Biztonságpiac

A polgárőrök 2022-ben tízmillió szolgálati órát áldoztak szabadidejükből más emberek biztonságára – jelentette ki a szövetség közleménye szerint Túrós András, az OPSZ elnöke a szervezet szombaton, Budapesten tartott küldöttgyűlésén. A rendezvényen, amelyen megjelent az országos rendőrfőkapitány és a katasztrófavédelem műveleti főigazgató-helyettese is, a küldöttek elfogadták az OPSZ idei költségvetését, a 2022-es évről szóló beszámolókat, valamint módosították az alapszabály egyes részeit.

A tavalyi sikeres programok közül az OPSZ elnöke kiemelte a megerősített határvédelmi szolgálatot; ezt a kormány tavalyi felkérése alapján az ország déli határán teljesítette húszezer polgárőr, akik 15 ezer határsértő és 17 embercsempész elfogásában működtek közre.

A közlemény szerint Túrós hangsúlyozta, a 66 ezres létszámú Polgárőrség egységes és gyorsan alkalmazkodik, bizonyíték erre a koronavírus-járvány alatti karitatív munka és az ukrán menekültekről való gondoskodás. Ezért is született meg az idei év kiemelt programja, a „Gondoskodó Polgárőrség” éve. Emellett idén is kiemelkedő lesz a polgárőrök kül- és közterületi bűnmegelőző jelenléte.

Arra is kitértek, hogy az elismerések átadásakor Életmentő Érdemérmet vehetett át Plavecz János polgárőr, aki egy héttel ezelőtt kimentett a Zagyvából és újraélesztett egy 12 éves fiút.

The post A polgárőrség történetének legsikeresebb évét zárta tavaly appeared first on .

Az eszközt a lengyel fegyveres erők légi műveleti központja (COP) észlelte a radarernyőkön. A radarok képernyőiről egy idő után eltűnt, mégpedig akkor, amikor a tárgy a közép-lengyelországi Rypin község térségébe ért – derül ki a bejegyzésből. A lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka az önkéntes területvédelmi erők (WOT) ügyeletes erőit vezényelte oda az eszköz felkutatására – közölte a nemzetvédelmi tárca.

Witold Sura, a WOT szóvivője a sajtóval közölte: a fegyveres erők műveleti parancsnokságának (DORSZ) alárendelt területvédelmi csoport szombat hajnal óta kutató tevékenységet folytat Rypin környékén.

Ewa Zlotnicka, a DORSZ szóvivője később újságíróknak kifejtette: az eszközt már akkor észlelték, amikor még a fehérorosz légtérben volt. Miután átjutott a lengyel légtérbe, elindították az ilyen esetekben kötelező eljárásokat, amelyek keretében két MiG-29 vadászgép, majd egy F-16-os is felszállt.

A szárazföldi kutatást folytató WOT-csapat mellett egy kereső- és mentőhelikoptert (SAR), valamint egy drónt is bevetettek. A térségbe külön rendőri egységet vezényeltek – mondta el Zlotnicka. A lengyel kormány biztonsági központja (RCB) figyelmeztető sms-üzeneteket küldött szét három közép-, illetve nyugat-lengyelországi vajdaság lakosainak, és ebben óva intette őket attól, hogy megközelítsék a léggömböt, ha megtalálnák a földön, ehelyett értesítsék a rendőrséget.

The post Feltehetőleg egy megfigyelő léggömb repült be a lengyel légtérbe Fehéroroszországból appeared first on .

Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok radikálisan EU-szkeptikus táborának egyik zászlóvivője, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát végigvivő volt kormányfő, Boris Johnson szoros politikai szövetségese a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi közéleti műsorában kijelentette: a Brexit tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia „globális vezető szerepet vállaljon” az orosz invázió elleni fellépésben.

Rees-Mogg szerint ugyanis Boris Johnsont – aki a háború kezdetén a brit kormány élén állt – a Brexit révén már nem kötötte az európai uniós szerződésekben rögzített „jóhiszemű együttműködés” alapelve, és így olyan koalíció létrehozását tudta elősegíteni, amely lehetetlenné tette Putyin győzelmét Ukrajnában.

A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy Putyin ukrajnai inváziója „valószínűleg sikerrel járt volna”, ha Nagy-Britanniára is érvényesek lettek volna a „jóhiszemű együttműködés” elvéből eredő uniós kötelmek, és ha ezek miatt Londonnak is követnie kellett volna „a francia-német vonalat” az Oroszországgal szembeni fellépésben.

Rees-Mogg hozzátette: ha most is ez lett volna a helyzet, „ugyanazok a szennyes kompromisszumok születtek volna”, mint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A Brexitet követő 11 havi átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, és ekkor vált teljessé a brit kiválás az EU integrációs szervezeteiből. A tavaly februári orosz invázió óta London 4,6 milliárd font (kétezer milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.

Scholz: Ukrajna készen áll a békére
Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után. A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal, és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen. Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges. Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában és eljöjjön a béke. Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben.

The post Ez is egy vélemény: a Brexit akadályozta meg az Ukrajna elleni orosz invázió sikerét appeared first on .

Az elnök egy többségében afroamerikai diákok által látogatott fővárosi egyetem (Howard University) végzős hallgatói előtt „kemény valóságnak” nevezte, hogy a rasszizmus régen kettészakította az embereket.

Megfogalmazása szerint az amerikai történelem nem mindig volt egy tündérmese. Kifejtette, hogy 240 éve zajlik a küzdelem „a legjobb és legrosszabb” amerikaiak között, azaz a mindenki egyenlőnek született eszméje és a rasszizmus általi megosztottság között.

A csata pedig soha nem ér igazán véget – hangoztatta az elnök. Mindazonáltal a beszéd közben a hallgatóság soraiban többen tiltakozásként hátat fordítottak az elnöknek és a rasszizmus elleni feliratokat tartottak a magasba.

The post Biden: a fehér felsőbbrendűség a legkomolyabb terrorfenyegetés appeared first on .

Daniel Perry május elején a New York-i metrón, több másik utas segítségével fojtófogással fékezett meg egy férfit, aki az utasokat bántalmazással és gyilkossággal fenyegette. A hajléktalan férfi ezután életét vesztette.

Az eset május első napjaiban több tüntetést is kiváltott a nagyváros utcáin és metróállomásain, amelyeken Daniel Perry vád alá helyezését követelték. A New York-i ügyészség a héten vádat emelt ellene, és pénteken hivatalosan is ismertették az emberölésről szóló vádiratot; Perry még aznap önként megjelent a rendőrségen. A bíróságra már megbilincselve kísérték át, ahol a bíró 100 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezte.

Az ügyész által összeállított vádirat azt állapítja meg, hogy Perry azután sem engedett a fojtószorításból, hogy az áldozat, Jordan Neely teste elernyedt a kezében. A védők azt hangsúlyozták, hogy a 30 éves hajléktalant New Yorkban jól ismerték erőszakos cselekményei miatt: 2021-ben egy 67 éves nő orrát törte be, de azt megelőzően is bántalmazott már embereket, több alkalommal a metrón ütött meg utasokat.

Perry ügyvédi költségeinek fedezésére egy adománygyűjtő oldalon tettek közzé felhívást védői, aminek nyomán péntekig több mint egymillió dollár gyűlt össze. A 24 éves vádlott végzős hallgató egy New York-i főiskolán, azt megelőzően pedig négy évig szolgált a haditengerészetnél, ahonnan kitüntetéssel szerelt le. Ha emberölés vádjában bűnösnek találják, 5-től 15 évig terjedő börtönre ítélhetik.

The post Több mint egymillió dollárt gyűjtöttek az interneten egy gyilkossággal megvádolt korábbi katona jogi védelmére appeared first on .

A tragikus esemény 78. évfordulóján a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Esterházy János Társulásnak (EJT) a képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a sírokon.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a személyvonatot, amely magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat szállította Németországból Magyarországra, és ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormány kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában haltak meg. Az áldozatok között volt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) három professzora, három mérnök-tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliraton az ő nevük már nem szerepel.

A hazlovi sírhelyeket 2022-ben felújították. A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

„Ezekben a sírokban olyan, többnyire fiatal emberek vannak, akik nem Hazlovba indultak, mégis itt maradtak örökre. Ennek egyetlen oka, hogy rossz időben, rossz helyen voltak” – mondta a megemlékezés után Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere. Megjegyezte: a település továbbra is ápolni kívánja az áldozatok emlékét, és gondozni fogja a sírokat. Az emlékezők virágokat helyeztek el a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony sírján is, aki családjával együtt a háború után évtizedeken keresztül gondozta a magyar tömegsírokat.

The post A második világháború hazlovi magyar áldozataira emlékeztek appeared first on .

Péntek délután Ijád Al-Hasszanit, az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet hadműveleti parancsnokát, kedd hajnal óta a szervezet hatodik vezetőjét ölte meg Gáza város egy lakására lecsapva az izraeli légierő. Az izraeli hadsereg szóvivői szerint az elmúlt napokban Al-Hasszani vette át az alakulat észak-gázai vezetőjének, Kalil Batininak a feladatait is, miután vele kedd reggel célzott kivégzéssel leszámoltak.

Al-Hasszani részt vett az Iszlám Dzsihád Izrael elleni rakétatámadásainak összes döntésében – közölték. Az ellene végrehajtott légicsapásban két ember vesztette életét és öten megsebesültek. Emellett légicsapást mértek a terrorcsoport két parancsnokságára is.

A Gázai övezet környékén válaszul többször megszólaltak a szirénák, több hullámban indítottak ismét lövedékeket a szomszédos izraeli települések ellen. A Pajzs és nyíl hadművelet keddi kezdete óta 937 rakétát lőttek ki Izrael irányába Gázából, melyek közül 761 haladt át a határon, miután 181 még az övezet területén landolt.

A légvédelmi rendszerek 296 lövedéket fogtak el, ez a lakott területek felé tartó rakétáknál 91 százalékos sikert jelent. Több lövedék lakott településen landolt, egyikük egy halálos áldozatot és több ember sebesülését, valamint jelentős anyagi károkat okozott. Az izraeli hadsereg eközben 254 csapát mért az Iszlám Dzsihád katonai célpontjaira.

A kormány jogrendszert átalakító tervei ellen tiltakozók lefújták a szombat estére tervezett tüntetéseket a biztonsági helyzet miatt. „Számunkra a demokráciát védők biztonsága a legfontosabb” – hangsúlyozták közleményükben.

The post Izrael az Iszlám Dzsihád újabb vezetőjét végezte ki légicsapással appeared first on .

„Az Egyesült Államok elhibázott kijelentések és tettek sorozatával ásta alá a kínai-amerikai kapcsolatok nehezen kivívott pozitív lendületét” — mondta Csin az amerikai nagykövetnek a pekingi külügyminisztérium közleménye szerint. „Az egyeztetett napirend szerint zajló párbeszéd és együttműködés folyamata ezzel megszakadt és ismét fagyos viszony alakult ki a két ország között” – tette hozzá.

Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke tavalyi Tajvanon tett hivatalos látogatása okán sűllyedt mélypontra. Válaszul Peking megszakította a hivatalos kommunikációs csatornákat az Egyesült Államokkal, beleértve a haderők közötti kapcsolatokat is.

A két szuperhatalom közötti feszültség novemberben enyhült valamelyest Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozóját követően a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján, amikor a két vezető gyakoribb egyeztetésekben állapodott meg. Februárban ismét fellángolt az ellentét a két ország között, amikor egy magaslégköri kínai ballon jelent meg az amerikai légtérben. Erre válaszul Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta pekingi látogatását.

A múlt hónapban Kína hadgyakorlatokat tartott Tajvan körül, miután Caj Jing-ven tajvani elnök Los Angelesben találkozott Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével. Csin hétfőn tett kijelentése szerint „a kínai-amerikai kapcsolatok stabilizálása, az örvény kialakulásának az elkerülése és a Kína és az Egyesült Államok közötti balesetek megelőzése a legfontosabb szempont”.

Az Egyesült Államok és Tajvan kapcsolatát 1979 óta a tajvani kapcsolatokról szóló törvény szabályozza, amely jogalapot ad az Egyesült Államoknak arra, hogy az önvédelemhez szükséges eszközöket Tajvan rendelkezésére bocsássa, de nem kötelezi segítségnyújtásra Tajvant érő támadás esetén.

A 2023-as költségvetés részeként az amerikai kongresszus egymilliárd dollárnyi hadianyag-támogatást engedélyezett Tajvan számára az Ukrajna gyorsított támogatását lehetővé tévő felhatalmazáshoz hasonló megoldás keretében.

The post Kínai külügyminiszter: elengedhetetlen a kínai-amerikai viszony normalizálása appeared first on .

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország (1 067 755) biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (976 575; 25 százalék), majd Csehország (325 245; 8 százalék) követte.

A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, azaz 116 930-rel csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest. Jelentősebb csökkenést továbbá Svédországban (-23 635) és Lengyelországban (-17 180) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban növekedést regisztráltak Németországban (+33 125), Olaszországban (+7430) és Romániában (+6640) is.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (30,9), Észtországban (27,8), Lengyelországban (25,9), Litvániában (24,2) és Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.

Az ideiglenes védelemben részesülők 47 százalékát nők, 35 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. A jelentésből kiderül, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

The post Eurostat: közel négymillió ukrajnai kapott eddig ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban appeared first on .

A katonai vezető közlése szerint alakulatának légi felderítése rögzítette az orosz rohamcsapatot, és értesítette a 60. gépesített dandárt. Szavai szerint utóbbiak tüzérsége két jól irányzott lövéssel megsemmisítette az ellenséges csoportot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a légi felderítés és a tüzérség tömören és hatékonyan kommunikál egymással. Az ukrán vadászgépek éberségükkel és pontosságukkal biztosítják az ellenség visszaszorítását” – hangsúlyozta a parancsnok. Arra nem tért ki, hogy konkréten mekkora veszteséget okoztak az orosz hadseregnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét haditanácsot hívott össze, amelyen egyebek mellett meghallgatta Olekszandr Szirszkijnek, a szárazföldi erők parancsnokának jelentését. „Meghallgattuk Szirszkij tábornok jelentését, akinek alakulatai erejükön felül teljesítve bizonyos irányokban visszavonulásra kényszerítették az ellenséget” – közölte Zelenszkij.

Szirszkij a héten többször adott hírt az ukrán katonák Bahmutnál aratott sikereiről. Közölte, hogy az ukrán erők ellentámadásba mentek át, helyenként két kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat, akik több állásuk feladására kényszerültek.

Zelenszkij tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők több vezetőjének beszámolóját is meghallgatták. Ezek alapján az elnök közölte, hogy a dél-ukrajnai odesszai régióban és az ország északi részén is az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt közölte, hogy Putyinnak nem vezetett semmire egyetlen arra irányuló kísérlete sem, hogy „megfelelő válaszlépésekkel” megfélemlítse Ukrajnát és a világot, Oroszország számára pedig a legrosszabb csak most kezdődik.

Danyilov arra reagált, hogy csütörtökön a Kreml „megfelelő választ” ígért a Nagy-Britannia által adományozott nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakéták Ukrajnába érkezésére.

Zelenszkij újabb oroszellenes szankciókat vezetett be
Zelenszkij jóváhagyta pénteken az RNBO új szankciók bevezetéséről szóló határozatát. A bűntető intézkedés azokat sújtja, akiken keresztül Oroszország ellenőrzése alatt tartja Ukrajna negyedik legnagyobb acélgyártó vállalatát, a Zaporizssztalt. A vonatkozó rendeletek aláírásáról Zelenszkij a Telegramon tájékoztatta a közvéleményt. Az első szankciócsomag az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a Zaporizssztalra vonatkozik. Ebben 13 olyan magánszemély – valamennyien örmény állampolgárok -, és 28 olyan vállalat ellen vezet be az elnök korlátozó intézkedéseket, akik és amelyek segítségével az Oroszországi Föderáció megtartotta ellenőrzését a Zaporizssztal felett. „Megindítjuk az orosz részesedés elkobzására vonatkozó eljárást. Ezentúl a vállalat Ukrajnának és az ukránoknak fog dolgozni” – jelentette ki Zelenszkij.

The post Orosz agresszió: az ukrán tüzérség megsemmisített egy orosz rohamcsapatot Bahmutnál appeared first on .

A BBN honlapján elérhető közleményt annak kapcsán adták ki, hogy korábbi közlések szerint április 26-án egy katonai eszköz darabjait fedezték fel Bydgoszcz városánál.

Jacek Siewierát, a BBN főnökét április 26-án este tájékoztatták egy „azonosítatlan katonai eszközről, amely hosszabb ideig ható környezeti tényezők befolyásának jeleit viselő, orosz gyártmányú cirkálórakéta lehet” – áll a közleményben. Mint közölték, a BBN haladéktalanul tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, a lengyel hadsereg főparancsnokát, aki azóta folyamatosan értesül az ügy kapcsán tett lépésekről.

A BBN-hez egyelőre nem továbbították azon eljárás eredményeit, amelyről csütörtökön Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter beszélt a sajtóértekezletén. A rendelkezésre álló információk nem adnak okot arra, hogy az államfő a lengyel hadsereg legmagasabb parancsnoki személyzetét érintő döntéseket hozzon, de a BBN továbbra is az esemény körülményeinek teljeskörű feltárását célzó lépéseket tesz – fűzték hozzá.

Mariusz Blaszczak elmondta: tavaly december 16-án a lengyel műveleti parancsnoknak alárendelt légi műveleti központ az ukrán féltől arról értesült, hogy Lengyelország légteréhez egy tárgy közeledik, amely rakéta lehet. Az információ nyomán emelt készültségbe helyezték az ügyeletes erőket, felszálltak az ügyeletes lengyel és amerikai repülőgépek. A repülő tárgyat a lengyel földi rádiólokációs állomások is észlelték.

A kormányfőhelyettes szerint decemberben szabályosan működött a lengyel légvédelem, mulasztást követett el viszont a lengyel hadsereg műveleti parancsnoka, amely a történtekről akkor nem tájékoztatta a védelmi tárca vezetőjét, Bydgoszcznál pedig a terepet először csak december 19-én kutatták át.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pénteken a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: a Blaszczak által ismertetett jelentést most bemutatják Andrzej Dudának, és Mateusz Morawiecki kormányfőnek. Minden, a dokumentum elemzése alapján levont következtetést „azonnal foganatosítani kell” a hasonló helyzetek megelőzése érdekében – húzta alá Müller.

Tomasz Piotrowski tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka pénteki nyilatkozatában az orosz fél „ambícióira és agresszivitására” hivatkozva megfontoltságra szólította fel a lengyel közvéleményt.

The post BBN: orosz gyártmányú cirkálórakéta csapódhatott be Bygdoszcznál appeared first on .

Az OMSZ pénteki közleményében azt írta: minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytattak egy a mentőkhöz szerda délelőtt érkezett segélyhívás fogadása kapcsán. Elemezték a telefonbeszélgetések hanganyagait, a számítógépes rendszerekben rögzített egyéb adatokat, a szabad mentőkapacitást és meghallgatták az érintett mentődolgozókat is.

A vizsgálat megállapította: a segélyhívást fogadó mentésirányító rosszul döntött, amikor a bejelentőtől kapott információk alapján az esetet nem az életveszélyes kategóriába sorolta, ennek következtében nem történt meg a rendelkezésre álló és riasztható rohamkocsi azonnali kiküldése.

A mentőszolgálat közleményében kitért arra, hogy a nehézlégzés (még ha már egy napja fennáll is) olyan riasztó tünet, amely magában hordozhatja az életveszély lehetőségét, és azt a hozzátartozó visszahívása során feltett, tájékozódó kérdésekkel sem lehetett kizárni.

Hozzátették: a közvetlen életveszély ugyan az elhangzott tünetek alapján nem volt egyértelműen megállapítható, de kétséges esetben a betegbiztonság érdekében mindig a súlyosabb lehetőséget kell irányadónak tekinteni. Fentieket alátámasztja az is, hogy a beteg állapota a későbbiekben tovább romlott és jelenleg is intenzív osztályos kezelésre szorul.

A felelősség megállapítása elmarasztalást von maga után, a mentésirányítók munkájának szakmai támogatását az Országos Mentőszolgálat tovább erősíti – áll a közleményben.

Kórházban ápolják Gálvölgyi János színművészt, állapota súlyos, de stabil
Kórházban ápolják Gálvölgyi János Kossuth-díjas színművészt, állapota súlyos, de stabil — közölte a család csütörtök délelőtt. A közlemény szerint Gálvölgyit május 10-én, szerdán délelőtt a család szállította kórházba, miután súlyos légzési panaszok léptek fel nála. Kiemelték, hogy a SOTE klinikáján gondos orvosi ellátásban részesül. Hangsúlyozták, hogy a színművész állapota súlyos, de stabil. Mint írták, amennyiben a népszerű művész állapotában változás állna be, tájékoztatni fogják a közvéleményt. A színművész a közeljövőben tervezett előadásait lemondja.

The post Az OMSZ elismerte, hogy hibásan mérlegelt a mentésirányító appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a NATO, a legrégebbi és legerősebb védelmi szövetségként a tagállamok nemzeti haderőire támaszkodik, ezért is fontos, hogy Magyarországnak jól kiképzett, önálló nemzeti hadereje legyen.

Az ukrajnai háború nyomán a NATO keleti szárnyának megerősítéséről döntött, ebben Magyarország fontos szereplő. Hozzátette: Magyarország a béketárgyalások és az azonnali tűzszünet mellett áll ki, de ez egyelőre kisebbségi álláspont. Mint mondta, egyre többen vélik úgy, hogy a háborút nem lehet katonailag megoldani és a diplomáciának kell átvennie a megoldás keresését.

A miniszter kiemelte: fontos, hogy a megújuló magyar hadseregben az „egyenruhás munkavállalók” helyett a harctevékenységre koncentráló, harcolni tudó hadserege legyen az országnak, amely képes megfelelő, hiteles elrettentő erőt felmutatni. Ez nem lehetséges a haderő harci szellemének felélesztése nélkül – jelentette ki, hozzátéve, ezt a társadalomnak is támogatnia kell. Mint mondta, fenn kell tartani a párbeszédet a társadalommal, hogy az emberek saját feladatukként tekintsenek a haza fegyveres védelmére.

Kiemelte: a hadsereghez csatlakozó fiatalok megfelelő kiképzést, felkészítést kapnak, emellett hangsúlyozta a missziókban való részvétel jelentőségét valamint az új harceljárások és eszközök adaptációjának fontosságát.

Elmondta: szeretné, ha a magyar tiszti kar a régi erényekhez visszanyúlva, különleges társadalmi státuszú, felkészültségű, különleges éthoszú, morális tartású és nyelvtudással rendelkező elit társaság lenne és így is tekintene önmagára. A miniszter szerint ez a magyarországi tisztképzés egyik alapvető feladata lesz a jövőben.

A haderőfejlesztésről szólva elmondta: az a korábbi terveknek megfelelően zajlik, jelentős eszközcsere van és lesz még a honvédségnél. Kiemelte: a haderőfejlesztés nagyon fontos, de nem a legfontosabb aspektusa az új magyar haderő felépítésének, azt ugyanis az emberi tényezőben látja.

A miniszter szólt a „nagy múltú, de elkótyavetyélt” nemzeti védelmi ipar újbóli felépítésének fontosságáról is. Szavai szerint a cél az, hogy önállóan ki tudják szolgálni a haderő igényeit, és így minél kevésbé függjenek a külső beszállítói láncoktól. Kiemelte: az ilyen gyárak közvetlenül hozzájárulnak az adott országrész fejlesztéséhez és a GDP-hez is.

Szalay-Bobrovniczky elődásában kitért arra is: a haderőfejlesztés során az új eszközök beszerzése mellett kiemelt szerepe van a védelmi innovációnak is. A miniszter hangsúlyozta a katonai örökség jelentőségét is, mint mondta, a magyar egy régi katonanemzet, a magyar katona „ott állt mindig, kiválóan helytállt”. Hozzátette: fel kell ismerni az ebben rejlő tudást, tapasztalatot, és erre építve kell megújítani a hadsereget, átvezetni azt a jövőbe. Úgy vélte, hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb eszközök, de ha nincs a katonákban bátorság, nem tudnak erőt meríteni elődeikből, akkor nem lesz erős a hadsereg.

The post Szalay-Bobrovniczky: erős nemzeti hadseregre van szükség appeared first on .

„Embereink, területeink számunkra prioritást élveznek. Azok pedig, akik ott vannak a Kremlben, higgyék el, rossz véget érnek. Őszintén szólva, nem tudom, hogyan, de nagyon szeretném, hogy gyorsan végük legyen” – utalt Zelenszkij a megszálló orosz csapatokra.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője közben egy tévéműsorban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz csapatok kimerülésének jeleit látják a Donyeck megyei Bahmutnál.

„Csak az elmúlt nap alatt negyven összecsapás történt itt, amelyek következtében 190 orosz katona halt meg, 244 megsérült, további 15-öt pedig elfogtak. Három orosz harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, három tarackágyú és öt lőszerraktár is megsemmisült. Mindez arról tanúskodik, hogy védelmi hadműveletünk sikeresen folytatódik, az ellenség kimerült, és kivérzett. A Wagner orosz zsoldoscsoport egyetlen határidőt sem teljesített, Bahmutot nem sikerült elfoglalniuk” – fejtette ki a szóvivő.

Cserevatij szerint az sem segít a támadókon, hogy a kimerült, csatákban vereséget szenvedett Wagner-zsoldosokat az orosz hadsereg reguláris csapatai, gépesített lövész és légideszant alakulatai váltják fel. Rámutatott, hogy ezek a reguláris alakulatok rendkívül alacsony motivációjú emberekből állnak, az ukrán erők sikerei pedig egyáltalán nem adnak nekik önbizalmat.

„A különböző irányú sikeres katonai műveletek eredményeként az ukrán csapatok az ellenséges alakulatokat szétverték, és a helyszíntől függően különböző, 250 métertől 1,5 kilométerig terjedő távolságra szorították vissza” – fogalmazott a szóvivő, leszögezve, hogy Bahmutban kitartanak a várost védő ukrán katonák.

Lezuhant egy orosz katonai helikopter a Krímben
Lezuhant egy Mi-28N típusú orosz katonai helikopter az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten, mindkét pilóta életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a baleset kiképzési repülés közben történt a Dzsankoji járásban. A járművön nem volt lőszer, a földön nem keletkezett kár. A minisztérium az Éjszakai Vadász (NATO-jelölés szerint Havoc-B) helikopter szerencsétlensége legvalószínűbb okaként a műszaki hibát nevezte meg. Az orosz légi- és űrerők főparancsnoksága vizsgálóbizottságot küldött a helyszínre, hogy tisztázza a baleset körülményeit.

The post Zelenszkij: nem természetes halált halnak azok, akik a Kremlben vannak appeared first on .

A védelmi ipar mintegy kéttucatnyi amerikai képviselője Rudder szerint szeretné biztosítani az ellátási lánc rugalmasságát, valamint Tajvan helyének megőrzését és szerepének megerősítését a nemzetközi közösségben. Mint fogalmazott, szeretnék jobban megismerni a sziget stratégiai gondolkodását, és azt, hogy az Egyesült Államok védelmi ipara hogyan segíthetné elő elrettentő képességét és egy potenciális kínai invázióval szembeni ellenálló képességét.

Rudder szerint Tajpejnek és Washingtonnak fokoznia kell az átjárhatóságot, hogy képesek legyenek kommunikálni egymással, koordinálni lépéseiket „azonos parancsnokság és ellenőrzés, vagyis parancsnoki, irányítási, kommunikációs, számítógépes, hírszerzési, megfigyelési és felderítési, valamint a C4ISR (bevetés-tervezési) rendszer keretében”.

Tajpejben a múlt héten kapott nyilvánosságot, hogy a tajvani Nemzetbiztonsági Hivatal már alkalmassá tette számítógépeit arra, hogy az Egyesült Államokat, Kanadát, Nagy-Britanniát, Ausztráliát és Új-Zélandot tömörítő Öt Szem hírszerző szövetséggel egy biztonságos, kódolt rendszeren belül valós időben megoszthassák az információkat.

Steven R. Rudder, aki egykor az amerikai tengerészgyalogság második embere volt, és 2017-2022 között a légierők parancsnokhelyetteseként szolgált, 25 amerikai védelmi ipari képviselő társaságában érkezett Tajvanra az amerikai székhelyű Amerikai-tajvani Üzleti Tanács szervezésében.

Kína korábban már kifejezte, hogy Peking számára „rendkívüli aggodalmat” kelt a fórum megrendezésének ténye. A védelmi tárca szóvivője kifejtette, hogy „ezek a hadiipari komplexumok” lelkesen árulják fegyvereiket szerte a világon, ezzel háborút exportálva, és jelentős profitra téve szert. A Tajvanon kormányzó politikai erőre utalva Tan Ko-fej hozzátette: „Az, hogy a Demokratikus Haladás Pártjának vezetői farkasokat hívnak az otthonukba, visszataszító és súlyos katasztrófát hoz a tajvani honfitársakra”.

A pekingi vezetés az „egy Kína” elv hangoztatása mellett következetesen kinyilatkoztatja, hogy Tajvan függetlenségének kinyilvánítását akár erővel is megakadályozná. Emellett időről időre emlékeztet a három kínai-amerikai közös nyilatkozatra (1972, 1979, 1982), amelyek mindegyikében leszögezik, hogy Tajvan Kína része, és a legutóbbiban, amely Ronald Reagan elnöksége idején született, az Egyesült Államok kormánya azt is kinyilvánítja, hogy nem törekszik hosszú távú fegyvereladásokra Tajvan számára, sem mennyiségben, sem értékben nem növeli fegyvereladásait oda, mi több: szándéka szerint folyamatosan csökkenteni fogja őket.

The post Tajvan megsegítését ígérik az amerikai védelmi ipar képviselői appeared first on .

Ukrajnának több időre van szüksége ahhoz, hogy ellentámadást indítson Oroszország ellen, mivel a hadseregnek továbbra is szüksége van a beígért nyugati segítségre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC News-nak adott interjújában.

„Azzal, amink van, képesek vagyunk előrenyomulni és sikeresek lehetünk, de sok embert elveszítünk. Szerintem ez elfogadhatatlan, ezért várnunk kell. Egy kicsit több időre van szükségünk” – fogalmazott az államfő

Zelenszkij felkészülteknek nevezte a NATO-országok által kiképzett harci dandárokat, de azt mondta, hogy a hadseregnek még szüksége van „néhány dologra”, beleértve páncélozott járműveket is, amelyek „tételesen érkeznek” az országba. Az elmúlt hetekben több ukrán politikai vezető – köztük Dmitro Kuleba külügyminiszter – igyekezett csillapítani az ellentámadással kapcsolatos várakozásokat – emlékeztetett a hírportál.

Zelenszkij az interjúban azonban meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán hadsereg képes lesz előrelépni, egyben figyelmeztetett egy „befagyott konfliktus” kockázatára, amelyre Oroszország számít. „Kijev számára minden olyan harci fejlemény, amely csalódást okozna a Nyugatnak, kevesebb katonai támogatást eredményezne a nyugati országok részéről, és fokozná a nyomásgyakorlást az Oroszországgal való tárgyalások újrakezdésére” — jegyezte meg az elnök.

Zelenszkij, azt kommentálva, hogy egyes vélemények szerint a 2024-es amerikai elnökválasztás után Ukrajna elveszítheti az Egyesült Államok katonai támogatását, kijelentette, hogy Ukrajna addigra megnyerheti a háborút.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy tévéműsorban kijelentette: mostanra sok országban elkezdték eszkalálni a helyzetet annak érdekében, hogy Ukrajnát Oroszország feltételei alapján tárgyalóasztalhoz ültessék az „agresszorral”. A tisztségviselő azonban meggyőződését fejezte ki, hogy ha Ukrajna elnöke így döntene, az csakis Ukrajna feltételei alapján történhetne meg. Cáfolta továbbá azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az ukrán csapatoknak nincs elegendő lőszerük.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy szerdán orosz támadások következtében hat civil vesztette életét, és 12 sérült meg. A vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 197 ezret. Az ukrán erők az elmúlt napban megsemmisítettek egyebek mellett négy harckocsit és 14 tüzérségi rendszert.

The post Zelenszkij: több idő kell az ukrán ellentámadás megindításához appeared first on .

Wallace a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: Rishi Sunak miniszterelnökkel egyetértésben a brit védelmi tárca úgy döntött, hogy Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.

A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.

A brit védelmi miniszter ismertetése szerint e rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, hosszú hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a Himars és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.

Ben Wallace szerint a levegőből indítható Storm Shadow rakétákkal Ukrajna képessé válik arra, hogy visszaszorítsa a szuverén ukrán területen tevékenykedő orosz erőket.

A brit védelmi miniszter hangsúlyozta: a Storm Shadow rakéták meg sem közelítik például az Oroszország által használt Kinzsal – NATO-kódnevén Killjoy – típusú hiperszonikus rakéták kapacitásait.

Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy a hétvégén bejelentette, hogy az ukrán légvédelem megsemmisített egy Kinzsal típusú orosz hiperszonikus rakétát.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erőknek sikerült lelőniük ilyen rakétát, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta: éppen azért ideális fegyver, mert a rivális légvédelem nagyon nehezen tudja bemérni.

Csütörtöki alsóházi tájékoztatóján Ben Wallace elmondta: még decemberben levelet írt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek, akivel közölte, hogy ha nem szűnnek az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz támadások, annak az lehet a következménye, hogy Nagy-Britannia még hatékonyabb fegyvereket ad át Ukrajnának.

A brit védelmi miniszter elmondta azt is, hogy a Storm Shadow rakéták felszerelhetők az ukrán légierő által használt, még a szovjet időkből származó harci repülőgépekre.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság Wallace csütörtöki bejelentésével kapcsolatban felidézte, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nemrégiben egy EU-értekezleten kijelentette: Ukrajna kész minden garanciát megadni arra, hogy a hosszabb hatótávolságú fegyvereket nem veti be Oroszország területe ellen.

Rishi Sunak brit miniszterelnök először februárban tett említést arról, hogy Nagy-Britannia hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek, annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól.

A brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

The post Orosz agresszió: London hosszú hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának appeared first on .

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi városban történt esetről Herbert Reul tartományi belügyminiszter elmondta, hogy a társasház lakóközössége délelőtt értesítette a rendőrséget, hogy az egyik lakó postaládája megtelt, ami arra utalhat, hogy magatehetetlen ember van a lakásban.

A rendőrség a tűzoltóság segítségét kérte, hogy bejussanak a lakásba, ahol a társasházi adatok szerint egy nő él a fiával. Ő nyitotta ki az ajtót, és egy egyelőre ismeretlen szerkezettel robbanást idézett elő. Tíz tűzoltó és két rendőr megsebesült, többen súlyosan.

A robbantás után riasztottak egy terrorelhárító egységet, amely megrohamozta a lakást és elfogta a feltételezett elkövetőt – a rendőrségi adatok szerint egy 57 éves férfit -, akit súlyos sebesülésekkel szállították kórházba.

A lakásban egy holttestre bukkantak, Reul szerint egy hosszabb ideje halott nő maradványaira.

A tartományi belügyminiszter azt is elmondta, hogy a közösségi portálokon regisztrált megnyilvánulásai alapján a feltételezett robbantó a koronavírus-tagadók közé tartozhat.

The post Robbanás történt egy magasházban Németországban appeared first on .

A kedden hajnalban indított izraeli Pajzs és nyíl hadművelet harmadik napján Izrael további légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezet Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezetének katonai célpontjai ellen, miközben újabb rakéták érték el Izrael déli és középső részét.

Az izraeli mentőszolgálat jelentése szerint a Rehovot elleni rakétatámadásban csütörtök este életét vesztette egy hetvenéves férfi, akit a becsapódó gázai rakéta nyomán súlyosan megrongálódott lakásában találták meg, és a helyszínen halottnak nyilvánítottak. Öt sérültet kórházba szállítottak. Négyük, egy 74 és egy 50 éves férfi, valamint két 70 év körüli nő állapota közepes, az ötödik ember pedig könnyebben sebesült meg.

Csütörtök délután az övezettel szomszédos Szderot városban is landolt több gázai rakéta, károkat okoztak otthonokban és középületekben, de ott személyi sérülés nem történt.

A Mudzsahed Brigádok nevű gázai terrorcsoport azt jelentette, hogy két tagja meghalt egy izraeli légicsapásban Gáza város szomszédságában, miközben rakétákat próbáltak lőni Izrael ellen. A Hamász által vezetett helyi egészségügyi minisztérium szerint rajtuk kívül is megsebesültek ketten az incidensben. A Mudzsahed Brigádok az övezet egyik, viszonylag kisszámú fegyveres csoportja.

Izrael csütörtök délután célzott kivégzést hajtott végre Ahmed Abu Daka ellen, aki az előző éjjel megölt Ali Haszan Galinak, az Iszlám Dzsihád gázai rakétaegységei parancsnokának helyettese volt.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint csapást mértek az Iszlám Dzsihád támadó alagútjára, melyet a határkerítésig ástak ki a Gázai övezetben. Az alagutat Kaled Manszúrnak, az előző dél-gázai katonai parancsnoknak az utasítására hozták létre. Manszúrt tavaly augusztusban ölték meg egy izraeli csapásban. Emellett az izraeli légierő csütörtökön az Iszlám Dzsihád két földalatti rakétavető állomását is lőtte.

Közben a háttérben tovább folynak a tűzszüneti tárgyalások, de Izrael nem akarja elfogadni az Iszlám Dzsihád feltételeit, melyek szerint át kellene adnia Kader Adnannak, a szervezet 86 napos éhségsztrájk után izraeli börtönben elhunyt harcosának holttestét, és fel kellene hagynia a célzott likvidálásokkal.

„Csendre csenddel válaszolunk” – közölte a ynettel egy meg nem nevezett magas rangú jeruzsálemi tisztviselő, aki szerint Izrael már elfogadta az egyiptomi közvetítőknek azt a javaslatát, mely szerint leállítják a gázai légicsapásokat, ha az Iszlám Dzsihád is beszünteti a rakéták indítását.

Az ENSZ huszonöt halálos áldozatot vett számba a palesztin oldalon az elmúlt két nap rakétaháborújában, közülük hatan gyerekek, négyen nők voltak. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala riasztónak látja az Izrael és a gázai terrorcsoportok közötti harcokat. Egyiptom, Franciaország, Németország és Jordánia külügyminisztere közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azonnali tűzszünetet sürgetnek Izrael és az Iszlám Dzsihád között.

The post Izraelben halálos kimenetelű rakétatámadás történt appeared first on .

A május 8. és június 8. közötti fegyverleadási amnesztiát annak hatására hirdette meg a kormány, hogy a múlt héten két lőfegyveres ámokfutás is történt Szerbiában. Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 17 halálos áldozata és 21 sebesültje volt.

A belügyi tárca szerdai tájékoztatása szerint az akció keretében – amelynek során bárki, bármilyen szankció nélkül leadhatja illegálisan tartott fegyvereit és lőszereit – már az első két nap során több fegyvert adtak át, mint az előző évekbeli hasonló akciók keretében összesen.

Vucic azt is közölte, arról is döntöttek, szakembereket küldenek az ország iskoláiba, hogy a gyerekekkel beszélgessenek, és segítsenek nekik kezelni ennek a tömegmészárlásnak a lelki hatásait.

A múlt szerdán egy 13 éves fiú az iskolájában megölte nyolc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további hat diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolában a tragédia miatti szünet után szerdán újrakezdődött volna a tanítás, de a tanárok egyelőre csak beszélgetnek a gyerekekkel. Az általános iskola szülői tanácsa az intézmény vezetésével közösen úgy döntött: soha többé nem használják azt a termet, amelyben a tömeggyilkosság történt, hanem emlékszobává alakítják át.

A múlt szerdai esetet követően a szerb kormány több intézkedést is bevezetett, valamint kilátásba helyezett, ezek között szerepel, hogy az ország minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezetnek be, illetve megkezdik a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának a 14-ről 12 évre való csökkentését. Ez utóbbi azért merült fel, mert a gyilkos hetedikes diák még nem töltötte be a 14. életévét, így a szerb törvények értelmében nem büntethető.

Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt nyolc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.

The post Hétfő óta több mint 8500 illegális fegyvert adtak át a rendőrségnek Szerbiában appeared first on .