Feed aggregator

A legfrissebb uniós adatok azt mutatják, hogy Görögország több mint 1 milliárd eurónyi hadászati eszközt vásárolt az EU tagállamaitól 2010-ben, miközben az első görög mentőcsomag kialakítása  volt napirenden.

Az ország, mialatt a csőd felé sodródott, 794 millió euróért vásárolt francia vadászgépeket, de Németország, Hollandia és Spanyolország is jelentős összegekért adott el a görögöknek hadászati eszközöket.

Kicsit visszásnak tűnik a helyzet, hiszen míg minden eszközzel azon voltak a tagállamok, hogy a mentőcsomag révén megelőzzék a görög államcsődöt, szemet hunytak a milliós katonai kiadások felett, mivel azokat rendre leszállították a görög kormány kérésére. Mondhatni, nem térült meg a befektetés, mivel a görög kormánynak nem sikerült leszorítania az államdósságát – köszönhetően a katonai kiadásoknak is –  és a tagállamoknak újabb mentőcsomaggal kapcsolatban kellett súlyos döntéseket hozniuk.

Vagy így nyerték el a görögök az országok jó indulatát? Az EUobserver hírportál szerint lehetséges. A honlap felidézi azt a neve elhallgatását kérő nyilatkozót, aki rámutatott: nem volt kötelező megvenni ezeket a felszereléseket, azért hogy megkapják a mentőcsomagot, de sokkal „támogatóbbak” lettek azáltal, hogy nyélbe ütötték az üzletet.

De miért fegyverkezik egy csőd szélén álló ország? 2010-ben az ominózus fegyvervásárlások idején az összes görög védelmi kiadás a GDP 5,6 százaléka volt, ami 13,4 milliárd euróra rúgott. A katonai kiadások  magas szintjére egyrészt a hadseregét szintén intenzíven fejlesztő Törökország, valamint Észak-Ciprus helyzete adhat magyarázatot. A görög-török konfliktus mára oda vezetett, hogy Görögország arányosan sokkal több embert tart fegyverben, mint bármely más uniós NATO-állam.

Azonban ez így nem mehet tovább. A második görög mentőcsomag egyik feltétele volt a görög hadi kiadások csökkentése, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy a görögöknek a saját államadósságukkal kell megvívniuk a harcukat, nem a külső ellenségeikkel.

 

Horvátország két évvel 2013 nyarára tervezett EU-csatlakozása után a schengeni övezetnek is tagjává akar válni - jelentette ki csütörtökön Ranko Ostojic horvát belügyminiszter.

 

Március 8-án a világon mindenhol, így Európában is a nőket ünnepeljük. Azokat a nőket, akik még mindig átlagosan 16,4%-al kevesebbet keresnek férfitársaiknál és akik kvalitásaik ellenére még mindig alig töltenek be vezető pozíciót a nagyvállalatoknál.

1857. március 8-án 40 ezer textilipari dolgozó nő tüntetett New York utcáin emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve és ekkor elindult a nő mozgalom. Az elmúlt 155. évben természetesen sokat javult a nők munkapiaci helyzete, azonban az adatok igen csak aggasztóak, a nemek közt még mindig hatalmas „bérszakadék” tátong.

A fizetések terén tapasztalható egyenlőtlenségek, főként a teljes álláspiacon érvényesülő folyamatos egyenlőtlenségeknek köszönhetőek, valamint a magánélet és a munka között fennálló egyensúlytalanságoknak. Bár már az a mondat, hogy „a nőnek otthon van a helye” régóta nem állja meg a helyét, ami igaz az igaz, még mindig túlnyomóan a nők maradnak otthon a gyermekeikkel és a család miatt vállalnak részidős munkát.

Az unió természetesen nem nézi jó szemmel az egyenlőtlenségek ilyen nagy arányát. A Bizottság frappáns videóban hívja fel a figyelmet arra, hogy a nők milyen nyilvánvaló károsultjai az egyenlőtlenségeknek és a kisfilmmel rámutat, hogy a társadalom számára szinte természetes az, hogy a nők mindenből kevesebbet kaphatnak.

A Bizottság arra is felhívta a minap a figyelmet, hogy az európai nagyvállalatoknál, milyen kevés nő van vezető pozícióban. Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő,13,7%. Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Azonban, ilyen ütem mellett további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése. 

Az érdekes az egészben az, hogy számos kutatás támasztja alá, hogy érdemes nőket foglalkoztatni vezető beosztásokban, mert az megtérül. A McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young megállapította, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Szerencsére az egyenlő bánásmódért a nőknek manapság már nem kell az utcára vonulniuk, ugyanis a tagállamokban számos jogszabály védi érdekeiket, nemi kvótákat vezetnek be a nemzeti parlamenteknél és vállalatoknál annak érdekében, hogy nők reprezentálni tudják magukat.

A számok azt mutatják, hogy ma a 21. században, az unióban nehezebb nőnek lenni mint férfinak.

Március 8-án a világon mindenhol, így Európában is a nőket ünnepeljük. Azokat a nőket, akik még mindig átlagosan 16,4%-al kevesebbet keresnek férfitársaiknál és akik kvalitásaik ellenére még mindig alig töltenek be vezető pozíciót a nagyvállalatoknál.

1857. március 8-án 40 ezer textilipari dolgozó nő tüntetett New York utcáin emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve és ekkor elindult a nő mozgalom. Az elmúlt 155. évben természetesen sokat javult a nők munkapiaci helyzete, azonban az adatok igen csak aggasztóak, a nemek közt még mindig hatalmas „bérszakadék” tátong.

A fizetések terén tapasztalható egyenlőtlenségek, főként a teljes álláspiacon érvényesülő folyamatos egyenlőtlenségeknek köszönhetőek, valamint a magánélet és a munka között fennálló egyensúlytalanságoknak. Bár már az a mondat, hogy „a nőnek otthon van a helye” régóta nem állja meg a helyét, ami igaz az igaz, még mindig túlnyomóan a nők maradnak otthon a gyermekeikkel és a család miatt vállalnak részidős munkát.

Az unió természetesen nem nézi jó szemmel az egyenlőtlenségek ilyen nagy arányát. A Bizottság frappáns videóban hívja fel a figyelmet arra, hogy a nők milyen nyilvánvaló károsultjai az egyenlőtlenségeknek és a kisfilmmel rámutat, hogy a társadalom számára szinte természetes az, hogy a nők mindenből kevesebbet kaphatnak.

A Bizottság arra is felhívta a minap a figyelmet, hogy az európai nagyvállalatoknál, milyen kevés nő van vezető pozícióban. Európa legnagyobb vállalatai esetében a vezetőtestületekben mindössze minden hetedik tag nő,13,7%. Ez kismértékű javulás a 2010. évi 11,8%-hoz képest. Azonban, ilyen ütem mellett további 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése. 

Az érdekes az egészben az, hogy számos kutatás támasztja alá, hogy érdemes nőket foglalkoztatni vezető beosztásokban, mert az megtérül. A McKinsey jelentésében például megállapította, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nemek közötti egyensúly megvalósul, 56%-kal magasabb a működési nyereség, mint a csak férfiakból álló vállalatoknál. Az Ernst & Young megállapította, hogy a nyereség jelentősen magasabb volt azoknál a vállalatoknál, ahol legalább egy nő volt a vezetőtestületben, mint azoknál, ahol egyetlen sem.

Szerencsére az egyenlő bánásmódért a nőknek manapság már nem kell az utcára vonulniuk, ugyanis a tagállamokban számos jogszabály védi érdekeiket, nemi kvótákat vezetnek be a nemzeti parlamenteknél és vállalatoknál annak érdekében, hogy nők reprezentálni tudják magukat.

A számok azt mutatják, hogy ma a 21. században, az unióban nehezebb nőnek lenni mint férfinak.

 

A legtöbb turista magyar volt a horvátországi Vir-szigeten tavaly, köszönhetően annak is, hogy az itt lévő ingatlanok 10 százaléka magyar tulajdonosok kezében van - mondta Vir polgármestere az MTI-nek, a budapesti Utazás kiállításon.

 

Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.

Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.

Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.

Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.

Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.

Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.

A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!

Természetesen nem az EU inváziójáról van szó, de a téma így is igen komoly, ugyanis egyre több olyan invazív faj él Európa szerte, amely veszélyezteti a kontinens biológiai sokféleségét.

Az invazív fajok az emberekre is veszélyt jelentenek. Az ázsiai tigrisszúnyog a használt gumiabroncs-kereskedelemmel került Európába. Ez a rovar legalább 22 fele vírus hordozója, köztük a dengue-láze is. Az invazív fajok az influenza- vagy a HIV-vírusok terjedésével is kapcsolatba hozhatók.

Hogy pontosan mi is invazív? Olyan állatok és növények, amelyek természetes környezetükön kívül is meghonosodtak, és ma már olyan gyors ütemben szaporodnak, hogy fenyegetést jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz veszélyeztetik azokat az élőlényeket, amelyek a természetes élőhelyükön élnek.

Ezek a fajok az emberi tevékenységeknek köszönhetően kerültek „idegen” környezetbe. Sokáig nem is ismerték fel a problémát, mivel vannak olyan fajok, mint például a krumpli vagy a paradicsom, amelyek nem veszélyesek a környezetre.

Nagy számban léteznek azonban olyan fajok is – például a kanadai lúd, az amerikai kecskebéka, a japánkeserűfű és a Caulerpa nemzetséghez tartozó moszatok –, amelyek napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak környezetünkben és veszélyeztetik a helyi állat- és növényvilág fennmaradását. Az olyan idegen növények, mint a kaukázusi medvetalp, allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoznak.

Első hallásra a kérdés nem tűnik túl égetőnek, mivel „csak” madarakról és moszatokról van szó, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az invazív fajok által természeti tőkénk tekintetében okozott károk éves összege a becslések szerint akár 12 milliárd eurót is kitehet, már érthető, miért szorgalmaz a Bizottság gyors lépéseket a probléma orvoslására.

A Bizottság konzultációt indított a probléma megoldásának érdekében: mindenkinek, így a magánszemélyek véleményére is számít, és felteszi nekünk a kérdést: „Ön mit gondol a hívatlan vendégekről?” Mi csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy harcoljunk együtt az invazív moszatok ellen!

 

Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök este arról, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát.

 

 

A Vukovári Magyarok Egyesületének közreműködésével az idei évtől minden hónap harmadik vasárnapján magyar katolikus misét tartanak a horvátországi Vukováron.

 

A Vagabond Világjáró Klub szervezésében Tarrósy István előadása Kenyáról és Tanzániáról. Helyszín: Vasutas Művelődési Ház, Pécs, Váradi Antal u. 7/2. Időpont: 2012. április 16. 18.30 0

 

Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására – közölte pénteken honlapján a Danas című szerb újság az ország vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva.

 

Az a hír járja, hogy a legújabb divat a techno party az EU-ban. Csakhogy ebben a buliban a DJ az uniós bürokrácia és nem biztos, hogy mindenki olyan jól szórakozik...

Mi egy jó uniós techno party receptje? Végy egy válságban lévő országot, cseréld le a választott vezetőit technokratákra, majd oldd meg a gazdasági válságot kemény fiskális politikával, vérrel meg könnyekkel.

Az unió ezen stratégiáját sikeresen alkalmazta Olaszország esetében, ahol a regnáló szakértői kormány egyre sikeresebb és elfogadottabb az olaszok körében. Ugyanakkor természetes, hogy sok támadás éri Mario Monti miniszterelnököt azért, mert nem demokratikus választások útján került pozíciójába. Monti, az „Il Professore” mindent megtesz kormánya legitimitásáért: a döntéshozatal során kínosan ügyel arra, hogy mindig meghallgassa a résztvevő felek véleményét. Nem is beszélve arról, hogy visszaemelte Olaszországot a magas szintű politikai játszmák szférájába is. Elmondható, hogy itt bevált a recept.

A görög válság kezelése érdekében is egy technokrata került az ország élére itt Lukasz Papademosznál, az Európai Központi Bank volt alelnökénél van a kormányrúd. Persze itt már kevésbé élvezik az emberek a techo party-t, az utcákon tartott „bulik” inkább hard core-nak  nevezhetőek, a folyamatos megszorítások egyre nagyobb terhet rónak a táradalomra, miközben kérdéses, hogy Görögország valaha kikászálódhat az adósságcsapdából. A második mentőcsomag elfogadása azonban, mindenképpen a kormány sikere is.

Unió szerte egyre többen félnek attól, ha beigazolódik az, hogy az unió által támogatott technokrata kormányok sikeresen menedzselik a nemzeti államok válságait, más országok is szakértői vezetést „kaphatnak”. Természetesen válság idején kevésbé fáj a szuverenitás bizonyos szintű feladása, de felvetődik a kérdés, hogy ez hosszútávon milyen jogosítványokkal ruházza fel az uniós bürokráciát.

Vajon tovább terjed az EU techno party őrület?

Az a hír járja, hogy a legújabb divat a techno party az EU-ban. Csakhogy ebben a buliban a DJ az uniós bürokrácia és nem biztos, hogy mindenki olyan jól szórakozik...

Mi egy jó uniós techno party receptje? Végy egy válságban lévő országot, cseréld le a választott vezetőit technokratákra, majd oldd meg a gazdasági válságot kemény fiskális politikával, vérrel meg könnyekkel.

Az unió ezen stratégiáját sikeresen alkalmazta Olaszország esetében, ahol a regnáló szakértői kormány egyre sikeresebb és elfogadottabb az olaszok körében. Ugyanakkor természetes, hogy sok támadás éri Mario Monti miniszterelnököt azért, mert nem demokratikus választások útján került pozíciójába. Monti, az „Il Professore” mindent megtesz kormánya legitimitásáért: a döntéshozatal során kínosan ügyel arra, hogy mindig meghallgassa a résztvevő felek véleményét. Nem is beszélve arról, hogy visszaemelte Olaszországot a magas szintű politikai játszmák szférájába is. Elmondható, hogy itt bevált a recept.

A görög válság kezelése érdekében is egy technokrata került az ország élére itt Lukasz Papademosznál, az Európai Központi Bank volt alelnökénél van a kormányrúd. Persze itt már kevésbé élvezik az emberek a techo party-t, az utcákon tartott „bulik” inkább hard core-nak  nevezhetőek, a folyamatos megszorítások egyre nagyobb terhet rónak a táradalomra, miközben kérdéses, hogy Görögország valaha kikászálódhat az adósságcsapdából. A második mentőcsomag elfogadása azonban, mindenképpen a kormány sikere is.

Unió szerte egyre többen félnek attól, ha beigazolódik az, hogy az unió által támogatott technokrata kormányok sikeresen menedzselik a nemzeti államok válságait, más országok is szakértői vezetést „kaphatnak”. Természetesen válság idején kevésbé fáj a szuverenitás bizonyos szintű feladása, de felvetődik a kérdés, hogy ez hosszútávon milyen jogosítványokkal ruházza fel az uniós bürokráciát.

Vajon tovább terjed az EU techno party őrület?

 

Bíróság elé állították Horvátországban Dubrovnik polgármesterét; a vád szerint átszámítva 300 ezer eurós kölcsönt nyújtott a város pénzéből a városi tanács egyik tagjának.

 

A műsor a migrációról szól, hanganyagok elérhetők itt: http://gazdasagiradio.hu/vendeg/73678/ 0

A fekete kontinens. Néhány magyarnak valóban így íródott be örökre az életébe, hiszen 2012. január 16-án megtámadtak egy turista csoportot Etiópiában, aminek következtében két magyar életét vesztette. Hogy ez különleges eseményszámba megy-e odakint, vagy csak mi kaptuk rá fel a fejünket, arról és más Afrikát érintő kérdésekrőla stúdióba meghívott vendégeink beszélnek: Búr Gábor, az ELTE […] 0

 

Egyre több magyar tölti horvátországi nyaralását saját vagy rokonai, barátai tulajdonában lévő ingatlanban – derül ki a horvát statisztikai hivatal most publikált, 2011-es összesített adataiból.

 

 

A várt eredményt hozta a túlnyomórészt szerbek lakta észak-koszovói járásokban rendezett, szerda este véget ért kétnapos népszavazás: a résztvevők 99,74 százaléka szavazta meg, hogy ellenzi a pristinai kormány fennhatóságát, Szerbiához akar tartozni.

 

 

Az egy évvel korábbihoz képest majdnem kétszeresére nőtt a Mol érdekeltségi körébe tartozó horvát INA csoport adózott eredménye tavaly.

 

 

A rendkívüli időjárási körülmények miatt  Szerbia naponta több mint 20 millió kilowatt óra áramot importál, körülbelül 3 millió euró értékben, a legtöbbet Magyarországról.