Biztonságpiac

Alekszej Navalnijnak ítélték oda idén a Szabadság Lovagja díjat a Warsaw Security Forum nemzetközi varsói konferencián, a kitüntetést a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus nevében a hozzá közelálló ellenzékiek, Vlagyimir Milov és Leonyid Volkov vették át.

A varsói biztonságpolitikai konferenciát 2014 óta szervezik, a Szabadság Lovagja díját a szabadság, az igazságosság és a demokrácia fejlesztésében szerzett érdemekért ítélik oda évente.

A köszöntőbeszédet mondó Toomas Hendrik Ilves volt észt elnök – akinek 2016-ban adományozták a Szabadság Lovagja díjat – leszögezte: Navalnijt “üldözték, kihallgatták, verték, megmérgezték és bebörtönözték” azért, mert kiállt “a totalitarizmus irányába tartó önkényuralom ellen”. “Mi is a vétke? Békésen élt alapvető jogával a szólásszabadsághoz, szembeszállva a rohamosztagosokon, az erőszakon és a gyilkosságokon alapuló rezsimmel” – jelentette ki Ilves.

A kétnapos biztonsági fórumon kedd délután Andrzej Duda lengyel elnök is részt vett, felszólalásában a nyugati demokrácia előtt álló kihívásokról beszélt, valamint arról, hogy az Egyesült Államoknak és Európának továbbra is a demokratikus értékeken alapuló közösséget kell alkotnia. Egyik új fenyegetésnek nevezte a lengyel elnök az Oroszország által a NATO tagállamaival szemben folytatott hibrid háborút, amely – mint mondta – a demokratikus intézményeket, sőt a választási rendszereket is támadja.

Duda a rendezvényen Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikussal találkozott, ez alkalomból kifejezte támogatását a fehéroroszok számára demokratikus törekvéseikben. Cichanouszkaja pedig a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzet kapcsán támogatta Lengyelországot.

Cihanouszkaja a fórum egyik pódiumbeszélgetésén újabb szankciókat szorgalmazott Minszkkel szemben, akárcsak egy nemzetközi törvényszék felállítását, amely a jövőben elszámolna a Lukasenka-rezsim tisztviselőivel.

The post Kitüntették Alekszej Navalnijt a varsói biztonságpolitikai fórumon appeared first on .

Hat év fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen egy férfit, aki élettársa gyermekéről készített szexuális jellegű fényképeket.

A törvényszék a közleményében azt írta, hogy a vádlottat 12. életévét be nem töltött hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettében és 18. életévét be nem töltött személyről, az elkövető nevelése alatt álló személy sérelmére pornográf felvétel készítésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettében találta bűnösnek.

A törvényszék közölte: a férfi – szorult anyagi helyzet miatt – elhatározta, hogy pornográf tartalmú fényképet készít élettársa kiskorú lánygyermekéről és azt eladja az interneten. A vádlott ezért “szexuális cselekményt” végzett az alvó sértetten és lefotózta – ismertették. A felvételeket a telefonján és e-mail fiókjaiban tárolta, azokat élettársa megtalálta és feljelentést tett a rendőrségen.

A kommüniké szerint a vádlott a keddi előkészítő ülésen beismerte bűnösségét, a tárgyaláshoz való jogáról azonban nem mondott le, ezért a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet, amelyet nyomban meg is kezdett. A vádlott a cselekményről nem tett vallomást, fenntartotta nyomozati vallomását. A tanú meghallgatása és iratismertetés, a perbeszédek megtartása, valamint a terhelt utolsó szó jogán történő nyilatkozatát követően a bíróság kihirdette elsőfokú ítéletét.

A bíróság mellékbüntetésként véglegesen eltiltotta olyan foglalkozás vagy egyéb tevékenység gyakorlásától, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi és befolyási viszonyban állna.

Az elsőfokú határozattal szemben az ügyészség súlyosításért fellebbezett, a vádlott és védője tudomásul vette az ítélte.

The post Hat évre fegyházra ítéltek egy “férfit”, aki élettársa gyermekéről készített pornográf képeket appeared first on .

Tajvan elítélte, hogy Kína harci repülőket küldött a légvédelmi zónájába hétfőn, a kötelék mérete ráadásul megdöntötte a szombaton felállított, legutóbbi “rekordot”.

A China Times című tajvani újság internetes kiadásának beszámolója szerint Szu Csen-csang tajvani miniszterelnök kedden úgy fogalmazott: Tajvannak résen kell lennie, mert Kína egyre szélsőségesebb magatartást mutat. Hozzátette: az egész világ láthatja, hogy Kína ismételten veszélyeztette a régió békéjét és nyomást gyakorolt Tajvanra. A miniszterelnök egységre szólította fel a sziget lakosságát, aláhúzva, hogy “aki magán segít, azt mások is megsegítik”.

Hétfőn 56 kínai harci repülő repült a sziget légvédelmi zónájába, ezzel négy napon belül harmadszorra döntve meg az egyszerre a tajvani légvédelmi zónába repülő kínai harci gépek rekordját. Az elmúlt négy nap során a kínai légierő összesen 149 harci gépe hatolt a tajvani légtérbe. Az akciók kezdete egybeesett a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulásának péntekre eső évfordulójával, amellyel Kína szárazföldi részén egy hetes munkaszünet vette kezdetét.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő vasárnapi közleményében az Egyesült Államok felszólította Kínát, hogy hagyjon fel provokatív katonai tevékenységével Tajvan közelében. Peking erre azzal reagált, hogy Washingtonnak a tajvani szeparatista erők támogatásával kellene felhagynia. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hangsúlyozta: Kína elszántan meg fogja védeni nemzeti szuverenitását és területi integritását.

Washington ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverbeszállítója és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

The post Tajvan elítélte, hogy a kínai légierő gépei berepültek a sziget légterébe appeared first on .

Egy év szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfőt (2007-2012) a 2012-es elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt.

Az exelnöknek – aki nem jelent meg az ítélethirdetésen – nem kell börtönbe vonulnia, elektromos nyomkövető viselésével kiválthatja a büntetést. A vádhatóság szerint Sarkozy kampányának finanszírozását “teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől.

A bíróság a lehető legszigorúbb büntetést szabta ki az exelnökre, miközben az ügyészség csak hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért. Sarkozy fellebbezhet az ítélet ellen.

A volt elnököt egy éven belül második alkalommal ítélte a párizsi büntetőbíróság szabadságvesztésre. Március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.

Sarkozyt ezúttal azért ítélték el, mert a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettnél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást. A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el. Valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak, s öt évig nem indulhatnak választásokon.

Sarkozy a perben elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfői mellett a G20 országcsoport elnöki tisztét is betöltötte 2012-ben, és a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.

Caroline Viguier bíró szerint a volt államfő pontosan ismerte az összeget, amennyit elkölthetett a kampányra. “Nem az első kampánya volt, ismeri a jogot. Ráadásul írásban kétszer is figyelmeztette a könyvelő a túlköltekezésre, de ő ugyanolyan körülmények között folytatta a nagygyűléseit, mint korábban” – indokolta a bíró.

A vádirat arra emlékeztet, hogy Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.

The post Sarkozy kezdheti írni a memoárját… Egy év vasban címmel appeared first on .

Fogolyszökés kísérlete miatt egy év – három évre felfüggesztett – fogházra ítélt a Debreceni Járásbíróság egy 47 éves hajdúbagosi férfit, akit európai elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe Magyarországon — közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közleménye szerint a bíróság tárgyalás nélkül hozta meg a büntetővégzést. A vádlott ellen egy német bíróság adott ki tavaly januárban európai elfogatóparancsot, amely alapján a magyar hatóság idén június 10-én elfogta és őrizetbe vette.

A Fővárosi Törvényszék június 11-én elrendelte a vádlott ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletét azzal, hogy az akkor szűnik meg, ha az elrendeléstől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg. A bűnügyi felügyelet betartását mozgást követő technikai eszközzel rendelték el, azzal, hogy a vádlott engedély nélkül Hajdú-Bihar megyét nem hagyhatja el, tartózkodási helyét nem változtathatja meg.

A vádlott félt attól, hogy Németországba szállítják, ahol börtönbe kerül, ezért a mozgáskövetőt levágta a lábáról, és korábbi munkahelyén, egy építkezésen rejtőzött el, ahol aztán a rendőrök elfogták.

The post Jogerősen elítélték a szökni próbáló vádlottat appeared first on .

Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a “konkrét döntésekről” egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására – közölte az Elysée-palota.

A tájékoztatás szerint a “hosszú négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt”. A két szövetséges folytatja “a közös érdekek mentén a koordinációs munkát, legyen szó az EU és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai-csendes-óceáni térségről”.

Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívak és produktívnak minősítették a megbeszélést, “közös megállapodást született, amely alkalmat teremt a francia-amerikai együttműködés elmélyítésére és megerősítésére”. Az amerikai fél szerint azonban “még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig”, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján fog véglegesíteni.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, s Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, majd Franciaország washingtoni nagykövete múlt héten ismét elfoglalja állomáshelyét.

A amerikai külügyminiszter a nap folyamán a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannak is egyeztetett. Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben történt, a két fél nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélést követően.

A francia diplomácia júniusban melegen üdvözölte a Párizsban felnőtt és franciául anyanyelvi szinten beszélő Antony Blinkent, aki Franciaországot második hazájának tekinti. Amióta azonban Le Drian ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a tengeralattjáró-ügyet, a fogadtatás kevésbé szívélyes.

A francia külügyminiszter annak demonstrálására, hogy Franciaország nem szigetelődött el, hétfőn megbeszélést folytatott német, spanyol és lengyel kollégájával, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Kedden pedig olasz és holland kollégájával egyeztet.

Franciaország úgy tekinti, hogy a válság megoldásának tétje nem kizárólag a francia, hanem az európai érdekek is a szövetségesek közötti együttműködéseket, illetve az indiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétet illetően.

Macron azt szeretné, hogy Franciaországot “indiai-csendes-óceáni hatalomként” ismerjék el az angolszász szövetségesek, de ennek keretei még nem tisztázottak.

The post Tengeralattjáró-ügy: Macron békül appeared first on .

A pápai testőrség három katonája távozott, mivel nem kívántak egy oltást sem felvenni a Vatikánban bevezetett oltási kötelezettség ellenére, és további hármat függesztettek fel a szolgálatból – erősítette meg hétfőn Urst Breitenmoser hadnagy, a svájci gárdisták szóvivője a sajtónak.

A szóvivő elmondta, hogy a 135 fős svájci gárda három tagja bejelentette, hogy továbbra sem kívánnak oltakozni, és önként távoztak a testőrségtől. További három gárdista van, aki január óta egy oltást sem vett fel, őket ideiglenesen felfüggesztették a szolgálatból, amíg legalább egy adag vakcinát nem kapnak.

Vatikánváros területén október elsejétől kötelezőnek számít a védettség igazolása a pápai állam összes dolgozója számára, akár a szentszéki hivatalokban egyházi munkatársairól, a Vatikáni Múzeum teremőreiről vagy a svájci gárdistákról legyen szó. Az oltást megtagadókat fizetés nélküli szabadságra helyezik a védettségi igazolás megszerzéséig.

Breitenmoser hangoztatta, hogy a svájci gárda egyébként is tagjai átoltottságát szorgalmazta a világ számos más katonai alakulatához hasonlóan. Az 1506-ban alapított testőrség szóvivője hangoztatta, hogy minden svájci gárdistát oltakozásra szólítottak fel saját és társaik egészségének védelmében. A közel ötezer dolgozót foglalkoztató vatikáni intézményekben január közepén kezdődött a vakcinázás Pfizer-oltóanyagból. Ferenc pápa is az elsők között vette fel az oltást.

A Vatikán területéhez tartozó Szent Péter térre a turisták védettségi igazolás nélkül is beléphetnek, ugyanúgy a Szent Péter-bazilikába is, ahol kötelező a szájmaszk viselése. A Vatikáni Múzeumban viszont kötelezőnek számít az oltási igazolás felmutatása.

The post Észlények: három svájci gárdista inkább felmondott, mint hogy beoltassa magát appeared first on .

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthető magyar fiatalt fogott el a Terrorelhárítási Központ (TEK) – mondta a központ főigazgatója.

Hajdu János altábornagy a napokban történtekről kifejtette: ez az ügy összefügg a júniusban elfogott, magát iszlamistának valló, fiatal magyar férfi ügyével, aki többféle terrortámadást tervezett Magyarországon. V. Kende kommunikációelemzése során találták meg beszélgetését a most elfogott T. Dominikkal. Ezzel egyidőben a német rendőrségtől is érkezett információ, miszerint a férfi különböző dzsihadista harcra buzdító anyagokat osztott meg online. Az ip-címet azonosították Magyarországon. Az elfogott férfi több mint ezer fájlt mentett le a legkegyetlenebb kivégzési módokról, terrorpropagandáról. A férfi olyan oldalakat is elért, amelyekhez rendszergazdai hozzáférés szükséges – mondta a TEK főigazgatója, aki kérdésre megerősítette: az Iszlám Állam propagandacsatornájáról van szó.

Azt mondta: T. Dominik nem tartott a radikalizálódás és merénylet-tervezés folyamatában még olyan messze, mint V. Kende, de ha most nem fogják el, “egyenes út” vezetett volna odáig.

A főigazgató elmondta: a 23 éves, magát muszlim vallásúnak valló férfi magyar, édesapja is Magyarországon született, de családja algériai gyökerekkel rendelkezett. A fiatalnak nagyon nehéz a családi háttere – emelte ki, megjegyezve: a terrorszervezetek pont az ilyeneket keresik, akik reményvesztettek, úgy érzik senkik.

Hajdut annak kapcsán kérdezték, hogy egyre aktívabb az online térben a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet. Kiemelte: a terrorfenyegetettség nem szűnt meg, átalakult. Az online radikalizáció nyomán sokkal gyorsabb elkövetések vannak. Ha egy fogékony fiatalt elérnek, utána napokon, heteken belül merényletet hajthat végre. Egészen addig viszont a hatóságok, családjuk, környezetük számára is láthatatlanok lehetnek. Elképzelhető, hogy csak az elkövetés napján jelenik meg az online térben, ezért is nehéz a merényletek megakadályozása – fejtette ki.

A TEK főigazgatója szerint szinte minden az interneten zajlik. Hangsúlyozta: az európai közösség felkészült a terrorveszély kezelésére.

The post Hajdu János: az Iszlám Államhoz köthető magyar fiatalt fogott el a TEK appeared first on .

Vádat emeltek az ördög ügyvédjeként ismert ügyben. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyvéd foglalkozású vádlott és társa különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép- és videofelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten – tájékoztatta a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor azt írta: a vádirat lényege szerint az ügyvéd foglalkozású elsőrendű vádlott kérésére többszörösen büntetett társa 2019 szeptemberében az egyik internetes közösségi hálózaton létrehozott egy profilt, majd azon keresztül egy oldalt, amelynek utóbb Az ördög ügyvédje címet adta. A másodrendű vádlott később ehhez a közösségi oldalhoz kapcsolódóan hirdetéseket is kért, amelyeket az ügyvédtől kapott bankkártyával fizetett ki – tette hozzá.

A főügyész közleményében azt írta, az volt a vádlottak célja, hogy “az ezt követően nyilvánosságra hozott, szexuális tartalmú, kompromittáló felvételeket az internethasználók minél szélesebb körben megismerjék”. Mivel azonban a közösségi oldalon szexuális tartalmú felvételek közzététele nem engedélyezett, a felvételeket először pornóoldalakon hozták nyilvánosságra, majd a weboldalak linkjét osztották meg a közösségi oldalon.

A vád szerint 2019. október 2. és 9. között naponta közzétett blogbejegyzésekben hozták nyilvánosságra “az ügy tárgyát képező kompromittáló fényképeket, videófelvételeket”.

Ibolya közölte: az ügyvéd kilenc ember arcképmását mint különleges személyes adatát és hat ember “nemi életre vonatkozó” különleges személyes adatát kezelte jogosulatlanul, amivel jelentős érdeksérelmet okozott, a társa pedig szándékosan segítséget nyújtott neki ebben. Az ügyvédet és társát kilencrendbeli, különleges személyes adattal visszaéléssel vádolják, amelyet a másodrendű vádlott bűnsegédként követett el. A főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – tárgyalás mellőzésével – a jogász vádlottra pénzbüntetést, többszörös visszaeső társára pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.

A Fővárosi Főügyészség augusztusban jelentette be, hogy azonosították az “ördög ügyvédjét”. Ezután Czeglédy Csaba ügyvéd, szombathelyi független önkormányzati képviselő – a Demokratikus Koalíció jelöltje az ellenzéki előválasztáson – a 24.hu portálnak elismerte, hogy őt gyanúsították meg, de kijelentette: nem ő áll Az ördög ügyvédje blog mögött.

The post Vádat emeltek az ördög ügyvédjeként ismert ügyben appeared first on .

Afganisztánt társadalmi-gazdasági összeomlás fenyegeti, ami veszélyt jelent az ott élőkre, a régióra és a nemzetközi biztonságra nézve egyaránt – írta vasárnapi közleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrel emlékeztetett arra, hogy a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta gazdasági helyzet rosszabbodott, az afgán bankrendszer szinte megbénult, az élelmiszerárak 50 százalékkal nőttek az infláció miatt, az ország egészségügyi rendszere a teljes leállás előtt áll.

“A helyzet egyre romlik, Afganisztán humanitárius katasztrófa előtt áll, ami tömeges migrációt indíthat el a szomszédos országokba. Ennek elkerülése érdekében, a táliboknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, ami lehetővé tenné a nemzetközi segítségnyújtást”- hangsúlyozta.

Borrell múlt heti katari látogatása során magas rangú tisztviselőkkel találkozott, akiknek az volt az egybehangzó véleményük, hogy tárgyalni kell a tálib vezetőkkel. Az EU-nak egyértelművé kell tenni számukra, hogy első feltételként biztosítaniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását a segítségnyújtás folytatásához – fogalmazott a főképviselő.

A tálibok hatalomátvétele óta az EU úgy döntött, hogy 57 millió euróról 200 millió euróra növeli az Afganisztánnak folyósított humanitárius segélyt, és tagállamainkkal együtt 677 millió eurót irányzott elő az afgán lakosság megsegítésére, ám leállította az országba irányuló fejlesztési forrásokat.

Borrell szerint Katarnak nyílt kapcsolatai vannak a tálibokkal, így hozzájárulhatnak egy új stratégia kidolgozásához, amely segíthet az EU-nak a tálibokkal történő kapcsolatfelvételt illetően. A főképviselő sürgette a dohai vezetést, hogy használja ki kapcsolatait a térségben, és “intse mérsékletre a tálib vetetőket” annak érdekében, hogy a humanitárius katasztrófa elkerülhető legyen.

The post Borrell: Afganisztánt társadalmi-gazdasági összeomlás fenyegeti appeared first on .

A kormány kérésének megfelelően bekapcsolódott hétfőn a brit haderő a közúti üzemanyagszállításba. A csaknem két hete kialakult, gyorsan országossá terebélyesedett nagy-britanniai üzemanyagellátási válság, amelyet elsősorban a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya okozott, a legtöbb országrészben már jelentősen enyhült.

A brit védelmi minisztérium hétfői ismertetése szerint a hadsereg és a királyi légierő kétszáz katonája segíti az üzemanyag eljuttatását a finomítóktól és a kikötői terminálokból a töltőállomásokra. A programba bekapcsolódó katonák a fegyveres erőknél is teherszállítmányozással foglalkoznak sofőrként vagy logisztikai szakértőként, de az elmúlt napokban intenzív továbbképzésben részesültek a polgári üzemanyagszállításhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekből.

A brit lakossági piac 65 százalékát ellátó független kiskereskedelmi üzemanyag-forgalmazók szakmai szervezete, a Petrol Retailers Association (PRA) hétfő délután közölte, hogy változatlanul Londonban és Délkelet-Angliában a legrosszabb az ellátási helyzet, más országrészekben viszont egyértelmű javulás észlelhető.

A PRA hétfői adatai szerint a szervezethez tartozó londoni és délkelet-angliai töltőállomások húsz százalékának tartályai még mindig üresek, és csak a kutak felénél kapható az üzemanyagok teljes választéka. Más országrészekben a benzinkutak 86 százalékánál már helyreállt a teljes körű üzemanyagkínálat.

Szeptember utolsó hetében országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárlási roham kezdődött, miután először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök krónikus hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.

Az ország jelentős térségeiben még a hétvégén is hosszú, esetenként kilométeres sorok kígyóztak a benzinkutaknál. Ez a legtöbb országrészben hétfőre megszűnt, de Londonban és környékén sok kútnál még hétfőn is tapasztalható volt sorban állás és hiány. A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, elsősorban azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.

A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak az új munkavállalási szabályok januári életbe lépése óta harmincezer külföldi kamionsofőr hagyta el az országot.

Rishi Sunak pénzügyminiszter ugyanakkor a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusának hétfői nyitónapján felszólalva kijelentette, hogy a Brexit az élelmiszerellátást is érintő jelenlegi fennakadások ellenére “Nagy-Britannia hosszú távú érdekeit szolgálja”. Sunak szerint ugyanis a kilépés az Európai Unióból “erősítheti a vállalkozási kultúrát”, és elősegítheti az ország alkalmazkodását “a modern világhoz”.

Előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva Boris Johnson miniszterelnök azt mondta: a brit közúti fuvarozóvállalatok évtizedekig nem fejlesztették a kamionos pihenőhelyeket, nem javították a munkakörülményeket és nem emelték a béreket, ehelyett jórészt a keleti EU-tagországokból érkező, “nagyon keményen dolgozó” munkavállalókra hagyatkoztak, akik ilyen feltételekkel is hajlandók voltak elvégezni ezt a munkát.

Johnson szerint ez az oka annak, hogy a kamionsofőri foglalkozás ezekkel bérekkel és ilyen munkakörülmények közepette jelenleg nem vonzó.

The post Katonák segítenek a nagy-britanniai üzemanyagellátási válság enyhítésében appeared first on .

Nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai északmacedón nagykövetség egyik alkalmazottját az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint ez válaszintézkedés volt arra, hogy Szkopje augusztusban hasonló lépést jelentett be az ottani orosz képviselet egyik munkatársa ellen. Az orosz minisztérium bekérette az északmacedón ideiglenes ügyvivőt, és átadta neki a kiutasításról szóló jegyzéket. Az orosz álláspont szerint az orosz diplomata nemkívánatos személlyé nyilvánítása alaptalan volt.

Olivera Csausevszka-Dimovszka északmacedón ügyvivő június 10-én is kézhez vett egy hasonló jegyzéket az orosz fővárosban. Akkor Moszkva egy Szkopje által májusban bejelentett kiutasításra reagált. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy Észak-Macedónia folytatja “konfrontatív” irányvonalát, nem törődve azzal, hogy az efféle lépések “kárt okoznak a kétoldalú kapcsolatoknak”.

Szkopje korábban nem bocsátkozott részletekbe a két orosz nagykövetségi alkalmazott kiutasításával kapcsolatban. Csak annyit közölt, hogy akkor jár el ilyen módon, ha egy diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel ellentétes dolgot tett.

The post Moszkva kiutasította az északmacedón követség egyik munkatársát appeared first on .

Helikopterek és harcászati repülők gyakorlatoznak három héten át a Dunántúlon, emiatt több település térségében is jelentős hanghatásra lehet számítani.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) a közleményében azt írta: október 4. és 22. között a Magyar Honvédség (MH) Pápa Bázisrepülőtér nemzetközi kiképzésnek ad otthont.

A harcászati oktató kiképzés során helikopterek és harcászati repülőgépek Pápa, Kenyeri repülőtér és Siófok-Kiliti repülőtér térsége felett, továbbá az MH Bakony Harckiképző Központ gyakorló- és lőtereinek területein alacsony magasságban, hajtanak végre feladatokat. Az érintett településeken hétköznapokon a nappali órákban jelentős hanghatásra kell számítani – hívták fel a figyelmet.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – fogalmazott a HM.

The post HM: helikopterek és harcászati repülők gyakorlatoznak a Dunántúlon appeared first on .

Idén már 48 ember vesztette életét lakástűzben, az elmúlt negyedévben hatan – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel hozzátette: idén 422 ember életét mentették meg, és 413-an szereztek kisebb-nagyobb sérüléseket, többségük füstmérgezés miatt.

A katasztrófavédelem összesítése szerint az év harmadik negyedévében kevesebb lakástűz volt, mint az elsőben és a másodikban. Az év első kilenc hónapjában 5176 otthonban csaptak fel lángok. Csaknem hetvenezer négyzetméternyi otthon égett le, akkora terület, mint az egyik legnagyobb budapesti pláza – jegyezte meg a szóvivő.

A legtöbb lakástűz Pest megyében és Budapesten volt, de sokszor hívták a tűzoltókat Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében is – tette hozzá.

Mukics kitért arra is, hogy idén 237 lakástűz után indítottak tűzvizsgálatot. Ennek eredményei alapján a leggyakrabban nyílt láng használata, dohányzás, elektromos meghibásodás vagy a fűtési rendszer hibái vezettek tűzhöz. 689 lakástűz a kéményben keletkezett, ami azt jelzi, hogy nem mindenki él az ingyenes kéményseprés lehetőségével.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy az 5176 tűzzel érintett otthon közül mindössze hétben volt füstérzékelő. Márpedig, ahol volt ilyen, még sérülés sem történt, és a tűz is sokkal kisebb volt – írta.

Szén-monoxid miatt idén szeptember végéig 697-szer riasztották a tűzoltókat. Ezek során 161-en szenvedtek valamilyen fokú mérgezést, 14-en pedig életüket vesztették a mérgező gáz miatt – olvasható a közleményben.

The post Idén már negyvennyolcan haltak meg lakástűzben appeared first on .

Először hajtott végre tesztindítást atom-tengeralattjáró az orosz Cirkon hiperszonikus manőverező robotrepülőgéppel – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az orosz haditengerészet Szeverodvinszk atomtengeralattjárója feltételezett tengeri cél ellen hajtott végre sikeres lövészetet a Barents-tengeren. A védelmi tárca a tesztelést sikeresnek minősítette.

A minisztérium hétfő délután a Cirkon “szárnyas rakéta” egy újabb, ezúttal 40 méteres vízmélységből történt tesztindításáról számolt be, ugyancsak a Szeverodvinszk tengeralattjáró fedélzetéről. A tárca szerint a feltételezett célt ezúttal is eltalálták és a második teszt is sikereres volt. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én és november 26-án, valamint idén július 19-én számoltak be az orosz fegyveres erők. A korábbi indítások az Admiral Gorskov fregatt fedélzetéről történtek.

Vlagyimir Putyin az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában megtartott beszédében elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődnek meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Interfax hírügynökség szerint az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein védelmezi Oroszország érdekeit. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

The post Erőfitogtatás: tengeralattjáróról tesztelték az orosz Cirkon hiperszonikus fegyvert appeared first on .

Vádat emelt a Szekszárdi Járási Ügyészség egy tolnai férfi ellen, aki gázriasztó pisztollyal fenyegette feleségét, és rálőtt egy az asszonyt védő férfira – közölte a Tolna Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a 37 éves férfi 2019. december közepén Bátaszéken kereste fel a nőt, aki az év nyarán két közös kiskorú gyermekükkel együtt elköltözött tőle. A vádlott az engedély nélkül tartott gázriasztó pisztollyal megfenyegette a feleségét, majd többször rálőtt a nőt befogadó család férfi tagjára, akivel dulakodásba is kezdett. A férfi könnyű sérülést szenvedett.

Az ügyészség azt írta, hogy a vádlott korábban rendszeresen bántalmazta a feleségét: megütötte, lábon rúgta, a haját tépte, karját, nyakát megszorította. Ennek a kiskorú gyermekek is szemtanúi voltak, ami veszélyeztette erkölcsi és érzelmi fejlődésüket. A férfi többször bántalmazta a felesége szüleit is, előállítása előtt pedig kábítószert fogyasztott.

Az ügyészség többek között felfegyverkezve elkövetett személyi szabadság megsértésével vádolja a férfit, és börtönbüntetés kiszabását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki fegyverrel fenyegette a feleségét appeared first on .

Véglegesen új tulajdonosa van a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak, amely a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cég.

A júliusban aláírt szerződés alapján szeptember 30-val az új tulajdonos a HSC Aerojet, amelyben nyolcvan százalékos részesedése van Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, míg húsz százalék a cseh Omnipol társaság kezében van – jelentette az E15 gazdasági napilap internetes hírportálja. A Vodochody repülőtér szintén a tranzakció része. A tulajdonosváltással távozott az Aero Vodochody éléről Dieter John, és a vállalat új vezérigazgatója Viktor Sotona lett, aki eddig a pardubicei ERA céget vezette.

“Az Aero továbbra is fejleszteni fogja vállalkozása mindhárom pillérét, amelyek közé tartozik és saját repülőgépek kifejlesztése és gyártása, a repülőgépek szervizelése és javítása, illetve az aerostructures nevű program. Mind a három pillér része marad kereskedelmi stratégiánknak” – nyilatkozott Viktor Sotona.

Az Aero Vodochody megszűnt a Penta Group tagja lenni. A Penta 2007-től, a cég privatizációjával birtokolta a cseh repülőgépgyárat – írja a hírportál.

The post Magyar tulajdonba került a cseh Aero Vodochody appeared first on .

Pristina és Belgrád főtárgyalója megegyezésre jutott a Koszovó északi részén a rendszámtáblák leszerelése miatt kialakult feszültség feloldásának módjáról, és megállapodtak egy olyan fenntartható megoldás kialakításáról, amely lehetővé teszi a szabad mozgást – közölte az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS).

Szerbia és Koszovó között azért alakult ki konfliktus, mert a koszovói hatóságok szeptember 20. óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon.

Az uniós közlemény szerint a szerb-koszovói párbeszédért felelős uniós különmegbízott, Miroslav Lajcák vezetésével zajlott megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy az érintett határátkelőhelyeken jelenleg kirendelt különleges rendőri egységeket kölcsönösen visszahívják, és október 2-án reggel nyolc órakor megkezdik az útlezárások felszámolását legkésőbb 16 órai határidővel. A KFOR békefenntartó misszió ezzel egyidejűleg ellenőrzése alá veszi a határátkelőket és körülbelül két hétig a biztonságos környezet védelme és a mozgás szabadsága biztosítására a helyszínen marad.

A felek továbbá ideiglenes megoldásként az EU által elősegített párbeszéd keretében elfogadott rendszámtáblákra vonatkozó matricarendszert alkalmazzák, amíg nem születik végleges megoldás – közölték.

Megállapodtak abban is, hogy az EU vezetésével szerb-koszovói munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy állandó és fenntartható megoldást találjon a rendszámtáblák ügyében az EU szabványai és gyakorlatai alapján. A munkacsoport első ülését október 21-én, Brüsszelben tartják.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében végezetül felszólította a feleket, hogy hajtsák végre az összes korábbi megállapodást a helyzet rendezése érdekében még az év vége előtt. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor. Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint hatvan állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.

The post Szerbia és Koszovó megegyezésre jutott a rendszámtáblák miatt kialakult feszültség ügyében appeared first on .

Tiltott hattárátlépés címén büntetőeljárást indított és körözést adott ki Roman Dobrohotov, a The Insider ellenzéki orosz hírportál főszerkesztője ellen az Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte Julija Kuznyecova, az újságíró jogi képviselője a sajtóval.

Az ügyvédnő szerint Dobrohotovot szeptember 23. óta körözik. Az FSZB házkutatást tartott a szülei, a felesége és a nővére lakásán, ahol komputereket foglalt le.

Dobrohotovnál júliusban már tartottak házkutatást. A moszkvai rendőrség szerint “ismeretlen személy ismeretlen helyről” legkésőbb 2020. november 20-án “dezinformációt” osztott meg Roman Dobrohotov felhasználó Twitter-profilján a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai MH-17-es járat miatti felelősséggel kapcsolatban.

A TASZSZ szerint az ügy összefüggésben áll azzal, hogy Dobrohotov azt állította: Max van de Werff holland újságíró, aki kétségbe vonta, hogy Oroszországot felelősség terheli az ügyben, együttműködik az orosz védelmi minisztérium (hírszerző) főcsoportfőnökségével (GU).

A hírügynökség a The Insider szerkesztőségére hivatkozva azt írta, hogy április 26-án ismeretlen személy ellen rágalmazás címén indult eljárás a The Insider és a Bellingcat nemzetközi tényfeltáró csapatnak a malajziai utasszállító tragédiájáról folytatott oknyomozása miatt. Az ügyben Dobrohotov tanúi minőségben szerepel.

A The Insider a Bellingcattel emellett közös kutatást végzett, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust tavaly augusztusban az orosz katonai hírszerzés emberei mérgezték meg. A Kreml elutasította a vádat, hogy felelős lett volna Navalnij kórházba kerüléséért, és azt állította, hogy a politikus szervezetében a külföldre szállítása előtt nem volt méreg.

A The Insidert az orosz igazságügyi minisztérium idén idegen ügynöknek minősítette, a Bellingcatet pedig Moszkva nyugati hírügynökségek fedőszerveként kezeli. A vádat a csoport elutasította.

Sajtóértesülések szerint Dobrohotov külföldön, az Eho Moszkvi szerint Ukrajnában tartózkodik.

The post Körözést adtak ki az orosz The Insider főszerkesztője ellen appeared first on .

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szaklaboratóriumainak vizsgálata szerint az egyik legveszélyesebb méreganyagot, a karbofuránt használták a turai mérgezéshez – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME szeptember közepén azt írta, hogy ismeretlen tettes csaknem 8000 hektáron, gyakorlatilag a Szent András Dombi Vadásztársaság teljes működési területén helyezett ki mérgezett csalétkeket.

Az áldozatok között nyolc védett állatfaj 93 egyede, 76 barna rétihéja, hét egerészölyv, három holló, két barna kánya, két erdei pityer, egy-egy hamvas rétihéja, rétisas és aranypettyes bábrabló bogár szerepel. Emellett mérgezés áldozata lett négy háziállat – két kutya és két macska -, valamint három vadászható faj tizenegy egyede – nyolc róka, két dolmányos varjú, egy szajkó – és hat, a maradványokból meg nem határozható állat.

Az MME legfrissebb közleménye szerint a Nébih az első minták patológiai és toxikológiai elemzése után arra jutott, hogy az egyik legveszélyesebb méreganyaggal, a karbofuránnal történt a szándékos mérgezés.

“Azonban a most kimutatott koncentrációk sokkolták a szakembereket, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 milligramm per kilogramm értéket meghaladó, és az egyes barna rétihéjákból kimutatott hatvan milligramm per kilogramm értéket megközelítő koncentrációk minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak” – hangsúlyozták.

A méreg “akár 158 ember halálához, 158 ezer barna rétihéja pusztulásához vagy a parlagi sas teljes világállományának megmérgezéséhez elegendő hatóanyag is lehetett azokban a csalétkekben, amelyeket természetvédők távolítottak el az elmúlt hetekben a turai vadászterületről” – részletezték.

A méregről azt közölték, hogy azt az egész Európai Unióban már 2008-ban betiltották. A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa különböző emlősfajoknál 3-19 milligramm per testtömeg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság augusztus végén azt közölte, hogy természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Gödöllői Rendőrkapitányság.

The post Karbofuránt használtak a turai mérgezéshez appeared first on .