A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak egyébként is kötelező az elektronikus ügyintézés, a magánszemélyek pedig szabadon dönthetnek, hogy élnek-e a digitalizáció adta lehetőségekkel. Az online ügyintézésnél a magánszemélyeknek mindössze Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosításra van szükségük, ez olyan teljes körű azonosítási szolgáltatás, mely a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokban azonosít, és azt továbbítja a felhasználók, intézmények felé.
A vállalkozások az eBEV-en keresztül küldhetik be adóbevallásukat, nyomon követhetik befizetéseiket, eleget tehetnek többféle adat bejelentési kötelezettségnek, de a bevallásukkal összefüggő problémákról is így értesülnek. A magánszemélyek elfogadhatják az adóbevallási tervezetüket, online kereset kimutatást vagy akár elveszett adókártya pótlását is igényelhetik. Elektronikusan adó-, jövedelem- és illetőségigazolás is kérhető.
Az online ügyintézés mellett telefonos ügyfélszolgálatát is ajánlja a NAV, ebben az esetben a konkrét ügyek intézéséhez ügyfélazonosító-szám (PIN-kód) vagy részleges kódú telefonos azonosítás szükséges. Ügyfélazonosító-szám legegyszerűbben ügyfélkapun igényelhető az adóhivataltól a TEL nyomtatványon. Telefonon többek között javítható a hibás bevallás, kérhető adó-, jövedelem- és illetőségigazolás, adónemek közötti átvezetés, tájékoztatás az adószámla-egyenlegről, bejelenthető a levelezési cím vagy az egyéni egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés.
A NAV ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszer ingyenes telefonszáma – a 06-80/20-21-22 – hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16 óráig, pénteken 13.30-ig hívható. Általános tájékoztatás előzetes regisztráció nélkül is kérhető a NAV 1819-es szintén ingyenesen hívható infóvonalán.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának kedden a rendőrség honlapjára feltett közleménye szerint Balogh János Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megye közigazgatási területére a közrend és a közbiztonság fenntartásáért, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzéséért, felderítéséért, illetve megszakításáért rendelte el a fokozott ellenőrzést április 30-áig.
Az országos rendőrfőkapitány korábban Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye területére rendelt hasonló intézkedést szeptember 6-áig.
A Cobra különleges egység tizenhárom tisztje, két pilótával már hétfőtől részt vesz a görög határ védelmében, továbbá két drónt, egy páncélozott járművet, illetve éjjellátó készülékeket, hőkamerákat is Görögország rendelkezésére bocsát Ausztria – jelentette be a kancellár. Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) által indított művelet keretében jelenleg tizennégy osztrák tiszt segíti Görögország határvédelmének ellátását. A Frontex azonnali műveleteinek végrehajtására pedig Bécs további öt személyt bocsát rendelkezésre – tette hozzá.
Kurz bejelentette emellett, hogy a görög szigeteken és a görög-török határnál lévő menedékkérők ellátására egymillió eurót utalnak át a külföldi katasztrófaalapból (Auslandskatastrophenfonds), amelyet a gyerekekre és a különösen védelmet igénylő emberekre fordítanak elsősorban. A kancellár elismerően szólt arról, hogy Görögország mindent elkövet Európa külső határainak védelméért, s megismételte egy korábbi kijelentését, amely szerint Törökország eljárása “támadás” az EU ellen. Kifejtette: Recep Tayyip Erdogan kihasználja a migránsok helyzetét, és szenvedésüket fegyverként használja az EU-val szemben.
A görög miniszterelnök a migrációs válság kapcsán arról beszélt, hogy sokkal optimistábban látja a helyzetet, mint az elmúlt napokban. Kijelentette, hogy szerinte a görög szigeteken bizonyos értelemben javult a helyzet, minthogy csökkent az illegálisan érkező emberek száma.
Micotákisz ugyanakkor leszögezte: “Ragaszkodunk ahhoz, hogy együttműködjünk a szomszédos országgal, (…) de az együttműködésnek “törvényeken kell alapulnia, nem pedig zsaroláson”. Ez az együttműködés nem jöhet létre olyan módon, hogy Törökország sakkfiguraként mozgatja az embereket, arra ösztönzi őket, hogy keljenek át az Evrosz folyón Görögországba – tette hozzá a kormányfői hivatalt július óta betöltő politikus.
Törökország február végén megnyitotta határait az EU irányába, azt követően menedékkérők ezrei próbáltak meg átjutni Görögországba. Athén válaszul megerősítette a határvédelmet, villanógránátokat és könnygázt vet be.
Felkészültünk a koronavírus kihívásaira — jelentette ki lapunknak Lovas Kázmér, az IN-Kal Zrt. vezérigazgatója. Első lépésként életbe léptettük azokat a biztonsági protokollokat, amelyek egy egészségügyi vészhelyzetre vonatkoznak. Néhány héttel ezelőtt részt vettünk egy biztonsági konferencián, amelynek a tematikáját úgy változtatták meg, hogy a koronavírussal kapcsolatos teendők kerültek a középpontba. Az itt elhangzottak alapján tovább szigorítottuk a bevezetett eljárásrendet. Vezérigazgatói utasításban tájékoztattuk a cég középvezetőit, az alvállalkozóinkat a teendőkről, illetve informáltuk a szerződött partnereinket, ügyfeleinket a változásokról, teendőkről.
Az alkalmazottainkat is értesítettük arról, hogyan védekezhetnek a vírus ellen, és mi a teendőjük, ha esetleg a fertőzés jeleit vélik felismerni magukon. Intézkedtünk, hogy minden általunk biztosított irodaházban, létesítményben legyen fertőtlenítőszer. Felkészültünk arra is, hogy az esetleg kieső munkatársainkat helyettesíteni tudjuk. Két gyorsreagálású akciócsoportot is létrehoztunk, hogy ha bármelyik általunk védett objektumnál intézkednünk kell, akkor az ne érjen váratlanul minket — közölte a Biztonságpiac.hu-val a vezérigazgató.
Van már érvényes Kormányhatározat ami a koronavírus elleni teendőket előírja, van egy tisztiorvosi határozat, ami ugyancsak mérvadó a teendőkre nézve, és mi is kiadunk egy határozatot, amely felhívja a biztonsági vállalkozásokat, amelyek vagyonőrzéssel foglalkoznak vegyék fel a kapcsolatot a cégekkel, amelyeknek dolgoznak, és ha eddig nem tették, akkor most ismerkedjenek meg az adott cég vészhelyzeti tervével — nyilatkozta a Biztonságpiac.hu-nak Fialka György, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke.
Mint az elnök elmondta, felhívták a tagjaik figyelmét arra, hogy minden cégnek kell lennie ilyen vészhelyzeti tervnek, amelyben meghatározzák, hogy a különböző vészhelyzetekben mi a teendő. Ez azért fontos, mert az ott dolgozó biztonsági személyzetnek ezt nem csak betartani, hanem betartatni is kötelessége. Ezen kívül a kamara egyelőre nem készül külön utasításokat adni, mert a túlszabályozás legalább annyira veszélyes, mint a szabályok hiánya, be nem tartása. A kamara elnöke külön felhívta a figyelmet arra, hogy az új Kormányhatározatok be nem tartása bűncselekmény, és komoly büntetést kockáztatnak azok, akik ezeket nem veszik komolyan.
A bíróság azt közölte, hogy a férfi ellen a koszovói hatóságok adtak ki elfogatóparancsot; a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása érdekében keresik őt. A férfi a gyanú szerint 1999 júniusában Vidanje faluban automata fegyver tusával megütött egy nyolc hónapos terhes nőt, majd megerőszakolta – olvasható a közleményben.
A törvényszék azt közölte: a szerb férfi nem járult hozzá az egyszerűsített kiadásához, ezért a kiadatás feltételeinek fennállásáról a bíróság a teljes kiadatási kérelem beérkezése után tud majd csak dönteni. Az iratok beérkezéséig, illetve negyven napra a bíróság elrendelte a terhelt ideiglenes kiadatási letartóztatását.
A Fővárosi Törvényszék a tárgyaláson kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint van-e akadálya a kiadatásnak, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének – írták, jelezve, hogy a végzés végleges.
Ennek értelmében, ha az ügyészségi alkalmazott vagy hozzátartozója külföldről visszatért, akkor a dolgozónak lehetőség szerint biztosítani kell kétheti időtartamra az otthoni munkavégzést. Ennek hiányában két hétre – jellemzően tíz munkanapra – a dolgozónak szabadságot kell kiadni, vagy lehetővé kell tenni számára a munkahelyen az elkülönített elhelyezést.
A hatvan év feletti, és a krónikus vagy súlyos betegséggel küzdők, továbbá a várandós ügyészségi alkalmazottak esetében az ügyészség biztosítja az otthondolgozást.
A legfőbb ügyész rendelkezése szerint már e hét hétfőtől elmaradnak az ügyészség által szervezett továbbképzési programok, külső továbbképzéseken az ügyészségi dolgozók nem vehetnek részt. A fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek évértékelő értekezleteit sem tartják meg.
Az ügyészség a kormányzati intézkedéseket folyamatosan nyomon követi, és szükség esetén további intézkedéseket tesz a kollégák egészségének megóvása és megőrzése érdekében – áll a közleményben.
A közlemény szerint 2016 elején az elsőrendű vádlott, egy ukrán állampolgár azzal kereste meg korábbi üzleti partnerét, a harmadrendű vádlottat, hogy szervezze meg Magyarországon a “cola” fantázianevű kábítószer előállítását. Cserébe azt ígérte, hogy elengedi nagy összegű tartozását. A harmadrendű vádlott ezután összeismertette a gyártási folyamatot ismerő másodrendű és a mákszalmát biztosítani tudó elsőrendű vádlottat.
A gyártást 2016 júniusában hárman készítették elő: telephelyet vásároltak, megállapodtak a negyedrendű vádlottal négy tonna mákszalma átadásáról, majd további társaikkal együtt megkezdték a gyártást. A vádlottak a mákszalmából jelentős mennyiségű morfint nyertek ki.
A törvényszék a vádlottakat bűnszervezetben, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt fegyházbüntetésre ítélte. Néhányukra, akik bűnsegédként követték el a cselekményt, 4,5-5 év, az első négy vádlottra pedig 8 év 2 hónaptól 9 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki a bíróság.
A bíróság valamennyi vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet. Az ítélet nem jogerős.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának munkatársai azonosították a youtubert és el is fogták J. Levente Szabolcsot. A férfi budapesti lakcímén házkutatást tartottak, és számítástechnikai eszközök mellett 5,64 gramm kábítószergyanús növényi származékokat is lefoglaltak – írták.
A nyomozók a férfit közveszéllyel fenyegetés miatt gyanúsítottként hallgatták ki, a férfi a videó feltöltésének tényét elismerte. A BM tudatta azt is, a férfi harmincéves, középiskolát végzett, egy budapesti hotelben biztonsági őrként dolgozik.
Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra int. Kizárólag a hatóságok iránymutatásait kövessék, hiteles forrásból tájékozódjanak – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint osztrák viszonylatban Magyarország területére belépni a nemzetközi forgalom számára – bármely ország állampolgárai részéről – Hegyeshalom, Sopron és Rábafüzes közúti határátkelőhelyeken lehet. A magyar és az osztrák állampolgárok a már felsorolt átkelőhelyeken túl igénybe vehetik a határátlépéshez Kópháza, Kőszeg, Bucsu és Szentpéterfa közúti határátkelőhelyeket.
Szlovén viszonylatban Magyarország területére belépni a nemzetközi forgalom számára – bármely ország állampolgárai részéről – Tornyiszentmiklós, Rédics közúti határátkelőhelyeken lehetséges. A magyar és a szlovén állampolgárok a felsorolt átkelőhelyeken túl igénybe vehetik a határátlépéshez Pince közúti határátkelőhelyet.
A jegybank tájékoztatása szerint előfordulhat, hogy a csaló elektronikus leveleket hivatalosnak látszó, akár külföldi székhelyű egészségügyi intézmények nevében küldik ki. Nem zárható ki az sem, hogy a levelekhez olyan csatolmányok is kapcsolódnak, amelyek megnyitása kémprogramokat, esetleg zsarolóvírusokat telepít az adott ügyfél számítógépére, mobiltelefonjára.
Az MNB felidézte, hogy az ilyen típusú üzenetekre az elmúlt napokban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is felhívta a közvélemény figyelmét. Nemzetközi kiberbiztonsági cégek pedig a koronavírussal kapcsolatos megtévesztő adathalász honlapokat, elektronikus leveleket a leginkább fenyegető online biztonsági kockázatnak nevezték. Január óta több száz olyan, a koronavírushoz kötődő, megtévesztésként a járványról egyébként hitelesnek tűnő információkat is közlő weboldal jött létre világszerte, amelyet az internetbiztonsági szakértők kártékonynak vagy gyanúsnak minősítettek.
Rendkívül súlyos kockázatnak teszik ki magukat azok, akik a csaló elektronikus levelekre válaszként, vagy a megtévesztő honlapokon megadják bizalmas banki adataikat, a megszerzett azonosítók révén a kiberbűnözők pénzt emelhetnek le bankszámlájukról – emelte ki a jegybank.
A közlemény szerint célszerű az ilyen típusú levelek feladóját, valamint a problémásnak tűnő honlapok üzemeltetőjét előzetesen alaposan ellenőrizni. Gyanú esetén nem szabad megnyitni a csatolmányokat, linkeket, hanem azonnal törölni kell, megszakítani a kapcsolatot.
Az MNB kiemelte: soha senkinek nem javasolt megadni elektronikus üzenetben a bizalmas banki adatokat. Ezeket hivatalos vagy piaci intézmények, egyebek között a magyarországi bankok és az MNB sem kéri el soha elektronikus levélben. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.
A tárca közlése szerint az amerikai hadsereg a milíciák fegyverraktárait bombázta. Mint a Pentagon közleménye fogalmazott: “az Egyesült Államok védelmi jellegű, célzott csapásmérést hajtott végre a Kataib Hezbollah állásai ellen több helyütt Irakban”. A Kataib Hezbollah egy iraki síita félkatonai csoport, amelyet Teherán támogat, s az az Abu Mahdi al-Muhandisz alapította, aki január elején vesztette életét abban az amerikai dróntámadásban, amelyet az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni tábornok ellen hajtottak végre.
A Pentagon szerint a Kataib Hezbollah elleni csapásmérések “arányosak voltak”, és válaszként szolgáltak arra a szerdai rakétatámadás-sorozatra, amelyet a milicisták a Bagdadtól mintegy húsz kilométernyire északra fekvő Tadzsi támaszpont ellen intéztek. A támaszponton amerikai katonák is szolgálatot teljesítenek, s a támadásban két amerikai és egy brit katona vesztette életét.
Közleményében az amerikai védelmi minisztérium egyúttal hangsúlyozta: “ezeknek a terrorista csoportoknak fel kell hagyniuk az amerikai és a koalíciós erők elleni támadásaikkal, ellenkező esetben számolniuk kell a következményekkel az általunk megválasztott helyen és időben”.
Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön – még a csapásmérések előtt – azt közölte újságírókkal, hogy Donald Trump felhatalmazást adott a szerdai rakétatámadásokra adandó válaszlépésekre. A miniszter akkor még konkrét lépésekről nem kívánt beszélni. Mint fogalmazott: “nem fogom megtáviratozni az Egyesült Államok válaszlépéseit”.
Közleményükben azt írták: az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Magyarország államhatáráig toloncolta ki a két iráni állampolgárságú, Magyarországon hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemistát. A két férfi a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Telephelyén a részükre karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, az utasításaiknak nem tettek eleget.
A kiutasítás végrehajtását annak feltételeinek megteremtéséig felfüggesztették, az érintettek részére kötelező tartózkodási helyet jelöltek ki. A két 23 éves férfivel szemben egyidejűleg három év Magyarországra történő beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.
Az egyetemisták ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság járványügyi szabályszegés vétség elkövetése miatt tovább folytatja az eljárást, amely távollévő terheltekkel szemben is befejezhető – áll a BM közleményében.
A nemzetközi könyvviteli szabályok szerint (IFRS) készített beszámoló alapján a 7,3 százalékkal bővülő működési bevétel majdnem elérte a 149 milliárd forintot. A 2019-es működési kiadás 70,5 milliárd forint, csekélyebb mértékű, 4,1 százalékos emelkedés. A működési bevétel 10,4 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, míg a költség/bevétel arány 48,8 százalékról 47,4 százalékra mérséklődött egy év alatt.
A magyarországi Erste-csoport tavaly év végén több mint háromezer milliárd forint lakossági vagyont (befektetést és betétet) kezelt, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Jelentősen bővült a lakossági hitelezés. Az új kihelyezések értéke 57 százalékkal 280 milliárd forintra, a teljesítő lakossági hitelállomány 20 százalékkal 826 milliárd forintra nőtt. A nem teljesítő hitelállomány aránya csökkent.
A vállalati hitelállomány az év végére elérte a 756 milliárd forintot, 25,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentős mértékben nőtt a kisvállalkozók részesedése, hitelállományuk 16 százalékos bővüléssel 240 milliárd forintra gyarapodott. A 223 milliárd forintos nagyvállalati és önkormányzati hitelállomány ennél is jelentősebb, 39 százalékos növekedést jelent. A kereskedelmi ingatlanok finanszírozása 25 százalékos növekedéssel 292 milliárd forintra emelkedett.
Az Erste Bank a legjobb évét zárta 2015 óta – fűzte hozzá az adatokhoz Jelasity. Az adózás utáni eredmény annak ellenére nőtt, hogy az eredményt javító egyszeri tételek összege a 2018-as felére, alig hatmilliárd forintra csökkent. A javuló eredményekkel párhuzamosan – tette hozzá – jelentős befektetések is lezárultak. Az informatikai rendszer fejlesztését eredményezte például az azonnali átutalások bevezetése. A társaság vezetője szerint az új rendszerben az első tíz napon elérheti az egymilliót a tranzakciók száma. Összesítésük szerint az eddigi átutalások 42 százalékát 16 óra és 8 óra között, vagyis délutántól reggelig, illetve hétvégén teljesítik. Jelasity üdvözölte, hogy a magyar ügyfelek nyitottabbak más országok felhasználóihoz képest a digitális megoldásokra, hiszen a szolgáltatásokat kiemelkedő arányban érik el netbankon és okostelefonon keresztül.
Az Erste idén a hitelpiac további bővülésére számít, és újabb fejlesztéseket ígér a következő évekre. A hitelezés hamarosan teljesen digitális lehet, és bővülhet a fizetési kérelem ügyfélköre, ha az Erste után más pénzintézetek is bevezetik a szolgáltatást – közölték.
Resán Dalma közleményében azt írta, az első fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság 2018. október 18-án felmentette a légi közlekedés veszélyeztetésének vétsége alól a vádlottat, de az ügyész az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be.
A tényállás szerint az oktató tanítványa 2017. május 20-án négyszer szállt fel vitorlázó repülőgépével. A negyedik alkalommal a férfi gépe a megfelelő légáramlatok keresése közben veszített magasságából, süllyedni, majd zuhanni kezdett, 100-120 méteres magasságból több fának és egy épület falának ütközött. A pilóta a helyszínen meghalt.
A bíróság megállapította, a vádlott eleget tett oktatói kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok alapján, tanítványát a repülés előtt megfelelően eligazította, valamint minden egyes felszállás előtt és leszállás után konzultált vele – ismertette a sajtószóvivő.
Resán megjegyezte, az oktató nem követett el mulasztást a vádbeli repülés segítése, felügyelete alatt sem, illetve nem volt abban a helyzetben, hogy megakadályozza a tragikus kimenetelű repülési manővereket.
Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta: úgynevezett záró fertőtlenítést fognak végezni a szerelvényeken, amely baktérium-, vírus- és gombaellenes fertőtlenítést jelent, és amely után minden kórokozó elpusztul a járműveken. Mától a legnagyobb forgalmú – vagyis elsősorban a budapesti elővárosi közlekedésben érintett – járműveken kezdik a teljes fertőtlenítést, de az kiterjed a HÉV-ekre és az alacsonyabb forgalmú vonalak járműveire is. Az intézkedés több száz járművet érint, és a tervek szerint jövő hét végére már folyamatos lesz a járművek ilyen típusú fertőtlenítése.
A marokkói média szombati közlése szerint pozitív lett a koronavírustesztje Abdelkader Amara marokkói miniszternek, aki a héten Magyarországon járt, és mások mellett találkozott Pintérrel is. A Kormányzati Tájékoztatási Központ tudatta: minden magyar állampolgárra egyformán érvényesek a szabályok, ezért Pintér Sándor belügyminiszter esetében is elkezdődtek a járványügyi vizsgálatok.
Hangsúlyozták: Pintérnek nincsenek tünetei. Ennek ellenére az egészségügyi előírásoknak megfelelően az ő esetében is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyeknek eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatni fogják – tették hozzá.
Gál Kristóf elmondta: 32 681 magyar embert ellenőriztek a határokon, és 427 külföldi állampolgártól tagadták meg a belépést.
A rendőrök a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként csütörtök óta ellenőrzik az osztrák és szlovén határon át érkezőket. A belépni kívánókat kikérdezik, a fertőzött területről érkező külföldieket nem engedik be Magyarországra, a fertőzött területről érkező magyarokat pedig egészségügyi vizsgálat után, az eredménytől függően kórházba viszik vagy hatósági házi karanténba rendelik – idézte fel.
A szóvivő ismertette, hogy a házi karanténban lévők nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, nem fogadhatnak vendégeket, táblát kell kirakniuk az ajtóra, senkivel sem érintkezhetnek, ellátásukat pedig – ha nincs családi, baráti segítség – az önkormányzatnak kell megoldania.
Mint írták, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára a kormány rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, amely március 15-én lép hatályba.
Az általános iskolák, óvodák és bölcsődék megváltozott működésére tekintettel a 14 év alatti gyermeket nevelő bírósági dolgozók – a távmunkával összefüggő további intézkedésig – mentesülhetnek a munkavégzési kötelezettségek alól.
Az ügyfelek a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggésben további információkat a bíróságok központi honlapján (www.birosag.hu), valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek honlapján kaphatnak – tudatta az OBH.
A pénteken publikált közlemény szerint a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzetre figyelemmel péntektől a személyes félfogadás valamennyi ügyészségen határozatlan időre szünetel.
Beadványok benyújtására továbbra is van lehetőség postai úton vagy az ügyészségeknél elhelyezett gyűjtőládában, továbbá az elektronikus kapcsolattartási rendszeren keresztül ügyfélkapus regisztrációval.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a rendelkezés az idézésekre nem vonatkozik, az idézésben megjelölt helyen és időben a megjelenés továbbra is – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – kötelező.
A KR NNI pénteken a rendőrség honlapján három esetről beszámolva azt írta, hogy egy 30 éves férfit és egy 44 éves nőt februárban gyanúsítottként hallgattak ki, mert egy cikkben azt terjesztették, hogy januárban többen megfertőződtek Magyarországon. Egy 32 éves férfi szintén valótlan állításokat tett közzé az interneten a koronavírussal kapcsolatban, őt a rendőrök szerdán fogták el, gyanúsítottként hallgatták ki, otthonában pedig házkutatást tartottak és informatikai eszközöket foglaltak le.
Az álhírekre jellemző volt a kattintásvadász címadás a hirdetési bevétel reményében – tették hozzá. A közlemény szerint a KR NNI a vírus magyarországi megjelenését követően folyamatosan monitorozza a fertőzéssel kapcsolatos, interneten megjelenő tartalmat.