Feed aggregator

Gratulálunk, kedves olvasó! Ön éppen egy történelmi pillanat tanúja. Szlovákia végre megvalósította azt, amiről Orwell csak álmodott: megszületett a hivatalosan kötelező múlt. Mostantól a Beneš-dekrétumokat nemcsak tisztelni, hanem szeretni is kell — sőt, a legjobb, ha a szeretetünket hangosan és mindenki előtt kinyilvánítjuk. Aki pedig nem így tesz... nos, az talán még sokáig fog elmélkedni erről egy csendes, rácsos szobában. De ne essünk kétségbe! Az alábbi rövid útmutató segítségével Ön is biztonságosan nyilatkozhat a dekrétumokról – megfelelve az új, 2025-ös szellemi elvárásoknak.

Spitzenkampf am Samstagabend im Berner Oberland! Verfolger St. Gallen trifft um 20.30 Uhr auf Leader Thun. Folgt die Zeitspiel-Retourkutsche?

A NATO és az Indo-csendes-óceáni térség együttműködése az utóbbi időkben egyre inkább a középpontba került. A nemzetközi viszonyok változásaihoz a partnerség nemcsak, hogy igazodik, de az aktuális fenyegetéseket közös együttműködés révén próbálják visszaszorítani. Az indo-csendes-óceáni régióban pontosabban négy olyan ország emelkedik ki, amelyeknek a céljai és stratégiai irányai megegyeznek a NATO céljaival. E négy ország közé tartozik Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea, vagy ahogy manapság a médiában és különböző forrásokban megnevezésre kerül, az Indopacifikus Négyek (Indo-Pacific Four – IP4).

A következőkben bemutatásra kerül tehát az euroatlanti szövetség és a indo-csendes-óceáni térség kapcsolata, jövőbeli kilátásai, lehetséges együttműködési formái, ugyanakkor a viszonyt érintő nehézségek és törésvonalak is ismertetve lesznek.

 

A NATO, mint „biztonsági esernyő”

A NATO (vagy Észak-atlanti Szerződés Szervezete, North Atlantic Treaty Organization) egy olyan politikai és katonai szervezet, amelynek fő irányelve a kollektív védelem. Ezen elv értelmében „egy tagállam ellen irányuló támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintenek”. A célja tehát, hogy „garantálja tagállamai szabadságát és biztonságát”.

A kollektív védelem az 5. cikkely keretein belül valósul meg, amely az összes szövetségest kötelezi a segítségnyújtásra, akár fegyveres erő alkalmazásával, akár más intézkedés formájában. Viszont fontos kiemelni, hogy a diplomáciai megoldást szorgalmazza elsődlegesen a szervezet, ennek sikertelensége esetén kerülhet sor a katonai beavatkozásra. Politikai szempontból a szervezet hangsúlyozza a demokráciát, a jogállamiságot, a szabadságot és az emberi jogokat, mint közös értékeket. A szövetséges államok rendszeres konzultációkat és szoros együttműködést folytatnak védelmi és biztonsági kérdésekben annak érdekében, hogy biztosíthassák a tartós békét főként Európában.

A NATO létrejöttének egyik legfőbb oka a második világháború után kialakult Szovjetunió általi fenyegetettség volt, így a kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásával megteremtették azt a „biztonsági esernyőt”, amely főképp Európa felett alakult ki védelmet nyújtva számára. Ennek az érvényessége viszont ma sem szűnt meg, sőt annál inkább aktuálissá vált.

 

A NATO partnerségei

A felmerülő kérdésekre és krízisekre a jelenlegi 32 NATO-tagállam közös egyeztetései és együttműködései keretében keres megoldást, viszont ezen problémák megjelenésekor a szövetségesek mellett egyéb más szereplők is részt vesznek a lehetséges megoldás kidolgozásában és kivitelezésében. A NATO ugyanis 35 olyan más országgal, illetve nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EBESZ, EU) tart fenn kapcsolatot, amelyek segítségével megerősítik a biztonságot akár a NATO határain kívül is. Ezeket a külsős országokat és szereplőket nevezzük NATO-partnereknek.

A partnerségi hálón belül három konkrét programot és fórumot nevesíthetünk: Békepartnerség (Partnership for Peace – PfP), Mediterrán Párbeszéd (Mediterranean Dialogue – MD) és Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (Intanbul Cooperative Initiative – ICI). Ezek lényege, hogy a NATO-val együttműködjenek, valamint hozzájáruljanak a biztonsághoz és a stabilitáshoz. Emellett viszont további olyan államokról is beszélhetünk, amelyek nem részei egyik fentebb említett fórumnak sem, tehát a formális partnerségi struktúrán kívül jelennek meg, ugyanakkor hasonló fontossággal bírnak. Ide tartozik Kolumbia, Austrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Mongólia, Irak, Pakisztán, illetve Afganisztán (bár jelenleg felfüggesztett státuszban van a biztonsági környezeti okok miatt). A felsorolt országok stratégiai jelentősséggel bírnak, hiszen az együttműködés olyan helyzetekben és területeken válik kiemelkedővé, amelyekben a kihívás és fenyegetés már nem csak földrajzi tényezőkhöz kötődik, hanem globális szinten nyilvánul meg.

A NATO partnerségeinek alapja, hogy előnyös legyen minden fél számára és hozzájáruljon a nemzetközi biztonsághoz, továbbá bizonyos irányelvek és célok mentén jönnek létre a partnerkapcsolatok, mint például a közös értékek megléte vagy a regionális biztonság és együttműködés előmozdítása.

A különálló országok közül négyre összpontosítunk, hiszen ezen államok alkotják az Indopacifikus Négyek csoportját, mely formátumnak kulcsfontosságú jelentősége van a NATO partnerségi körön belül.

 

Az Indo-csendes-óceáni régió felértékelődése

Az Indo-csendes-óceáni térség, mint politikai fogalom viszonylag újkeletű. A régiót nem feltétlen földrajzi keretek között kell értelmezni, hanem politikai jelentősége révén, amelynek megalkotója és formálója az Amerikai Egyesült Államok. Ugyan vissza lehetne nyúlni egészen a múlt századig, amikor Karl Haushoffer 1924-ben nevesítve a térséget létrehozta az indo-pacifikum koncepcióját. Azonban számunkra a 2000-es évek eleje a meghatározó, ekkor fog teret nyerni az új, modern megközelítésű geopolitikai fogalom használata.

A kanadai haditengerészeti kutató, James Boutillier 2004-ben használta először, azt követően Abe Sinzó, Japán akkori miniszterelnökének egy 2007-es beszédében ismét előkerül, aki a két óceán összekapcsolásának fontosságát hangsúlyozta. Abe 2016-os Kenyába való látogatása során beszédének a „Szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség” címet adta, ezzel is utalva a jelentőségére. 2017 folyamán maga az USA is újraértékelte a helyzetet, ugyanis Trump elnök egyre többet használta az Asia-Pacific kifejezés helyett a már ma is jobban ismert Indo-Pacific elnevezést, majd 2018-ban a Csendes-óceáni Összevont Parancsnokságát (U.S. Pacific Command – USPACOM) át is nevezték Indo-csendes-óceáni Összevont Parancsnokságra (U.S. Indo-Pacific Command – USINDOPACOM).

Az indopacifikus térség fontossága ma már megkérdőjelezhetetlen, viszont az Egyesült Államok figyelme elsődlegesen a Kínai Népköztársaság miatt terelődött erre a régióra. Az USA 2010 után kezdett el figyelni az indo-csendes-óceáni térségre, amikor is Kína egyre erőteljesebb gazdasági és politikai felemelkedését egy lehetséges veszélyfaktornak minősítette. Az első Trump-adminisztráció idején ez pedig méginkább felerősödött, ugyanis Trump elnök nemcsak, hogy bírálta Kínát, de a 2018-as Nemzeti Védelmi Stratégiában Pekinget egy „stratégiai vetélytársnak” nevezte, akinek „célja az indo-csendes-óceáni térség regionális hegemóniájának megszerzése a közeljövőben és az Egyesült Államok kiszorítása”.  Biden elnöksége alatt is folytatódott a Kínát érintő kritika, hiszen több stratégiai dokumentumban is úgy jelent meg, mint az USA legjelentősebb geopolitikai kihívása.

Habár ezek csak az Egyesült Államok viszonyát jellemzik Pekinggel szemben, viszont a NATO is hasonlóan ítélte meg a helyzetet. 2019-ben az összes NATO szövetséges egyetértett abban, hogy Kína növekvő befolyása kihívást jelenthet, amelyet a londoni deklarációban rögzítettek. A 2021-es brüsszeli csúcson a NATO a nemzetközi rend egy szisztematikus kihívásaként nevezi meg, míg a 2022-es Strategic Concept nevű dokumentum pedig leírja, hogy „a Kínai Népköztársaság (Kína) kinyilvánított törekvései és kényszerítő politikája kihívást jelent érdekeinknek, biztonságunknak és értékeinknek.” Továbbá a „hibrid és kiber műveletek, illetve a konfrontációs retorika és a dezinformáció megcélozza a szövetségeseket és árt a szövetség biztonságának” egyaránt. A 2023-as vilniusi, majd a 2024-es washingtoni NATO-csúcs alkalmával ezen problémák ismét előkerültek, sőt utóbbin már az orosz-ukrán háborúval is összekapcsolták, ugyanis Kína egy „elmélyülő stratégiai partnerséget” tart fenn Oroszországgal, valamint „egy meghatározó előmozdítója az Ukrajna elleni orosz háborúnak”. Összességében jól látható, miként vált egy egyre meghatározóbb fenyegetéssé az USA mellett a NATO szemében is a Kínai Népköztársaság, egyben az is, hogy az Egyesült Államoknak milyen meghatározó szerepe is van a NATO működésében.

A szövetség közvetlen szomszédságában zajló háború miatt természetesen kiéleződik a NATO figyelme az Orosz Föderációra, arra az országra vagy utódállamra, amely egyben a szervezet létrejöttének egyik alapvető oka volt. Oroszország ma a NATO biztonságát leginkább fenyegető tényező, mind konvencionális, hibrid és kibereszközök által, aki „megsértette azokat a normákat és elveket, amelyek hozzásegítettek egy stabil és kiszámítható európai biztonsági rendhez”. A jelenben tehát a NATO újra eredeti célját testesítheti meg, mégpedig, hogy védelmet nyújtson Európának Oroszországgal szemben.

A veszély viszont túlnyúlik Európa határain kívül is, hiszen a Kínával és Észak-Koreával fenntartott partnersége által a fenyegetése globális és interkontinentális szintűvé válik. A távol-keleti szereplők megjelenésével az indo-csendes-óceáni országok szerepe is felértékelődik: egyrészt ők is fenyegetve érzik biztonságukat, másrészt a NATO is aktívan keres partnereket a térségben. Ennek megfelelően az euroatlanti szövetség és az indopacifikus régió céljai számos ponton találkoznak.

 

A NATO és az IP4: az együttműködés formái és jövőbeli kilátások

Egy olyan komplex biztonsági környezet alakult ki mára, amelyben a NATO-nak szüksége van hasonlóan vélekedő és azonos értékrenddel rendelkező partnerekkel kapcsolatot teremteni és együttműködni azokkal. Ilyen partnernek számít az indo-csendes-óceáni térség négy olyan országa, amelyek nyitottak a szervezettel való kapcsolatra.

A 2022-es madridi NATO csúcson vettek részt először az ausztrál, új-zélandi, japán és dél-koreai vezetők, majd 2024-ben a védelmi miniszterek találkozóján is ott voltak már a képviselőik. A párbeszéd azokra a területekre és kérdésekre fókuszál, amelyek mindkét fél számára fontosak: az orosz-ukrán háború, az észak-koreai katonai csapatok megjelenése és a kínai-orosz stratégiai partnerség. Ezek azok a pontok, amelyekre aktuálisan kiemelkedő figyelmet kell szenteljenek, ugyanakkor az együttműködés már ezen problémák kialakulása előtt is létezett. A kooperáció szintje a kihívásoktól függően változik, biztosítva, hogy mind a NATO, mind az IP4 országai számára előnyös legyen.

Az IP4 elköteleződése a NATO „támogatásában” megmutatkozik azáltal, hogy katonai és gazdasági segítséget nyújt Ukrajnának, szankcionálja Oroszországot, valamint kezdeményezői különböző kapacitásnövelő programoknak. Ezenfelül viszont az együttműködési területeket egy bilaterálisan, közösen elfogadott partnerségi keretprogram határozza meg (Individually Tailored Partnership Programme – ITPP) 2023-tól (Ausztrália, Dél-Korea, Japán) és 2024-től (Új-Zéland) kezdődően. Ezt megelőzően az Egyedi Együttműködési és Partnerségi Program (Individual Partnership and Cooperation Programme – IPCP) keretein belül zajlott a kooperáció.

Az együttműködés különösen a kiberbiztonság, a dezinformáció elleni küzdelem, illetve a tudomány és technológia területére összpontosul. A NATO Tudományos és Technológiai tanácsának tagjai között találhatóak az IP4 országok közül Ausztrália, Dél-Korea és Japán is. Ausztrália esetében kiemelendő az energia-biztonság, míg Dél-Korea esetében a fegyverzet-ellenőrzés, terrorizmus-elleni küzdelem, valamint a biológiai, kémiai, radiológiai és nukleáris anyagok elleni védelem terén való együttműködés. Japánnal a kooperáció kiterjed a fegyverzet-ellenőrzés mellett a tengeri biztonságra, a humán segítségnyújtás és katasztrófaelhárításra, míg Új-Zélanddal az éghajlatváltozás és biztonság, valamint az új technológiák és információcsere területén működnek együtt.

A mértéke viszont ezeknek az együttműködéseknek országonként eltér, azok prioritásai és érdekei függvényében. Ausztrália és a NATO kapcsolatának prioritásai között szerepel a nemzetközi rend fenntartása, az interoperabilitás fokozása, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem és az új technológiák fejlesztése. Ausztrália katonai képessége folyamatosan erősödik, a katonai célokra fordított kiadása is növekvő tendenciát mutat, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy az USA-val is egy igen előnyös kapcsolatot ápol. Egy a jövőben sokkal szorosabb Ausztrália-NATO együttműködés látható jelenleg, de ez függ az ausztrál belpolitikától és politikai akarattól is egyben.

Dél-Korea esetében a Yoon Suk Yeol elnöksége alatti nagymértékű elköteleződés a NATO és az indopacifikus térség iránt az új elnök megjelenésével bizonyos mértékben megkérdőjeleződik. Az új dél-koreai elnök, Lee Jae Myung bár a NATO főtitkárral folytatott beszélgetése során jelezte a mélyülő partnerséget a szövetséggel, ugyanakkor meg kell említeni, hogy Lee elnök egy rugalmas és pragmatikus külpolitikát folytat, és nagy figyelmet fordít a Kínával való kapcsolatra. Ezen tényező megjelenik a többi IP4 országnál is, hiszen figyelembe kell venniük a gazdasági és diplomáciai kapcsolatukat a régióban lévő Kínával. Japán ebből a szempontból viszont kérdéses. Dél-Koreát érintő további tényező, hogy jelentős fegyverbeszállító kelet-európai országokban, ami befolyásolhatja a NATO-val való kapcsolatát.

Ezzel ellentétben, Japán egyre szorosabb kapcsolatot fog ápolni a NATO-val feltehetően. Az októberben megválasztott új japán miniszterelnök, Sanae Takaichi ugyanis Mark Rutte NATO főtitkárral való telefonbeszélgetése során kijelentette, hogy „az euroatlanti és az indopacifikus térség biztonsága elválaszthatatlan”, valamint startégiailag fontosnak tartja a NATO és az IP4 együttműködését.

Új-Zélandot valószínűleg a legkevésbé érinti fenyegetés. Ennek következtében az együttműködési szintje feltehetően alacsonyabb lesz, mint a többi IP4 országé, ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben az új-zélandi politika iránya változott. Egyfelől több figyelmet fordít az indopacifikus térségre, illetve folyamatosan közeledik olyan „tradicionális partnerekhez”, mint az USA vagy az Egyesült Királyság, amely által a NATO-val való együttműködés is erősödhet.

Az IP4 országainak bilaterális kapcsolata és együttműködési szintje jól érzékelhető, ugyanakkor további lehetőségek és javaslatok adottak, amelyek a NATO-val való kooperáció révén a jövőben megvalósíthatóak lehetnek. Beszélhetünk műveleti szinten végbemenő együttműködésről, amely keretében Japánnal és Dél-Koreával együttműködhetne az autonóm víz alatti rendszerek (autonomous underwater system, AUVs) fejlesztésében és fenntartásában, amelyek segíthetnek az orosz-kínai sarkvidéki nukleáris fenyegetések mérséklésében. A két ország fejlett a hajóépítés területén, illetve az ezen AUV-k mesterséges intelligenciával való működtetése és fejlesztése terén is, így ez elősegítené a NATO-val a kooperációt.

A kvantumtechnológia terülén való együttműködés is szóba jöhet, amely a védelmi technológiai fejlesztések közös alapjaként szolgálhat. Emellett beszélhetünk egy lehetséges intézményi szintű együttműködésről is, amely stratégiai eszmecseréket és párbeszédeket tenne lehetővé a NATO és az IP4-ek között. Ugyanakkor az interoperabilitás szempontjából a legfontosabb a védelmi ellátási láncok megerősítésének szükségessége lenne.

 

Törésvonalak és felmerülő problémák a partnerség elmélyítésében

Bár a NATO és az IP4 közötti kapcsolat és együttműködés elsősorban egy előnyökre épülő partnerség, megjelennek olyan tényezők, amelyek miatt az IP4 országai esetlegesen visszahúzódhatnak.

A júniusi, Hágában tartott NATO-csúcs alkalmával meghírdették, hogy a védelmi kiadásokat 2%-ról a GDP 5%-ára emelik. Ez egy olyan tényező, amely a NATO szövetségének nemcsak egy szimbóluma, de a tagállamok elkötelezettségét mutatja a szövetség felé, egyfajta „bizalompróba” is lehet. A megemelt védelmi költségvetés, amely elsődlegesen a szövetségeseket érinti, egyes IP4 vezetőkben felvetett olyan aggodalmakat, hogy Washington esetleg tőlük is elvárná egy szorosabb együttműködés következtében. Shigeru Ishiba, az akkori japán miniszterelnök feltehetően ezen aggodalom miatt nem jelent meg a hágai csúcson, amely meglepő lehet, hiszen a négy indopacifikus ország közül Japán az egyik legelhivatottabb a NATO-val való együttműködésre. Az ország hozzáállását azonban befolyásolhatja a vezetője, ahogy azt a fentiekben láthattuk.

Az IP4 dilemmája viszont nem csupán feltételezett anyagi terhek miatt erősödik. Az elsődlegesen európai térségben zajló kihívások és a fenyegetés súlyosbodása miatt az IP4 országok attól tarthatnak, hogy amennyiben túl közel állnak a NATO-hoz beleránthatják az európai problémákba és döntésekbe, amelyek „nincsenek a régióra szabva”. Ugyanakkor ha távol maradnak, akkor az csökkenti a befolyásukat. Tulajdonképpen strukturális különbségek vannak a NATO és az IP4 között, hiszen máshogyan értelmezik a biztonságot, mint olyat: míg a NATO-nak fontos a katonai erő, addig az indopacikus régió inkább egy vegyes megközelítést alkalmazna. Természetesen a térségen belül is lehetnek eltérések, hiszen Japán és Dél-Korea olyan ingatag környezetben helyezkedik el, ahol érdekük a startégiai rugalmasság.

 

Konklúzió

A jelen biztonsági környezet változása révén az Indopacifikus Négyek jelentősége egyre növekszik mind a regionális, mind a globális térben, amelynek következtében az utóbbi időben egy szorosabb kapcsolatot figyelhetünk meg a NATO és az Indo-csendes-óceáni térség között. Ugyan az együttműködésük szintjét befolyásolhatják bizonyos tényezők, például a vezetők külpolitikai prioritásai, a politikai akarat vagy a gazdasági érdekeik. Mégis a partnerség rendelkezik azzal a potenciállal, ami szükséges egy virágzó kooperáció alapjához, akár egy magasabb, intézményesített, fórum szintű, folytonos együttműködéshez.

Összességében, a NATO és az IP4 partnersége a közös érdekek és célok mentén tud elmélyülni, amely hozzájárulna az aktuális fenyegetések kezeléséhez, de akár a jövőbeli kihívásokra való felkészüléshez egyaránt.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita

A A NATO és az Indopacifikus Négyek (IP4) stratégiai partnersége bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Der Zürcher Silvesterlauf liefert ein seltenes Spektakel: Im gnadenlosen K.-o.-Format fliegt nach jeder Runde der Letzte raus. Mitten drin: die stärksten Schweizer 800-m-Läufer und zahlreiche Topathleten, die sich ein packendes Ausscheidungsrennen liefern.

Spitzenkampf im Berner Oberland! Thun empfängt am Samstagabend St. Gallen (20.30 Uhr). Diesmal im Fokus: Genis Montolio – der sich im Berner Oberland pudelwohl fühlt. Das Thun-Inside.

Le trafic de stupéfiants et de psychotropes est un fléau mondial dont la résilience repose largement sur l’ingéniosité déroutante des réseaux criminels. Pour contourner les […]

L’article Port de Béjaïa : ce que les douaniers ont découvert dans ces 24 boîtes de conserve dépasse l’imagination est apparu en premier sur .

Schweizer Bäckereien setzen zunehmend auf bargeldloses Bezahlen. Nach Einbrüchen und Trickbetrügereien bittet etwa die Solothurner Confiserie Hofer Kunden zum Zahlen mit Twint oder Karte. Die Meinung der Kundschaft geht da auseinander.

Un véritable séisme secoue le monde universitaire à Batna. Selon des sources bien informées, l’enseignant universitaire identifié par les initiales « A.A. » a été récemment démis […]

L’article « Il a falsifié son Doctorat »… Un faux professeur plonge l’université de Barika dans la tourmente est apparu en premier sur .

Die neu gegründete Stiftung «Athena 21» hat die Stärkung von Frauen zum Ziel – sowohl körperlich als auch mental. Kürzlich fand der Eröffnungsanlass statt. Unsere Autorin war vor Ort und nahm am Programm teil.

Le Journal Officiel algérien (n° 81) a publié un décret exécutif historique qui instaure la marque « Entreprise Accélérée » (ou « Scale-up »). Cette nouvelle labellisation est destinée […]

L’article L’écosystème entrepreneurial algérien franchit une étape : « Scale-up », le nouveau label est apparu en premier sur .

König Charles wendet sich am Freitagabend in einer besonders privaten Botschaft an die Öffentlichkeit: Der Monarch spricht im TV über seine Krebsdiagnose und die Genesung. Dabei hat er gute Nachrichten zu verkünden: Er kann seine Therapie im neuen Jahr reduzieren.

Ein Foto aus Jeffrey Epsteins Büro löst Spekulationen aus. Es zeigt eine Person auf einem Sofa, deren Identität unbekannt ist. Der republikanische Ausschuss prüft weiterhin Tausende Dokumente aus Epsteins Nachlass.

Traurige Nachrichten aus Deutschland: Schauspieler Rolf Becker ist tot. Er verstarb in einem Hamburger Hospiz.

Berner Oberland gegen Ostschweiz: Für Michael Heule ist das Super-League-Spitzenspiel am Samstagabend ganz speziell. Gut möglich, dass er seinen guten Jugendfreund bei Freistössen wieder decken muss.

Kürzlich hat der Bund ein Verhandlungsmandat für einen Zoll-Deal mit den USA verabschiedet. Die Grünen drängen nun: Dieses soll an die Öffentlichkeit.

Mfor.hu: Gyengült a forint péntek (12. 12.) kora estére a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama a reggel hat órakor jegyzett 382,79 forintról 385,58 forintra emelkedett este hat órára. A svájci frank jegyzése a reggeli 410,37 forintról 412,83 forintra ment fel, míg a dolláré 326,20 forintról 328,59 forintra emelkedett. (MTI)

Der ESC 2026 steht unter Druck: Fünf Länder haben bereits abgesagt. Und nun fordert CSU-Chef Markus Söder auch Deutschlands Rückzug. Grund ist der wachsende Hass gegen Israel und Länder, die dessen Teilnahme verhindern wollen.

Schon was geplant am Wochenende? Eine US-Glücksforscherin zeigt, wie du am meisten aus deiner Freizeit herausholst und mit Freude und voller Elan in die neue Woche startest. Blick fasst die wichtigsten Punkte zusammen.

Im drittletzten Spiel vor Weihnachten trifft GC am Samstagabend auswärts auf Sion (18 Uhr). Nun ist klar, dass man wohl auch in den spielfreien Wochen danach von den Hoppers hören wird – von der Transferfront.

Die Pflege kann alten oder kranken Menschen teuer zu stehen kommen. Bei den heutigen Kosten fürchten viele um Erspartes und Vermögen.