Biztonságpolitika

Aviv Kochavi vezérkari főnök szerint pontos, ütőképes katonai tervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy meghiúsítsa az iráni nukleáris bomba elkészítéséhez szükséges áttörést. Kochávi emellett felvázolt egy hagyományos harci eszközökkel zajló esetleges összecsapást is, amelyben rengeteg rakéta zúdulna Izrael földjére, és amelyben ennek megakadályozására izraeli támadó rakéták árasztanák el az iráni célpontokat.

A rádió szerint Aviv Kochávi vezérkari főnök bejelentése összefüggésben áll a hadsereg pénzügyi követeléseivel, ugyanis ezen a héten ül össze a 2021-es védelmi kiadásokról döntő izraeli biztonsági kabinet, amelyen az országos éves költségvetés hiányában a kérést megvitatják.

Az izraeli hadsereg négymilliárd sékeles (közel 400 milliárd forintos) külön összeget kér ezen a megbeszélésen a szokásos éves kiadásaira, valamint újabb hárommilliárdot (közel 300 milliárd forintot) egy Irán elleni esetleges akcióra, főként a légierő rendkívüli kiadásaira a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter várhatóan támogatni fogja Kochavi követeléseit, miközben egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok új, Joe Biden vezette kormánya miként kívánja megoldani az iráni nukleáris kérdést.

A ynet szerint a vezérkari főnök már tavaly tavasszal elkészíttette az Iszlám Köztársaság elleni esetleges támadás terveit, amikor kiderült, hogy az irániak nagyon előrehaladtak az urándúsító centrifugák új generációjának kifejlesztésében, amelyek 6-10-szer gyorsabban képesek elődjeiknél az urán dúsítására. Az új centrifugák bevezetése több hónapnyi időelőnyt teremtett Irán számára az atombomba létrehozásához. Egy olyan nukleáris robbanófejhez, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború végén Japánra, Hirosimára dobott, 28 kilogramm urán 90 százalékosra dúsítása szükséges.

Az új iráni centrifugák kifejlesztése azért keltett különös aggodalmat Izraelben, mert azt jelzi, hogy Iránnak már lehet atomfegyvere, vagy képes néhány héten belül előállítani azt, akárcsak Észak-Korea. Ebben a helyzetben Izraelnek, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak nem lesz elegendő idejük diplomáciai vagy katonai eszközök előkészítésére Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására. A lap szerint Kochavi ezért döntött úgy több mint fél éve, függetlenül az amerikai elnökválasztás eredményétől, hogy megkezdi a katonai terv kidolgozását az esetleges iráni atomfegyverek ellen.

Kochávi a tel-avivi egyetem nemzetbiztonsági intézetében tartott konferencián beszélt kedden erről a haditervről. A vezérkari főnök azt is kijelentette, hogy az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás – amelytől Donald Trump 2018-ban visszalépett – lehetővé tenné Irán számára, hogy elegendő uránt dúsítson ahhoz, hogy elérhető távolságba kerüljön az atombombához.

“Ha a 2015-ös nukleáris megállapodás megvalósult volna, Irán már megszerezte volna a bombát”- mondta Kochávi. “Stratégiailag ez feltehetően a Közel-Kelet regionális fegyverkezéséhez vezetne” – hangsúlyozta. “Ezért rossz, és nem engedélyezhető semmi sem, ami erre a megállapodásra hasonlít. A mai Irán nem a 2015-ös Irán. Ma Irán hatalmas nyomás, gazdasági nyomás alatt áll, amit minden módon fenn kell tartani, bármi is történik” – vélekedett a hadsereg vezetője összhangban Netanjahu politikájával.

Netanjahu 2009 óta tartó kormányzása alatt számos alkalommal került elő az iráni atomfegyverkezés kérdése, amelynek megakadályozását kormányzása kulcskérdésének tekinti. Az izraeli miniszterelnök az akkori amerikai elnökkel, Barack Obamával is szembehelyezkedett, elítélte az Obama által megalkotott atomalkut, mert az szerinte nem szolgálta megfelelően ezt a célt.

Ugyanakkor Kochavi elődje, Gadi Ejzenkot vezérkari főnök nem támogatta ebben a kormányfőt, és nyíltan is szembekerült Netanjahuval, amikor kijelentette, hogy Irán betartja a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeit. A keddi konferencián felszólalt Gabi Askenézi külügyminiszter is, aki 2010-ben vezérkari főnökként Meir Dagannal, a Moszad, a külföldi hírszerzés akkori főnökével együtt ellenezte az Irán elleni, Netanjahu szorgalmazta katonai akciót. A katonai beavatkozást ezért akkor a kormány elvetette.

“Nem javasolnám a médiában az új amerikai vezetéssel szembeni konfrontációs politikát” – mondta Askenázi a nemzetbiztonsági konferencián, melyben Kochávinál engedékenyebb hangot ütött meg.

“Ki kell meríteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel profi, valós és átlátható tárgyalást folytathatunk egy zárt teremben, és arra kell törekednünk, hogy központi szerephez jussanak az izraeli aggodalmak Irán nukleáris képességeinek megakadályozására” – mondta Askenázi, ugyanakkor szerinte is fenn kell tartani ezzel egy időben a katonai beavatkozás lehetőségét.

The post Az izraeli hadsereg tervet dolgozott ki az iráni nukleáris program ellen appeared first on .

A közlekedési társaság azt közölte, hogy pozitív tapasztalatokkal zárult a decemberi, zsebtolvajlás elleni közös akció, és az utasok biztonságérzetének növelése érdekében idén is folytatódik a BKK és a BRFK közös, több napig tartó akciósorozata.

Ezúttal a VII., a VIII., a IX. és a X. kerület meghatározott járatain biztosít fokozott jelenlétet a rendőrség a BKK jegyellenőrei mellett. A jegyellenőrök az utazási jogosultságot ellenőrzik, illetve figyelnek a járványügyi szabályok betartására, a rendőrség munkatársai pedig biztosítják a közrendet – olvasható a közleményben.

Azt írták, a társasághoz érkező visszajelzések szerint az utasok biztonságérzetét főképp a járatokon felbukkanó garázdálkodó személyek, a zsebtolvajok, illetve a vírusfertőzés lehetősége zavarja. Ezért a két szervezet szorosabb szakmai kooperációval, közös kommunikációval, figyelemfelkeltő és edukációs videókkal csökkentené a közösségi közlekedéssel összefüggő szabályszegések számát, illetve segítené elő a járványügyi szabályok betartását.

Közölték, a jövőben minden hónapban várható a mostanihoz hasonló, a fővárosban közlekedők biztonságérzetét erősítő közös akció.

The post Közös ellenőrzést tart a rendőrség és a BKK fővárosi tömegközlekedési vonalakon appeared first on .

Legutóbb a hétvégén volt példa ilyen akcióra: a tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint szombaton a kínai légierő 12, vasárnap pedig 15 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. Kína, amely saját területének tekinti Tajvant, rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közelében, ám a berepüléseket jellemzően egy vagy két felderítő repülőgéppel hajtják végre, a hétvégi akció ezért kirívónak számít.

A hétvégi berepülésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Csu elmondta: a kínai hadsereg ezeken a gyakorlatokon keresztül mutatja be elszántságát a nemzeti szuverenitásnak és az ország területi egységének a védelmét illetően.

Az amerikai külügyminisztérium még szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással. A kínai külügyminisztérium erre válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

The post Peking figyelmeztetésnek szánta a kínai hadsereg akcióit Tajvan közelében appeared first on .

(Itt a Honvédelmi Minisztérium Facebook bejegyzése)

Nekem ez az év híre. Mondhatnám szenzáció. Magyarország NATO szerepvállalásában biztos mérföldkő lesz. Előbb utóbb gondolom ennél hivatalosabban bejelentik, hogy a KFOR missziónak magyar parancsnoka lesz ebben az évben (persze a honvédségben bármi megtörténhet, láttam már olyat, hogy missziót vezető parancsnokot az indulás előtt egy két hónappal cseréltek, talán ezért várnak még vele?). A 2021 novemberétől kezdődő beosztásra Kajári Ferenc dandártábornokot, a KNBSZ felderítő csoportfőnökségének csoportfőnöke van kijelölve. A poszt 2010 decemberében jelent meg, azóta nem rázott meg senki :) Régóta hallani  erről a lehetőségről, hogy Magyarország megszerezze ezt a nagy presztizsú beosztást. A KFOR mára a NATO legnagyobb katonai missziója, az elmúlt években M.o. folyamatosan növelte a katonai hozzájárulás mértékét, miközben mások csökkentettek vagy kivonultak. 2020 nyari adatok szerint a magyar hozzájárulás majd 400 fő volt, a harmadik legnagyobb kontingens az amerikai (660) és az olasz mögött (540). A KFOR parancsnokot egy ideje az olaszok adták folyamatosan, tőlük fogjuk egy évre átvenni. Nyilvánvalóan óriási elismerés lesz ez a magyar honvédségnek és presztizs az országnak. Ha az ameriakaik és az olaszok (legalább ez a két ország) nem bíznának abba, hogy képesek leszünk felnőni a feladathoz, és (nagyobb problémák) nélkül megcsinálni a KFOR parancsoki beosztást, akkor el sem jutottunk volna idáig. A koszovoi misszió nem túl látványos, nincsen erőszak (szerencsére), jól bejáratott, a kezdetektől, 1999 óta vagyunk jelen, sok tapasztalat összegyűlt, így minden adott, hogy sikeres legyen az egy év.

A bíróság közleménye szerint az ügy elsőrendű, 41 éves, büntetett előéletű férfi vádlottja és 39 éves nő élettársa 2017-ben vette gondnokság alá a sértettet, aki születésétől fogva fennálló enyhe fokú szellemi visszamaradottságban szenvedett, önálló életvezetésre nem volt képes, segítségre és irányításra szorult.

A vádlottaknak 2017-ben és 2018-ban rendszeres megélhetést biztosító jövedelme nem volt, ezért a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva az elsőrendű vádlott őt szexuális szolgáltatások nyújtására több férfinak felajánlotta, megszervezte a szolgáltatások helyét, idejét, a sértettet a férfiak lakására, majd onnan hazaszállította. A pár gondnoksága alá helyezett nőt 2018-ban ugyanezen céllal a férfi Németországba is kivitte, míg a 2018 szeptemberéig tartó tevékenység szervezésében a másodrendű vádlott segítséget nyújtott élettársának. A gondozott nő a prostitúciós tevékenységéből származó bevételét – több százezer forintot – átadta a pár férfi tagjának, majd az így szerzett pénzt a vádlottak felélték.

A Zalaegerszegi Törvényszék folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. A férfit két és fél év börtönre, míg a nőt – mint bűnsegédet – két év börtönre ítélte. A büntetés végrehajtását a másodrendű vádlott esetében négy év próbaidőre felfüggesztették. A védelmi fellebbezések folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla a törvényszék ítéletét megalapozottnak találta és helybenhagyta, így az ítélet jogerős.

The post Aljas pár: prostituáltként dolgoztatták a gondnokságuk alatt álló nőt appeared first on .

Egy éve január 3án lőtte ki egy amerikai drón Kaszem Szulejamani iráni tábornokot és barátját Abu Muhandis-t az iraki síita milíciák „vezetőjét” (egyszerűsítek). Ez már ki volt tárgyalva sokszor.

A likvidálást követőn napokban, hetekben mindenféle hírek megjelentek arra nézve, hogy után milyen válaszcsapást (csapásokat) fog végrehajtani. A valódi mellett (rakétatámadás az al-Asad és Harir bázisok ellen) volt rengeted kamu/összesesküvés elmélet is.

El is felejtettem volna ezeket, ha ne látom tegnap azt a jelentést, amely egy amerikai E-11-es kommunikációs átjátszó repülőgép lezuhanásának körülményeiről készült. Ez a légierőhöz tartozó gép egy éve, január 18-a körül zuhant le Kelet-Afganisztánban. Akkor az iráni média, annak affiliációi, hasznos idiótái, összeesküvés hívők, USA utálók stb. lehozták, hogy ez volt az egyik iráni válasz, vagy hogy a tálibok lőtték le a gépet iráni megbízásból.

Talán el is felejtettem volna a sztorit, hogyha nem lett volna kiszínezve egy bizonyos „Mike ajatollah” CIA vezető részvételével, aki állítólag a gépen volt és aki a Szulejmani elleni likvidálás irányítója volt. Így lett volna teljes és célzott az iráni bosszú.

Mike ajatollah állítólag a CIA Irán elleni részlegének vezetője, áttért muszlim, láncdohányos, munkamániás és még lehet, hogy létezik, mert létezéséről először a New York Times számol be először.

A sztorit az is izgalmassá tette, hogy kevesen tudták pontosan mire is szolgált ez a gép, annyira ritka volt (konkrétan az egyetlen a légierőben), ahogy most olvasgattam a sajtót, általában csak hírszerző/felderítő gépnek aposztrofálták. Pedig csak: allowing different battlefield communication systems to share data (Tab CC-21). The BACN has the capability to relay voice, video, imagery and data between warfighters in the air and on the ground, 24 hours a day and seven days a week (Tab CC-22) (a jelentésből)

Most egy évvel nyilvános a jelentés, mire jutottak a vizsgálatok. A gép elvesztéséhez pilóta hiba vezetett, ami valszeg túlzott önbizalmából (overconfidence) vezethető le. A kéthajtóműves gép bal hajótműve sérülést szenvedett repülés közben, leállt. Ennél a gépnél azonban nehéz lehet megállapítani a pilótafülkéből, hogy melyik hajtóműről van szó, a főpilóta ezt elmulasztotta és a működő jobb hajtóművet is leállította, mert azt hitte az sérült meg. És nem is próbálta meg a továbbiakban újraindítani. Ebben a szituban először vissza akart térni a gép Kabulba, majd később módosított, hogy egy közelebbi kitérő reptérre menjen. Eközben annyi időt vesztett a sikló repülőgép, hogy nem érte ezt a repteret sem, hanem attól néhány kilométerre kényszerleszállt és megsemmisült.

Drámai lehetett az a 12 perc, amíg a pilóták megpróbáltak rájönni a hibára, értelmezni a rengeteg jelzést, átlapozni a checklisteket. Mivel az elején menthetőnek tűnt a dolog, gondolom csak az utolsó pillanatokban érhette el őket a pánik. A fő/oktató pilóta majd 5000 repül órával rendelkezett, ebből 1000 órával az E-11-esen. A másodpilótának ez volt a harmadik kvalifikációs repülése ezen a típuson. Neki összesen 1300 repült órája volt, ebből – ha jól értem – T-6-os kiképző gépen 7xx óra mint kiképző pilóta, és 124 óra B-1 bombázón (részlet kérdés, csak azon gondolkodom, hogy milyen pilóta karrier rajzolódik ki ebből)

Hangsúlyozta, hogy a rendszer hosszútávon kiszámítható finanszírozást nyújtana élvonalbeli technológiai vállalatoknak, és összekapcsolná azokat például az Európai Gyógyszerügynökséggel vagy az Európai Bizottsággal.

“Minden a felkészültségen múlik, a világjárvány közepette nincs veszteni való időnk, ezért van szükség az ilyen fajta megközelítésre, amely elősegíti a járványmegelőző kutatásokat, és a közös, hatékonyabb ellenszer-fejlesztési módszereket” – fogalmazott.

Az elnök emlékeztetett, hogy az EU milliárdokat fektetett be a koronavírus-elleni vakcinák kifejlesztésébe, és leszögezte, hogy az oltóanyaggyártóknak vállalniuk kell az EU-val kötött szerződéseikben foglaltakat, ki kell szállítaniuk a megrendelt vakcinákat megfelelő időben és mennyiségben.

Kitért arra is, hogy szükség lesz a biológiai sokféleség védelméről szóló olyan globális megállapodásra, amely ugyanolyan léptékű és ambiciózus, mint a párizsi klímapaktum. Közölte, hogy az EU egy ilyen megegyezés irányában fog lobbizni az októberi, az ENSZ által szervezett biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozón a kínai Kunmingban.

Ezen kívül Von der Leyen felszólította az Egyesült Államokat, hogy segítsen mérsékelni azt internetes óriás médiacégek hatalmát, egy “alapvető értékeken alapuló” globális szabálykönyv létrehozásával.

“Foglalkoznunk kell a digitális világ sötétebb oldalaival is, védenünk kell demokráciánkat, és intézményeinket, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció, az álhírek, és az erőszakra való bujtogatás pusztító ereje ellen” – hangsúlyozta. Hozzátette: Az internetes vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, mit tesznek ki vagy távolítanak el oldalaikról.

The post Az EU biovédelmi rendszerrel készülne a következő válságokra appeared first on .



Moszkvai sajtótájékoztatóján Peszkov azt mondta, az orosz elnöki hivatalnak nem áll jogában megnevezni a Gelendzsik város közelében található ingatlan közvetlen vagy közvetett tulajdonosait. Az objektum őrzésére, valamint a térségében elrendelt állítólagos légtérzár ügyében feltett kérdések megválaszolását a szóvivő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) illetékességébe utalta.

“Más lenne a dolog, ha valóban elnöki rezidenciáról volna szó. De mivel ennek semmi köze sincs sem az elnökhöz, sem az állami rezidenciákhoz, egyszerűen nem tehetjük meg (hogy válaszoljunk)” – nyilatkozott.

Peszkov azt mondta: nincs tudomása róla, hogy Vlagyimir Putyin bármikor is felkereste a gelendzsiki palotát. Maga Putyin hétfőn azt mondta, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona és a rokonainak sincs közük hozzá.

Az elnöki szóvivő arról a csaknem kétórás, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) által január 19-én közzétett dokumentumfilmről nyilatkozott kedden, amely azt állította, hogy Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Az angol feliratos anyagot kedd kora délutánig több mint 91,5 millióan nézték meg a YouTube-on.

Gelendzsik polgármestere, Alekszej Bogogyisztov a Podjom című internetes kiadványnak úgy nyilatkozott, hogy nincs tisztában az ingatlan státusával és a tulajdonosát sem ismeri. A városi elöljáró megígérte, hogy tisztázza, lehet-e a palotában csoportos látogatásokat tenni.

Peszkov újságíróknak azt hangoztatta, hogy Navalnij ártatlanságának ügyében csakis a bíróság hivatott dönteni. A Moszkva megyei bíróság közölte, hogy a kérdést csütörtökön fogja megtárgyalni.

Az ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) azzal vádolta meg, hogy megszegte a rá korábban egy gazdasági bűncselekmény címén kirótt lakhelyelhagyási tilalmat, és kezdeményezte az ügyben rá kiszabott szabadságvesztés felfüggesztettről letöltendővé változtatását. A FSZIN kifogásolta, hogy a politikus nem tért azonnal haza, miután kiengedték a berlini Charité kórházból. Jogi képviselői szerint azonban ügyfelüknek ezt követően is ambuláns kezelésre volt szüksége a klinikán.

Navalnijt azért kezelték Németországban, mert augusztus 20-án Szibériában megmérgezték, több nyugati laboratórium egybehangzó állítása szerint egy, a “Novicsok” csoporthoz tartozó idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.

A Berlinből hazatérő politikust január 17-én őrizetbe vették és másnap a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Az FBK ezt követően közzétette a Putyin palotájáról szóló filmet és Navalnij támogatói szombatra országos tiltakozást hirdettek meg, amelyen több tucatnyi városban több tízezren vettek részt.

A megmozdulások több mint 3700 részvevőjét őrizetbe vették. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden közölte, hogy elfogtak két, Kalmükföldről származó férfit, akit hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak. A Dozsgy ellenzéki online televízió összesítése szerint az SZK Moszkvában több mint 15 büntetőeljárást indított a tüntetések után garázdaság, rongálás és a járványügyi előírások megszegése címén.

Peszkov kedden “példátlannak” nevezte a nem engedélyezett tüntetések részvevői által alkalmazott erőszak fokát és azt állította, hogy a tiltakozók több alkalommal voltak agresszívek a rendvédelem képviselővel szemben, mint fordítva. Mint mondta, a hatóságok részéről alkalmazott indokolatlan durvaság esetén az illetékes parancsnokság haladéktalanul reagált és vizsgálatot indított.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy a szombati megmozdulások részvevőit meg kell hallgatni, ám véleményt nyilvánítani kizárólag törvényes eszközökkel szabad. Az őrizetbe vételeket indokoltnak nevezte.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nyugatnak azért van szüksége Navalnijra, hogy destabilizálja Oroszországot, hogy társadalmi megrázkódtatást, sztrájkokat és “majdanokat” (az ukrajnaihoz hasonló tömegmegmozdulásokat) provokáljon ki.

The post Ködösíteni próbál a Kreml: nem kívánják megnevezni a Fekete-tengeri palota tulajdonosát appeared first on .

Az elnök kifejezte aggodalmát az antiszemitizmus globális térnyerése miatt. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány időszaka súlyosbította az összeesküvés-elméletek, a szándékosan meghamisított információk, a holokauszttagadás terjedését a közösségi médiában.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy fokozottabban kell fellépni ez ellen, a hatóságoknak, a közösségi platformoknak és a felhasználóknak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a történelmi tények ne torzuljanak el, és felhívta a figyelmet a történelemoktatás fontosságára.

“Európa csak akkor lehet virágzó, ha zsidó közössége és más kisebbségei békében és harmóniában élhetnek” – mondta.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.A tábort a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A lágerben és a 45 altáborban mintegy 7500, a végsőkig legyengült foglyot találtak, ugyanis napokkal korábban a nácik már több mint 55 ezer foglyot “evakuáltak”, megindítva a halálmeneteket Németország felé.

The post Az Európai Unió antiszemitizmus elleni stratégiát készít appeared first on .

Zaríf azt követően nyilatkozott így, hogy megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével. “Ha az Egyesült Államok visszavonja a szankciókat, visszatérünk a megállapodás maradéktalan teljesítéséhez” – hangoztatta az iráni tárcavezető.

Lavrov közölte, hogy Moszkva és Teherán egyaránt érdekelt az átfogó közös cselekvési terv (az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás) megőrzésében, és kifejezte reményét, hogy Washington visszatér az ENSZ Biztonsági Tanácsában erről született, 2231-es határozat végrehajtásához. Mint mondta, Oroszországban meghallották Joe Biden új amerikai elnök csapatának a szerződéshez való visszatérésre vonatkozó kijelentését, és üdvözölnék ezt a lépést.

Rámutatott, hogy ebben az esetben az orosz-iráni kapcsolatok is kikerülnének az Egyesült Államok és más országok “törvénytelen egyoldalú szankciói” alól. Lavrov elmondta, hogy iráni vendégével megvitatta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségeit, egyebek között azt, hogy a busehri nukleáris erőmű kapacitását újabb reaktorblokkok megépítésével bővítsék. A két miniszter megállapodást írt alá a kiberbiztonsági együttműködéséről.

Lavrov arról is szólt, hogy Moszkva szeretné elmélyíteni Teheránnal az együttműködést több regionális kérdés, köztük az Azerbajdzsánból egyoldalúan kivált örmény enklávé, Hegyi-Karabah biztonsága ügyében. Közölte, hogy februárban Szocsiban a tervek szerint a szíriai rendezésről újabb tárgyalási fordulót tartanak majd Oroszország, Irán és Törökország képviselői az úgynevezett “asztanai formátum” keretében.

2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) írta alá az atomalkut, amely előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését, cserébe azért, hogy Teherán drasztikusan visszafogja nukleáris programját és garantálja, hogy nem készül atombomba előállítására. Irán azt állítja, hogy ez nem áll szándékában. Az előző amerikai kormányzat azonban kilépett a szerződésből, és újból bevezette a korábban feloldott amerikai szankciókat, amire reagálva Irán megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait. Joe Biden tudatta, hogy szándékában áll visszavezetni országát az atomalkuhoz, de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán a szankciók feloldásához köti a paktum tiszteletben tartásához való visszatérést.

The post Iráni atomprogram : Teherán visszatér az atomalku betartásához, ha Washington visszavonja szankcióit appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a két nő január 18-án szexuális szolgáltatást ígért az ügy két sértettjének, akiknek a lakásán megjelentek. Bár átvettek fejenként hatvan-hatvan ezer forint készpénzt, a “szolgáltatást” nem teljesítették, és miután eltulajdonították a sértettek nagyértékű mobiltelefonjait, távozni készültek a lakásból.

Az egyik sértett átutalt az egyik gyanúsítottnak további 65 ezer forintot, de a nők így is távozni akartak. A sértettek ekkor vették észre, hogy a telefonjaik eltűntek. Miután nem akarták kiengedni a két nőt, azok kiabálni és egy pisztollyal fenyegetni kezdték őket, és odahívták két férfi ismerősüket. Közülük az egyik egy tőrrel fenyegette a sértetteket, másikuk lövést is leadott feléjük, miközben a két nőt igyekezett kijuttatni egy ablakon keresztül. Ezt követően a gyanúsítottak távoztak a helyszínről.

A gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – közölte a Fővárosi Törvényszék. Hozzátették, valamennyi terhelt büntetett előéletű és több büntetőeljárás is van velük szemben folyamatban többek között lopás, garázdaság, kábítószer birtoklásának vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt.

Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazása nélkül elérhetetlenné válnának, valamint nagy valószínűséggel további bűncselekményeket követnének el.

A végzés nem végleges, azzal szemben a gyanúsítottak és védőik jelentettek be fellebbezést – áll a közleményben.

The post Letartóztattak négy embert fegyveres rablás miatt appeared first on .

A 4iG szakmai befektetőként jelenik meg a cégben, a tulajdonszerzés célja szoros szakmai együttműködés kialakítása az egyedi pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) informatikai és K+F központú fejlesztésében. A 4iG emellett a távérzékelési adatok mesterséges intelligenciával való adatfeldolgozásában, az ipar 4.0 megoldások és az informatikai képalkotás különböző területein is számos stratégiai pontot lát, melyek szinergikus növekedési lehetőséget biztosítanak a társaságok számára – közölték.

A tájékoztatás szerint a RaC a legkorszerűbb technológiai megoldások integrálásával egyedi, optimalizált multirotoros, merevszárnyú és hibrid drón-rendszerek fejlesztését, gyártását végzi, valamint drónrendszerek alkalmazásával foglalkozik. A RaC a kisméretű pilótanélküli légijármű gyártáshoz szükséges minden hatósági engedéllyel és minőségbiztosítási tanúsítással rendelkezik. A társaság főként a térképészet és térinformatika, ipari diagnosztika területén nyújt kiegészítő szolgáltatásokat. A cég által tervezett és fejlesztett multirotoros drónok polgári és védelmi, valamint tudományos célú felhasználásra is alkalmasak.

A kőbányai központú cég 17 dolgozót foglalkoztat, tavalyi árbevétele eléri a 4,3 milliárd forintot. A vállalat fejlesztési és gyártási tevékenysége során több hazai kutatóhellyel, illetve hazai és külföldi szakmai partnerrel működik együtt.

The post Drónfejlesztő cégben vásárolt tulajdont a 4ig appeared first on .

Véget ért a hosszú nemzeti rémálom az Amerikai Egyesült Államokban? Mikor és hogyan lép vissza az USA a Párizsi Egyezménybe, hogyan fog nekiállni az üvegházgázok visszafogásának, mi lesz a gáz-, valamint olajiparával, és hogyan befolyásolja Biden megválasztása a kínai klímapolitikát? Többek között ezeket az égető kérdéseket vitattuk meg az Energiahajó harmadik, Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján. A 2020. november 30-án zajlott programon beszélgető partnereim Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje és Zsolt Melinda, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetője voltak. Az Energiahajó az Energiaklub, a Qubit és a Trip Hajó közös szervezésében valósul meg.

Rövid összefoglaló a beszélgetésről:
„Az Amerika lelkéért vívott küzdelemben a demokrácia kerekedett felül” – nyilatkozott Joe Biden demokrata párti elnökjelölt pár órával az után, hogy az elektori kollégium megerősítette győzelmét a novemberi elnökválasztáson. 2021. január 20-án az új elnök átveszi a hivatalt, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy a Trump-adminisztráció elmúlt éveinek szélsőséges rendeleteit eltörölje. Korántsem biztos azonban, hogy a megválasztott elnök pont ott folytatja, ahol Obama abbahagyta, és eltöröl mindent, amit Trump elkezdett. Az Energiahajó rendezvénysorozat harmadik adásának meghívott vendégei egy dologban azonban biztosak, mégpedig, hogy az új adminisztráció klímapolitikai fordulatot hoz, hiszen úgy tűnik, Biden minden eddigi elnöknél elhivatottabb a klímaválság kihívásait tekintve.

A beszélgetés videója megtekinthető az Energiaboxon, az Energiaklub blogján, amely a HVG blogsite-ján működik:
Energiahajó, 2020. november 30.: Az USA újra színre lép a klímapolitikában - de vajon ugyanúgy, ahogy elment?

A keleti katonai körzet hadbírósága ítéletében arra is kötelezte a vádlottat, Ramil Samszutgyinovot, hogy 9,8 millió rubel (negyvenmillió forint) kártérítést fizessen az áldozatok hozzátartozóinak erkölcsi károkozásért. Az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje, Szergej Gricko közölte, hogy fellebbezni fognak, mert túl enyhének tartják az ítéletet.

Samszutgyinov 2019 nyarán kezdte meg a sorkatonai szolgálatot a Bajkálontúli területen. Ugyanannak az évnek az októberében őrségváltás után váratlanul lövöldözni kezdett, megölt két katonatisztet és hat katonát, két további katonát megsebesített, majd megpróbált kereket oldani, de elfogták. Samszutgyinov a vele szemben alkalmazott megalázó, a szolgálati szabályzatot sértő bánásmóddal – közkeletű orosz nevén “gyedovscsinával” – magyarázta tettét, azt mondta, hogy illemhely takarítására kényszerítették. Ügyvédje a per során arra hivatkozott, hogy védence fizikai és lelki bántalmazásnak volt kitéve, s mint kiderült valóban történtek atrocitások.

A történtek után a katonai igazságszolgáltatás nemcsak a nyolcrendbeli gyilkosság ügyében nyomozott, hanem vizsgálta a laktanyában uralkodó állapotokat is, azt, hogy az idősebb katonák valóban megalázták és bántalmazták-e az újoncokat. Samszutgyinov egyik katonatársa, Rusztam Muhatov beismerő vallomást tett. Azt mondta, arra kényszerítette a katonákat, hogy órákon át tornázzanak, bokszkesztyűben ököllel ütötte őket, és Samszutyinovot is megrúgta, amikor rajtakapta, hogy nem a kijelölt időben dohányzott. Muhatovot két év feltételes szabadságvesztéssel, illetve 30 ezer rubel (120 ezer forint) pénzbüntetéssel sújtotta a csitai hadbíróság.

The post Csaknem huszonöt évi fegyházbüntetést kapott a nyolc társát meggyilkoló orosz sorkatona appeared first on .

Pirger Csaba közölte: a Zalában is tevékenykedő egyházi misszió zalaegerszegi irodájában tavaly szeptemberben 18-an vettek részt egy megbeszélésen, köztük a szervezet zalai vezetőnője és egy nagykanizsai házi gondozója, a sértett. Szóváltás alakult ki köztük, és a vita odáig fajult, hogy a vezető közölte beosztottjával, nem akar a továbbiakban vele dolgozni, írja meg a felmondását.

A sértett azt mondta, majd másnap behozza, később pedig, hogy postán küldi el a felmondását, majd távozni akart. Kolléganői közül többen felkiáltottak, hogy ne engedjék ki, két adminisztrátor háttal az ajtó elé is állt, hogy megakadályozza távozását. Az ajtóhoz lépett az ügyben elsőrendű vádlottként szereplő, házi gondozóként tevékenykedő nő is, és közölte vele, addig nem mehet ki, amíg az iratot el nem készíti. Megpróbálta elhúzni az ajtótól a sértettet, de ő kiszabadította a kezét a szorításból.

A sértett, miután úgy érezte, hogy hiábavaló az ellenállása, végül leírta, hogy kéri munkaviszonyának közös megegyezéses megszüntetését. Ezután már engedték eltávozni. A bántalmazás következtében a sértettnek nyolc napon belül gyógyuló sérülése, a bal karján véraláfutás keletkezett.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség mindhárom nő ellen személyi szabadság megsértésének bűntette, egyikük ellen testi sértés vétsége miatt is vádat emelt – ismertette a szóvivő.

The post Felebaráti szeretet: felmondása megírására kényszerítették a munkatársukat, bűnhődni fognak appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

— Korábbi cikkünkben kijelentette, hogy egyre jellemzőbb tendencia a valódi együttműködés a magánszektor és az állami szervezetek között. Az eltelt idő alatt erősödött ez az irányzat?
— Úgy érzékelem, hogy a tendencia általánosságban nem erősödött, inkább stagnál. Esetünkben a koronavírus okozta veszélyhelyzet segített kissé kimozdítani az együttműködéseket a holtpontról, a kórházparancsnoki rendszer bevezetése segít intézményesíteni azokat a kapcsolatokat, amelyek eddig csak személyes kontaktusok, közös munkák révén alakultak ki és maradtak fenn. Ez az intézményesített, napi szintű, a folyamatokba beépített, operatív közös munka, együtt gondolkodás eddig hiányzott.

— Az elmúlt évek tendenciái alapján a jövőben rendkívül fontos lesz a külföldi állampolgárok kezelésének megoldása a magyar biztonsági ágazatban. E téren lát változást?
— E folyamatok kezelését szintén fókuszba helyezte a világjárvány, amely a hazai felsőoktatási intézményektől és a közreműködő állami szervektől sokkal inkább megköveteli a külföldi hallgatóik nyomon követését (természetesen a szó etikailag is elfogadható értelmében), ami nem csak járványügyi szempontból hasznos. Gondoljunk csak egy fertőzött esetén a kontaktkutatásra, a ki- és be­­utazás országfüggő aktuális szabályrendszerére. Ez a helyzet a teljes biztonsági ágazatot érinti a vendégmunkásokon, illetve a multinacionális vezetői környezeten keresztül, amikor az adott szervezet, létesítmény biztonsági kihívásait vizsgáljuk. Jelen helyzetben hatalmas hangsúly van a kommunikáción, hiszen ahogy hallgatót, úgy munkaerőt, sőt tőkét sem szeretnénk veszíteni. Fontos tehát megtalálnunk azt az egyensúlyi állapotot, amikor az ország állampolgárainak védelme során a nemzetgazdasági és reputációs érdekeink sem sérülnek. Ebben hatalmas szerepe van a jól megtervezett és kommunikált, tehát professzionális biztonsági rendszabályoknak, illetve azok következetes alkalmazásának.

— Ön szerint az elmúlt tíz évben hogyan változtak a biztonsági kihívások, és hogyan fognak változni az elkövetkező tíz évben?
— Az elmúlt tíz évben a rendszerváltás után megjelenő magántulajdonhoz és annak védelméhez kapcsolódó folyamatok, állapotok kiszélesedtek, a multinacionális környezet, a határok nélküliség új kockázatok mellett rengeteg új eljárásrendet, ezzel új nézőpontokat hozott a piacra. Ezeken a területeken nem kérdés a profitorientált szemlélet, az üzletmenet folytonosságának fenntartása, amit a biztonsági területeknek ki kell szolgálniuk. Ez komplexitásánál fogva azonban menedzsmenti szinten sokkal sokrétűbben kezelendő kérdéseket és megoldásokat hoz. Ebben a folyamatban a biztonsági terület partnerként tud együttműködni a menedzsmenttel. Ez a szemléletmód tud rávilágítani arra, hogy a „szokásos biztonsági kihívásokon” túl hogyan lehet biztonsági probléma például a humánerőforrás-hiány és annak kezelése, a rossz üzemeltetési gyakorlatok vagy beszerzési folyamatok. Nagyon szeretném, ha a következő tíz évben szemtanúja lehetnék annak, ahogy ez a szemlélet megjelenik a közigazgatásban, és segít komplex megoldásokat nyújtani a komplex biztonsági kihívásokra.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Stagnál az együttműködés a magánszektor és az állami szervezetek között appeared first on .

Értesülések szerint a Terrorelhárítási Központ nagy erőkkel vonult ki a helyszínre és környékére, hogy segítse a rendőrség munkáját az elkövetők kézre kerítésében. Az információt Szemerei Péter sajtóreferens megerősítette.

A rendőrség közleménye szerint a Zámolyi úton lévő autós bolt parkolójában egy maszkot viselő férfi egy – a járművéből éppen kiszálló – férfihez lépett, akihez a gyanú szerint gázpisztolyt tartott és az üzletbe kísért. Az ott lévőket felszólította, hogy menjenek az eladótérbe és feküdjenek a földre, a vezetőtől pedig a széf kinyitását kérte, és leadott egy lövést is.

Az egyik alkalmazott több ezer forintot adott át az elkövetőnek, aki ezt követően a sértettet az autójába kényszerítette, hogy azzal távozzanak. Néhány perc elteltével a sofőrt megállásra szólította fel, majd kiszállt a kocsiból, és gyalogosan elmenekült. A bűncselekmény során senki nem sérült meg.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság fegyveresen elkövetett rablás bűntett miatt indított eljárást, és az esettel összefüggésben két férfit állított elő, akiket kihallgatnak.

The post Fegyveres rablás Székesfehérváron appeared first on .

Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozójára érkezve hangsúlyozta, hogy mélyrehatóan fognak foglalkozni az oroszországi eseményekkel. Emellett fontos téma lesz a Törökországgal fennálló kapcsolatok áttekintése, valamint annak megtárgyalása is, hogy az Európai Unió miként akar erős együttműködést kialakítani az új amerikai kormánnyal – közölte. Kiemelte továbbá a megbeszélést a jövőbeni együttműködésről az unión kívüli országgá vált Egyesült Királysággal. Mint mondta, ennek középpontjában a külpolitika, a védelem és a biztonság területei állnak.

Borrell végezetül rendkívül fontosnak nevezte a koronavírus-járvány EU-n kívüli országokat érintő terjedésének és az ennek nyomán kialakult helyzetnek, valamint az északkelet-afrikai régióban, különösen az Etiópiában zajló eseményeknek az áttekintését.

Heiko Maas német külügyminiszter az érkezésekor az oroszországi tüntetésen előállítottak azonnali elengedését szorgalmazta. Mint emlékeztetett, az alkotmány Oroszországban mindenkit feljogosít ad arra, hogy kifejezze véleményét és részt vegyen tüntetéseken. “Ezért arra számítunk, hogy azokat, akik békésen demonstráltak, azonnal szabadon engedik” – tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszer az érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy Navalnij szabadon engedése lehetőséget teremthetne arra, hogy jobb kapcsolat jöhessen létre az Európai Unió és Oroszország között. Leszögezte, a tanácskozáson át kell tekinteni az együttműködés területeit, valamint a szankciók bevezetésének lehetőségét Oroszországgal szemben. Kijelentette: január 6-án, a washingtoni Capitolumnál bekövetkezett események a demokrácia sebezhetőségére világítottak rá, míg a január 23-i oroszországi tüntetések arra, hogy az emberek még több demokráciára vágynak. A luxemburgi politikus ezekkel összefüggésben azon meggyőződésnek adott hangot, hogy a “tekintélyelvű rendszerek a berlini falhoz és a vasfüggönyhöz hasonlóan leomlanak”.

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői tanácsülésükön az említett témák mellett megvitatják a koronavírus elleni oltóanyagok megosztására vonatkozó uniós stratégiát, a bosznia-hercegovinai migrációs helyzetet, továbbá a Törökországgal, Egyiptommal, az északkelet-afrikai országokkal, az Öböl menti térséggel, Hongkonggal és Venezuelával kapcsolatos legújabb fejleményeket.

Motegi Tosimicu japán külügyminiszter várhatóan – videóösszeköttetésben – csatlakozik az üléshez, hogy egyeztetést folytasson Japán indiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos jövőképéről és Ázsia regionális biztonságáról.

The post Borrell: aggasztók az oroszországi őrizetbe vételekről érkező hírek appeared first on .

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a berlini vezetés elítéli “az orosz biztonsági szervek kemény, és teljességgel aránytalan fellépését a békés tüntetőkkel szemben”.

A több mint száz városban utcára vonuló békés orosz polgárok elleni erőszak elfogadhatatlan. A tüntetők a hazájuk alkotmányában és az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződésekben is rögzített jogaikkal éltek, ezért a német kormány már nemcsak Alekszej Navalnij, hanem a támogatására szervezett demonstrációkon őrizetbe vett tüntetők azonnali szabadon bocsátását is sürgeti – tette hozzá a szóvivő.

A békés tüntetők elleni hatósági fellépés “sajnos újabb példa a másként gondolkodók iránti rendkívül problematikus” viszonyulásra Oroszországban – mondta Steffen Seibert.

Angela Merkel kancellár és kormánya mellett számos további német vezető politikus is élesen bírálta az orosz biztonsági szervek fellépését. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az Európai Uniónak arra a pontra kell összpontosítania, amely “igazán fáj a Putyin-rendszernek, ez pedig a pénz”.

Ezért meg kell állítani a külföldről az orosz elnök, Vlagyimir Putyin követői felé irányuló pénzmozgásokat, és továbbra is napirenden kell tartani Északi Áramlat-2 földgázvezeték kivitelezésének leállítását.

Ezzel kapcsolatban Steffen Seibert azt mondta, hogy a kormány tudomásul veszi az EP álláspontját az orosz földgázt az EU-ba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítéséről. Ugyanakkor a kormány álláspontja nem változott, továbbra is azt képviseli, hogy a beruházás megvalósulhat, és azt is képviseli, hogy “nincs közvetlen kapcsolat a Navalnij-ügy és az Északi Áramlat-2-projekt között”.

Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke ugyancsak az RND-nek a többi között azt mondta az oroszországi folyamatokról, hogy “hozzátartozik a Putyin-rendszerhez a korrupció, amely nagyon keveseket mérhetetlenül gazdaggá, és nagyon sokakat szegénnyé tesz Oroszországban, Navalnij pedig ezt a rendszert leplezi le, ami életveszélybe sodorja a rendszert”.

Sajtójelentések szerint a több mint 110 – mintegy 60 orosz és 50 külföldi – városra kiterjedő szombati megmozdulásokon a hatósági tilalom ellenére több tízezren vettek részt. A hatóságok háromezernél is több tüntetőt állítottak elő.

A tiltakozásokat azt követően hirdették meg aktivisták, hogy január 17-én egy moszkvai repülőtéren őrizetbe vették a berlini gyógykezelésről hazatérő Alekszej Navalnijt, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét. Maga Navalnij is tüntetésre hívta fel a híveit a másnap megtartott bírósági tárgyaláson, amelyen elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását.

The post A német kormány elítéli az orosz hatóságok fellépését a tüntetők ellen appeared first on .

Az 57 éves Tse Chi Lopot a világ egyik legkeresettebb bűnözőjeként tartották számon, és az ausztrál rendőrség kérésére tartóztatták le.

A drogbárót 2019 óta körözte az Interpol. Bűnszervezete, amelynek éves forgalma 70 milliárd dollár volt, főleg metamfetamin- és heroinkereskedelemmel foglakozik. Tse Chi Lop egy ideig a kanadai fővárosban, Torontóban élt, de az utóbbi években Makaó, Tajvan és Hongkong között ingázott – írta a hírportál.

Tse Chi Lopot hasonló kaliberű bűnözőnek tartják, mint hajdan Pablo Escobar hírhedt kolumbiai drogbárót, aki 1993-ban halt meg. Kartellje behálózta az ázsiai csendes-óceáni térséget. Az ausztrál rendőrség szerint bűnszervezete, a Sam Gor (A Cég) terjesztette a kontinensre érkező drogszállítmányok legalább hetven százalékáért.

A bűnözőt, aki éppen Kanadába tartott, az amszterdami repülőtéren fogták el a rendőrök, és várhatóan átadják az ausztrál hatóságoknak.

The post Nagy fogása volt a holland rendőrségnek appeared first on .