Biztonságpiac

“Átadtunk orosz kollégáinknak egy dokumentumot a két ország közötti stratégiai együttműködésről, amely legalább húsz évre meghatározhatja a kilátásokat” – mondta Raiszi. Úgy vélekedett, hogy ennek hatására megsokszorozódhat a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés nagysága, amely szerinte jelenleg “nem vált ki megelégedést”.

Nagyon jónak nevezte a kétoldalú terrorellenes együttműködés tapasztalatait. Mint mondta, a kooperációt tovább lehet fejlesztése a gazdaság, a politika, a kultúra, a tudomány, a technológia, a védelmi és biztonsági politika, valamint az űrkutatás területén.

Köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet Irán Oroszországtól kap a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyeréséért.

Putyin vendégét üdvözölve nagyon fontosnak nevezte, hogy megismerje Raiszi álláspontját az iráni atomprogram ügyében elfogadott közös átfogó cselekvési tervről. A multilaterális együttműködésről szólva aktívnak nevezte a megfigyelői státusban lévő Irán tevékenységét a Sanghaji Együttműködési Szervezetben. Megemlítette, hogy folyamatban van a szabadkereskedelmi övezet kialakítása Teherán és az Eurázsiai Gazdasági Unió között.

Putyin kitért rá, hogy a szíriai hatóságok jelentős támogatást kaptak Oroszországtól és Irántól a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Méltatta, hogy a két ország közötti áruforgalom 2020-ban hat, tavaly 38 százalékkal bővült a Covid-19-járvány ellenére is.

A két elnök tárgyalásait a Kreml Katalin-termében tartják, ahol Putyin általában a külföldi vendégeit fogadja. A járvány miatt a tárgyalások kezdetén Putyin és Raiszi több méterre ült egymástól, egy hosszú ovális asztal két oldalán, amelynél rajtuk kívül csak a két tolmács kapott helyet.

The post Az iráni elnök hosszú távú stratégiai együttműködést javasolt Putyinnak appeared first on .

A bíróság az ügyben a vádlott távollétében hozott elsőfokú határozatot, amelyben a jelenleg Izraelben, kiadatási őrizetben lévő 32 éves férfit több emberen elkövetett emberölésben találta bűnösnek, és rendelkezett arról, hogy az elkövető legkorábban negyven év után bocsátható feltételes szabadságra, valamint köteles ötmillió forint bűnügyi költséget megfizetni.

A gyilkos 2018-ban Németországban ismerkedett meg az ott tanuló 21 éves magyar nővel. Kapcsolatuk komolyra fordult, a vádlott a párját a családjának is bemutatta Izraelben, a férfi többször tartózkodott szerelme és a nő édesanyjának kaposvári albérletében is. A nő anyja ugyanakkor nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, mert a férfi féltékeny volt, el akarta érni, hogy barátnője a felügyelete nélkül ne találkozzon más férfiakkal.

A vádlott agresszív, számon kérő viselkedése miatt a lány 2018 októberében szakított vele, de hamar kibékültek, a férfi néhány nappal később, október 21-én a sértetteknél tölthette az éjszakát. Hajnalban átment párja édesanyjának szobájába, egy puha anyaggal befogta az alvó asszony száját és az orrát, amitől néhány percen belül megfulladt. Ezután hasonló módon a barátnőjével is végzett.

Cselekménye leplezésére a vádlott tüzet okozott a lakásban. A tűz elől az erkélyre menekült, segítségért kiabált, a tűzoltók mentették ki. A férfi nem sérült meg, de egy napot kórházban töltött, másnap gépkocsival Belgrádba, onnan repülőgéppel Izraelbe utazott, így még az előtt elhagyta Magyarországot, hogy a szakértői vizsgálatok eredményéből kiderülhetett volna: a sértettek nem a tűz miatt haltak meg.

Az elkövetőt Izraelben fogták el és vették őrizetbe. Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

The post Életfogytiglant kapott a kaposvári kettős emberöléssel vádolt palesztín férfi appeared first on .

Kalin, aki Erdogan külpolitikai tanácsadója is egyben, a Circle Foundation brit agytröszt által szervezett online beszélgetés keretében mondta ezt kedd késő este. A török elnöki szóvivő aláhúzta: Törökország semmilyen katonai műveletet, összecsapást, háborút nem akar látni Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal kijelentette: Ankara teljes mértékben kiáll Ukrajna területi egysége, politikai szuverenitása és társadalmi integritása mellett.

Kalin rámutatott: szorosan tartják a kapcsolatot Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország elkerüljön mindennemű hadműveletet Ukrajna ellen, mert annak súlyos és visszafordíthatatlan következményei lennének. A szóvivő leszögezte: Törökország kész bármilyen szerepet betölteni az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség megoldásában. Nyomatékosította: minden korábbinál sürgetőbb szükség van egy komoly, valós és átfogó párbeszédre a felek között.

Ugyanakkor jelezte, hogy “az ilyen nagy és hosszú távú geopolitikai problémákra gyors megoldás nincs”. A gyors eredményre irányuló várakozás sikertelenséget hoz – tette hozzá. Kalin végül bejelentette, hogy Erdogan “néhány héten belül” Ukrajnába látogat. Moszkva szerdán reagált a török elnök meghívásra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy elégedettséggel fogadják bármely olyan ország erőfeszítéseit, amely segíteni tud a helyzet megoldásában. Peszkov elmondta: örömmel konstatálnák, ha Törökország ösztönzőleg tudna hatni Ukrajnára a korábbi megállapodások és kötelezettségvállalásai teljesítésében, köztük a minszki megállapodások végrehajtásában. Hangsúlyozta: ez a ráhatás lenne az elsődleges.

Erdogan szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát. Török újságíróknak a napokban úgy fogalmazott: “a térség már nem tud elfogadni háborút”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan meghívta Törökországba az orosz és az ukrán elnököt nézeteltéréseik tisztázására appeared first on .

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy “találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és “amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Stoltenberg és Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy “pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: “mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Stoltenberg.

The post Stoltenberg: újabb tárgyalási fordulót kell tartani a NATO-Oroszország Tanács keretében appeared first on .

Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan párhuzamos tevékenységeket végzett a “normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhozamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.

“De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.

“Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.

Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.

“Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve ” – mondta.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy “látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.

Lavrov elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország területén végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos követeléseket. Állítása szerint Moszkva nem szolgáltatott és nem szolgáltat ürügyet új konfliktushelyzetre, csak egyet követel: a megállapodások pontos betartását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország sürgős választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a biztonsági garanciákra tett javaslataira, amelyek célja egyebek között az észak-atlanti szövetség további bővítésének megakadályozása a posztszovjet térségben.

Baerbock kifejezte Németország készségét arra, hogy komoly párbeszédet folytasson Oroszországgal az európai biztonságot erősítő lépésekről és megállapodásokról. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország-NATO Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében a múlt héten megtartott eszmecserék “az első hasznos lépést jelentették a párbeszéd felé”.

Mont mondta, noha a felek között sok kérdésben mutatkozik meg nézetkülönbség, Berlin érdekelt a stabil kapcsolatokban Moszkvával. Hazája érdekeltségét fejezte ki az Oroszországgal való együttműködésben a megújuló energiaforrások, valamint a klíma- és energiaválság elleni küzdelem területén.

“Németországnak megbízható Oroszországra van szüksége Európa gázellátása érdekében, amelyre még néhány évig szüksége lesz” – hangoztatta a német diplomáciai tárca vezetője.

Lavrov válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem szűnik meg az orosz RT DE csatorna “diszkriminálása” Németországban. Mint mondta, oka van feltételezni, hogy a német hatóságoknak közük van az orosz média “üldöztetésékhez”. Baerbock azt mondta, hogy a német kormány nem avatkozik be az RT DE munkájába, és a tömegtájékoztatási eszközök munkájába való intervenció ellentétes lenne hazája alkotmányával.

The post Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben appeared first on .

“Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel közösen egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin.

A tábornok közölte, hogy két ország elnöke decemberben állapodott meg a soron kívüli harckészültségi ellenőrzésről, és az annak keretében február 10-20. között megtartandó Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű hadgyakorlatról. Rámutatott, hogy hasonló regionális gyakorlatokat rendszeresen tartanak, ilyen volt például a Zapad-2021.

Fomin szerint a bejelentett manőverek célja a külső agresszió megakadályozásának és visszaverésének, valamint a terrorizmus elleni küzdelemnek és a Szövetségi Állam érdekvédelmének a gyakorlása lesz. A műveleteket Domanovszk, Gozsszk, Obuz-Lesznovszk, Breszt és Oszipovicsszk gyakorlóterén, valamint a Fehéroroszország más területein fogják megtartani. Igénybe veszik majd Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterét is.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011. évi bécsi dokumentumban meghatározott, értesítésköteles paramétereket. A gyakorlatra Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át Fehéroroszországba. A fegyverzet-átcsoportosítás várhatóan február 9-ig tart majd.

Az orosz védelmi miniszterhelyettes által megtartott tájékoztatón a hivatalos tájékoztatás szerint Oroszországban akkreditált katonai diplomáciai testületek 98 képviselője vett részt, köztük 16 NATO-tagországé.

The post Orosz fenyegetés: gyakorolni fogjuk a teljes mozgósítást appeared first on .

Lavrov és Blinken telefonon beszélt egymással, az orosz külügyminisztérium szerint az amerikai fél kezdeményezésére.

Az orosz diplomácia vezetője a moszkvai tájékoztatás szerint megismételte azt is, hogy Washingtonnak a lehető leghamarabb konkrét, írásos választ kell adnia a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. Ismételten felsorolta az Egyesült Államoknak és a NATO-nak átadott orosz megállapodástervezet elvi pontjait. Ezek értelmében Oroszország biztonságának jogi garanciáit az összes euroatlanti ország által jóváhagyott, a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv keretei között rögzíteni.

A felek a moszkvai közlemény értelmében a kapcsolatok közeljövőbeli folytatásának lehetőségéről is tárgyaltak. A Kommerszant című lap értesülése szerint az orosz és az amerikai külügyminiszter pénteken Genfben személyesen is találkozik majd. Ezt megelőzően Blinken Berlinbe és Kijevbe is ellátogat.

The post Lavrovot zavarja, hogy hírek terjednek az “orosz agresszió” terveiről appeared first on .

Az izraeli törvények szerint a rendőrség csakis bírói engedély vagy a legfőbb ügyész jóváhagyása esetén vethette volna be a kémprogramot a megfigyelt célszemélyek lehallgatására, de a lap állítása szerint enélkül használták a szoftvert.

A cikk azt állítja, hogy 2020-ban, amikor hetente többször több százezren tüntettek Jeruzsálemben a miniszterelnöki rezidenciánál és az ország útkereszteződéseiben, a Netanjahu bizalmasa, Amír Ohana belbiztonsági miniszter vezetésével működő rendőrség az NSO kémprogramját telepítette a demonstrációkat szervező “fekete zászlós” civil mozgalom vezetőinek telefonjaira.

Emellett korrupció gyanújába keveredett polgármesterek telefonjaira is kémprogramot telepítettek, és egy vezető politikus munkatársát is megfigyelték, hogy információt szerezzenek a politikus esetleges korrupt viselkedéséről. A Pegasussal figyelték meg a pride felvonulások előtt az LMBT-ellenes aktivistákat is, miután 2015-ben egy felvonuláson megöltek egy 15 éves lányt.

A cikket jegyző Tomer Ganon a katonai rádióban elmondta, hogy 2013-ban vásárolták meg a kémprogramot, és 4-5 magas rangú rendőrtiszt döntött az alkalmazásáról megfelelő jogi ellenőrzés nélkül.

A rendőrség cáfolja, hogy törvényt sértett volna, és állítja, hogy “a szervezeten kívüli jogi tényezők és a főügyész felügyelete mellett alkalmazták a kibereszközt”.

A Pegasus nevű kémprogramot több országban újságírók, kormányzati tisztviselők és emberi jogi aktivisták megfigyelésére használták fel. Izrael csakis kormányok számára engedélyezi kibertermékek exportját, törvényes felhasználásra, bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre, és a vásárló országok kötelezettséget vállalnak ezen feltételek teljesítésére.

The post Az izraeli rendőrség állítólag megfigyelte a Netanjahu elleni mozgalom vezetőit appeared first on .

Azt írta, a 31 éves férfi január 9-én kora este rendelt taxit a VI. kerületbe, ahonnan a XIII. kerületi Szent István parkhoz vitette magát. Ott kiszállt a kocsiból, a buszmegállónál rövid ideig beszélgetett egy ismerősével, majd visszaült az autóba és kérte a sofőrt, hogy a Margit híd felé vegyék az irányt. Nem sokkal később arra kérte a taxist, hogy álljanak meg, majd közölte vele, hogy szüksége van 14 ezer forintra, amelyet mindjárt vissza is ad neki, miután a nála lévő nagyobb címletű eurót felváltatja forintra.

A vád szerint a férfi elővett egy zsebkést is, amit a taxis által is jól láthatóan a combjára helyezett. A taxis a fenyegetés hatására átadott a vádlottnak 14 ezer forintot.

Ez követően a vádlott a VII. kerületbe vitette magát, ott kiszállt a kocsiból, de a kabátját – azzal, hogy nagy összegű euró van benne – a kocsiban hagyta. Azt mondta, pár perc múlva visszajön, majd elhagyta a helyszínt. A hátrahagyott kabátban semmilyen pénz nem volt.

Az elkövetőt a rendőrök másnap hajnalban elfogták, a gyors nyomozás eredményeként pedig a XIII. kerületi ügyészség a férfit gyorsított eljárásban, 72 órán belül bíróság elé állította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a férfit – a váddal egyezően -, zsarolás bűntette miatt bűnösnek mondta ki és két év hat hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős – közölte a fővárosi főügyész helyettese.

The post Börtönre ítélték a férfit, aki zsebkéssel követelt kölcsönt egy fővárosi taxistól appeared first on .

A két fiatalt a brit rendőrök Manchester déli részében vették őrizetbe, még vasárnap, kihallgatásuk jelenleg is tart – áll a rendőrségi közleményben.

A szombati túszejtés a texasi Colleyville-ben történt, a túszokat épségben kiszabadították, a túszejtőt pedig a rendőrök agyonlőtték. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnapi esti szerint az elkövető a 44 éves Malik Faisal Akram brit állampolgár volt, aki egy tíz éve amerikai börtönben ülő nő szabadon bocsátását akarta elérni és “antiszemita és Izrael-ellenes kijelentéseket tett”.

A brit terrorellenes rendőrség még vasárnap este megerősítette Akram brit állampolgárságát, hétfőn pedig közölte, hogy a férfi a Lancashire grófságbeli Blackburn térségéből származik. A brit kormány hétfőn közölte, hogy minden támogatást megad az amerikai rendvédelmi szerveknek a túszejtés ügyében folyó nyomozáshoz.

“Amerikai barátaink oldalán vagyunk azokkal szemben, akik gyűlöletet és félelmek akarnak terjeszteni a világban” – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő szóvivője, aki elítélte a “szörnyű terrorista és antiszemita cselekedetet”.

A Nagy-Britanniai Muszlim Tanács nevű, mecseteket, oktatási és jótékonysági intézményeket tömörítő ernyőszervezet hétfői közleményében “a lehető leghatározottabban” elítélte a túszejtést, amelyet gyűlölet-bűncselekménynek és antiszemita cselekedetnek nevezett.

A blackburni muszlim közösség Facebook-oldalán egy férfi az elkövető testvéreként jelentkezett be, és azt írta, hogy Akram “mentális problémákkal küszködött”. “Családunk egyáltalán nem ért egyet egyetlen cselekedetével sem, és a legkomolyabban bocsánatot kérünk e szerencsétlen incidens valamennyi elszenvedőjétől” – írta a Gulbar néven jelentkező férfi. Jelezte azt is, hogy még szombaton reggel, a túszejtés közben is állandó kapcsolatban állt a testvérével és az FBI munkatársaival is.

Az FBI különleges ügyekkel megbízott munkatársa, Matt DeSarno hétfőn bejelentette: az FBI széleskörű vizsgálatot indított a túszejtő kapcsolatrendszerének feltárására. DeSarno azt is közölte: “nemzetközi nyomozás” folyik az ügyben. A Downing street 10 – a londoni kormányfői hivatal – hétfőn teljes körű támogatásáról biztosította az amerikai nyomozati szerveket.

A Mail Online című brit hírportál szerint Akramot 2001 szeptemberében kiutasították a szülővárosából, amiért egy bírósági végrehajtó előtt olyan kijelentést tett, hogy “meg kellett volna halnia” az egyesült államokbeli szeptember 11-i merényletekben.

A tettes helyi idő szerint szombat délelőtt hatolt be a texasi zsinagógába, ahonnan online élőben közvetítették a szertartást. A férfi a túszok elengedéséért cserében egy Aafia Siddiqui nevű, pakisztáni származású nő szabadon bocsátását követelte. Siddiquit 2010-ben egy amerikai bíróság 86 év börtönbüntetésre ítélte, amiért Afganisztánban amerikai katonákat és FBI-ügynököket próbált megölni. A nő egy Colleyville-hez közeli szövetségi börtönben, Forth Worthben tölti büntetését.

Joe Biden amerikai elnök terrorcselekménynek minősítette a túszejtést. Hasonlóképpen nyilatkozott Liz Truss brit külügyminiszter is.

The post Őrizetbe vettek Nagy-Britanniában két fiatalt a texasi zsinagógában történt túszejtés ügyében appeared first on .

Emlékeztettek: a szakértők 2017-ben egy volt FBI-ügynök vezetésével kezdtek vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ki árulta el Anne Frank és családja búvóhelyét a Gestapónak 1944-ben. A nemzetközi kutatócsoport munkájának eredményeit rögzítő kötet állítása szerint Arnold van den Bergh amszterdami jegyző továbbította a nácik elől rejtőzködő zsidó családok tartózkodási helyét a németeknek – jelentette a NOS.

Van der Bergh, aki a németek által létrehozott Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak történő kényszerértékesítésének ügyeiben járt el. Az igazságügyi szakértők szerint a jegyző azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címeit a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. A Zsidó Tanács tagjaként haladékot kapott a deportálás alól, a határidő azonban 1944-ben lejárt. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az a pillanat, amikor van den Bergh úgy döntött, hogy átadja a címeket, köztük a Frank családét is. Végül sem őt, sem családját nem deportálták.

Van den Bergh 1950-ben halt meg. A jegyzőt egy névtelen feljegyzés alapján vádolják, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba a háború végén. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a zsidó tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek.

A hírportálnak nyilatkozó Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a feljegyzést. Elismerte ugyanakkor, hogy az írást leszámítva nincs más konkrét bizonyíték az állítás alátámasztására. Hozzátette továbbá, még számos kérdés maradt nyitva, egyebek mellett az, hogy ki készíthette a feljegyzést.

A hírportál a kutatócsoport egy másik tagját, Vince Pankoke nyugalmazott FBI-nyomozót is idézte, aki szerint noha a régi ügyben kizárólag közvetett bizonyítékokra lehet hagyatkozni, a közzétett elmélet hitelességének legalább 85 százalékos a valószínűsége.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Kiderült, ki árulhatta el a náciknak, hol rejtőzik Anne Frank és családja appeared first on .

“Reméljük, hogy amint azt amerikai tárgyalópartnereink korábban mondták, még ezen a héten képesek lesznek valamit írásban megfogalmazni” – mondta Peszkov.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hétfőn fogadta horvát hivatali partnerét, Gordan Grlic-Radmant, a találkozót követő közös moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország komolyan számít konkrét válaszokra dokumentumtervezeteire az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, és “egyes találkozókat a témával kapcsolatban a napokban meg fognak tartani”.

A TASZSZ orosz hírügynökség a horvát diplomácia vezetőjének azt a kijelentését idézte, amely szerint a NATO-n kívüli európai uniós tagországokat is be kellene vonni a biztonságról folytatott tárgyalásokba.

Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése a megítélése szerint jogi garanciát jelentene a számára arra nézve, hogy a NATO nem fogad be több volt szovjetköztársaságot, nem telepít csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, ott nem hoz létre bázisokat, valamint katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre csökkenti, amikor Moszkva és a szövetség együttműködési alapokmányát aláírták. Erről múlt héten az orosz diplomácia képviselői Genfben az Egyesült Államok, Brüsszelben pedig az észak-atlanti szövetség képviselőivel folytattak megbeszéléseket, és Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival is ismertetették az elképzeléseket.

Peszkov hétfőn arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékozik-e Moszkva rakétákat telepíteni Kubába és Venezuelába, azt mondta, hogy “mégiscsak szuverén államokról beszélünk, ezt ne feledjük”. Korábban Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes sem megerősíteni, sem kizárni nem kívánta ezt lehetőséget.

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva a biztonsági kérdésekben több fogatókönyvet mérlegel, de sokkal kevesebbet, mint az Egyesült Államok. A szóvivő Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár Financial Timesnak adott nyilatkozatára reagált, amelyben a diplomata kijelentette, hogy Washingtonnak 18 forgatókönyve áll rendelkezésére arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Az orosz elnök sajtótitkára szerint “nem kell bonyolítani, ami valójában nem olyan bonyolult”. Lavrov úgy vélekedett a másfél tucatnyi amerikai forgatókönyvről, hogy “az amerikai titkosszolgálatok versenyt írhattak ki ezek összeállítására”.

“Az Egyesült Államoknak a közlések szerint 17 speciális és hírszerző szolgálata van. Lehet hogy ez a 17, továbbá a külügyminisztérium adja ki a 18-at. Lehet, hogy belső pályázatot írtak ki” – mondta.

Lavrov szerint az “ukrán rezsimnek” nem lehet B-terve a Donyec-medencei konfliktus lezárásáról megkötött minszki megállapodások kötelező végrehajtásán kívül. Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnát szerinte kívülről irányító Washington könnyen rákényszeríthetné erre Kijevet. Dezinformációnak nevezte azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország a Donyec-medence orosz ajkú lakossága elleni támadással provokációra készülne Ukrajna ellen.

Peszkov egyebek között kijelentette: Észtország arra vonatkozó kérése, hogy vezényeljenek újabb NATO-erőket a területére, éppen annak a bizonyítéka, hogy megalapozottak az orosz biztonsági aggályok, és annak is, hogy nem Moszkva gerjeszti a feszültséget.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy a súlyos járványhelyzetben is folytatódik Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping február elején esedékes pekingi találkozójának előkészítése. Lavrov ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Peking közötti barátság “senki ellen sem irányul”.

The post Moszkva még a héten számít a biztonsági garanciaigényeire adandó washingtoni válaszra appeared first on .

A Játékliget összegyűjtött öt módszert, amivel úgy tudod fejleszteni gyermeked finommotorikáját, hogy észre sem veszi.

Az apró mozdulatokat előzze meg a nagymozgás

Ahhoz, hogy gyermekünknek ez a készsége tökéletesen működjön, először gondoskodnunk kell arról, hogy a nagymozgások rendben menjenek. Ilyenkor ütközik ki, hogy ki az, aki csecsemő korában nem kúszott, esetleg egy izomletapadás miatt túl merev, és lassabban fut, mint a társai. Az a fontos, hogy ne hagyjuk annyiban, ha kell, járjunk el speciális tornára, de ha csak engedjük fára mászni, vagy otthon vesszük a fáradságot egy közös kommandózásra, már azzal is tettünk a fejlődéséért.

Gyúrható világ

Amikor finommotorika fejlesztésében gondolkodunk, az a legjobb, ha a papírt és ceruzát elfelejtjük. Azok a lurkók, akik a színezéskor sem kapnak túl sok pozitív visszajelzést, nem fognak szívesen ceruzát a kezükbe venni. Pláne nem azért, hogy valamilyen feladatot oldhassanak meg. Szerencsére van ezenkívül is még számos lehetőség, amivel közvetlenül a kéz izmait dolgoztathatjuk meg.

Például a gyurmázás remek mulatság. Lehet tekerni, sodorni, gömbölyíteni, életre kelteni a fantáziánk szereplőit. Műanyag kést, sodrófát használva azt is megismeri a gyermek, hogy milyen erőkifejtéssel milyen hatást képes elérni. A legtöbb óvodai tematikába beépíthető tevékenység, de otthon is érdemes tartani belőle egy csomaggal. 

Ide fűzz, oda fűzz

A gyöngyfűzés és egyéb fűzős játékok is azt a célt szolgálják, hogy az aprólékos munka kellően megtornáztassa a kis kezeket. Nagycsoportban már illik egyedül tudni bekötni a cipőt, amihez szintén kell némi gyakorlás és kézügyesség. A Játékliget fejlesztőjátékai között biztosan találsz olyat, ami gyermeked érdeklődési körének megfelel.

A csipesz és a finommotorika

Ceruza helyett adhatunk a gyermek kezébe például csipeszt. Ennek az eszköznek a segítségével szortírozhatunk különböző anyagokat, vagy a számolást segítő feladatokat tehetjük játékosabbá. A gyermek az ilyen módon szemléltetett feladatot sokkal hamarabb megérti. Válassz a Játékliget fejlesztőjátékai közül, hogy garantáltan élvezze gyermeked a közös játékot, míg ő fejlődik.

Mutogass!

A kicsik körében nagyon népszerűek az olyan versek, mondókák, dalok, amiket el is lehet mutogatni. A több tevékenység egyszerre történő végzése segíti a különböző agyféltekék összehangolódását. Vonjuk be a bábkészítésbe vagy ujjbábozásba, így garantáltan együtt fog működni, hiszen a jutalma egy várva várt mese lesz.

Ezenfelül bevethetjük az ujjfestéket, hiszen a maszatolás mindig jó móka, de bátran adjunk a kezébe fültisztító pálcát, szivacsot az alkotáshoz, így a kreativitását is fejlesztjük.

The post 5 tipp, hogyan fejleszd gyermeked kézügyességét appeared first on .

Az uniós külügyi szolgálat szóvivőjének közleménye szerint az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányuló reformfolyamat irányába, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó stratégiával összhangban tett fontos lépést jelent.

A külügyi szolgálat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítások hatékony végrehajtása érdekében még számos törvényt kell módosítani a vonatkozó jogszabályok átfogó reformja révén az európai normákkal összhangban. Közölték: az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a folyamatot, és pénzügyi, valamint technikai támogatást nyújt az igazságügyi reformok végrehajtásához.

Az uniós külügyi szolgálat üdvözölte a szerb kormány azon szándékát, hogy a reformfolyamat végrehajtásába továbbra is be kívánja vonni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületét, a Velencei Bizottságot. Az EU ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült olyan megállapodást találni a koszovói kormánnyal, amely lehetővé tette volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, hogy a korábbiaknak megfelelően összegyűjtse a Koszovóban leadott szavazásokat.

Szerbiában népszavazást tartottak vasárnap. Az embereknek arra kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Az új alaptörvény szerint a kinevezés szakmai testületek kezébe kerül. Az alkotmánymódosításra Szerbia európai uniós integrációja érdekében volt szükség.

The post Az EU szerint a szerbiai népszavazással nem ért véget az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó reformfolyamat appeared first on .

A burgenlandi hatóságok által megerősített osztrák lapértesülések szerint a feltételezett embercsempész által vezetett furgon áttört a határon, majd amikor a határőrizetet ellátó osztrák katonák megállították, kikerülte az ellenőrzést és Magyarország felé elmenekült. Közben a határon át rövid tűzharc alakult ki, amelynek során nem sérült meg senki.

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: az osztrák hatóságok jelzésére a Terrorelhárítási Központ munkatársainak bevonásával jelentős erőket mozgósítottak az embercsempész elfogására, a kutatás azonban egyelőre nem vezetett eredményre.

Seffer Lilla hozzátette: a rendőrök délelőtt Szentpéterfán feltartóztattak egy ideiglenes magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművet, amelyet egy moldovai embercsempész vezetett és 14 magát szírnek mondó határsértőt szállított. A két eset jelenlegi információik nem függ össze szorosabban – tette hozzá. Az embercsempészt őrizetbe vették és büntetőeljárást indítottak ellene, az illegális bevándorlókat pedig visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az MTI Szentpéterfáról származó értesülései szerint nagy erőket vonultatott fel a rendőrség, a TEK egységei páncélozott járművekkel vették körül délelőtt a volt határőrs épületét és drónt is bevetettek.

The post Rálőttek egy osztrák határőrre a Szentpéterfa-Eberau határátkelőnél appeared first on .

“Megvitattuk a fegyverszállítás kérdését Németországból Ukrajnába. Kifejtettem az ukrán fél érveit és álláspontját. Azt akarom ugyanakkor, hogy a diplomáciai út működjön, a normandiai formátumban tett erőfeszítések eredményt hozzanak” – fogalmazott Kuleba a német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.

A normandiainak nevezett egyeztetéseket a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezésére hívták életre, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével. Az ukrán tárcavezető kiemelte: Kijev tudja, hogy hol és milyen fegyvereket szerezhet be. “Tökéletesen tudjuk, hogyan kell azokat felhasználni területünk védelmére” – tette hozzá.

Baerbock kijelentette, hogy változatlan a német kormány álláspontja Ukrajna fegyverekkel történő ellátásával kapcsolatosan. “Amit két héttel, néhány hónappal ezelőtt mondtam, az változatlan. A német kormány fegyverexporttal kapcsolatos álláspontja ismert” – szögezte le.

Baerbock néhány nappal ezelőtt Washingtonban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, akinek kifejtette, hogy Berlin – Washingtonnal ellentétben – nem kíván fegyvereket szállítani Kijevnek. A német külügyminiszter és az amerikai diplomácia irányítója között ez volt az egyik jelentős nézetkülönbség az Ukrajna körüli feszültség megoldásának megítélésében.

A kijevi sajtótájékoztatón hétfőn Baerbock emlékeztetett rá, hogy Németország számos területen támogatja Ukrajnát, és hangsúlyozta, hogy Berlin mindent megtesz az ukrán-orosz válság mélyülésének megakadályozása érdekében, minden diplomáciai lehetőséget kihasznál.

A Jevropejszka Pravda hírportál hétfőn felidézte, hogy Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete a német külügyminiszter ukrajnai látogatása előtt felszólította Berlint, gondolja át álláspontját az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban.

A Bild című német lap azt állította, hogy Angela Merkel volt német kancellár személyesen blokkolta a NATO keretein belüli fegyverszállítást Ukrajnába. Sajtóértesülések szerint Ukrajna már 2021 elején kifizetett a NATO szakosított ügynökségén (NSPA) keresztül két fegyverszállítmányt: kilencven darab Barrett M82 típusú, nagykaliberű mesterlövész puskát, amelyet az Egyesült Államok szállítana, és húsz darab EDM4S drónelhárító rendszert Litvániából. Májusban azonban az NSPA tanácsának német és holland képviselői ellenvetéssel éltek, és ezért megvétózták a fegyverek eladását Ukrajnának.

The post Berlin nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának appeared first on .

Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió hétfő reggel számolt be a Torun utcáin támadó, majd egy óra elmúltával őrizetbe vett 21 éves férfi, Luca L. által elkövetett támadásokról. A rendőrség a nap folyamán összegyűjtött tanúvallomások alapján délután közölte: a férfi legalább nyolc emberre támadt mintegy ötven centiméter hosszú vágóeszközzel, minden jel szerint bozótvágóval.

Egy személy komolyabb, ketten könnyebb fejsérülést szenvedtek, két további esetben pedig kéz- illetve ujjsérülés történt. Az egyik ujjsérüléses áldozatnál műtétet kell végezni, az orvosok azért küzdenek, hogy elkerüljék az ujjamputációt. Az ámokfutó az egyik áldozata személygépkocsiján, a másiknak a ruházatán is károkat okozott.

A feltehetőleg kábítószer hatása alatt cselekvő férfi hatósági vizsgálata folyamatban van, Luca L. kihallgatása kedden esedékes.

The post Bozótvágóval támadt járókelőkre a lengyelországi Torunban egy ámokfutó appeared first on .

Dobó Dénes közölte: az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság a vádlottat hat rendbeli csalás bűntette, egy rendbeli csalás vétsége, zaklatás vétsége, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá csaknem 1,8 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a lefoglalt lőfegyvert és lőszereket elkobozta.

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a csalás vétség helyett csalás bűntettet állapított meg az üzletszerű elkövetésre tekintettel – közölte a szóvivő.

A tényállás szerint a férfi magas beosztású titkosügynök látszatát keltve, különböző valótlan okra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki a sértettektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva tehetősebb emberek közelébe férkőzött.

Ennek során a férfi minden esetben magas rangú titkosügynöknek – volt olyan, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség (FRONTEX) vezetőjének – adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt. Az egyik sértett esetében a bizalmi viszonyt úgy is erősítette a vádlott, hogy a gyanútlan férfit magával vitte egy “általa irányított fedett akcióba”, így meggyőződhetett az állítása valódiságáról.

A bizalmi viszony folytán a sértettek fizettek a vádlottnak, egyesek több alkalommal is nagyobb összegű kölcsönt nyújtottak a férfinak. A vádlott hat sértettnek összesen több mint 26 millió forint kárt okozott, amely nem térült meg, szándékában sem állt a pénzek visszafizetése.

A vádlott 2017-ben a fiától is kért kölcsön különböző pénzösszegeket, amit egy idő után a fiú már nem teljesített. Ezért 2017 augusztusa és novembere között a vádlott saját fiát mobiltelefonon rendszeresen zaklatta, csaknem százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő.

A férfi 2017. november 21-i elfogását követően a rendőrök a házkutatás során a vádlott által bérelt lakásban, egy beépített szekrény tetején lévő nyílásban, engedély nélkül tartott lőfegyvert és 16 darab lőszert találtak.

The post Jogerősen négy év börtönre ítéltek egy magát titkosügynöknek kiadó csalót appeared first on .

Ez alkalomból Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, a magyar kézifegyvercsalád fejlesztése második fázisába érkezett, azt követően, hogy befejeződött a magyar mérnökcsoport által alkotott fegyverek tesztelése. Hangsúlyozta, a különböző fegyveres testületeknél dolgozó fegyvertechnikusok és fegyvermérnökök kedvező szakvéleményt adtak a magyar fegyvercsaládról.

A projekt második fázisa – folytatta -, hogy a fegyverek előállítását gazdaságossá kell tenni, illetve alkalmassá kell válniuk a sorozatgyártásra, továbbá arra, hogy a nemzetközi piacon is értékesíthetővé váljanak. Ennek érdekében jött létre az együttműködési megállapodás: a kecskeméti Neumann János Egyetemen ugyanis például olyan anyagtechnikai kutatások folynak, ami komoly versenyelőnyt jelent. Reményei szerint a fejlesztés kevesebb mint két év alatt befejeződik, és ennek eredményeként a nemzetközi piacon is versenyképes kézifegyvercsalád alakítható ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindehhez biztosítja a szükséges támogatást – mondta a kormánybiztos.

Filótás István dandártábornok, a modernizációs intézet vezetője arról szólt, hogy a mostani projektnek a fejlesztés mellett célja egy fegyverzettechnika, fegyvertervező felsőoktatási szakirány létrehozása is a gépészmérnöki szakterületen belül. A modernizációs intézet szakemberei segítséget tudnak nyújtani a tananyag kidolgozásában, illetve Táborfalván helyszínt tudnak biztosítani a gyakorlati képzés számára – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a honvédségnek nagy szüksége van fiatal hadmérnökökre, illetve az egyre bővülő hazai védelmi ipar is egyre inkább igényli a felkészült, haditechnikai ismeretekkel rendelkező mérnököket. A védelmi iparban elhelyezkedő fiatal mérnökök részére pedig nyitott lesz a tartalékos tiszti katonai szolgálat lehetősége is – mondta a dandártábornok.

Az együttműködésről szóló dokumentumot Filótás mellett Bozó Gábor, a Diana szakképző iskola igazgatója, valamint Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora látta el kézjegyével.

The post Együttműködés a magyar kézifegyvergyártás fejlesztése érdekében appeared first on .

“Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – mondta Lavrov.

“De még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, köthet kétoldalú megállapodásokat az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Ez számunkra szintén elfogadhatatlan, mert olyan csapásmérő fegyverek telepítése a szomszédaink, adott esetben Ukrajna területére, amelyek Oroszországra nézve fenyegetést jelentenének, egy másik vörös vonal” – tette hozzá.

Mint mondta, Oroszország bízik az általa követelt biztonsági garanciákról megkezdett tárgyalások folytatásában, de minden az orosz javaslatokra írásban adandó konkrét amerikai választól függ majd. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a héten folytatott diplomáciai eszmecserékről és ő szintén azt hangoztatta, hogy Moszkva várja a tárgyalófelek írásos állásfoglalást.

Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz kezdeményezés nem étlap, amelyről válogatni lehet, hanem csomag. Mint mondta, Oroszország annak a tapasztalatnak alapján sürget írásos garanciákat, hogy a Nyugat szerinte harminc éven át nem váltotta be ígéreteit. A tárgyalások kudarca esetére haditechnikai választ helyezett kilátásba.

Nem zárta ki, hogy a NATO az elkövetkező két-három hónapban meg fogja növelni gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását az orosz határok közelében.

Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, “mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot. Mint mondta, Moszkvának van alapja feltételezni, hogy “a semleges országok hozzájárulása Európa biztonságához nem csökken majd” és hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Finnország és Svédország szuverenitását.

Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképző központjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel. Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik. Elmondása szerint azt tanácsolta a nyugati hatalmaknak, hogy az orosz haderő oroszországi mozgásának értékelésekor vegyék figyelembe az ukrán radikálisok tevékenységét.

Rámutatott, hogy a Donyec-medencében a demarkációs vonal mentén mind nagyobb számban koncentrálódik az ukrán haderő, amelynek legütőképesebb egységeit olyan önkéntesek alkotják, akiket nemrégiben még Nyugaton is szélsőségesnek minősítettek. Emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére, amelyben az orosz nemzetiségű lakosokat az Ukrajnából való távozásra szólította fel.

Lavrov szerint Ukrajna “jelenlegi problémái Oroszországgal és saját országának polgáraival” a 2014-es “alkotmányellenes államcsíny” után keletkeztek. Megismételte, hogy Moszkva szerint Kijev nem teljesíti a konfliktus rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodásokat. A tárcavezető kijelentette, hogy Oroszország erősíteni fogja a külföldön élő oroszok jogvédelmét. Közölte, hogy egy, az orosz külügyminisztérium által létrehozott alapítvány több mint 30 országban mintegy 50 jogvédő központot működtet.

Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közvetlen köze van az ortodox kereszténység válságához. Azt mondta, hogy a Washington által támogatott I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a szakadár tendenciákat támogatta, egyebek között Ukrajnában.

Általában is azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a konfliktuspotenciál növelése révén döntő mértékben hozzájárult a világesemények kedvezőtlen alakulásához. Lavrov szerint folytatódik az ENSZ Alapokmányán alapuló világrend aláásása és a nyugati országok zártkörű szervezetekkel próbálják meg helyettesíteni a világszervezetet, saját körben meghatározott szabályokkal pedig a nemzetközi jogot, a hozzájuk nem csatlakozó országokat pedig retrográdnak és revizionistának bélyegzik.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy Oroszország következetesen és gyorsan szabadul meg azoktól a kockázatoktól, amelyeket a Nyugat által uralt struktúrákban és szférában, egyebek között a technológia területén való tevékenység jelent.

Az EU-ról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem szakította meg a kapcsolatokat Brüsszellel és kész párbeszédet folytatni Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Lavrov szerint minden attól függ, hogy Borrell erre engedélyt kap-e és hogy mennyire lesz konstruktív az Unió hozzáállása.

Egyebek között kijelentette, hogy Oroszország támogatja a közvetlen párbeszéd kialakítását Örményország és Törökország képviselői között és üdvözölte, hogy Jereván és Ankara képviselője pénteken első ízben találkozott Moszkvában.

Beszámolt arról is, hogy “teljes gőzzel halad” a február 4-re kitűzött pekingi kínai-orosz csúcstalálkozó előkészítése. Putyin a téli olimpiai játékok megnyitásának napján látogat Pekingbe, ahol teljeskörű tárgyalásokat folytat majd kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-Pinggel. Az orosz diplomácia vezetője egy nappal korábban találkozik Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.

The post Az orosz vezetés retteg az ukrán NATO-tagságtól appeared first on .