Erdély FM (Románia/Erdély)

 Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár jelenlétében avatták fel tegnap a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség új munkapontját, amelyet az Azomureş vegyi kombinát területén létesítettek. A munkapont Marosvásárhely nyugati részét, a Meggyesfalvi negyedet, illetve a közeli településeket, többek között Nyárádtőt,  Maroskeresztúrt és térségét hivatott kiszolgálni. Az új munkaponton egyelőre váltásonként háromtagú elsősegély-nyújtó csapat teljesít szolgálatot egy B2-es típusú rohammentővel, és rövidesen egy négytagú tűzoltóegység is helyet kap itt. Megyeszinten ez a tizennegyedik munkapont, ahonnan mentőegységeket tudnak indítani, és mindegyik egységnek átlagban mintegy 1400 bevetése volt az elmúlt év folyamán.

A korrupcióellenes üzenetekkel kampányoló környezetvédelmi aktivista és jogásznő Zuzana Čaputová nagy különbséggel győzte le Maroš Šefčovič EU-biztost a szlovák elnökválasztás második fordulójában. Čaputová az ország első női, és a legfiatalabb államfője is. A köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, mégis fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is van Čaputová győzelmének. A véglegesített, hivatalos végeredmények szerint Zuzana Čaputovára a választók 58,4 százaléka voksolt, Maroš Šefčovič 41,59 százalék szavazatot kapott. A szombati voksolás a szlovák elnökválasztások történetének legalacsonyabb választási részvételét hozta, a szavazáson a választásra jogosultak közel 42  százaléka vett részt. A magyarok többsége is Čaputovára szavazott az első fordulóban – írja az Index. Čaputová több kisebbség nyelvén, így magyarul is megköszönte mindenkinek a támogatást.

A vizsgálatot azt követően indították el, hogy egy 35 éves férfi múlt pénteken medvetámadás következtében meghalt Kőrispatakon. A Pro TV riportja szerint medvecsempészek és orvvadászok medvebocsokat próbálnak elfogni, eladás céljából, és felvetette annak lehetőségét, hogy az életét vesztett férfi az anyamedve két bocsát akarta elvenni. A rendőrség még vizsgálja a haláleset körülményeit. A csatorna megkeresett egy Csíkszeredában letelepedett olasz férfit, aki állítólag két medvebocsot árult az interneten. A férfi úgy nyilatkozott, hogy egy példány 500-600 euróba kerül. Állítása szerint neki csak egy bocsa volt, de azt is a balánbányai Medve-visszavadító Központba küldte ingyen.

Ezt az Uber és a hozzá hasonló internetes fuvarmegosztó cégek betiltását követelő taxistüntetések miatt módosították. A hivatalos fuvarozók által „kalóztaxisoknak” nevezett gépkocsivezetők megbírságolását eddig lehetetlenné tette az, hogy a taxitörvény szerint eddig csak a „rendszeres” engedély nélküli üzletszerű személyszállítást büntették, viszont a rendszerességet egy egyszerű közúti ellenőrzés során nem lehet megállapítani. A ma elfogadott rendelettel törölték a „rendszeres” kifejezést, így ezentúl az alkalmi „taxisok” helyszíni megbírságolására is lehetőség nyílt. Az Uber romániai leányvállalata sajtóközleményben nyilatkozott arról, hogy megítélése szerint a törvénymódosítás nem érinti a céget, és folytatni fogja a tevékenységét. A gazdasági szaksajtó szerint Romániában több mint tízezer gépkocsivezető áll szerződéses viszonyban az Uber vagy a Bolt fuvarmegosztóval, Romániában pedig már több mint kétmillió utas használja rendszeresen szolgáltatásaikat.

Ecaterina Andronescu ma “Az oktatás egyesít minket” nevű projekt bemutatóján nyilatkozott az ügyben. Javaslata szerint technológiai, vokacionális, A1 és A2-es érettségi típusokat kellene bevezetni. A technológiai érettségivel csak poszt-liceális képzésre jelentkezhetnének a diákok. A négyéves gimnáziumi oktatást három kategóriára osztanák: vokacionális oktatásra, reáltudományok, illetve társadalom- és humántudományok szakra. A reál osztályban tanulók A1-es típusú érettségi vizsgát tennének, le, a humán szakra járó középiskolások A2-es típusú érettségin vizsgáznának. A négyéves gimnáziumi oktatásban részesült és az érettségit megszerző tanulók egyetemre jelentkezhetnek, de a felsőoktatatási szakot itt is az érettségi típusa határozná meg.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter üzenetben nyilatkozott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség volt vezetője ellen elrendelt hatósági felügyelettel kapcsolatban. Elmondása szerint  továbbra is támogatja az európai főügyészi tisztségre jelölt Kövesit, és az EP frakcióvezetőinek jövő szerdai ülésén napirendre tűzi majd a kérdést. Az ügyben az Európai Bizottság is felszólalt. Egyik szóvivője által felszólították a román kormányt és a bukaresti hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az EU alapszerződésében rögzített „őszinte együttműködés” elvét az európai főügyész kinevezési folyamatával kapcsolatosan. Laura Codruta Kövesi pedig fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bíróságon az ellene foganatosított hatósági felügyeletet illetően. A bíróság egyelőre nem tűzte ki a volt DNA-főügyész fellebbezése elbírálásának időpontját. Ma az Igazságszolgáltatási Felügyelet ugyanis úgy döntött, hogy indokolt Laura Codruța Kövesi hatósági felügyelet alá helyezése és megtiltották számára az ország elhagyását. Kövesi megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat. Kövesi ellen több fegyelmi eljárást is kezdeményezett a bírák és ügyészek tevékenységét ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet: két ilyen fegyelmi ügyben hétfőn jogerősen felmentette Kövesit a legfelsőbb bíróság.  Az Európai Parlament március elején a versenyben maradt három jelölt közül Kövesit választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. A leendő európai főügyészt az EU társjogalkotó szervei közös megegyezéssel várhatóan áprilisban fogják kinevezni.

Nyilatkozta Anton Anton energiaügyi miniszter a mai kormányülés végén. Elmondása szerint az energetikai piacra vonatkozóan négy módosítás történt a 114-es sürgősségi rendelet módosítása kapcsán. Elsőként 68 lejre maximálták a földgáz árát megawattóránként, kizárólag a háztartások esetében, viszont bevallása szerint ennek ellenére sem fog csökkenni a lakosság gázszámlája, mivel a forgalmazók túl nagy veszteséget könyveltek. Továbbá csökkentették a forgalom 2 százalékának adóba való fizetését a kőszénnel dolgozó energiatermelők esetében. A harmadik módosítás az energetika terén a befektetett tőke hozamára vonatkozik. A negyedikre pedig csak a következő kormányülésen kerül sor. Ez a földgázhálózat kiterjesztését célozza meg a lakosság érdekében, amit közpénzekből is megtehet ezután a kormány, mutatott rá a miniszter.

A kormány ma sürgősségi rendelettel módosította a tavaly év végén bevezetett bankokra kirótt adót. A mai módosítás szerint a bankadó, amit félévente kell majd fizetni, a pénzeszközök legfeljebb 0,4 százalékát teheti ki évente és egy sor olyan kedvezményt tartalmaz, amellyel a kormány a hitelezést akarja bátorítani. Ennek mértékét pedig nem a ROBOR-hoz kötik, hanem egy új mutatóhoz, amely a bankok közötti ténylegesen megvalósult lej-tranzakcióknál alkalmazott kamat átlagaként határoznak meg. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elmondta, hogy nem várták meg az Európai Központi Bank jóváhagyását, mivel megkapták a román jegybank és a román bankárszövetség jóváhagyását is az ügyben. A kormány ma a tavaly év végén elfogadott, a gazdasági szereplők és az ellenzék által élesen bírált adóügyi rendeletének más, a magánnyugdíj-alapokra, energetikai cégekre és távközlési szektorra vonatkozó előírásait is módosította, vagy elhalasztotta, újratárgyalás céljából.

A két csíkszeredai elöljáró ellen indított, 2015 óta húzódó ügy mai tárgyalásán a Maros Megyei Törvényszéken a bíró feloldotta a Román Hírszerző Szolgálat eljárására vonatkozó okirat teljes titkosítását, és elrendelte, hogy mind a vádlottak, mind az ügyvédeik betekinthessenek a dokumentumba. Szőke Domokos alpolgármester ügyvédje, Máthé Attila szerint a titkosítás feloldása előrelépésként értékelhető, hiszen eddig csak a bírónak volt hozzáférése a SRI-iratokhoz.  A bírói döntése alapján a SRI át kell adja a titkosított iratokat és ezekből ki fog derülni, hogy a két csíkszeredai elöljáró elleni bizonyítási eljárást a SRI folytatta-e le vagy sem. Mivel a SRI nem kivizsgáló szerv, a törvények értelmében nincs joga bizonyítási eljárást folytatni. Ha mégis ezt tette, akkor a bizonyítási eljárást semmiséggel sújthatják, ami azt jelenti, hogy a video- és hangbizonyítékokat nem lehet felhasználni a vádlottak ellen. A mai tárgyaláson jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos is. A következő tárgyalást április 15-én 11 órára tűzték ki.

Ezt ma jelentette be Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. Azért hosszabbították a határidőt, mert a 2019-es költségvetés elfogadása is késett, viszont a regisztrációs adók visszafizetését belefoglalták a büdzsébe, tehát nem lesznek fennakadások ebből a szempontból. Tavaly év végéig mintegy 1 millió gépkocsi-tulajdonosnak sikerült visszaigényelnie a regisztrációs adó címszó alatt befizetett összeget, az adóhivatal 2 és fél milliárd lejt fizetett vissza a kárvallottaknak. A kormány számításai szerint még 5-6 millió olyan gépkocsi-tulajdonos van az országban, aki jogosult a kárpótlásra, erre 4 milliárd lejt irányoz előre a költségvetés.

Ezt ma közölte  a kormánypalotában Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A tárcavezető leszögezte, hogy a 114-es kormányrendelet módosítása a Román Nemzeti Bank hozzájárulásával történik, és az Európai Központi Bank is tájékoztatást kapott róla.

 Munkaszüneti nappá nyilvánította a közszférában dolgozóknak április 30-át ma a kormány. A döntést a május elsejei, a munka ünnepe miatt járó szabadnap indokolja. Április 30-án, kedden, és május elsején, szerdán tehát nem dolgoznak a közszféra alkalmazottai. Viszont április 29., hétfő (az ortodox húsvét második napja), és április 26., péntek (ortodox nagypéntek) is munkaszüneti nap Romániában.

A kormányülés kezdetén Viorica Dăncilă miniszterelnök bejelentette, hogy elfogadja a kormány mai ülésén a  114-es és még két másik sürgősségi rendeletek módosításait. A miniszterelnök azt mondta, a módosítások azt a célt tartják szem előtt, hogy csökkenjenek a lakosság hitelköltségei, növekedjen a kedvező feltételek mellett hitelt kapó román vállalatok száma. A módosításokat a Román Nemzeti Bank és a Román Bankok Egyesülete álláspontjával konszenzusban hozzák meg, tette hozzá Dăncilă. A kormányfő szerint a módosítások a román állampolgárok érdekeit fogják szolgálni és fellendítik Románia gazdasági fejlődését.

 Ha Románia most ki szeretné fizetni a teljes államadósságát, akkor minden román állampolgárnak ki kellene vennie a zsebéből mintegy 3 ezer 600 eurót, azaz 17 ezer lejt. Ez az összeg több mint kétszerese a nyolc évvel ezelőtti értéknek és az elmúlt év növekedési üteme megduplázódott az előző évhez képest. Románia államadóssága évről évre jelentősen nő. Az Adevarul portál szerint csak az elmúlt évben mintegy 29 milliárd lejjel nőtt az államadósság. Vagyis lakosságra lebontva 1 romániaira közel 17 ezer lej adósság jut.

A büntetőjogi feljelentés az államfő ellen tervez tenni a PSD hazaárulás miatt – közölte Liviu Dragnea, aki ugyanakkor cáfolta, hogy Iohannis tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezésére készülnének. A szociáldemokrata pártelnök tavaly decemberben kérte párttársaitól, hogy tegyenek büntetőjogi feljelentést Klaus Iohannis ellen hazaárulás miatt. Szerinte Klaus Iohannis az ország érdekeit elárulva régóta azt hangoztatja, hogy Románia és a kormány nincs felkészülve az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének átvételére – fogalmazott Dragnea.

A kormány mai ülésén szavaz a 68 kilométer hosszú moldvai autópályaszakasz építésének megvalósíthatósági tanulmányáról – jelentette be reggel Viorica Dăncilă miniszterelnök. A Târgu-Neamț–Iași sztrádát egy tavalyi döntés értelmében úgynevezett PPP-rendszerben, azaz a magán- és a közszféra partnerségében valósítanák meg. A költségeket 1,2 milliárd euróra becsülik, a tervezés és kivitelezés időszakát pedig négy évben szabták meg. Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány elfogadásáról szavaz a kormány. A miniszterelnök szerint áprilistól már várják azoknak a magáncégeknek a jelentkezését, amelyek érdekeltek lehetnek a sztráda tervezésében és építésében. A kormány egyébként a március 20-i ülésén három másik autópálya megépítésére vonatkozó törvényt fogadott el.

A tegnapi tanácsülés végén megvitatták a fizetőparkolás, illetve a főtéri mélygarázs ügyét. Míg az előbbit illetően viszonylag gyorsan egyetértettek a képviselők, a mélygarázs kapcsán a szavazást követően elszabadultak az indulatok. A testület jóváhagyta, hogy május 14-től végleg a piac- és ingatlankezelő igazgatóság ügykezelésébe kerüljön a parkolás. Így tehát a fizetőparkolás marad a városnál. A testület viszont elhalasztotta a mélygarázs gazdasági mutatóinak visszavonásáról előterjesztett tervezetet, mégpedig a kezdeményező, a POL javaslatára. Kiderült ugyanis, hogy a tervezet nem volt 30 napig közvitán, emiatt a prefektúrán elbukhat, ha megszavazzák. Ezen kívül a megyei önkormányzati testület a tegnapi soros ülésen két beruházást hagyott jóvá, amelyek a Maros Megyei Klinikai Kórházat, valamint a Dicsőszentmártoni Gheorghe Marinescu Kórházat érintik. A Maros Megyei Klinikai Kórház esetében egy szennyvíztisztító állomás építéséről született döntés, az ülésen a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését fogadta el a tanács, a beruházás becsült értéke közel 2 millió lej. A Dicsőszentmártoni Gheorghe Marinescu Kórháznak pedig a szennyvízhálózatát fogják kicserélni.

 Kormányközeli források szerint leválthatják tisztségéből Tudorel Toader igazságügyi minisztert, ha továbbra sem hajlandó aláírni a Büntetőtörvénykönyvet, a Büntetőeljárási Törvénykönyvet és a korrupciós ügyek besorolását módosító sürgősségi kormányrendeletet. A tárcavezetőre egyre nagyobb nyomás nehezedik a Szociáldemokrata Párt  részéről, hogy ellenjegyezze a tervezetet. Liviu Dragnea párt- és képviselőházi elnök is elismerte, hogy a nagyobbik kormánypárt berkein belül „többé-kevésbé joggal” elégedetlenséget szült az, hogy Toader késlekedik az aláírással. A miniszter azért vonakodik a nevét adni a sürgősségi kormányrendelethez, mert az Európai Bizottság jogi illetékesei nem értenek egyet a változtatásokkal. Jelenleg egy bukaresti kormányküldöttség próbálja meggyőzni a brüsszeli illetékeseket, hogy a Btk.-módosítással „minden a legnagyobb rendben”, ráadásul ezt a törvényhozás megkerülésével, a kormány által kiadott sürgősségi rendelettel akarják véghez vinni. A módosítás lényegében a korrupcióért elítélteknek vagy a megvesztegetési ügyekben vádlottaknak kedvezne.

Vitára és szavazásra engedte a londoni alsóház elnöke a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer nagy többséggel elvetett, a kormány által azonban tegnap harmadszor is beterjesztett megállapodást. A vitát és a szavazást a kormány szándéka szerint ma tartja az alsóház, de csak az EU-val novemberben elért megállapodáscsomag egyik részéről, a kilépési feltételeket rögzítő 585 oldalas dokumentumról. A kormány erről a jogilag kötelező erejű dokumentumról leválasztotta a 26 oldalas politikai deklarációt, amely egyelőre vázlatosan körvonalazza az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszerének alapelveit. A politikai deklaráció konkretizálásáról még csak ezután kezdődnének a tárgyalások az EU-val. Így valójában a mai szavazás nem az egész Brexit-csomagról szóló újabb érdemi voksolás lesz, hiszen csak a két külön dokumentum egyik részéről döntenek a képviselők. Ezért a megállapodás egészét törvényre emelő parlamenti aktus, vagyis a ratifikálás előtt külön is szavazni kell majd a politikai deklarációról. A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján, közép-európai idő szerint ma éjfélkor szűnt volna meg.

Ezt tegnap jelentette be a katonai szervezet, miután a tagállamok nagykövetei megállapodtak ebben. A NATO legfőbb döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács határozata értelmében 2022. szeptember 30-ig terjesztették ki Stoltenberg megbízatását.  A 60 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. októbere óta tölti be a tisztséget, eredetileg négy évre választották meg, amelyet 2017-ben egyszer már két évvel meghosszabbítottak. Ő az észak-atlanti szövetség 13-ik főtitkára.