz diplomáciai tárca szerint az amerikai kilépés komoly kárt okozott, mert felborította a részes államok érdekegyensúlyát, és aláásta a megállapodás bizalom- és biztonságerősítő szerepét.

Moszkva nehezményezte, hogy Washington szövetségesei nem támogatták Moszkva javaslatait a szerződés életben tartására. Oroszország arra kérte a Nyitott Égbolt szerződésben maradó államokat, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítsák egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és az orosz területekről készült légi felvételeket ne adják át a Pentagonnak.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá kilépett. Washington és Moszkva a szerződés megsértésével vádolta egymást.

The post Moszkva megkezdi a kilépést a Nyitott Égbolt szerződésből appeared first on .

Egy nap alatt elfogták a fővárosi IX. kerületi villamosmegállóban késelő társaság tagjait – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: szombaton dél körül Budapesten, a IX. kerületben, a Mester utcai villamosmegállóban egy társaság szóváltásba keveredett egy férfivel, majd egyikük megszúrta a fiatalembert. A csoport tagjai elmenekültek a helyszínről. A férfit életveszélyes sérüléssel vitték kórházba a mentők.

A nyomozók azonosították a feltételezett elkövetőket, és a BRFK rendőrei egy nappal később egy VII. kerületi lakásban elfogták a 21 éves K. Gergőt, a 22 éves K. Lajost és a 27 éves M. Ádámot, majd néhány órával később a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon önként feladta magát a 23 éves Sz. Rafael.

Sz. Rafaelt emberölés kísérlete, három társát segítségnyújtás elmulasztása miatt hallgatják ki, és mindegyiküket őrizetbe veszik – olvasható a BRFK közleményében.

The post Elfogták a budapesti villamosmegállóban késelő társaság tagjait appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Az elmúlt években számos társszervezettel épített ki szoros együttműködést a Budapesti Polgárőr Szövetség (BPSZ), amely ma már elvitathatatlan szerepet játszik a rend fenntartásában a fővárosban. Kardos Pál, a budapesti szervezet elnöke mindazonáltal arra is nagyon büszke, hogy az idén több új szolgálat is elindult a szervezetnél, így például a fővárosi polgárőrök tevékenysége kiegészült a vízi szolgálattal.

— Mik voltak a BPSZ tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt tíz esztendő során?
— Ebben az időszakban nagy hangsúlyt kapott a BPSZ-nél, hogy mint szövetség és ernyőszervezet miként tudjuk anyagilag, eszközökkel, illetve képzéssel támogatni a hozzánk tartozó polgárőr-egyesületek munkáját. A képzésnek mindig kiemelt figyelmet szenteltünk, hiszen a polgárőröknek naprakész tudással kell rendelkezniük a munkájuk elvégzéséhez. Mindemellett az elmúlt néhány évben a hangsúly áthelyeződött a lokális munkáról a központi tevékenységre, hiszen a fővárosban számos polgárőri feladat kapcsolódik a nagy ünnepségekhez, sport- és tömegrendezvényekhez. Fontos kiemelni azt is, hogy az utóbbi években elmélyült és megerősödött a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a BPSZ közötti együttműködés, a fővárosi rendőrségi vezetéssel rendkívül jó kapcsolatot ápolunk. Az elmúlt pár hónapban pedig a Budapesti Polgárőr Szövetség egy régi álma vált valóra: a fővárosi szolgálati tevékenység a közelmúltban kiegészült az évek óta tervezett vízi szolgálattal. A dunai szolgálat jól mutatja, hogy a BRFK szerint a BPSZ vízi tevékenysége nem csupán a rendőrséggel közös, de akár önálló szolgálatra is alkalmas. E tekintetben egyébként a Fővárosi Önkormányzati Rendőrségi Igazgatósággal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is szeretnénk együttműködési megállapodást kötni.

— A fentiek mellett milyen eredményekre a legbüszkébbek a BPSZ-nél?
— A budapesti polgárőrök a katasztrófahelyzetekben mindig példamutató teljesítményt nyújtottak, ebben a vonatkozásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal szoros együttműködésben dolgoztunk. Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatok, az ezzel együtt járó karitatív munka, valamint a közterületi szolgálatok is jelentős eredménynek számítanak a szövetség számára. Jelenleg 51 egyesület tartozik a Budapesti Polgárőr Szövetséghez. Szintén régi álmunk volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem berkein belül létrehozni egy egyetemi polgárőrséget. Ez az jelenti számunkra, hogy a rendészettudományi képzésben, rendészeti karon tanuló hallgatókat bevonhatjuk a budapesti polgárőrök munkájába, akik így betekintést nyernek nem csupán a biztonságszervezési tevékenységünkbe, de a polgárőrök mindennapjaiba, vagyis közvetlenül megtapasztalhatják, hogy mi történik a hétköznapokban az utcán, a való életben.

— Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András a lapunknak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a nagyvárosokban igyekeznek „versenyképesebbé” tenni a polgárőrséget. Hogyan jelenik meg ez a budapesti szervezetnél?
— Nem véletlen, hogy a vidéken szolgálatot teljesítő polgárőrök munkája élesen különbözik attól, amit a kollégáink a főváros vagy a nagyobb városok utcáin tapasztalnak. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos budapesti lakótelepen akár egy épületben laknak annyian, mint egy-egy faluban. Budapesten egész más az emberek gondolkodása, mint vidéken: sokkal közömbösebbek, emiatt jóval nehezebb is rávenni őket az önkéntes munkára. Mindemellett a fővárosban gyorsabb az élet, az urbánus környezetben sokan nem is ismerik egymást. Budapesten ezenkívül másféle bűncselekményeket követnek el, egészen más módszerekkel. A fővárosban mindig is kevesebb polgárőr volt, mint vidéken. A fiatalokat azonban sikerül megszólítanunk: például a rendészeti szakközépiskolák hallgatói a BPSZ-nél töltik a közösségi szolgálatot – vannak tehát eszközeink a fiatalok elérésre, és megjegyzem, országos viszonylatban sok fiatal polgárőr teljesít szolgálatot Budapesten.

— Hogyan „élték meg” a BPSZ-nél a járvány- és veszélyhelyzetet 2020 tavaszán?
— A BPSZ 1700 fős taglétszámmal rendelkezik, akiknek mintegy 55 százaléka 65 év alatti. A veszélyhelyzet kihirdetésekor kétféle feladattípusra fókuszáltunk: az önkormányzatok tevékenységével összehangolva a karitatív munkára, amelynek során a polgárőrök rengeteget segítettek az idős embereknek, többek között a bevásárlásban, a gyógyszerek kiváltásában, illetve a postai küldeményeikhez való hozzájutásban. A másik fókuszpontot a közterületi szolgálat erősítése jelentette: polgárőreink a rendőrség munkáját segítették többek között a kijárási korlátozások betartatásban.

— Melyek a BPSZ prioritásai a következő időszakra?
— Szeretnénk tovább mélyíteni az együttműködést a legfontosabb stratégiai partnereinkkel, így például a BRFK-val, valamint a további társszervezetekkel. Ezenkívül az oktatási tevékenységünket specifikus képzésekkel szeretnének gazdagítani. Már korábban elindítottuk azt a képzéssorozatot, amelyben kimondottan egy-egy biztonsági területre koncentrálva adjuk át a szükséges ismereteket polgárőreinknek. Így például a kollégák már megismerhették a katasztrófavédelem vagy akár az idegenrendészeti főigazgatóság munkáját, hiszen fontos, hogy a polgárőrök az utcán pontosan tudják, hogyan segíthetik leghatékonyabban a társszervezetek munkáját.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Új szolgálatok erősítik a budapesti polgárőrök elismertségét appeared first on .

Újabb emberöléssel gyanúsítják azt a salgótarjáni hajléktalan férfit, akit szerdán fogtak el, így már három gyilkossággal kapcsolatban merült fel a neve.

Szerdán fogták el Salgótarjánban azt a 45 éves férfit, aki késsel megölt egy szintén hajléktalan nőt, majd kiderült, hogy korábban meggyilkolt egy – ugyancsak hajléktalan – férfit is. Szombaton pedig a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense azt közölte, hogy elfogtak egy 50 éves nőt, aki a gyanú szerint a szerdán elfogott férfival közösen halálra vert egy hajléktalan férfit.

Nágel Tamás elmondta: tavaly nyáron Salgótarján belvárosában bántalmazta a két ember az 51 éves hajléktan férfit, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.

V. Szilviát pénteken emberölés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették, és kezdeményezik a letartóztatását – tette hozzá.

A szerdán elfogott M. Szabolcs keddre virradóra több késszúrással ölt meg egy hajléktalan nőt egy híd alatt, a Vásártér közelében. Miután beismerte ezt a bűncselekményt, elmondta, hogy tavaly szeptemberben meggyilkolt egy szintén hajléktalan férfit, akinek a holttestét azóta meg is találták. A bíróság elrendelte M. Szabolcs letartóztatását, aki ellen több emberen elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a rendőrség.

The post Újabb gyilkossággal szaporodhat a szerdán elfogott salgótarjáni gyilkos bűnlajstroma appeared first on .

Törökország a védelmi iparát érintő szankciók felülvizsgálatára szólította fel a leendő amerikai vezetést

Hulusi Akar török védelmi miniszter felszólított a leendő amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül azokat a szankciókat, amelyekkel a NATO-szövetséges Egyesült Államok a török védelmi ipart sújtotta december 14-én orosz SZ-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt. A tárcavezető Ankarában újságíróknak nyilatkozva egyúttal arra kérte a hivatalba lépő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson párbeszédet Törökországgal az ügyben. Akar rámutatott: ha az amerikai fél megoldást akar találni a problémára, akkor az a technológiával kapcsolatos megbeszéléseken keresztül lehetséges.

Január 20-án Donald Trump távozik hivatalából, és Joe Bident iktatják be a helyére, aki közismert bírálója Recep Tayyip Erdogan politikájának.

Akar török védelmi miniszter azt követően tette a kijelentéseit, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter december végén bejelentette: török-amerikai munkacsoport létrehozásáról kezdődtek egyeztetések Ankara és Washington között az amerikai szankciók kivizsgálására. Cavusoglu akkor azt közölte, hogy az Egyesült Államoktól érkezett az ajánlat, amelyet Törökország elfogadott, és már meg is kezdődtek az egyeztetések a munkacsoport létrehozásáról.

Az amerikai büntetőintézkedések között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Törökország 2019-ben szerezte be az SZ-400-as ütegeket. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-asok a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

A török védelmi miniszter most kijelentette azt is, hogy Ankara vissza akar kerülni az F-35-ös programba. Ugyanakkor jelezte, hogy tárgyalások zajlanak Moszkvával egy második beszerzésről az Sz-400-asokat illetően. “Nagyon problémás lenne visszafordulni arról a pontról, amelyre eljutottunk” – tette hozzá Akar.

The post Törökország a szankciók felülvizsgálatára szólította fel a leendő amerikai vezetést appeared first on .