Biztonságpiac

A Hableányt kedden kora reggel kezdték kiemelni a Duna mélyéről, közben többször megálltak. A mentést négy szakaszban hajtották végre: először a kapitányi hídig, majd a fedélzetig, utána pedig a vízvonalig emelték ki a hajót a Clark Ádám úszódaru segítségével, utolsó lépésként pedig elhelyezték az uszály fedélzetén.

Minden állomáson vizet szivattyúztak a hajótestből, illetve búvárok hatoltak be a jármű belsejébe, ez alkalmakkor akadálymentessé tették a hajótestet a holttestek megtalálása érdekében. A mentés során négy holttestet emeltek ki a hajóból, így négyre csökkent az eltűntként kezeltek száma. A helyszínen a szakemberek úgy vélekedtek, lehetnek még holttestek a hajótestben, ugyanis különösen a tati teremben rengeteg hordalék halmozódott fel.

A hajót a csepeli kikötőbe szállítják, ott pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság hajózási, nautikai és műszaki szakértő bevonásával, az ügyészség képviselőjének jelenlétében szemlének veti alá a járművet – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A turistahajó kiemelésére Komáromból érkezett pénteken a kétszáz tonna emelésére is képes Clark Ádám úszódaru.

A Hableánnyal összeütköző Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetése vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A rádiókon nem jeleztek veszélyhelyzetet
Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-ei dunai hajóbaleset idején – közölte Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején. A konkrét ütközést nem látták, ők a Lánchíd alatt voltak, a rádión pedig először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben – ismertette. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal.

A férfit véglegesen eltiltották olyan foglalkozás gyakorlásától, amelyben 18 évesnél fiatalabbak felügyeletét, gondozását végezhetné. A férfi a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadlábra. Az alsó tagozatosok hitoktatójaként dolgozó tanár 2018-ban fotókat és videofelvételt készített a gyerekekről. Egyikükről lehúzta az alsónadrágját, a másik gyermek fejét pedig a ruhával fedett nemi szerve közelébe húzta.

A nyomozás feltárta, hogy a hitoktató a számítógépen több száz, kiskorúakról készült fotót, illetve videofelvételt tárolt, amelyek a nemi vágy felkeltésére szolgáltak. A férfit korábban a bíróság szemérem elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélte, amelyből 2015 márciusában szabadult feltételes kedvezménnyel.

A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

A tárcavezető szerint a temető nemzetközi jellegének megőrzése miatt vennék át a sírkert gondozását, mivel ott magyar, román, német, orosz, szerb, osztrák és olasz katonák is nyugszanak. A miniszter kitért arra is, hogy ezért egyeztetések lesznek szükségesek valamennyi féllel.

“A temető gondozásának feladatát átvevő minisztériumi struktúrák biztosítani fogják minden országnak a jogot, hogy megemlékezzenek a harcban elesett és ott eltemetett hőseikről” – mondta Gabriel Les.

A miniszter szerint a tárca képes arra, hogy megvédje és karbantartsa a sírokat, felújítsa a “nemzetközi temetőben” található emlékműveket összhangban a nemzetközi egyezményekkel és a kétoldalú megállapodásokkal, melyeket Románia azokkal az országokkal kötött, amelyek hősei az Úzvölgyi temetőben nyugszanak.

A Mediafax úgy tudja, hogy a temető átvétele már a következő 30 napban megtörténik, ha valamennyi érintett fél egyetért vele. A temető állami tulajdonba vételének a lehetőségét Viorica Dancila miniszterelnök is megemlítette szombaton.

A Romániában januártól újraindított Szabad Európa Rádió pénteken azt közölte honlapján meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy a temetőátalakítás ötlete éppen a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, foglalkozik majd az úzvölgyi sírkerttel. A román védelmi tárca főtitkári tisztségét 2013 óta az a Codrin Munteanu tölti be, aki a Ponta-kormány Kovászna megyei megbízottjaként elindította a székely zászló elleni hadjáratot. Az egykori prefektus perek tucatjait indította el a székely zászlót kitűző önkormányzatok ellen. Gyakorlatát később Hargita, és Maros megye prefektusa is átvette és Kovászna megyei hivatali utódjai is folytatták. 2015-től a Dan Tanasa blogger által alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) foglalkozik a magyar szimbólumok és feliratok elleni pereskedéssel.

A hétfő óta érvényben lévő korlátozást a TEK javaslatára a légi közlekedésért felelős hatóság vezetője rendelte el. Területig – hozzávetőleg – az Árpád hídtól északra 1 kilométerre kezdődik és délen egészen Paksig, valamint a Dunától keletre és nyugatra változó szélességben átlagosan két-két kilométert tart a korlátozás.

A határokat a TEK honlapján az Aktuális menüpontban közzétett grafikák szemléltetik, valamint a légtérkorlátozás pontos oldalhatárai a HungaroControl Zrt. napi légtérfelhasználási tervében ellenőrizhetők. Mint kiemelték, korlátozás idején a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett repülés sem engedélyezett, mert az a mentési munkálatokat, valamint a kutatást akadályozhatja, zavarhatja.

“A korlátozott légtérbe történő engedély nélküli bereptetés közigazgatási hatósági vagy büntetőeljárást von maga után” – írták.

A TEK közleményében kitért arra is, hogy a roncs kiemelésének előkészítése továbbra is folyamatban van, két emelőheveder behúzása már megtörtént, jelenleg azok igazítása és stabilizálása zajlik.

A Mediafax hírügynökség azt közölte, hogy mintegy háromszáz román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze a Mátyás-szoborcsoport előtt a Facebookon meghirdetett rendezvényre. A tüntetők tábláin – többnyire románul, de magyarul is – többek között ilyen feliratok voltak: “Román vagyok, szabadon élek szabad emberek között, nem uralkodok senki fölött”, “A csendőrség egymás ellen uszít”, “Manipulálás és uszítás nélkül” “Szolidaritással a sovinizmus ellen”, “Hargita, Kovászna, emberséges föld”. Utóbbi felirattal arra az úzvölgyi temetőben is skandált román jelmondatra adtak választ, hogy “Hargita és Kovászna román föld”.

Cornel Vilcu, a megmozdulás kezdeményezője a Mediafaxnak elmondta: azt szerették volna megmutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek. A kezdeményező az európai parlamenti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrendeződött politikai erővonalakkal magyarázta az úzvölgyi incidenst.

“Amikor ismertté vált a politikai realitás, olyan etnikumközi feszültségek jelentek meg, amelyek 1990 óta nem léteztek. (.) Románként bocsánatot kérek mindazért, amit a legostobább nemzettársaim tettek” – nyilatkozta a szervező, aki a #rezist mozgalom pólóját viselte. A mozgalom a baloldali-liberális román kormánynak a korrupcióellenes harc ellehetetlenítését célozó intézkedései elleni tiltakozások során alakult ki.

A Mediafax hírügynökség Gáspárik Attilát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóját is idézte, aki szerint a normális emberek vannak többségben az országban, de vannak, akik nagyon jól megélnek az uszításból. A szolidaritási tüntetés résztvevői a kolozsvári városháza elé, majd a Béke térre vonultak, ahol befejeződött a megmozdulás.

A Meduza című ellenzéki hírportál újságírója a bíróságon tagadta az ellene felhozott vádat. Azt mondta, semmilyen kábítószerrel kapcsolatos visszaélést nem követett el, és kész segíteni a nyomozást. A bíróság döntése értelmében augusztus 7-éig lesz házi őrizetben. Az újságíró ártatlanságát hangoztatta.

Golunovot bírósági meghallgatása előtt kórházba kellett vinni, de a hatóságok nem közölték, hogy miért. Az Agora elnevezésű jogvédő civil szervezet úgy értesült, hogy agyrázkódása és bordatörése van. A Meduza hírportál arról számolt be, hogy munkatársát valószínűleg megverték, miután őrizetbe vették.

A Rosszija 24 állami hírcsatorna vasárnap megszólaltatott egy név nélkül nyilatkozó, a kamerának háttal állított rendőrt, aki szerint Golunov március óta megfigyelés alatt áll, mert az gyanú merült fel vele szemben, hogy gyakori lettországi látogatásait kábítószer becsempészésére használhatja. Az orosz nyelvű Meduza hírportált egyébként Rigából szerkesztik.

A Rosszija 24 egyébként azt is állította, hogy Golunov az őrizetbe vétel idején ittas volt, miközben vasárnapi tudósításában egy olyan, kézzel kijavított orvosi jelentést mutatott be, amelyben valaki a részegségre vonatkozó nyomtatott formaszövegbe, tollal beszúrta a “nem” szót. A szakvélemény így azt állította, hogy az újságíró nem volt alkoholos befolyásoltság állapotában.

A rendőrség azt állítja, hogy négy gramm kábítószert találtak Golunov hátizsákjában. Sok újságíró viszont azt gondolja, hogy a hatóságok így próbálják elhallgattatni kollégájukat, aki legutóbb gátlástalan uzsorásokról és a temetkezési ágazatra rátelepedő egyik szervezetről írt. Ivan Kolpakov, a Meduza szerkesztője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy Golunov ez utóbbi miatt fenyegetéseket is kapott.

Feltehetően a Golunov melletti szolidaritás miatt egyébként a szervezők lemondták a Masina Vremenyi együttes szerda estére meghirdetett fellépését a Vörös téren. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő zenekar vezetője, Andrej Makarevics több jelentős politika ügyben, így a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai beavatkozás ügyében többször is nyíltan hangot adott a Kremlével ellentétes álláspontjának.

Mint írták, a vádlottat a bíróság előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés, valamint lőszerrel való visszaélés miatt ítélte életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra. A bíróság a vádirati tényállással szemben a bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a vádlott a tettét előre megfontolt szándékkal követte el.

A vádlott – aki beismerte tettét – legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, így az ítélet nem jogerős – közölte a bíróság.

A vád szerint a férfi Inárcson épített családi házat devizahitelből, a hitelválság után megemelkedett törlesztőrészleteket azonban nem tudta fizetni. A csaknem hatvanmillió forint tartozás miatt végrehajtás indult, a házat elárverezték, és a három gyermekes családnak 2018. június végéig ki kellett költöznie. Két gyerek kiskorú volt, egyikük fogyatékkal élő.

A vádlott segítséget kért az inárcsi önkormányzattól, a családsegítő szolgálathoz fordult, amelynek dolgozója többféleképpen is próbált segíteni, de nem sikerült szállást szereznie a vádlottnak és családjának. A vádlott felesége 2018. július 10-én közölte, hogy a gyerekekkel rokonokhoz költözik. A férfi egy átvirrasztott éjszaka után másnap reggel bement egyeztetni a családsegítővel, ám vita robbant ki, a férfi kést rántott és nyakon szúrta a nőt, aki a helyszínen meghalt. A vádlott ezután átment a polgármesteri hivatalba és feladta magát.

A vádirat tartalmazza azt is, hogy a férfi korábban rendőrként lőszereket szerzett, amelyeket nyugdíjba vonulása után engedély nélkül magánál tartott.

Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre. A tájékoztatás szerint a Rainman projekt célja, hogy a különböző adottságú területekre olyan egységes stratégia készüljön, amely segíti a heves esőzések miatti károk megelőzését vagy azok mértékének minimalizálását.

Az elmúlt években évente négy-öt alkalommal Magyarországon is megjelentek a villámárvizek – írták a közleményben.

Hozzátették: villámárvíz idején jellemzően rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű víz gyűlik össze, amely általában négy-hat óra alatt levonul. Ilyenkor a föld sok esetben nem tudja elnyelni és a csatornák sem tudják elvezetni a gyorsan érkező, nagy mennyiségű csapadékot, így rendkívüli intézkedésekre van szükség a védekezésben érintett szervezetek – helyi önkormányzatok, vízügy, katasztrófavédelem – részéről.

Az alkalmazást alapvetően az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni, akik a vízügyi igazgatóságtól kapnak jogosultságot – felhasználónevet és jelszót – ahhoz, hogy a mobiltelefonjukon vagy táblagépükön belépve lássák az egyes árvíz- és belvízvédelmi fokozatokat, továbbá térképen a teljes csatornahálózatot.

A projekt keretében a Kötivizig német, osztrák, cseh, lengyel és horvát vízügyi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a kockázatcsökkentő stratégiákat. A projekt a Szász Állami Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Földtani Hivatal vezetésével valósul meg.

Magyarország köztársasági elnöke Csíksomlyón, a pünkösdi mise után nyilatkozott erről magyar újságíróknak. Az államfő kegyeletsértőnek tartja, hogy a temetőben kialakított román parcella 52 keresztjének egy része magyar katonák hamvai fölé került. Hozzátette: a temető átalakítását a román hatóságok is törvénysértőnek találták, mások mellett a védelmi minisztérium is közölte, hogy a keresztállításra semmilyen engedélyt nem adott.

Áder János szerint a hadisírok gondozásáról kötött román-magyar megállapodás több pontját is sérti a temető átalakítása. Emellett mélységesen erkölcstelennek találja a temetőnél történteket.

“Temetőben vandál módon viselkedni, ott lévő, békésen imádkozó embereket megdobálni több mint erkölcstelen, civilizálatlan, nem európai országhoz méltó cselekedet” – jelentette ki.

Úgy vélte: nem kellett volna ide jutni, de ha már ez történt, akkor keresni kell a megoldást, hiszen az ott élő magyaroknak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy békességben éljen a szomszédokkal. A megoldásra a csíksomlyói búcsú prédikációjából idézett: “ha megdobnak kővel, építs belőle lépcsőt!”

Áder szerint a történészek, a levéltárosok meg tudják állapítani, hogy vannak-e az első vagy a második világháborúban eltemetett román katonák a temetőben, és ha igen, hányan lehetnek.

“Van ott üres parcella és az lehetőséget nyújt arra, hogy a dokumentáltan ott örök nyugalomra helyezett román katonáknak a végtisztességet megadják, nekik emlékművet emeljenek. Ez ellen sem a magyaroknak, sem senki másnak nem lesz kifogása. Be kell tartani Románia saját törvényeit, be kell tartani a kétoldalú megállapodásokat és be kell tartani a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat” – jelentette ki Áder.

A román kormányfő a védelmi minisztérium kezelésébe adná a sírkertet
Viorica Dancila miniszterelnök Románia állami jelképeinek tiszteletben tartását követeli, és felelős magatartásra int mindenkit az úzvölgyi katonatemető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe adják. Dancila felszólította az illetékes hatóságokat a közrend és valamennyi román állampolgár jogainak védelmére.

Közlése szerint a sodrásoldalon sikerült az összes ablakot és nyílást lezárni a hajón, így megakadályozható, hogy az emeléskor az esetleg a hajótestben lévő holttestek kikerüljenek onnan.

Jasenszky Nándor elmondta, hogy a négy bekötési ponton az úgynevezett befűző köteleket átvezették, az egyik oldalon a kiemelésben résztvevő bárkához rögzítették. A másik bárka, ahova a kötelek másik végét erősítik majd, most foglalja el a helyét – ismertette a részleteket.

Vasárnap fűzik be a hevedereket, ehhez Jasenszky elmondása szerint nagy szerencse kell, a kiemelés ezt követően, nagy eséllyel az ünnepek után kezdődhet el. Az osztályvezető közölte továbbá: egy német alapítvány kutyás áldozatkeresést ajánlott fel, őket Hajdu Jánosnak, a TEK parancsnokának döntése alapján Paks környékére vitték.

Ádám Tamás, a merüléseket vezető búvár azt mondta: a vízállás “búvármunkára nem alkalmas”. Jelenleg úgy dolgoznak, hogy vagy a létrába vagy a hajóroncsba kapaszkodnak. Guggolni, állni nem lehet, csak feküdni – közölte a búvár. Közben a rendőrség honlapján arról írt, hogy a társszervekkel változatlan erővel dolgoznak az áldozatok felkutatása érdekében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint jelenleg is folyik a kutatás az eltűntek után a Duna Margit hídi szakaszától egészen az országhatárig.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart. A magyar hatóságok több mint egy hete folyamatosan keresik az áldozatokat.

Az ismeretlen tettesként kezelt elkövetők magas hozamú kriptovaluta-, illetve megújuló energiára épülő befektetést kínáltak Franciaországban. A sértettek befizették a pénzt, de cserébe nem kaptak semmit. Az okozott kár nagysága közel 250 millió forint.

A nyomozás megállapította, hogy a bűnözők hamis dokumentumok felhasználásával magyarországi pénzintézeteknél számlákat nyitottak, és gazdasági társaságokat alapítottak, majd a csalásból befolyó pénzeket külföldi bankszámlákra utalták tovább.

A magyar nyomozók a francia csendőrséggel és más külföldi társszervekkel közreműködve térképezték fel a Franciaországot, Magyarországot, Lengyelországot és Izraelt érintő bűnszervezetet, és azt tervezik, hogy nemzetközi nyomozócsoportot alakítanak.

Június 5-én és 6-án a francia csendőrség nyomozóival közösen több magyar ingatlanban tartottak házkutatást – derül ki a közleményből.

Szijártó István közölte, a civil szervezet 2007-ben, valóban a közbiztonság fenntartására alakult, működését önkormányzati támogatások és 1 százalékos szja-felajánlások biztosították. Az egyesület járőrözést végzett és drogprevenciós előadásokat tartott iskolákban, fiatalok által gyakran látogatott helyeken, a tagjaik száma azonban a 2010-es évekre 12-ről 2-3-ra csökkent, és sem a rendőrséggel, sem a polgárőrséggel nem tartott fenn kapcsolatot.

A rendőrség kockázatelemző tevékenysége során figyelt fel a szervezetre és megtudta: annak elnöke az egyesület bűnmegelőzési védjeggyel felfestett terepjárójával hetente jár Budapestre drogért, hogy abból fedezze saját és bűntársai szükségletét, a többit pedig értékesítsék – tette hozzá.

A rendőr ezredes beszámolt arról, hogy az ügy érintettjei közül három embert, köztük az egyesület elnökét, egy tagját, valamint a drogot eladó fővárosi férfit őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat.

A rendőrök a nyomozás során tartott házkutatások eredményeként 3,5 millió forint feketepiaci értékű marihuánát, amfetamin-származékot és másfél millió forint, feltehetően bűncselekményből származó készpénzt foglaltak le – mondta el.

Szijártó hangsúlyozta, hogy több évtizedes rendőri pályafutása alatt még nem találkozott olyan esettel, hogy egy bűnmegelőzési egyesület drogot terjesztett volna, szavai szerint ez valószínűleg egyedülálló a magyar kriminalisztika történetében.

Az pedig a cinizmus netovábbja, hogy ehhez egy bűnmegelőzési védjeggyel ellátott autót használtak és még idén is tartottak drogprevenciós előadást iskolában – fogalmazott.

Szijártó elmondta: az egyesület elnöke felszolgálóként dolgozott, s egy korábbi családi tragédia miatt nyúlt kábítószerhez.

A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart.

A BRFK részletekbe menő közleménye szerint a mentéssel párhuzamosan a nyomozók megszondáztatták a szállodahajó 64 éves kapitányát. Meghallgatták a szállodahajó személyzetét és minden utasát. Egyebek mellett lefoglalták a hajóvezető telekommunikációs eszközeit, a szállodahajó szerverét, a radarképernyő és a teljes rádióforgalmazás adatállományát rögzítő adathordozókat, valamennyi AIS adatot.

A rendőrök a balesettel összefüggésben 230 embert kérdeztek ki, további 66 embert tanúként. A magyarul nem beszélő tanúk és a gyanúsított esetében hat tolmács közreműködésével történt kihallgatások jegyzőkönyveinek leirata meghaladja az ötszáz, az ügy teljes iratanyaga pedig az ezer oldalt – olvasható a közleményben.

A BRFK a magyar büntetőeljárásjog szabályai szerint folytatja a baleset körülményeinek vizsgálatát. A közleményben felidézik, hogy a balesetről május 29-én 21 óra 15 perckor történt az első állampolgári bejelentés a rendőrségre. Az első bűnügyi egység a bejelentéstől számított 14 percen belül érkezett a helyszínre (az első vizirendőr gyakorlatilag az állampolgári bejelentéssel megegyező időpontban bekapcsolódott a személyek mentésébe, felkutatásába).

Az ügy kiemelt tárgyi súlyára tekintettel Pintér Sándor belügyminiszter a hajóbaleset körülményeinek minden részletre kiterjedő, ugyanakkor gyors vizsgálata érdekében nyomozócsoport felállítását határozta meg. Az átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkező hatvan emberből álló nyomozócsoport a baleset óta pihenőidejét leszűkítve 6180 munkaórát teljesített – írták a közleményben.

A nyomozócsoport tagjai folyamatosan elemzik a különböző adatbázisokból származó több tízezer adatot, 16 térfigyelő kamera lefoglalt felvételeit, illetve a rendőrség felhívására az állampolgároktól származó, a rendőrségnek átadott videó- és kamerafelvételeket.

A balesetben részes szállodahajón igazságügyi hajózási, nautikai szakértő bevonásával a rendőrség szemlét tartott, kamerafelvételeket foglalt le és 4896 digitális fényképfelvételt készített. Lefoglalta a szállodahajón fellelhető valamennyi hajózási és informatikai rendszer adatállományát. A több mint nyolc órán át tartó szemlén lefoglalt informatikai adatállomány együttes mérete meghaladja a két terrabájtot – közölte a BRFK.

A nyomozók a vizsgálat teljessége érdekében felvették a kapcsolatot a Duna menti tagállamok valamennyi társhatóságával, valamint a holland rendőrséggel.

A nyomozócsoport vezetője folyamatosan egyeztet a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészi ügyfeldolgozó csoporttal, a nyomozati cselekményeknél ügyész van jelen. A nyomozócsoport vezetőjét és vonalvezetőit Budapest rendőrfőkapitánya naponta kétszer beszámoltatja – írta a BRFK, kiemelve: “a nyomozás eredményes befejezéséhez valamennyi személyi és tárgyi feltétel rendelkezésre áll”.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart.

2017-ben 104 ezer esetben foglaltak le kokaint a hatóságok, összesen 140 tonnáról van szó. Egy évvel korábban hetven tonna volt ez a mennyiség.

“Az elmúlt évtizedben most a legtisztább a kokain, miközben jelentős mennyiséget foglaltak le belőle. Amit még szerencsére nem látunk, az a tömeges egészségügyi problémák. De néhány uniós országban már vannak olyan kezelések, amelyekre kifejezetten a kokain miatt van szükség. Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a crack használata” – mondta Alexis Goosdeel, az uniós drogmegelőzési ügynökség vezetője.

A friss jelentés szerint a legtöbb kokaint, negyven tonnát Spanyolországban foglalták le. Ezután az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország következik, de Belgiumban is jelentős fogások voltak. Általában a tengeren, konténerekben érkezik a drog a kontinensre.

Szintén nagy gondot jelent Európában az, hogy egyre innovatívabb és fejlettebb a szintetikus drogok piaca. Csak extasy tablettából 6,6 milliót gyártottak 2017-ben.

Németh Szilárd kiemelte, a 2020-as költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv áll, ezért is hívják a “gyermeket nevelő magyar családok költségvetésének”. A jövő évi büdzsé ugyanakkor jelentős gazdaságvédelmi akciótervet is tartalmaz, hogy minden eshetőségre felkészülve megőrizzék a magyar gazdaság eredményeit.

Németh mindemellett rámutatott arra, hogy a gazdaság és családok további növekedésének alapja a biztonság. A magyar emberek, Magyarország biztonságát elsősorban a Magyar Honvédség kell, hogy garantálja – szögezte le az államtitkár, megjegyezve, Magyarország napjainkban Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Ennek nyomán a 2020-as költségvetésben minden eddigi rekordot megdönt a biztonságra fordítható összeg. A honvédelmi költségvetés 103 milliárd forinttal, mintegy húsz százalékkal nő az ez évihez képest.

Németh közölte, a 616 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből folytatják a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megkezdett fejlesztéseit. Mint elmondta, a teljes keretből 216 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ez tartalmazza többek között a Gripenek költségeit, a további helikopter-beszerzéseket, a szárazföldi haderőnem fejlesztéseit, köztük harckocsik, vállról indítható páncéltörők beszerzését, továbbá a “digitális katona” program keretén belül további egyéni felszerelési fejlesztéseket – fejtette ki.

Az államtitkár bejelentette azt is, hogy nem csak a rendvédelmi, hanem a honvédelmi ágazatban is folytatódik a béremelés 2020-ban. Ennek részleteiről a kormány még a nyáron dönt – közölte Németh Szilárd, aki emlékeztetett: a magyar katonák illetménye 2019-re átlagosan ötven százalékkal emelkedett az elmúlt években.

Szabó Szilvia elmondta: a szlovák hatóságok pénteken értesítették a rendőrséget, hogy egy nemzetközi körözésben szereplő, több, Szlovákiában elkövetett bankrablással összefüggésbe hozott gépjárművet keresnek, amely valószínűleg Magyarországon van.

Az autót kedden egy szegedi utcában megtalálták, majd megállapították, hogy két utasa egy közeli panzióban van. A két férfit a rendőrök és a TEK-esek a panzióban elfogták. Két lőfegyvert, a hozzájuk tartozó lőszerekkel, valamint több mint 25 ezer euró készpénzt foglaltak le tőlük. Megállapították, hogy a magukat horvátnak kiadó férfiak valójában szerb állampolgárok, akik a gépjárművük rendszámát is kicserélték.

A két férfit őrizetbe vették, lőfegyverrel és lőszerrel, valamint egyedi azonosító jellel visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ellenük, majd kezdeményezték letartóztatásukat.

“Tudjuk, hogy mit köszönhetünk önöknek, veteránoknak. A szabadságunkat. A hazám nevében egyszerűen csak köszönetet szeretnék önöknek mondani” – mondta Macron a nagyszabású megemlékezésen, amelyen az ötszáz veterán mellett részt vett Donald Trump, Theresa May brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Az amerikai elnök ünnepi beszédében a veteránokhoz fordulva azt mondta: “Büszke önökre a hazánk”. Trump könnyeket csalt a veteránok szemébe, amikor név szerint emlékezett egy-egy, a sorsdöntő napon elesett bajtársukra.

A franciaországi ünnepségre Trump és felesége érkezett meg elsőként, ők fogadták a francia elnöki párt, ugyanis a híres Omaha partszakasz amerikai katonai temetője amerikai területnek számít Franciaországban. A 12 ezer meghívott közül a hivatalos tribün első soraiban foglaltak helyet az amerikai veteránok, akiket hosszan üdvözölt a két ország vezetője és feleségeik, a tömeg pedig állva tapsolta és éljenezte a második világháborús katonákat. A katonai temetőben a csaknem tízezer fehér kereszt és Dávid-csillag mellett a földbe szúrva amerikai és francia zászlók lobogtak.

“Napra pontosan 75 évvel ezelőtt ezeken a partokon tízezer ember adta vérét, és ezrek áldozták fel az életüket testvéreikért, hazájukért, a szabadság megőrzésért” – emlékeztetett beszédében az amerikai elnök.

A történelem legnagyobb partraszállási hadműveletének évfordulóján – amelynek köszönhetően az angolszász szövetségesek a második világháborúban Normandiában megnyitották a második frontot – a több ezer elesett katona áldozatvállalására emlékeztek a politikusok, de Macron beszédében nem leplezte az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei közötti jelenlegi feszült viszonyt.

“Amerika soha nem volt olyan nagy, mint amikor mások szabadságért harcolt, mint amikor hű maradt azokhoz az egyetemes értékekhez, amelyeket az alapítóatyái képviseltek, amikor csaknem két és fél évszázada Franciaország sietett a függetlensége támogatására” – fogalmazott Trumphoz fordulva a francia elnök, azt kérve a második világháború után kialakult multilaterális világrendet gyakran elutasító és inkább a kétoldalú viszonyokat előnyben részesítő amerikai kollégájától, hogy “soha ne vessen véget a szabad népek közötti szövetség erősítésének”.

Trump válaszában jelezte, hogy számára a francia-amerikai kötelék “megbonthatatlan”.

A két ország vezetője az ünnepséget követően kétoldalú megbeszélést folytat, majd Macron munkaebéden látja vendégül Trumpot Caen városának prefektúráján. A találkozón részt vesz John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, valamint Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is.

Délelőtt a francia elnök a brit miniszterelnökkel nyitotta meg az évforduló franciaországi ünnepségeit a ver-sur-meri brit katonai temetőben rendezett megemlékezésen, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig Edouard Philippe francia miniszterelnökkel a Juno partszakaszon fog délután koszorúzni a kanadai katonák emlékére.

Macron a brit katonákra emlékezve megerősítette a Franciaország és Nagy-Britannia közötti “különleges kapcsolatokat”. A brit európai uniós tagság megszűnésére utalva kijelentette, hogy “bármi is történik, mindig egymás mellett leszünk, mert közös a sorsunk”. May beszédében nem tett utalást sem a Brexitre, sem távozására a miniszterelnöki posztról, hanem üdvözölte a Normandiában az első hullámban partraszálló 156 ezer szövetséges, köztük 83 ezer brit katona bátorságát és elkötelezettségét.

A partraszállási ünnepségek szerdán Nagy-Britanniában kezdődtek a brit uralkodó és a második világháborúban szövetséges országok vezetőinek részvételével. Vlagymir Putyin nem volt jelen sem az angliai, sem a normandiai megemlékezésen. A jelenlévő 16 állam- és kormányfő viszont közös nyilatkozatban szögezte le, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy “a múlt áldozata ne bizonyuljon hiábavalónak, és soha ne merüljön feledésbe”.

Az Overlord hadművelet vagy ismertebb nevén a D-day 1944-ben teljesen meglepte a németeket, és kulcsszerepet játszott a náci Németország ellenőrzése alá vont Európa felszabadításában. A történelem legnagyobb flottájáról, 1213 hadihajóról, 4216 csapatszállító, 736 ellátó hajóról és 864 kereskedelmi hajóról a parti német állásokra nyitott zárótűz után, reggel fél hétkor kezdődött meg a partra szállás az Omaha, Utah, Gold, Juno és Sword elnevezésű partszakaszokon, a nap végéig 132 ezer szövetséges katonát tettek a partra. Őket 12 ezer repülő fedezte, német részről mintegy 30 ezer katona és 500 repülőgép próbált ellenállni. A normandiai harcok hevességéről lerombolt francia városok, a katonai áldozatok mellett az első napon 3 ezer, a felszabadulásig 20-35 ezer polgári halott tanúskodik. A normandiai katonai temetőkben 110 ezer katona nyugszik, a partraszállás időszakában naponta többen haltak meg, mint az első világháború legvéresebb csatáiban.

Az értékelés szerint a kokain kiskereskedelmi ára stabil maradt, azonban tisztasága egy évtized alatt elérte legmagasabb fokát.

A szakértők arról számoltak be, hogy az internet, azon belül a közösségi média és a darknet piacok, illetve az úgynevezett “hívásközpontok”, ahol a futárok gyors és rugalmas szállítást biztosítanak, egyre nagyobb szerepet játszanak a terjesztésben. Rámutattak mindenesetre arra is, hogy bár az online árusítás volumene évről-évre megkétszereződik, ez továbbra is viszonylag eltörpül a “hagyományos” kereskedelem mellett.

“A jelentés azt mutatja, hogy a jelenség összetett. A kábítószerek továbbra is folyamatosan fejlődő, sokrétű fenyegetést jelentenek a társadalmainkra, s polgárok milliónak életét befolyásolják világszerte” – emelte ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság uniós belügyekért is felelős tagja.

Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Törökországban és Norvégiában évente nagyjából egymillió kábítószer-lefoglalást jelentenek. Az EU-ban 96 millió felnőtt próbált már ki tiltott szereket, és évente 1,2 millióan részesülnek kezelésben drogfogyasztás miatt.

Felhívták a figyelmet az új pszichoaktív anyagok veszélyeire, kiemelve, hogy tavaly átlagosan hetente egy új kábítószerről érkezett bejelentés. A monitorozott szerek száma 730-ra emelkedett.

“A jelek nem csupán arra utalnak, hogy a bevált, növényi alapú drogok hozzáférhetősége növekszik, hanem a piac fejlődésének is tanúi lehetünk, ahol a szintetikus kábítószerek és az európai előállítás jelentősége emelkedik” – közölte Alexis Goosdeel, az EMCDDE igazgatója.

A heroin a mai napig a leggyakoribb tiltott opioid az európai drogpiacon, s nagyban hozzájárul a kábítószerrel összefüggő egészségügyi és szociális költségekhez. Az EU-ban lefoglalt heroin mennyisége több mint egy tonnával, 5,4 tonnára emelkedett 2017-ben, ezenkívül 17,4 tonnát foglaltak le Törökországban, amelynek egy részét az uniós piacokra szánták. A heroin tisztasága továbbra is magas, a kiskereskedelmi ára viszonylag alacsony.

A kannabisz továbbra is a legszélesebb körben használt tiltott drog Európában. Becslések szerint 17,5 millió európai fiatal (15-34 éves) használt marihuánát az elmúlt évben. A felnőtteknek (15-64 évesek) körülbelül egy százaléka fogyaszt naponta vagy majdnem mindennap kannabiszt.

Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a marihuánában és a hasisban megduplázódott a jellemző tetrahidrokannabinol (THC) mennyisége az utóbbi évtizedben, ami aggályokat vet fel a potenciális ártalmakkal kapcsolatosan – figyelmeztettek.

A jelentésben megállapítják, hogy úgy tűnik, Európában a szintetikus kábítószerek előállítása egyre terjed, diverzifikálódik és egyre innovatívabb lesz. 2017-ben 21 MDMA-laboratóriumot számoltak fel az EU-ban, 2016-ban ez a szám csak 11 volt.

“Európában drámai változások mentek végbe a kábítószer-jelenség terén, ide értve több, nem ellenőrzött anyag megjelenését is. A jelenlegi drogproblémák megértése lehetővé teszi számunkra, hogy felkészüljünk a jövő kihívásaira ezen a gyorsan változó, összetett területen” – mutatott rá Laura d’Arrigo, az EMCDDE igazgatótanácsának elnöke.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács keretében működő, gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket vizsgáló, úgynevezett Lanzarote Bizottság jelentésében kijelentette, a Magyarország számára korábban megfogalmazott ajánlások ellenére továbbra is magas a menedékkérő kiskorúak szexuális kizsákmányolásának kockázata.

Ennek oka, hogy a magyar hatóságok néhány pozitív fejlemény ellenére nem hoztak megfelelő intézkedéseket a kiskorúak védelme érdekében, valamint akadályozzák a civil szervezetek befogadó központokban kifejtetett tevékenységét – áll a jelentésben.

A Lanzarote Bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy a 14-18 év közötti, kísérő nélkül érkezett gyermekeket továbbra is felnőttként kezelik a bevándorlási eljárások során. Nehezményezték, hogy a menedékkérők életkorának ellenőrzési eljárása a legutóbbi, 2017-es látogatás óta nem változott, ami szintén növeli a gyermekek szexuális kizsákmányolásának kockázatát. További probléma, hogy a gyermekek nem kapnak megfelelő tolmácsot egyebek mellett az orvosi vizsgálatok, pszichoterápiás foglalkozások, a gyámokkal vagy szociális munkásokkal való találkozók esetében.

A jelentés “pozitív fejlődésnek” nevezte a befogadó központokban biztosított pszichológusi és pszichiáteri jelenlétet. Aggasztónak tartotta azonban, hogy ezek a szakemberek nagyon ritkán állnak rendelkezésre, továbbá a szakemberek és a gyerekek közötti kommunikáció a nyelvi korlátok miatt jelentősen korlátozott.

A szakértők aggodalomra okot adónak nevezték, hogy a gyerekek bekerített területen, konténerekben élnek, gyakran felnőttekkel összezárva, ami különösen a lányok esetében növeli szexuális kizsákmányolás kockázatát. Aggodalmukat fejezték ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont tervezett bezárása miatt is, ugyanis – mint írták – a magyar hatóságok nem adtak kielégítő tájékoztatást alternatív szállások biztosításáról.

Magyarország 2015 augusztusában iktatta törvénybe az Európa Tanács égisze alatt 2007-ben elfogadott lanzarotei egyezményt, amely egyenlő védelmet kíván nyújtani a gyermekeknek, a részt vevő európai országoknak pedig közös követelményrendszert és meghatározásokat vezet be.