Biztonságpiac

A közlemény szerint a kutya a gyermeket a fején és a mellkasán több helyen megharapta. A rendőrség gondatlanságból elkövetett, életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége miatt indított büntetőeljárást. Az állatot a székesfehérvári ebrendészeti telepre szállították, ahol 14 napig megfigyelés céljából karanténba zárták.

(Arról nem szól a közlemény, hogy az eb gazdáját is elszállították-e egy fogdába, ahol a tárgyalásig vasra verték, hogy megfigyelhessék amint elmélkedik a helyrehozhatatlan felelőtlenségéről. A -szerk- megj.)

Az MLSZ honlapján megjelent beszámoló emlékeztet rá, hogy tavaly augusztusban egy öt esztendős gyermek keze súlyosan megsérült, illetve egy intézkedő tűzoltó veszítette el hallását egy robbanás után. Ezen kívül a mentőszolgálat és a tűzoltóság munkatársainak rendszeresen be kellett avatkozniuk, kockáztatva saját testi épségüket is. Éppen ezért korábban az európai szövetség (UEFA) Telkiben tartott pirotechnikai mesterkurzusa után úgy határoztak: szigorodnak a pirotechnikai eszközök illegális használatával kapcsolatos döntések.

“Ezt a nemzetközi irányelvek szigora mellett az is indokolja, hogy Magyarországon jogszabály tiltja az eszközök ilyen módon történő használatát, mivel a pirotechnikai eszközök sérülést eredményeznek, életveszélyesek, és súlyos vagyoni kárt is okozhatnak” – fogalmaz a kommüniké.

Az elnökség arról is döntött, hogy a nemzetközi szabályozás miatt a sárga és piros lapokat vezetőedzők és a többi stábtagok is kaphatják a jövőben. További fontos újítás, hogy zárt kapus mérkőzések esetén a szabályzat lehetőséget ad 14 év alatti gyermekek beengedésére a stadionba húsz fős csoportokban, egy felnőtt kísérővel.

Az MLSZ elnöksége arról is határozott, hogy nem lehet különbséget tenni hazai és vendégszurkoló között a kedvezmények tekintetében sem: mostantól még szigorúbban ellenőrzik, hogy a rendező klub megadja-e ugyanazt a jegyárkedvezményt a vendégszurkolóknak is, amit a hazai drukkerek megkapnak.

Az NTV információi szerint a légelhárító ütegeket, valamint az ahhoz tartozó radarokat és vezérlő egységeket úgy telepítenék, hogy bármikor azonnal használatra készek legyenek. A televízió rámutatott: a rendszert békeidőben kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe. Az NTV biztonsági forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az első Törökországba érkező rakétarendszert valószínűleg az Ankara külterületén fekvő Mürted (2016-ig Akinci) légitámaszponton helyeznék el. A hírtelevízió egyúttal jelezte: az orosz Sz-400-asok – természetszerűleg – nem csatlakoznak majd rá a NATO radarhálózatára, attól függetlenül fognak üzemelni.

Az NTV úgy tudja, hogy a török vezérkar egy ezredest már ki is nevezett a légvédelmi rakétarendszerek parancsnokává.

Az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője, Alekszandr Mihejev a múlt héten kijelentette: Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-asok szállítását Törökországnak. Ankara négy darab, nagy hatótávolságú légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Az Egyesült Államok és Törökország viszonya azonban az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok ügye miatt.

Washington a közelmúltban ultimátumot intézett Ankarához. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel a szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.

A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump Recep Tayyip Erdogannal találkozott a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. Trump ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlása ügyében. Erdogan azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát. Erdogan ugyanakkor nemrégiben kizárta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki Ankara ellen, miután jó kapcsolatot ápol Trumppal, Törökország pedig nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

Medvedcsuk a fehérorosz fővárosban sajtótájékoztatón mutatta be a jelen lévő újságíróknak a négy szabadon engedett ukrán foglyot – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Közölte a nevüket, a mellette álló, frissen szabadult foglyok pedig megerősítették személyazonosságukat. Közölte, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok átadták neki az elengedett foglyok iratait, beleértve útleveleiket is, amelyekkel az ukrán foglyok Minszkből hazatérhetnek Ukrajnába. Hozzátette: a négy ukrán férfit egyoldalúan bocsátották szabadon a szakadárok, vagyis anélkül, hogy Kijevtől cserébe kaptak volna foglyokat.

Medvedcsuk jelenleg az Ellenzéki Platform – Életért elnevezésű, nyíltan Moszkva-barát politikát folytató párt politikai bizottságának vezetője. Az ukrán politikust Vlagyimir Putyin komájaként emlegetik, mivel Medvedcsuk egyik lányának az orosz elnök a keresztapja. Medvedcsuk saját kezdeményezésre tárgyalt a fehérorosz fővárosban Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik szakadár vezetőkkel. Ismert, hogy Kijev közvetlenül nem folytat tárgyalásokat a szakadárokkal, hanem az úgynevezett összekötő csoport közvetítésével, amely ukrán, orosz és EBESZ-képviselőkből áll. Kijev álláspontja ugyanis az, hogy a szakadárokat Moszkva irányítja.

Előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ki is fejezte nemtetszését amiatt, hogy Medvedcsuk “saját szakállra” folytat tárgyalásokat közvetlenül szakadár vezetőkkel. Megjegyzést tett arra, hogy épp a július 21-re kiírt parlamenti választás előtt néhány héttel “jutott eszébe” fogolycserével foglalkozni.

A napokban Kijevben az elnöki hivatal előtt néhány tucatnyi nacionalista tüntető demonstrációt tartott, amelyen cselekvésre szólították fel az ukrán elnököt Medvedcsuknak a Donyec-medencei válsággal összefüggő “magánakciói” és a közelmúltban Oroszországban tett látogatásai miatt, amelyeken Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel és Alekszej Millerrel, a Gazprom gázvállalat vezérigazgatójával tárgyalt pártja miniszterelnök-jelöltjével, Jurij Bojkóval együtt. A demonstráción tojásokkal megdobáltak egy Medvedcsukot ábrázoló bábut.

Az öt éve működő mobilfizetési szolgáltatást nyújtó Nemzeti Mobilfizetési Rendszert a NM Zrt. 2018. őszén tette alkalmassá a digitalizált belépőjegy szolgáltatások kiszolgálására, amely tartalmazza a mobilfizetéssel történő jegyvásárlást és ellenőrzést.

Mobilfizetéssel azonnal, sorban állás és várakozás nélkül, okostelefonon keresztül, bárhonnan megvásárolható az Állatkert belépőjegye, ami a vásárlást követve azonnal felhasználható, nincs átfutási idő, nincs szükség nyomtatásra, ellenőrizhető és nyomon követhető akár a későbbiek során is. A mobilfizetéssel megvásárolt állatkerti belépőjegynek nincs tranzakciós vagy egyéb költsége, pontosan annyit fizet a felhasználó, mint amennyit az Állatkert pénztáránál fizetne.

„Nagy öröm számunkra, hogy a NM Zrt.-nek sikerült egy olyan XXI. századi innovatív megoldást kialakítania, amellyel az Állatkert látogatói számára is kényelmesebbé tehető a jegyváltás. Természetesen a pénztárak ezután is rendelkezésre állnak, ám a mobilfizetéssel sorban állás nélkül, egyszerűen, könnyen és gyorsan lehet jegyet váltani, méghozzá a hagyományos belépőjeggyel azonos áron, bármiféle plusz költség nélkül. A mobilfizetéssel elérhető digitalizált jegy ráadásul környezetbarát, és igazítható a folyamatosan bővülő attrakciókhoz is. Mindez különösen fontos, hiszen az Állatkert az ország egyik leglátogatottabb látnivalója, nemsokára érkezik az idei ötszázezredik látogatónk. A közönséget pedig újabb és újabb érdekességekkel várjuk: a Cápasuliba nemrég érkeztek új cápák, sok kisállat cseperedik, nemrégiben a flamingóknál kelt ki 15 fióka, de van kiselefánt, gorilla és orangután kölyök, és rengeteg közönségprogram, látványetetésekkel, állattréningekkel és sok más érdekességgel” – nyilatkozta Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója.

„Minden jel azt mutatja, hogy jó az a készpénzmentes szolgáltatási stratégia, amelyet a NM Zrt. követ, ezt igazolják vissza a mobilfizetésről készített közvélemény-kutatások eredményei és az aktuális nemzetközi fizetési trendek is, amelyek a digitális megoldások számának növekedését jelzik. Társaságunk kiemelt célja, hogy olyan elektronikus, készpénzmentes szolgáltatásokat és termékkört alakítson ki, amelyek a lakosság kényelmét, a digitális gazdaság erősítését támogatják. A Fővárosi Állat- és Növénykerttel kötött megállapodásunkkal tovább tudjuk növelni azon mobilfizetési szolgáltatások számát, amelyek külön árdrágítás nélkül biztosítanak egyszerű és gyors, digitalizált fizetési megoldást. A most elindított, mobilfizetéssel elérhető állatkerti belépőjegy és ellenőrzési megoldással a látogatók sorban állás nélküli tudják látogatni az állatkert lakóit, megtekinteni az attrakciókat. A látogatónak le kell töltenie okostelefonjára a mobilfizetési applikációt, ki kell választania a megfelelő belépőjegyet és nincs más dolga, mint élvezni a gyors és készpénzmentes fizetés előnyeit. A megvásárolt belépőket elegendő telefonon bemutatni, nincs szükség egyéb teendőkre, azonnal felhasználhatóak” – nyilatkozta Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója.

Az ebből az alkalmából rendezett ünnepségen Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter aláhúzta: a V4 országait közös történelmi tapasztalat, valamint a prioritásként kezelt védelmi témákhoz való közös hozzáállás köti össze. Az EU harccsoportjainak egyikeként működő, több mint háromezer fős visegrádi egységet 2015-ben alapították.

Első rotációs ügyeletét a krakkói parancsnokság 2016 első félévében teljesítette, most másodszor állítják készenlétbe. Krakkóban állandóan a parancsnokság törzsét alkotó lengyel tisztek tartózkodnak, a folyamatos készültségben maradó többi tiszt szükség esetén rövid időn belül érkezik Lengyelországba.

A 2004 óta létesülő uniós harccsoportokat – köztük a franciát, a britet, az olaszt – felváltva állítják készenléti állapotba, amelynek során az egységek tíz nap alatt képesek az esetleg válságosnak minősített, Brüsszeltől hatezer kilométerig terjedő körzetekben való bevetésre. A feltételezett műveletek humanitárius jellegűek.

A csoportokat eddig nem vetették be.

Közleményükben emlékeztettek, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) – korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – július elsejétől rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakul és Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) néven működik tovább. Pintér Sándor belügyminiszter ünnepi állománygyűlésen adta át az OIF vezetőinek kinevezési okmányait.

Pintér az OIF rendvédelmi szervvé történő átalakulásával összefüggő feladatok koordinálására Végh Zsuzsannát, a BMH főigazgatóját július elsejétől miniszteri biztossá nevezte ki. Az OIF gazdasági főigazgató-helyettesi beosztásába pedig Dickmann Irén ezredest vezényelte. A tárcavezető a hivatal állományából három embert soron kívül rendőr ezredessé léptetett elő, a hivatal megalakulása óta fennálló jogviszonyára és kiemelkedő szakmai tevékenységének elismerésére pedig 13 embert jutalomban részesített.

A közlemény szerint az állománygyűlésen a belügyminiszter hangsúlyozta: a nemzetközi körülmények változása kényszerítette ki a szervezet átalakítását. Kifejtette, egyebek mellett az illegális migráció hosszú távú fennmaradása, és az ahhoz tapadó jogsértések száma követelte ki az új irányítási rendet, az idegenrendészeti modell bevezetését – közölte a BM.

Az applikáció saját navigációs modulja elkerüli a lezárásokat az útvonaltervezéskor, ezzel is segít önnek megtalálni az ideális útvonalat. A fejlesztés az inNOVA projekt keretében valósult meg, amely teljes, vissza nem térítendő európai uniós támogatásának összege 5,148 milliárd forint.

A RUTIN egy, az úton lévőket segítő rendőrségi applikáció, amely új verziója a Google Play és App Store online áruházakból ingyenesen letölthető. (Androidos eszközökhöz már most is elérhető, iOS platformra hamarosan érkezik a frissített app.) A közlekedőket arra biztatjuk, hogy próbálják ki és használják az okostelefon-alkalmazást. A megújítása során a RUTIN adatforrásai és funkciói is bővültek.

A rendőrség baleseti értesítései mellett immáron megjelennek a Budapesti Közlekedési Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomkorlátozási információi, továbbá mindezen adatok beépülnek az újonnan fejlesztett navigációs modulba is, amely az útvonal tervezésekor figyelembe veszi, elkerüli az útlezárásokat.

A magyar és szerb állampolgársággal rendelkező Dér kiadását Szerbia is kérte. Marie Benesová cseh igazságügyi miniszter – tekintettel az érintett által a két országban elkövetett bűncselekmények súlyára és az ezekért járó büntetések mértékére – Magyarország mellett döntött – pontosított a szóvivő.

Dért március 1-jén a prágai Amadeus szállóban tartóztatta le a cseh rendőrség. Az akkori közlemény szerint a letartóztatáskor hamisított iratokat, két pisztolyt és lőszert találtak a bűnözőnél, akit a csehek azóta fogságban tartottak.

A több gyilkosság elkövetésével gyanúsított 38 éves férfi ellen a holland, a magyar és a szerb rendőrség adott ki nemzetközi elfogatóparancsot. A hollandok a saját ügyüket később átadták a magyaroknak. A prágai bíróság, amely a magyar és a szerb kiadatási kérelmet megvizsgálta, úgy találta, hogy az érintett mindkét országnak kiadható. A végső döntést ezért a cseh igazságügy-miniszternek kellett meghoznia.

Dér a prágai bíróságon egyetértett azzal, hogy a hatóságok kiadják őt Magyarországnak, ahol szerinte a családja is él. Szerbiának történő esetleges kiadatásával viszont nem értett egyet, de álláspontját nem indokolta meg.

A férfi Budapesten 2018. szeptember 20-án egy vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

A 22 éves Fields a per során már korábban bűnösnek vallotta magát 22 rendbeli, gyűlöletből elkövetett bűncselekményben. Ezek egyikére – a szándékosan elkövetett halálos gázolásra – életfogytig tartó börtönbüntetést lehet kiszabni.

2017 augusztusában a virginiai Charlottesville egyetemi városban jobboldali érzületű tüntetők megmozdulást szerveztek egy, a városban felállított szobor elmozdítása ellen. A szobor Robert E. Lee tábornokot, az amerikai polgárháború déli államai – a konföderáció – hadseregének főparancsnoka volt. Az Egyesült Államok több déli tagállamában évek óta zajló történelmi revíziós kísérletek sorába illeszkedőn a városi önkormányzat – egyes, magukat polgárjoginak mondó csoportok szorgalmazására – úgy döntött, hogy a szobrot eltávolítja a belvárosból. Erre válaszként hirdettek békés tüntetést a szobrot megőrizni akaró virginiaiak.

A békésnek meghirdetett tüntetésre azonban más tagállamokból is érkeztek, köztük a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölők is.

Közben a tüntetésen megjelentek baloldali csoportok is, amelyek a szobor eltávolítása mellett szerveztek megmozdulást. A két csoport összecsapott egymással, és James Alex Fields szándékosan belehajtott a baloldali tüntetők tömegébe, halálra gázolva a 32 éves Heather Heyert.

A zavargások nagy visszhangot váltottak ki az Egyesült Államokban, és éles bírálatok érték Donald Trumpot is, aki első nyilatkozatában leszögezte, hogy mindkét tüntető csoportnak megvan a felelőssége a történtekért.

Több elemző szerint a Charlottesville-i véres összecsapások fordulópontot jelentettek: felhívták a figyelmet az erősödő amerikai fehér fajgyűlölő mozgalmakra.

A James Alex Fields elleni perben tavaly decemberben az ügyész a maximális büntetés kiszabását, azaz életfogytig tartó börtönt javasolta. A vádlott ügyvédjei védencük nehéz gyermekkorára és mentális betegségére hivatkozva enyhébb büntetést kértek, ám a bíró nem méltányolta az érvelést. “A vádlott bűncselekményei olyan iszonyatosak – és az ártatlanok megnyomorítása olyan komoly -, hogy ezek felülírnak minden olyan tényezőt, amelynek alapján a vádlott enyhébb büntetés mellett érvelhetne” – fogalmazott az ítélethirdetés előtti záróbeszédében Christopher Kavanaugh ügyész.

A cambridgeshire-i rendőrség vasárnapi Twitter-bejegyzése szerint a hüllőt a Lovell utca környékén látták. Megkeresték a tulajdonosát, aki megerősítette, hogy egzotikus háziállata eltűnt. Arra kérték a város lakóit, hívják a rendőrséget, ha látják a kígyót, amelynek ugyan nincs mérge, de veszélyes, mert rátekeredve megfojthatja áldozatát.

A kockás piton Délkelet-Ázsiából származik, általában 3-6 méteresre nő meg, a leghosszabb ismert példány 9,6 méteres volt.

“Oroszország elnökéhez szeretnék fordulni. Mindannyiunknak van gyermeke, adja vissza a gyermekeket szüleiknek” – mondta sajtótájékoztatóján az ukrán elnök, utalva a foglyok fiatal életkorára.

Zelenszkij ezt megelőzően hevesen bírálta Pavlo Klimkin külügyminisztert, amiért anélkül válaszolt Moszkvának a tengerészek szabadon bocsátását elutasító orosz diplomáciai jegyzékre, hogy konzultált volna vele. Szerinte a külügyminisztérium olyan lépést tett, ami veszélyeztetheti a tengerészek hazahozatalát. Szemére vetette Klimkinnek, hogy az ukrán állam nevében nyilatkozott, miközben ezt szerinte csak az államfő teheti meg.

2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette.

Az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban felállított állandó bíróság május 25-én hozott határozatában kimondta, hogy Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania a 24 ukrán haditengerészt, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót. Nem kötelezte viszont a bíróság Oroszországot a tengerészek ellen indított büntetőeljárás beszüntetésére. A dokumentum szerint június 25-ig kellett Moszkvának számot adnia arról, milyen intézkedéseket tett a határozat végrehajtása végett.

Moszkva diplomáciai jegyzékben tudatta Kijevvel, hogy álláspontja szerint a tengerészek ellen indított büntetőeljárás kívül esik az ENSZ-bíróság hatáskörén. Írásbeli garanciát kért továbbá Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy részt vesz az ukrán tengerészek büntetőeljárásának folytatásában az orosz jogszabályokkal összhangban. Az ukrán külügyminisztérium szerdán közzétett közleménye szerint a tárca kifejezte határozott tiltakozását, amiért Oroszország nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi bíróság határozatát és szabadon engedni a tengerészeket, amivel Kijev szerint tovább élezi a két ország közti vitát.

Klimkin reagálva Zelenszkij bírálatára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy a külügyminisztériumnak a hatáskörébe tartozik válaszolni az orosz diplomáciai jegyzékre, és erről nem kell a tárcának az államfővel egyeztetnie.

Zelenszkij sajtótájékoztatóján megjegyzést fűzött ahhoz is, hogy a Putyin elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus saját kezdeményezésre tárgyalt szakadár vezetőkkel, akiktől ígéretet kapott négy ukrán fogoly szabadon engedésére. Az ukrán elnök leszögezte, hogy ő egyszer sem beszélt Medvedcsukkal. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egy olyan fontos kérdés, mint a fogolycsere, miért csak a parlamenti választások előtt néhány héttel foglalkoztatja Medvedcsukot, és miért pont ő közvetített ebben az ügyben.

A közlemény szerint a fő elkövetők – két Fejér megyei férfi – vagyonvédelmi szolgáltatásokat szerveztek, a dolgozók után azonban az adót és járulékokat nem fizették be. Az elkövetők az áfacsalással közel hétszázmillió, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok “megspórolásával” 1,3 milliárd forintos kárt okoztak az államnak.

A csaláshoz többszintű céghálózatot hoztak létre, a bukó cégek élére strómanokat ültettek. A bűnszervezetben a könyvelő is részt vett, aki a vezetőkkel megegyezve adóminimalizáló bevallásokat nyújtott be.

A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a szervezetet, it-szakemberek, járőrök és a NAV Merkur bevetési egysége támogatásával 51 helyszínen tartottak házkutatásokat, összesen 15 gyanúsítottat hallgattak ki. Az elkövetők által okozott kár és a várható bírság biztosítására bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, ékszereket és készpénzt foglaltak le 570 millió forint értékben.

A bűnszervezet tagjai közül három ember letartóztatásáról már döntött a Székesfehérvári Járásbíróság.

A rádió tudósítása szerint az FBI munkatársai – amerikai hírszerző szervezetek támogatásával – az elmúlt hónapokban tíz jelentős amerikai egyetemet kerestek fel, hogy sürgessék náluk olyan módszerek kidolgozását és bevezetését, amelyekkel biztonságosan megfigyelhetik a Kínából érkező diákokat és vendégkutatókat. A felkeresett egyetemek mindegyike foglalkozik kutatásokkal is.

Az FBI tisztségviselői azt is szorgalmazták az oktatási intézményeknél, hogy vizsgálják felül azokat a már folyamatban lévő kutatásaikat is, amelyekben kínai diákok vesznek részt, és amelyeknek eredményei a védelmi iparban felhasználhatóak. “Az FBI munkatársai megkérdezték tőlünk, milyen módszereink vannak annak figyelemmel kísérésére, hogy a Kínából érkező diákok és vendégkutatók mely laboratóriumokban dolgoznak, és milyen jellegű információkhoz juthatnak hozzá” – nyilatkozott az NPR-nak Fred Cate, az indianai egyetem kutatásért felelős rektorhelyettese. Hozzáfűzte: “Nem egyszerűen arról van szó, hogy figyelnünk kell a gyanús tevékenységeket, hanem arról, hogy kifejezetten egyes országok és onnan érkezők kerülnek célkeresztbe”.

A közszolgálati rádió megkeresésére az FBI közleményben válaszolt. Leszögezte: “Rendszeresen kapcsolatban állunk azokkal a közösségekkel, amelyeket szolgálunk. E folyamatos kapcsolattartás részeként szoktunk találkozni különböző csoportokkal, szervezetekkel és egyetemi, tudományos intézményekkel. Az FBI a nemzetbiztonsággal összefüggő feladatainak jegyében találkozott felsőoktatási intézmények vezetőivel is.”

Az NPR megjegyezte: az FBI kérései nem kötelező érvényűek. A felkeresett egyetemek vezetői arról tájékoztatták a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársait, hogy még nem dolgoztak ki – a már érvényben lévők mellett – új módszereket a megfigyelésre.

Az egyetemi vezetők egyébként szkeptikusan fogadták az FBI álláspontját a kínaiaktól érkező fenyegetettségre. Több amerikai egyetem nyilvánosan is megfogalmazta ellenérzéseit. Februárban például a kaliforniai Berkeley egyeteme tett közzé erről nyilatkozatot, egy hónappal ezelőtt pedig a Yale Egyetem rektora sürgette az FBI-t az aggodalmaik magyarázatára.

Riportjában az NPR beszámolt arról is, hogy az FBI nemcsak egyetemi vezetőkkel konzultált, hanem több száz vállalati elnök-vezérigazgatót, beruházót és kutatóintézeti szakembert tájékoztatott a kínai hírszerzési és kiberbiztonsági fenyegetésekről. “Elsősorban Kínára vonatkozó titkosított információkkal látjuk el őket, arról, hogy a kínaiak milyen jellegű információkat próbálnak gyűjteni, és mi iránt érdeklődnek az egyetemeken” – mondta az NPR-nak William Evanina, az Országos Elhárítási és Biztonsági Központ igazgatója.

Márciusban amerikai hírszerzési szakemberek mintegy hetven egyetem és főiskola tisztségviselőit tájékoztatták az intézményeiket is fenyegető veszélyekről, s egyben arra sürgették az intézményvezetőket, hogy erősítsék a kínai kutatók felügyeletét, és utasítsák vissza az olyan kínai cégek felajánlotta kutatási hozzájárulást, finanszírozást, mint például a Huawei telekommunikációs óriásvállalat.

Március óta több egyetem – köztük a tekintélyes bostoni műegyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a kaliforniai Stanford Egyetem vagy az Illinois Egyetem – meg is szakította kutatási együttműködését a Huaweijel.

Donald Trump kormányzata régóta azzal is vádolja Kínát, hogy ellopja a fejlett amerikai technológiát. “A kínai hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek – beleértve diákokat, kutatókat, állami vállalatokat is -, hogy rendszerszerűen információkat és szellemi tulajdont lopjanak az Egyesült Államokban” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója egy áprilisban tartott előadásában a Külkapcsolatok Tanácsában. Májusban a republikánus törvényhozók mind a képviselőházban, mind a szenátusban olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a beutazási vízum megtagadását javasolja olyan kínai kutatóktól, akik kínai katonai intézményekkel állnak kapcsolatban.

A közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy “másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége “megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész “nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is -, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

“A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Darmanesti önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében.

Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást. Két nappal később Viorica Dancila román kormányfő felelős magatartásra intett mindenkit az úzvölgyi temető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy adják a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe.

Nánási László főügyész azt írta, a két 17 éves fiú 2018 nyarán alig egy hét alatt hét egyedül élő, idős asszonyt rabolt ki Dusnokon, Dunaszentgyörgyön, Dunaszentbenedeken, Miskén és Kecelen. A fiatalkorúak egy 24 éves bátyai férfi ötlete alapján erőszakoskodtak, aki maszkot és kesztyűt adott nekik, feltérképezte a környéket; az autójával közlekedtek, amelyet negyedik társuk, egy 19 éves férfi vezetett.

A késő este elkövetett rablások idején a két felnőtt korú vádlott az autóban maradt. A fiatalkorúak maszkban és kesztyűben támadtak rá álmukból felriadó áldozataikra, miután befeszítették az ajtót vagy betörték az ablakot. Az idős asszonyokat rendszerint ököllel ütötték, leteperték a földre vagy az arcukba párnát nyomtak, miközben értékeiket követelték. Egyiküktől 35 ezer forintot, egy másik idős nőtől csak mintegy kétezer forintot tudtak elvinni.

A fiatalok utolsó, a templomból kerékpárral hazafelé tartó áldozatukat már fényes nappal, a nyílt utcán támadták meg és bántalmazták. A sértettek súlyos sérüléseket – egyebek mellett agyi bevérzést, orrcsont- és állkapocscsonttörést – szenvedtek.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő fiatalkorúakat életveszélyt okozó testi sértéssel, többrendbeli, csoportosan, bűnszövetségben, idős személy sérelmére elkövetett rablással, magánlaksértéssel és kifosztással, felnőtt társaikat felbujtóként, illetve bűnsegédként elkövetett, többrendbeli minősített rablással és magánlaksértéssel vádolja. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Jens Stoltenberg sajtóértekezletén nem árulta el, hogy pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely mindazonáltal pusztán védelmi jellegű. Leszögezte, hogy nem tervezik új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európába. Egyes diplomáciai források szerint ezen intézkedések keretében több, atomfegyver hordozására képes amerikai harci repülőgépet, valamint hadihajót vezényelhetnek a kontinensre, illetve gyakrabban tarthatnak hadgyakorlatokat.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy járjon el felelősségteljesen. Sajnos azonban nem látjuk jeleit annak, hogy Moszkva így tenne, miután tovább folyik az új rakéták fejlesztése és telepítése” – közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanácsot, ahol ismét felvetik a kérdést.

Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy “minden lehetőség nyitva áll”, ugyanakkor aláhúzta, hogy pusztán hagyományos fegyverekről beszél. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok beszünteti az F-35-ös harci repülőgépek egyes elemeinek törökországi gyártását, amennyiben Ankara nem áll el az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlásától. “Minden jel arra mutat, hogy Oroszország le fogja szállítani a rendszert, és ennek következményei lesznek” – közölte a nagykövet, jelentős biztonsági aggályokat emlegetve.

Elemzők szerint valószínűleg a G20-as országcsoport hét végi oszakai csúcstalálkozója lesz az utolsó lehetőség a megállapodásra, ahol Trump várhatóan egyeztetni fog a kérdésről török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

Stoltenberg örömmel nyugtázta, hogy már ötödik egymást követő éve emelkednek a katonai kiadások a szervezet európai tagországaiban. A NATO tagállamai 2014-ben azt vállalták, hogy 2024-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább két százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet idén már hét ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Görögország, Észtország, Lettország – is eléri.

Az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban a főtitkár nyugalomra intette a feleket, és egyben kiemelte, hogy a NATO-nak nincs formális szerepe az ügyben. Hozzátette, a katonai szervezet tagjait aggodalommal tölti el a helyzet, ahogy Irán térségbeli destabilizációs tevékenysége is.

A Washington és Moszkva által 1987-bem aláírt INF-egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését. Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik a szerződésből eredő kötelezettségvállalások végrehajtását és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére. Vlagyimir Putyin erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, és egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

A szövetségesek védelmi miniszterei szerdán és csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben. Egyebek mellett szó lesz a katonai szervezet világűr-politikájáról, illetve az afganisztáni és az Ománi-öbölbeli helyzetről, továbbá a terrorellenes küzdelemről.

A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökken a védelmi költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve is csökkenést jelent, 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.

A Die Welt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a kormány szembemegy saját koalíciós szerződésével is, amelyben a kormánypártok a haderő folyamatos fejlesztése mellett kötelezték el magukat, és a GDP-hez mérten 1,5 százalékos védelmi kiadásokkal számoltak. Ehhez hiányzik a lap értesülése szerint a következő négy évben mintegy 33 milliárd euró. Jövőre hatmilliárd euró, 2021-ben 10, 2022-ben 13, 2024-ben pedig már 14 milliárd euró lesz a felhalmozott finanszírozási hiány az eredetileg kitűzött tervekhez képest.

A Die Welt birtokába jutott bizalmas jelentés kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen számok mellett nem tarthatóak a védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó célok, és döntést kell hozni arról, hogy mely tervbe vett projekteket valósítják meg és melyeket halasztják el.

A nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg “kritikus kapacitáshiánnyal” küzd.

Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.

Úgy fogalmaztak: az intenzív védekezési munkák mindaddig tartanak, “amíg sikerül elfogadható szintre csökkenteni a szúnyogártalmat”. A héten 477 településen és kilenc budapesti kerületben permetezik a szúnyogokat. A permetezések időpontja elérhető a katasztrófavédelem weboldalán a heti programok menüpontnál. Azt írták: a kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton- és a Velencei-tó-parti településeken csökkentik légi úton a szúnyogok számát.

Budapesten a sokéves átlagot meghaladó mennyiségű májusi eső hatására továbbra is sok a szúnyog, ezért a következő napokban megnövelt területen végeznek légi és földi gyérítést csaknem 8 ezer hektáron. Kezeléseket végeznek a III., IV., XI., XIII., XVI., XVII., XXI., XXII. és XXIII. kerületben. Szolnok környékén is folyamatos a szúnyoginvázió, ezért a térségben újabb permetezés kezdődik a hét közepétől.

Az idei szezonban először lesz kiterjedt irtás Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, továbbá folytatják a munkálatokat Tolna és Vas megyében, a Dráva mentén, a Csepel-sziget településein, Komárom, Baja és Mohács térségében. A Szigetközben a változékony, szeles idő miatt részben elmaradtak a légi kezelések, ezek pótlása megfelelő időjárás esetén a hét első napjaiban lesz, ezt követik a földi kémiai gyérítési munkák.

A rendőrség tájékoztatása szerint a baleset 13.45 órakor történt, és legalább egy ember, az egyik pilóta meghalt, továbbá egy ember súlyosan megsérült. A Bild című német tömeglap értesülése szerint egy kiképző helikoptert ért baleset, amely éppen mélyrepülési gyakorlatot végzett. A baleset okát egyelőre nem tudni. A Die Welt című konzervatív lap honlapja pedig azt írja, hogy egy Airbus H-135 típusú helikopter járt szerencsétlenül.

A szerencsétlenség helyszínének környékét lezárták a hatóságok. A helikopter erdős vidéken csapódott a földbe, és a baleset miatt tűz ütött ki, amelyet a tűzoltók jelenleg is igyekeznek eloltani. A katasztrófa helyszínétől mintegy 30 kilométerre fekszik a német Nemzetközi Helikopterpilóta-képző Központ.

A múlt héten a német légierő két Eurofighter típusú repülőgépe ütközött össze gyakorló repülés közben, és a balesetben az egyik pilóta életét vesztette.