Biztonságpiac

Igaz, az elmúlt években a magyar kormányzat tett bizonyos lépéseket a drónreptetés szabályainak meghatározása érdekében, e terület most Brüsszelre vár, mivel az uniós direktíva adja meg majd a nemzeti szabályozás keretrendszerét. Az európai légiközlekedés-biztonsági ügynökség, a European Aviation Safety Agency (EASA) 2017 tavaszán kezdte el a szabályozási javaslat előkészítését, és a közösségi irányelv foglalja majd egységes keretbe az Európai Unió egész területén a drónhasználat feltételeit.

A Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, Pál Károly egy 2019 januárjában adott tévéinterjúban felhívta a figyelmet, hogy létezik ugyan egy a magyar légügyi hatóság által kialakított szabályozás, ám a felhasználók évek óta várják a távirányítású eszközökre vonatkozó uniós direktívát. A szakértő szerint a magyarországi jogalkotás egyfajta kényszerhelyzetbe került az elmúlt években, hiszen ugrásszerűen megnőtt a drónhasználók száma.

A sajtóban megjelent egyes iparági becslések szerint évente több milliárd forint értékű lehet a magyarországi drónpiac, amelynek több mint kilencven százalékát a magánszemélyeknek értékesített drónok tehetik ki. A magyarországi drónhasználók száma becslések szerint a százezret is elérheti. Azt pedig egyre több hazai és nemzetközi incidens is egyértelműen jelzi, hogy a drónreptetés szabályozása már nem halogatható sokáig.

Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, 2018-ban tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légi forgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében – közölte a HungaroControl Zrt. idén januárban. A társaság a pilóta nélküli légi járművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet. Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt. A tavalyi esetek kapcsán – amellett, hogy a HungaroControl minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket – a társaság egy olyan felderítő rendszer beszerzéséről is döntött, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni.

Hazánkban szerencsére nem, de a nemzetközi repülőtereken már jóval komolyan incidensek is történtek. Idén január elején a londoni Heathrow repülőtéren közel egy órára teljesen le kellett állítani a repülőgép-forgalmat drónberepülés miatt. Ennél még súlyosabb fennakadást okozott az a tavaly decemberi, szintén Londonban történt incidens, amely miatt a Gatwick repülőteret másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. A Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Egyes – hivatalosan meg nem erősített – brit médiaértesülések szerint a Gatwick légterét egy izraeli fejlesztésű drónkupola-rendszer, a Drone Dome védi, és tavaly decemberben csak ennek telepítése után indulhatott újra a reptéri forgalom. Brit sajtóinformációk szerint a Drone Dome rendszer alkalmas a radarfelderítésre, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására, valamint a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen. A londoni reptéri eseteket követően a brit közlekedési tárca bejelentette, hogy még 2019-ben jelentősen szigorítani fogja a magánszemélyek által működtetett drónok használatát. Nagy-Britannia védelmi miniszterének tájékoztatása szerint a januári incidensek nyomán a brit hadsereg megkezdte a felkészülést arra, hogy szükség esetén minél hamarabb telepíthessék a Heathrow repülőtéren is ugyanazt a technológiát, amelyet a Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

A felelőtlen, rosszindulatú vagy éppen támadó szándékú drónreptetések kockázatait figyelembe véve tavaly ősszel Magyarországon egy nagyvállalati összefogás kezdett körvonalazódni a veszélyek minimalizálása és az illetéktelen berepülések megakadályozása érdekében. A tavaly első ízben megrendezett hazai drónkonferencián a HungaroControl, a T-Systems Hungary, az R-Sys és a Rotors & Cams bejelentette az UTM Innovation Hub megalapítását. Az új szervezet proaktívan kívánja megközelíteni a drónok és a pilóta nélküli repülőeszközök használatának kérdését, egyben támogatni is kívánja e tevékenységek magyarországi szabályozását. Mindemellett az UTM Innovation Hub nagy hangsúlyt helyez a pilóta nélküli eszközökkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, és ennek érdekében egy tudásalapú közösséget is létrehozna.

A HungaroControl mindezeken túl is igyekszik a drónokhoz kapcsolódóan meghatározó iparági szereplővé válni. A tavaly őszi, széles körű szakmai tanácskozás megszervezése mellett a társaság bemutatta a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt.

A drónok használatának persze nem csupán veszélyei vannak, a legális felhasználásban világszerte egyre több helyen látnak rendkívüli lehetőségeket. Tavaly decemberben például a világon első alkalommal használtak drónt vakcina szállítására. Ebben az esetben egy távol-keleti szigeten élő kisbaba lett a világon az első, aki így kapott gyógyszert. A csendes-óceáni sziget egy nehezen elérhető pontjára az UNICEF küldött oltóanyagot a távirányítású eszközzel. Hasonló, egészségügyi célú, adott esetben életmentő felhasználásra már európai példa is van: egy amerikai vállalat Svájcban a sűrűn lakott terület fölött sürgősségi vér- és szövetmintákat szállít egészségügyi intézmények között drónok segítségével. Idén januárban röppent fel a hír, hogy a Facebook már több hónapja végez kísérleteket Ausztráliában: az internetkapcsolat sugárzásához az Airbus Zephyr napelemes drónját használták, amely képes egészen a sztratoszféráig, húszezer méteres magasságig emelkedni és onnan biztosítani az internetes lefedettséget.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Németh Szilárd azt mondta: a magyar határon egyre nagyobb a nyomás, 2018 decemberéhez képest csaknem tízszeresére – 3299-re – nőtt tavaly decemberben a határsértők száma. A jelentések alapján további növekedésre számítanak, ezért több határvédelmi feladat várható.

Hozzátette: a belügyminiszter kérésére úgy döntött a Magyar Honvédség parancsnoksága, hogy megkétszerezi a határvédelemben részt vevő katonák számát. Eddig is nagy számban vettek részt katonák ezekben a feladatokban – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a katonák 2015 óta folyamatosan együtt járőröznek a határvédelmet ellátó rendőrökkel. Az elmúlt évek során húszezer magyar katona teljesített így szolgálatot a határnál – közölte Németh, kiemelve: a katonáik felkészültek, tettre készek, bíznak bennük a határ mentén élő emberek.

Hangsúlyozta: a közel-keleti eseményekkel összefüggésben is az várható, hogy tovább növekszik a migránsok száma. Azok a terrorszervezetek, amelyek a nyugati világot megfenyegették, az ismert útvonalakon a bevándorlók közé vegyítve próbálnak katonákat eljuttatni Európába, hogy ott terrorcselekményeket hajtsanak végre. Mindezek indokolják, hogy megkétszerezzék a határvédelemben részt vevő katonák számát – tette hozzá.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese elmondta: a honvédség hétfőtől százra növeli a rendőrséggel közös járőrözésben részt vevő katonák számát, a kiszolgáló személyzettel együtt ez ötszáz embert jelent. Ezt az intézkedést addig tartják fenn, amíg erre szükség van – közölte az altábornagy, hangsúlyozva, az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy szükség van a létszámemelésre, hiszen csak január első napján 212-en próbálták meg illegálisan átlépni a magyar határt.

— A vagyonvédelmi piac az elmúlt években számtalan visszásságtól, gazdasági visszaéléstől, aránytalanságtól volt hangos. A Power Shield szerint milyen változások történtek 2018-ban ezen a téren?
— Tapasztalataink szerint a piacon egyelőre semmilyen tisztulás nem érzékelhető, a vagyonvédelmi vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint korábban. Óriási és egyre aggasztóbb munkaerőhiány érzékelhető ezen a területen, elsősorban a nyugati országrészben, ahol a környező országokban elérhető magasabb munkabérek miatt rengeteg ember hagyta el a magyarországi munkaerőpiacot. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a piacon továbbra is „áron alul mennek” a megbízások, és a központilag meghatározott rezsióradíj ellenére gyakran a közbeszerzéseknél sem tudunk „egészséges” díjszabást alkalmazni. Emiatt olyan helyzet állt elő, hogy a takarítónők és a kőművesek is többet keresnek, mint a vagyonőrök. Az elmúlt egy évben a munkavállalók nagyjából húsz százaléka szivárgott el a vagyonvédelem területéről.

— Mindez cégek bedőléséhez, illetve felvásárlásokhoz is vezethet. Ez mennyire volt hangsúlyos jelenség az elmúlt esztendőben?
— A piaci koncentráció már jó ideje érzékelhető, néhány vállalkozás körül összpontosul minden, e téren az egyik legnagyobb változást a G4S felvásárlása, valamint visszaszorulása jelentette. Persze ennek eredményeként a kisebb cégek bedőlnek, ami hozzájárul a piac centralizációjához. Mindazonáltal az alvállalkozói rendszer továbbra is megmaradt, a vagyonvédelmi vállalkozások pedig az áraikat nem tudják úgy érvényesíteni a megbízó felé, ahogy szeretnék. Ez az árnyomás a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a minimálbér növekedésével azonos szintű emelést sem tudnak érvényesíteni, csupán öt százalék alattit képesek elfogadtatni. Éppen ezért a szakmában hatalmas a fluktuáció.

— A társaságnál mivel tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat?
— A Power Shield Zrt. már évek óta azért is nyitott a légiközlekedés-, pontosabban a légiáruszállítás-, cargobiztonság irányába, mert tapasztalataink szerint e területen jobban lehet érvényesíteni az árakat. Egy másik megoldás az, ha a cég egyre jobban nyit a külpiacok felé. Ebből a szempontból, elsősorban a partnerkapcsolatainkat felhasználva, az Európai Unió tagállamai közül főként Ausztria és Németország irányába szeretnénk bővülni. E piacokra azonban nem vagyonvédelmi szolgáltatásokkal, hanem infrastruktúra-fejlesztéssel és innovációval lépünk be. Ezenkívül inkább terméket szeretnénk értékesíteni, mint szolgáltatást, vagyis a légi közlekedésre és egyéb területekre kiképzett robbanóanyag-kereső kutyáink, valamint az általunk is forgalmazott, szintén robbanóanyagok detektálására szolgáló vegyi reagensek jöhetnek szóba. Mindezek mellett a Power Shield Zrt. jelentős árbevételre számít az év elején lezárt GINOP-pályázati projekt eredményeinek értékesítéséből.

— Milyen rendszerszintű változások segíthetnék a vagyonvédelmi piac visszásságainak megszüntetését?
— Egyértelműen szemléletváltásra van szükség a személy- és vagyonvédelmi területen, ennek pedig meg kell jelennie az árakban is. Jól érzékelhető trend a piacon, hogy a megbízók ma már magasabb minőséget várnak el a szolgáltatóktól, adott esetben több pénzért, de kisebb élő erős létszámmal. A szakmában régóta az a tendencia, hogy biztonságtechnikai megoldásokkal – például kamerák, beléptetőrendszerek stb. használatával – próbálják pótolni az embereket. Ez a trend a piac nagy részére érvényes, és bár az olló a magasabb bérek, a jobb minőség irányába kezd nyílni, az említett árazási problémák visszafogják ezt a folyamatot.

— Feltevésünk szerint az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR jelentősen megnehezítette a technikai eszközök használatát. Önök is érzékelik ezt?
— A GDPR előírásai alapján megváltozott, hogy a gyakorlatban mennyi ideig tárolhatók a biztonsági kamerarendszerekben készült felvételek, de emellett a felhasználhatóságukat is jelentősen korlátozta a szabályozás. Mindez a biztonsági ágazat egészében érzékenyen érintette a napi munkafolyamatokat. Az is érzékelhető volt, hogy a GDPR nyomán némi zavar keletkezett a piacon, de véleményünk szerint a biztonságtechnika már visszaállt a korábban jellemző, felfelé ívelő pályára, az ágazat lassan magához tért. Bár az adatvédelmi szabályozás eddig sem volt „egyszerű” Magyarországon, ezen a területen egyfajta túlszabályozást érzékelünk.

— Az elmúlt évek egyik „slágertémája” volt egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása. Ezt mennyire érzik most „forró témának”?
— Azt mindenképpen látni kell, hogy egy új vagyonvédelmi törvény számtalan érdekkonfliktushoz vezetne a piacon. A képzés a korábbi években egyfajta tömeggyár­tás irányába mozdult el, és ezt fel is kellene frissíteni, amire egyébként már mutatkozik szándék a szakmai kamara részéről. A személy- és vagyonvédelmi piac megbecsültségéhez ugyanakkor egy új törvény jelentősen hozzájárulna, és persze hasznos lenne a vagyonőri jogosítványok kiterjesztése is – bizonyos nyugat-európai modelleket követve. Azonban az új törvény nem biztos, hogy kezelni tudná az ágazatban jelen lévő problémákat, véleményünk szerint ehhez sokkal inkább a piaci szereplők önszabályozására lenne szükség.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Azt írták, hogy a MÁV-Start várhatóan az év első felétől folytatja a testkamerák beszerzését. Ennek során az előzőhöz hasonló mértékű fejlesztést akar megvalósítani a munkatársak javaslatai alapján. Az eszközök bevezetése óta egyre több jegyvizsgáló használja azokat. Az ellenőrök elmondása alapján a tapasztalatok pozitívak – emelték ki a közleményben.

A vagyonvédelmi rendszerekre alapvetően érvényes, hogy már látható alkalmazásuk is visszatartó hatású. Ez a testkamerák esetében sincs másként – írták.

Az eszközök láttán az utazók jobban együttműködtek, nőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Többször is előfordult, hogy korábban gyakran kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel közlekedő ember a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123-szor, tavaly hetven esetben ért inzultus, amiből 48 ügy tettlegességig fajult (ütés, lökés, karmolás, rúgás), ebből kettő pedig 8 napon túli sérüléssel járt – olvasható a közleményben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának önálló Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén 2013 őszén indult meg az oktatás. Az évek során egyre többen jelentkeztek erre a területre – ma már ez az egyik legnépszerűbb szakirány, ahova többszörös a túljelentkezés. A felvételizőknek minimum 350 pontot kellett megszerezniük ahhoz, hogy szeptembertől magukra ölthessék a mutatós formaruhát.

A népszerűség meredek növekedésének titkait Christián Lászlóval, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjével próbáltuk megfejtetni. Az egyetemi docens a kezdetek óta irányítja a szakirányon folyó képzést, és a tudatos csapatépítésnek, továbbá a tananyag sikeres korszerűsítésének köszönhetően most hosszasan sorolhatja az eddig elért eredményeket.

— A tanév végén hányan vehetnek át diplomát a szakirány hallgatói közül?

— Évről évre egyre többen. A tanszék megalakulása utáni első évfolyamokat még viszonylag kevés végzőssel zártuk. Akkor a rendőri szakirány volt a sláger, a jelentkezők azt jelölték meg az első, a biztonságit pedig az utolsó helyen. Két-három éve ez a trend megfordult, sőt most már más szakirányokról is szeretnének átjönni hozzánk. Néhány éve még 258 ponttal lehetett bekerülni a nappali tagozatra, tavaly az elérhető 400-ból már legalább 350 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy óriási érdeklődés van a biztonsági szakirány iránt, immár sokszoros a túljelentkezés. Azt is fontos eredménynek tartom, hogy a jelentkezők első helyen jelölik meg a biztonsági szakirányt. Az ősszel indult évfolyamunkon 35 nappali és 35 levelező tagozatos hallgatónk tanul, közülük hárman 450-460 ponttal jelentkeztek, amit csak sok-sok pluszponttal lehetett elérni. Ők egyébként az ország bármelyik felsőoktatási intézményének bármely szakára felvételt nyertek volna, érthető, hogy büszkék vagyunk rájuk.

— A végzett hallgatók milyen képzettséget írhatnak be az álláspályázataikba? Milyen munkakörökre pályázhatnak?

— Hivatalosan „biztonsági szakember” a végzettségük, de valójában nagyon sok vezető pozíció betöltésére alkalmasak. Több olyan hallgatónk volt, aki 23 évesen területi vezetőként kezdett, ezért a „biztonsági vezető” találóbb kifejezés. Az eddigi végzősök visszajelzései és beszámolói is erősítették a tanszék egyetemen belüli elismertségét, de a szakirány presztízse azzal is emelkedett, hogy ma már a többi szakirány diákjaihoz hasonlóan a mi hallgatóink is mutatós egyenruhában jelennek meg a sorakozón. A formaruhát nagyrészt a szakirányt támogató cégeknek köszönhetjük, amelyek felismerték, hogy ez is egy összetartó erő. Öt év alatt több mint húsz magánbiztonsági céget és önkormányzati rendészeti szervezetet sikerült magunk mellé állítani, amelyek nemcsak a nyári gyakorlaton, hanem végzés után munkatársként is örömmel fogadják a hallgatókat. Hozzáteszem, hogy nem csupán a magánbiztonsági cégek érdeklődnek irántuk, hanem a nagy munkaadók, a multicégek is, például az áruházláncok, az autógyárak is szívesen látják a nálunk végzetteket. Az biztos, hogy mindenki el tud helyezkedni, és a legtöbben kiemelt díjazást kaphatnak.

— Milyen ismereteket adnak át, mit tartalmaz a tananyag?

— A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet két speciális terület, ezért a tananyagnak igen sokrétűnek kell lennie. A hallgatók széles körű tudást kapnak: a spektrum a büntetőjogtól kezdve a létesítmények biztonságtechnikáján, a létesítményvédelmen át a magánynyomozásig vagy éppen az üzleti hírszerzésig terjed. Megtanulják, hogyan kell biztosítani egy sportrendezvényt vagy egy nagy létszámú konferenciát, hogyan kell megtervezni például egy autógyár biztonságát, de a gyakorlati képzés során azt is megismerik, hogyan kell kinyitni vagy felszerelni egy bonyolult biztonsági zárat, és az informatikai rendszerbe illeszteni a biztonsági kamerákat. A végzősök visszajelzéseiből tudom, hogy a három év számukra egy rendkívül izgalmas utazás, egy intellektuális kihívás, amit nemcsak érdekesnek és értékesnek tartanak, hanem kifejezetten szeretnek is. A harmadik év végén már a legtöbben tudják, hol helyezkednek el. Az a tapasztalat, hogy azok a cégek, amelyeknél a hallgatók a nyári gyakorlatukat töltik, tárt karokkal várják a végzősöket. Sőt eljutottunk oda, hogy ezek a cégek mentorprogramokat ajánlanak fel a legjobb hallgatóknak.

— Kik állították össze a tananyagot?

— A 2013-as indulás előtt elég bonyolult helyzettel találtam szemben magam. A szakirány már létezett – a képzés a Közbiztonsági Tanszék felügyelete alatt működött –, de az önálló tanszék megalakításakor csak töredékesen volt adott a tananyag. Fiatal vezetőként úgy gondoltam, hogy ezt frissíteni kell, és a megújításhoz az a legjobb, ha a szakmát kérdezzük meg. Összeállítottunk egy nagyon részletes kérdőívet, majd számtalan konferencián, szakmai találkozón, fórumon arra kértem a biztonsági vezetőket, válaszolják meg a kérdéseket. Nagyon hasznos válaszokat kaptunk. A tanszékünkhöz tartozó negyven tantárgy tartalmát teljesen visszabontottuk, majd újraépítettük, de immár a szakma aktuális elvárásai szerint. Elhagytuk, ami fölösleges volt, és beintegráltunk minden olyan tananyagot, tudást, ami szükséges – például a tűzvédelemre, munkavédelemre, közbeszerzési ismeretekre, információvédelemre és IT-biztonságra vagy éppen a logisztikára vagy pszichológiára vonatkozó ismereteket. Az öt év alatt hét új tankönyvet írtak oktatóink és a szakma legnevesebb képviselői.

— Most több vagy kevesebb tantárgyat oktatnak?

— Végül megmaradt a mintegy negyven tantárgy, de teljesen leporolt, korszerűsített felosztással és tartalommal, ami abszolút naprakész és a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást ad. Jó ötletnek bizonyult, hogy a katedrai oktatásba is bevontuk a szakmát, számos vendégelőadónk van, a szakmával karöltve oktatunk. Októbertől három új oktatóval bővült a tanszékünk, mindhárman gyakorlati szakemberek – így most összesen nyolcan dolgozunk a tanszéken, heten fő- vagy részállásban oktatnak, van néhány megbízott oktatónk és egy kiváló oktatásszervezési referensünk.

— Tudományosan mennyire megalapozott ez a terület?

— Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra, ezen a területen is szép részeredményeink vannak, hallgatóink kitűnő eredményeket érnek el a tudományos diákkörben végzett tevékenységükkel. Küldetésünknek tekintjük, hogy az oktatás mellett a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet elméleti megalapozását is mélyítsük és szélesítsük. A tudomány figyelmét ugyanis elkerülte ez a két terület, a fejlettebb országokban sokkal hangsúlyosabban kezelik ezeket a témákat. Nálunk a rendészettudomány kevéssé vizsgált területei közé tartozott a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet, ezért óriási eredménynek tartom, hogy már vannak olyan kollégáink, akik ilyen témákban írt dolgozataikkal szereztek tudományos fokozatot. „A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében” elnevezéssel alapítottunk egy kutatócsoportot is, a résztvevőkkel jó néhány izgalmas témát dolgoztunk fel, tavaly nyáron neves külföldi vendégelőadókkal rendeztük meg a zárókonferenciát. Az öt év alatt több mit száz tanulmány került ki a tanszékről, úgy érzem, hogy nagyon nagy lendületben vagyunk, és ez a lendület többek között a mesterképzésben teljesedhet ki. Jelenleg a bolognai rendszer szerinti hároméves alapképzést folytatjuk nappali és levelező tagozaton, de az egyetem vezetésével közösen már tervezzük, hogy 2020-tól biztonsági vezetői mesterképzést indítunk a tanszék gondozásában. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy az Országos Polgárőr Szövetséggel kialakult kiváló kapcsolat keretében a tanszék főszerepet vállal a Polgárőr Akadémia kurzusainak – polgárőrvezetők ötnapos képzése – lebonyolításában, és 2019-ben tanszékünk szervezésében egyetemi polgárőrség felállítását is tervezzük.

— Van már érezhető hatása annak, hogy új szemlélet alapján képzett, egyetemet végzett szakemberek is dolgoznak a magánbiztonságban és az önkormányzati rendészetben?

— Én nagyon erős hatást érzek, határozottan pozitív irányban változott a biztonsági szakemberek megítélése, presztízsük van a nálunk diplomát szerzett hallgatóknak. Ahogy említettem, a szakma minden területén kifejezetten várják a frissen végzetteket, közülük legtöbben azonnal vezetői pozíciókban kezdhetnek.

— Az elmondottakból jól látható, hogy az itteni képzés megtalálta a helyét, a rendészeti szakma nemcsak elfogadta, hanem befogadta a végzősöket, és ezzel egyben elismerte a tanszék munkáját és eredményeit.

— Igen, és ez azért is fontos, mert korábban megfogalmazódott egy igen komoly dilemma. Az volt az alapkérdés, hogy a magánbiztonsági képzésnek milyen helye lehet egy olyan állami fenntartású egyetemen, ahol a közszolgálatra készülő szakembereket képezik. Más megközelítésben: ha a magánbiztonság piaci alapú tevékenység, akkor mit keres a közszolgálati egyetemen? Erre az a válasz, hogy ha az itt tanulók minőségi oktatásáról nem vagy nem itt gondoskodnánk, akkor valószínűleg sehol sem képeznék őket, és nem bontakozhatna ki egy új vezetői generáció a magánbiztonságban. És lássuk be: az állam számára is fontos a biztonság megteremtésében és fenntartásában, hogy a rendőrség és katonaság mellett profi magánbiztonság működjön. Az állam azonban időben felismerte, hogy magánbiztonságra nemcsak lehet, hanem kell is támaszkodnia. Felfedezte a felelősségét a tekintetben, hogy gondoskodnia kell a vezetői utánpótlásról még akkor is, ha ez alapvetően valóban piaci tevékenység. Én úgy fogalmaznék, hogy egymásrautaltság van az állami biztonsággal, mert ha nem működne jól a magánbiztonság, akkor mindent az állami szerveknek, pontosabban a rendőrségnek kellene biztosítania, például a Sziget Fesztivált, a focimeccseket, a konferenciákat, a metrót, a bevásárlóközpontokat… Röviden úgy is mondhatom, hogy tehermentesítjük az állami rendészetet, és a rendőrség is egyre inkább támaszkodik a magánbiztonságra. Ez a komplementer rendészet, az egymás tevékenységét kiegészítő rendészet. Ha megfelelő az együttműködés, akkor ez a gyakorlatban a mindennapok biztonságának megduplázását jelenti.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Benkő Tibor az Adassék tisztelet a katonaeszménynek elnevezésű sorozat keretében Honvédelem és haderőfejlesztés címmel tartott előadást. A miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program arról szólt, hogy “van mit óvjunk, védenünk, és a honvédség ezt megteszi, ez a dolga, a kötelessége”.

Ez azonban nemcsak a honvédség kötelessége, hanem valamennyiünké, a haza védelme össztársadalmi ügy – jelentette ki.

A hazát közösen kell óvni és védeni, annak ellenére, hogy az emberek úgy érzik, békében és biztonságban élünk. Ahhoz, hogy békében élhessünk, mindig készen kell állni, hiszen minden nap hallani háborúról; a béke, amely körülvesz bennünket “rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen kész és képes határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására – emelte ki Benkő.

Dudás Erika azt mondta, hogy a legtöbb telefonáló 45-60 év közötti és 60 év feletti, de fiatalabbak, akár iskolások is tárcsázzák őket, ha problémájuk van. Mint elmondta, manapság már nincs kiemelkedő ugrás a telefonhívások számában karácsony környékén.

Az alelnök felidézte, hogy az első lelkielsősegély-szolgálat 1970-ben jött létre az öngyilkosságok és krízishelyzetek megelőzéséért. A szövetség most 18 magyarországi és öt határon túli társszolgálattal működik, az önkéntesek az egységes hívószámon a nap 24 órájában fogadják a hívásokat.

A telefonos lelkisegély-szolgálat Magyarországon a 116-123-as számon térítésmentesen érhető el. A határon túli szolgálatok saját, normál díjas telefonszámmal rendelkeznek.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint tavaly 140 755 ember sérelmére követtek el kapcsolaton belüli erőszakos bűncselekményt Németországban. Az esetek típusai a gyilkosságtól a nemi erőszakon át az úgynevezett tartós követés általi zaklatásig (stalking) széles skálát ölelnek fel, és az áldozatok túlnyomó többsége, 81,3 százaléka nő volt.

Ez azt jelenti, hogy 114 393 nő esett kapcsolati erőszak áldozatává 2018-ban, ami több száz fős növekedés az egy évvel korábbi 113 965-höz képest. Az esetek között 324 gyilkosság és emberölés van, vagyis tavaly majdnem minden nap meghalt egy nő a kapcsolati erőszak következtében.

Az ügyek legnagyobb csoportját a nem súlyos testi sértések alkotják 68 482 esettel. A második a fenyegetés, a stalking és a kényszerítés összefoglaló kategóriájába tartozó bűncselekmények csoportja 28 657 üggyel. A harmadik a súlyos testi sértés 12 093 esettel. A BKA adatai azt is megmutatják, hogy a nők elleni erőszak valamennyi társadalmi rétegben és életkori csoportban előfordul – emelte Franziska Giffey miniszter, hozzátéve: Németország minden egyes lakosa ismerhet a közvetlen környezetéből olyan nőt, akit érint a kapcsolaton belüli erőszak.

A tárca közleményében hangsúlyozták, hogy a BKA adatai csak a bejelentett bűncselekményekről szólnak, és a hatóságok előtt ismeretlen erőszakos bűncselekmények úgynevezett szürke zónájáról készített szakértői elemzések azt mutatják, hogy nagyságrendekkel több az érintett. A becslések alapján több mint 12 millió nőt – a nők nagyjából egyharmadát – sújtja az erőszak valamilyen formában az élete során legalább egyszer.

A kormány ezért elindította az Erősebb az erőszaknál elnevezésű programját, amellyel összehangolja a kapcsolati erőszak áldozatainak támogatására indított kezdeményezéseket. A segítségre szorulók és a segíteni vagy tájékozódni kívánók számára egy külön portált is fejlesztettek, és a tárca költségvetéséből egy 120 millió eurós (~40 milliárd forint) beruházási program is indul 2020-tól a titkos menedékházak, krízisközpontok és tanácsadó szolgálatok fejlesztésére.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a Frankfurt am Main-i Főügyészség 2018-ban európai nyomozási határozatot bocsátott ki K. Tamás magyar állampolgár és társai ellen. A németek adatai szerint a férfi a bűntársaival pénzautomatákat robbantott fel Németországban, majd ellopták belőlük a készpénzt.

A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség pénzmosás gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A nyomozók megállapították, hogy a Németországban elkövetett bűncselekményekből szerzett vagyont K. Tamás és társai Magyarországon mosták tisztára. A magyar rendőrök ezért vagyonvisszaszerzési eljárást is kezdeményeztek.

A magyar nyomozók jelzésére december 7-én Németországban elfogták a 41 éves K. Tamást és két társát, a 39 éves K. Balázst és a 45 éves Z. Zsoltot, akik a megalapozott gyanú szerint részt vettek az ATM-ek kifosztásában. Elfogták a bűnözői csoport egyetlen német állampolgárságú tagját is.

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai – a német rendőrökkel közösen – szerdára összehangolt bűnügyi akciót szerveztek több mint száz rendőr közreműködésével. Hajdúnánáson, Nyíregyházán és Budapesten újabb négy gyanúsítottat fogtak el. A hét férfinél lefolytatott házkutatásban forintot és eurót foglaltak le, lőfegyvert és lőszereket, ingatlant és két gazdasági társaságban lévő üzletrészeket vettek zár alá, bankszámláikat befagyasztották, pénzintézeti széfjeiket átkutatták.

A négy újonnan elfogott magyar férfit a rendőrök robbanóanyaggal elkövetett robbantás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A magyar és a német nyomozást, a közös nyomozócsoport munkáját az Europol és az Eurojust segítette. A nemzetközi bűnügyi információcserének köszönhetően a két ország rendőrei felszámolták a bűnbandát – áll a közleményben.

A közleményben az áll, hogy 2020 januárjától a rendőrség feladata a légi mentés technikai feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a HM EI Zrt. kilenc, korábban Norvégiában használt EC 135 P2+ típusú mentőhelikoptert vásárolt. A gépek karbantartása, lajstromozása és hatósági vizsgáztatása megtörtént. A mentőhelikopterek a légi mentési feladatok ellátására alkalmasak, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. használatba vette őket – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy már megkezdődött az új légimentőbázisok építésének és a meglévők felújításának, korszerűsítésének a tervezése, valamint folyamatban van mentőgépkocsik beszerzése is. A rendőrség közleménye szerint 2020. január elsejétől a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait is a Készenléti Rendőrség gyakorolja ekkortól. A légi mentés egészségügyi szakmai irányítását a jövőben is az Országos Mentőszolgálat főigazgatója végzi – áll a közleményben.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr-igazgatója hétfőn közölte az MTI-vel, hogy szolgálatba állt az összes magyar tulajdonú, korszerű mentőhelikopter az eddig bérelt osztrák gépek helyett. A kilenc helikopter robotpilótával, éjjellátó képességgel, valamint időjárásradarral is rendelkezik, így új képességekkel gyarapítják a magyarországi légi mentést. A gépek lélegeztető és újraélesztő, illetve ultrahang berendezésekkel is fel vannak szerelve – sorolta.

Az archív iratokból kitűnik az is, hogy a John Major vezette akkori konzervatív párti brit kormányt nagyon aggasztotta Borisz Jelcin orosz elnök mértéktelen ivászata, és Londonban készenléti terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha Jelcin az alkohol okozta egészségi problémák miatt hirtelen meghalna.

A brit nemzeti levéltár minden év végén hagyományszerűen betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumokból kitűnik, hogy Malcolm Rifkind, a Major-kormány védelmi minisztere 1995-ben javaslatot tett Oroszország meghívására a NATO-ba. A brit kormány erről titkos tárgyalásokat is tartott, és az elképzelés az volt, hogy Oroszországnak társult tagságot ajánlanának fel az észak-atlanti védelmi szövetségben.

A brit külügyminisztérium egyik korabeli bizalmas átirata szerint Oroszország erőteljesen ellenezte a Varsói Szerződés egykori tagjai, köztük Magyarország csatlakozását a NATO-hoz, de Moszkvában belátták azt is, hogy ezt nem tudják megakadályozni.

Rifkind egyik belső írott tájékoztatójában erre reagálva kifejtette: a legnehezebben megoldható probléma az, hogy Oroszországot miként lehetne integrálni a nyugati országok közösségébe. Az akkori brit védelmi miniszter szerint a teljes jogú orosz NATO-tagság nem járható út, de alternatív megoldásként kínálkozik egy új tagsági kategória, a társult NATO-tagság létrehozása Oroszország számára.

Ez az elképzelés azonban később “csendben elhalt” a korabeli iratok tanúsága szerint.

Az archív dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy London az ötletet nem terjesztette az amerikai kormány és a többi NATO-szövetséges elé. John Major egyik korabeli belső átirata szerint mindenképpen bizalmasan kell kezelni, hogy a brit kormány foglalkozik az orosz NATO-tagság gondolatával.

Rifkind a The Times című konzervatív brit napilap keddi kiadásának nyilatkozva azt mondta: Mihail Gorbacsov – az utolsó szovjet vezető – és Borisz Jelcin nagyon együttműködőnek bizonyult ebben a kérdésben, és mindketten őszintén törekedtek arra, hogy Oroszország közelebb kerüljön a Nyugathoz.

Az orosz államfő egészségi problémái feletti brit aggályokat tükrözi az egyik frissen nyilvánosságra került, 1995-ben kelt bizalmas feljegyzés. A dokumentum, amelyet egy meg nem nevezett brit kormánytisztviselő terjesztett a kabinet elé, hangsúlyozta, hogy Borisz Jelcin akkor már hat évvel idősebb volt az orosz férfiak akkoriban várható átlagos élettartamánál – amely annak idején 58 év volt -, és az előző három és fél hónapban két szívrohamon esett át.

A feljegyzés szerint Jelcin nem tartotta be az első infarktus után tett ígéretét, hogy csökkenti az alkoholfogyasztást, és “nemigen indokolt abban bízni”, hogy ezúttal jobb belátásra tér.

A brit kormány annyira tartott Jelcin halálától, hogy elő is készítettek Major számára egy parlamenti nyilatkozatot erre az esetre. A brit kormányfő ebben leszögezte volna, hogy Jelcin személyében az orosz nép bátor, képzelőerővel megáldott vezetőt veszített el, akinek az a sors adatott meg, hogy Oroszországot elvezesse a Szovjetunió drámai utolsó hónapjaitól egy új, szuverén állam megteremtéséig.

Jelcin 2007-ben, 76 esztendős korában hunyt el, és moszkvai temetésén jelen volt Major is, aki akkor már tíz éve nem volt brit miniszterelnök.

Győrfi Pál tájékoztatása szerint a kilenc helikopter robotpilótával, éjjellátó képességgel, valamint időjárásradarral is rendelkezik, így új képességekkel gyarapítják a magyarországi légimentést. A gépek lélegeztető és újraélesztő, illetve ultrahang-berendezésekkel is fel vannak szerelve.

A mentőhelikopterek beszerzéséről a kormány döntött, mivel az eddig használt hét mentőhelikopter osztrák tulajdonban volt, és a magyar mentők egy idén december 28-ig tartó bérleti szerződés keretében használhatták azokat. Tartalék helikopter az országban nem volt, szükség esetén azt is az osztrák bérbeadó biztosította – tette hozzá.

Kiemelte: a fejlesztéssel már kilenc magyar tulajdonú mentőhelikopter áll a mentők rendelkezésére, így a tervezett karbantartások, vagy egy esetleges műszaki hiba sem okoz fennakadást a mentésben.

A korábbi hét osztrák gép kiváltása fokozatosan történt. Négy új helikopter már korábban szolgálatba állt a debreceni, a szentesi, a miskolci és a pécsi légimentőbázisokon, három másik gép pedig decembertől dolgozik Budaörsön, Balatonfüreden és Sármelléken. Hozzátette: további két helikopter tartalékként áll rendelkezésre.

Győrfi közölte: a légimentési képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat szerint a légimentés technikai feltételeit a rendőrség biztosítja, az egészségügyi szakmai irányítást pedig az OMSZ végzi. A mentőhelikopterek riasztása és irányítása ezután is a mentésirányítás országos rendszerében történik – fűzte hozzá.

A napokban Vlagyimir Putyin felavatta a Kercsi-szoros két partját összekötő Krími híd vasútpályáját.

Az uniós külügyi szolgálat nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vasúti összeköttetés újabb lépés az illegálisan annektált félsziget kényszerű orosz integrációja felé, amely hozzájárul a területileg Ukrajnához tartozó Krím elszigeteltségéhez. A híd emellett korlátozza a hajók átjutását a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tengeren található ukrán kikötőkbe.

Az EU elvárja, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa az akadálytalan és szabad áthaladás lehetőségét a Kercsi-szoroson. Az unió továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, ugyanakkor nem ismeri el a Krím-félsziget illegális orosz annektálását – tették hozzá.

A Krími híd közúti felének a személyforgalom számára megépített részét 2018 májusában avatták fel Putyin részvételével. A presztízsberuházásként kezelt, Moszkva által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigetet az orosz gazdaságba integráló híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partját összekötő, 19 kilométer hosszú létesítményen napi negyvenezer gépkocsi és 47 vonat haladhat majd át. A híd éves utasforgalma becslések szerint 13 millió fő, teherforgalma 13 millió tonna lesz.

Putyin az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek szentpétervári találkozóján ismét bírálta az Európai Parlamentnek a második világháború kitöréséről szóló szeptemberi nyilatkozatát, mely egyformán a háború kirobbantójaként kezelte a náci Németországot és a Szovjetuniót.

Putyin többek között úgy látta: a második világháború nem az 1939 augusztusában kötött német-szovjet Ribbentrop-Molotov paktum következtében tört ki, hanem az 1938 szeptemberében Németország, valamint Olaszország, Nagy Britannia és Franciaország által aláírt, Csehország határ menti területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény miatt.

A lengyel külügyi közlemény nyugtalanítónak találta, hogy Putyin hamis, “a sztálini totalitarizmus korszakára jellemző propagandát felidéző képet” mutatott be a háborús eseményekről, amit – mint rámutatnak – annak idején még Nyikita Hruscsov első szovjet párttitkár is elítélt.

Putyin szavai rombolóak nemcsak a lengyel és az orosz szakértők korábbi közös munkájára nézve, hanem rontják az orosz elnök elődjei, Mihail Gorbacsov és Boris Jelcin törekvését a megbékélésre és az igazság keresésére – áll a nyilatkozatban, amely szerint az 1939. szeptember 17-i, a Ribbentrop-Molotov paktumon alapuló szovjet támadás akkor következett be, amikor a lengyel hadsereg a német támadókkal harcolt. Ezzel a nyilatkozat Putyin azon szavaira reagál, miszerint 1939 szeptemberében a vörös hadsereg nem a lengyelek ellen harcolt, mert támadása azon lengyel területek ellen irányult, amelyeket már elfoglalt a német hadsereg.

A lengyel külügyminisztérium felidézi: a vörös hadsereg támadása után Lengyelország több mint fele került szovjet megszállás alá. A tömeges megtorlás során, 1939-1941-ben legalább 107 ezer embert bebörtönöztek, több mint 308 ezer lengyel állampolgárt pedig Szovjetunió keleti területeire deportáltak. 1939 és 1945 között a szovjet üldözéseknek (bebörtönzések, deportálások, kivégzések) összesen mintegy 566 ezer lengyel eshetett áldozatul, köztük van az 1940 katyni mészárlás 22 ezer áldozata – a kivégzett lengyel katonatisztek és értelmiségiek.

A lengyel diplomácia szerint a lengyel-orosz párbeszéd érdekében fel kellene újítani az úgynevezett “nehéz ügyekben” illetékes kétoldalú csoportot. A 2002-ben megalapított, azóta munkáját többször felfüggesztő lengyel-orosz munkacsoport közös nevezőkre jutott már többek között a második világháború kitörésének értékelésében.

A varsói közleményre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap azt mondta, hogy nem Moszkva, hanem Varsó képviselői ássák alá éve óta azoknak a szakértőknek a munkáját, akik a két ország történelmének és viszonyának bonyolult kérdéseit hivatottak tisztázni. “Az agresszív (lengyel) retorika, a fasizmus ellen harcolók emlékműveinek lebontása, az oroszellenes szankciók meghozatalába játszott hangadó szerep, mind egyenes bizonyítéka ennek” – szögezte le Zaharova.

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren. Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve “létfontosságú Európa biztonsága szempontjából”.

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat – mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új “stratégiai helyzetet” teremtene – áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint “jelentős kihívás” a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Három ilyet már hadrendbe is helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Valamennyi 16 darab interkontinentális rakétát hordoz, amelyeket egyenként akár hat nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre akár 72 célpontra tudnak csapást mérni. Valamennyi tízszer nagyobb pusztítást végez, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba – írta a FAZ.

Ugyancsak rendkívüli képességekkel rendelkezik a Yasen osztály első tagja, amely akár 4500 kilométeres távolságra is el tudja juttatni rakétáit. Az orosz tengeralattjáróknak így nem is igen kell messze behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának “bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grönland és Izland között, valamint a Norvég-tengeren, mert onnan mindent elérnek, ami fontos nekik” – mondta a FAZ-nak Magnus Nordman svéd elemző.

További különleges fejlesztés a Poszeidón nevű vízalatti drón, amelyet állítólag jelenleg tesztelnek, és “ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben” – írta a német lap. Leírása szerint ez egy automatikus torpedó, amely több, egyenként több száz megatonna erejű nukleáris robbanófejet szállít, akár ezer méteres mélységben és óránkénti kétszáz kilométeres sebességgel halad, és tízezer kilométert képes megtenni.

Szintén veszélyes a tudományos célokra fejlesztett tengeralattjárók csoportja, köztük a Losarik, amelynek fedélzetén ugyan júliusban súlyos szerencsétlenség történt, de minden bizonnyal ismét “akut fenyegetést” jelent majd arra a 282 kábelrendszerből – 1,23 millió kilométernyi távközlési kábelből – álló hálózatra, amely az Atlenti-óceán és a Balti-tenger mélyén fut, továbbítva a globális adatforgalom mintegy kilencven százalékát.

Az akár hatezer méteres mélységre merülni képes Losarik és a Mélytengeri Kutatások Igazgatóságának (GUGI) további, formálisan civil járművei rácsatlakozhatnak a hálózatra, vagy akár meg is szakíthatják az adatok áramlását, amivel beláthatatlan időre megszakadhat az Európa és Amerika közötti internetes összeköttetés – írta a FAZ, megjegyezve, hogy az orosz haditengerészetnél a digitális korszakban is ügyelnek az analóg kommunikáció, köztük a zászló-, és a fényjelzések ismeretének megőrzésére.

“Nemcsak hogy minden megállt, de évről évre romlik” – hangoztatta a tárcavezető. Anélkül, hogy kitért volna a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai beavatkozásra, felemlegette, hogy öt évvel korábban meglehetősen élénk volt a szövetség és Moszkva együttműködése, és hogy az orosz haderőnek képviselője is volt Brüsszelben.

“Ma partnereink, természetesen az Egyesült Államokkal együtt, egyre több megállapodásból lépnek ki. És a biztonsági tér egyre szűkül” – fogalmazott Sojgu.

Az orosz védelmi miniszter nehezményezte, hogy noha Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a NATO-val, az erre vonatkozó javaslataira, beleértve a terror elleni összefogás szorgalmazását Szíriában, nem érkezik pozitív reagálás. Hangoztatta, hogy csak az orosz és a koalíciós légierő közötti konfliktusok elkerüléséről sikerült megállapodni.

Vlagyimir Putyin azt mondta a Londonban éppen csúcstalálkozót tartó NATO és Oroszország viszonyáról, hogy “2008 (az orosz-georgiai háború) után az együttműködés gyakorlatilag leépült, mert a szövetség inkorrekt módon, hogy azt ne mondjam, durván járt el Oroszországgal szemben, Oroszország érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával az általunk javasolt partneri együttműködés tekintetében”.

Ő is megerősítette, hogy Moszkva továbbra is kész a párbeszédre a NATO-val.

Mukics Dániel azt írta: 27 helyszínen az avar, a száraz fű, vagy tuják és bokrok égtek, 11 helyen kukák, konténerek gyulladtak ki. Hét esetben a hátrahagyott tűzijáték maradékát kellet a tűzoltóknak eloltaniuk. Volt ahol garázs, tető, vagy erkély égett, összesen 10 épületben és 2 autóban keletkezett kár tűzijáték okozta tűz miatt.

Szilveszter napján összesen 177 segélyhívás érkezett a katasztrófavédelem műveletirányítási központjaiba. A tűzoltóknak 81 tűzesetnél kellett beavatkozniuk, és ötven műszaki mentést hajtottak végre.

Halásztelken, Leányfalun, Szigetszentmiklóson és Balatonakarattyán is több száz négyzetméteren égett az aljnövényzet a tűzijátékok miatt. Érden egy garázs teteje gyulladt meg, Nemesgörzsönyben egy óvoda melléképülete, míg Nyírábrányban egy nyári konyhában keletkezett tűz, miután odarepült egy-egy tűzijáték. Szegeden és Körmenden erkélyen tárolt tárgyak gyulladtak meg a tűzijátékoktól. Kőszegen egy általános iskola műanyag sportpályáján égett a műanyag borítás tíz négyzetméteren. Szombathelyen egy családi ház udvarán tujasor égett, a tűzben megsérült egy autó és egy ház teteje is. Mindszentkállán egy ház oldalán a szigetelést gyújtotta meg egy odarepült pirotechnikai eszköz.

A tűzijátékok okozta tüzek mellett két halálos lakástűz is volt az éjjel. Szerda hajnalban kigyulladt egy lakóház Uraiújfaluban. A tűzoltók kihoztak egy embert az épületből, de a mentők már csak a halálát tudták megállapítani. Pellérden is kigyulladt hajnalban egy családi ház, a tűzoltók oltás közben egy holttestet találtak – közölte a szóvivő.

Idén is több baleset történt pirotechnikai eszközök miatt – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál közleménye szerint országszerte 14 ilyen esethez riasztották a mentőket, jellemzően kéz és arcsérülések miatt. Összesesen 3068 esetet láttak el a mentők szilveszterkor, ebből a fővárosi feladatszám 908 volt. Budapesten és az ország nagyvárosaiban idén is az éjfél és a hajnali 4 óra közötti időszak volt különösen nehéz, a mentőegységek folyamatosan dolgoztak. Közlekedési balesetek, tűzesetek, verekedések és belgyógyászati rosszullétek mellett több mint kétszáz embert kellett túlzott alkoholfogyasztás miatt kórházba vinni, mintegy tíz százalékuk kiskorú* volt – írta a szóvivő.

Csak Budapesten mintegy hatvanan kerültek a detoxikálóba szilveszter éjjelén. A Péterfy kórházba csaknem negyven embert vettek fel. Közülük hatan 18 év alattiak voltak. Két 14 éves fiatalt közterületről magatehetetlen állapotban vittek be a mentők. Papp Csaba, a kórház főorvosa azt mondta: senki sem volt súlyos állapotban, jellemzően infúziós kezelést kaptak. A budapesti Honvédkórházba 21 beteget vettek fel. Hetzman T. László főorvos azt mondta: közülük hárman súlyosabb drogtünetekkel érkeztek. Az M1 értesülései szerint egy fővárosi házibuliban egy fiatal férfi drog hatása alatt elesett és beverte a fejét. A mentők életveszélyes állapotban vitték kórházba.

*A wikipédia szerint a jogtudományban kiskorú alatt olyan személyt értünk, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16 és 18 éves kora között házasságot kötött, mert ekkor a házasság megkötésével a nagykorúság bekövetkezik. Ha a házasság a 18. életévet megelőzően megszűnik, ez nem jár a nagykorúság magánjogi értelemben vett megszűnésével. Ez alól a szabály alól csak egy kivétel van: ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek, akkor az adott személy elveszíti a házasság révén szerzett cselekvőképességét. A házassággal megszerzett nagykorúság csak magánjogi cselekvőképességre vonatkozik. Más törvényekben a kiskorúakra való szabályok maradnak érvényben. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki elmúlt 14 éves, és nem cselekvőképtelen.

Az erről szóló szerződést kormányközi megállapodás formájában csütörtökön Washingtonban írta alá a két ország védelmi minisztere Mark Esper és Lubomír Metnar.

A 12 helikopter a Bell cég gyártmánya, közülük nyolc UH-1Y Venom típusú gép, míg négy AH-1Z Viper típusú. A cseh hadsereg az amerikai helikopterekkel a szovjet gyártmányú Mi 24/35 típusú helikoptereket cseréli le, amelyek már működőképességük határán vannak. Metnar szerint a szerződés aláírása új fejezetet nyitott a cseh-amerikai kapcsolatokban.

“Az új helikopterek beszerzése jelentősen javítja a cseh hadsereg képességeit a szárazföldi és speciális erők támogatásában, a katonák szállításában vagy a sebesültek mentésében” – nyilatkozta a miniszter újságíróknak.

“Fontos beszerzésről van szó, amely a hadseregnek sok évre biztosítja a korszerű technika használatát” – jegyezte meg.

Az amerikai helikoptereket 2023-ban kelle megkapnia a cseh hadseregnek. A miniszter szerint a szerződés lehetővé teszi, hogy a cseh hadiipar több mint harminc százalékban bekapcsolódjon a megrendelés teljesítésébe. Több cseh cég már együttműködési emlékeztetőt írt alá az amerikai Bell céggel – mutatott rá Metnar. Esper szerint a szerződés aláírása az erősödő amerikai-cseh védelmi együttműködés bizonyítéka.

“Ez egy nagyon fontos pillanat, amely azt mutatja, hogy együttműködésünk erősödik” – mondta újságíróknak az amerikai miniszter. Méltatta a cseh hadsereg bekapcsolódását az afganisztáni, iraki és a balti missziókban.

“Országaink szövetségesek az egyre agresszívebb Oroszországgal szemben” – szögezte le Esper.

Metnar korábban azt mondta, hogy Csehország kedvezményesen kapja meg a gépeket, olyan áron, mint az amerikai hadsereg. A csehek két amerikai ajánlat közül választhattak. A másik, elvetett ajánlat – 12 darab UH-60M Black Hawk helikopter – értéke 13,2 milliárd korona lett volna.

Hasekei forrásokból származó információk szerint Szíriában az Aszad-rezsimet támogató Oroszország az YPG/PKK terrorszervezet megszállása alatt álló Amude és Tel Temr területén saját egységet kezdett kialakítani. Miközben Amude és Tel Temr területén folyik a sorozás, az első körben száz név került a felvételi listára.

A négyszázfős egységhez csatlakozókat az YPG/PKK képezi ki. Az egység feladata az Amude és Tel Temr területén lévő katonai pontok védelme és az orosz katonák kísérése lesz. Emellett Oroszország a két pontra páncélos járműveket és mentőhelikoptereket is irányított. A közeljövőben előre gyártott lakóegységekkel bővítik mindkét katonai pontot.

A Béke Forrása hadművelet kezdete óta az Egyesült Államok kiürítette a térségben támaszpontjait, ezek egy része az oroszok kezére került. Az USA által elhagyott és a YPG/PKK által megszállt Tişrin Barajı, Sırrin, Sebit, Ayn İsa és a manbidzsi Saidiye bázisokon orosz erők állomásoznak.

Oroszország december 20-án a Béke Forrása hadművelet területének délkeleti részén, az M4 autóút melletti Tel Temrben alakított ki megfigyelőpontot. Az orosz erők jelenleg tíz bázison és katonai ponton vannak jelen Manbidzs, Aynularab, Rakka és Haseke területén.