Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbírságolta Laczkó-Albert Elemért, a 99 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét, mert az önkormányzat csak magyarul adja ki a község havilapját. Az ítéletről a feljelentő Dan Tanasa blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült Méltóságért Európában Polgári Egyesület alapító elnöke számolt be a blogján tegnap. A tanács 2 ezer lej bírságot rótt ki a polgármesterre a község román nemzetiségű lakóinak a hátrányos megkülönböztetéséért. A polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a községben lakó 46 román nemzetiségű személy is kiválóan beszél magyarul és részükről nem merült fel az igény, hogy románul is megjelenjen a Képes vagyok havilap. Hozzátette, hogy a lap románra fordítása “nem életszerű”, és olyan erőfeszítést igényelne, ami meghaladja a lehetőségeiket. Ezért megtörténhet, hogy inkább megszüntetik a lapot, minthogy lefordítsák. A polgármester konzultál még arról, hogy megtámadja-e a határozatot a bíróságon.
Az elnök arra hivatkozik, hogy a népnek joga van eldönteni: hagyja-e az állampolitika szintjére emelni a korrupciót. Johannis nem pontosította, hogy milyen kérdésre vár választ a választóktól, csak azt szögezte le, hogy a népszavazást május 26-ára, az európai parlamenti választások napjára írja ki. Az elnök élesen bírálta a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Pártot, amiért sürgősségi rendeletekkel, és szerinte korrupt politikusai személyes érdekét követve, az alkotmányossági kontrollt megkerülve módosítja a büntetőjogot. Johannis szerint a népszavazás védheti meg a PSD támadásaitól az igazságszolgáltatást. Johannis felszólította a kormánypártot, hogy ne próbálja újabb sürgősségi rendelettel akadályozni a népszavazás megszervezését. Az elnök ezzel azokra a médiaértesülésekre utalt, amelyek szerint a kormány sürgősségi rendeletet hozna arról, hogy május 26-án külön szavazóhelyiségeket rendezzenek be a népszavazás, illetve az EP-választások számára, csökkentve az esélyét annak, hogy a referendum elérje a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Hat órás kihallgatás után az Igazságszolgáltatási Felügyelet úgy döntött, hogy indokolt Laura Codruța Kövesi hatósági felügyelet alá helyezése és megtiltották számára az ország elhagyását. A kihallgatás után nyilatkozó Kövesi elmondta, az ügyész megtiltotta számára, hogy az ellene felhozott vádakról bármilyen részletet nyilvánosságra hozzon. Kövesi megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat. Úgy vélte, azok terjesztenek valótlanságokat róla, akiket zavart a DNA tevékenysége, akik háborítatlanul szeretnének lopni Romániában és akiknek az az érdekük, hogy az ügyészek csak tyúktolvajokkal foglalkozzanak. Kövesi ellen több fegyelmi eljárást is kezdeményezett a bírák és ügyészek tevékenységét ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet: két ilyen fegyelmi ügyben hétfőn jogerősen felmentette Kövesit a legfelsőbb bíróság. Az Európai Parlament március elején a versenyben maradt három jellölt közül Kövesit választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. A bukaresti kormány viszont hevesen kampányol a román jelölt kinevezése ellen, arra hivatkozva, hogy Kövesi mandátuma idején a több száz politikust rács mögé küldő DNA visszaéléseket követett el, az igazságügyi miniszter pedig emiatt kezdeményezte és érte el Kövesi felmentését. A leendő európai főügyészt az EU társjogalkotó szervei közös megegyezéssel várhatóan áprilisban fogják kinevezni.
Elutasításra javasolta a kormány azt a két törvénytervezetet, amelyek a különböző és azonos nemű párok számára is lehetővé tették volna, hogy közjegyző, illetve anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal jegyezzék be hivatalosan élettársi kapcsolatukat. A bukaresti kabinet szerint a törvényhozás világossá tette már az ország hozzáállását a „családi kapcsolatok” kérdéséhez, amikor olyan polgári törvénykövet fogadott el, amely a különböző nemű párok közötti házasságot tekinti az egyedüli hivatalosan is elismert együttélési formának. Március elején a szenátusban a szociáldemokrata többség elutasította az élettársi kapcsolatok hivatalossá tételéről szóló törvényjavaslatokat. Ezek egyikét ellenzéki törvényhozók egy csoportja, a másikat pedig a kisebbik kormánypárt egyik képviselője és egy független képviselő terjesztette a parlament elé. A törvényjavaslatokról a képviselőház hozza meg a végső döntést.
A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy a magyar egészségügyre és az oktatásra költse a határon túli fociakadémiákra szánt pénzt. Gréczy Zsolt a DK frakcióvezetője tegnap fejtette ki, hogy a kabinet már a 10-ik fociakadémiát építi a határon túlon a magyar adófizetők pénzéből, miközben a magyarországi közintézmények tartozása eléri a 40 milliárd forintot. A kórházak tartozásai miatt vizsgálatok, műtétek maradnak el, a pénzhiány következtében teljes kórházi osztályok szűnnek meg – emelte ki a politikus. Szerinte a magyarok pénzének külföldi stadionokra költése “egyszerű és nyílt hazaárulás. A szerdai Magyar Közlönyből kiderül, hogy ez a 10-ik a szatmárnémeti fociakadémia lesz.
Klaus Iohannis ugyanis ma hivatalosan is bejelentette, hogy népszavazást ír ki május 26-ára, az európai parlamenti választások napjára az igazságszolgáltatás kérdésében. Az államelnök először egy fővárosi kulturális rendezvényen beszélt erről, miután több ellenzéki párt is szorgalmazta, hogy írja ki a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott referendumot. A kérdésben kedden a civilszervezetekkel, tegnap pedig az igazságügyi intézmények képviselőivel tárgyalt. Elmondása szerint, egy jól megszervezett referendumhoz szüksége van a civilszféra, a politikum és a nép támogatására.
Az Agerpres tájékoztatása szerint a volt korrupcióellenes főügyész megjelent kihallgatásra az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály előtt abban az ügyben, amelyben Sebastian Ghiţă feljelentése alapján hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják Nicolae Popa, az Országos Fejlesztési Alap volt igazgatójának hazahozatalával kapcsolatban.
Az ügyosztály tájékoztatása szerint a legfőbb ügyészség keretében működő, az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségekkel foglalkozó részleg ügyészei tegnap lezárták a nyomozást a ‘Timmermans’ elnevezésű dosszié kapcsán, amit hivatali visszaélés, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis információk közlése és szervezett bűnözői csoport létrehozásának gyanúja miatt nyitottak. A Lumea Justiţiei portál januárban tett feljelentést többek között Frans Timmermans,az Európai Bizottság első alelnöke, Angela Cristea, az EB bukaresti képviseletének vezetője, valamint Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze ellen, azt állítva, hogy szervezett bűnözői csoportot hoztak létre.
Gyerő József, a város polgármestere a Székelyhonnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint a Regionális Operatív Program keretében nyert pályázatra 2017 nyarán írta alá a támogatási szerződést, elkészítették a műszaki terveket, ezeket tavaly jóváhagyta a Központi Fejlesztési Ügynökség, majd az iratcsomót felterjesztették a Közbeszerzéseket Felügyelő Országos Ügynökséghez. Az ügynökség különböző okokra hivatkozva, öt alkalommal utasította vissza az engedélyt, majd idén februárban jóváhagyták azt. A projekt pénzügyi mutatóit az elmúlt év elején számította ki a tervező, ami nem összeegyeztethető a jelenlegi árakkal, ezért most módosítva, újra elő kell terjeszteni a fejlesztési ügynökséghez. A polgármester abban bízik, hogy ha késve is, de végül sikerül felújítani a tizenegy utcát, ami 6,5 kilométer új aszfaltot jelent.
Ennek értelmében Monica Gubernatot választották titkos szavazással a szervezet élére. Az alelnöki tisztségbe Nicolaie Bălaşa-Sorescut javasolják. A javaslatokat továbbítják a parlamentnek, a jelöltek kinevezését a plénumnak is jóvá kell hagynia.
Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozott az ügyben. A polgármester ma az építőtelepen fogadta a létesítmény tervezőjét, a kivitelezőt és a műszaki ellenőrt, egyeztetés céljából. Továbbá kijelentette, hogy jelen állás szerint tartható a bözödújfalusi Összetartozás Temploma megépítésének a határideje.
Az Országos Közegészségügyi Intézet friss közleménye szerint a legutóbbi két áldozat egy Prahova megyei, 48 éves férfi és egy Dolj megyei, 62 éves nő, mindkettőt A típusú influenzával diagnosztizálták. Mindkét áldozat más betegségekben is szenvedett, és nem volt beoltva influenza ellen. Ezzel pedig 188-ra emelkedett az influenza okozta halálesetek száma.
A Román Vasúttársaság közleménye szerint vasárnap hajnali 3 óráig – amely tehát 4 óra lesz – a téli időszámítás szerint indulnak el a vonatok, 4 óra után pedig a nyári időszámításnak megfelelően. A nyári időszámításra való áttérésre március 31-én, azaz vasárnap hajnalban kerül sor.
A török elnök dzsámivá alakíttatná az isztambuli múzeumot – jelentette ma a török sajtó. Szerinte ez a muzulmán világ elvárása is. Erdogan elmondta, hogy miután fokozott rá az igény, eljött az ideje, hogy dzsámivá alakítsák az épületet. A lépésre a március 31-re kitűzött helyhatósági választásokat követően kerül sor. A Hagia Sophia 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
A központi országrészben volt több megbetegedés, más régiókban csak szórványosan fordultak elő esetek. Közölte ma az Országos Közegészségügyi Intézet. A 2018-2019-es szezon kezdete óta 188 halálos áldozata volt az influenzának, míg az előző idényben összesen 129-en haltak meg grippe miatt.
Elektromos kerítéssel előznék meg, hogy a jövőben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház területére medvék tévedjenek, a villanypásztort tegnap szerelték fel a kórház köré. A kórház területére az elmúlt években több alkalommal, időnként rendszeresen medvék jártak be. A kórház közleménye szerint a villanypásztor az ilyen esetek megelőzése érdekében – az intézményfenntartó Hargita Megye Tanácsa javaslatára – került fel a kórház kerítésére. A villanypásztor 600 méter hosszan húzódik a kórház körül és mintegy 2 600 lejbe került. A kórház vezetősége közleményében felkéri a betegeket, hozzátartozóikat és az alkalmazottakat, hogy legyenek elővigyázatosak a kerítés közelében.
Váratlanul holnapra halasztották a mára tervezett kormányülést. Sajtóhírek szerint az hazai szakmai szervezeteken kívül az Európai Bizottság is neheztel a kabinetre a Büntetőtörvénykönyv tervezett módosítása miatt. A G4media című portál szerint ma Frans Timmermans, az EB alelnöke telefonon egyezetet majd Viorica Dăncilă miniszterelnökkel az igazságszolgáltatási törvények módosításáról, és ezért kellett holnapra halasztani a kormányülést. A tervezett Btk.-módosítást a bírák szakmai szervezete, Augustin Lazăr legfőbb ügyész és a Korrupcióellenes Ügyosztály is ellenezte, utóbbi szerint 42 pert kellene újratárgyalni, és a korrupcióért elítélt politikusokank kedvezne az új jogszabály.
Ezért mához egy hét újabb egyeztetésre kerül sor. A tárgyalóbizottságoknak két jelölt, Laura Codruţa Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész, illetve a francia Francois Bohnert közül kell választaniuk. A múlt heti megbeszélés is eredménytelenül zárult, és ha a jövő heti tárgyalások sem vezetnek eredményre, az egyeztetésre megszabott utolsó dátum április 10-e.
A falvakon egyre elterjedtebb problémára, a családorvoshiányra kíván megoldást nyújtani az az RMDSZ-es törvénytervezet, amelyet tegnap elfogadott a parlament döntőháza. Ennek lényege, hogy ezután a családorvosok a meglévő rendelőjük mellett másodlagos munkapontot is működtethetnek olyan településeken, ahol még nincs orvosi rendelő. Itt hetente legalább 10 órát kell rendelniük munkaidejükből, vagy ha van rá kapacitásuk, az alapszerződésen felül is vállalhatják, pluszmegállapodást kötve ezekre az órákra a biztosítópénztárral. Romániában jelenleg több mint 500 településen nincs családorvos. Az RMDSZ tegnap elfogadott törvénytervezete abban segít, hogy ha teljes munkakörben nem is, de legalább heti 10 órában hozzáférhetővé váljon a családorvosi ellátás ezekben a falvakban – közölte közösségi oldalán Vass Levente képviselő.
A képviselőház tegnap fogadta el az erről szóló jogszabálytervezetet. A javaslat szerint ezen a napon a központi vagy helyi hatóságok, állami intézmények, jogi vagy magánszemélyek programokat szervezhetnek, melyek keretében a hagyományos gasztronómiai termékeket és szokásokat népszerűsítik. A központi és helyi hatóságok pénzalapokat különíthetnek el erre a célra a költségvetésből. A tervezet meghatározza, hogy ‘román bornak az a bor minősül, amely 100%-ban Romániában termett szőlőből készült, az üveg címkéjén pedig feltüntetik a román zászlót’. A tervezetet 19 szociáldemokrata politikus nyújtotta be, köztük van Liviu Dragnea pártelnök is. Az ügyben a képviselőház a döntő ház.