Biztonságpiac

Pozitívan értékelte Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök a szombaton lebonyolított orosz-ukrán fogolycserét, mint fontos humanitárius akciót – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A felek egyidejűleg 35-35 fogva tartott személyt bocsátottak szabadon. Az orosz elnöki hivatal rámutatott, hogy a két vezető vasárnapi telefonbeszélgetésében több más, Ukrajnával kapcsolatos témát is áttekintett.

Putyin és Macron megvitatta azokat a további lépéseket, amelyeket meg kell tenni a Donyec-medencei helyzet stabilizálásáért. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a “normandiai négyek” (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország) csúcstalálkozóját az ügyben alaposan elő kell készíteni és Kijevnek egyúttal végre kell hajtania a Minszkben 2015-ben és 2016-ban elért megállapodásokat.

Az orosz és a francia elnök egyetértett abban, hogy a délnyugati-ukrajnai helyzet rendezésének alapjául csakis a minszki intézkedéscsomag szolgálhat.

Putyin előző nap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel szintén megvitatta a fogolycsere és a rendezés kérdését, valamint megállapodott a kapcsolattartás folytatásában.

Nem jogerősen több év fegyházra ítélt a Fővárosi Törvényszék két fóti kannabisztermesztőt – tájékoztatta a Budapest Környéki Törvényszék.

Egyiküket négy, másikukat négy és fél év szabadságvesztésre ítélték jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt – írták a közleményben.

A két barát 2016 szeptemberétől 2017 februárjáig közösen termesztette és tárolta a kannabisznövényt. A belőle nyert drogot eladták, a bevételen egyenlő arányban osztoztak. A másodrendű vádlott maga is fogyasztott a kábítószerből.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében a büntetés súlyosításáért fellebbezett. Mindkét férfi védője téves tényállás és minősítés miatt, valamint a büntetés enyhítéséért fellebbezett, a másodrendű vádlotté pedig az ítélet hatályon kívül helyezését is kérte.

Bizalmas értesülésekhez férhetett hozzá a sajtóban az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátoraként emlegetett Oleg Szmolenkov, aki 2017-ben végrehajtott szökéséig öt éven át Jurij Usakovnak, az orosz elnök külpolitikai tanácsadójának dolgozott – közölte a Vedomosztyi a szakszolgálatokhoz közel álló forrásra hivatkozva.

A lap szerint Szmolenkov öt éven át volt Usakov vezető tanácsadója. A Vedomosztyi által megszólaltatott forrás szerint noha az amerikaiak feltételezett informátorának sem a washingtoni orosz nagykövetség munkatársaként, sem pedig az elnöki hivatal külpolitikai apparátusának alkalmazottjaként nem volt hozzáférése titkos információkhoz, a kollégáival folytatott beszélgetésekből kiszűrhetett olyan információkat, amelyek értékesek lehettek az amerikai szakszolgálatok számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, nem tudja megerősíteni azt az értesülést, hogy Szmolenkovnak hozzáférése lehetett orosz titkosszolgálatok információihoz. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz kémelhárítás hogyan engedhette meg, hogy egy CIA-informátor működhessen a moszkvai elnöki hivatalban, s lesznek-e ennek szervezésügyi következményei, kijelentette:

“Azt, hogy tevékenykedett-e külföldi kém valakinek az orra előtt, engedjék meg, hogy kommentár nélkül hagyjam. Adott esetben megállapítom, hogy volt egy ilyen nevű munkatárs, akit elbocsátottak, de hogy spion volt-e, azt nem tudjuk. Ez a kérdés a szakszolgálatokra tartozik. Ők pedig végzik a dolgukat.”

A Vedomosztyi egyébként úgy értesült, hogy kollégái dicsérték, véleményük szerint jó végrehajtó hivatalnok volt. A lap által megszólaltatott forrás szerint Szmolenkov néha a puszta érdeklődésen túlmutató, túlzott kíváncsiságot tanúsított, de sokévi közös munka után kollégái a bizalmas beszélgetések során meglehetősen őszintén nyilatkozhattak.

A Vedomosztyinak egy másik, szintén a neve elhallgatásával nyilatkozó személy azt állította, hogy Szmolenkovnak nem volt információja arról, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A CIA számára azonban értékes volt mint egy olyan együttműködő személy, aki az orosz elnöki hivatalban dolgozik, és aki azt mondja, amit hallani szeretnének.

Az amerikai médiában hétfőn jelentek meg az első állítások arról, hogy a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból egy rendkívül fontos informátort, aki egyebek között arról szolgáltatott értesüléseket, hogy az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást személyesen Vlagyimir Putyin rendelte el. Elsőként a Kommerszant című lap írta le, hogy az illető Szmolenkov volt orosz diplomata és a moszkvai elnöki hivatal volt munkatársa lehetett, aki 2017 nyarán montenegrói nyaralása során eltűnt, majd 2018-ban letelepedett az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli Staffordban.

A RIA Novosztyi szerdán azt közölte, hogy a Szmolenkov család eltűnt staffordi házából, amely a legnagyobb volt egy olyan környéken, ahol nyugállományú katonatisztek és az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) visszavonult ügynökei telepedtek le. A hírügynökség az egyik szomszédra hivatkozva azt írta, Szmolenkovék hirtelen két autóba ültek és elhajtottak, amint észrevették a Daily Beast amerikai hírportál riporterét, aki egy gépkocsiban ülve várakozott rájuk.

Az RIA Novosztyi emellett úgy értesült, hogy Szmolenkov a 2000-es évek közepétől 2008-ig dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, ahol a képviselet gazdálkodási ügyeivel, egyebek között szolgálati autók beszerzésével, a követségi bolt árukészletének feltöltésével és a protokollhoz szükséges vásárlásokkal foglalkozott. Az állami tulajdonban lévő hírügynökség szerint a férfi “a megfelelőnél kicsit többet és gyakran ivott”.

A moszkvai CIA-kémről és megszöktetéséről szóló sajtójelentések hitelességét Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője kedden egyaránt kétségbe vonta.

Az amerikai kormányzat – a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a CIA is – vitatja az orosz CIA-ügynökről szóló sajtójelentéseket.

A kedden az amerikai sajtóban megjelent tudósításokat és riportokat Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta.

Pompeo újságíróknak kedden úgy fogalmazott: “legyen elégséges annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak. Gidley a Fox televíziónak elsősorban a CNN hírtelevíziót bírálta, de “veszélyesnek” és “mások életét kockára tevőnek” nevezte az NBC televízió tudósítását is.

Brittany Bramell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója szintén elsősorban a CNN-t ostorozta a szerinte “félrevezető spekulációk” miatt.

A The New York Times című lap kedden terjedelmes riportot közölt arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki aztán fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről.

Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN is. A hírtelevízió még azt is hozzátette, hogy a kimenekítésre azért került sor, mert Donald Trump állítólag “ügyetlenül” kezelte az ügyet. Bár az orosz illető nevét még kedden reggel sem hozták nyilvánosságra, az NBC televízió hétfő esti híradójának munkatársai megtalálták őt egy Washingtonhoz közeli virginiai településen, és el is mentek a házához.

A Kommerszant című orosz napilap kedden megnevezte az Amerikába szöktetett CIA-ügynököt. Azt írta: Oleg Szmolenkovról, az elnöki hivatal munkatársáról lehet szó. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította az amerikai sajtóértesüléseket. Úgy fogalmazott: Szmolenkovot már évekkel korábban kitették a munkahelyéről, és soha nem is volt magas rangú beosztása az orosz kormányzatban.

Az amerikai sajtóban a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ügynökeként megnevezett orosz férfi eltűnt az amerikai lakhelyéről – jelentette a The Washington Post.

A lap arról ír, hogy munkatársai kedden – azt követően, hogy az NBC televízió hétfőn este nyilvánosságra hozta az orosz Kommerszant című lap által kedden Oleg Szmolenkov néven azonosított férfi és családja lakhelyét – ellátogatott a virginiai Stafford városkában megadott címre, de a ház lakatlannak tűnt. A szomszédok elmondták, hogy Szmolenkovék még hétfőn este távoztak, és azóta nem tértek vissza a házba.

A The Washington Post információi szerint a család sietősen távozott, méga kertben száradó ruhákat is hátrahagyva.

Az egyik, neve elhallgatását kérő szomszéd elmondta, hogy Szmolenkovék az év elején költöztek be a hat hálószobás önálló villába. A férfinak láthatóan nem volt munkája, legalábbis nem járt el dolgozni, a kert rendben tartásával foglalkozott. “Azt mondta, hogy rengeteg szabadideje van” – tette hozzá a szomszéd.

Az újság munkatársai felhívtak egy Oleg Szmolenkov nevén nyilvántartott mobiltelefont is, de a szám nem felelt.

A lap szerint hírszerzési szakértők megdöbbentek, hogy az amerikai sajtó több munkatársa is milyen gyorsan hozzájutott Szmolenkov adataihoz, köztük a lakcíméhez is. Joseph Augustyn, a CIA volt munkatársa, aki 1999 és 2001 között az ügynökség letelepítési ügyeivel foglalkozott, meglepetésének adott hangot, hogy Szmolenkov a saját nevén él az Egyesült Államokban. “Ezzel együtt is, mi mindig tiszteletben tartjuk az átálló ügynökök kívánságait” – fogalmazott a The Washington Postnak, hozzátéve, hogy a CIA ezt soha nem javasolja az ügynököknek.

Egy másik, neve elhallgatását kérő volt CIA-tisztségviselő arról is beszélt, hogy az ügynökség nemcsak a saját nevük használatát nem javasolja az átálló ügynököknek, hanem arról is lebeszéli őket, hogy a szövetségi fővárosban, Washingtonban, vagy ahhoz közeli vidékeken telepedjenek le, hiszen Washingtonban erőteljes az orosz jelenlét. “A legtöbb esetben teljesen új névvel, új identitással és új élettörténettel messzire, mondjuk Coloradóba szoktuk küldeni ezeket az embereket” – fogalmazott a CIA-munkatárs, aki éveken keresztül kifejezetten ezzel foglalkozott.

A lap megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy Szmolenkov volt-e az a személy, aki részletes információkkal látta el az amerikai hírszerzést a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozásról. “Az azonban bizonyos, hogy értékes ügynöke volt a CIA-nak” – állapította meg a lap meg nem nevezett volt és jelenlegi CIA-munkatársakra hivatkozva.

Az amerikai sajtóban keddre virradóra jelentek meg az információk arról, hogy az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki azután fokozatosan lépdelt előre a ranglétrán, állítólag befolyásos pozíciót betöltve a moszkvai kormányzatban bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, és az egyik legfontosabb ügynöke lett az amerikai hírszerzésnek. A The New York Times tudni vélte, hogy Washington az ügynöktől kapott információkat a többi között a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozási kísérletekről. Az ügynököt 2017-ben menekítették ki Oroszországból – írta a lap, és ezt állította a CNN hírtelevízió is. Az NBC televízió munkatársai pedig felkeresték az akkor még meg nem nevezett orosz férfi lakhelyét is Virginiában. Az amerikai kormányzat – a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a CIA is – vitatja az orosz CIA-ügynökről szóló sajtójelentéseket. Kedden Mike Pompeo külügyminiszter és Hogan Gidley, a Fehér Ház szóvivője egyaránt kétségbe vonta a sajtóértesüléseket. Pompeo újságíróknak fogalmazott: “legyen elég annyit mondani, hogy a jelentések tényszerűen nem igazak”. Az amerikai diplomácia irányítója azonban nem részletezte, hogy a riportok mely elemei nem felelnek meg a valóságnak.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozataira emlékeztek szerdán az Egyesült Államokban. Donald Trump a védelmi minisztériumnál, a Pentagonnál koszorúzott és mondott beszédet.

Az áldozatok hozzátartozóihoz, rokonaihoz szólva Donald Trump “személyes és örökké tartó veszteségről” beszélt. Ezt megelőzően az elnök a first ladyvel együtt elhelyezte a kegyelet koszorúját a minisztérium épülete előtti emlékműnél.

Trump beszédében az afganisztáni tálibok és a terroristák elleni harc erősítését ígérte. A megemlékezés előtt az elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben “az Egyesült Államok megingathatatlan erejét, bátorságát és együttérzését” hangsúlyozta. A Fehér Házban és a Pentagonban is félárbócra engedték a nemzeti lobogót, és a Kongresszusban is egyperces néma csenddel emlékeztek a törvényhozók.

A megemlékezés New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ lerombolt ikertornyainak helyén emelt emlékműnél kezdődött, és a kora délutáni órákban folytatódott Mike Pence alelnök beszédével a pennsylvaniai Shanksville melletti emlékműnél, amelyet a terroristák által eltérített harmadik repülőgép lezuhanásának helyszínén emeltek.

New Yorkban – mint 18 éve minden esztendőben – az idén is lélekharangok megkondítása közben sorolták fel a terrortámadás halálos áldozatainak neveit. Az emlékező ünnepségen jelen volt Andrew Cuomo, New York állam kormányzója, Bill de Blasio, New York város polgármestere és elődje, Rudy Giuliani is, aki a terrortámadások idején volt a nagyváros vezetője. Kedden Cuomo kormányzó törvényt írt alá, amely kötelezővé teszi az állami oktatási intézményekben a megemlékezést a terrortámadásokról.

2001. szeptember 11-én reggel két, az al-Kaida terrorszervezet dzsihadistái által eltérített repülőgép hajtott bele a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd nem sokkal később a Washington melletti Arlingtonban lévő Pentagon épületébe is. Egy harmadik, eltérített repülőgép Pennsylvaniában zuhant le, miután a gép utasai és személyzete megpróbált szembeszállni a terroristákkal.

A támadásoknak – amelyek az Egyesült Államok ellen a történetében elkövetett legnagyobb terrortámadás volt – csaknem háromezer halálos, és több mint hatezer sebesült áldozata volt. De New Yorkban immár több tízezerre tehető azoknak a mentésben résztvevő rendőröknek, mentősöknek, tűzoltóknak a száma is, akik a leomló ikertornyokból szivárgó mérgező anyagok miatt rákbetegséggel küszködnek.

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a több ember életét veszélyeztetve minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását – azt, hogy csak később lehessen feltételes szabadságra bocsátani – indítványozza a Győri Fellebbviteli Főügyészség a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében – közölte Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a házkutatást vezető, a vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik a sértettet a fején eltalálva megölte.

A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható. Emellett a vádhatóság szerint a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A vád szerint 2016. október 26-án Győrkös bőnyi lakásán gépkarabélyból rálőtt a nála engedély nélkül tartott fegyverek és lőszerek miatt házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesítette az egyik intézkedő rendőrtisztet. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

A tárgyalások az afganisztáni tálibokkal “jelenleg halottak” – jelentette ki vasárnap egy televíziós interjúban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki egy másik interjúban kiállt amellett, hogy Donald Trump Camp Davidben tárgyalt volna a tálibok képviselőjével.

Az amerikai diplomácia irányítója a Fox televíziónak – bejelentve, hogy a béketárgyalások megszűntek – leszögezte, a tálibok terrorizmussal próbálták meg javítani a tárgyalási pozícióikat.

Hozzáfűzte, hogy bárki, aki figyelemmel kíséri Trump tevékenységét, tisztában lehet azzal, hogy amikor egy mindkét fél számára kedvező eredményekkel kecsegtető tárgyalások közepette a másik fél a tárgyalásokat veszélyeztető lépéseket tesz, az elnök azt nem fogja elfogadni. Pompeo a tálibok által elkövetett, 12 halálos áldozatot, köztük egy amerikai katona életét követelő merényletre célzott.

“Mi nem egyszerűen csak papíron rögzített szavakat akarunk, hanem valódi és megvalósított elkötelezettséget, és a tálibok most megmutatták, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak eleget tenni az erőszak csökkentésére vállalt kötelezettségeiknek” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

A Fox televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy a tárgyalásokat meghatározatlan időre függesztették-e fel, Pompeo úgy válaszolt, “remélem, a tárgyalások újraindulhatnak”. Hozzáfűzte, hogy a tárgyalások esetleges újrakezdése a táliboktól függ. “Nekik kell most bizonyítaniuk, hogy készen állnak valóra váltani mindazt, amit a tárgyalásokon kérünk tőlük” – mondta.

Pompeo a CBS szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat továbbra is katonai nyomást fog gyakorolni a tálibokra a tárgyalások érdekében.

A CNN televízió műsorában védelmébe vette Trump azon döntését, hogy Camp Davidben titokban fogadta volna a tálibok képviselőjét. Mint fogalmazott: a kormányzatnak kötelessége tőle telhetően mindent megtenni a sikerek érdekében. Ő, személy szerint, teljes mértékben támogatta is a Camp Davidben folytatandó tárgyalásokat – mondta.

Az NBC televízióban pedig arra emlékeztetett a külügyminiszter, hogy a marylandi Camp David – a mindenkori amerikai elnökök vidéki rezidenciája – mindig is háttérben folytatott béketárgyalások színhelye volt.

A katonai pálya, azon belül az önkéntes tartalékos szolgálat ismertségének és népszerűségének növelése, illetve a haza védelmi képességének erősítése érdekében négyoldalú honvédelmi-vadászati együttműködési keretmegállapodást írtak alá.

A dokumentumot Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára, Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) parancsnokhelyettese, Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke írta alá a Honvédelmi Minisztériumban.

A rendezvényen Szabó kiemelte: amikor a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, akkor is rögzítették: a honvédelem ügye össztársadalmi feladat. Ebből adódik, hogy a HM és a Magyar Honvédség keresi azokat a szövetségeseket, civil és oktatási intézményeket, amelyek segítik ezt a munkát. Ezért a több ezer emberből álló vadásztársadalmat is megkeresték.

Szabó elmondta: a megállapodás három fő területre terjed ki. Az első az önkéntes tartalékos szolgálat népszerűsítése, és hogy lehetővé tegyék a vadászok bekapcsolódását az önkéntes tartalékos rendszerbe. A következő terület az ifjúság honvédelmi nevelése, hiszen a vadászok is számos iskolával vannak kapcsolatban, a harmadik pedig az infrastruktúra, jellemzően a lőterek közös célú kihasználása – ismertette.

A toborzás segítése, az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítése érdekében a vadászkamara és a védegylet rendezvényein lehetővé teszik a toborzást, továbbá kölcsönösen vállalja a Magyar Honvédség, azon belül az önkéntes tartalékos rendszer népszerűsítését honlapjain, illetve közösségi médiafelületein.

A honvédelmi nevelés segítésének keretében a vadászkamara és a védegylet vállalja a honvéd kadétprogram népszerűsítését a velük kapcsolatban álló középiskolákban. Az MHP előadót biztosít a két szervezet rendezvényeihez, valamint az Ismerd meg vadászokat elnevezésű ifjúságnevelési programhoz.

A megállapodás kiképzési célú ingatlanhasználatról szóló része szerint a vadászkamara vállalja, hogy az általa vizsgahelyszínül használt lőterekről kimutatást készít és az információkat megosztja az MHP-val. A védegylet felméri a tagsági körén belül az MH kiképzési céljainak megfelelő vadászházi hasznosítású ingatlanokat. A HM pedig vállalja, hogy biztosítja egyes katonai lőterek ideiglenes és időszakos használatát a vadászkamara és a védegylet tagjai számára.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn bemutatta egy újabb, állítólag iráni nukleáris fegyvert fejlesztő létesítmény légi felvételét a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna élő adásában.

A kormányfő rövid televíziós nyilatkozatában egy, Iszfahantól délre, Abdában lévő sivatagi atomlétesítmény légi felvételét mutatta be, ahol állítása szerint a közelmúltban atomfegyver előállításán dolgoztak. Netanjahu a légi felvételre hivatkozva felszólította a nemzetközi közösséget, hogy “ébredjen fel”, és gyakoroljon nyomást Iránra. Bemutatta egy korábbi leleplezés helyszínét is, ahonnan szerinte később elszállították a tiltott nukleáris anyagokat, és kaviccsal borították be a területet.

Mintegy másfél évvel ezelőtt Netanjahu egy Turkuzabad nevű iráni helyen található, szőnyegtisztító üzemnek álcázott titkos nukleáris létesítményt “leplezett le”.

Az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nukleáris anyagot találtak egy általa megjelölt titkos iráni atomraktárban, amelyről az ENSZ tavalyi közgyűlésén beszélt. Noha már két hónap telt el, Irán még nem adott megfelelő magyarázatot a nukleáris maradványokra – mondta. A televíziós nyilatkozat egy héttel és egy nappal az előrehozott választások előtt történt. Az ellenzéki baloldali Demokratikus Tábor választási trükknek értékelte a bejelentést.

“Még nem száradt meg a tinta az előző, elbukott trükkön, és Netanjahu saját sikere érdekében máris újabb állambiztonsági trükköt mutat be. Visszatért szeretett és ismert részlegéhez, miután kudarcot vallott a szégyenteljes kameratörvénnyel”- írták közleményükben.

“Netanjahu ismét hírszerzési információkat használ választási propagandájához. Ez szörnyű nemzetbiztonsági felelőtlenség. Az iráni atomot nem szabad kampányolásra használni” – írta Twitter-bejegyzésében Jaír Lapid, a Kék-fehér ellenzéki centrista párt egyik vezetője.

Élve elásott három kismacskát egy nő a fővárosban, de a rendőrök megmentették az állatokat – közölte a rendőrség.

A közleményben azt írták, a járőröknek egy bejelentő mutatta meg, hogy a nő a XXIII. kerületi Fűzfa közben hova ásta el a kismacskákat. A járőrök értesítettek egy állatvédő alapítványt, és közösen ásták ki a még élő állatokat.

A rendőrök ezután elfogták, majd a rendőrkapitányságon előállították a 64 éves nőt, akit állatkínzással gyanúsítanak. A kismacskákról az állatvédő alapítvány gondoskodott – áll a közleményben.

Az észak-kaukázusi Kabard- és Balkárföld állami és rendvédelmi intézményei ellen készülő terrortámadások megakadályozásáról számolt be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB közölte, hogy egy Csornaja Recska és Altud község közelében lévő erdei rejtekhelyen két pokolgépet talált. A tíz kilogramm trotillal egyenértékű hatóerejű robbanószerkezeteket tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették.

Ezt követően az FSZB emberei és helyi rendőrök Nartkala városban őrizetbe vettek egy helyi férfit, aki beismerő vallomást tett. A gyanúsított büntetett előéletű, korábban terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt ítélték el.

Alekszandr Bukszman orosz főügyészhelyettes július végén közölte, hogy Oroszországban a hatóságoknak az év első felében 17 esetben sikerült terrorcselekmény megszervezésére irányuló kísérletet megakadályozniuk.

Az Egyesült Államok katonái a kormányellenes afgán tálibokkal kötött békemegállapodás után is Afganisztánban maradnak – jelentette ki Donald Trump a Fox rádiónak adott interjújában.

Leszögezte: a szeptemberre tervezett megállapodás után az Egyesült Államok a szerinte lehető legkisebb mértékűre szorítja le katonai jelenlétét, és 8600 amerikai katona marad afgán földön. “Aztán majd meglátjuk” – fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy “mindig jelen leszünk” Afganisztánban. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “erőteljes hírszerzési tevékenységre” készül.

Az amerikai katonák az al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokban elkövetett merényletek után vonultak be Afganisztánba. Tizennyolc év után, Zalmay Khalilzad afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízott vezetésével most folynak az első érdemleges tárgyalások a kivonulásról. Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában teljes kivonulást ígért, elnökként azonban többször is változtatott tervein.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egy szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem használná a kivonulás kifejezést az Egyesült Államok várható afganisztáni lépéseinek jellemzésére. A vezérkari főnök – Mark Esper védelmi miniszter jelenlétében – kifejtette, hogy nem tartaná jó döntésnek a teljes kivonulást.

Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.

Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.

Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.

Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

“Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen “különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett “értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin “történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy megvételre ajánlotta fel amerikai hivatali partnerének, Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján.

Erről Putyin Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén számolt be. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket, miként vegyék számításba a szerződésekben.

“Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.

Egyre többen váltanak ki engedélyt gáz-, és riasztófegyver viseléséhez Németországban, az engedélyek száma az utóbbi öt évben bőven megduplázódott és meghaladta a hatszázezret a Rheinische Post című lap keddi összeállítása szerint.

A tartományi belügyminisztériumoktól kapott adatok szerint országszerte mintegy 640 ezren rendelkeznek gáz-, és riasztófegyver viseléséhez szükséges engedéllyel (Kleiner Waffenschein, KWS), ami csaknem a két és félszerese a 2014-ben regisztrált 260 ezernek.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) vezetője szerint a drámai mértékű emelkedés a biztonsághiány terjedő érzésének tulajdonítható. Legkésőbb a Kölnben 2015 szilveszterén történtek óta “egyre többen érzik úgy, hogy nincsenek biztonságban” – mondta Oliver Malchow.

A GdP elnöke kiemelte, hogy a gáz-, vagy riasztófegyverek “csalóka biztonságot” nyújtanak, és az engedélyek számának emelkedése “problematikus” fejlemény, amely jelzi, hogy dolgozni kell a lakossági biztonságérzet növeléséért. Az első fontos lépés a rendőri jelenlét erősítése a közterületeken – mondta a szakszervezeti vezető.

Kölnben és több más nagyvárosban 2015 szilveszterén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. Azóta a hatóságok nagyszabású óvintézkedéseket tesznek az ilyen esetek megelőzésére.

Gázfegyvert vagy riasztófegyvert szabadon lehet vásárolni Németországban, de viselésük a tulajdonos otthonán kívül engedélyköteles. A szigorítást 2003-ban vezették be, iskolai ámokfutások hatására. A KWS-t csak büntetlen előéletű és szenvedélybetegségektől mentes igénylők kaphatják meg.

Átadták a román hatóságok a magyar rendőrségnek azt a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megölt egy nőt engedély nélkül tartott pisztolyával, a férjet pedig életveszélyesen megsebesítette Nyíregyháza-Oroson – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az ügyészség a román állampolgárságú gyanúsított letartóztatását indítványozza.

Emlékeztettek, a férfi orvosként dolgozott Magyarországon, amikor megismerkedett a később meggyilkolt nővel, akivel érzelmi kapcsolata alakult ki; Később szakítottak, ezért 2016. augusztus 31-én felkereste a nőt a Nyíregyháza-Oroson lévő házában. Magával vitte engedély nélkül tartott pisztolyát, majd a lakásban rálőtt a nőre és a férjre is. A nő a helyszínen meghalt, míg a férj életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított még ugyanezen a napon Ártándnál Romániába ment, azonban a magyar nyomozási bíró által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – 2016. szeptember 1-jén – a román hatóságok elfogták. A gyanúsítottal szemben Romániában más bűncselekmény miatt eljárást indítottak, de a büntetéséből feltételesen szabadult.

A férfit – miután csütörtökön kiadták – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, majd gyanúsítottként hallgatták ki több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Egyelőre nem tett vallomást.

Hangsúlyozták, figyelemmel arra, hogy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, melyért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, továbbá arra, hogy a gyanúsított a büntetőeljárás alól kivonta magát a szökéssel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség indítványozta letartóztatásának elrendelését egy hónapra.

A kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte azt a donyecki szakadárt, akinek köze lehetett a 2014-ben Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai repülőgép lelövéséhez.

Volodimir Cemahot személyes kötelezettségvállalás ellenében helyezték szabadlábra, ami az jelenti, hogy idézésre meg kell jelennie a nyomozóhatóságok, a bíróság vagy az ügyészség előtt, valamint engedély nélkül nem hagyhatja el lakhelyét. Cemah irányította a Hollandiából Malajziába tartó MH17-es járat lezuhanásakor a donyecki szakadárok légvédelmi dandárját a katasztrófa térségében.

A férfit június végén vették őrizetbe Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti részében, Sznyizsne városában, majd két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, később fogva tartását ismét meghosszabbították. A maláj gép katasztrófája ügyében nyomozó holland hatóságok kérték az ukrán felet, hogy ne engedjék őt szabadon, mert szeretnék kihallgatni, amíg elérhető.

Augusztus végén viszont Eliot Higgins, a Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport alapítója arról adott hírt, hogy feltételezhetően Cemah szerepel azok között, akiket Oroszország ki akar cserélni az általa fogva tartott ukrán politikai elítéltekre, amibe Kijev bele is egyezett, csak ehhez szabadlábra kell helyeznie a férfit.

Augusztus 28-án az ukrán fellebbviteli bíróság már feltételesen szabadlábra helyezett egy másik fogva tartottat, aki minden bizonnyal szintén szerepel Oroszország fogolycserelistáján: a hazaárulással gyanúsított Kirill Visinszkij korábbi kettős, ukrán-orosz állampolgárságú újságírót, aki időközben lemondott ukrán állampolgárságáról. Egy napra rá Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva kedvezően értékeli Visinszkij szabadlábra helyezését, és még aznap a moszkvai Lefortovo börtönbe szállították át a terrorizmus címén húsz évre elítélt Oleh Szencov krími ukrán filmrendezőt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Jegesmedve telepről.

Néhány nappal korábban, augusztus 21-én a Lefortovóban megerősítették, hogy oda szállítottak át öt ukrán foglyot, Volodimir Baluhot, Sztanyiszlav Klihet, Mikola Karpjukot, Olekszandr Kolcsenkót és Pavlo Hribet – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. Ukrán várakozások szerint hamarosan végrehajthatják a rég várt fogolycserét a két ország között, és a felsoroltakon túl Moszkva szabadon engedi Roman Szuscsenko ukrán újságírót és a tavalyi kercsi incidens nyomán bebörtönzött 24 haditengerészt is.

San Francisco városa belföldi terrorista szervezetnek nyilvánította az Országos Fegyverszövetséget (NRA), amely az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete.

A város vezetőségének ülésén egyhangúlag fogadták el a határozatot, amely elítéli a fegyvertartás és fegyvervásárlás mellett mindig aktívan kampányoló, és politikusok kampányait anyagilag segítő NRA-t. A határozat egyebek mellett leszögezi, hogy az “Egyesült Államokat a fegyveres erőszak járványa sújtja”, és egyben kárhoztatja a fegyverszövetséget, amiért “népszerűsíti a fegyverek tulajdonlását és erőszakra ösztökéli a fegyvertulajdonosokat”.

“Minden országban vannak erőszakos és gyűlölködő emberek, de egyedül Amerikában tesszük lehetővé nekik, hogy katonai jellegű fegyverekhez jussanak, ami nagyrészt az Országos Fegyverszövetség befolyásának köszönhető” – fogalmaz a határozat.

A városatyák egyúttal azt szorgalmazzák, hogy San Francisco és a megye is gondolja újra kapcsolatait azokkal a vállalatokkal, amelyek az NRA-vel üzletelnek. A demokrata párti vezetésű városban akkor született meg a határozat gondolata, amikor júliusban a San Franciscótól délre fekvő Gilroy fokhagymafesztiválján egy férfi tüzet nyitott a résztvevőkre, és ámokfutása három halálos áldozatot követelt.

Az Egyesült Államokban az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a több halálos áldozatot követelő fegyveres ámokfutások és fajgyűlölő indíttatású, szélsőséges merényletek, a kongresszus törvényhozói pedig nem tudnak egyetértésre jutni abban, hogyan fékezzék meg ezt a tendenciát.

Washington dollármilliókat ajánlott az iráni olajat szállító tanker kapitányának a hajó eltérítéséért – ismerte el szerdán az amerikai külügyminisztérium neve elhallgatását kérő egyik tisztségviselője.

Arról az Adrian Darja nevű iráni tartályhajóról van szó, amely július közepén Gibraltárban kötött ki, majd több heti kényszerű vesztegelés után augusztusban Szíria felé indult. Az amerikai kormány kérte is a hajó átadását, mert gyanúja szerint a tanker nyersolajat szállított, megsértve ezzel az Irán elleni szankciókat. Gibraltár azonban nem tett eleget a kérésnek.

Az amerikai kormányzat a múlt pénteken szankciókkal sújtotta a hajó indiai születésű kapitányát, Akhilesh Kumart, azzal indokolva a döntést, hogy az Adrian Darja lehetővé teszi (az iráni iszlám Forradalmi Gárdának) nagy mennyiségű nyersolaj szállítását, és illegális értékesítését.

Szerdán a brit Financial Times című lap írta meg elsőként – majd az amerikai sajtó is átvette -, hogy négy nappal a kapitányra kirótt büntető intézkedések előtt a kapitány szokatlan e-mailt kapott az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjétől.

“Brian Hook vagyok. Mike Pompeo külügyminiszternek dolgozom és az Egyesült Államok Iránnal foglalkozó különmegbízottja vagyok” – írta Hook az e-mailben augusztus 26-án. Majd hozzáfűzte: “jó hírem van”.

A “jó hír” az volt, hogy a Trump-kormányzat több millió dollárt ajánlott fel Kumarnak, ha a tankert egy olyan országba irányítja, ahol az Egyesült Államok lefoglalhatja.

A magas rangú diplomata a hitelesség kedvéért az e-mailbe beleírta külügyminisztériumi hivatalos telefonszámát is, elkerülendő, hogy Akhilesh Kumar levélszemétnek gondolja az üzenetet.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szerdán ismét szankciókkal sújtott olyan iráni személyeket és hajózási vállalatokat, akik állítólag iráni nyersolajat és olajszármazékokat szállítanak Szíriába. A büntető intézkedésekkel sújtottak között van például egy volt iráni olajminiszter, és egy indiai cég leányvállalata is, amelynek az Egyesült Államok szerint az Adrian Darja tartályhajóhoz fűződő érdekeltségei vannak.