Biztonságpiac

A beszámolóban azt írták, hogy helyi idő szerint körülbelül reggel hat órakor az ukrán légvédelmi rakétaerők egységének katonái észlelték a rakétákat, rájuk lőttek, egyet megsemmisítettek. Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Tu-95-ös repülőgépekről indították a rakétákat a Kaszpi-tengerről.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kora reggel Kijevben öt, nagy erejű robbanás történt a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján. Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere közölte, hogy az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre infrastrukturális létesítmények ellen Kijevben, a központtól távol eső két kerületben. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson Klicsko rámutatott arra, hogy hetek óta ez az első orosz légicsapás a főváros ellen.

Később Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke, szintén a Telegram üzenetküldő alkalmazáson megerősítette, hogy négy rakéta csapódott be a bal parton, a Kijev darnicjai kerületében lévő egyik vagonjavító üzembe, hozzátéve, hogy az orosz információkkal ellentétben ott nincsenek harckocsik.

Ugyancsak vasárnap kora reggel az orosz erők masszív rakétatámadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Mikolajiv megye ellen is – számolt be az ukrán légierő déli parancsnoksága. A közlemény szerint az ukrán erők megsemmisítettek két orosz robotrepülőgépet, amelyet támadó repülőgépek lőttek ki. Károkról, áldozatokról egyelőre nem érkezett hír. Az ukrán parancsnokság ugyanakkor arra figyelmeztette a térségben élőket, hogy fennáll az újabb támadások veszélye, ezért arra kérték őket, hogy tartsák magukat a biztonsági előírásokhoz, és vegyék komolyan a légiriadókat.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegramon közölte, hogy egy Kalibr típusúra hasonlító orosz rakéta kritikusan alacsonyan repült el a dél-ukrajnai atomerőmű felett, amivel veszélybe sodorta a nukleáris biztonságot. “Oroszország továbbra is fenyegeti az ukrán atomerőművek nukleáris biztonságát, és új atomkatasztrófával az egész világot. Az oroszok még mindig nem értik, hogy a rakéta legkisebb darabja is, amely működő atomreaktorra zuhanhat, radioaktív szivárgást okozhat” – emelte ki a vállalat.

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy a régiót orosz tüzérségi támadás érte. Két faluban lakóházakban keletkeztek károk, személyi sérülésről egyelőre nincs információjuk.

Az ukrán szárazföldi erők 45-ös tüzérségi dandárja eközben a Facebookon arról számolt be, hogy lőszereket, haditechnikai eszközöket és üzemanyagot tároló orosz raktárt semmisítettek meg Ukrajna területén. A közlemény szerint a raktárban tárolt üzemanyag és lőszerek egész éjjel folyamatosan robbantak. Az ukrán hadsereg még nem hozta nyilvánosságra, hogy ez pontosan hol és mikor történt, de az Ukrajinszka Pravda saját forrrásból származó értesülése szerint az orosz raktárt június 3-án Zaporizzsja környékén semmisítették meg.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán katonáknak, rendőröknek és katasztrófa-elhárítóknak közös erővel előzetes bejelentés nélkül, titokban sikerült kimenekíteniük 66 embert, köztük hat gyermeket az orosz erők által ostromlott Liszicsanszkból. A városban maradt civileket továbbra is arra kéri, hogy maradjanak az óvóhelyeken, mert az ágyúzások hevessége nem csökken.

The post Orosz agresszió: rakétákat lőttek ki Kijevre az orosz erők a Kaszpi-tengerről appeared first on .

Vannak kávéimádók és vannak, akik esküsznek a teára. Az előbbi kategóriában a kávéból készült finomságokat nem tudja felülmúlni egy fekete, zöld vagy gyümölcstea. Vagy mégis? 

Van igazság a kijelentésben, ez vitathatatlan. Azonban létezik olyan tea, ami ízélményben, koffeintartalmában és a belőle készíthető frissítők tekintetében is bátran versenybe szállhat a fekete itallal. 

Amit a teák koffeintartalmáról tudni kell

Arról, hogy a teák mennyi koffeint tartalmaznak és hogy az több vagy kevesebb-e, mint a kávéban található koffeinadag, sok tévhit kering. Nagy kérdés, hogy vajon helyettesíthetjük matchával a kávét? Lássuk, mi az igazság!

A gyümölcsteák nem tealevelekből készülnek, hanem növények bogyóiból, szirmaiból, gyümölcsökből. Tehát koffeinmentes teák – ha egyáltalán teának nevezhetjük őket a szó valódi értelmében.

A fekete és zöld tea koffeintartalmát illetően is sok a vita. Vannak, akik esküsznek a fekete teára, vannak, akik úgy tartják, a zöld tea “erősebb”. Vannak, akik az áztatás hosszától teszik függővé azt, hogy mennyi energiát ad a tea. Jó, ha tudjuk, hogy mindkettő ugyanúgy a teacserjéből származik, csupán a fermentálás a különbség közöttük. 

Hogy mi a fermentálás? Egy eljárás, aminek az a megfigyelés az alapja, hogy a tealevél sejtnedvei az oxigén hatására oxidálódnak. Zöldről rézvörösre, barnára színeződik. Ez a hatóanyagok aktiválódásával jár. A különböző teafajtáknál más és más ideig folytatják ezt az eljárást. A zöld tea viszont nem fermentált, ezért megőrzi szép zöld színét. 

A tea koffeintartalma a növénytől és a származási helytől függ, különös tekintettel az árnyékolásra. Azaz: a legmagasabb növényeken lévő legzsengébb levelek tartalmazzák a legtöbb koffeint és antioxidánst. Így viszont világossá válik, hogy miért a zöld tea koffeintartalma a legnagyobb a teák közül. 

Kávé helyett matcha. Működhet?

A válasz erre az, hogy igen, működhet a csere. Amit veszíthetünk, az a gyomorfájás, a hirtelen energialöket utáni gyors “leeresztés”, az erős szívdobogás, magas vérnyomás és a rossz szájíz.

Egy csésze matcha tea 35 mg koffeint tartalmaz (1 gramm matcha porral készítve), míg a kávé 95 mg-ot. Azonban a matchában található L-theanine egy nyugtató hatású aminosav, ami ellensúlyozza a koffein hirtelen felpörgető hatását. Ugyanakkor hosszan tartó nyugodt és éber állapotot eredményez akár hat órán keresztül. 

A matcha, ami nemcsak felpörget, de finom is!

A minőségi (ez nagyon fontos!) matcha teának azontúl, hogy jó hatással van az egészségünkre, az íze is lágy, selymes és édeskés. Elsőre szokatlan, de a matcha nemcsak teaként fogyasztható, de bármi készíthető belőle, ami kávéból is. Így ihatunk isteni matcha lattét, frappét, capuccinót is. Hidegen is, melegen is finom, és külön említésre méltó, csak arra kell odafigyelni, hogy megfelelően elkeverjük a teaport, ne maradjon csomós, de erre már léteznek nagyon gyors megoldások is, például egy kézi tejhabosító. 

Készül belőle édesség alapanyag, puding, sütemény és fagylalt. Otthon, a konyhádban is bármikor varázsolhatsz matcha teás finomságokat, amiktől bónuszként energikus és hosszú távon egészséges is lehetsz!

The post Ha leszoknál a kávéról, kóstold meg a matchát! appeared first on .

Az Iránban az utóbbi hónapokban történt rejtélyes halálesetek sorozata után az izraeli miniszterelnök “fordulópontnak” nevezte az elmúlt évet Iránnal kapcsolatban. “Izrael a polip feje, és nem csak a karja ellen lép fel, ahogyan évtizedek óta tették” – mondta Bennett az izraeli parlament, a kneszet külügyi és védelmi bizottságában kedd délelőtt.

“Véget értek a védettség napjai, amikor Irán újra és újra ártott Izraelnek, a terrorizmust terjeszti a régióban lévő kirendeltségein keresztül, de maga érintetlen marad. Bárhol és bármikor cselekszünk, és ezentúl ez így fog történni” – tette hozzá a kormányfő.

“Az elmúlt években Irán átlépett egy sor határvonalat, leginkább tavaly áprilisban, körülbelül két hónappal kormányom megalakítása előtt, amikor meghaladta a hatvan százalékos urándúsítási mértéket, minden válaszlépés nélkül. Izrael nem tud, és nem is fog elfogadni ilyen helyzetet”- hangsúlyozta Bennett.

Bennett felidézte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjével, Rafael Grossival annak múlt hét csütörtök-pénteki izraeli villámlátogatásán tartott megbeszélését, amelyen leszögezte, hogy Izrael szükség szerint mindig fenntartja cselekvési szabadságát az iráni nukleáris programmal szemben. “Azt várjuk a NAÜ kormányzótanácsától, hogy egyértelműen figyelmeztesse a teheráni rezsimet, hogy súlyos árat fog fizetni szembeszegülő nukleáris politikája folytatásáért” – jelentette ki az izraeli miniszterelnök.

Bennett szavaival egy időben egy magas rangú iráni katonai tisztségviselő azt mondta az iráni Tasnim hírügynökségnek, hogy “Teherán a legfelsőbb vezető utasítására elpusztítja Tel-Avivot és Haifát, ha Izrael hibázik”.

Bennett a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezettel kapcsolatos politikájáról is tájékoztatta a bizottságot. “Megtámadtuk ellenségeinket, és nem békülünk meg az erősödésükkel, hanem dolgozunk ellene. Éberek vagyunk, és a védelmi intézményrendszer felkészült a különböző forgatókönyvekre” – közölte erről a kneszetben.

A kormányfő hangsúlyozta a kormány elmúlt évben elért sikereit a szervezett bűnözéssel szemben az Izrael mintegy ötödét kitevő arab kisebbség településein. “A kormány intézkedéseinek haszonélvezője elsősorban az arab társadalom, amely szörnyen szenved a szervezett bűnözéstől, és egyszerű héber nyelven azt mondja nekünk, hogy nem segítenek a nekik nyújtott jelentős költségvetési pénzek, ha gyerekeket lőnek le az utcán” – fogalmazott Bennett.

“A kormány fellépett ez ellen és gondoskodott róluk, és kiemelkedő eredményeket ért el, egy éven belül több tucat százalékkal csökkentette az emberölések, a lövöldözések és a bűnözés arányát a társadalomnak ebben a szegmensében”- hangsúlyozta a miniszterelnök.

The post Izrael: “stratégiát váltottunk Iránnal szemben, bármikor és bárhol cselekszünk” appeared first on .

Az akcióban az alapvető tűzmegelőzési ismeretekre hívják fel a figyelmet, és hétszáz füstjelzőt adnak át, illetve szerelnek fel az önkéntes tűzoltók bevonásával – tudatta a Magyar Tűzoltó Szövetség.

Az akcióban először országos, reprezentatív kutatással mérik fel a magyar lakosság tűzvédelmi ismereteit, hogy valóban a legfontosabb kérdéseket érintse az edukációs program.

Ezt követően hétszáz füstérzékelőt szerelnek fel lakóingatlanokban, és egy évig “követik” az eszközök működését; a tesztidőszak végén pedig összesítik és elemzik az eredményeket – áll a közleményben.

The post Tűzmegelőzési programot indít partnereivel a Magyar Tűzoltó Szövetség appeared first on .

“A felek rendelkezésére állunk egy olyan művelet megvalósításában, amely lehetővé tenné az odesszai kikötő biztonságos megközelítését, azaz a hajók átjutását annak ellenére, hogy a tengert aláaknázták” – mondta az AFP hírügynökségnek Emmanuel Macron államfő egyik tanácsadója, aki azt is jelezte, hogy Putyin május 28-án beleegyezését adta egy ilyen művelethez a francia elnöknek.

A bejelentésre akkor került sor, amikor a francia köztársasági elnök fogadta Macky Sall szenegáli elnököt, az Afrikai Unió soros elnökét, aki az odesszai kikötő aknamentesítését szorgalmazta. A szenegáli elnök jelezte azt is, hogy biztosítékot kapott Putyintól arra, hogy ez esetben az oroszok nem fognak támadni a Fekete-tenger felől, amitől pedig az ukránok tartanak.

Az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre. Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország már korábban felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék – a jelenleg orosz blokád alatt álló – ukrán kikötőkből induló teherhajókat.

A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15 és a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult. Jelenleg mintegy 20-25 millió tonna gabona áll blokád alatt, ez őszre akár 70-75 millió tonnára is emelkedhet – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Franciaország a kérdésről az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát szorgalmazza, s a francia elnökség szerint ezt sem az oroszok, sem a törökök nem ellenzik. A francia elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy Macron kedden Romániába, szerdán pedig Moldovába látogat, mielőtt Ukrajnába is elutazik, de ez utóbbi látogatás időpontja még nem ismeretes az Elysée-palota szerint.

“Ahogy az elnök már többször is elmondta, mi Ukrajna győzelmét szeretnénk. Azt szeretnénk, ha Ukrajna területi integritása helyreállna” – mondta az elnöki hivatal egyik tisztségviselője, miután Macron azon megjegyzése, miszerint “nem szabad az oroszokat megalázni”, értetlenséget váltott ki Ukrajnában.

“Azt szeretnék, ha ez a konfliktus, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a lehető leggyorsabban véget érne, és olyan tárgyalás kezdődne, amely nemcsak Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a helyreállítását tenné lehetővé, hanem olyan nagyon fontos más tényezőkkel is számolna, mint az igazságszolgáltatás vagy a háborús kártérítések megfizetése” – hangsúlyozta az Elysée-palota.

Macront gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében, s azt is feltételezik, hogy Párizs elsősorban tűzszünetet szeretne elérni az orosz-ukrán konfliktusban, amelyhez elfogadhatónak tartaná az Oroszországnak tett területi engedményeket is. “A külföldi területek katonai meghódítása semmilyen feltétel mellett nem fogadható el” – szögezte le ezúttal a francia elnöki hivatal tisztségviselője.

The post Orosz agresszió: Franciaország kész segíteni a gabonaexportot elősegítő tengeri folyosó létrehozásában appeared first on .

Összehasonlításképpen megemlítették, hogy a tavalyi viharszezonban – amely kirívóan katasztrofálisnak bizonyult és a lakásbiztosítási kárkifizetések egyik legnagyobb tételét jelenti – 9,1 milliárdot fizettek ki. A Mabisz összesítése szerint 2010 és 2021 között tűzkárra térített összeg meghaladta a 62 milliárd forintot a mintegy 77 ezer bejelentés nyomán.

Tapasztalatok szerint a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben. A lakástüzek többségénél nem közvetlenül a tűz okoz sérülést, hanem a felszabaduló füst vezet füstmérgezéshez, rosszabb esetben halálhoz. Mindez megelőzhető, ha füstérzékelő van a lakásban – hívta fel a figyelmet a szövetség a közleményében.

A MABISZ közleménye nem tért ki az ágazat bevételeire.

The post Mabisz: tűzkárokra 6,5 milliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók appeared first on .

Az Utazások című kiállításon a szlovén Boljkovac család magángyűjteményéből 160 műalkotást mutattak volna be, köztük Pablo Picasso, Henri Matisse, Joan Miró, Edgar Degas, Edvard Munch, Kazimir Malevics képeit. A tárlatot szerdán nyitották volna meg, azonban elismert szlovén művészettörténészek és festménybecsüsök szerint “nyilvánvaló hamisítványokról” van szó – írta a Delo című szlovén napilap csütörtökön.

Aleksander Bassin neves művészettörténész, a Ljubljanai Városi Galéria egykori igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a festményeken rögtön látszik, hogy nem eredetiek. “Ehhez nem kell szakértőnek lenni, elég, ha valaki jártas a képzőművészetben” – mondta, hozzátéve: elképzelhető, hogy az említett alkotók valamelyikének lehetne grafikája Szlovéniában, de festményeik biztosan nincsenek.

Brane Kovic műkritikus szerint a gyűjtemény értéke meghaladná az egymilliárd dollárt, ha valódiak lennének a képek.

Pavel Car, a nemzeti múzeum igazgatója, akit még az előző kormány alatt neveztek ki az alkalmasságával kapcsolatos kételyek dacára, első reagálásában még kitartott amellett, hogy a művek eredetiek, szerinte a művészettörténészi közösség “elsietve” bélyegezte meg a festményeket hamisítványként.

A nap folyamán azonban rövid közleményben tudatta, miszerint “a közvélemény és a szakértők erős reakciója rádöbbentette, hogy hibákat követett el, köztük azt, hogy rossz személyre bízta a kiállítás megszervezését”, és “a múzeum és szakértőinek hírneve védelmében” lemond tisztségéről.

A fiaskót a kulturális minisztérium is vizsgálja. Asta Vrecko miniszter közleményében azt írta: ami a képek hitelességét illeti, ők nem tudnak véleményt mondani, az a szakértők feladata. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a kiállításért anyagi ellentételezés nem járt, de vizsgálják az ügyet.

Vrecko szerint a múzeum szakértői bizottsága nem volt hajlandó felvenni a kiállítást a nemzeti múzeum éves tervébe, az igazgató saját hatáskörében döntött annak megrendezéséről.

A gyűjtemény tulajdonosa, Niko Boljkovac azt mondta a Delónak, hogy a Gallus nevű kis magángaléria igazgatójaként az elmúlt ötven évben vásárolta a műveket különböző árveréseken, ahol aránylag alacsonyak voltak a kikiáltási árak. Ő segített összevásárolni az Autocommerce vállalat kollekcióját is, amelyet két évtizede mutattak be a Szlovén Nemzeti Galériában.

The post Hamis Picasso-, Matisse- és Miró-képek miatt fújtak le egy kiállítást Ljubljanában appeared first on .

Az iráni atomenergiai hivatal a Mehr iráni hírügynökséghez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a két kamera üzembe helyezését Teherán korábban “önként, jóakarata jeléül és a megegyezetteken felül” engedélyezte, ám azt tapasztalta, hogy a gesztust a NAÜ “nem értékeli, s az Iránra rótt kötelezettségek részének tekinti”.

A kamerarendszer nyolcvan százaléka továbbra is működik – tették hozzá. A kamerák lekapcsolásakor jelen volt Behrúz Kamalvandi, a hivatal szóvivője is, aki később újságíróknak nem zárta ki, hogy “további lépéseket fognak tenni”. Jóllehet a tájékoztatásból nem derül ki, hol szerelték le a kamerákat, Iránban a hivatalos közlés szerint két urándúsító üzem működik, Fordóban és Natanzban.

A NAÜ egyelőre nem kommentálta a bejelentést.

Mindeközben Mohamed Eszlami, az iráni atomenergia hivatal vezetője Teheránban leszögezte: a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést, és minden ilyen jellegű állítást politikailag motiváltnak, az erre vonatkozó dokumentumokat pedig hamisnak nevezte.

Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettség-vállalásait.

The post Iráni feszegeti a határait: két, a NAÜ által felszerelt megfigyelőkamerát kapcsoltak ki az iráni hatóságok appeared first on .

A Mehr iráni hírügynökség által idézett parlamenti felszólalásában Mohamed Aszfari Izrael és az Egyesült Államok iránti elfogultsággal vádolta meg az ügynökséget, kiemelve, hogy míg Teherán igyekszik együttműködni az ügynökséggel, addig Izrael a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezményhez (atomsorompó-szerződés, NPT) sem csatlakozott.

A NAÜ vezetője, Rafael Grossi izraeli látogatását Aszfari “teljes mértékben igazolhatatlannak” nevezte, “mert Izrael rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris készletével”, hozzátéve, hogy azok a fegyverek jelentik a térség országaira a legnagyobb fenyegetést.

“Az ügynökségnek a saját igazgatóját kellene kifaggatnia először, ahelyett, hogy Iránt elítélő határozatokat hoz” – fogalmazott Aszfari, hangsúlyozva, hogy “Iránnak még mindig számos lehetősége van, amelyet alkalmas időben nyilvánosságra fog hozni”.
A képviselő sürgette továbbá a nemzetközi közösséget, mielőbb oldja fel a síita állam elleni szankciókat.

A NAÜ szerdán marasztalta el Iránt, mert nem szolgáltatott hiteles információkat arról, hogy milyen nukleáris anyagokkal rendelkezik három, be nem jelentett helyszínen található létesítményben, egyúttal felszólította, hogy folytassa az együttműködést.

A harmincöt jelenlévő országból harminc szavazta meg az amerikai, brit, francia és német támogatással előterjesztett határozatot. Oroszország és Kína ellenezte, míg India, Líbia és Pakisztán tartózkodott. Az iráni külügyminisztérium szerint a “nem építő jellegű” lépést politikai érdekek motiválták.

The post Iráni atomprogram: Teherán semmilyen nyomásra nem hagy fel nukleáris programjával appeared first on .

Algéria szerdán jelentette be, hogy felfüggeszti a Madriddal húsz éve kötött együttműködési szerződést, miután a spanyol kormány szerinte “engedményt tett” Marokkónak a Nyugat-Szahara feletti, régóta húzódó területi vitában.

Josep Borrell közölte: az EU értékelni fogja az algériai intézkedések következményeit, beleértve a pénzügyi intézményeknek adott azon utasítást, hogy állítsák le a két ország közötti tranzakciókat. Az intézkedés úgy tűnik, hogy sérti az EU-Algéria társulási megállapodásban foglaltakat, különösen a kereskedelmet és a beruházásokat érintően, ami egy uniós tagállammal szembeni diszkriminatív bánásmódhoz vezethet, és hátrányosan érintheti az Unió megállapodás szerinti jogainak gyakorlását – írta.

Borrell emlékeztetett: az Unión kívüli országok és az egyes uniós tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok az EU-val fenntartott kapcsolataik részét képezik. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelem-politika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Noha az EU készen áll arra, hogy fellépjen az uniós tagállamokkal szemben alkalmazott bármilyen kényszerítő intézkedés ellen, továbbra is a párbeszéd mellett foglal állást – húzta alá.

A főképviselő hangsúlyozta: Algéria az EU fontos partnere, a regionális stabilitás kulcsfontosságú szereplője a földközi-tengeri térségben. “Bízunk benne, hogy erős és hosszú távú partnerségünk nevében gyors megoldást találunk a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok teljes körű helyreállítására” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Az EU szerint aggasztó Algéria bejelentése, miszerint felfüggeszti a Spanyolországgal kötött egyezményt appeared first on .

“Jelenleg elsősorban tüzérségi háború zajlik, és mi vesztésre állunk a tüzérség terén. Ukrajnában egy saját tüzérségi fegyverre 10-15 orosz tüzérségi rendszer jut. Nyugati partnereink pedig eddig körülbelül a tíz százalékát adták nekünk annak, amijük van” – emelte ki a hírszerzési vezető. Szavai szerint az ukrán hadsereg napi öt-hatezer tüzérségi lövedéket lő ki, és majdnem elhasználta az összes tüzérségi lőszerét. Hozzátette, hogy ma már NATO-szabvány szerinti, 155-ös kaliberű lőszereket használnak az ukrán fegyveres erők.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel kell ellátnia Ukrajnát az orosz tüzérségi fegyverek messziről történő megsemmisítése érdekében. Úgy vélekedett, hogy a közeljövőben a háború túlnyomórészt tüzérségi marad, és az orosz rakétatámadások száma nem fogja meghaladni a jelenlegi szintet, azaz a napi 10-14 kilövést. Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg az utóbbi időben sokkal kevesebb rakétacsapást hajt végre, és régi, 1970-es évekbeli, szovjet H-22-es rakétákat használ. Ez szerinte azt jelzi, hogy Oroszországban kezdenek fogyni a tartalékok. Számításai szerint a megszállók rakétakészletük mintegy hatvan százalékát már elhasználták. Oroszország pedig a szankciók miatt nem tud gyorsan újakat gyártani – tette hozzá.

Szkibitszkij azt is elmondta, hogy Oroszország jelenleg nagy hatótávolságú bombázókat használ ukrajnai célpontok elleni támadásokra, amelyek az ország bármely pontját elérhetik anélkül, hogy elhagynák az orosz légteret.

Ami a három frontvonalat illeti, az orosz erők többsége jelenleg a Donyec-medencében tartózkodik, és a donyecki és a luhanszki régiók teljes elfoglalására törekszik egészen azok közigazgatási határáig. Északkelet-Ukrajnában és Harkiv térségében az orosz erők Szkibickij szerint a védekezésre összpontosították erőfeszítéseiket az ukrán védők sikeres ellentámadása után. Ugyanakkor Zaporizzsja és Herszon megyékben, amelyeket Oroszország szinte teljesen megszállt, az orosz csapatok tovább nyomulnak előre, és kettős, esetenként háromszoros védelmi vonalakat építenek ki. Szerinte most már nehezebb visszaszerezni ezeket a területeket, ezért is van szüksége Ukrajnának nyugati fegyverekre. Hangsúlyozta: ha az oroszok sikerrel járnak a Donyec-medencében, akkor ezeket a területeket új offenzívára használhatják fel Odessza, Zapororizzsja és a Dnyipro ellen, mert Putyin célja “egész Ukrajna és még annál is több”.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is rakéta-sorozatvetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lőtték a megyeszékhelyt és más településeket a régióban. Az elmúlt napban két polgári lakos vesztette életét és 15-en sebesültek meg. Az ágyúzások következtében házak, raktárak, infrastrukturális létesítmények károsodtak, és erdők gyulladtak ki.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arra kérte Szlovjanszk és Bahmut városok lakóit, hogy mielőbb távozzanak, és ne várják meg, amíg a harcok elérik otthonukat. Egyúttal cáfolta azt a közösségi oldalakon terjedő információt, amely szerint a harci cselekmények fokozódása esetén betiltanák az evakuációt Szlovjanszkból és Bahmutból. “Ez hazugság. Mindenkit kimenekítünk, még az ellenséges tűz alatt is” – szögezte le a Telegramon.

A kijevi vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erőkkel Harkiv megyében vívott harcok során elszenvedett veszteségek miatt az orosz 1-es hadtest gépesített alakulatának minden tagja megtagadta a szolgálatot.

Az Ukrajinszka Pravda szemlézte a főként oknyomozással foglalkozó, Lettországban bejegyzett Vazsnije Isztorii orosz internetes kiadványt, amely azt írta, hogy az év első négy hónapjában Putyin hivatalához 1,2 millió panasz érkezett a védelmi minisztérium ellen, ebből csaknem 42 ezer az Ukrajna elleni háborúban eltűnt hozzátartozók miatt. “2022-ben minden negyedik panasz, amelyet az elnöki hivatalhoz intéztek, a háborúhoz kapcsolódott: több panasz érkezett a védelmi minisztériumra, mint az elmúlt hat évben összesen” – idézett az ukrán hírportál az orosz kiadványból, amely hozzáfűzte: az elnökhöz intézett panasz lett az egyetlen módja annak, hogy megtudjanak valamit az eltűnt katonákról, és kifejezzék elégedetlenségüket a háborúval kapcsolatban, az orosz törvények szerint ugyanis tilos az államfőhöz panasszal forduló állampolgárok üldöztetése.

The post Orosz agresszió: Ukrajnának jóval több nyugati tüzérségi fegyverre van szüksége appeared first on .

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a brit miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország “az összeomlás szélén áll, legalábbis katonai erejét tekintve”.

Zelenszkij hangsúlyozta: Kijev nagyra értékeli, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be Ukrajna támogatásában fegyverekkel, pénzügyi eszközökkel és szankciókkal. “Nagyra értékeljük az igazán valódi, közös munkát, amikor a szavakat állandóan tettek követik. Általában véve hálás vagyok Nagy-Britanniának, a kormánynak, a miniszterelnöknek. Gyakran beszélek Boris Johnsonnal, és tudom, hogy miniszteri szinten is igen szoros kapcsolat van” – fogalmazott az ukrán elnök.

Wallace még hétfőn bejelentette, hogy Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz háborúval szembeni védelem erősítésére. Közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását. A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait.

The post Orosz agresszió: a brit védelmi miniszter szerint Ukrajna képes kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből appeared first on .

Senyei György, az OBH elnöke az átadón arról beszélt, hogy a bírósági épületek általában múlt századiak, monumentálisak, patinásak, szimbolikus jelentőségük is van, csaknem felük védettség alatt áll. Ugyanakkor nyitottnak kell lenni minden új elfogadására – tette hozzá, megjegyezve, a balatonszemesi épületegyüttes is megjeleníti ezt az újat, minimalista stílusával és innovatív építészeti megoldásaival.

Az új központ elsődlegesen a bírák és igazságügyi alkalmazottak többnapos szakmai és továbbképzésére ad lehetőséget, továbbá az ítélőtáblák és törvényszékek regionális képzésének is helyszíne lesz. A létesítményben jogászszakmai nemzetközi rendezvényeket, tanácskozásokat is lehet majd tartani – mondta az elnök. Hozzátette: a bírósági szervezet az 1980-as évektől nyújt üdülési lehetőséget a dolgozóinak Balatonszemesen, és ezt a jövőben is biztosítani kívánja.

Az átadóünnepségen a sajtónak is bemutatták a 1300 négyzetméteres, háromszintes oktatási és a saját stranddal rendelkező szállásépületet.

Klenovics Róbert, az OBH műszaki főosztályvezetője elmondta: a Kúria vagyonkezeléséből 2016-ban az OBH-hoz került ingatlanon le kellett bontani a 20. század elején épült létesítményeket a leromlott műszaki állapotuk miatt. Egy ágat tartó kislány szobrát az építészek megtartották a főbejáratnál, a korábbi épület, illetve a hely szelleme iránti tiszteletből.

A főosztályvezető elmondta, az új épület tervei 2018-ban kapták meg az engedélyeket. Az építkezés 2019 júniusában kezdődött. A fejlesztés célja egy európai színvonalú, egész évben működő, a legkorszerűbb eszközökkel ellátott képzési központ létrehozása volt, amely nyaranta és hétvégenként pihenési lehetőséget is biztosít a dolgozóknak. Az oktatótermek kétszáz ember befogadására alkalmasak, a két épületben található 35 szobában 70-75 embert tudnak elszállásolni.

The post Átadták az OBH balatonszemesi képzési központját appeared first on .

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa a Bild cím lapban közölt interjúban kiemelte, hogy meglepődve szemléli a német kancellár és a francia elnök által az orosz államfővel telefonon folytatott tárgyalások folyamatát. Mint mondta, Olaf Scholz és Emmanuel Macron megbeszélései Putyinnal “nem vezetnek sehová”, és csupán “legitimálják az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett bűncselekményeiért felelős embert”.

Putyin a felelős ezekért a bűncselekményekért, ő döntött Ukrajna megtámadásáról, az inváziós erők parancsnokai az ő irányítása alatt állnak – húzta alá Duda. Macron azon minapi nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a háború utáni diplomáciai rendezés elősegítése érdekében nem szabad megalázó helyzetbe hozni Oroszországot, kiemelte: nem tud arról, hogy hasonló vélemény megfogalmazódott volna Hitlerrel kapcsolatban.

“Beszélt bárki is így Hitlerrel a második világháború alatt? Mondta bárki is, hogy meg kell kímélni Hitlert az arcvesztéstől? Hogy úgy kell eljárnunk, hogy ne legyen megalázó Hitlernek? Én nem hallottam ilyen hangokat” – fejtette ki a lengyel államfő.

A többi között arról is szólt, hogy nem szabad törődni az atomfegyverek bevetéséről szóló moszkvai fenyegetésekkel. “Ha félünk az orosz atomfegyverektől, akkor azonnal meg kellene adnunk magunkat” – fogalmazott Duda, hozzátéve: “katasztrófához vezet, ha valaki megijed az orosz zsarolástól”. Azt is hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet “az ukrán kormány feje fölött” kötött megállapodással lezárni, és nem lehet szó olyan megegyezésről, amellyel Kijev nem ért egyet.

A legjobb az lenne, ha az ukrán védelem olyan támogatást kapna, amellyel “ki tudják szorítani az oroszokat a területükről”. Arra a kérdésre, hogy ez a Krím-félszigetre is vonatkozik-e, azt mondta, hogy “helyre kell állítani a nemzetközileg elismert politikai határokat”, és helyre kell állítani az 1989 után Európában kialakított, mindenki által elismert és a nemzetközi jog elsőbbségén nyugvó rendet, amelyet Oroszország többször megsértett.

The post Duda: nem kell tanácskozni Putyinnal, Hitlerrel sem tárgyaltak a második világháborúban appeared first on .

Ez a jelenség arra ösztönzi az országokat, hogy valamilyen módon megoldást találjanak a digitális tartalmak hasznosítására. Kína példájából tudjuk, hogy a biztonsági kamerák által rögzített felvételeket nem csupán a szó szűk értelmében vett biztonsági célokra használják, hanem arcfelismerő megoldásokkal szolgálják a „köz nyugalmát” is. A történethez tartozik, hogy Kína a világ előterében helyezkedik el, akinek minden lépését árgus szemmel figyelik nyugatról és keletről egyaránt. Ugyanakkor a Carnegie Alapítvány 2019-es felmérése szerint, 75 ország alkalmazott mesterséges intelligenciát a térfigyelőrendszereikből származó adatok használható információvá alakítása érdekében.

Noha az Európai Unió és a világ demokratikusabb fele meglehetősen kritikusan áll a mesterséges intelligencia által feldolgozott biztonságtechnikai információtartalmak hasznosításával szemben, ennek ellenére az EU rendvédelmi szerve is szinte kivétel nélkül alkalmaznak ilyen technológiákat és megoldásokat. Vagyis elmondható, hogy az Európai Unió tagországai (is) alkalmaznak személy és/vagy viselkedés azonosító technológiát. Nemrégiben külön figyelmet kapott Franciaország, ahol már a gyanús emberi viselkedés jeleit is kutatják CCTV rendszerek video-anyagát feldolgozva.

A megfelelő szabályozás elkészítését megnehezíti, hogy a törekvések jellemzően a biometrikus azonosító megoldásokat is ebbe a körbe kívánják sorolni, ami technikai értelemben egészen másfajta megközelítést tenne észszerűvé. Az európai törekvések a tömeges biometrikus azonosító rendszerek alkalmazását rendkívül szigorú keretek közé szorítanák, ami értelemszerűen a rendvédelmi szervek lehetőségeit csorbítanák az innovatív technológiák bevezetése során. Sőt, az Európai Parlament nemes egyszerűséggel inkább betiltaná a rendvédelmi célú biometrikus azonosító technológiák használatát személyiségi és kisebbségi jogok csorbulására hivatkozva.

Ugyanakkor számos pozitív kicsengésű tanulmány bizonyítja, hogy akár jelentősen csökkenthető a bűnelkövetések száma, ha egy település biztonsági kamerarendszereit mesterséges intelligencia alapú predikciós megoldásokkal látjuk el.

Mára egyértelművé vált, hogy a mesterséges intelligenciát hasznosító SaaS (biztonság, mint szolgáltatás) rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a rendvédelemben és a biztonságtechnikában. Más kérdés, hogy ezzel egyetértünk vagy esetleg ellenezzük, a hatékonyságuk megkérdőjelezhetetlen.

The post Az AI egyre meghatározóbb a video-biztonságtechnikában is appeared first on .

A közlemény szerint hagyománnyá vált, hogy a szervezet életében fontos események alkalmával videóüzenetet tesz közzé a legfőbb ügyész. Június 10-e az ügyészség napja, amellyel az 1871-ben e napon kihirdetett első ügyészi törvényre emlékezünk – fűzték hozzá. Polt Péter köszönetét fejezte ki kollégáinak azért, hogy az elmúlt két évben érvényes egészségügyi veszélyhelyzet ellenére is biztosították a magyar jogállam egyik legfontosabb intézményének, az állam büntetőigényét érvényesítő ügyészségnek a folyamatos működését.

Sok szempontból sikerült előnyt kovácsolnunk a válságból – hangsúlyozta a legfőbb ügyész a közlemény szerint. “Hiszen nem csupán a működés biztosítására futotta az erőnkből, hanem e rendkívüli helyzetben olyan fejlesztéseket is végrehajtottunk, amelyek békeidőben hosszabb időt vettek volna igénybe” – tette hozzá.

Polt utalt az informatikai fejlesztésekre, a távoli munkavégzés feltételeinek megteremtésére, a rugalmas, de a jogállami kritériumoknak mindenben megfelelő eljárásjogi lehetőségek jobb kihasználására.

Azt írták: az ügyészség eredményes munkáját bizonyítja, hogy 2021-ben a bíróságok a terheltek mintegy 88 százaléka esetében az ügyészség indítványával mindenben egyező döntést hoztak. Ha az általános bűnügyi adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy tavaly az előző évhez képest 5 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak Magyarországon, ami az elmúlt harminc év legalacsonyabb, legkedvezőbb adata – fűzték hozzá.

“Ha csak a bűnügyi statisztikákkal kellene foglalkoznunk, akkor azt hihetnénk, a járvány után az élet visszatért a normális kerékvágásba. De sajnos a rendkívüli események sora nem ért véget” – hangsúlyozta Polt, utalva a szomszédos Ukrajnában zajló háborúra, amelynek következményei egyelőre kiszámíthatatlanok.

Mindez megköveteli, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a magyar állampolgárok és a magyar állam biztonságára, illetve az ország szuverenitását biztosító intézményrendszer működésének garantálására. Ezzel összefüggésben jelentős szerepe van az igazságszolgáltatási szerveknek, így az ügyészségnek is – hívta fel a figyelmet a legfőbb ügyész.

Polt kiemelte: a legfontosabb, hogy a szervezet jelmondatához – Törvény és igazság! – méltó módon folytassák a munkát, igyekezve alkalmazkodni az újabb és újabb kihívásokhoz. A legfőbb ügyész külön is gratulált az ügyészség napja alkalmából elismerésben részesült kollégáinak, valamint a Kozma Sándor tudományos pályázat díjazottjainak.

The post Polt videóüzenetben köszöntötte kollégáit appeared first on .

Anton Abu Akla – aki maga is rendelkezik amerikai állampolgársággal – azt mondta, még mindig nem történt előrelépés az újságíró ügyében, akit csaknem egy hónapja lőttek le. Az Arabnewsnak is dolgozó Ray Hanania arab-amerikai műsorvezetőnek adott interjújában Abu Akla azt mondta: testvére halála után több amerikai tisztségviselő – köztük Tom Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete és Antony Blinken külügyminiszter – az ügy kivizsgálását ígérte, ám azóta sem történt semmi.

“Arra kérem (Bident), hagyjon fel a kettős mércével! Izraelt – vagy bárkit, aki lelőtte Sirínt – felelősségre kell vonni. Amerikai elnökként kötelessége megvédeni valamennyi amerikai állampolgárt, a tengerentúliakat is” – fogalmazott Abu Akla, aki egyúttal sérelmezte, hogy Washingtonból “Izraelnek jut minden segítség, több, mint más országoknak”.

“Elvárjuk az Egyesült Államoktól, hogy indítson pártatlan vizsgálatot Sirín, egy amerikai állampolgár, egy újságíró, egy keresztény meggyilkolása ügyében” – szögezte le, kiemelve: a Biden-adminisztrációnak mindent meg kell tennie azért, hogy elejét vegye amerikaiak meggyilkolásának.

Az al-Dzsazíra, a katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én lőtték fejbe, miközben az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területen, Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenín menekülttáborában végrehajtott izraeli katonai razziáról tudósított. A történtek idején sajtó feliratú golyóálló mellényt és védősisakot viselt.

A Palesztin Nemzeti Hatóság főügyésze május végén azt mondta, Abu Aklát izraeli katonák szándékosan lőtték le. Izrael cáfolja, hogy katonái újságírókat vettek volna célba és két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, miszerint vagy izraeli katonai konvojra lövöldöző palesztin szélsőségesek, vagy pedig izraeli biztonságiak közeli fegyveresekre leadott lövései végeztek vele.

The post A palesztin újságírónő, Sirín Abu Akla halálának kivizsgálását sürgeti Bidennél az újságírónő testvére appeared first on .

A tárcavezető kifejtette, hogy az AHS Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 milliméter kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna hadrendbe. Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium már több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket. Szavai szerint az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedékek készletei már tíz százalékkal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24-én kezdődött teljes körű orosz támadás előtt rendelkezett. Megjegyezte, hogy ezeknek a lövedékeknek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb fogy belőlük.

Hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg több mint ötven egyéb, nagy kaliberű ágyút, valamint ezekhez tartozó lövedékeket szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. “Több tucat szovjet típusú rakéta-sorozatvető rendszer, több tízezer hozzá tartozó lövedék, több száz aknavető több százezer lövedékkel erősítette meg ez idő alatt a védelmünket” – hangoztatta Reznyikov, hozzátéve, hogy az ukrán fegyveres erőket már több száz harckocsival és egyéb – szovjet típusú – páncélozott járművel látta el a tárca. Állítása szerint ezekből az eszközökből az ukrán erők már csaknem ugyanannyival rendelkeznek, mint az orosz hadsereg.

A miniszter szerint az ukrán fegyveres erők már “jelentős mennyiségű fegyvert kaptak, ami elég lenne a győztes védekezéshez bármelyik európai ország hadseregével szemben, de nem elegendő az orosz erők ellen”, ezért Ukrajnának mielőbb további nehézfegyverekre van szüksége.

Ukrán megyei kormányzók reggeli jelentéséből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is aktívan ágyúzzák Ukrajna keleti és déli részét, aminek Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban halálos áldozatai is lettek, a déli Herszon megye megszállt városaiba pedig már elkezdték betelepíteni családjaikat is.

A nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzói hivatala megerősítette, hogy az oroszok rakétacsapást mértek Novohrad-Volinszkij településre, ahol a lövedék becsapódásától károk keletkeztek egy többemeletes épületben. A hivatalhoz sebesülésekről nem érkezett bejelentés. Harkiv megyében viszont ketten meghaltak és négyen megsérültek az orosz erők ágyúzásaiban.

Luhanszk megyében, Szeverodoneck és Liszicsanszk városok ostroma következtében legalább négy helyi lakos vesztette életét – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hajdaj közlése szerint az orosz erők szerda este kétszer is eltalálták a Szeverodoneckben lévő Azot vegyiüzemet, ahol egy ammóniát előállító részleg is megrongálódott. Esetleges környezetszennyezésről egyelőre nincs jelentés.

Donyeck megyében a frontvonal teljes hosszán folytatódtak a harcok, orosz rakétatámadások következtében négy civil vesztette életét és 11-en sebesültek meg.

Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy Donyeck megyében a hírszerzés és a tüzérség jól összehangolt műveletének köszönhetően sikerült meghiúsítani egy orosz páncélostámadást az ukrán egységek egyik szárnya ellen. A tüzérség kilőtt két orosz harckocsit, a többi orosz páncélos visszavonult. Megsemmisítettek egy épületben elhelyezett lőállást is, ahol a jelentés szerint több mint tíz orosz katona vesztette életét.

A vezérkar csütörtöki összesítése szerint már mintegy 31 700 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrán katonai hírszerzés hivatalos honlapján nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint az orosz megszállás alá került Melitopolban az orosz erők sürgősen további fagyasztókat és ipari hűtőszekrényeket keresnek elesett orosz katonák tetemének tárolására, mivel a város húsfeldolgozó üzeme zsúfolásig megtelt holttestekkel. A hírszerzés hozzáfűzte, hogy azért is kellenek a hűtőberendezések, mert az orosz katonai vezetés igyekszik eltitkolni a veszteségek valódi mértékét, így “adagoltan és maximális időbeli csúszással” küldik haza Oroszországba katonáik holttesteit.

Közel 25 ezer ukrán menekült kérvényezett menedékesi státuszt
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – 2022. június 9. 6.00 órai adatok alapján – eddig 24 615 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 12 420 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 17 076 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben benyújthatják. Az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében 2022. május 9-től lehetőségük van a menedékes kérelmüket a kormányablakban is benyújtani. Amennyiben adataikat előzetesen elektronikusan feltöltik a “Menedekes” applikáció vagy az Enter Hungary felületén keresztül, úgy a személyes megjelenési kötelezettségüknek a kormányablakban is eleget tehetnek, melyről a Főigazgatóság és a kormányablakok weboldalán is megtalálható egy rövid videó tájékoztató.

The post Orosz agresszió: a nagy kaliberű lengyel löveg is készen áll a harci bevetésre appeared first on .

Az alacsonyan repülő, Beechcraft típusú, kétmotoros gép Debrecen térségében szállt fel engedély nélkül, kelet-európai idő szerint 17.30-kor, nyolc perccel később pedig a magyar Gripenek elfogták, de a kisgép sem rádióhívásokra, sem a vizuális jelekre nem reagált. A kikapcsolt válasz-jeladóval (transzponderrel) repülő, azonosítatlan gép 17.49-kor Nagyvárad térségében lépett be a román légtérbe, 17.58-kor pedig az amerikai légierő két, a román légtérben járőrszolgálatot teljesítő F-16-os vadászgépe szegődött nyomába.

A román védelmi minisztérium (MAPN) közlése szerint a kisrepülő nem tanúsított veszélyes, vagy ellenséges magatartást, de továbbra sem válaszolt az elfogására küldött harci repülők nemzetközileg használt rádió- és vizuális jelzéseire. A gép Karánsebes – Szörvényvár felé folytatta útját, 19 óra körül két percig a szerb légteret is érintette, majd átrepült Bulgáriába. Időközben a két amerikai vadászgép visszatért a fetesti-i légitámaszpontra, a célpont követését pedig két román F-16-os vette át. A MAPN közlése szerint a bolgár hatóságok szerda este azon a területen kezdtek földi vizsgálatot, ahol utoljára észlelték a radarok az azonosítatlan repülőt. Azóta sem találják. (Újabb részletek itt!)

Szinte napra pontosan harmincöt éve éve, 1987. május 28-án világszenzációt keltett, hogy a 19 éves nyugatnémet Mathias Rust kisrepülőgépével akadálytalanul repült be a szovjet légtérbe, majd Moszkva szívében, a Vörös tér mellett szállt le.

The post UFO: magyar gripenek elfogták, amerikai F-16-osok kísérték, még sincs meg a szökevény kisrepülőgép appeared first on .

Szanka Ferenc közölte: a vádlott évek óta ismerte a sértettet, korábban munkatársak is voltak. A vádirat szerint a két férfi 2009. július 2-án egy nagyobb társaságban együtt italozott egy csongrádi szórakozóhelyen, ahol összeszólalkoztak, majd dulakodni kezdtek.

Később a vádlott egy ismerősénél bográcsozott, amikor az esti órákban meglátta az utcán sétáló sértettet, és behívta az udvarra. Nem sokkal később a vádlott szekercével fejen vágta a férfit, majd piszkavassal mellkason szúrta. A holttestet ezután kézikocsival a vádlott egy ismerősével a Tisza árterébe vitte és elásta. A tetem azóta sem került elő.

A főügyészség a letartóztatásban levő vádlottat emberölés bűntettével vádolja, a holttest eltüntetésében közreműködő társa bűnpártolásnak minősülő cselekménye a nyomozás megindításakor már elévült – ismertette a csoportvezető ügyész.

The post Tizenhárom évvel ezelőtti emberölés miatt emeltek vádat egy csongrádi férfi ellen appeared first on .