Biztonságpolitika

Az elmúlt években a koronavírus-járvány okozta kényszerszünetet leszámítva a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren rendszeresen megfordultak az Emirates légitársaság látványos dekorációval ellátott Boeing 777-esei. A 2020-as világkiállítás alkalmából felhelyezett díszítés az expó zárása után lekerült a gépekről, így Ferihegyen sem láthatjuk többé.

Amikor Dubaj számára 2013-ban odaítélték a 2020-as világkiállítás rendezésének jogát, még senki se gondolta, hogy éppen a megnyitás évében tör ki egy olyan világméretű járvány, amely számos újratervezést von maga után. Az expó szervezése közben a kellő promócióról is gondoskodtak. Reklámhordozóként az öböl menti emírséget a világ többi részével összekötő közforgalmi repülőgépek remek felületnek bizonyultak, ezért a rendezvény kiemelt partnere és hivatalos légitársasága, az 1985-ben alapított Emirates is bekapcsolódott a világkiállítás reklámozásába. Pályázatot írtak ki, hogy milyen legyen az Expo 2020 logója, mi legyen az, ami igazán felkelti a nagyközönség figyelmét. A beérkezett tizenkilencezer tervből végül egy ősi lelet inspirálta javaslatot fogadtak el.

[...] Bővebben!

A bukaresti védelmi tárca (MAPN) közleménye szerint Angel Tilvar erről tárgyalt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban. A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.

„Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik” – idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését a MAPN közleménye.

Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki. A júniusi vilniusi NATO-csúcstól Románia a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét kimondó tavalyi, madridi csúcs határozatainak gyakorlatba ültetését, és a térségbeli partnerek – Ukrajna és Moldova – támogatására irányuló döntések meghozatalát várja.

Tilvar kiemelte: washingtoni látogatására jelképes alkalommal, a Románia és az Egyesült Államok között megkötött stratégiai partnerségi megállapodás 30. évfordulójának évében került sor.

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi két százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát – Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be.

2025-ben újra magyar Gripenek védik a balti államok légterét
Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében. Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és a negyedik körről is döntés született. A hazánkban található közép-európai többnemzeti haderőparancsnokság elérte azt a működési szintet, amelynek nyomán hamarosan odalátogat az európai NATO-erők főparancsnoka.

The post Orosz agresszió: Románia új NATO-stratégiát sürget a Fekete-tenger térsége számára appeared first on .

A közösség tagja elleni erőszak miatt folytatott eljárásban az eddig kihallgatott négy gyanúsítotton kívül már további hat külföldi ellen van érvényben elfogatóparancs. A fővárosban február 11-e előtti napokban elkövetett támadások felderítésére a BRFK-n létrehozott nyomozócsoport folyamatosan dolgozik a bűncselekmény-sorozat felderítésén – írták.

A budapesti nyomozók szorosan együttműködnek a német rendőrséggel. Az eljárásnak négy gyanúsítottja van: egy német és egy olasz állampolgár letartóztatásban van, egy német bűnügyi felügyeletét rendelték el, egy magyar pedig szabadlábon védekezik.

Korábban a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben a BRFK további három német állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot. A nemzetközi együttműködés eredményeként a pénteki közlés szerint újabb három német állampolgárral bővült az elfogatóparanccsal körözöttek köre.

A BRFK „üzenete egyértelmű: nem tűrjük, hogy akár ideológiai alapon, akár anélkül emberekre támadjanak a fővárosban. A jogszabályok által lehetővé tett valamennyi eszközt igénybe vesszük, hogy az elkövetőket állampolgárságra, ideológiára, nemre való tekintet nélkül azonosítsuk, és lefolytassuk velük szemben az eljárást” – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.

Korábbi sajtótájékoztatóján a rendőrség azt közölte, hogy a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezt követően a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

The post Újabb külföldieket keresnek a februári budapesti utcai támadások ügyében appeared first on .

A jelentés szerint a Google emellett több mint 1,5 milliárd kiadói felületen blokkolta vagy korlátozta a hirdetések megjelenését, és több mint 143 ezer kiadói oldalon hajtott végre széleskörű, teljes webhelyre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítottak tavaly a csalások elleni fellépésre. A csalások száma továbbra is folyamatosan nő. Bár az átverések nem számítanak újdonságnak a digitális hirdetések világában, valódi pénzügyi károkat okozhatnak, ezért a Google elkötelezetten küzd platformjain a különböző csalások ellen.

Tavaly a vállalat bővítette a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére irányuló programját, amely megköveteli a hirdetőktől annak bizonyítását, hogy a helyi szabályozó hatóság engedélyezte számukra termékeik és szolgáltatásaik reklámozását. Ez egy újabb lépcsőfok a csalókkal szembeni biztonsági intézkedések terén, mely még hatékonyabban védi az embereket a pénzügyi csalásoktól. A Google eddig 11 országban indította el a programot, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Szingapúrban, 2023-ban pedig további bővítéseket tervez.

Tavaly a Google 142 millió hirdetést blokkolt vagy távolított el a megtévesztésre vonatkozó irányelv, további 198 millió hirdetést pedig a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló irányelv megsértése miatt.

Az elmúlt években a vállalat intézkedéseket dolgozott ki a téves információk és a megbízhatatlan állítások elleni küzdelemre vonatkozóan az általános hirdetési ökoszisztémában. Ezek közé tartoznak az egészségre vonatkozó, káros és a bizonyíthatóan hamis állítások elleni irányelvek. 2022-ben több mint 300 ezer sajtókiadói oldalon tiltotta le olyan hirdetések futtatását, amelyek nem feleltek meg ezen szabályozásoknak, illetve több mint 24 millió, az irányelveket sértő hirdetést blokkolt. Továbbá több mint 51,2 millió hirdetést blokkolt és távolított el nem megfelelő tartalom miatt, beleértve a gyűlöletbeszédre és erőszakra vonatkozó, illetve egészségügyi témákra vonatkozó káros állításokat, valamint 20,6 millió veszélyes termékeket vagy szolgáltatásokat, például fegyvereket és robbanóanyagokat népszerűsítő hirdetést – közölték.

Az ukrajnai háború kitörését követően a cég megakadályozta az olyan hirdetéseket, amelyek kihasználják, tagadják vagy elnézően írnak a háborúról. Ez kiegészíti azokat a régóta érvényben lévő irányelveket, amelyek megtiltják az erőszakra uszító vagy tragikus események megtörténtét tagadó tartalmak hirdetésekként való futtatását vagy az azokhoz kapcsolódó, a Google szolgáltatásain keresztüli pénzszerzést. A Google a termékeit érintő oroszországi kereskedelmi tevékenységeinek többségét is szüneteltette.

Tavaly a vállalat több mint 17 millió, az ukrajnai háborúval kapcsolatos hirdetést blokkolt, ezen kívül pedig több mint 275 államilag finanszírozott médiakiadvány weboldaláról távolított el hirdetéseket a platformjain.

The post A Google tavaly több mint 5,2 milliárd rosszindulatú hirdetést törölt appeared first on .

Azt írták, idén júniustól augusztusig csaknem száz táborban, 135 turnusban táborozhatnak a 12 és 18 év közötti fiatalok. Idén 17 féle különböző honvédelmi témájú tematikából lehet választani az ország mintegy 59 különböző helyszínén.

A HM közleménye szerint idén is változatos programokkal várja a táborokba jelentkezőket a Magyar Honvédség, a tematikus nyári programsorozat több ezer diák számára jelent izgalmakkal és élményekkel teli, aktív nyári elfoglaltságot. Idén a hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Honvédség a nyári szünetben a 12-18 éves korosztálynak szóló honvédelmi táborokat.

Kiemelték: a táborokban nem katona-növendékeket nevelnek, „a résztvevőknek – azon túl, hogy jól érezzék magukat – semmi kötelezettségük nincs a sereg felé”. Ugyanakkor biztonságos körülmények között, szakemberek irányításával és felügyelete mellett, szórakoztató módon próbálhatnak ki új dolgokat, miközben megismerik saját határaikat, kilépnek a komfortzónájukból.

Mondhatni életük egyik legnagyobb kalandjában vesznek rész, miközben játszva sajátítanak el olyan képességeket és ismereteket, amiket a mindennapi élet során is hasznosítani tudnak majd – írta a tárca.

A diákok a honvédelmi táborokban a sokszínű programokon keresztül betekintést nyernek az általuk választott témakörbe, ám ami ennél fontosabb, a mindennapi gyakorlattól eltérő, szokatlan, újszerű feladatokat is biztosítanak számukra a szervezők, amelyekkel erősítik a csoporton belüli összetartozást, az egymásra figyelést, az „együtt gondolkodást”. A gyermekek közösségben vannak, kiléphetnek a szürke hétköznapokból, új barátokat szerezhetnek – sorolták.

Hangsúlyozták: a honvédelmi táborok fontos részét képezik a hazafias és honvédelmi nevelésnek, hiszen ezen keresztül a fiatalok betekintést nyerhetnek a Magyar Honvédség és a katonák mindennapjaiba. Kiemelték: a táborok sikere 2016 óta folyamatosan töretlen, a meghirdetett helyek órák, napok alatt betelnek.

The post HM: hétfőtől lehet jelentkezni a honvédelmi táborokba appeared first on .

III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, tönkretesz számtalan életet és „brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot”.

A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és „egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez” – mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

„Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna” – tette hozzá III. Károly.

Aláhúzta: „rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő”, hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.

III. Károly az első uralkodó, aki felszólalt a Bundestagban, azonban a csütörtöki már a második beszéde volt a német szövetségi parlamentben. Az elsőt 2020-ban, még trónörökösként tartotta, a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái halálos áldozatai emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként.

Mindkét alkalommal többnyire németül beszélt, és elsősorban az Egyesült Királyság és Németország szoros történelmi kapcsolatáról szólt. Trónörökösként és uralkodóként elmondott beszédében egyaránt elemezte a britek és németek kultúrájának egymást ösztönző és erősítő, körkörös kapcsolatát, amelynek példái közül mindkét alkalommal kiemelte, hogy William Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.

Csütörtöki beszédben viszont a Johannes Brahms vagy éppen a Kraftwerk zenekar munkássága iránti brit elismerés és a Monty Python csoport és a Beatles körüli németországi kultusz ügye mellett a három évvel korábbinál hangsúlyosabban jelentek meg a kapcsolatok politikai vonatkozású elemei, nem csak az ukrajnai háborúval összefüggésben.

Az uralkodó így többek között rámutatott, hogy a német nép az egyetlen, amellyel a brit haderő közös alakulatot tart fenn – ez a 130. számú brit-német pontonos hidászzászlóalj -, és arról is szólt, hogy a brit és a német légierő együtt dolgozik a balti államok biztonságának megőrzéséért.

Hangsúlyozta hogy az Egyesült Királyságnak és Németországnak a jövőben is együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia védelmében. Mint mondta, „együtt és állandó figyelemmel kell szemmel tartanunk az értékeinket és szabadságunkat fenyegető veszélyeket, és határozottan szembe kell szállnunk velük”.

„Együtt kell törekednünk arra, hogy népünk a megérdemelt biztonságban és jólétben éljen” – mondta III. Károly, akinek beszédét a Bundestag elnöke és legtöbb képviselője mellett a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és egy sor magas rangú vendég is meghallgatta.

III. Károly meghívását a parlamenti pártok közül egyedül a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) ellenezte. Álláspontjuk szerint méltatlan a Bundestaghoz, hogy „meghajol egy uralkodó előtt”, és a „monarchiák amúgy is lényegében diktatúrák, csak több történelmi díszlettel”.

III. Károly szerdán érkezett Berlinbe királynői rangú hitvesével, Kamillával. Ez a tavaly trónra lépett uralkodó első állami látogatása. Az eredeti tervek szerint Franciaországot kereste fel volna elsőként. A németországi út előtti napokra tervezett vizitet Emmanuel Macron francia államfő kérésére elhalasztották.

The post III. Károly: az Ukrajna elleni támadás veszélyezteti Európa biztonságát appeared first on .

Az ítélet – amelyről a katonai rádió számolt be csütörtökön – két bíró többségi véleménye alapján született egy, a vádat továbbra is fenntartó bírónővel szemben. Az orosz származású Roman Zadorovot tizenhét évvel azután mentették fel, hogy a 14 éves Tair Radát brutálisan meggyilkolták egy iskola mellékhelyiségében.

A bírók többsége szerint Zadorov bűnösségét nem igazolták a lány megölésének helyszínén talált bűnjelek, vallomását pedig pszichológiai nyomás és a rendőrség manipulációjának hatására tette. A vádlott bűnösségét igazoló legfőbb bizonyíték a beismerő vallomása volt, amelyet azonban gyorsan visszavont. Az újonnan közzétett szakértői vélemények és a helyszínen talált nyomok miatt a legfelsőbb bíróság másfél évvel ezelőtt rendelte el a per újratárgyalását. Azóta Zadorov házi őrizetben élt.

Tair Radát 2006. december 6-án ölték meg számos késszúrással a Golán-fennsíkon található Kacrín város iskolájában. Az akkor 44 éves Zadorovot, aki ekkor az iskola karbantartójaként dolgozott, négy nappal a gyilkosság után vették őrizetbe. A férfi néhány nappal később beismerő vallomást tett, majd a helyszínen is bemutatta a történteket, ám több „hibát” is ejtett, például nem tudta, hogy az illemhely melyik fülkéjében került sor a gyilkosságra. Egy nappal később ügyvédet váltott, és visszavonta vallomását.

Zadorovot végül hosszú és vitatott, csak 2010-ben lezárult tárgyalás után ítélték el, melyben sokan, köztük a megölt lány édesanyja is megkérdőjelezték vétkességét, s úgy vélték, a rendőrség és az ügyészség faragott belőle bűnöst. A gyilkosság, valamint Zadorov esetleges ártatlansága az utóbbi évtizedben visszatérő kérdés volt Izraelben, az ügyről több dokumentumfilm is készült.

The post Tizenöt évet ülhetett ártatlanul appeared first on .

A szövetségi belügyminisztérium bűnügyi statisztikája szerint Németországban 2022-ben 5 628 584 bűncselekményt regisztráltak, 11,5 százalékkal többet az egy évvel korábbi 5 047 860-nál. A koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló szabályok miatt az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. Azonban az esetek száma a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest is nőtt, 3,5 százalékkal.

Ugyanakkor Németország továbbra is „erős jogállam és biztonságos ország” – emelte ki Nancy Faeser belügyminiszter. Mint mondta, nem akarja „szépíteni” az adatokat, de a fejlemények értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy tíz évvel korábban még jóval nagyobb volt a bűnözés, a regisztrált bűncselekmények száma megközelítette a hatmilliót.

Holger Münch, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) vezetője kiemelte: a statisztikát az is árnyalja, hogy az idegenrendészeti előírások megsértésének eseteit – ilyen például az illegális határátlépés – nem számítva a bűncselekmények száma nem 3,5 százalékkal, hanem 2,5 százalékkal emelkedett 2019-hez képest. Ez azt jelenti, hogy a bűnözés nagyjából hasonló mértékű volt tavaly, mint a járvány előtt.

Kifejtette, hogy az éves szintű emelkedés egyik fő oka valószínűleg a járványlassító korlátozások eltörlése, a visszatérés a közélet megszokott rendjéhez. A visszanyert mozgási szabadság, a közösségi élet tereinek megnyílása ugyanis több lehetőséget is jelent a bűnözőknek. Ez a hatás mutatkozik meg a regisztrált lopások, rablások és testi sértések számának emelkedésében.

A kimutatás szerint 1 780 783 lopást jegyeztek fel tavaly, 20 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A rablások száma még nagyobb mértékben, 27 százalékkal emelkedett, 38 195-re. A veszélyes és súlyos testi sértések száma 18 százalékkal 144 663-ra, a könnyű testi sértések száma 19 százalékkal 366 699-re emelkedett. Az emberölések száma az egy évvel korábbi 2111-ről – 5,9 százalékkal – 2236-ra emelkedett

Münch arról is szólt, hogy a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest jelentősen, több mint tíz százalékkal emelkedett a bűncselekménnyel gyanúsítottak száma, amely így már meghaladja a kétmilliót. Körükben a nem német állampolgárságú emberek száma feltűnően nagy mértékben, 14,8 százalékkal nőtt – mintegy 780 ezerre -, míg a német állampolgárok száma csupán 0,7 százalékkal emelkedett, 1,3 millióra.

Azonban az adatok értelmezéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy tavaly a menedékkérőket és az automatikusan menedékjogot szerző ukrán háborús menekülteket együttvéve minden korábbinál több, 1,4 millió külföldi vándorolt be az országba, és ezzel a nagymértékű emelkedéssel együtt „természetesen a bűnözés is növekedik” – mondta a BKA vezetője.

The post Öt év csökkenés után tavaly ismét emelkedett a bűncselekmények száma Németországban appeared first on .

A lap tagadta az orosz hatóságok feltételezését, és szolidaritásáról biztosította Evan Gershkovicht és családját. Az amerikai kormányzat hivatalosan még nem reagált az orosz hatóságok intézkedésére, de tisztségviselők annyi közöltek: szoros figyelemmel kísérik az oroszországi eseményeket.

Gershkovichot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztatták le Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy az újságíró minősített információkat próbált megszerezni.

Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vettek. Az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U. S. News & World Report 52 éves moszkvai tudósítóját a KGB letartóztatta, de őt húsz nap őrizet után szabadon elengedték.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi újságíró-szervezet a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Gerschkovich az első külföldi újságíró, akit az ukrajnai háború elindítása óta az orosz hatóságok letartóztattak.

Az orosz törvények szerint akit kémkedés vádjában bűnösnek találnak, akár húsz év börtönbüntetéssel is sújtható. Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi médium – a kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét Oroszországban.

The post Túszdiplomácia: A The Wall Street Journal tudósítójának azonnali elengedését követeli az orosz hatóságoktól appeared first on .

Amit arról korábban a hivatalos szervek is beszámoltak, Magyarországon végzi ezekben a hetekben fegyvertesztjeit az egyelőre ideiglenesen, de már majdani magyar oldalszámával és felségjelzéssel ellátott, elsőnek elkészült magyar H225M SOF (80, F-ZWDZ, IRO011, 3117)

Zord

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság március 14-én adott hírt arról, hogy a rendőrök gyanúsítottként hallgattak ki egy 15 éves fiatalt, miután a korábbi hetekben háromszor is bombarobbantással fenyegető elektronikus levelet kapott számos zalaegerszegi oktatási intézmény. Az egyik érintett iskola diákja a kihallgatásán elismerte, hogy ő követte el a bűncselekményt, ami esetenként mintegy hatezer embert érintett.

A gyanúsított elfogását követően újabb két esetben érkezett bombafenyegetés a zalaegerszegi oktatási intézmények ellen.

A zaol.hu arról írt, hogy a lapot megkereste a diák jogi képviselője, aki közölte: a fiatalkorú fiú három nappal a kihallgatását követően visszavonta beismerő vallomását, a szülők pedig panaszt tettek a kihallgatás körülményei miatt. A kedden tett újbóli kihallgatása kapcsán az ügyvéd azt is jelezte, hogy indítványozták a büntetőeljárás megszűntetését bűncselekmény hiánya miatt, mert azt nem a 15 éves fiatal követte el.

A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság annyit közölt: a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt nyomoz, de erről további részleteket nem adhat.

Jánky Judit, a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivőjw megerősítette, hogy kényszervallatás miatt érkezett feljelentés a vallomástétellel kapcsolatban, ami miatt a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség indított nyomozást.

The post Tovább keresik a zalaegerszegi iskolák fenyegetőjét appeared first on .

A tárcavezető egy nappal korábban Odesszába utazott, ahol Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt. A horvát kormány titkosított minden információt, amely az Ukrajnának szánt katonai segítségre vonatkozik. Ezért most először erősítették meg hivatalosan a döntést. Andrej Plenkovic horvát kormányfő mindazonáltal már novemberben bejelentette, hogy helikoptereket adományoznak Kijevnek.

A most szóban forgó eszközöket nem számítva Horvátország jelenleg tíz Mi-171Sh szovjet tervezésű orosz katonai szállító helikopterrel és négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopterrel rendelkezik.

A Jutarnji List című horvát napilap korábban arról írt: a zágrábi kormány eddig 160 millió eurót (60,7 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára, ebből 123 millió eurót katonai célokra. Horvátország gépkarabélyokat, lőszereket, aknavetőket és páncéltörőket küldött már Ukrajnába.

A kormány arról is döntött, hogy Zágráb félmillió euróval járul hozzá az új átfogó NATO-segélycsomaghoz, amely védekezés céljára szánt, halált nem okozó eszközökkel támogatja Ukrajnát.

Plenkovic azt is bejelentette: megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal, amely szerint Washington 140 millió dollár (48,7 milliárd forint) értékben támogatja Horvátországot a külföldi fegyveres erők finanszírozási programján keresztül. Az összeg egy részét további Black Hawk helikopterek vásárlására fordítják – tette hozzá.

„Folytatjuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal” – mondta, hozzátéve, hogy Horvátország eddig már 800 millió dollárt kapott a programon keresztül.

The post Orosz agresszió: Horvátország helikoptereket küld Ukrajnának appeared first on .

A bizottság elnöke a European Policy Centre és a Mercator for Chinese Studies brüsszeli kutatóintézetek meghívására tartott előadást az EU-Kína kapcsolatok jövőjéről. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 10 nappal ezelőtti moszkvai találkozójából az derült ki, hogy annak ellenére, hogy Peking baráti viszonyt tart fenn Moszkvával, szeretné növelni befolyását Oroszország felett.

„Ebben a kapcsolatrendszerben az erőviszonyok, amelyek a múlt század nagy részében Oroszországnak kedveztek, most megfordultak” – jelentette ki von der Leyen. Arra is felhívta a figyelmet: Kína felelőssége, hogy konstruktív szerepet játsszon egy igazságos, Ukrajna által diktált béke előmozdításában, amely az ország szuverenitásának és területi integritásának fenntartásán alapul. Von der Leyen szerint Kína egyre magabiztosabban lép fel a világban, ami aggodalomra adhat okot.

„Józanul kell újraértékelnünk kapcsolatunkat Kínával, amely túlságosan fontos ahhoz, hogy kockára tegyük azt, mert jövőbeli gazdasági jólétünk és nemzetbiztonságunk egyik tényezője – emelte ki, hozzátéve, hogy az EU Pekinghez fűződő viszonya egyre bonyolultabbá vált „Kína stratégai álláspontjának tudatos megkeményedése miatt”.

Mint mondta, aggályos Kína katonai pozíciójának erősödése, a dezinformáció terjedése, valamint aggodalomra adnak okot az ujgurok ellen Hszincsiang tartományban végrehajtott súlyos emberi jogi jogsértések. „Ezek az eszkalációs lépések arra utalnak, hogy Kína egyre elnyomóbbá válik otthon és egyre magabiztosabbá külföldön. A reformokat és a nyitást a biztonság és az ellenőrzés korszaka váltotta fel, ahol a kínai cégeket az állami hírszerzési műveletek támogatására kötelezik” – mondta.

Von der Leyen szerint „nem életszerű” a Kínától való függetlenedés, de létfontosságú az Európát fenyegető kockázatok csökkentése. Véleménye szerint diplomáciai fronton ez azt jelenti, hogy globális kérdésekben és a meglévő nemzetközi rend és intézmények megerősítése érdekében az EU-nak szorosabban együtt kell működnie nyugati partnereivel.

„Ugyanakkor Európának folytatnia kell a párbeszédet is Kínával bizonyos érzékeny témákról, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködést. Gazdasági téren pedig az EU-nak új egyensúlyt kell találnia Kínával, és Brüsszelnek csökkentenie kell az EU függőségét az olyan kulcsfontosságú alapanyagok tekintetében, mint például a lítium és más kritikus ásványi anyagok” – hívta fel a figyelmet a bizottság elnöke.

Von der Leyen közölte: az Európai Bizottság a közeljövőben olyan intézkedésekre tesz majd javaslatot, amelyek fokozni kívánják a bizonyos érzékeny technológiákba történő exportberuházások ellenőrzését, annak érdekében, hogy azok ne erősítsék egy rendszerszintű rivális katonai vagy hírszerzési képességeit.

A bizottság elnöke jövő héten Emmanuel Macron francia elnökkel együtt diplomáciai látogatást tesz Pekingben.

The post Von der Leyen: Kína hozzáállása az ukrajnai háborúhoz meghatározó tényező lesz az EU-val való kapcsolatában appeared first on .

Az Agrárminisztérium a közleményében idézte V. Németh Zsolt (Ejtsd Vé Német) magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztost, aki a három kuvaszkölyök szerdai átadásakor azt mondta: fel kell hívni a figyelmet a kuvaszokra, ismertté kell tenni ezt a kutyafajtát, mert azt szeretnék, ha minél többen magyar kutyafajtát választanának házi kedvencként. Hozzátette: az agrártárca célja, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek.

A kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez a tárca kétmillió forinttal járult hozzá.

V. Németh kitért arra: a minisztérium több ponton is kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Mint tenyésztési hatóság, jóváhagyja a tenyésztési programokat, emellett a génmegőrzési stratégia végrehajtásáért is felelős. A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye. „Amikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra (…) gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is” – mondta.

Beszámolt a kuvaszkölykök átadásáról az IM állatvédelemért felelős kormánybiztosi titkársága is, egyúttal tudatta, hogy a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány az OPSZ-szel szakmai célokból stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kölcsönös kapcsolatból adódó előnyök és lehetőségek céltudatosabb érvényesítésére, az állatvédelem és a bűnmegelőzés kapcsolatának elmélyítésére, az állatvédelmi ismeretterjesztés hatékonyságának javítására, valamint a felelős állattartás népszerűsítésére.

A közleményükben az együttműködésben részt vevők közös céljának nevezték, hogy a környezet és az állatok védelmét szolgáló tevékenységet a polgárőr egyesületek is hatékonyan elláthassák. További céljuk olyan országos kampányok, projektek kidolgozása és lebonyolítása, amelyek az állatvédelmi tevékenységet szolgálják.

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány többi között oktatási anyagokat készít és oktatási programlehetőséget biztosít a polgárőr szervezeteknek, valamint koordinálja a polgárőr egyesületek és állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek együttműködését. Az OPSZ az általa szervezett továbbképzési programokon kiemelt figyelmet fordít az állatok védelmének népszerűsítésére, elősegíti a felelős állattartás népszerűsítését és javaslatot tesz a bűnmegelőzési és bűnfelderítési tevékenység hatékonyságát támogató fejlesztési lehetőségekre – ismertették a megállapodást.

The post Kuvaszkölyköket adtak át az Országos Polgárőr Szövetségnek appeared first on .

A főügyészség a közleményében azt írta: a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2021 márciusában elhatározta, hogy időskorú, meggyengült egészségi állapotú emberektől pénzt és értékeket szerez. A vádirat szerint március 22-én egy postánál figyelt fel egy 89 éves nőre, akit hazáig követett, majd a lift előtt ököllel olyan erővel fejen ütötte, hogy a nő agyrázkódást szenvedett. A támadó elvitte a táskáját a benne lévő kétezer forinttal.

Ugyanaznap egy buszon utazó 86 éves nőt is kiszemelt, akit szintén hazáig követett. A lift előtt úgy tett, mintha udvariasságból megvárná, de amikor a nő belépett a liftbe, ellopta a pénztárcáját benne 28 ezer forinttal.

Másnap egy bottal járó 94 éves férfit választott ki, akit hazáig követett, majd a lépcsőházban nagy erővel meglökte, amitől az áldozat elesett és beverte a fejét. Az elkövető a földön fekvő ember mellkasára térdelve átkutatta és elvett tőle 12 ezer forintot. A sértett bordatörést, valamint nyaki csigolyatörést szenvedett – állapították meg.

A Fővárosi Főügyészség az 55 éves férfit, mint többszörös visszaesőt kétrendbeli, idős személy sérelmére elkövetett rablással, súlyos testi sértés kísérletével, lopással, valamint életveszélyt okozó testi sértéssel vádolja, és fegyházbüntetésre tett indítványt. A vádlott letartóztatásban van – áll a közleményben.

The post Idős embereket kirabló, bántalmazó férfi ellen emeltek vádat appeared first on .

Azt írták, a Fót és Budapest közötti főút mellett egy jelzett katonasír volt, amelyen Bányász József neve volt olvasható, aki a szakemberek szerint az 1/I. ejtőernyős zászlóalj kötelékében szolgált, és 1944 decemberében, 18 évesen, a fóti harcokban halt hősi halált.

Az igazgatóság munkatársai március 13-án végeztek feltárást Fóton. A síremléket nem pontosan a maradvány felett helyezték el, ezért az út irányában további bontás vált szükségessé, így tudták exhumálni a katonát.

A sírban talált tárgyak – bakelit koronás gombok, magyar inggombok, Szent László hadosztály-jelvény – alapján egyértelmű volt, hogy magyar katona földi maradványai kerültek elő, a csontok vizsgálatával végzett életkorbecslés alapján pedig fiatal volt az illető. A tárgyi leletek és a becsült életkor is azt igazolták, hogy valóban Bányász József honvéd földi maradványai nyugodtak a főút mellett. A katona csontváza alapján komoly sérüléseket szenvedett el halála előtt: jobb és bal combcsontja és a bal medencéje is törött volt – írták.

Bányász Józsefet a közeljövőben Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen temetik újra.

Fót község térségében zömében a pápai magyar királyi vitéz Bertalan Árpád 1. ejtőernyős ezred II. zászlóalja védekezett az 1944. december 13. és 19. közötti időszakban.

The post Második világháborús hősi halottat exhumáltak Fóton appeared first on .

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) kínzás és embertelen bánásmód elleni szakbizottsága (CPT) jelentése szerint az olaszországi börtönviszonyokat vizsgáló, 2022-es ad hoc látogatásának eredményeit összegző jelentése szerint a koronavírus-járványt követően ismét emelkedni kezdett a fogvatartottak száma, jóval meghaladva a börtönök befogadóképességét.

A kihasználtsági szint közel van a 114, néhány esetben a 140 százalékhoz. A CPT hangsúlyozta, hogy a problémát átfogó startégiával kell kezelni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a börtönbüntetést csakis a végső estekben alkalmazzák.

A CPT küldöttsége számos beszámolót kapott a fogvatartottak közötti erőszakról és megfélemlítésről a meglátogatott börtönökben. A szakértők szerint az olasz hatóságoknak a börtönlakók hagyományos felügyelete helyett a „dinamikus biztonsági megközelítést” kellene előmozdítaniuk, amely a fogvatartott személyiséget és jogait helyezi előtérbe. „Ez a módszer fokozná a biztonságot, és hatékonyabbá tenné a börtönőrök munkáját”.

The post Továbbra is probléma az olasz börtönök zsúfoltsága appeared first on .

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta, a bűncselekmények száma 2022-ben magasabb volt ugyan, mint 2021-ben, illetve 2020-ban, de tekintettel a koronavírus-járványra és az amiatt elrendelt korlátozásokra, ezen évek statisztikáit nem lehet összehasonlítási alapként figyelembe venni.

A 2019-es évet és az azt megelőző időszakot figyelembe véve ugyanakkor a kiemelt bűncselekmények – lopások, autófeltörések, rablások, betörések – száma csökkent, a testi sértések száma stagnált, az emberölések és a garázdaságok száma viszont emelkedő tendenciát mutat. Nyomozáseredményességi mutatóik „minden tekintetben emelkedtek”. A BRFK 11 perc 19 másodperccel az ország egyik legjobb kiérkezési idejét tudhatja magáénak – közölte a főkapitány.

A BRFK beszámolója szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2022-ben az azt megelőző évhez képest 16,6 százalékkal – 34 298-ról 39 991-re – emelkedett. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 15,9 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 11 907, míg 2022-ben 13 798 bűncselekményt regisztráltak. A regisztrált emberölések száma is emelkedett: 2021-ben 24 emberölés történt, 2022-ben 45. A szándékos emberölések száma is nőtt, 2021-ben 11-et, 2022-ben 15-öt regisztráltak. Az emberölési kísérletek számában nagyobb arányú az emelkedés: 2021-ben 11, 2022-ben 22 ilyen cselekmény volt.

A testi sértések száma 4,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 1289, 2022-ben 1351 ilyen eset történt. Kiskorú veszélyeztetésénél 60,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 121, 2022-ben 194 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 10,6 százalékkal – 2373-ról 2624-re – emelkedett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél 12,6 százalékos növekedés figyelhető meg: 2021-ben 183, 2022-ben ilyen 206 jogsértést regisztráltak Budapesten. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15,6 százalékos emelkedés volt a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2021-ben 11 196, míg 2022-ben 12 941 lopás történt. A vizsgált időszakban 10,8 százalékkal – 102-ről 113-ra – emelkedett a személygépkocsi-lopások száma.

A beszámoló szerint a nyomozáseredményességi mutató – 2022-ben a 2021. évi adatokhoz képest – minimális mértékben, 64-ről 60,3 százalékra csökkent. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 70,5 százalékról 72,3 százalékra emelkedett. Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója mindkét évben 100 százalék volt.

A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2022-ben 2021-hez képest 2,7 százalékos növekedés volt: 2997-ről 3078-ra nőtt az ilyen balesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek száma 40-ről 44-re, a súlyos kimenetelű balesetek száma 673-ról 763-ra nőtt. A könnyű kimenetelű balesetek száma 2284-ről 2271-re csökkent. A közúti balesetek 89,7 százalékát a járművezetők, 10,3 százalékát a gyalogosok okozták.

A felszólaló képviselők, polgármesterek mind nagyra értékelték a BRFK munkáját és köszönetet mondtak érte.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor „két ügyre” hívta fel a figyelmet: 2022-ben is több esetben polgári engedetlenség keretében passzív ellenállást tanúsítókkal szemben használtak kényszerítő eszközöket, sokkolókat a rendőrök. Ezen eszközök használata szakmai kérdés, de fontos, hogy azokkal szemben, akik ki szeretnék fejezni egyet nem értésüket bizonyos döntésekkel szemben, ne lépjenek fel megfélemlítő módon – mondta, hangsúlyozva: nem azt állítja, hogy ez történt, de azt kérik, hogy az arányosság elvének maximális betartására törekedjen a jövőben is a rendőrség.

A becsületnapi megemlékezések idején történt eseményeket értékelve arról beszélt: az állam károkat okoz a közbizalomban, mert rosszul él a hatalmával a közbiztonság garantálása során. Az állami intézmények kudarcot vallottak, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok beutazását, és amikor megtörtént „az utcán a baj”, akkor a rendőrség, az ügyészség és a bíróság „egy lájk, egy kabát fotója alapján” vett őrizetbe és helyezett előzetes letartóztatásba egy, „információnk szerint ártatlan” lányt; mindez bizalmatlanságot kelt azokban, akik békés eszközökkel akarnak kiállni a neonáci, neofasiszta eszméket vallókkal szemben – mondta Kiss.

Wintermantel Zsolt, a főváros kormánypárti frakcióvezetője erre reagálva „nem a közgyűlés elé valónak” ítélte Kiss felvetéseit, ezért a városvezetés nevében elnézést kért a főkapitánytól. A politikai elvárásokat a főpolgármesternek kellett volna megfogalmaznia és nem a helyettesének: ez gyáva magatartás a főpolgármester részéről. Nem lehet megengedni a városvezetésnek, hogy kettős mércét alkalmazzon: „nincs ilyen hídfoglaló, meg nincs olyan hídfoglaló”. Nem lehet, hogy a főpolgármester az egyik hídfoglalásnál támogatásáról biztosítja a résztvevőket, míg egy másiknál kéri a rendőrséget, hogy minél hamarabb intézkedjen a híd felszabadításáról – fejtette ki Wintermantel.

Karácsony Gergely csúsztatásnak nevezte Wintermantel Zsolt szavait. Kijelentette: a BRFK „kiválóan segíti a budapesti polgárokat a gyülekezési jog gyakorlásában”. A budapesti közbiztonság nemzetközi összehasonlításban is kiváló, a BRFK és társszerveinek munkája eredményes volt – tette hozzá a főpolgármester.

Lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára a budai hegyekben
Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben — jelentette be a Pilisi Parkerdő Zrt. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Megjegyezték, hogy a természetjárók közötti konfliktusok legnagyobb része két egyszerű szabály betartásával orvosolható, és a járőrök elsősorban ezekre hívják fel a figyelmet: a kutyasétáltatók jogszabályban előírt kötelessége, hogy az erdőben kedvencüket minden esetben pórázon sétáltassák. Az erdőben kerékpározókat pedig arra figyelmeztetik a rendőrök, hogy sporteszközük járműnek minősül, ezért a jogszabály értelmében védett természeti területen – a Budai-hegység nagy részén, így a Hárs-hegyen is – csak a kijelölt kerékpárutakon közlekedhetnek.

The post Fővárosi Közgyűlés elfogadta a BRFK múlt évi beszámolóját appeared first on .

Zelenszkij kijelentette, hogy bahmuti vereség esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni. „Társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát (Bahmut eleste estén), és arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek velük (az oroszokkal)” – mondta Ukrajna elnöke, de ehhez még hozzáfűzte, hogy ő egyelőre nem érez ilyen nyomást.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelytettes a Telegramon közölt bejegyzésében úgyszintén kijelentette: az oroszok a legnagyobb támadóképességeiket Bahmut irányában összpontosítják, és ezzel párhuzamosan propagandamédiájukban a Bahmutért vívott harcok témájára próbálják áthelyezni a hangsúlyt. Teszik ezt annak érdekében, hogy aláássák az ukránoknak az ország katonai vezetésébe vetett bizalmát a város védelmére vonatkozó parancsokat illetően. Szavai szerint az orosz média a bahmuti helyzetet „apokaliptikusként” mutatja be, a városért vívott csatákat pedig „olyan tényezőként, amely végső soron befolyásolja a háború menetét”.

Oroszország úgy véli, képes megijeszteni az ukrán társadalmat, hogy az végül nyomást gyakoroljon a katonai-politikai vezetésre a védekező műveletek leállítását követelve. Szerinte ennek érdekében a megszállók egyebek mellett azt az üzenetet terjesztik, hogy Bahmutot nem érdemes megtartani, mert szinte mindent körülvett az orosz hadsereg, az ukrán erők hősiességét pedig felfújja az ukrán propaganda. Emellett az ukrán elnököt és Olekszandr Szirszkijt, az ukrán szárazföldi erők parancsokát igyekeznek vég nélkül lejáratni, és konfliktust próbálnak gerjeszteni az ukrán katonai vezetésben – jegyezte meg.

Maljar úgy vélekedett, hogy valójában a bahmuti harcok a háború aktív szakaszának részei. Ugyanolyan intenzívek, mint más kelet-ukrajnai térségekben, ahol január óta erőteljes ellenséges offenzíva zajlik. „Az ukrán katonák ugyanolyan hűségesen védik Bahmutot, mint bármely más települést” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Bahmut védelme most a hadműveleti-taktikai célszerűségen alapul, az ukrán katonai vezetés pedig hozzáértő és kiegyensúlyozott döntéseket hoz, amelyek célja a halaszthatatlan védelmi feladatok teljesítése.

Az ukrán légierő sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy szerdán lelőttek egy Sz-24M típusú orosz vadászbombázó gépet, amely Bahmut felé tartott.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 610 orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg 172 340-re nőtt. Az ukrán erők ezen felül kedden megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, hét harckocsit és hat tüzérségi rendszert.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter azt közölte, hogy megérkeztek Ukrajnába az első Marder típusú páncélozott szállító harcjárművek Németországból. A tárcavezető maga is kipróbált egyet, és videófelvételt tett közzé a járművek ukrajnai teszteléséről. Berlin negyven darab Marder harcjármű szállítására vállalt kötelezettséget.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzók jelentéseiből készített napi összefoglalójában azt írta, hogy kedden nyolc régiót ért orosz támadás az ország keleti, déli és északi vidékein, aminek következtében hét polgári lakos sérült meg.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint nagy baj lenne a Bahmutért vívott csata elvesztése appeared first on .

A levélben Vanhanen azt írta: „a finn parlament és a magam nevében szeretném kifejezni Önnek legőszintébb elismerésünket” azért, hogy a magyar Országgyűlés ratifikálta Finnország kérelmét a NATO-tagság elnyerésére. Az „Oroszország ukrajnai agressziós háborúját követő jelenlegi kritikus geopolitikai helyzet” minden eddiginél közelebb hozta egymáshoz országaikat, és a NATO-tagság tovább mélyíti majd a kapcsolatot Finnország és Magyarország között.

Megjegyezte: remélhetőleg a következő parlamenti ciklusban is folytatni fogják az erős parlamenti együttműködést és minden területen megerősítik a partnerségüket. A finn házelnök megköszönte magyar kollégájának „a kiváló együttműködést, amelyet az Eduskunta, a finn parlament elnöki székében” töltött hivatali ideje alatt tapasztalt.

A „parlamentjeink közötti szoros kapcsolatok és a partnerség, valamint a finn és a magyar parlamenti képviselők parlamentközi szervezetekben való együttműködése továbbra is kiemelt prioritás marad az új összetételű parlament napirendjén” – fogalmazott Vanhanen.

The post Kultúra: A finn házelnök köszönetet mondott országa NATO-csatlakozásának támogatásáért appeared first on .