Biztonságpolitika

A beszámoló alapján Yusuf Nazik tartotta a kapcsolatot a merénylet kiterveléséért felelőssé tett szíriai hírszerzéssel és ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.

Az antakyai születésű Nazik a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása szerint a szíriai hírszerzés adta a merényletre a parancsot. Nazik azt is elmondta: a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba szállítását és végleges elhelyezésüket.

2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanli városában két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel. Az egyik gépkocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a 100 méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült a levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.

Idén februárban a merénylet miatt indult perben a 33 vádlottból a kilenc fővádlottat 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Koller József dandártábornok elmondta: a négy harci helikoptert a javítás során teljesen, “bordákra” lecsupaszították, és újjáépítették őket, a legtöbb berendezést újra cserélték, a gépek külsejét átfestették. A helikopterek korszerűbbek lettek, hét évig problémamentesen repülhetnek.

A Magyar Honvédség Mi-24-es helikopterei Európában is egyedülálló képességet jelentenek, páncélozottak, kabinjuk hermetikusan zár, több mint 300 kilométer/órával képesek repülni. Alkalmasak szállításra, szárazföldi csapatok tűztámogatással való segítésére, de nemcsak katonai, hanem katasztrófasújtotta területen is bevethetők – mondta el a dandártábornok.

A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy hatszázezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a hatvanezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.

“A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően” – írták.

A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a XX. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.

A lap munkatársa moszkvai előhívóval felhívta a nyilvánosságra került telefonszámot, és a vonal másik végén az orosz védelmi tárca recepcióján vették fel a kagylót. Amikor Petrovról érdeklődött, egyszerűen letették a telefont. A Novaja Gazeta című orosz lap pedig azt írja, hogy a telefonszám Moszkva Horosjovszkij nevű kerületébe vezet, ahol a GU katonai hírszerzés központja is található.

A Bellingcat oknyomozó portál és az orosz The Insider című portál tárta fel, hogy az orosz központi nyilvántartásban semmilyen adat nincs Petrovról 2009 előttről, amikor is jelenleg is érvényes igazolványát kapta. Kartotékján szerepel az a pecsét, melyen a The Independent által felhívott számon kívül az szerepel, hogy a dossziéból semmilyen adatot nem lehet kiadni. A személyes adatokat tartalmazó oldal üres, és kézzel azt írták a fejlécére, hogy “van róla levél. Sz. Sz.”, ami szakértők szerint a szigorúan titkos orosz rövidítése. A Bellingcat szerint mindez azt támasztja alá, hogy Petrov nem valós személy, ez csak fedőnév.

London Petrovot és Ruszlan Bosirovot azzal gyanúsítja, hogy orosz ügynökök, és a felső vezetés utasítására március elején novicsokkal megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Juliját. A két férfi a héten az RT orosz állami televíziónak adott interjúban azt állította, hogy ők mindössze turistáskodni utaztak Salisburybe, mert barátaik régóta unszolták őket, hogy nézzék meg a város katedrálisát.

Tájékoztatásuk szerint civil szervezetek és újságírók annak megállapítását kérték az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróságtól, hogy mennyiben jogszerű a brit szolgálatok, az amerikai Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt számítógépes szakembere által feltárt hírszerzői gyakorlata.

A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság határozata szerint a lehallgatásokra és a személyes adatok internetszolgáltatóktól való megszerzésére vonatkozó brit rendelkezések sértik az emberi jogokról szóló egyezményt, mivel azok egyebek mellett nem nyújtottak elegendő védelmet a bizalmas újságírói információk számára, továbbá sértik a magánélet védelmét biztosító jogszabályt is.

Az ügy részleteit ismerő források szerint a jogi eljárás kezdetekor Nagy-Britannia megváltoztatta hírszerzésre vonatkozó törvényeit, és olyan új jogszabályokat fogadott el, amelyek a kormány szerint a személyes adatok nagyobb védelemével rendelkeznek.

“Hetven éve tárgyalunk. Sindzó azt mondta: változtassunk a megközelítésen. Változtassunk! Nos, az gondolat ötlött fel bennem, hogy kössünk békeszerződést – nem most, hanem az év végéig – minden előzetes feltétel nélkül” – mondta Putyin a Keleti Gazdasági Fórum keretében megrendezett nyilvános eszmecserén.

A japán miniszterelnök a fórumon kijelentette: egyetért Putyinnal abban, hogy “nem normális helyzet” az, hogy Tokió és Moszkva között még mindig nincs békemegállapodás.

A szerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló az orosz-japán területi vita. A két ország között a második világháború vége óta csak fegyverszünet van érvényben.

A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.

A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

2013 áprilisában Abe volt az első japán miniszterelnök, aki tízévi szünet után Moszkvában járt, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.

Putyin és Abe keddi hivatalos tárgyalásai alkalmából megállapodott a gazdasági együttműködés elmélyítésében a Kuril-szigeteken.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a javaslat kulcseleme, hogy felhatalmazást biztosít az Európai Ügyészségnek a határon átnyúló terrorizmus elleni küzdelemre.

Az uniós intézmény a meglévő hiányosságokat egyebek mellett összehangolt nyomozások által pótolja majd. Feladatkörébe tartozna a több uniós országot érintő terrorista ügyekkel foglalkozó tagállami hatóságok és uniós ügynökségek irányítása és munkájuk összehangolása.

Hatékonysága érdekében áttekintést nyerne a terroristák tevékenységéről az által, hogy könnyebben hozzáférhetne a tagállamoktól származó információkhoz. Helyzeténél fogva unió-szerte hatékonyabban gyűjthetné az információkat és oszthatná meg azokat, a többi között az uniós ügyészségi együttműködési szervezettel (Eurojust) és az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezetével (Europol), valamint unión kívüli országokkal.

Jelenleg 22 uniós tagállam vesz részt az Európai Ügyészségben: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

A bizottság új szabályokat javasolt a terrorista tartalmak eltávolítására az internetről. A javaslat szerint egyértelmű szabályok hatálya alá kerül minden olyan internetes platform, amely az Európai Unióban kíván szolgáltatást nyújtani, annak megakadályozása érdekében, hogy terrorista tartalom terjesztése céljából visszaéljenek ezekkel a szolgáltatásokkal. Emellett erőteljes biztosítékokat vezet be arra vonatkozóan, hogy megóvják a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten, és gondoskodjanak arról, hogy az intézkedések kizárólag a terrorista tartalmakat célozzák.

A tájékoztatás szerint mivel a terrorista tartalmak a felbukkanásuk utáni első órákban a legkárosabbak, a bizottság kötelező érvényű egyórás határidőt javasol a tartalom eltávolítására az illetékes nemzeti hatóságoktól érkező erre irányuló végzést követően.

A terrorista tartalmak terjedésével kapcsolatos kockázat mértékétől függően, az internetes szolgáltatók kötelesek lesznek megelőző intézkedéseket hozni, hogy jobban védjék platformjaikat és felhasználóikat a terrorista célú visszaéléssel szemben. A javaslat egyebek mellett keretet teremt a az internetes szolgáltatók, a tagállamok és az Europol közötti megerősített együttműködéshez is.

A szolgáltatóknak és a tagállamoknak az eltávolítási végzések és értesítések nyomon követésének megkönnyítése érdekében a hét minden napján 24 órában elérhető kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük – áll a szövegben.

Sifter Rózsa, az évek óta rendszeresen tartott ellenőrzéseket szervező Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja szerdán, az M7-es autópálya zalakomári pihenőjénél tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar szakemberek mellett nyolc ország közlekedési hatóságai vesznek részt az ellenőrzésekben.

A magyarok mellett cseh, lengyel, szlovák, német, osztrák, szlovén, horvát és ukrán kollégáik segítik az akciót, a tapasztaltcserén kívül erre azért is van szükség, mert már az első napon ellenőrzött járművek 90 százaléka külföldi volt.

A kedden a 86-os főúton, a rédicsi határátkelőnél zajlott ellenőrzések során 56 nehézteher-gépkocsinál végeztek komplex átvizsgálást. Az esetek 68 százalékában találtak problémát, elsősorban műszaki kifogások merültek fel – jelezte a kormánymegbízott.

Mint kifejtette: a második napon az M7-es autópályán, Zalakomárnál végeznek teljes kitereléses közúti ellenőrzést, amelyben a közlekedéshatóság szakemberei mellett részt vesznek a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a katasztrófavédelem, a Magyar Közút Zrt. tengelysúlymérő állomásának és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónak a munkatársai. Elsősorban a közlekedésbiztonság erősítése a céljuk, ezért az utóbbi időben súlyos kimenetelű baleseteket okozó kisteherautók, kisbuszok és ezek vontatmányainak műszaki ellenőrzésére koncentrálnak. Ugyancsak fokozottan ellenőrzik a nehézteher-gépjárműveket, amelyeknél a járművezetők pihenőidejét, a tachográf használatát, a veszélyes áruk szállításának szabályait és a rakományrögzítést vizsgálják, de a túlsúlyos és túlméretes járművek kiszűrésére is figyelnek. Kiemelt feladat még az illegális migráció kiszűrése, valamint az útdíjfizetés ellenőrzése.

Sifter arra is kitért, hogy a közlekedésbiztonságra közvetlenül kockázatot jelentű műszaki hiányosság esetén a javításig visszatartják a járműveket. Enyhébb esetekben csak figyelmeztetik a járművezetőket, súlyosabb hiányosságoknál azonban eljárást indítanak a hatóságok.

Farkas Gábor, a kormányhivatal közlekedési szakügyintézője arról számolt be, hogy az első napon Rédicsen ellenőrzött járműveknél elsősorban fékhibákat, a rakomány szabálytalan rögzítését vagy az üzemanyagrendszer illegális átalakítását tárták fel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy elektronikusan kiiktatják az adalékadagoló rendszert, ezért ilyenkor az útdíjfizetéssel összefüggésben és a környezetvédelmi előírások megsértése miatt indítanak eljárást.

Az M7-esen indult szerdai akcióban is már találtak reggel olyan román kamiont, amelynek vontatmányán nem engedélyezett átalakításokat végeztek, de ebben az esetben nem indul eljárás, a hiba kijavítására azonban szervizbe kellett vontatni a kamiont.

Wolfgang Schäuble a Bundestagban elmondott beszédében kiemelte: a kölcsönös tolerancia és tisztelet biztosításáért ragaszkodni kell ahhoz, hogy az erőszak vagy az erőszakra felszólítás éppen úgy tilos, mint a demokratikus, jogállami közmegegyezést megkérdőjelező lózungok és jelképek használata.

“Az idegenellenességet, a náci karlendítést és zsidó intézmények megtámadását nem lehet elnézni vagy megértőleg elbagatellizálni”, a gyülekezés szabadsága pedig nem jelent felhatalmazást az erőszakra – jelentette ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az utóbbi napokban gyakran előfordult, hogy békés demonstrációkat használtak fel erőszakos cselekmények elkövetésére, és “ebben nincs különbség a szélsőbaloldali káoszkeltők és a szélsőjobboldali verőlegények között” – tette hozzá a Bundestag elnöke.

Kiemelte, hogy társadalmi egyensúlyra kell törekedni, így egyformán komolyan kell venni mindazokat, akik “félnek a túl sok és túl gyors változástól, és a rövid idő alatt lezajló túl nagy bevándorlástól is”, és azokat, akik “a nyitottságért és a globális szolidaritásért lépnek fel az egyre szorosabban összenövő világban”

Az utóbbi napokban a Szászország tartományi Chemnitzben és a Szász-Anhalt tartományi Köthenben és Halléban történtek demonstrációkon vagy tüntetések közelében esetek, amelyek miatt bűncselekmény gyanújával eljárást indítottak a hatóságok. Chemnitzben például megtámadtak egy zsidó vendéglőt és rátámadtak a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) híveinek egy csoportjára, Köthenben egy demonstráción a “nemzeti szocializmust most, most most!” rigmust skandálták, Halléban pedig náci üdvözlésre lendítette karját több tüntető.

A megmozdulásokat egy chemnitzi és egy kötheni haláleset váltotta ki. Chemnitzben megkéseltek egy 35 éves német férfit, Köthenben egy dulakodás után akut szívelégtelenségben meghalt egy 22 éves német fiatalember. A gyanúsítottak mindkét ügyben Németországba menedékkérőként érkezett emberek.

Közleményükben azt írták: az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium “B” épületének egyik földszinti szobájában keletkezett a tűz hétfő este 19 óra körül. A riasztórendszerek rendeltetésszerű működésének köszönhetően az épületet a kollégium dolgozói gyorsan és problémamentesen kiürítették. Néhány percen belül a helyszínre érkeztek a tűzoltók is, akiknek körülbelül 19 óra 30-ra sikerült is eloltania a tüzet. Az érintett földszinti szoba azonban teljesen kiégett.

A tűz idején senki nem tartózkodott a szobában, így senki sem sérült meg.

A tűzeset a “B” épületrészben lakó mintegy 374 hallgatót érintette közvetlenül, közülük legtöbben már vissza is költözhettek a kollégiumba, 45 embert átmenetileg az ELTE más intézményeiben – elsősorban a teljesen felújított és néhány hete átadott Nagytétényi Úti Kollégiumban – helyezték el – olvasható az egyetem közleményében.

Az A5-ös méretű öntapadós falragaszt a Varadinum.ro helyi blog mutatta be. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg állt, hogy “Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepelt, amit piros vonallal áthúztak, a lap aljára pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítást nyomtattak.

Az RMDSZ-szervezet feljelentésében azt kérte: azonosítsák az elkövetőt, és közösség elleni uszítás és diszkrimináció bűntette miatt vonják felelősségre.

Az ügyészség hivatalos átiratban arról értesítette az RMDSZ-szervezetet, a falragasz tartalma nem utal arra, hogy az elkövető gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítana valamely csoport ellen. Az ügyészség elismerte, hogy a falragasznak gyalázkodó jellege van, és ez is sérti a társadalmi együttélés szabályait, de megítélése szerint ez a kihágás, nem pedig a bűncselekmény kategóriájába tartozik, és nem helytálló az esetnek a gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításként történő besorolása.

Mint írják, az évtizedek óta romos állapotban lévő bástyán már elkezdték a munkákat: a felújítás során biztosítják a megfelelő statikát, és az 1970-es években véghezvitt szakszerűtlen beavatkozások miatt a fal egy részét lebontják, és mintegy másfél méterrel magasabbra építik.

Az eddig fedetlen bástya új kúptetőt is kap. Felújítását követően látogatóközpontként működik, ahol a turisták a környező várakról is tájékoztatást kapnak majd.

A munkákat 52 ezer euróval (16 millió forint) támogatja a szlovák kulturális minisztérium, Fülek városa mintegy háromezer euróval járul hozzá a felújításhoz, a Vármúzeum pedig saját pénzéből finanszírozza a villanyvezeték bekötését és az új téglapadló kiépítését.

Füleken ezzel párhuzamosan a vár több mint háromszáz éves bástyájának megmentésén is dolgoznak. Az Interreg projekt keretében több mint 72 ezer euróból eredeti állapotába állítják vissza az egyetlen megmaradt bástyát, ahol modern információs terminál fogadja majd a látogatókat, bőséges információt nyújtva a vár és a város, valamint a környék kulturális örökségéről.

A miniszter ismételten állást foglalt Szaúd-Arábia további amerikai támogatása mellett a jemeni konfliktusban.

A törvényhozók ugyanis az idei katonai költségvetés megszavazásakor – a humanitárius válság miatti aggodalomtól vezérelve – a törvényt egy olyan záradékkal egészítették ki, amely a Szaúd-Arábiának nyújtandó amerikai segítség feltételéül a civil áldozatok csökkentését célzó intézkedéseket és a humanitárius segítség eljuttatásának biztosítását szabta.

James Mattis védelmi miniszter támogatásáról biztosította Pompeo közleményét.

A Jemenben harcoló szunnita arab államok Rijád vezette koalícióját az Egyesült Államok támogatja harci repülőgépeik üzemanyag-felvételének biztosításával és a katonák kiképzésével. Elemzők a három éve húzódó háborút a térség két riválisa, Szaúd-Arábia és Irán közötti háborúként is értékelik.

Az orosz katonai közlemény szerint a forgatáson a fehérsisakos mentőszervezet és a Dzsabhat Fatah es-Sám elnevezés használatára áttért an-Nuszra Front dzsihadista csoport tagjai vettek részt. A felvételek elkészítése után egy szerda esti tanácskozáson kiválasztottak két videót, amelyeket az ENSZ-hez és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OCW) fognak eljuttatni, további hetet pedig, azok gyengébb minősége miatt, a közösségi hálózatokon keresztül fognak terjeszteni.

Az orosz védelmi minisztérium szíriai kirendeltsége azt állította, hogy terroristák menekülttáborokból árva gyerekeket raboltak el, akiket a kormányerők vegyifegyver-támadásának imitálásakor klórral halálra fognak mérgezni. További 22 gyereket a szüleikkel együtt Aleppó tartományból szállítottak Idlíbbe, hogy statisztáljanak a jelenetekben.

A halálos áltámadást a tájékoztatás szerint Kfar-Zajta településen készítik elő, a méreganyagot Kfar-Nbuda és Kalaat-al-Mudik településen tárolják.

A békéltető központ egy nappal korábban azt közölte, hogy az idlíbi Dzsiszr-es-Sugúr településen egy “megrendezett provokáció” jeleneteinek forgatása zajlik, ezek azt hivatottak bizonyítani, hogy a szíriai kormányhadsereg a tartományban vegyi fegyvert vetett be. A helyszínre a keddi tájékoztatás szerint több közel-keleti televízió, illetve egy vezető amerikai hírcsatorna regionális irodája küldött forgatócsoportokat.

A forgatókönyv az orosz tájékoztatás szerint az volt, hogy a fehérsisakos mentőalakulatok egy, a szíriai légerő által hordóbombákkal végrehajtott vegyi támadás után eljátszották a helyi lakosoknak való segélynyújtást. A felvételek “természetességéhez”, valamint a fehérsisakosok későbbi talajmintagyűjtésének biztosítására Dzsiszr-es-Sugúrba Herbet-al-Dzsaúz településről kéttartálynyi klóralapú méreganyagot szállítottak.

Az orosz katonai vezetés az elmúlt hetekben többször is azt állította, hogy a kormányellenes erők kezén lévő Idlíbben provokáció készül, amely ürügyet szolgáltat majd nyugati országoknak egy Szíria elleni támadáshoz. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott: a korábbi légicsapásokhoz képest “jóval keményebb válaszban” részesítik Szíriát, ha – mint fogalmazott – Damaszkusz ismét vegyi fegyvereket vet be a lázadók ellen.

Az Egyesült Államok tavaly Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel támadta a szíriai légierő sajráti légi támaszpontját, ahonnan Washington szerint az Idlíb tartománybeli Hán Sejkún település elleni vegyifegyver-támadást végrehajtó harci gép felszállt. Idén áprilisban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül – az orosz külügyminisztérium adatai szerint – több mint száz rakétát lőtt ki egy damaszkuszi kutatóintézetre, a köztársasági gárda törzsére, a légvédelmi erők támaszpontjára, több katonai repülőtérre, katonai raktárakra. A három ország a csapást egy, a Damaszkuszhoz közel fekvő Dúma elleni – feltételezett – vegyifegyver-támadással indokolta.

A nemzetközi rendőrségi szervezet, amely az augusztusban végrehajtott akció koordinálását látta el, arról is beszámolt, hogy tizennégy gyanúsítottat, köztük egy tucat nőt is őrizetbe vettek.

A helyi rendvédelmi szervek húszezer dollárt (5,8 millió forint) is lefoglaltak a művelet során. Az Interpol szerint a pénz egy része váltságdíj, amelyet az egyik fogoly, és az akció során kiszabadított migránsért követeltek a bűnözők.

A 85 fiatal jelentős részét illegálisan üzemeltetett aranybányákban dolgoztatták az emberkereskedők Kartúmtól keletre. A gyerekeket, akik között tízévesek is voltak, arra kényszerítették, hogy a nemesfémeket olyan erősen mérgező vegyszerekkel, mint a cián és a higany termeljék ki.

A kimentett áldozatok fél tucat afrikai országból, Csádból, Eritreából, Nigerből, Kongóból, Dél-Szudánból és Szudánból származnak. Szudán egyike azoknak az afrikai államoknak, amelyek az Európába irányuló migráció tranzit és kiinduló országai is egyben.

Az Interpol közlése szerint a térségben tevékenykedő emberkereskedők módszere, hogy erőszakkal vagy csellel fogságba ejtett áldozataikat – bányászathoz hasonló – munkaerő igényes feladatoknál dolgoztassák.

A franciaországi székhelyű rendőrségi együttműködési szervezet szerint mintegy 200 szudáni rendőr vett részt a Sawiyan nevű műveletben, amelynek nyomozóit az Interpol képezte ki és látta el felszereléssel. Az Interpol emellett hozzáférést engedett adatbázisaihoz a helyi hatóságnak.

Egyelőre nem világos, mi lesz a kiszabadítottak további sorsa, különös tekintettel arra, hogy a fiatalokat hazaküldik-e. Az Interpol közleményében ugyanis csak annyit ismertetett, hogy a szudáni gyermekvédelmi hatóságok nyújtanak azonnali segítséget, míg a kartúmi szociálisügyi minisztérium veszi át hosszabb távú ellátásukat.

Az emberkereskedők őrizetbe vétele és az emberek kimentése az Interpol Flyway nevű projektjének keretében történt, ami az észak-afrikai és száhel-övezeti sérülékeny közösségek védelmét szolgálja.

Az FSZB sajtószolgálata erről egy, az oroszországi Szmolenszk megyében vasárnap elfogott, orosz állampolgárságú, dagesztáni származású IÁ-terrorista, Medzsid Magomedov vallomására hivatkozva tájékoztatott több orosz hírügynökséget. A szolgálat szerint Magomedov a kihallgatása során bevallotta, hogy az SZBU és az ukrán szélsőséges nacionalista Jobboldali Szektor vezetői azzal bízták meg, hogy gyilkolja meg a szakadár “Donyecki Népköztársaság” egyik, Szmolenszk közelében élő katonai parancsnokát.

Magomedov az FSZB tájékoztatása szerint kijelentette, hogy az SZBU az IÁ-t felhasználva törekszik az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki államalakulat vezetőinek likvidálására. Az orosz biztonsági szolgálat szerint a férfi, akinél egy hangtompítós pisztolyt és másfél kilogramm trotilénak megfelelő hatóerejű robbanóanyagot találtak, az év elején Ukrajnában tárgyalt az SZBU és a Jobboldali Szektor képviselővel észak-kaukázusi IÁ-fegyveresek támogatásáról.

Tóth László, az MJSZ elnöke a sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen elárulta, hogy az együttműködés ötlete már tavaly felmerült közte és Széles Ernő, a MATASZ elnöke között, s az azóta eltelt időben az előkészületek zajlottak.

“A megállapodás értelmében a mai naptól 220 dzsúdóklub áll a MATASZ tagjainak a rendelkezésére” – jegyezte meg Tóth, hangsúlyozva, hogy első lépésben a helyi klubok vezetői és a MATASZ lokális szervezeteinek képviselői leülnek majd tárgyalni, és megbeszélik az együttműködés kereteit.

A tartalékosok és családtagjaik ingyenes tréningeken vehetnek majd részt, melyeken a sportág alapjaival ismerkednek meg, a helyes esést sajátíthatják el, azt követően pedig több fogást megtanulhatnak.

“A dzsúdó több mint sport. A fizikai és a technikai állapot javítása mellett mentálisan is erősít és magabiztosságot ad” – emelte ki Tóth.

Széles, aki Tóthhoz hasonlóan a Magyar Honvédelmi Sportszövetség vezetőségének is a tagja, fontos pillanatnak nevezte a szerződéskötést, mert már egy jó ideje céljuk, hogy a tartalékosokat közelebb hozzák a cselgáncshoz. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a dzsúdó szerinte az erő mellett a fejről is szól, ezért is vonzó számára a sportág.

Tóth azt is jelezte, szeretnék, hogy edzőik közül minél többen lépjenek be a MATASZ-ba, ahol a dzsúdóoktatás és az erőnléti képzés lenne majd a feladatuk.

Az elnök elárulta, hogy az elmúlt időszakban a Honvédelmi Minisztériumtól is megkeresték a szövetséget, mert szeretnék az állomány kiképzésébe bevonni a cselgáncsot. Tóth az egyaránt katona Krizsán Szabolcs Európa-bajnoki bronzérmest és Urbancsok Tamás magyar bajnok versenyzőt kérte fel arra, hogy készítsen javaslatot ennek kivitelezésére.

A két sportoló a sajtótájékoztatón is jelen volt, s mindketten elárulták, hogy gyerekkoruk óta szerettek volna katonák lenni. Mint mondták, a katonaság és a cselgáncs hasonló értékeket képvisel – kitartás, alázat és hazafiasság-tudat – márpedig nekik ezek mindegyike fontos.

Vucic szombaton érkezett kétnapos látogatásra Koszovóba. Az utazása azonban szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, nem lehetett ugyanis tudni, hogy a koszovói kormány engedélyezi-e a belépését. Kadri Veseli házelnök is fenyegetéssel felérő kijelentést tett csütörtökön, amikor azt mondta: “Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Djuric)”.

Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét márciusban letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból, mert állítólag engedély nélkül lépte át a határt.

A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációja szempontjából kulcsfontosságú.

Legutóbb pénteken ült volna tárgyalóasztalhoz a szerb és a koszovói elnök Brüsszelben, ám a koszovói parlament elnökének kijelentése miatt Vucic végül úgy döntött, nem tárgyal Hashim Thacival. Kiemelte, hogy a tárgyalásokat nem akarja végleg megszakítani, de a mostani találkozó nem a legmegfelelőbb időpontban történt volna.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén, de kisebb közösségekben (enklávékban) elszórva több helyen is.

Az UCK egykori tagjai akkor állták útját a szerb elnöknek, amikor a szerbek lakta Baje faluba akart látogatni. A veteránok szerint Vucicnak bocsánatot kellene kérnie azokért a bűncselekményekért, amelyeket a szerbek elkövettek Koszovóban.

A koszovói kormány vasárnap reggel úgy döntött, mégsem engedélyezi a szerb államfő bajei látogatását, ám Vucic kijelentette: mindenképpen ellátogat a faluba, legfeljebb kerülőúton közelíti meg.

“A fennálló gondokat szavakkal és ésszel, nem pedig erővel és fegyverekkel kell megoldani” – jelentette ki, majd támogatásáról biztosította a kisebbségben élő szerbeket.

A szerb köztársasági elnök szombaton is számított zavargásokra, akkor azonban nem történt a vasárnap reggelihez hasonló eset. Koszovói látogatása első napján Vucic több helyszínen is elmondta, mindenképpen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése mellett áll ki, ám szerinte a megoldás még messze van.

Az utóbbi néhány hónapban többször is felmerült, hogy az ellentétet területcserével vagy határmódosítással lehetne rendezni, de ezt egyelőre egyik ország kormánya sem hagyta jóvá.

A kétnapos rendezvényt Iain Lindsay brit nagykövet nyitja meg, majd az Agatha Christie magyar hangjai című kerekasztal-beszélgetésre várják a látogatókat a kupolateremben – közölték a szervezők az MTI-vel.

A beszélgetésen az Agatha Christie filmek magyar szinkronhangjai szólalnak meg, a tervek szerint jelen lesz mások mellett Bodrogi Gyula, Balázs Péter, Kassai Ilona, Kiss Virág, Szacsvay László, Szersén Gyula, Ujlaki Dénes, Szabó Sipos Barnabás és Kútvölgyi Erzsébet is.

A Filmklub a Barabás teremben várja az érdeklődőket, akik olyan klasszikusokat nézhetnek újra, mint a Nemezis, A kristálytükör meghasadt, vagy a Gyilkosság az Orient expresszen.

Az írónő a második világháború alatt a londoni University College Hospital gyógyszertárában szerzett ismereteket a különböző kémiai vegyületekről, és ezt a tudását később regényeiben hasznosította. Takács Ferenc gyógynövényszakértő előadásain Agatha Christie kedvenc növényi mérgeinek, mérgező növényeinek titkaiba avatja be az érdeklődőket mindkét napon a Jókai teremben tartott előadásain.

Délután tradicionális öt órai tea várja a látogatókat, akik porcelán teáscsészében fogyaszthatják el a felszolgált italt, hagyományos brit sütemények kíséretében Miss Marple szalonjában.

A Tíz kicsi néger című krimi színpadi adaptációját is bemutatják a Játékszín művészeinek előadásában szeptember 15-én este a színházteremben. Az És már senki sem című előadás főbb szerepeiben Gálvölgyi János, Benedek Miklós, Sághy Tamás, Hajdu Steve, Lévay Viktória, Csonka András és Zsurzs Kati látható, a darabot Szirtes Tamás rendezte.

A helyszínen berendezett korhű fotóstúdióban századeleji fotó készülhet bárkiről, a NőiCsizma Design scrapbook alkotóműhelyben pedig a képet rögtön albumba is lehet foglalni.

Vasárnap este a fesztivált egy “kriminális” kerti party zárja.

Az amerikai napilap meg nem nevezett spanyol tisztségviselőkre és Fernando Rueda spanyol újságíróra hivatkozva azt állítja: Szkripal egyáltalán nem élt visszavonult életet, hanem Spanyolországban tevékenykedő orosz bűnözői csoportok feltérképezésében segített a spanyol hatóságoknak. A The New York Times szerint e bűnözők egy része az orosz kormánnyal is kapcsolatban állt.

Szkripal emellett 2012-től a brit külföldi hírszerzés (MI6) egyetértésével rendszeresen tájékoztatta Csehország és Észtország hírszerzését is, és valószínűleg neki köszönhető, hogy e két országból orosz kémeket utasítottak ki – írja a lap.

A The New York Times párhuzamot von a 2006-ban Londonban radioaktív izotóppal megmérgezett volt orosz ügynök, Alekszandr Litvinyenko ügyével. Litvinyenkót polónium-210-es izotóppal gyilkolták meg, és a spanyol hatóságok elismerték, hogy hírszerzőként szintén részt vett a spanyolországi orosz szervezett bűnözés elleni harcban.

Szkripal számára nem volt ismeretlen terep Spanyolország – állapítja meg az amerikai lap, felidézve, hogy az orosz katonai hírszerzés munkatársaként az 1990-es évek közepétől a spanyol fővárosban dolgozott, a madridi orosz nagykövetség katonai attaséja volt. Ott szervezte be őt a brit hírszerzés. Ezt követően tartóztatták le őt 2004-ben Oroszországban, majd kémcsere révén 2010-ben az Egyesült Államokba ment, majd még abban az évben az Egyesült Királyságban telepedett le.

Az elmúlt években Szkripal visszatért Spanyolországba és több alkalommal is találkozott a spanyol hírszerzés (CNI) tisztségviselőivel – írja a The New York Times. Hozzáteszi: a találkozók időpontjáról és az ott elhangzottakról nincsenek információk, ezek ugyanis titkosított adatok. Hivatkozik viszont Fernando Rueda spanyol újságíróra, aki szerint Szkripal rendszeresen járt Spanyolországba.

Szkripalt és a lányát, Juliját márciusban mérgezték meg Novicsok típusú idegméreggel az angliai Salisburyben.

Nagy-Britannia Oroszországot vádolja a gyilkossági kísérlettel, és szerdán bejelentette, hogy vádat emel két orosz állampolgár ellen. A brit nyomozó hatóságok nyilvánosságra hozták biztonsági kamerák felvételeit, amelyek bizonyítják, hogy a két orosz férfi – brit álláspont szerint a katonai hírszerzés tagjai – a bűncselekmény helyszínén járt, mielőtt visszautazott Moszkvába.

Csütörtökön Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is közleményben fejezte ki a brit álláspont iránti “teljes bizalmát”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Karen Pierce brit ENSZ-nagykövet még azt is felvetette, hogy pótlólagos szankciókat kellene foganatosítani Oroszország ellen.

Moszkva mindvégig határozottan cáfolta, hogy köze volt Szkripalék megmérgezéséhez.

A The New York Times felveti, hogy Szkripal és lánya megmérgezése Szkripal volt kollégáinak bosszúja lehetett. A lap mindazonáltal megállapítja: az újonnan nyilvánosságra került információk nyomán sem oszlott el a homály a gyilkossági kísérlet valódi okait illetően. Vajon bosszú volt, vagy “szimbolikus támadás”, amelyet figyelmeztetésnek szántak más orosz volt hírszerzőknek vagy Szkripal felbőszítette valamivel a volt kollégáit? – fogalmazta meg kérdéseit a The New York Times.