Biztonságpiac

A lengyel jogállamiság “romlásáról” szóló plenáris vita keretében a biztos hangsúlyozta: a bizottság “lépéseket” tett a jogállamiság betartásának biztosítása érdekében Lengyelországban, egyebek között a lengyel bíróságok függetlenségének védelmét célzó eljárásokat indított. Kötelezettségszegési eljárás folyik amiatt is, hogy az országban “LMBTI-mentes övezeteket” vezettek be egyes helyi önkormányzatok.

Szkínász szerint az “LMBTI-mentes övezeteknek” nincs helyük az EU-ban, nem egyeztethetőek össze az európai társadalmi modellel.

A lengyel abortuszjogok korlátozásával kapcsolatban elmondta: az EU-ban minden nőnek joga van a magas szintű egészségügyi ellátáshoz, ez magában foglalja a reproduktív egészséget. Hozzátette, a brüsszeli testület kész arra, hogy az uniós szerződésekben beágyazott hatáskörét felhasználva biztosítsa az uniós jogszabályok integritását és sérthetetlenségét.

The post Uniós biztos: Lengyelországban szisztematikusan megsértik a jogállamiságot appeared first on .

A testület elítélte a szerinte jelenleg is zajló, nagyszabású orosz csapatösszevonást az ukrán határon: “a katonai művelet veszélyezteti az európai békét, stabilitást és biztonságot, és az a célja, hogy Oroszország Ukrajna kárára politikai engedményeket zsaroljon ki vele a Nyugattól” – emelték ki az EP tagjai.

A képviselők többsége szerint az uniós tagállamoknak mielőbb meg kell egyezniük a moszkvai vezetés elleni gazdasági és pénzügyi szankciókban, hogy eltántorítsák Oroszországot egy Ukrajna elleni esetleges katonai támadástól.

A büntetőintézkedéseknek ki kell terjedniük az esetleges támadás tervezésében részt vevő tiszti karra és főtisztekre, az orosz elnök közvetlen környezetére és az őt körülvevő oligarchákra és családjaikra. A szankcióknak továbbá magukban kell foglalniuk az Európai Unióba történő beutazás tilalmát, az érintettek EU-n belüli pénzeszközinek befagyasztását, illetve Oroszország kizárását a SWIFT pénzügyi rendszerből.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők azt kérték, hogy az Európai Unió tegyen “hiteles erőfeszítést” az orosz energiaimporttól való uniós függés csökkentésére, és energiaügyekben is mutasson nagyobb szolidaritást Ukrajnával.

Az EP Oroszországot és a kelet-ukrajnai, oroszok által támogatott szeparatistákat a tűzszüneti megállapodások betartására buzdítja. A képviselők felszólították Oroszországot, hogy konstruktív módon vegyen részt az úgynevezett normandiai négyek csoportban (Németország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország képviselői) és a háromoldalú összekötő csoportban (Ukrajna, Oroszország, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a Donyec-medencében zajló háború feloldásáról zajló párbeszédben, és hajtsa végre nemzetközi kötelezettségeit, különösen a minszki megállapodásokból és az ENSZ tengerjogi egyezményéből eredőeket.

The post EP: Moszkvának azonnal vissza kell vonnia Ukrajnát fenyegető csapatait appeared first on .

Mint mondta, a javasolt intézkedéseket a Litvánia, Lettország és Lengyelország határaira nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében alakította ki a bizottság, válaszként a fehérorosz rezsim hibrid jellegű támadására. Hangsúlyozta: Brüsszel december 1-jén tett javaslatot a migráció sürgősségi kezelésére vonatkozó eljárásra, amellyel az Európai Unió meghosszabbítja a menedékkérelmek benyújtásának határidejét, valamint egyszerűsíti és felgyorsítja az illegális migránsok visszatérését.

“Az EP-képviselők egy része azzal vádol minket, hogy mindenkit beengedünk, másik része pedig azzal, hogy megkönnyítjük a kitoloncolásokat, pedig testületünk csak a rendkívüli körülményekre kíván reagálni, az EU működéséről szóló szerződéssel összhangban” – mondta a biztos. “Ez egy kivételes eljárás, és semmilyen körülmények között nem tekinthető az új normának” – tette hozzá.

Szkínász reményét fejezte ki továbbá, hogy az Európai Tanács elfogadja az új európai migrációs és menekültügyi paktumot, segítve, hogy az EU a megfelelőbb választ adhasson az ilyen típusú helyzetekre.

The post Igazságtalanok az Európai Bizottságot ért kritikák a fehérorosz határhelyzettel kapcsolatban appeared first on .

“Berlin barátságtalan fellépése nem marad megfelelő válasz nélkül. A közeljövőben nyilatkozatot teszünk az ügyben” – írta a szóvivő.

Szerdán Berlinben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy 56 éves orosz férfit, aki 2019-ben a német fővárosban megölte az orosz sajtóban Zelimhan Hangosvili néven emlegetett, grúz állampolgárságú csecsem emigránst. A berlini bíróság egyetértett az ügyész állításával, miszerint a gyilkosságot orosz állami megrendelésre követték el.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke újságíróknak kijelentette, hogy a két orosz diplomatának a Hangosvili-üggyel kapcsolatban történt kiutasítása és a gyilkosság állami megrendelésével kapcsolatos vádak “megnehezítik majd Moszkva és Berlin kapcsolatát”. A képviselő szerint sem a bírósági ítélet, sem a diplomaták kiutasítása nem nevezhető igazságosnak. Szerinte az eljárás politikai indíttatású volt, a bizonyítékokban pedig nagy hiányosságok voltak, ami kétségessé teszi az ítélet objektivitását. Szluckij sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy “ezzel a lépéssel megkezdődik az interakció az új összetételű német kabinettel. Zaharovára utalva azt mondta, hogy Oroszország válasza megfelelő és szimmetrikus lesz”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az ítélethirdetés után közölte, hogy Németország “a jog és a szuverenitás megsértésének” tekinti a gyilkosságot, és bejelentette az orosz nagykövetség két alkalmazottjának kiutasítását.

The post Moszkva nem hagyja válasz nélkül berlini diplomatáinak kiutasítását appeared first on .

Pirger Csaba a két, egymástól független ügyről azt közölte: egy 56 éves balatonberényi és egy 47 éves zalaszántói férfi ellen született vádemelés, mindketten harminc százalékot kértek az ügyfeleik által “megspórolt” áramdíjból.

A balatonberényi villanyszerelő egy falubeli asszony kérésére a házának villanyóráját 2009 és 2018 között évente, a szokásos leolvasást megelőzően rendszeresen visszatekerte, hogy a ténylegesnél kevesebb fogyasztást mutasson. Az árammérőt ilyenkor leszerelte, lemásolta a rajta lévő hitelesítő pecsétet, majd a visszatekerés után a hamisított plombával szerelte vissza.

A nő csaknem tíz év alatt csaknem 50 ezer kilowattórával kevesebb fogyasztást, vagyis közel 1,9 millió forinttal kisebb összeget fizetett ki az áramszolgáltatónak, a vádlott pedig legalább 550 ezer forintot kapott ezért.

A férfi hasonlóképpen manipulálta éveken át egy keszthelyi ajándékbolt villanyóráját, amivel 1,5 millió forinttal károsította meg a szolgáltatót, egy balatonmáriafürdői söröző árammérőjét visszatekerve pedig több mint 900 ezer forintos kárt okozott, az összeg harmadát pedig a tulajdonosok neki fizették ki.

A zalaszántói villanyszerelő ugyanezzel a módszerrel a saját lakóházán kívül Keszthelyen, Hévízen, Balatongyörökön, Vonyarcvashegyen és Gyenesdiáson panziók és vendéglátóhelyek, valamint cukrászüzem, pékség, sőt három muzeális gyűjtemény villanyóráját is éveken át manipulálta. A tucatnyinál is több ingatlan esetében az áramszolgáltatónak okozott kár összesen meghaladja a húszmillió forintot, és mindezért együttesen mintegy hétmillió forintot kapott az érintett tulajdonosoktól.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség mindkét villanyszerelő ellen lopás és bélyeghamisítás miatt emelt vádat.

The post Jutalékért tekert vissza árammérőket két villanyszerelő appeared first on .

Benkő Tibor, a Határozott fellépés 2021 gyakorlaton azt mondta, az ország békéjéért, a magyar emberek biztonságáért a magyar kormány felel. A politikus hangsúlyozta, Európát körbevette a migrációs hullám, ez olyan veszélyeket rejt, amelyek, ha nem kezeljük megfelelően, tragédiát okozhatnak.

A honvédség – a Belügyminisztériummal egyeztetve – annyi katonát küld a határra, amennyire szükség van. Volt olyan időszak, amikor több ezer katonának kellett szolgálatot teljesítenie a határon és olyan is, amikor néhány száznak – közölte a miniszter. Kitért arra is, a magyar katonák azért vesznek részt külföldön békemissziós feladatban, hogy a gondokat ott oldják meg, ahol keletkeznek és ne engedjék be Magyarország területére.

Benkő a gyakorlat végén a résztvevő állományhoz szólva hangsúlyozta, a kormány azért dolgozik, hogy az elvégzett munkát elismerve a fegyveres erők tagjainak biztosítsa azokat a feltételeket, amelyekért megszolgáltak. Ezért növelik tíz százalékkal a fizetéseket januártól, és ezért kapnak hathavi illetménynek megfelelő pluszjuttatást. A gyakorlaton bemutatták a határon jellemző incidensek típusait és a fellépést ellenük, valamint a honvédség által használt technikai eszközöket.

Márkus Ferenc a Magyar Honvédség műveletvezető főnökség vezetője elmondta, az alföldi alkalmi kötelék keretében jelenleg ötszáz katona, kétszáz technikai eszközzel teljesít szolgálatot a déli határon. A rendőrséggel közösen végzett járőrtevékenységük mellett kiemelten fontos a felderítő munka.

A határ térségében könnyű helikopterek végeznek felderítő repüléseket. Ezeken csúcstechnikájú, többcélú kamerarendszer működik, amely infravörös felvételek készítésére is alkalmas, így éjszaka is használható és akár negyven kilométeres távolságból is képes a felderítésre. A Magyar Honvédség alkalmaz mobil radar-, videó- és hőkamerarendszert is. A radar 24 kilométeres távolságból képes követni a járművek és csoportok mozgását, a kamerával pedig nyolc-tíz kilométerről felismerhető egy emberi alak. Használnak drónokat is, amelyek élő videóképet biztosítanak kezelőiknek – tette hozzá.

A gyakorlaton elhangzott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a migrációs nyomás a déli határszakaszon: tavaly 29 836 határsértő ellen kellett intézkedni, idén eddig ez a szám már meghaladta a 62 ezret.

A létrás átjutási kísérlet a legelterjedtebb, de előfordul a kerítés megrongálása, alagutak ásása – ezekből idén 18-at fedeztek föl -, valamint a vízi átkelés is a Tiszán és a Maroson. Az időnként agresszíven fellépő csoportok farönkkel, kővel, mezőgazdasági terménnyel dobálják meg a katonákat – közölte Márkus.

A menekültek a határon gyakran szervezett csoportok juttatják át, melyek összehangolják tevékenységüket. Folyamatosan tesztelik a határ védelmét, a csoportok különböző helyszíneken egyszerre kísérlik meg a határ illegális átlépését, így megosztva a határt védő erőket – mondta.

A határnál állomásozó gyors reagálású szakaszok nagyobb, agresszíven fellépő csoportok támadása esetén tömegkezelési-feladatokat is ellátnak. Ez a békemisszióban Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában szolgáló katonák alapfeladatai közé tartozik – hangzott el a gyakorlaton.

Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, a gyakorlaton résztvevő katonák és rendőrök bizonyították, képesek az országot megvédeni, és ezzel együtt teljesíteni a Schengeni szerződés követelményeit. Az általuk elvégzett munkának köszönhetően a magyar emberek nyugodtan ünnepelhetnek karácsonykor és az év végén – jelentette ki. A politikus leszögezte: a magyar emberek többsége kinyilvánította, meg akarja védeni országát, békésen szeretne élni, gyermekeiknek azokat a hagyományokat átadva, melyeket szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek.

The post Benkő: a honvédség és a rendőrség kész és képes az ország biztonságát szolgálni appeared first on .

A két elnök Usakov szerint aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államoknak az ázsiai-csendes-óceáni térségben kialakult helyzet átrendezésére irányuló törekvései miatt. Putyin és Hszi kifogásolta, hogy Washington új szövetségeket hoz létre a régióban, így az amerikai-japán-ausztrál-indiai Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet (Quad) és az AUKUS-t.

A szeptemberben létrehozott AUKUS-paktum keretében Washington és London nukleáris meghajtású tengeralattjárók megépítéséhez szükséges technológiát szándékozik átadni Canberrában.

A két vezető fontosnak nevezte, hogy 2022 folyamán összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcsértekezletét. Hszi és Putyin “konfrontatívnak” és “kontraproduktívnak” minősítette az amerikai elnök által a minap megrendezett demokráciacsúcsot, amelyre Joe Biden egyikőjüket sem hívta meg.

Usakov szerint hamarosan összehívhatnak egy orosz-kínai-indiai csúcstalálkozót is.

Putyin tájékoztatta Hszit az amerikai elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásáról, amelyet összességében tartalmasnak és hasznosnak minősített. Közölte, hogy felhívta az amerikai államfő figyelmét az orosz nemzeti érdekeket fenyegető, növekvő veszélyekre, amelyek abból fakadnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO “következetesen Oroszország határai közelébe mozgatja katonai infrastruktúráját”.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni Oroszország biztonsága nemzetközi jogi garanciáiról, amelyek kizárnák az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését és a fenyegető fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokba, különösen Ukrajnába.

Putyin arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy az erre vonatkozó orosz elképzeléseket szerdán a moszkvai külügyminisztériumban hivatalosan átadták az Egyesült Államoknak. (Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter szerdán fogadta Karen Donfried amerikai külügyi helyettes államtitkárt.)

Usakov szerint Hszi támogatásáról biztosította Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét. A felek megállapodtak, hogy ebben a kérdésben folyamatos lesz a kapcsolattartás közöttük.

Az orosz tisztségviselő azt mondta, a két vezető méltatta, hogy a kapcsolatok példátlanul magas szintre jutottak és nagyon sikeresen fejlődnek. A kínai elnök megfogalmazása szerint Oroszország és Kína kapcsolatának erőssége és hatékonysága stratégiai jelentőségű, de meg is haladja ezt a státuszt.

A virtuális csúcson szó esett gazdasági kérdésekről, egyebek között arról, hogy létrehozzanak egy független operációs rendszert és hogy megnöveljék nemzeti fizetőeszközeik szerepét a kétoldalú kereskedelemben. Tapasztalatcserét folytattak a központi bankok digitális devizáinak kérdéséről is.

A felek kifejezték szándékukat, hogy a kétoldalú forgalmat évi 200 milliárd dollárra növeljék. Megvitatták a Szila Szibiri-2 (Szibéria Ereje-2) földgázvezeték megépítésének perspektíváit. Szó esett az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Egy övezet, egy út integrációs kezdeményezéseinek összekapcsolásáról, a Nagy Eurázsiai Partnerség kialakításáról.

A tárgyalófelek méltatták az infrastruktúra fejlesztését a két ország közötti határon, amelyet Putyin megfogalmazása szerint “az örök béke és a jószomszédság övezetévé” szándékoznak átalakítani.

Putyin és Hszi megállapodott az együttműködés megerősítéséről a Covid-19-világjárvány elleni küzdelemben. A két vezető megegyezett, hogy az orosz Szputnyik V és Szputnyik Light vakcinából évi több, mint 150 millió adagot fognak legyártani Kínában.

A videokonferencia mintegy másfél órán át, szinkrontolmácsolással zajlott. Usakov szerint a felek a “nagyon pozitív” eszmecsere során a kétoldalú és nemzetközi viszonyok összes lényeges kérdését megvitatták. Értékelése szerint “ez két kolléga, két barát, két nagy baráti állam vezetőjének beszélgetése volt”.

Usakov hangsúlyozta, hogy a Kreml különleges jelentőséget tulajdonít Putyin februárban, a téli olimpia alkalmából esedékes pekingi vizitjének. A két vezető 2019 óta nem találkozott személyesen.

A Hszinhua kínai hírügynökség szerint Hszi a tárgyalás során “felelősségteljes” nagy országként jellemezte Oroszországot és Kínát. Szorgalmazta, hogy Peking és Moszkva fokozza biztonsági erőfeszítéseit, miközben több állam igyekszik beavatkozni a kínai és az orosz belügyekbe.

A kínai külügyminisztérium arról adott ki tájékoztatást, hogy Hszi kifejezte országa készségét arra, hogy fokozza együttműködését a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival a régió biztonságának növelése érdekében.

A kínai elnök Peking szerint azt is hangsúlyozta, hogy a két országnak szembe kell szállnia a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai belügyeibe történő külső beavatkozásnak. Hszi szorgalmazta a kétoldalú együttműködés felfuttatását a vakcina-, gyógyszer- és tesztrendszergyártás, valamint -fejlesztés területén. Ugyanezt javasolta a megújuló és a nukleáris energia területén is.

The post Kreml: Putyin és Hszi retteg az AUKUS szövetségtől appeared first on .

A politikus lánya a díj átvételekor tartott beszédében nemtetszését fejezte ki “azokkal szemben akik pragmatikus úton közelítik meg a kapcsolatokat Oroszországgal”.

“Csak vissza kell tekinteni a történelemre és láthatjuk, hogy a zsarnokokkal nem lehetséges együttműködni. Nem elég kemény, elítélő nyilatkozatokat tenni, és utána mintha mi sem történt volna, folytatni a párbeszédet – hangsúlyozta Navalnaja. Hozzátette: Vlagyimir Putyin rájött, hogy népszerűsége növelése érdekében akár háborút is kirobbanthat, és ezt az is segíti, hogy szerinte a nemzetközi közösség már több éve “flörtöl” a moszkvai vezetéssel.

A politikus lánya elmarasztalóan nyilatkozott azokról az európai politikusokról is “akik arra vágynak, hogy munkát kapjanak Putyin állami vállalatainak igazgatótanácsában, vagy az orosz oligarchák jachtjain hajókázzanak”.

David Sassoli, az Európai Parlament olasz elnöke a díjátadó beszédében Navalnij, és minden jogtalanul fogva tartott Szaharov-díjas szabadon bocsátására szólított fel.

“Egy olyan világban, ahol tekintélyelvű rezsimek és populista erők támadják az emberi jogokat és veszélyeztetik az alapvető szabadságjogokat, Szaharov-díjasaink példát mutatnak arra, mit jelent az e jogokért folytatott küzdelem” -jelentette ki Sassoli.

A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább negyven képviselő ajánlhat jelöltet. A díj mellé ötvenezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.

Navalnij az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és kormánya politikájának bírálójaként vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során, feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után, az idén januárban visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig egy mondvacsinált gazdasági bűncselekmény miatt rá kiszabott két és fél év börtönbüntetés letöltésére ítélték. Júniusban az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

The post Navalnij lánya vette át apja nevében az EP Szaharov-díját appeared first on .

Sulyok Tamás az államfő, a miniszterelnök és a házelnök közreműködését kérte abban, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Ab-nak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

A Legfőbb Ügyészség a közleményében azt írta: Polt Péter legfőbb ügyész és az ügyészség “megvédi az alkotmányos rendet, a polgárok jogait és biztonságát”. Hozzátették: “a jogállam védelme során e tevékenységét az Alkotmánybírósággal és más alkotmányos szervekkel együttműködve végzi”.

Sulyok kedden írt nyílt levélben reagált “az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba”. Az elnök szerint az egyes pártok által megfogalmazott “és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek” a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.

Az Alkotmánybíróság mindegyik hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol – jelezte levelében az Ab elnöke – , “de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani” – írta.

The post A Legfőbb Ügyészség teljesíti törvényi kötelezettségeit appeared first on .

Annalena Baerbock közleményében rámutatott: a berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a 2019-ben történt bűncselekmény orosz “állami megrendelésre elkövetett gyilkosság” volt.

Ezért megbeszélésre a minisztériumba kérették Oroszország berlini nagykövetét, és tájékoztatták arról, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították a külképviselet diplomáciai személyzetének két tagját – közölte a miniszter. A 2019 augusztusában elkövetett gyilkosság áldozata egy csecsen emigráns. Az ítélet szerint az elkövető a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfi “szó szerint fényes nappal, több lövéssel kivégzett egy embert” – emelte ki az ügyből Baerbock. A német diplomácia vezetője ismertette, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy Németország “nyílt és őszinte eszmecserét” kíván folytatni Oroszországgal, méghozzá “mindkettőnk érdekében”.

A párbeszédnek “a nemzetközi jog és a kölcsönös tisztelet alapján kell történnie”, és “teljesen világos”, hogy az olyan esetek, mint a berlini gyilkosság, “jelentősen megterhelik” ezt a kapcsolatot – fejtette ki a német külügyminiszter. Hozzátette: a szövetségi kormány mindent megtesz azért, hogy gondoskodjon “az ország biztonságáról és a jogrendszerünk tiszteletben tartásáról”.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított negyvenéves áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült.

Az 56 éves elkövető hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte egy parkban Berlin Moabit nevű városrészben. A gyilkosság helyszínének közelében fogták el. A nyomozás és a per során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

The post Keményen kezd a német külügyminiszter appeared first on .

A berlini ítélőtábla (Kammergericht) az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség álláspontját elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a negyvenéves áldozatával hangtompítós fegyverrel végző gyilkos a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat tisztje, és a bűncselekményt ebben a minőségében követte el.

A 2019. augusztus 23-án elkövetett gyilkosságot a tettes “Berlinben állomásoztatott segítői aprólékosan előkészítették” – fejtette ki Olas Arnoldi, a bírói tanács vezetője az ítélethirdetésen.

Az 56 éves orosz elkövető kerékpáron közelítette meg áldozatát, és hátulról, közvetlen közelről, kétszer fejbe lőtte. A Moabit nevű városrész egyik parkjában elkövetett gyilkosság után a közelben futó Spree folyó partján bokrok közé rejtőzve átöltözött, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd egy elektromos rollerrel megpróbálta elhagyni a környéket, de a rendőrség feltartóztatta.

Az eljárás során végig tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

A személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján csak Tornike K. néven azonosított áldozat csecsen nemzetiségű és georgiai állampolgárságú volt. Az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben Georgiába, 2016-ban pedig Németországba menekült

Menedékjogi kérelmét elutasították, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás a haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszlamistaként sorolták be. Két év múlva ezt a minősítést megváltoztatták, a csecsen emigránst a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatba hozható, úgynevezett releváns személyek közé sorolták át.

Tornike K. olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak. Akkor is éppen imára ment, amikor meggyilkolták.

The post Német bíróság: orosz állami szervek megbízásából öltek meg egy csecsen emigránst Berlinben appeared first on .

Nagyné Günther Ágnes közölte, a táblabíróság emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottat.

A vádlott 2016 nyarán úgy próbálta megleckéztetni a szülei sérelmére elkövetett lopás miatt a sértettet, hogy tanyájának udvarán éjszaka megvárta a hazatérő férfit, leütötte, majd felakasztotta, a történteket pedig úgy állította be, mintha a férfi öngyilkosságot követett volna el. Miután úgy vélte, hogy áldozata életét vesztette, elhagyta a helyszínt.

A sértett életét az mentette meg, hogy élettársa megtalálta, majd az időközben értesített mentősök újraélesztették. A férfi maradandó, hangszálbénulással járó sérüléseket és agyi oxigénhiányos károsodást szenvedett.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a vádlott bűnösségét kimondó, rá nyolcéves büntetést kiszabó ítélete nem emelkedett jogerőre, mert a férfi és védője fellebbezést jelentett be ellene. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezt az álláspontját a táblabíróság is osztotta, és helybenhagyta a törvényszék ítéletét – közölte a szóvivő.

The post Jogerősen nyolc évre ítéltek egy férfit, aki felakasztotta ismerősét appeared first on .

A cseh kormány a múlt héten hagyta jóvá azt a javaslatot, hogy 150 katonát küldjön Lengyelországba a lengyel-fehérorosz határvédelem megerősítésére. A képviselőház a keddi ülésre tűzte napirendre a témát, de tekintettel az új helyzetre, az egész folyamatot most leállítják. A hatályos szabályok szerint cseh katonák külföldi kiküldéséhez mindig parlamenti jóváhagyás szükséges.

A cseh katonák – Andrej Babis ügyvezető kormányfő korábbi nyilatkozata szerint – karácsonytól három hónapig segítették volna a lengyel katonák határvédelmi munkáját, de a menekültekkel közvetlenül összefüggő feladatokba nem kapcsolódtak volna be.

“A cseh katonák tervezett lengyelországi kiküldésére egyelőre nincs szükség, mert a helyzet a lengyel-fehérorosz határon stabilizálódott” — idézte Metnart a tárca szóvivője, Jakub Fajnor.

A lengyel miniszter – mondta a szóvivő – köszönetet mondott Csehországnak a felajánlott segítségért, amely szerinte akkor lesz újra időszerű, ha esetleg megint romlana a helyzet a lengyel-fehérorosz határon. A csehek szerint a lengyelek hasonló értelemben tájékoztatták Magyarországot is, amely szintén segítséget ajánlott fel Varsónak a határvédelem megerősítésére.

Cseh katonák Lengyelországba küldését Milos Zeman államfő javasolta néhány hete. A lengyel kormány a cseh ajánlatot tíz napja fogadta el.

A lengyel-fehérorosz határon tavasszal alakult ki feszültség, amikor menekültek nagy csoportjai próbálkoztak illegálisan átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. A feszültség az ősszel tovább fokozódott.

The post Lengyel menekültválság: Csehország egyelőre nem küld katonákat Lengyelországba appeared first on .

Ezek a rendszerek egy okosház elengedhetetlen részeit képzik, és bizony nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kialakítsák a mai modern enteriőrtrendeket is.

Az már nem meglepő hogy a slim tévék korszakával együtt megjelentek a keskenyebb tévétartó asztalok, hiszen többé már nem volt szükség széles tartóállványokra. Viszont azt kevesen tudják, hogy a LED korszak beköszöntével teljesen megváltoztak, kiterjedtek és kreatívabbá váltak a térvilágítási trendek. A LED nagy előnye, hogy nem termel hőt. Nem kellett többé azon aggódni, hogy kigyullad, megsérül vagy megolvad bármi is a közelében. Továbbá rendkívül sokáig nem ég ki. Pont ezért adottá vált a LED fényforrások – például a LED szalagok – beépíthetősége akár a falba, akár a fali és térelválasztó gipszkarton-dekorációk mögé, mint hangulatvilágítás. Ez pedig alapjaiban változtatta meg a modern lakberendezés részleteit.

A LED szalagok nagy előnye, hogy az esztétikumán kívül biztonságos és nagyon sokáig csere nélkül működik. Hosszuk általában változó és van olyan típus, ami mobiltelefonnal irányítható: változtatható a színe, a fényereje és a LED-ek világításának típusa is. Ezen tulajdonságok miatt beépíthetővé és bárhová felrakhatóvá vált. Könnyen felszerelhető a fürdőszobába, a nappaliba, mint faldekor, vagy éppen a bútorok alá, mint futurisztikus megvilágítás. Tényleg sokrétű a felhasználása. Megjelenésével a beépített szekrények és tárolók, na meg a dekorok valóban látványos és az otthon stílusához illő hangulatvilágítást kaphatnak. Aki szereti a modern dizájnt, annak érdemes kísérletezni a LED szalagvilágítások különféle felhasználásával. A megfelelő hangulatfény nagyon sokat tud dobni egy ház belső terein. A LED szalag szó szerint más megvilágításba képes helyezni a teret, és épp ezért lett hatással a lakberendezési trendekre is.

The post A LED-ek korszaka, avagy hipermodern lakberendezési trendek a világításban appeared first on .

Az államfő kiemelte: a presztízst nem adják ingyen, csak komoly, odaadó, verejtékes munkáért cserébe, ám az elismerést nemcsak történelmi léptékű hősiességgel, vérrel megpecsételt áldozattal lehet kivívni, hiszen legalább ennyire fontos mások személyes tapasztalata is.

Presztízsünket, megítélésünket a magyar tárgyalókészség, a magyar munkabírás, szaktudás, szavahihetőség, a magyar találékonyság, bajtársiasság, kötelességtudat, helytállás és a szövetségesi hűség alapvetően befolyásolja – emelte ki az alakulat kedd déli állománygyűlésén mondott beszédében Áder János.

Hozzátette: óriási a jelentősége annak, hogy a magyar katonák szerte a világban ma is magas színvonalon teljesítik azokat a feladatokat, amelyek szövetségesi helyzetünkből adódóan országunkra hárulnak, tegyék dolgukat akár NATO-misszióban, akár ENSZ-mandátum alapján, uniós vagy nemzeti alárendeltségben dolgozva.

Amikor a magyar katonák különféle nemzetközi alakulatokban hidat, iskolát építenek, felderítenek, szállítanak, békét védenek, konfliktusokat előznek meg, oktatnak és kiképeznek, mentorálnak, valójában mindig, mindenhol presztízst építenek – hangsúlyozta az államfő.

Áder azt mondta, hogy minden jelenlét befolyásolja a megítélésünket, “és igen, nyugodtan használhatunk nagy szavakat: a történelmünket. Akár azonnal, akár hosszú távon” – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök kiváló példaként említette erre a bosznia-hercegovinai Althea-missziót, amely évről évre alkalmazkodik az időszerű, mondhatni történelmi elvárásokhoz, ahogy változik a térség helyzete, nő vagy csökken az etnikai feszültség, netán súlyosbodik a migrációs nyomás.

A közelgő karácsonyról, újévről szólva az államfő megemlítette: a világ a békét ünnepli, vagy a vágyott békéért, az egészségért, a világjárvány megszűnéséért imádkozik.

Áder szerint naponta látjuk, hogy sem a béke biztosítása, sem a járvány elleni sikeres küzdelem nem létezhet a katonák hivatása, szolgálata nélkül. Felidézte: hiába volt fontos a járvány miatt a távolságtartás, az egész világ iszonyúan szenvedett tőle, ám ahogy az emberek a maguk módján igyekeztek áthidalni a távolságot, újszerű csatornákon keresztül, szokatlan módon tartják egymásban a lelket, egymással a kapcsolatot.

Akiben van kellő empátia, most átérezhette azoknak a gondjait, akiknek a hivatásukból adódóan az ilyen távolságokkal folyamatosan együtt kell élniük – jegyezte meg a köztársasági elnök, hangsúlyozva, egy katonai misszióban az év vége felé a szokásos nehézségek mellett még erősebb lelki tehertétel az otthoniak hiánya.

Áder azt kívánta a katonáknak, hogy a családjuktól, a szeretteiktől való kényszerű távollétben is, a lehetőségekhez mérten szép legyen az ünnepük.

Gerőfi Szilárd dandártábornok, az EUFOR törzsfőnöke elmondta, hogy az államfői látogatás megmutatja, mennyire fontos Magyarország számára a balkáni katonai szerepvállalás. A térség stabilitása hazánk biztonságának egyik kulcsa, majd arról beszélt, hogy a békét és a stabiltást csak az együttműködésre és a kölcsönös előnyökre lehet alapozni. Mint mondta, 168 katonájával a magyar a második legnagyobb létszámú misszió Boszniában, majd jelezte, az egység mindent meg fog tenni Bosznia-Hercegovina békéjéért és stabilitásáért.

Egynapos hivatalos látogatása során a délelőtti órákban az államfő felkereste az EUFOR és a NATO szarajevói parancsnokságát. Délután a köztársasági elnök megbeszélést folytat a Bosznia-Hercegovinai Államelnökség tagjaival.

A balkáni országba tett látogatásra elkísérte az államfőt Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is.

The post Áder: elismeréssel és köszönettel tartozunk a Boszniában szolgáló magyar katonáknak appeared first on .

Peszkov szerint a “rendkívül fontos” virtuális csúcstalálkozó várhatóan hosszúra nyúlik majd, napirendje nagyon széles körű lesz. Mint mondta, a két vezető eszmecseréjének témája lesz a nemzetközi, különösen az európai kontinensen kialakult helyzet, amely “most nagyon-nagyon feszült, és amely természetesen megköveteli a szövetségesek, a Moszkva és Peking közötti eszmecserét”. Megvitatandónak nevezte azt a szerinte “nagyon agresszív retorikát”, amelyet Oroszország mind a NATO, mind az Egyesült Államok részéről tapasztal.

Elmondta, hogy a megbeszélések a tervek szerint a kétoldalú kapcsolatok teljes skáláját érintik, az energetikai és csúcstechnológiai együttműködéstől a közös beruházásokig és kereskedelemig. Szóba kerülnek majd regionális kérdések is.

Peszkov azt ígérte, hogy a tárgyalásokról Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója fogja tájékoztatni a sajtót. A szóvivő azt mondta, hogy ellentétben Putyin és Joe Biden amerikai elnök december 7-én tartott videós csúcstalálkozójával, az orosz-kínai elnöki megbeszélés kezdete, beleértve a felek megnyitó beszédét, a média számára is nyilvános lesz.

The post Kreml: az orosz és kínai elnök megbeszélésén téma lesz a NATO “nagyon agresszív retorikája” appeared first on .

Annalena Baerbock stockholmi látogatása előtt tett nyilatkozatában a tárca közleménye szerint kiemelte: az egész nemzetközi közösség közös felelőssége, hogy soha többé ne használjanak atomfegyvereket.

Baerbock kijelentette: az utóbbi években a leszerelés folyamata megakadt, és a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött orosz-amerikai INF-egyezmény, valamint a katonai létesítmények felett megfigyelő repüléseket engedélyező Nyitott Égbolt szerződés ellehetetlenülésével “a fegyverzetellenőrzési struktúra fontos elemei összeomlottak”.

Ezen változtatni kell, “a nukleáris leszerelésnek sürgősen új lendületre van szüksége”, és a napokban hivatalba lépett német szövetségi kormány elhatározta, hogy vezető szerepet vállal ebben – fejtette ki az atomfegyvereket és a nukleáris energia használatát 1980-as alapítása óta ellenző Zöldek politikusa.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi megállapodás, az 1970-ben hatályba lépett Atomsorompó-szerződés januárban New Yorkban kezdődő felülvizsgálati konferenciáján “konkrét megállapodásokat szeretnénk elérni”, amelyek révén a szerződés “gyakorlati érvényességre” tesz szert – mondta a német diplomácia vezetője.

Annalena Baerbock a svéd fővárosban részt vett az atomhatalmak arzenáljának leszerelését szolgáló úgynevezett stockholmi kezdeményezés miniszteri tanácskozásán, amelyet svéd kollégájával, Ann Lindével vezetett. A 2019-ben elindított kezdeményezés – amelyhez Svédország és Németország mellett még 14 állam, köztük Kanada, Japán és Spanyolország csatlakozott – a berlini vezetés szerint befolyásos tagjai révén nagyban hozzájárulhat a New York-i konferencia sikeréhez.

“Nem engedhetünk meg magunknak egy újabb felülvizsgálati konferenciát kézzelfogható eredmények nélkül” – idézték a tárca közleményében Annalena Baerbockot, aki kiemelte: a stockholmi kezdeményezés már ki is dolgozott javaslatokat arról, hogy miként lehet a leszerelés előmozdításával fokozatosan biztonságosabbá tenni a világot, a következő időszakban pedig arra összpontosítanak majd, hogy “végig is menjünk ezen az úton”.

Német hírportálok beszámolói szerint a külügyminiszter Stockholmban, a tanácskozás után tartott tájékoztatón arról is szólt, hogy a nukleáris leszerelésért folytatott küzdelem összefér azzal, hogy Németország a NATO tagjaként betartja az úgynevezett nukleáris részvétel elvét.

Mint mondta, a külpolitikai kérdéseket soha nem szabad “feketén-fehéren, vagy-vagy alapon” vizsgálni. Hangsúlyozta, hogy hazája soha nem volt, és soha nem is lesz atomhatalom, célja pedig a nukleáris fegyverek nélküli világ. A nukleáris részvétel elve azt jelenti, hogy a NATO elrettentő erejének fokozása érdekében az atomfegyverek használatába be kell vonni az észak-atlanti szövetség olyan tagországait is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé.

Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok haderejének Németországban telepített atomtölteteit ugyan amerikai katonák élesítenék, de a német légierő (Luftwaffe) Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba. Az Egyesült Államok a nem hivatalos adatok szerint húsz atomtöltetet telepített a Luftwaffe egyik támaszpontján, a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben.

The post Német külügyminiszter: új lendületet kell adni a nukleáris leszerelésnek appeared first on .

Stoltenberg a norvég NTB hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy pályázatát a norvég pénzügyminisztérium novemberi megkeresése nyomán nyújtotta be. A norvég jegybank megerősítette, hogy Stoltenberg jelentkezett a posztra. A norvég kormány keddi tájékoztatása szerint 22-ten adtak be pályázatot a jegybank kormányzói tisztségére.

A norvég jegybank jelenlegi vezetője, Oystein Olsen 2022 elején vonul nyugdíjba, miután 2011. január 1-je óta két cikluson keresztül töltötte be ezt a pozíciót. Az új norvég jegybanki vezető megbízatása hat évre szól.

Stoltenberg, az idén 62 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1-je óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbítottak. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.

Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2005 és 2013 között, majd 2002 és 2014 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

The post A NATO-főtitkár bankárként folytatná appeared first on .

A török diplomácia irányítója a költségvetési vita keretében tartott parlamenti beszédében elmondta, hogy Azerbajdzsánnal is egyeztettek a lépésről, valamint aláhúzta, hogy a török-örmény rendezési folyamatot ugyancsak összehangolják Bakuval.

Felszólalásában Cavusoglu jelezte azt is, hogy charterjáratok indulnak majd Isztambul és Jereván között. Törökország és Örményország viszonya – történelmi okoknál fogva – évtizedek óta feszült, 1990 óta még a közös szárazföldi határ is le van zárva.

Ankara és Jereván 2009-ben ugyan békemegállapodást írt alá a kapcsolatok helyreállításáról, valamint a határ megnyitásáról, de az egyezményt soha nem ratifikálták.

Törökország Azerbajdzsán eltökélt támogatója, a két, túlnyomó többségében muszlim országot szoros történelmi, etnikai, nyelvi és kulturális kötelékek fűzik egymáshoz. Ankara a tavaly őszi hegyi-karabahi fegyveres konfliktusban is Bakut támogatta az általa is megszállónak tekintett Jereván ellenében.

The post Cavusoglu: Törökország és Örményország különmegbízottakat nevez ki a kapcsolatok normalizálására appeared first on .

Benkő Tibor hangsúlyozta: egy békemisszió ellátása mindig kihívásokkal teli feladat, amely olykor kockázatokkal, megpróbáltatásokkal is jár. Példaként említette: ebben az időszakban, karácsony közeledtével a katonák számára megpróbáltatást jelent az is, hogy szeretteiktől távol vannak.

A miniszter, valamint Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Bencze József koszovói magyar nagykövet két táborban is meglátogatta a magyar katonákat. Mindkét helyen állománygyűlésen szóltak a katonákhoz és ajándékokat is átadtak nekik. Papp László debreceni polgármester csapatzászlószalagot adományozott a magyar kontingensnek.

A miniszter az állománygyűléseken arról beszélt: ebben az időszakban, karácsonyra készülődve kiemelten kell megköszönni áldozatos munkájukat, hogy nem csak Magyarország és a magyar emberek, hanem más ország és polgárainak biztonságát is szolgálják. “Magyarország büszke lehet katonáira” – jelentette ki.

Kiemelte: Magyarország számára elsődleges fontosságú a Nyugat-Balkán békéjének és biztonságának fenntartása. A koszovói NATO-misszióban szolgáló katonáktól azt kérte: a továbbiakban is felelősségteljesen végezzék munkájukat és legyenek büszkék arra, hogy milyen küldetésben vesznek részt.

Benkő hangsúlyozta: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség odafigyel a katonákra, s azon dolgoznak, hogy munkájukat kellő mértékben el ismerjék. Ezt jelzi többek között az is, hogy január elsejétől további tíz százalékkal emelkedik a katonák illetménye.

A miniszter köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy a koronavírus elleni védekezés során is példamutatóan dolgoztak, továbbá, hogy az oltás felvételével is védik saját magukat, szeretteiket, közösségeiket. Ennek kapcsán Benkő azt is elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség állományát együttesen tekintve 96 százalékos az átoltottság.

A sajtónak nyilatkozva a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a balkáni térség békéje napjainkban is törékeny, példaként említette a szeptemberben Koszovó és Szerbia között történteket, amikor egy rendszámtábla-változtatás okozott feszültséget. Ráadásul a Nyugat-Balkán helyzete az illegális migráció szempontjából is fontos – jegyezte meg.

Elmondta, katonaként maga is megtapasztalta, milyen, amikor heteken, hónapokon keresztül kell távol lenni a családtól. A katonák hadra foghatósága érdekében lelki állapotukkal is törődni kell – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ezért is fontos a mostani karácsonyi látogatásuk, s hogy hazai ízeket tartalmazó ajándékokkal segítsenek hangulatukon.

Benkő Tibor a Koszovóban és a világ más pontjain szolgáló katonáknak is üzenve köszönetét és elismerését fejezte ki. Egyúttal a pandémiás helyzetre tekintettel mindenkinek egészséget, áldott karácsony és sikerekben “katonaszerencsében gazdag” új évet kívánt.

Ruszin-Szendi, a Magyar Honvédség parancsnoka az állománygyűléseken felidézte, hogy a magyar katonák évtizedek óta teljesítenek külföldön is szolgálatot. A mostani koszovói misszió viszont kiemelten fontos, mert – első alkalommal – magyar parancsnok, Kajári Ferenc vezeti a KFOR-parancsnokságot.

Ez egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a szövetség, a helyiek és az egész világ láthassa a Magyar Honvédséget – értékelt a parancsnok, aki a katonák segítségét is kérte, hogy Magyarország tényleg a térség meghatározó, ütőképes hadereje legyen, hiszen annak “bázisai” a magyar katonák.

Debrecen polgármestere felidézte, júliusban ő is részt vett a kibocsátóünnepségen, amikor a debreceni Bocskai István Lövészdandár Koszovóba induló katonáit búcsúztatták. Elmondta, hogy a most Koszovóban meghallgatott tájékoztatók alapján Debrecen városa büszke lehet katonáira.

A politikus örömét fejezte ki amiatt, hogy napjainkban Magyarországon olyan kormányzati politika folyik, amely a katonák megbecsülését és a haderő fejlesztését egyaránt kiemelten kezeli. “Magyarország nem feledkezik meg katonáiról” – fogalmazott.

A közmédiának az egyik táborban Simon Ildikó is nyilatkozott, aki a KFOR-parancsnokságon van beosztásban. Elmondta, idén – immár második alkalommal – családjától távol tölti a karácsonyt. Azt is elmondta, hogy gyermekének indulás előtt elrejtett otthon egy ajándékot és majd csak december 24-én árulja el neki az interneten keresztül, hogy hol találja meg. Simon azt is elmondta: a parancsnokok mindig segítik az állományt, hogy családjaiktól távol is szép legyen a karácsonyuk.

A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő. A koszovói missziónak most először van magyar parancsnoka. Kajári a KFOR állományát adó huszonhét ország (19 NATO-tag és 8 partnerország) katonájának a parancsnoka. Az állomány jelenleg mintegy 3500 emberből áll, ennyien vannak a műveleti területen. A hadszíntéren lévők számát tekintve Magyarországé a harmadik legnagyobb csapat.

The post Benkő: a katonák Koszovóban is segítik, hogy biztonságban teljen a karácsony appeared first on .