Biztonságpolitika

A testület sajtóközleménye szerint a stratégia felgyorsítaná a visszaküldés folyamatokat és előmozdítaná a hazájukba visszatérők reintegrációját a más országokkal folytatott együttműködés révén. A bizottság egyik célja, hogy hatékony közös uniós visszaküldési rendszer segítségével korlátozza az illegális migrációt az EU-ba, továbbá javítsa a visszatérésekre vonatkozó uniós statisztikákat.

Ylva Johansson uniós belügyi biztos a startégiát bemutató bizottsági sajtótájékoztatón elmondta: tavaly mintegy 330 ezer jogellenes határátlépést észlelt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex), mintegy 100 ezerrel többet mint tavaly. “Nagy része azoknak, akik szabálytalan módon érkeznek az EU-ba, nem szorul védelemre, ennek ellenére menedékkérelmet nyújtottak be. Ez óriási nyomás alá helyezi az uniós menekültügyi rendszert, és a befogadási kapacitásokat” – mondta. Mint fogalmazott, tavaly körülbelül 924 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, amellett, hogy az unió mintegy 4 millió ukrajnai menekültet fogadott be.

“Menekültügyi rendszerünk védelmének módja az, hogy mindazokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, visszaküldjük hazájukba. Évente 300 ezer visszaküldési határozat születik, de csak körülbelül 70 ezret hajtanak végre. Ezt a számot növelni kell” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság nemrégiben visszaküldési koordinátort nevezett ki, akinek feladata, hogy összefogja a vonatkozó uniós szakpolitikák egyes ágait, és elősegítse a hatékonyabb visszaküldést.

The post Az EU új stratégiát mutatott be az illegális migránsok hatékonyabb hazatérése érdekében appeared first on .

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.

“Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.

Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.

Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint “nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására”, hogy az orosz olajat hordónként negyven euróért, áron alul, közel ötven százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.

Nemkívánatos szervezetnek minősítette az Andrej Szaharov Alapítványt az orosz főügyészség
Nemkívánatos szervezetnek nyilvánította az amerikai Andrej Szaharov Alapítványt hétfőn az orosz főügyészség. A főügyészség megállapította, hogy az alapítvány tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjait és biztonságát. További részleteket a testület nem közölt. A döntésről hivatalosan értesített orosz igazságügyminisztérium az alapítványt fel fogja venni a külföldi ügynökök listájára. A The Andrei Sakharov Foundation honlapja szerint 1989-ben alapított szervezet, célja pedig Andrej Szaharov 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szovjet magfizikus és emberi jogi aktivista örökségének megőrzése.

The post Orosz agresszió: az EU további 500 millió eurót biztosít Ukrajna katonai támogatására appeared first on .

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.

Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.

Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Putyin és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Az EP támogatja egy különleges törvényszék létrehozását appeared first on .

Az alezredes kijelentette: ha valakinek veszélyben van az élete, akkor a rendőr nem teheti meg, hogy nem intézkedik azonnal. Fegyveres elkövetőnél a TEK-et értesíteni kell, és lehetőség szerint bevárni őket, illetve az erősítést, de néha erre nincs idő – közölte Csapó az újbudai rendőrgyilkossággal összefüggésben tartott sajtóeseményen, amelyen azonban az esetre vonatkozó konkrét kérdésekre a folyamatban lévő eljárás miatt nem volt mód.

Elmondta: tavaly egymillió igazoltatás, intézkedés volt; 280 erőszakos támadást regisztráltak rendőrök ellen, ebben az adatban benne vannak a fenyegetések is. Hozzáfűzte: nem jellemző tehát a rendőrök elleni erőszak, bár a tendencia 2019-et követően növekvő.

Kérdésre válaszolva az osztályvezető kitért arra is, hogy a rendőri állomány lövedékálló mellénnyel van ellátva, ami szúró- vágóeszközök ellen is védelmet nyújt, de nem teljeskörűen, hiszen “nem erre lett kifejlesztve”. Vizsgálják, milyen védőeszközökre lenne még szükség – jegyezte meg Csapó.

Elmondta azt is, hogy a Taser elektromos sokkolóból jelentős mennyiséget szerzett be a rendőrség, “az összes rendőri szervnél ott van, és az oktatásban is, a kiképzés folyamatos”. Az a cél, hogy járőrpáronként egy ilyen eszköz legyen minden közterületi szolgálatban – fűzte hozzá.

Hablicsek Nikoletta az ORFK ügyeleti főosztályának vezetője emlékeztetett: 2014-ben megváltozott a segélyhívások fogadásának rendszere. A 112-es hívószámra napi tizenkétezer hívás érkezik; ötszáz hívásfogadó munkatárs végzi az előszűrést, a katasztrófavédelemmel és a mentőszolgálattal közösen kialakított, kikérdezési protokoll alapján – magyarázta az ezredes.

Közölte, ha valamilyen fegyver szerepel a bejelentésben, akkor a hívást a területileg illetékes tevékenységirányítási központhoz irányítják át, ahol szakképzett rendőr fogadja. Konferenciahívást is lehet kezdeményezni, ekkor minden terület szakembere fel tudja tenni a releváns kérdéseket, s már a kikérdezés alatt elindíthatják a reagáló egységeket. A tevékenységirányítási központ mindenféle információt igyekszik beszerezni, ami segítheti a járőrt – hangsúlyozta Hablicsek. Jelezte: a központban látják, hol vannak a járőrök, milyen felszerelések vannak náluk, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Garázda jellegű elkövetőnél elvárás az előzménykutatás, amikor is a nyilvántartásokban utánanéznek az elkövetőnek, így a járőr fel tud készülni – fejtette ki Hablicsek. Hozzáfűzte: folyamatos kapcsolatot tartanak a helyszínre érkező kollégákkal, hogy kiderüljön, szükség van-e mások bevonására, erősítésre, és hallják azt is, mi zajlik a helyszínen, valamint látják a GPS-koordinátákat. Tavaly összesen 832 ezer “küldés” volt, tehát szükség van a professzionális irányításra – szögezte le.

Czene Csaba ezredes, az ORFK humánigazgatási szolgálatának vezetője arról beszélt: 2900 rendőrrel több van most, mint 2010-ben, emellett ilyen kevés bűncselekmény a rendszerváltozás óta nem volt, a lakosság biztonságérzete pedig folyamatosan javul.

Mózes János, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója elmondta: tíz hónapos képzést kapnak a rendőrök az intézkedésekről az alapoktól elkezdve addig a szintig, hogy közterületen tudjanak intézkedni. “Minden szituáció más és más, de folyamatosan újítjuk a képzést, életszerű helyzetekre igyekszünk felkészíteni a rendőröket” – jelentette ki az alezredes. Hozzáfűzte: a tíz hónapos alapképzés után mentori képzés következik, “tapasztalt, már bizonyított kolléga mellé kerül a kezdő, nem engedjük el a kezét”.

Kijelentette: “sokkal többet lő az állomány a korábbi évekhez képest, több éleslövészet van, egyre bátrabban és ügyesebben kezelik a fegyvert a kollégák”.

Rendőrgyilkosság: Belügyminiszteri elismerést kapott a két megsérült rendőr
Kiemelkedő tevékenységéért belügyminiszteri elismerést kapott a halálos kimenetelű újbudai intézkedésben megsérült két rendőr – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. Az ORFK tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter az újbudai intézkedés során tanúsított kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül jutalomban részesítette Kállai László főtörzszászlóst, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi rendőrkapitányságának körzeti megbízottját és Dobos László törzszászlóst, aki ugyanott szolgálatirányító parancsnok. Az elismerést Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár adta át az országos és a budapesti rendőrfőkapitány jelenlétében.

The post ORFK: a rendőr akár élete kockáztatásával is megment másokat appeared first on .

A koszovói belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rendőrök azért lőttek a járműre, mert nem állt meg egy ellenőrzőponton, hanem nekiütközött a szolgálatot végző rendőrök járművének, veszélyeztetve ezzel az életüket. Az autóban ketten utaztak, egyikük lőtt sérüléseket szenvedett, másikuk sértetlenül kiszállt az autóból.

A rendőrségi ellenőrzőpontokat azt követően állították fel Észak-Koszovóban, hogy tavaly év végén ismét feszültségek robbantak ki a helyi szerbek és koszovóiak között. A helyi szerbek decemberben barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoztak amiatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A helyzet újév előtt rendeződött, a barikádokat eltávolították, az elfogott rendőrt házi őrizetbe helyezték. Ám az ortodox karácsony előestéjén, január 6-án Koszovó déli részén egy helyi albán férfi, szolgálaton kívüli katona rálőtt két szerb fiatalra, egy harmadik fiút pedig megvertek, így a feszültségek újra kiéleződtek. Az eset miatt több ezer szerb vonult utcára Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.

The post Nem állt meg a szerb autó: tüzet nyitott a koszovói rendőrség appeared first on .

2022 végén összesen 1,714 millió külföldi állampolgárnak volt hivatalos tartózkodási engedélye a 10,6 millió lakosú Csehországban, 2021 végén ez a szám 660 849 volt – mutatott rá Milan Majer, az idegenrendészet parancsnoka.

A belügyminisztérium kimutatása szerint az Ukrajna elleni orosz offenzíva kezdete óta 480 804 ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól rendkívüli, egyéves tartózkodási engedélyt, amely munkavállalásra, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, segélyek igénybevételére jogosít fel. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint az ukrajnaiak egy évvel meghosszabbíthatják ezt a tartózkodási engedélyt.

Martin Vondrásek elmondta, hogy a külföldi állampolgárok számának nagyarányú növekedése ellenére a tavalyi évben nem nőtt számottevően a külföldiek részesedése a bűncselekmények elkövetésében. Az ukránok esetében ez a növekedés fél százalékos. A külföldiek tavaly a bűncselekmények 10,5 százalékát, 2021-ben pedig 9,3 százalékát követték el.

A külföldi állampolgárok legnagyobb része – 346 306 személy – Prágában él, a fővárost körülvevő Közép-csehországi kerületben pedig 159 196 a külföldi állampolgárok száma.

Az ukrán állampolgárok mellett egyebek között 117 265 szlovák, 66 340 vietnami, 43 498 orosz, 19 531 román és 17 884 lengyel állampolgár él Csehországban. A rendőrségi kimutatás szerint a tavalyi év végén az engedéllyel Csehországban élő magyar állampolgárok száma 10 517 volt.

The post Orosz agresszió: Több mint 636 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Csehországban appeared first on .

“Nem, biztosan nem. Én békét akarok, nem háborút. Semmi esetre sem küldeném gyermekeinket és asszonyaink gyermekeit háborúba” – jelentette ki Babis a műsorvezető által hipotetikusnak nevezett kérdésre válaszolva. Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.

Petr Pavel nyugalmazott tábornok, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának az elnöke is volt, már a televízióban is felhívta Babis figyelmét a NATO alapokmányára.

“Ha valamilyen szervezetnek tagjai vagyunk, akkor abból a kollektív biztonság keretében nemcsak előnyeink származnak, hanem valamit adnunk is kell. És ez a mi kötelezettségvállalásunk, hogy közösen segítséget nyújtunk, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá Pavel. Emlékeztetett, hogy ezt a kötelezettségvállalást a NATO alapító szerződésének 5. cikkelye tartalmazza.

Babis a kritikák hatására később módosította álláspontját, és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO-szerződést ő is betartaná.

“Nem akartam válaszolni a Lengyelország vagy a balti államok megtámadását feszegető hipotetikus kérdésre. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, nem tudom elképzelni. A világ vezető politikusainak feladata megakadályozni a háborút” – fejtette ki az éléseszűséggel aligha vádolható politikus. “Ha valóban sor kerülne a támadásra, természetesen betartanám az 5. cikkelyt. Ez nem vitás” – szögezte le a babis, módosítva a televíziós vitában elhangzott kijelentését.

Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás második, döntő fordulóját, amelyben Babis és Pavel között dől el, melyikük ülhet a prágai vár (Hradzsin) elnöki bársonyszékébe.

The post Babis nem küldene katonákat Lengyelország és a balti országok megsegítésére külső támadás esetén, aztán rájött, hogy mégis appeared first on .

Annalena Baerbock német hírportálok jelentései szerint az LCI francia hírtelevíziónak vasárnap este nyilatkozva kiemelte, hogy nem érkezett még kérés a szövetségi kormányhoz külföldön értékesített Leopard harckocsik Ukrajnába szállításáról, de ha érkezne, akkor “nem állnánk a kezdeményezés útjába”.

Ugyancsak vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel külügyminiszter egy nyilatkozatában kijelentette, hogy szükség esetén a német részvétel nélkül szerveznek koalíciót a korszerű páncélosaik egy részét Ukrajnának átadni kész országokból.

A Leopard 2 a világ egyik legerősebb harckocsijának számít. Lengyelország egy nemzetközi összefogás keretében tizennégyet adna át az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek. Finnország, Spanyolország és Portugália is jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez, a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – külügyminiszterei pedig szombaton közös nyilatkozatban felszólították a német kormányt, hogy azonnali hatállyal biztosítson ilyen harckocsikat Ukrajnának.

A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak. Olaf Scholz kancellár kormányától nemcsak jóváhagyást várnak az ilyen kezdeményezésekhez, hanem azt is, hogy a német hadseregtől (Bundeswehr) is adjanak át Leopardokat Ukrajnának. Boris Pistorius védelmi miniszter pénteken közölte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a Bundeswehr állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

Az orosz erők folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében
Az orosz erők az elszenvedett jelentős veszteségük ellenére folytatták a támadóműveleteket Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka települések irányba azzal a céllal, hogy elfoglalják az egész donyecki régiót – közölte harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és légicsapást indítottak ukrajnai települések ellen, továbbá 24-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő öt csapást mért ellenséges koncentrációs területekre. Lelőttek két orosz Szu-25-ös repülőgépet, egy Ka-52-es helikoptert, egy Orlan-10 típusú drónt és két H-59-es rakétát. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek ezzel egy időben három orosz koncentrációs területre mértek csapást, és eltaláltak egy ellenséges logisztikai raktárt. A kijevi katonai vezetés közlése szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre, az ukrán erők minden ellenséges támadást visszavertek. Az orosz erők több települést ágyúztak hétfőn Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka, Novopavlivszke, Zaporizzsja és Herszon téréségében.

The post Orosz agresszió: Berlin nem akadályozná Leopard harckocsik továbbadását Ukrajnának appeared first on .

A közleményben azt írták, a 40 éves férfi tavaly novemberben vésővel és baltával rongálta meg egy magyarországi nagykövetség budapesti épületét. A rendőrök a rongálás abbahagyására szólították fel, ő azonban a baltával a rendőröket fenyegetve elindult feléjük. A rendőrök az elkövetővel szemben könnyfakasztó gázt, majd testi kényszert alkalmaztak.

A gyanúsított ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el. A férfi ezután több fenyegető üzenetet küldött elektronikus úton az egyik rendőrkapitányság rendőreinek. A nyomozó ügyészség ezért a Terrorelhárítási Központ közreműködésével pénteken kutatást tervezett végrehajtani a lakóhelyén és gyanúsítotti kihallgatása érdekében elő akarta állítani.

A férfi a megjelenő rendőröket kalapáccsal a kezében fenyegetni kezdte, majd az eszközt nagy erővel közéjük dobta. A támadásban senki nem sérült meg. A regionális nyomozó ügyészség elrendelte az elkövető őrizetét, és kihallgatása után indítványozza a letartóztatását. Erről a bíróság várhatóan hétfőn dönt – olvasható a közleményben.

The post Elme és ideg: kalapáccsal támadt a rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Ukrajna háborús bűncselekménynek minősítené az orosz kibertámadásokat

Ukrajna bizonyítékokat gyűjt a hágai bíróságnak azzal kapcsolatban, hogy Oroszországgal szemben vádat emelhessen a folyamatosan érkező kibertámadások miatt. Több ukrán kiberbiztonsági szakértő szerint az ukrán kritikus és polgári infrastruktúrát ért kibertámadások háborús bűnnek minősülhetnek, amennyiben bizonyítást nyer, hogy ezek a támadások és az általuk okozott kár súlyos következményekkel jártak az elszenvedő ország és lakossága számára. Victor Zhora az ukrán Állami Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat (SSSCIP) digitális transzformációért felelős tisztje nyilatkozatában példaként említette Oroszország 2022. júliusában a DTEK ellen indított támadást, mely Ukrajna legnagyobb magánenergetikai befektető vállalata. Ebben a kibertámadásban a támadók elsődleges célja az volt, hogy destabilizálják az áramtermelő és -elosztó vállalatok működési folyamatait, aláássák Ukrajna energiabiztonságát és akadályozzák az energiaellátást, valamint szándékosan hamis információkat terjesszenek a cégek működéséről az állami propagandaügynökségeken keresztül, melynek eredményeként áram nélkül hagyják az ukrán fogyasztókat. Ukrajna villamosenergia hálózatának megtámadására nem ez az első eset, hiszen 2016-ban sok szempontból hasonló támadás ment végbe, mely ugyancsak a villamosenergia ellátás működését akadályozta, ami hosszas áramkimaradásokat eredményezett az országban. Zhora nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösségnek ideje mérlegelnie a kibertérből eredő támadások hatását és az azokra való reagálást, valamint azt, hogy ezek a cselekmények milyen szempontok alapján legyenek minősítve a büntetőjog vonatkozásában.

Írta: Ésik Béla

Kém vagy Szerzetes?

2022.nov.22-én az Ukrán Titkosszolgálat (SZBU) egy razziát tartott a Kijevi Pecserszki Lavra Kolostorban, ahol több mint 30 lelkészt és apácát azonosítottak vagy tartóztattak le kémkedés gyanújával.

Ukrajnában 2 fő ortodox egyház van, az egyik az Ukrán Ortodox Egyház, amely függetlenedett a Moszkvai Pátriárkától és az Orosz Ortodox Egyháztól 2019-ben.

Ahogy az egyházszakadást, úgy a rajtaütést és a kivizsgálást is elítéli az Orosz Patriarhátus, azzal vádolják az ukrán hatóságokat, hogy el akarják venni a hitet az emberektől az utolsó reménnyel együtt és a vallásszabadságot korlátozzák.

Az ukrán bűnüldöző szervek szerint a műveletnek nincs köze a vallásszabadsághoz, a művelet az ország biztonságát szolgálja, amelyre veszélyt jelent a kémkedés, a szabotázs és az árulás.

Az Ukrán Titkosszolgálatnak kihívást és fenyegetést jelent az oroszbarát Orosz Ortodox Egyház, ugyan is nemcsak sok követője van, hanem sok olyan szerzetes lelkész és apáca szivárgott be, akik segítették az orosz erőket a háborúban.

A házkutatás során több köteg készpénzt, fegyvereket, a szakadár köztársaságok zászlóit és felbujtó szórólapokat találtak, amelyeket, a megszállt területeken osztottak volna szét. Sokaknak orosz útlevele volt vagy egyáltalán nem voltak iratai.

Írta: Misák Veronika

Foglyokat toboroz a Wagner-csoport az USA hírszerzői szerint

John Kurby, a Nemzeti Biztonsági Tanács szóvivője december 28-án arról beszélt, hogy növekszik az orosz Wagner katonai magánvállalat folyamatosan terjeszti befolyását és már foglyokat is felvesz tagjai közé, illetve Észak-Koreából szállítanak fegyvereket.

A hírszerzés információ szerint maga Jevgenyij Prigozhin, a Wagner legmagasabb rangú vezetője látogatott el több börtönbe, hogy rávegye az ott raboskodókat a csatlakozásra. Emberjogi aktivisták szerint a rabok számára kedvezőnek tűnhet az vállalat ajánlata, hiszen elhagyhatják a büntetésvégrehajtás intézményeit, ugyanakkor a frontszolgálat veszélyt is jelent rájuk nézve. Utóbbi ellenére többezer elítélt állt zsoldosnak.

Szakértők szerint egyfajta versengés figyelhető meg a Wagner katonái és az orosz haderő között, amelynek kiváló indikátora, hogy a fegyveres csoport vezetői több alkalommal is becsmérelték a hadsereg tábornokait a stratégia hibák miatt, amelyek komoly veszteségeket okoztak korábban. Azonban mind a Wagner, mind a hadsereg emberhiánnyal küzd, ezért juthattak el odáig, hogy fegyencekkel próbálják feltölteni soraikat.

Írta: Patócskai Péter Ákos

Orosz-ukrán háború: Kreml: konfliktusokról szóló szóbeszédek tagadása az orosz hadsereg és a Wagner csoport között

A Kreml tagadja azokat a felmerülő szóbeszédeket, hogy konfliktus alakult volna ki az Ukrajnában harcoló Wagner csoport tagjai és az orosz Védelmi Minisztérium között. „Ez a konfliktus elsősorban az információs térben jelenik meg, főképpen az információk manipulálásának terméke”, jelentette ki Dmitry Peskov, a Kreml szóvivője a szokásos hétfői sajtótájékoztatón. „Az ország elismeri azokat a hősöket, akik a hadseregben szolgálnak és hősiességről tesznek tanúbizonyságot és azokat a hősöket is, akik a Wagner csoportnál szolgálnak. […] Mindenki a fő célért dolgozik. Mindenki az anyaországáért harcol,” tette hozzá.

A szóbeszédek azon hírek kapcsán kezdtek el terjedni, hogy Kijev véleménye ellenére, miszerint a harcok a keleten lévő Soledar városért még folynak, a Wagner csoport vezetője, Yevgeny Prigozhin korábban kijelentette, hogy az oroszok sikeresen elfoglalták a várost és az ő fennhatóságuk alá tartozik. Az orosz Védelmi Minisztérium elismerte ebben a zsoldosok szerepét egy korábbi közleményükben.

„Ami az ukrán fegyveres erők által megszállt Soledar várostömbjei elleni közvetlen támadást illeti, ezt a harci küldetést a Wagner csoport rohamcsapatait összetevő önkénteseinek bátor és önzetlen fellépése sikeresen megoldotta”, állt a közleményben.

Írta: Jaksi Zsolt

Oroszország a Szvatovszkij-víztározó gátjának felrobbantására készülhet

Az ukrán Union információs ügynökség értesülései szerint Oroszország, a Szvatovszkij-víztározó gátjának felrobbantására készülhet, így igyekezve visszafogni a front luhanszki szakaszán az ukrán fegyveres erők előrenyomulását. Ennek elsődleges oka, hogy az ukrán védelmi erők egy hét alatt több, mint 2 kilométert haladtak előre az ideiglenesen megszállt Kremennaja városa felé az érintett régióban.

Mindezt az Ukrán Fegyveres Erők alá tartozó Nemzeti Ellenállás Központjának információira alapozható, amely szerint az ideiglenes megszállás alatt lévő Szvatovo területére január első hetében orosz műszaki és mérnökegységek érkeztek. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen akciók az ukrán infrastruktúra szándékos megsemmisítését jelentik, és katonai szempontból nem célszerűek, hiszen nem változtatják meg a harcoló erők helyzetét. Ugyanakkor vélhetően a gátrobbantás következtében kialakult helyzetet Oroszország ürügyként használná fel a helyi lakosság deportálására.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Január 11-én érkezett a hír a Kremlből, hogy a Védelmi Minisztérium leváltotta Szergej Szurovikin tábornokot az oroszok által csak különleges katonai műveletnek nevezett, Ukrajna elleni invázió éléről.

Szurovikin bő három hónapja töltötte be ezt a pozíciót, korábban a Légi- és Űrvédelmi Erők parancsnoka volt, 2021-től hadseregtábornok, az Ukrajna elleni háborúban a déli hadseregcsoport parancsnokaként tevékenykedett. A szakértők között többé-kevésbé konszenzus van arról, hogy amióta ő diszponált a teljes művelet fölött, komolyabb kudarcok nem érték az orosz hadsereget, azonban számottevő sikereket sem sikerült elérni ennyi idő alatt. Az elődei által nehéz helyzetbe hozott Szurovikin feladta Herszon városát, de cserébe az elmúlt napokban hosszú ostrom után bevette a kelet-ukrajnai Szoledart.

Az őt váltó Valerij Geraszimov tábornok 2012. óta a vezérkari főnöki pozíciót tölti be, megkerülhetetlen szerepet játszott az Ukrajna elleni, eddig kudarcokkal tarkított agresszióban, a Krím 2014-es annektálásától, Kijev sikertelen bevételéig.

A hivatalos indoklás szerint a különleges katonai művelet kibővülése szükségessé teszi a haderőnemek és fegyvernemek magasabb szintű összehangolását, valamint a lehetséges erőforrások maximalizálását.

A váltásban azonban valószínűleg az orosz vezetők közötti hatalmi harc játszotta a legfontosabb szerepet, ugyanis Szurovikin (és vele együtt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője) Szergej Sojgu védelmi minisztert és Geraszimovot megkerülve, közvetlenül Putyin elnökkel egyeztetett az invázió több kérdésében is. Szurovikin a továbbiakban Geraszimov egyik helyetteseként fog szolgálni.

A döntés felborzolhatja az orosz közvélemény nacionalista oldalát, ugyanis Szurovikin kifejezetten népszerűnek számított közöttük, Geraszimovot azonban a sikertelenség egyik fő okának tartják.

Írta: Veres Máté

Újabb amerikai támogatás Ukrajna részére

December 21.-én Zelenszkij elnök Fehér Házban tett látogatásának részeként az amerikai Védelmi Minisztérium (Department of Defense-DoD) 1.85 milliárd dolláros további támogatást jelentett be Ukrajnának. Ez a támogatás egy legfeljebb 1 milliárd dollár értékű segítségnyújtást tartalmaz elnöki lehívással és 850 millió dolláros támogatást az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative-USAI) keretében.

Ez lesz a huszonnyolcadik elnöki lehívás a Védelmi Minisztérium készleteiből Ukrajna számára, melyet a Biden adminisztráció 2021 augusztusa óta engedélyezett.

A csomagban található fontosabb képességek a következők:

1 Patriot légvédelmi üteg hozzá tartozó lőszerek

További lőszerek a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerek számára (HIMARS)

500 darab precíziós irányítású 155 mm-es tüzérségi lövedék

10 darab 120 mm-es aknavető rendszer, 10 darab 82 mm-es aknavető rendszer, 10 darab 60 mm-es aknavető rendszer

2700 gránátvető és kézifegyver

Éjellátó eszközök és optika

Tekintettel arra, hogy az Ukrán fél kommunikációjában leginkább a nehéz felszerelésekre való igényét fejezte ki nyugati partnerei felé, ennek tekintetében Zelenszkij kiutazása minden bizonnyal e eszközök megszerzése volt a cél. Azonban az amerikai fél szemmel láthatóan e kérését az Ukrán félnek nem volt hajlandó teljesíteni, hiszen a Dec-21.-án kiadott jelentésben melyet Ukrajnának szánnak ilyen eszközöket nem találnunk.

Írta: Horváth Kristóf

Szerkesztette: Patócskai Péter Ákos

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Dimitriy Bukhantsov fényképét használtuk.

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő II. – 2022. december bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. A második számban szó lesz a nők jogairól, a kurdokat ért párizsi merényletről, XVI. Benedek emeritus pápa halálának következményeiről, az izraeli politikai viharokról és Japán új irányelveiről.

Nincs idő meghalni: nők az egyenjogúságért küzdve és az elnyomás burkában

Az egy hónappal ezelőtti események alapján akár abban is reménykedhettünk volna, hogy az iráni nők helyzetével kapcsolatban javulás várható. A főügyész bejelentése, hogy felülvizsgálják az erkölcsrendészet működését bizakodásra adott okot, hiszen azóta a nők hidzsáb viselése nélkül is járhatnak az utcákon. Arról azonban nem senki nem beszél, hogy mi volt ennek az ideiglenes „szabadságnak” az ára. A tüntetések ugyanis nem csillapodtak, és december óta a 2 kivégzett mellett, még 9 embert halálra ítéltek. Aggodalomra adhat okot, hogy egy amerikai intézet kutatása szerint 2022-ben 88%-kal nőtt a kivégzések száma.

Mindezek mellett az újév két újabb eseményt hozott. Az egyik az iráni rendőrség razziája volt egy teheráni szilvesztei házibuliban, ahol több ismert iráni focistát letartóztattak, mivel az iszlám jogot két ponton is megsértették: alkoholt ittak és nőkkel keveredtek. Érdekes módon a rajtaütésre azután került sor, hogy a partin tartózkodó focisták közül többen is kifejezték szolidaritásukat a tüntetők mellett. A másik esemény egy tisztviselőhöz kötődik, aki bejelentette, hogy a rendőrség újraindította a 2020 óta működő megfigyelés programját, a Nazer-1-et. Ennek a lényege az, hogy azokat a nőket, akik nem viselik a gépkocsiban a hidzsábjukat SMS-ben értesítik a szabálysértésről. A figyelmeztetés szerint, ha legközelebb ilyet követnek el, annak „jogi következményei lesznek”. Habár úgy tűnik, hogy most ezt a részt már nem tartalmazza az SMS, azért nyugtalanságra adhat okot, hogy a jelenlegi helyzetben kezdik el újra bevezetni. Reméljük nemcsak olaj lesz a tűzre.

Miközben Iránban a nőknek elege van az elnyomásból, addig Afganisztánban még csak most kezdődik számukra a második felvonás.

A 2021-es hatalomátvételt követően a tálibok igyekeztek megnyugtatni a világot, hogy nem térnek vissza ahhoz az elnyomáshoz, ami 1996-2001 közötti uralmukat jellemezte. Ennek megfelelően a nők oktatáshoz való jogával kapcsolatban is progresszívebb hozzáállást ígértek. Pontosabban Suhail Shaheen, a tálibok szóvivője már a hatalomátvételkor azt hangsúlyozta, hogy a nőknek megmarad az iskolalátogatáshoz és a munkához való joguk. Ezzel szemben a nők jogai egyre jobban szűkülnek az országban, 2022 decemberében pedig minden nő előtt bezárták az egyetemeket. A bezárás oka többek között a nem megfelelő ruházat és az utazásukhoz szükséges férfi kísérők hiánya volt.

A bezárások elleni tiltakozást erőszakkal letörték, többeket letartóztattak. A tálibok állítása szerint az intézkedés ideiglenes és a diákok később visszatérhetnek az egyetemekre, amint megfelelő „környezetet” tudnak számukra biztosítani. A felsőoktatásért felelős miniszter, Neda Mohammad Nadeem az ügy kapcsán tett nyilatkozatában kiemelte: „Lányok tanultak mezőgazdasági és mérnöki területen, azonban ez nem illeszkedik az afgán kultúrához. A lányoknak tanulniuk kell, de olyan területeken, amelyek nem ellentétesek az iszlám és afgán becsülettel.”

Bár a nemzetközi közösség elítélte a történteket, ennek vélhetően csekély jelentősége lesz. A december tehát eseménydúsan telt mindkét közel-keleti ország számára, a 2023-as év pedig mindkét országban feszültségekkel telve indul. Amíg ugyanis egyik oldalról az országok vezetői készen állnak még súlyosabb eszközöket is bevetni, hogy fenntartsák az eredeti -számukra kedvező- állapotot, a másik oldalról a nők töretlenül bíznak a nemzetközi közösség támogatásában, mert ez az egyetlen kiút számukra. Mi pedig vigyázó szemünket ezúttal már két országra vetjük.

Írta: Urbányi Sára és Krüzsely Gergő

Meghalt XVI. Benedek egykori pápa

2022.december 31-én kilencvenhat éves korában elhunyt XVI.Benedek római püspök, aki 2005 és 2013 között a római katolikus egyház pápája, 2013 után emeritus pápája volt. Pápai pontifikátusa idején a római katolikus egyház konzervatív ágát képviselte, elődjéhez és jó barátjához, II.János Pál pápához hasonlóan ellenezte az abortuszt, a nők pappá szentelhetőségét, a homoszexuális kapcsolatok elismerését, az eutanáziát, ugyanakkor támogatta a kötelező papi cölibátus intézményének fenntartását. XVI.Benedek hat nyelven beszélt, képzett zongorajátékos volt. 2013-ban betegségére hivatkozva mondott le, így ő lett a harmadik pápa a római katolikus egyház történetében, aki önként lemondott az egyébként élethosszig tartó tisztségről. A pápai tisztségben I.Ferenc pápa követte, aki a római katolikus egyház egy liberálisabb ágát képviseli. XVI. Benedek temetésére január ötödikén került sor. A pápa temetésén, ahol Ferenc pápa tartott szent misét számos állam- és kormányfő megjelent, például Andrzej Duda lengyel államfő. Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok elnökét az Egyesült Államok szentszéki nagykövete, Joe Donnelly képviselte. Magyarország hivatalos képviseletét Novák Katalin köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettes látta el. Számos szakértő szerint Benedek halálát követően megnyílt a lehetőség a jelenlegi pápa, Ferenc lemondása előtt, aki kerekesszékbe szorult betegsége miatt.

Írta: Nagy Imre

Megalakult Benjamin Netanyahu hatodik kormánya

Csillapodni látszanak a politikai viharok Izraelben: hosszú választási szezont és nehéz koalíciós tárgyalásokat követően 2022. december 29-én megalakult a hatodik Netanyahu-kormány. A harmincegy kormánytag mögött hatpárti koalíció áll a Knesszetben, melynek összetételét a törvény által meghatározott „utolsó pillanatban”, december 21-én tudta csak bejelenteni az immár kormányfő Netanyahu. A kormányban egyértelmű túlsúlyban van a miniszterelnök pártja, ugyanis a Likud 18 miniszteri széket tudhat magáénak, ám a legmegosztóbb miniszteri kinevezést a gyakran szélsőjobboldaliként aposztrofált Itamar Ben-Gvir (Otzma Yehudit párt) nyerte el, aki úgy vezeti a belbiztonsági tárcát, hogy korábban terrorszervezetek és szélsőséges csoportok aktív támogatásával és gyűlöletbeszéddel is megvádolták. Az izraeli törvények megkövetelik, hogy minden új kormány a megalakulásakor mutasson be programot, de legalábbis vázolja fel elképzeléseit és cselekvésének főbb pontjait, igaz, az ilyenkor bemutatott program nem bír jogi kötelezőerővel. A hatodik Netanyahu-kormány programjának főbb pillérei a következők: a kormány erősíteni kívánja a zsidó identitást, folytatni fogja a telepesek segítését Galileától a Negevig, kiemelt hangsúlyt fog fektetni a nemzetbiztonságra bel- és külföldön egyaránt, utóbbi területen folytatni kívánja a küzdelmet az iráni atomprogram akadályozása érdekében. Emellett a kormányzat ambíciózus igazságügyi reformot és infrastrukturális fejlesztési programot hirdetett, de emellett a hazánkban és a nyugati világban is gondokat okozó inflációs és megélhetési, jóléti kihívások kezelésére is ígéretet tett.

Írta: Töll Konrád

Támadás Párizs belvárosában

2022. december 23-án pénteken lövések dördültek el Párizsban. A lövöldözésnek 3 halálos áldozata és 3 sebesültje van. A támadó egy 69 éves francia férfi volt kinek célpontja az Ahmet-Kaya-ról (Ahmet-Kaya – Törökországból Franciaországba menekült kurd énekes) elnevezett kurd kulturális centrum, egy fodrászüzletet és egy kávézó volt. Párizs 10. kerülete egy nemzetiségekben gazdag kerület a francia főváros központjában, a Gare de l’Est pályaudvar is itt található melynek közelében történt a támadás. A 69 éves férfi indítéka a bevándorlók iránt érzett gyűlöletéből fakadt mit azzal akart alátámasztani, hogy még 2016-ban bevándorlók törtek be az otthonába. Annak ellenére, hogy a francia hatóságok értesülései szerint nem volt tagja egy erőszakos szélsőjobboldali szervezetnek sem a férfinek nem ez volt az első támadása. A támadó William M. már ismert volt a francia hatóságok előtt 2021. december 8-án szintén bevándorlókra támadt egy párizsi sátortáborban egy karddal. A pénteki lövöldözés nem sokkal a 2013. januári kurd aktivisták elleni támadás tizedik évfordulója előtt történt.

Tíz évvel ezelőtt három kurd nőt öltek meg Párizsban, a három nő egyike a militáns nacionalista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) társalapítója volt,  mely pártot többek között az Egyesült Államok, Törökország is aktív terrorszervezetként tart nyilván. A Kurdisztáni Munkáspárt 2022. november 13-án   követett el egy nagy támadást Isztambulban melyben hat ember meghalt és 81 megsebesült.

A Franciaországi Kurd Demokratikus Tanács (CDF-K)  elítélte a támadást. Emanuel Macron francia köztársasági elnök részvétét fejezte ki Twitteren az áldozatok szeretteinek és elismerte a francia bűnüldöző és rendvédelmi szerveket a bátorságukért, kitartásukért és lövöldözés utáni zavargások végett a higgadtságukért is köszönetet mondott.

A támadás óriási felháborodást váltott ki, másnap több ezren gyűltek össze a párizsi utcákon, többen autókat borogattak fel, gyújtogattak és összecsaptak a kiérkező rohamrendőrökkel. Nem csak a párizsi utcákon alakult ki feszültség, 2022. december 26-án bekérették a francia ankarai nagykövetét a török külügyminisztériumba, amiatt, hogy a lövöldözés után Párizsban engedték tüntetni az Európai Unió által is terrorcsoportként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt híveit.

Írta: Csesznegi Márk

Új gyermekvédelmi irányelvek Japánban

A japán népjóléti minisztérium olyan gyermekvédelmi irányelveket fogalmazott meg, amelyek tiltják a gyermekek vallási alapon történő diszkriminálását, valamint vétség szintjére emelnek bizonyos gyermekekkel szemben tanúsított abuzív viselkedéseket.

A minisztérium szinte azonnal arra intette az iskolákat és a tanácsadó intézményeket, hogy habozás nélkül segítsék a különböző vallási csoportok tagjainak gyermekeit, különös tekintettel az Egyesítő Egyház híveinek utódaira. Ezen kívül pszichológia bántalmazásnak nyilvánították a fiatalkorúak kényszerítését a szertartásokon és egyéb valláshoz kapcsolódó eseményeken történő részvételre, azzal, hogy amennyiben kimaradnak, a pokolra fognak jutni. Fizikai abúzusnak számít az, ha gyerekeket éjszakai istentiszteletek látogatására forszíroznak, az olyan mértékben túlzott adományozás az egyház részére, amely a család anyagi biztonságát veszélyezteti pedig elhanyagolásnak.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy a gyermekek biztonságának a legfontosabb prioritások között kell szerepelnie, ennek erősítése érdekében adták k az új irányelveket.

Az Egyesítő Egyház hatalmas ellenszenvet váltott ki a japánok jelentős hányadánál, ugyanis a felekezetnek vannak olyan módszerei, amellyel nagy összegeket tudnak kicsalni a hívektől. Egyes vélemények szerint 2022. júliusában azért gyilkolta meg merénylője Abe Shinzo miniszterelnököt, mert állítólag kapcsolatban állt az egyházzal.

Írta: Patócskai Péter Ákos

Szerkesztette: Patócskai Péter Ákos

Korábbi hírfigyelőink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Hasan Almasi fényképét használtuk.

A Vallás és Biztonság hírfigyelő II. – 2022. december bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A miniszter Németországban, a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) hetedik tanácskozását megnyitó beszédében kiemelte, hogy “döntő pillanat” érkezett el a háborúban, mert Moszkva átcsoportosítja erőit, toboroz és igyekszik újra feltölteni készleteit.

Ezért az “Oroszország birodalmi agressziója” ellen védekező Ukrajnát támogató országoknak “most nem lassítaniuk kell, hanem még mélyebbre kell ásniuk” fegyverarzenáljukban – mondta Austin. Ezt emelte ki a tanácskozásra élő videókapcsolaton bejelentkező ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is. Kifejtette, hogy Moszkva összevonja maradék erőit, és döntő támadásra készül, az ukrán csapatoknak, “a szabadság védelmezőinek” viszont fogytán a fegyverük.

Ezért az eddiginél gyorsabban kell utánpótlással és újabb fegyverrendszerekkel segíteni a védekezést – mondta Volodomir Zelenszkij, kiemelve, hogy “az orosz terror” megállításához tüzérségi eszközök, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták is kellenek. Austin közölte, hogy hazája további 2,5 milliárd dollár értékben támogatja katonai felszereléssel Ukrajnát, a többi között 59 Bradley és 90 Stryker páncélozott gyalogsági harcjárművel és 350 terepjáróval.

Az Egyesült Államok így már 26,7 milliárd dollár értékben segítette az orosz támadás elleni védekezést. Ezt a támogatást a szövetségesekkel együtt tovább folytatja, “amíg csak szükséges” – mondta a miniszter. Az amerikai támogatási csomagban nincsenek M1 Abrams típusú harckocsik.

Szakértői vélemények szerint a német kormány akkor lehet hajlandó Leopard-2 típusú harckocsikkal segíteni Ukrajnát, ha az amerikai kormány M1 Abrams-eket küld. A Leopard-2 a világ legerősebb harckocsijának számít. A német modellel a csoport több tagja, köztük Lengyelország, Finnország és Spanyolország is támogatná az ukrán haderőt. A járműveket csak az exportjukat ellenőrző német kormány engedélyével adhatják tovább. A berlini vezetés a tanácskozás kezdetéig nem döntött az ügyben.

The post Orosz agresszió: döntő jelentőségű szakasz kezdődött a háborúban appeared first on .

Tavaly december közepén került a kezembe egy kedves barátom ajándéka. A „Lúcia szárnyán” címmel megjelent napló egy húsz évvel ezelőtti, kontinenseken átívelő repülés történetét rögzíti.

Mára már feledésbe merült, hogy 2002 novemberében két magyar pilóta egy magyar gyártmányú Apollo Fox ultrakönnyű repülőgéppel a Balaton mellől Ausztráliába repült azzal az elsődleges céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét egy kevéssé ismert betegségre, a Rett-szindrómára és hogy ezzel létrejöhessen egy intézmény a halmozottan sérült gyerekek javára.

[...] Bővebben!

Tel-Aviv mellett Jeruzsálemben, Haifán, Beér-Seván, Herzliján, Nesz Ciónában, Modiinben is ezrek tüntettek a jogrendszer átalakításának terve ellen, miszerint egyebek között a politikusok felülbírálhatnák a legfelsőbb bíróság végzéseit. Ez a hatalmi ágak eddigi egyensúlyának megbontását, ezzel a demokrácia súlyos sérülését jelentené Izraelben a tiltakozók szerint.

Tel-Avivban beszédet mondott Móse (Bogi) Jaalon volt vezérkari főnök és védelmi miniszter, és arra figyelmeztetett, hogy demokratikus jogrend nélkül Izrael sebezhetővé és kiszolgáltatottá válik, hadserege elveszti erejét.

Dávid Groszman, Izrael legismertebb írója arról beszélt, hogy egyre többen “belső emigrációba” vonulnak, mert egyre kevésbé érzik hazájuknak az országot. Izrael Állam 75. évére szerinte oda jutott, hogy küzdelem folyik az ország demokratikus jellegéért, a szabadságjogokért. Most ezekben a “fekete” időkben eldől, hogy Izrael nagyon más lesz-e, mint amilyennek az alapítói megálmodták, s ezzel bizonyos értelemben meg is szűnik- vélekedett az író. Groszman kijelentette, hogy tilos eltávolodni az alapítók álmaitól és reményeitől, és erre szerinte a tüntetésen megjelent tömeg ad reményt.

A demonstrációt a tel-avivi diáktüntetések egyik vezetője vezette fel, mások között felszólaltak jogászok is, akik a tervbe vett jogi változások veszélyeit ismertették, valamint az izraeli high-tech szektor egyik vezetője, aki a jogrend átalakításának várható gazdasági következményeire figyelmeztetett.

A 12-es kereskedelmi tv értesülése szerint a kormány képviselői azt tervezik, hogy az őket támogató szavazati többséggel a parlament villámtörvénykezéssel már a következő héten megszavazza első olvasatban az új törvényeket. Az ellenzék viszont bejelentette, hogy nem vesz részt a kneszet bizottságainak erről döntő ülésein, mert “nem kívánnak statisztálni” ahhoz, hogy meglegyen a jogszerűség látszata.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a legfelsőbb bíróság korábbi döntésének eleget téve, menesztette az adóügyi bűncselekmény miatt elítélt Arije Derit az egészségügyi és a belügyi tárcák éléről. Netanjahu az ülésen “fájó szívvel” adta át Arije Derinek az őt menesztéséről értesítő levelet, amelyben hosszan méltatta eddigi munkásságát, és sajnálatát fejezte ki a legfelsőbb bíróság döntése miatt, amely szerinte “nem veszi figyelembe a nép akaratát.” Arije Deri válaszában közölte, hogy továbbra is pártja, a keleti származású ultraortodoxokat tömörítő Sasz élén marad, és részt kíván venni a koalíciós frakcióvezetők megbeszélésein.

A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek az értesülése szerint Arije Deri abban állapodott meg Benjámin Netanjahuval, hogy időlegesen a párt más miniszterei, Jákov Mergi, Joáv Bencúr, Michael Malchieli vagy Hájim Biton veszik át tőle az egészségügyi és a belügyi tárcát. Később terveik szerint Arije Deri visszakapja azokat, miután ennek érdekében megváltoztatták a jogrendszert, a törvényeket. A Sasz párt vezetője ugyanakkor megtartotta miniszterelnök-helyettesi címét – erősítette meg szóvivője a The Times of Israel című angol nyelvű hírportálnak. Röviddel Arije Deri menesztése után Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhagyta a kormány ülését, és azt Arije Deri vezette helyette tovább.

The post Több mint százezren tüntettek Izraelben az új Netanjahu-kormány ellen appeared first on .

A Bróker Marcsi néven elhíresült vádlott az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék ítélete szerint a Kun-Mediátor Kft. vezető tisztségviselőjeként 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre irányuló szerződéseket, amelyek alapján számukra a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért.

A karcagi nő a betétgyűjtésre nem rendelkezett engedéllyel, az ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott. Ügyfeleinek így néhány millió forint és több mint egymilliárd forint közötti kárt okozott.

A Szolnoki Törvényszék a vádlottat csalás bűntette és más bűncselekmények miatt tíz év börtönnel és 5,4 millió pénzbüntetéssel sújtotta, végleg eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint vele, az általa képviselt gazdasági társasággal és két családtagjával szemben vagyonelkobzást rendelt el.

A törvényszék öt sértett mintegy 130 millió forintnyi kárának megfizetésére kötelezte az asszonyt. Az elsőfokú bíróság döntése alapján a sértettek többsége kártérítési igényét egyéb törvényes úton – külön polgári perben – követelhetné.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés tartama aránytalanul enyhe, ezért annak súlyosítását indítványozta. A főügyészség a Szegedi Ítélőtáblától kérte a sértettek által bejelentett polgári jogi igények érdemi elbírálását, a vádlott kártérítés megfizetésére kötelezését, valamint azt is, hogy két hozzátartozója mellett más családtagjaival szemben is rendeljenek el vagyonelkobzást.

The post Kun-Mediátor-botrány: súlyosbítását indítványoz a fellebbviteli főügyészség appeared first on .

Sunak a héten az északnyugat-angliai Lancashire megyében tett látogatást, ahol a brit kormány gazdasági felzárkóztatási programját népszerűsítette.A konzervatív párti miniszterelnök a látogatás egyik helyszínéről a másikra tartva, hivatali autójában videót is készített magáról, amelyben szintén a felzárkóztatási program elemeit – elsősorban a helyi fejlesztési beruházásokra használható kétmilliárd fontos alapot – méltatta.

A kormányfő Instagram-oldalára felkerült mobiltelefonos videón azonban jól látszik az is, hogy a mozgó járműben ülő Sunak nem kapcsolta be biztonsági övét, és a felvételt a brit sajtó azonnal hatalmas terjedelemben kezdte tárgyalni. Az ügyben a széles médianyilvánosság nyomán vizsgálatot indított a Lancashire megyei rendőrség is, amely péntek este bejelentette, hogy szabott összegű pénzbírság kifizetésének lehetőségét ajánlotta fel a szabálysértő kormányfőnek.

A rendőrségi tájékoztatásban nem esik szó a bírság összegéről, de az ilyen jellegű közlekedési kihágások esetén a büntetés rendszerint száz font (több mint 45 ezer forint). Az angol-walesi szabálysértési jogszabályok alapján ezt 28 napon belül pótdíj nélkül be lehet fizetni. Az érintett fellebbezhet, de ennek megvan az a kockázata, hogy az ügy bíróság elé kerül, amely az eredeti bírság összegének többszörösét is kiróhatja a szabálysértőre.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője péntek este közölte: Sunak elismeri, hogy hibázott és természetesen befizeti a pénzbírságot. A Downing Street illetékese szerint a kormányfő csak a felvétel elkészítésének rövid időtartamára kapcsolta ki biztonsági övét, de elismeri, hogy ez is hiba volt. Sunak a modern brit politikatörténetben a második hivatalban lévő miniszterelnök, akit jogi kihágás miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Az első korábbi főnöke, Boris Johnson volt, akire azért róttak ki tavaly pénzbírságot, mert a koronavírus-járvány idején – a saját kormánya által elrendelt korlátozásokat is megszegve – különböző összejöveteleken, partikon vett részt Downing Street-i rezidenciáján. Ebben az ügyben annak idején megbírságolták Sunakot is, aki akkoriban a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be, vagyis a jelenlegi miniszterelnököt eddigi politikai pályafutása alatt már másodszor marasztalták el szabálysértésért. Johnsont – aki három évig állt és választást is nyert a Konzervatív Párt és a kormány élén – a “partygate” néven emlegetett ügy és egyéb sorozatos belpolitikai botrányok nyomán tavaly nyáron kényszerítette távozásra az alsóházi tory frakció.

The post Megbírságolták a brit miniszterelnököt, mert autójában nem viselte a biztonsági övet appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi szolgálati juttatásról szóló új kormányrendeletről elmondta: a szabályozás méltó és méltányos utat enged a szolgálatban eddig jól teljesítő olyan katonáknak, akik a 45. életévüket betöltötték és 25 év tényleges szolgálati viszonnyal rendelkeznek. Egyúttal a szabályozás utat nyit azoknak a nyelveket beszélő, NATO-s képzési, illetve missziós tapasztalatokat szerzett, fizikai állóképesség tekintetében kimagasló fiatal parancsnokoknak, akik a leginkább alkalmasak lesznek a modern haditechnikai eszközök és harceljárások alkalmazására – tette hozzá.

A juttatásra nem automatikusan, hanem a miniszter egyénenkénti döntése alapján válhatnak jogosulttá az említett feltételeknek megfelelő katonák – emelte ki, jelezve: ennek alapján több ütemben, ütemenként több fázisban vizsgálják a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a háttérintézmények teljes állományát, és meghozzák a döntéseket.

“Ezt a legfelső, parancsnoki szinten a vezérkari főnök bevonásával már megtettem, most az ezek alatti szintek következnek” – közölte a tárcavezető hozzátéve, hogy a fiatalítás most következő ütemében a beosztásukban maradó és újonnan kinevezett parancsnokok előterjesztései alapján, a vezérkari főnök meghallgatásával születnek majd meg a személyi döntések arról, hogy kik azok, akik honvédelmi szolgálati juttatásban részesülhetnek.

“Az évtizedes, a hazáért végzett állhatatos szolgálatot köszönjük meg a honvédelmi szolgálati juttatással, ami a nyugdíjkorhatár eléréséig teljes összegben megilleti őket, ami akkor sem változik, ha más munkából is jövedelemre tesznek szert. Bent maradnak a gondozási körben: a lakhatási támogatás, csakúgy, mint az egészségügyi ellátás tekintetében is folytatódik a gondoskodás. Nekik is jár a kegyeleti gondoskodás és az alkalmankénti egyenruha-viselés” — hangsúlyozta.

Rámutatott arra, hogy az ukrajnai háború mellett nő a feszültség a Nyugat-Balkánon, dél felől pedig folyamatosan erősödik a migrációs nyomás, egy ilyen időszakban történelmi lehetőség és kötelesség cselekedni, komoly, “áttörésszerű” változásokat kell elérni a haderő fejlesztésében.

“Szükség volt a kormányalakítás óta eltelt felkészülési időre, de nem várhattunk tovább. Ehhez készült el a változásokat rendező veszélyhelyzeti kormányrendelet” – indokolta a szabályozást. Elmondta, hogy komoly hangsúlyt fordít majd a jövőben a területvédelmi tartalékosok toborzására, kiképzésére és a haderővel egyenrangú szintre emelésére is.

Arra a kérdésre, miként lehet magasabb fordulatszámra átállítani egy ilyen szervezetet, a miniszter azt mondta: például fiatalítással. Le kell bontani az “így szoktuk” hatalmát, a felépített bürokratikus rendszerek önvédelmét ahhoz, hogy az “egyenruhás munkavállaló” hozzáállásból egy új katonai szolgálati etosz és gyakorlat alakuljon ki. “Azt várom a fiatalítás folyamatától, hogy nem pusztán személycserékben, hanem mélyreható kulturális változásban mutassa meg hatását” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky.

The post Mélyreható kulturális változást vár a honvédelmi miniszter a fiatalítástól appeared first on .

A közlemény szerint az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék szexuális erőszak bűntette és további 22 rendbeli bűncselekmény miatt 18 év fegyházbüntetésre ítélte a férfit azzal a kikötéssel, hogy feltételesen sem bocsátható szabadságra, továbbá eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását vagy gyógykezelését végzi.

A másodfokú bíróság csütörtökön a bűncselekmények minősítését részben megváltoztatta, az ügyészi állásponttal egyezően a férfi büntetését három évvel súlyosította, és megállapította, hogy a foglalkozástól eltiltás végleges hatályú. A jogerős ítéleti tényállás szerint a férfi 2001-től élettársa, 2009 év végétől házastársa volt a nőnek, akivel együtt nevelték a feleség korábbi házasságából született két lányát, valamint közös gyermekeiket, három lányt és három fiút.

A férfi 2008-tól 2021. március 24-ig – őrizetbe vételéig – félelemben tartotta, napi szinten bántalmazta feleségét és a gyerekeket. A bántalmazás kézzel, járóbottal, vesszővel, szerszámnyéllel, nadrágszíjjal vagy ásó fémlapjával történt. Mindezek mellett a férfi a feleségét és valamennyi gyermeket – akik közül a cselekmény elkövetésekor a legfiatalabb hat éves volt – rendszeresen szexuális cselekményei eltűrésére kényszerítette.

A férfi a magatartásával a kiskorú gyermekeknek nagy lelki gyötrelmet, testi szenvedést okozott, fejlődésüket súlyosan veszélyeztette.

The post Éveken át bántalmazta családját: huszonegy év fegyházbüntetést kapott appeared first on .

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették: mivel az iráni vezetés semmibe veszi az emberi méltóságot és saját polgárainak demokratikus törekvéseit, valamint támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában, további kiigazításokat tesz szükségessé az EU Iránnal kialakított kapcsolataiban és álláspontjában.

A szövegben az EP-képviselők azt szorgalmazták, hogy az EU terjessze ki szankcióit az emberi jogok megsértéséért felelős valamennyi személyre és szervezetre, családtagjaikra, továbbá a Forradalmi Gárdához kapcsolódó valamennyi szervezetre, a gárdát pedig szerepeltessék az EU terroristaszervezeteket felsoroló listáján.

Az EP állásfoglalásában elítélte az iráni békés tüntetők ellen kiszabott halálos ítéleteket és kivégzéseket, és felszólította az illetékes hatóságokat, hogy vessenek véget a saját állampolgáraikkal szembeni aránytalan fellépésnek. A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. A több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani – jelentették ki.

Az EP-állásfoglalás továbbá az uniós korlátozó intézkedések kiterjesztésére szólított fel Iránnal szemben, mivel – mint írták – az ország továbbra is pilóta nélküli légijárműveket biztosít Oroszországnak, és azt tervezi, hogy rakétarendszereket is szállít.

The post Az EP további szankciókat sürget az iráni vezetéssel szemben appeared first on .

A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit. Ez a brit Challenger 2, amellyel Nagy-Britannia támogatja Ukrajnát.

A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg — közölte Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül “megbízható szövetséges”.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2-k állományát, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek.

A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. Ilyen összefüggés nincs – jelentette ki mindkét politikus.

Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen “platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag – mutatott rá a miniszter.

Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek. Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére – mondta a miniszter.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is “nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről. A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Milley. Ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Putyinon múlik – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Ukrajna egyelőre nem kap Leopard 2 harckocsit Németországtól appeared first on .