Biztonságpolitika

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy nő ellen, aki volt szeretőjét kikötözte és egy késsel több mint ötvenszer megszúrta, megvágta Gödöllőn; a férfi belehalt a sérüléseibe.

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy az egyébként férjezett nő és a sértett között korábban szerelmi viszony volt. A nő házasságában született gyermekei apja is a sértett férfi volt. A férfi 2020 elején úgy döntött, hogy nem akarja folytatni a viszonyt, azonban el akarta ismertetni az apaságát a tőle származó gyermekek esetében. A férfi egy másik nővel kezdett szerelmi kapcsolatot kialakítani, ami miatt az elkövető féltékennyé vált.

Az ügyészség szerint 2020. április 1-jén a sértett és az elkövető a férfi gödöllői otthonában összeveszett, majd a nő egy késsel a ház folyosóján megsebesítette a férfit. Ezután a férfit a hálószobában lévő ágyhoz kötözte és a felsőtestén legalább ötvenszer megszúrta, illetve megvágta. A férfi az elszenvedett sérülések következtében meghalt. Ezt követően a nő részben feltakarította a helyszínt és ruházatát is lecserélte, majd elhagyta a házat, de még aznap este telefonon bejelentette tettét a segélyhívó számon.

A Pest Megyei Főügyészség a nő ellen különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy nő ellen, aki kikötözte és halálra szúrta volt szeretőjét appeared first on .

Jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott tájékoztatóján.

Benkő Tibor úgy fogalmazott, hogy “ha célba értünk, akkor Magyarországnak erős, ütőképes hadserege lesz, amely korszerű technikai eszközökkel, jól kiképzett, elkötelezett személyzettel garantálni tudja az ország békéjét és biztonságát”.

Megemlítette, hogy amikor 2018-ban miniszter lett, első intézkedései között választotta szét a minisztériumot és a katonai szakmai vezetést, így 2019. január elseje óta nem politikus vezeti a katonai szervezeteket, hanem az önálló Magyar Honvédség Parancsnokság parancsnoka, aki katona. Véleménye szerint ez is nagyban hozzájárul a katonaság ütőképességének növekedéséhez.

A miniszter szerint a Székesfehérváron létrehozott parancsnokság a város katonai jelenét és jövőjét erősíti, és így a város Magyarország katonai fővárosa lehet.

Benkő arról is beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltás óta folyamatosan csökkent az ország védelmi képessége – nemcsak a technikai eszközök elöregedése miatt, hanem többi között a sorkatonaság és a hadkötelezettség eltörlése, a költségvetési támogatás folyamatos csökkenése miatt is. Jelezte, hogy 2014-2015-től felfelé ívelő pályán indultak el, a költségvetési támogatás növekedni kezdett, illetményfejlesztések voltak és megkezdődött a lehető legkorszerűbb eszközök beszerzése, a magyar hadiipar újraindítása is.

A miniszter hangsúlyozta: a haza megvédésére ma sem elég harmincezer aktív állományú és húszezer tartalékos katona, ezért kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlás biztosítására, ez az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz egyik fő feladata. Azt mondta, erre azért van szükség, mert nem csökkennek a kihívások: ezek között említette a kibertérben folyó támadásokat, a terrorizmust, valamint Magyarország keleti és déli fenyegetettségét.

The post Benkő: jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése appeared first on .

„Nem a hatalom, hanem a félelem rontja el az embereket…
A félelem a hatalom elvesztésétől korrumpálja azokat, akik a hatalmat gyakorolják, a félelem a hatalom büntetésétől pedig elrontja azokat, akik a hatalomnak alárendeltek…”

Aung Szan Szú Csí: A félelemnélküliség szabadsága

Február 1-jén hajnalban a Mianmari Fegyveres Erők katonái őrizetbe vették az ország államtanácsosát, Aung Szan Szú Csít és mellette több más vezető politikust, ezzel megszakítva a törékeny, alig 10 éve fejlődő demokráciát. A főváros utcáit katonák lepték el, és hogy a lakosság körében ne alakuljon ki szervezett ellenállás, minden internet és a telefon-összeköttetést lekapcsoltak. Cikkemben megkísérlem bemutatni Burma/Mianmar demokratikus fejlődésének főbb mozzanatait és az ázsiai ország a februári puccshoz vezető útját. Függetlenség és diktatúra

Az 54 milliós Mianmarban (korábbi nevén Burmában)[i] a függetlenségért és a demokráciáért vívott küzdelem hosszú múltra tekint vissza. A korábbi brit gyarmat[ii] 1942-től került japán megszállás alá, amikor a brit közigazgatás összeomlott a japán csapatok gyors előrenyomulása következtében. Habár a japánok több megszállt délkelet-ázsiai országhoz hasonlóan Burma esetében is kinyilvánították annak függetlenségét, a burmaiak igen gyorsan ráébredtek arra, hogy az újonnan érkezett felszabadítók egy cseppet sem jobbak a korábbi brit gyarmattartóiknál. A háborút megelőzően a Japánban katonai kiképzést kapott Aung Szan tábornok és társai vezetésével erősödött meg az az antifasiszta ellenállási mozgalom, amely vezető szerepet vállalt a megszállók ellen vívott fegyveres harcokban. A brit-indiai hadsereg segítségével 1945 júliusára sikerült kiűzni a Japánokat, azonban Burma ezt követően visszatért a brit igazgatás alá.[iii] Habár a britek szeparatizmus vádjával megpróbálták felelősségre vonni Aung Szánt, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a tábornok mind a Burmai Függetlenségi Hadsereg, mind pedig a nép körében hatalmas támogatásnak örvend, ezért vonakodva, de átadták a hatalmat. Mialatt a tábornok a britekkel a tárgyalt, megszervezte a Panglongi Konferenciát, amelyen az országban élő nemzetiségek képviselőivel sikerült megegyezésre jutnia az állam egységének megőrzéséről. A sors fintoraként Aung Szan, a burmai függetlenség atyja a Burmai Köztársaság kikiáltását már nem érhette meg, mivel 1947-ben politikai vetélytársai által végrehajtott merénylet áldozata lett.[iv]

Mióta Burmai Unió néven 1948. január 4-én elnyerte a függetlenségét brit gyarmatosítóitól, az ország szuverén politikai fejlődését alapjaiban határozta meg a fegyveres ereje, a Tatmadaw. A hadsereg minden más intézményt maga mögé utasítva egymaga vitte végbe a függetlenség elnyerése utáni állam- és nemzetépítés folyamatát. A ’48-at követő évtized leginkább a központi hatalom megszilárdításáról, és a Burmai Kommunista Párt által kirobbantott fegyveres felkelés leveréséről szólt.

Számos másik harmadik világbeli államhoz hasonlóan, Burma társadalma is erősen heterogén, és megannyi etnikai ellentéttől terhelt.[v] 1948 óta negyven kisebb-nagyobb, főként etnikai alapon szerveződő fegyveres csoport harcolt a központi kormányzat ellen.[vi] Ezekben az években a burmai hadsereg fontos szerepet töltött be az ország területi integritásának megőrzésében. Viszont maga a hadsereg sem tudott teljes mértékben úrrá lenni azokon az ország peremterületein szerveződő kommunista-; és egyéb, leginkább etnikai alapon szerveződő felkeléseken, amelyek az elkövetkező évtizedek során fokozatosan a helyi mindennapok részeivé váltak.[vii]

Az ország 1962-ig demokratikus köztársaságként működött, azonban ebben az évben szakadás történt az U Nu vezette kormánypártban, és a burmai hadsereg U Ne Vin vezetésével magához ragadta a hatalmat. A napjainkig tartó katonai diktatúra kezdetét voltaképp innen számíthatjuk. Ne Vin a Burmai Szocialista Programpárt (BSzPP) képében egypártrendszert vezetett be, és megkezdődött hadsereg által felügyelt államszocializmus kiépítése. Az átgondolatlan államosítások következtében Burma – amely valaha a világ vezető rizsexportőre volt – rövidesen a világ egyik legszegényebb országává vált.[viii] 1974-ben kihirdetésre került Burma új alkotmánya, valamint választásokat tartottak, amelyek során U Ne Vin államelnökként is megerősítette a hatalmát. A kőkemény katonai diktatúra, a kormánypárt izolációs politikája, és a katasztrofális intézkedések sorozata elszigetelte a fiatal burmai államot, amelynek gazdasága  behozhatatlan hátrányba került a gyorsuló ütemben fejlődő délkelet-ázsiai térségtől.

A 8888-as forradalom

Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy az U Ne Vin és hadsereg által felépített, erőszakkal egyben tartott rendszer ezer sebből vérzik. A Burmai Szocialista Programpárt képtelen volt megoldást találni azokra a problémákra, amelyek szétfeszítették a burmai társadalmat. Habár U Ne Vin az elégedetlenségek hatására fokozatosan feladta politikai hatalmát, a rezsim már menthetetlen volt. A kirobbanni készülő válságot csak tovább súlyosbították az ország peremterületein ismételten kiújuló fegyveres konfliktusok.

1988-ban a rossz gazdaságirányítás, illetve a politikai elnyomás ellen az egész országban tüntetések kezdődtek demokráciát és szabad választásokat követelve. Júliusban U Ne Vin, a BSzPP vezetője, U Szan Ju államfő, és az ország számos más vezetője lemondott. A drámai hangulatú rendkívüli kongresszuson, amelyen a lemondásokat bejelentették, a leköszönő pártelnök kijelentette, el kell dönteni, hogy az országban továbbra is fennmaradjon-e az egypártrendszer, vagy át kell-e térni a többpártrendszerre. Ekkor tette ominózus megjegyzését is, miszerint a katona csak egyenesen tud lőni.[ix]

Augusztus 8-án általános sztrájkot hirdettek és több napon keresztül hatalmas méreteket öltő nyilvános tüntetések zajlottak szerte az országban. A tömegmegmozdulás – amelyre későbbiekben 8888-as forradalom néven hivatkoztak – akkoriban reménnyel kecsegtetett a változást követelő emberek számára. Azonban az éjszaka során a hadsereget kivezényelték, hogy törje le a tüntetéseket, és a katonák fegyvertelenek ezreit lőtték le országszerte.

Tulajdonképpen ekkor kezdődött Aung Szan Szú Csí politikusi pályafutása is. A modern kori Burma „atyjának” tekintett Aung Szan legkisebb lánya hosszú éveken keresztül élt külföldön, ahol filozófiát és politikatudományokat tanult. 1971-ben házasságot kötött Dr. Michael Aris brit tibetológussal, akitől két fia született. 1988 nyarán azért, hogy beteg édesanyját ápolni tudja, visszatért Rangunba, ahol rövidesen az éppen kibontakozó tömegmegmozdulások kellős közepén találta magát. Augusztus 26-án már tömegek hallgatták a Sve Dagon pagoda előtt elmondott beszédét.[x] A híresztelések ellenére – miszerint taposóaknákat és mérges kígyókat rejtettek el az esemény helyszínén – mintegy félmillió ember gyűlt össze vallásra és társadalmi pozícióra való tekintet nélkül, hogy meghallgassák a 43 éves politikusnő beszédét. Az államalapító-nemzeti hős Aung Szan portréjával a háttérben a törékenynek látszó asszony a hadsereg szerepéről beszélt:

„Burma fegyveres erőit még az apám hozta létre és gondozta. Ez [hogy apám hozta létre a fegyveres erőket] nem pusztán szavak kérdése. Ez a valóság. Vannak olyan, az apám saját kezével írt dokumentumok, amelyekben ő részletesen lefekteti, hogyan legyen a hadsereg megszervezve és felépítve. Nos, milyen célkitűzéseket jelölt ki az apám a hadsereg számára? Hadd olvassam fel az egyiket:

«A [burmai] fegyveres erők ezért a nemzetért, és ezekért az emberkért lettek létrehozva, és ennek egy olyan erőnek kell lennie, amely tiszteli és becsüli az embereket. Viszont ha a fegyveres erőket az emberek meggyűlölik, akkor hiábavalónak bizonyulnak mindazok a célok, amelyek mentén a szervezet fel lett állítva.»”

Az ingatag belpolitikai helyzetben mindaddig háttérbe húzódó Tatmadaw vezérkara 1988. szeptember 18-án Szo Maung tábornok vezetésével nyílt fellépésre szánta el magát: a felkelést kegyetlenül vérbe fojtotta, majd magához ragadta a hatalmat.[xi] Az áldozatok számát néhány száz és tízezer közé teszik.[xii] Az Aung Szan Szú Csí vezette ellenzék ezekben a válságos napokban alapította meg a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártot, amely a mai napig a katonai rezsimmel szembeni egyetlen komolyan vehető politikai csoportosulás. A hadsereg rövidesen Burma jelentős részére katonai igazgatást vezetett be és felfüggesztette a hatályos (1974-es) alkotmányt. A közigazgatást a katonaság által irányított szerv, a meglehetősen orwelli névvel rendelkező Állami Jog és Helyreállítási Tanács (SLORC) felügyelte, amely drákói szigorral vonta ellenőrzése alá a burmai emberek mindennapjait:

„Ám manapság már a vendégszeretet sem ilyen egyszerű dolog. Azon túl, hogy a magas élelmiszerárak miatt a legtöbb ember ódzkodik attól, hogy barátainak terhére legyen, ahhoz, hogy valaki más házában éjszakázzon, már nem elég a barátság, a jó társaság és egy kényelmes fekhely. A vendégeknek időben el kell dönteniük, ha éjszakára is maradni akarnak, mert ezt este kilenc óráig jelenteniük kell a helyi Jog és Rend Helyreállítási Tanácsnál. Ha valaki elmulasztja «leadni a vendéglistát», annak pénzbírság vagy börtönbüntetés lehet a következménye mind a vendég, mind a vendéglátó esetében. Senki sem hagyhatja el az otthonát éjszakára anélkül, hogy ne értesítené a helyi Jog és Rend Helyreállítási Tanácsot és annak a települések a Tanácsát is, ahol az éjszakát tölteni szándékozik. A hatóságnak jogában áll ellenőrizni bármikor az éjszaka folyamán, hogy nincsenek-e bejelentetlen vendégek a háznál, illetve nem hiányzik-e igazolatlanul valamelyik családtag. Azok az otthonok, amelyek az NLD tagjait vagy szimpatizánsait fogadják be éjszakára, igen gyakori «vendégellenőrzéseknek» vannak kitéve mostanában.”[xiii]

A diktatórikus rendszerekre jellemző módon a hatalom bizalmatlanul és ellenségként tekintett a lakosságra, amely így az élet szinte minden területére kiterjedő biztonsági ellenőrzés alatt élt. Ebből adódóan az állampolgárok jogai szigorú korlátok alá estek. A lakosság megtörése és elrettentése céljából a katonai junta maximálisan elnyomta a civil társadalom önszerveződését; a szervezett véleménynyilvánítás szigorú korlátozásra került; valamint a hatóságoknak lehetőségük nyílt a magánszféra súlyos megsértésére, amely akár preventív vagy titkos letartóztatásokhoz vezetett. Az államapparátus és a biztonsági szervek teljesen át voltak politizálva, és az uralkodó katonai junta kiszolgálóivá váltak. Az ország peremvidékein élő kisebbségi népcsoportoknak tett gesztusként a katonai vezetés 1989-ben az ország nevét a történelmi Burmai Unióról Mianmari Unióra változtatta. A névváltoztatást az ENSZ elismerte, de számos nyugati ország – főként politikai okokból – mind a mai napig kitart az ázsiai ország régi elnevezése mellett.[xiv]

A hadsereg hangsúlyozva a kényszerintézkedések átmeneti jellegét, a politikai rend és a közállapotok helyreállításának szándékával magyarázta a puccsot. Ezzel párhuzamosan többpárti választásokat ígért, amelyeket nem kis meglepetésre 1990 májusában meg is tartott. A katonai vezetés döntésében az is közrejátszhatott, hogy az országnak szánt nyugati segélyeket a puccsot követően visszatartották. Azzal, hogy látszólag elkötelezték magukat a demokratikus fejlődés mellett, megkísérelhették a segélyezés újraindítását. Másrészről a választási procedúra már nem hordozott számottevő kockázatot a hatalmi elit számára, amely biztos volt abban, hogy át tudja menteni a hatalmát a választások utáni időszakra.[xv] A választásokon Aung Szan Szú Csí pártja, az NLD 489 képviselői helyből 392-t megszerezve fölényes győzelmet aratott. Azonban a katonai junta érvénytelenítette a választások eredményét és megtagadta a hatalom átadását. Aung Szan Szú Csít háziőrizet alá vonta, sok párttagot pedig bebörtönöztek. Felajánlották a szabadon bocsátását, ha elhagyja az országot, de a politikusnő ezt megtagadta. Kétségbeesett küzdelme ezekben az években széles körű nemzetközi elismertséget hozott a számára. Külföldön majdnem olyan tisztelet és csodálat övezte, mint Nelson Mandelát, mivel a katonai hatalom idején közel másfél évtizednyi házi őrizetet kellett elszenvednie. 1989 júliusa és 1995 októbere, 2000 szeptembere és 2002 májusa, valamint 2003 szeptembere és 2010 novembere között volt bezárva. Habár a katonai junta többször is kiengedte, rövid időn belül a „saját biztonsága érdekében” ismét házi őrizetet rendelt el számára.[xvi]

1997-ben a férjénél rákos betegséget diagnosztizáltak. Mivel a hatóságok nem engedték meg, hogy a férje Burmába utazhasson, Aung Szan Szú Csí pedig nem akarta elhagyni a hazáját attól félve, hogy többé nem térhet vissza, 1999-ben a férje úgy halt meg, hogy nem találkoztak újra.[xvii] Mindezek közben sovány vigaszt jelentett számára, hogy háziőrizete alatt megkapta a Thorolf Rafto-emlékérmet (Norvégia), a gondolkodás szabadságáért odaítélt Szaharov-díjat, 1991-ben pedig Nobel-békedíjjal tűntették ki, amelynek 1,3 millió dolláros honoráriumát egy londoni székhelyű, a burmai népet megsegítő egészségügyi és oktatási alap létrehozására fordította. A katonai junta nem tudta őt elhallgattatni sem otthon, sem külföldön, tekintve, hogy a meggyilkolt legendás tábornok, Aung Szan lánya. Ezekben az időkben írta meg egy japán napilapnak azokat a néhol drámai, néhol viszont egészen vidám hangvételű leveleit, amelyek később Levelek Burmából címmel könyv formátumban is kiadásra kerültek.

A ’80-as, ’90-es évek viharos fordulója után a katonai uralom stabilizálódott. Habár továbbra is minden fontosabb pozíciót katonatisztek töltöttek be, mégis a vezető szervezetek tagságát megfiatalítottak és zömmel a negyvenes-ötvenes éveikben járó főtisztekkel és tábornokokkal töltötték fel. Az Állami Jog és Helyreállítási Tanács (SLORC) hivatalosan 1997 novemberében oszlott fel, funkcióit a 19 tábornokból álló Béke és Fejlődés Tanácsa (SPDC) vette át. Elnöke Szo Maung visszavonulása után a rangidős Than Sve tábornok lett.[xviii]

Az 1990-es évek újabb váratlan fordulatot hoztak, amikor Mianmar vezetői úgy döntöttek, hogy véget vetnek az ország több évtizedes önkéntes elszigeteltségének. Sok minden közrejátszott ebben. A katonai vezetők külföldi útjaik során minden bizonnyal szembesültek azzal a szomorú ténnyel, hogy országuk az évek során hihetetlen mértékben lemaradt, és a lakosságuk elszegényedett az egyre növekvő ütemben fejlődő Délkelet-Ázsia többi államától. A másik ok pedig a geopolitikai tényezőkben keresendő. Mianmar 1997-es az ASEAN-hoz való csatlakozásával lépett rá a politikai változás útjára. Habár 1990-es választási eredmények figyelmen kívül hagyása, és az ellenzék bebörtönzése miatt a nyugati országok szigorú szankciókkal próbálták elszigetelni az országot, az ASEAN elszigetelés helyett mégis tagságot ajánlott fel Mianmarnak azért, hogy megvédje attól, hogy India és Kína kiterjessze rá a befolyását. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomásgyakorlással igyekezett eltántorítani az ASEAN-t Mianmar felvételétől, amely a szervezet belügyeibe való súlyos beavatkozásnak tekinthető.[xix] Az Európai Unió még azt is felvetette, hogy Mianmar csatlakozása esetén bojkottálni fogja az Ázsia-Európa Találkozót (ASEM).[xx] Végül Washington és Brüsszel belenyugodott Mianmar felvételébe, viszont kijelentette, hogy az ASEAN-t felelősnek fogja tartani a Mianmarban lezajló reformfolyamatot illetően.

„Sáfrányos forradalom” és út a demokrácia felé

2007 augusztusában a növekvő üzemanyagárak miatt szórványosan kialakuló tiltakozások a 45 éve fennálló katonai diktatúrával szembeni többezres tüntetésekbe csaptak át. Még az év májusában 59 ázsiai állami vezető – a kontinens szinte valamennyi országának képviseletében – levélben szólította fel Than Svét, hogy bocsássa szabadon a politikai foglyokat, s vegye fel a tárgyalásokat Szú Csíval és az ellenzék többi vezetőjével.[xxi] Az augusztusi tiltakozásoknak különös jelentőséget adott az, hogy az amúgy politikával nem foglalkozó szerzetesközösség elutasította a tábornokok adományait, amely a helyi buddhista kultúrában az áldás megtagadásának és a hívek gyülekezetből való kitaszításának a szimbóluma. A szerzetesek rövidesen egyre nagyobb számban jelentek meg a tiltakozók között, majd ők lettek az utcai megmozdulások fő hangadói. A tüntetéssorozat az ő ruhájukról kapta a „sáfrány” jelzőt.[xxii]

Az utcán felvonuló szerzetesekhez rövidesen tízezres tömegek csatlakoztak a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból. Mindez rávilágított arra, hogy a rendszer társadalmi elfogadottsága közel sem olyan magas, mint ahogy azt a kormányzat igyekezett elhitetni. A katonai junta – szokásához híven – a helyzet kezelése érdekében kizárólag karhatalmi eszközöket vett igénybe a többnyire békésen tüntető tömegekkel szemben. A helyzet akkor vált kellemetlenné, amikor szeptember 27-én Rangunban az egyik tűntetés feloszlatása során a katonák közvetlen közelről agyonlőtték Nagai Kendzsi japán újságírót, akinek a haláláról készült felvételek bejárták a világot.

A gondok csak tovább szaporodtak, amikor 2008 májusában a Nargis nevű trópusi ciklon helyenként akár 215 km/h sebességű széllökésekkel csapott le az Iravádi rendkívül sűrűn lakott deltavidékére. Mianmar történetének legnagyobb természeti katasztrófája mintegy 138 ezer halálos áldozatot követelt, valamint 1,5 millió embert tett földönfutóvá.

Végül a kormányzatra nehezedő külső, és belső nyomás vezethetett oda, hogy Mianmar vezetői úgy döntöttek, hogy befejezik a régóta készülő új alkotmányt, amit a ciklon okozta természeti katasztrófa ellenére még ugyanabban a hónapban egy erősen manipulált népszavazáson vittek keresztül. Az új alkotmány értelmében 2010-re írtak ki törvényhozási választásokat. Az alkotmány kimondta, hogy a törvényhozás tagjainak negyedét a fegyveres erők főparancsnoka jelöli ki, amely gyakorlatilag vétójogot jelentett az alkotmány megváltoztatásának kísérleteivel szemben. Ezen felül az elnök, az alelnök, a védelmi miniszter, a belügyminiszter, a határvidék ügyeivel foglalkozó miniszterek egytől-egyik csak a katonák jelöltjei lehettek.[xxiii] A 2010-es „félrendszerváltás” tehát a katonai elit szempontjából kettős célt szolgált: egyrészt levezetni a társadalomban halmozódó belső feszültségeket azzal, hogy a civileket is bevonja a törvényhozásba, másrészt a rendszer – habár korlátozott mértékben, de képessé vált nyitni a nyugat felé a demokratizálódás látszatával. Ezáltal diverzifikálni tudta külkapcsolatait, különösen a Kína jelentette hatalmi túlsúly ellensúlyozása érdekében.[xxiv]

Eközben a nyugaton rendkívül népszerű Aung Szan Szú Csí háziőrizetét megszüntették 2010 novemberében, majd legálisan visszatérhetett a burmai politikai életbe.[xxv] A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) vezetőjeként 2012. évi időközi választásokon mandátumot szerzett a parlamentben, majd nagy többséggel nyerte meg a 2015-ös választásokat.[xxvi]

Úgy tűnt, ez a fajta stratégia beválhat. Thein Szein, az alkotmányos reformot követő első elnök (2011-2016) több alkalommal is találkozott Barack Obama amerikai elnökkel és Hillary Clinton külügyminiszterrel, akik támogatásukról biztosították a mianmari demokratikus átmenetet. A 2015. évi választásokon győztesként kikerülő Szú Csí az ország elnöke jogszabályi korlátok miatt nem lehetett, mivel az addigra elhunyt férje és gyermekei is külföldi állampolgárok. Ezért az elnöki hivatalt irányitó államtanácsosi tisztséget alkották meg a számára, illetve a külügyminiszteri posztot is magáénak tudhatta.[xxvii

Rohingya-krízis és hatása[xxviii]

A 2015-ös választásokat követő optimista hangulat nagyjából másfél évig tartott. 2016 októberében, és 2017 augusztusában az Arakán Rohingya Megváltó Hadsereg (ARSA) több ízben is összehangolt fegyveres támadást hajtott végre a délnyugati Rakhine (más néven Arakán) államban található rendőrállomások ellen. A támadások, melyeknek 24 ember esett áldozatául (2016-ban kilenc katona, 2017-ben tizennégy katona és egy hivatalnok), kivívták a központi kormányzat haragját. A fegyveres erők válasza a muszlim vallású rohingya etnikum ellen irányuló tisztogató hadjáratok sorozata lett, amelyek következtében egyes becslések szerint legalább 700 ezer, de akár az 1 millió főt is meghaladó rohingya kényszerült elhagyni az otthonát.[xxix] Habár maga a konfliktus gyökerei a brit gyarmati időkre nyúlnak vissza, szomorú emlékeztetője annak, hogy még a XXI. században is előfordulhatnak egy-egy vallási és/vagy etnikai közösség ellen célzottan elkövetett népirtások.

A katonai klikknek kimondottan jól jött az, hogy a nemzetközi közösség a rohingyák ellen elkövetett attrocitásokkal kapcsolatban a külföldön igen jól ismert Aung Szan Szú Csítól várt magyarázatot. Sokan zavartan és csalódottan vették tudomásul, hogy a Nobel-békedíjjal is kitüntetett politikusasszony nem emelt szót a rohingya kisebbséggel szembeni bánásmód miatt. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet igazgatója, Kenneth Roth így fogalmazott:

„Aung Szan Szú Csí csalódást okozott. Mivel tisztában van azzal, hogy a hadsereg fogja eldönteni, indulhat-e az elnöki posztért, tartózkodott a visszaéléseket bíráló kijelentésektől. És tekintve, hogy a kiszolgáltatott és hontalan rohingyák igencsak népszerűtlenek Burmában, nem volt hajlandó felszólalni a védelmükben, amikor erőszakos támadások érték őket.”[xxx]

A 2014. évi legutolsó népszámlálás adatai szerint az 54 millió fős Mianmar lakosságának 89%-a buddhista, és mintegy 4%-a muszlim vallású. A népesség 68%-át a buddhista burmaiak (más néven bamarok) alkotják. A többséget kitevő buddhista közösség tagjai hagyományosan betolakodóként tekintenek a Bangladessel szomszédos tartományban élő muszlim közösségekre. Mivel a Nemzeti Liga a Demokráciáért párt szavazói a társadalom többségét alkotó buddhista bamarok közül kerülnek ki, és a rohingyákkal szembeni ellenséges érzések annyira erősek, a Nemzeti Liga a Demokráciáért párt pusztán politikai okok miatt nem vállalkozott a támadások elítélésére. Másrészt nem kívántak szembekerülni a rohingyaellenes akciók során hangadó buddhista vallási elittel sem. Habár a nemzetrészek közötti megbékélés és a békés, demokratikus fejlődés eszméje komoly eleme a párt politikai identitásának, szomorú módon a Szú Csí vezette NLD a rohingya közösség védelmében nem merte felvállalni ezt a súlyos társadalmi problémát.[xxxi] Végül mindez a politikusasszony nemzetközi megítélésébe került.

Amit a tábornokok hosszú évtizedek alatt nem tudtak elérni, az egyszeriben valósággá vált. A pár évvel korábban még világszerte ünnepelt, és az emberi jogok ikonjaként méltatott Szú Csí egyszeriben vált hiteltelenné, és komoly bírálatokat kapott a nemzetközi közvéleménytől. Habár a 75 éves politikusasszony az NLD élén 2020 novemberében ismételten magas fölénnyel nyerte meg a választásokat, a tábornokok szemében egy elhasználódott és feleslegessé vált figura lett.[xxxii] Eközben a rohingyákkal szemben elkövetett genocídium egyik fő elkövetőjeként számon tartott Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök pozíciója a hadsereg élén tovább erősödött.

Epilógus – egy elképzelt demokrácia vége

2021. február 1-én hétfő hajnalban a Mianmari Fegyveres Erők (Tatmadaw) katonái őrizetbe vették az ország államtanácsosát, az 1991-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett Aung Szán Szú Csít és mellette több vezető politikust, ezzel megszakítva a törékeny, alig 10 éve épülő demokráciát. A főváros, Nepjida (Naypyitaw) utcáit katonák lepték el, és hogy a lakosság körében ne alakuljon ki szervezett ellenállás, minden internet és a telefon-összeköttetést lekapcsoltak. A hatalomátvételt Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök a katonaság saját televíziójában, a Myawaddy TV-ben jelentette be. Az akciót azzal indokolták, hogy szerintük a 2020. november 8-i választásokat magas fölénnyel nyerő Nemzeti Liga a Demokráciáért Párt (NLD) elcsalta a választásokat, és a hadseregnek szükséges volt közbe lépnie a demokrácia biztosítása érdekében. A hadsereg az egész hatalomátvételt ideiglenesnek igyekszik feltüntetni. Állításuk szerint egy évig vészhelyzeti kormányzás várható, majd újra kiírják a választásokat. Az 54 milliós ország történetében nem ez az első ilyen eset. A hadsereg 1988-ban hasonló ígéretet tett, majd figyelmen kívül hagyva a következő évi választásokat további 25 évig irányította az országot. Habár az Egyesült Államok mellett több ország is elítélte a puccsot, a Mianmart is magába foglaló ASEAN, illetve a szomszédos Kínai Népköztársaság nem kíván a konfliktusban állást foglalni.

A februári katonai hatalomátvételt követően az eleinte szórványosan kialakuló megmozdulások nyomán az utcák csataterekké változtak az ország több városában. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala honlapján található információk szerint június 11-ig legalább 860 fő esett az országban tomboló erőszak áldozatául, valamint mintegy 4804 fő van jelenleg is őrizetben.

A demokratikusan megválasztott kormánypártot  ̶ amely a katonai rezsimmel szembeni egyetlen komolyan vehető politikai csoportosulás Mianmarban  ̶  a hatalomból való kiszorulás és a megszűnés fenyegeti.

A letartóztatott pártvezető-államtanácsos Aung Szan Szú Csí-t  ̶  ha minden ellene felhozott vádpontban bűnösnek találják  ̶  korrupció vádjával akár 25 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. Ez azt jelentené, hogy az idén 75 éves politikusasszony életének hátralévő részét rácsok mögött kényszerülhet eltölteni.

Lehet-e félni a demokráciától?

További hivatkozott irodalom

Anderson, B. (2006). Elképzelt közösségek, Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan – Atelier.

Aung Szan Szú Csi. (2014). Levelek Burmából. Méry Ratio.

Balogh, A. (2016). DÉLKELET-ÁZSIA TÖRTÉNELME 1945-től napjainkig. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Beech, H. (2014. 7 21). Burma’s Shame. TIME Magazine, old.: 26-35. Letöltés dátuma: 2021. 02 19, forrás: http://web.a.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?vid=9&sid=41b513a9-151c-4b97-bf1a-8574b05e940c%40sessionmgr4008

Cohen, S. B. (2015). Geopolitics – The Geography of International Relations (Third Edition. kiad.). London, UK: Rowman & Littlefield.

Crosby, K. (2014). Theravada Buddhism : continuity, diversity and identity. Oxford: Wiley Blackwell.

Háda, B. (2010. október). Két választás Mianmarban – a katonai diktatúra húsz esztendeje. Nemzet és Biztonság, 26-37. Letöltés dátuma: 2021. 02 19, forrás: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/hada_bela-ket_valasztas_mianmarban_____a_katonai_diktatura_husz_esztendeje.pdf

Háda, B. (2017. szeptember 18). A rohingyák elleni fellépés háttere és összetevői Mianmarban. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. Letöltés dátuma: 2021. 02 19, forrás: https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/svkk-elemzesek-2017-22-a-rohingyak-elleni-fellepes-hattere-es-osszetevoi-mianmarban-hada-b.original.pdf

Háda, B. (2021. február 3). A 2021. évi mianmari katonai hatalomátvétel háttere. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet. Letöltés dátuma: 2021. 02 19, forrás: https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/SVKI_Elemz%C3%A9sek_2021_5_A%202021.%20%C3%A9vi%20mianmari%20katonai%20hatalom%C3%A1tv%C3%A9tel%20h%C3%A1ttere_(H%C3%A1da%20B.).%20pdf.pdf

Mahbubani, K., & Sng, J. (2020). Az ASEAN-csoda. Budapest: Antall József Tudásközpont.

McWilliams, W. C., & Piotrowsky, H. (2014). The world since 1945 : a history of international relations. Lynne Rienner Publishers.

Skilton, A. (2013). A buddhizmus rövid története. Budapest: Damaru Könyvkiadó – A Tan Kapuja.

Steinberg, D. I. (2010). Burma / Myanmar : what everyone needs to know. New York: Oxford University Press.

Thawnghmung, A. M., & Furnari, M. (2019). Anti-state armed groups in Myanmar: Origins, evolution and implications. In B. Schreer, & A. T. Tan (szerk.), Terrorism and Insurgency in Asia : A Contemporary Examination of Terrorist And Separatist Movements (old.: 133-146). Abingdon, UK: Routledge.

Tóth, J. (Szerk.). (2016). Világföldrajz. Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltés dátuma: 2021. 02 19, forrás: https://mersz.hu/hivatkozas/m27v_648_p2#m27v_648_p2

Yahuda, M. (2019). The International Politics of the Asia-Pacific (Fourth and Revised Edition. kiad.). Abingdon, UK: Routledge.

Yates, R. (2019). Understainding ASEAN’s Role in Asia-Pacific Order. Bristol, UK: Palgrave Macmillan.

[i] Elemzésemben egyaránt használom a Burma és a Mianmar elnevezéseket. Az ország nevét 1989-ben változtatták meg Burmáról Mianmarra. Ezért az 1989 előtti események leírásánál következetesen a Burma, Burmai Unió; míg az azt követő időszakok bemutatásánál a Mianmar, Mianmari Szövetségi Köztársaság elnevezéseket használom az országra.

[ii] A brit gyarmati időkről érdekes képet fest George Orwell Tragédia Burmában (Burmese Days) c. magyarul is olvasható korai regénye. Orwell 1922 és 1927 között rendőrtisztként 5 éven keresztül szolgált Burmában.

[iii] Tóth 2016

[iv] Aung Szan Szú Csi, 2014. 11.o

[v] Az Iravádi (folyó, angolosan írva: Irrawady) völgyében és deltavidékén tömörülő Mianmar népességének legnagyobb részét (68%) az országot meghódító burmaiak, vagy más néven bamarok alkotják. További jelentős államalkotó népcsoportnak tekinthetőek a san (9%), a karen (7%), a rakin (4%), a kínai (3%), indiai és mon (2-2%) etnikumok, melyek főképp az ország peremterületein élnek. A népesség túlnyomó többsége a buddhista (89%), keresztény (4%), muszlim (4%), valamint egyéb, főként törzsi vallásokat (3%) követi. Forrás: Tóth (2016)

[vi] Thawnghmung & Furnari 2019, 133.o

[vii] Háda 2010, 26-27.o

[viii] Tóth 2016

[ix] Aung Szan Szú Csi 2014, 111-112.o

[x] Uo. 15-16.o

[xi] Háda 2010, 27-28.o

[xii] Aung Szang Szú Csi 11.o

[xiii] Uo. 58-59.o

[xiv] Háda 2010, 27-28.o

[xv] Uo. 28.o

[xvi] A háziőrizetből való elengedése után nem egy olyan eset volt (1996, 2002), amikor vélhetően a junta által felbérelt tömegek támadták meg az NLD autókonvoját, amelyben Aung Szan Szú Csi is utazott. Röviddel az incidens után a junta „saját biztonságára érdekében” újra háziőrizetbe helyezte. A hatóságok az eseteket soha nem vizsgálták ki. Forrás: Aung Szan Szú Csi, 17.o

[xvii] Uo. 17.o

[xviii] Háda 2010, 29.o

[xix] Yates 2019, 231-232.o

[xx] Uo. 233.o

[xxi] Háda 2010, 36.o

[xxii] Uo. 36.o

[xxiii] Háda 2010, 36-37.o

[xxiv] Háda 2021, 2.o

[xxv] Aung Szan Szú Csi 18-19.o

[xxvi] Háda 2021, 2.o

[xxvii] Uo.

[xxviii] A cikknek nem célja a rohingya közösség ellen elkövetett attrocitások okainak és körülményeinek részletes bemutatása, ugyanakkor a téma szempontjából mindenképp említést érdemel.

[xxix] Thawnghmung & Furnari 2019, 142-144.o

[xxx] Mahbubani & Sng 2020, 245.o

[xxxi] Háda 2017, 4.o

[xxxii] Háda 2021, 3.o

Címlapkép: Mianmari puccs. Rangun, 2021. február 21.
A katonai hatalomátvétel ellen tiltakozó tüntetők a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsos (kormányfő) fényképét a magasba tartva vonulnak Rangunban 2021. február 21-én. A mianmari hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsost (kormányfő) és Vin Mjin államfőt. A tüntetők a polgári kormányzás visszaállítását, az őrizetbe vettek szabadlábra helyezését és a katonáknak kedvező alkotmány eltörlését követelik.
(Forrás: MTI/EPA/Lynn Bo Bo)

A Lehet-e félni a demokráciától? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe csütörtöktől – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A csapadékmentes időjárás és az év első hőhulláma kiszárította az erdők avarrétegét, ami gyorsan terjedő felszíni tüzek és ebből percek alatt fejlődő koronatüzek kialakulásához vezethet. A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében, a kijelölt, kiépített tűzrakóhelyeken is – ismertették.

A hatóság közleményében felhívta a figyelmet a fokozott körültekintésre, mert Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. A Nébih figyelmeztetett, senki ne dobja el a cigarettacsikket, az eloltottnak vélt csikkek ugyanis sok erdő pusztulásáért felelősek.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A térkép minden esetben az adott napon érvényes tűzgyújtási tilalmakat mutatja.

The post Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe appeared first on .

Őrizetbe vettek Párizsban két fiatal nőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy elektromos rollerrel elgázoltak tíz nappal ezelőtt egy 32 éves olasz állampolgárságú nőt, aki belehalt a sérüléseibe – közölte a párizsi ügyészség.

A baleset június 14-én történt egy Szajna-parti gyalogos sétányon. A két rollerező egy ötven fős csoportba hajtott bele, köztük volt a 32 éves olasz nő, aki kollégáival találkozott a helyszínen, amikor a két nő elgázolta. Mindketten, segítségnyújtás nélkül, elmenekültek a helyszínről.

Az életveszélyes állapotban kórházba szállított római születésű áldozat június 16-án belehalt a sérüléseibe.

Tíz nappal a tragédia után a rollert vezető nőt és feltételezett utasát előállította a rendőrség, és közúti baleset során gondatlanságból elkövetett, nem szándékos emberölés vádjával őrizetbe vették őket – erősítette meg a rendőrség a sajtóértesüléseket.

The post Halálos gázolás: örizetbe vették a cserbenhagyó rollereseket appeared first on .

Oroszország kész mind diplomáciai, mind katonai eszközökkel védelmezni határainak sérthetetlenségét – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.

“Apellálhatunk a józan észre, követelhetjük a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ha ez nem segít, akkor bombázhatjuk nemcsak az útvonalat, hanem a célpontot is, ha kollégáink nem értenek a szóból” – mondta Rjabkov arra a kérdésre válaszolva, hogy mit kell tennie Oroszországnak ahhoz, hogy elejét vegye olyan újabb esetek megismétlődésének, mint amilyen szerdán egy brit rombolóval történt a Fekete-tengeren.

“Az Oroszországi Föderáció területi integritása sérthetetlen, határainak sérthetetlensége abszolút imperatívusz, mindezek felett pedig mind diplomáciai, mind politikai és ha kell, katonai eszközökkel is őrködni fogunk” – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Defender brit romboló szerdán három kilométer mélyen behatolt Oroszország területi vizeire a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében, és csak azt követően változtatott irányt, hogy egy orosz őrnaszád két figyelmeztető lövést adott le, egy SZU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a haladási útvonalára.

A tárca szerdán bekérette a moszkvai brit nagykövetség katonai attaséját, akivel közölte, hogy Moszkva a brit romboló “veszélyes műveleteit” az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének súlyos megsértéseként értékeli, és felszólította a brit felet, hogy vizsgálja ki a Defender legénységének magatartását. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy szándékában áll bekéretni Deborah Bronnert brit nagykövetet. Marija Zaharova külügyi szóvivő az esetet a nemzetközi joggal és az orosz jogszabályokkal ellentétes durva provokációnak minősítette.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el, és ezzel együtt a határok megváltozását sem.

The post Moszkva kész katonai eszközökkel védelmezni a határok sérthetetlenségét appeared first on .

Fellebbezett a rá kiszabott egy év végrehajtandó szabadságvesztése ellen az a taxis, aki még 2014-ben bántalmazta egy ismert magyar rockegyüttes két tagját – közölte Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész.

A főügyész nem nevezte meg sem az együttest, sem a zenészeket, de az MTI a történtekkor arról számolt be, hogy a taxis az Omega együttes két tagjára, Debreczeni Ferencre és a tavaly elhunyt Benkő Lászlóra támadt rá, olyan súlyosan bántalmazva őket, hogy kórházi ellátásra szorultak.

Medveczky azt írta: a Fővárosi Törvényszék megismételt elsőfokú eljárásában 2020 decemberében kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt egy év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a korábban már erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletű középkorú taxist.

A fellebbviteli főügyész emlékeztetett: a taxis 2014. július 20-án hajnalban rendelésre megjelent egy XI. kerületi címen, ahol a két zenész várakozott. Itt a taxis szóváltásba keveredett a szolgáltatást korábban megrendelő zenészekkel, akik kifogásolták a taxis késedelmes megérkezését, kijelentve, hogy a szolgáltatást már nem kívánják igénybe venni. A szóváltás során a vádlott kiszállt a járművéből és az együttes tagjait a fejükön ökölcsapásokkal bántalmazta, amelytől azok törést nem eredményező sérüléseket szenvedtek. A további bántalmazást megakadályozni kívánó tanút a taxis ugyancsak ellökte – írta Medveczky.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban előterjesztett másodfokú indítványával kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál – a felmentésre, illetve a büntetés enyhítésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés kapcsán – az elsőfokú ítélet helyben hagyását.

The post Hét éve húzódik az Omega tagjait megtámadó taxis ügye appeared first on .

Hatályba lépett az új Nemzeti Katonai Stratégia (NKS), az erről szóló – a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent – kormányhatározat rögzíti: ezzel hatályát veszti a 2012 óta hatályos Nemzeti Katonai Stratégia.

Az új NKS bevezetőjében kiemelték: “a haza védelme össznemzeti ügy”. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét. Ennek megvalósításához nyújt útmutatást a stratégia.

Az NKS-ben kiemelt szerepet kap a honvédelmi és haderőfejlesztési program, azon belül is a védelmi ipar fejlesztése. A dokumentum azt írja: a “Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar nemzet, a magyar kormány és a magyar katonák erőfeszítéseinek eredményeként létrehozza az ezeréves állami léthez méltó, a magyar állampolgárok biztonságát növelő katonai erőt és az ennek fenntartásához szükséges hadiipari kapacitásokat”.

A haderőfejlesztés eredményeként jelentősen növekszik Magyarország katonai önereje, amely nemcsak önvédelmi és elrettentési képességéhez nélkülözhetetlen, hanem ahhoz is, hogy hatékony hozzájárulója maradjon a regionális, az európai és a transzatlanti biztonsági erőfeszítéseknek egyaránt.

A stratégia leszögezi: Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek. A megújuló nemzeti önerő azonban a XXI. század gyorsan változó biztonsági környezetében szükségesebb, mint a hidegháborút követően bármikor. A változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségében vagy stratégiai távolságokban. “A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi illegális migrációs válság is bizonyította” – hangsúlyozták.

Emellett – a stratégia szerint – jelentős fenyegetést jelent a radikális ideológiák és a terrorizmus terjedése Európán belül, illetve annak perifériáján. Kiemelték továbbá, hogy a kibertérben végrehajtott támadások is komoly veszélyt jelenthetnek egy ország működésében. Mindemellett a világűr stratégiai fontosságát is rögzíti a dokumentum.

Az NKS azt is rögzíti, hogy a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését kormányzati döntések biztosítják. Ezek az elfogadott szövetségi kötelezettségvállalással összhangban garantálják a védelmi kiadásoknak a GDP két százalékos részarányra történő emelését legkésőbb 2024-től, majd legalább ennek a szintnek a megtartását az azt követő időszakra vonatkozóan. A modernizációra fordított kiadások már jelenleg is meghaladják a védelmi költségvetés húsz százalékát. Mindennek eredményeként a Magyar Honvédség képességfejlesztésére jelentős keret áll rendelkezésre jelenleg és a következő évek során is – fejtették ki.

“A biztonság megteremtése hosszú távú feladat, amelyre áldozni kell” – hangsúlyozza a stratégia, kiemelve: “a holnap fenyegetéseire ma kell elkezdeni a felkészülést”. Az ország védelme összetett, egymással szorosan összefüggő biztonsági elemekből épül fel – a katonai mellett gazdasági, politikai, társadalmi, környezeti, kiber- és információs dimenziók alkotják.

Az NKS kiemeli: a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, külön kezelni. Így a stratégia hatálya a védelmi ágazat mindazon tevékenységeire és szervezeteire kiterjed, amelyek részt vesznek az ország védelmében, illetve a szövetségesi kötelezettségvállalásainkhoz kapcsolódó képességek biztosításában, de alapvetően a Magyar Honvédség részére biztosít iránymutatást – olvasható a dokumentumban.

The post Megjelent az új Nemzeti Katonai Stratégia appeared first on .

Amerikai harci gépek a II. világháború óta első ízben hajtottak végre bevetést idegen repülőgép-hordozóról – közölte a CNN hírtelevízió az Egyesült Királyság védelmi minisztériumára hivatkozva.

Amerikai F-35B típusú vadászgépek a Queen Elizabeth brit repülőgép-hordozóról szálltak fel ezen a héten, és hajtottak végre légicsapásokat az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet állásaira a Közel-Keleten. A bevetésben brit harci gépek is részt vettek. A CNN felhívja a figyelmet arra, hogy utoljára a II. világháború idején, 1943-ban fordult elő, hogy amerikai katonai repülőgépek más ország repülőgép-hordozójáról szálltak fel. Akkor is egy brit hajóról, a Victoriousról indultak bevetésre a Csendes-óceán déli részén.

A Queen Elizabeth a brit királyi flotta legnagyobb hadihajója. Ez volt tíz év alatt az első harci bevetése, és egyben az első bevetése az Iszlám Állam ellen.

A 65 ezer tonnás Queen Elizabeth-en tizennyolc amerikai és brit F-35B típusú vadászgép van, ennél több modern harci gépet hadihajó még sosem szállított a fedélzetén. Az F-35B típusú, legkorszerűbb vadászgépek függőlegesen is fel tudnak szállni, ezért nagyobb számban kisebb anyahajókon is elférnek.

The post Ilyet nem műveltek az amerikai harci gépek a II. világháború óta appeared first on .

Oroszország reméli, hogy a NATO, amely folyamatosan fejleszti infrastruktúráját az orosz határok mentén, hajlandó lesz áttekinteni a feszültség csökkentését célzó javaslatait – mondta Vlagyimir Putyin.

Putyin szerint Moszkva a kockázatok csökkentésére, a kiszámíthatóság biztosítására, valamint a nézeteltérések párbeszéd és konkrét megállapodások révén történő rendezésére törekszik, egyebek között a fegyverzetellenőrzés kérdéseiben. Mint mondta, a Moszkva által kidolgozásra javasolt új “biztonsági egyenletnek” összefüggéseiben kell figyelembe vennie a stratégiai stabilitást befolyásoló valamennyi tényezőt.

Hangsúlyozta: az orosz fél “arra számít, hogy a józan ész és a konstruktív kapcsolatok kialakításának szándéka velünk végül győzedelmeskedni fog”. A politikai akarat és a kompromisszumkészség pozitív eredményeként említette a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START szerződés hatályának meghosszabbítását 2026-ig.

A konferencián Szergej Sojgu védelmi miniszter “robbanásveszélyesnek” nevezte az Európában kialakult helyzetet, és feszültségcsökkentő lépéseket sürgetett. Mint mondta, az orosz fél javaslatot tett arra, hogy a hadgyakorlatok helyszínét távolítsák el az érintkezés vonalától, és hirdessenek moratóriumot a közepes és kisebb hatótávolságú rakétáknak az európai szárazföldre telepítésére.

“Hadd emlékeztessek rá, hogy az állítólag a Kalinyingrádi megyébe telepített (orosz) 9M729-es rakétákról és a romániai és lengyelországi amerikai rakétavédelmi bázisokon lévő MK-41-es univerzális rakétaindítókról volt szó. Megerősítjük, hogy készek vagyunk együttműködni ezen a területen” – hangsúlyozta a miniszter.

Sojgu szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítése visszatérést jelentene ahhoz a helyzethez, “amikor az európaiak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció túszaivá váltak”. Nem helytállónak minősítette azt az amerikai állítást, miszerint az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország és Kína ellen. Rámutatott, hogy Európában a NATO a regionális rakétavédelmi rendszert Oroszország feltartóztatásának elemeként “adja el”.

Hangot adott véleményének, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a világon új konfrontáció alakul ki, amely veszélyesebb lehet, mint a hidegháború. Kifogásolta, hogy a nemzetközi jog alkalmazását egyoldalúan bevezetett szankciók és egyoldalúan kitalált szabályokon alapuló rend alkalmazása váltja fel.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek flottagyakorlata az orosz határok közelében “nyilvánvalóan provokatív természetű”. “Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének” – mondta Geraszimov, aki példákat hozott fel arra, hogy NATO-tagországok hajói az elmúlt hónapokban megsértették az orosz területi vizeken való békés áthaladás jogát, illetve az államhatárt.

Geraszimov hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris politika védelmi jellegű, és Moszkva csak arra válaszul tartja fenn magának az atomfegyver bevetésének jogát, ha Oroszország vagy a szövetségesei ellen nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, illetve ha konvencionális fegyverekkel követnek el ellene olyan agressziót, amely az állam létét fenyegeti.

Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója jelentős fenyegetésnek nevezte, hogy nemzetközi terrorszervezetek megerősítették az együttműködésüket hackercsoportokkal. Mint mondta, fennál a veszélye annak, hogy terroristák az informatikai infrastruktúra kritikus fontosságú elemeit vegyék célba a segítségükkel. Bortnyikov szerint különösen veszélyes, hogy nehéz idejében beazonosítani a kibertámadások valódi forrását, ami éles konfliktust provokálhat ki államok között. Úgy vélekedett, hogy ezt a problémát csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a kölcsönösség és kétoldalú megállapodás alapján segítsen az Egyesült Államoknak hackerek felkutatásában.

The post Putyin szerint a NATO-nak mérlegelnie kell az orosz feszültségcsökkentési javaslatokat appeared first on .

Minden migrációs útvonalon továbbra is emelkedő tendenciát mutat az Európába irányuló illegális határátlépések száma, az év első öt hónapjában 47 100-an kíséreltek meg az Európai Unió területére jutni, 47 százalékkal többen, mint egy évvel ezelőtt – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex).

Az uniós ügynökség májusi bevándorlási adatokat rögzítő jelentése szerint az illegális határátlépések száma elérte a 10 500-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakának adataival.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő útvonalon az előző év azonos időszakához képest májusban kétszer annyi, mintegy 4200 illegális határátlépést jeleztek. A területen illetékes hatóságok az előző hónapban 1550 illegális bevándorlóról számoltak be. Az első öt hónap migrációs adata szintén közel kétszerese a tavalyinak, januártól május végéig több mint 15 700-an próbáltak meg itt Európába jutni. A bevándorlók között főként tunéziaiak és bangladesiek voltak.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó, Spanyolországot érintő migrációs útvonalon májusban, az előző év adatainál 50 százalékkal több, mintegy 1350 illegálisan érkezőről számoltak be a hatóságok, amíg áprilisban 300-ról. Ezen a migrációs útvonalon az év első öt hónapjában 4500 körül volt a feljegyzett illegális határátkelők száma. Ez 21 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen az útvonalon elsősorban algériaiak és marokkóiak próbáltak Európába jutni.

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken májusban körülbelül 550, önmagukat legtöbb esetben mali és marokkói állampolgároknak valló emberek által elkövetett illegális határátlépést jegyeztek fel. Az adat közel azonos az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak. A január és május közötti időszakban közel 5250 illegális bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre, kétszer annyi, mint tavaly.

A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán a múlt hónapban mintegy 1400 illegális határátkelési kísérletet észleltek, ez több mint háromszorosa az előző év azonos hónapjában feljegyzett számoknak. Az év első öt hónapjának összesített adatai azonban az egy évvel ezelőtt feljegyzett számoknak mintegy felére, 6200-ra csökkent. Itt főként szír és török állampolgárok próbáltak bejutni az EU területére.

A Nyugat-Balkán országaiban az előző hónapban 2900 illegális határátlépésről számoltak be, ami kétszer magasabb a tavaly májusi adatoknál. Az idei év első öt hónapjában azonosított illegális bevándorlók száma az EU nyugat-balkáni országokkal közös határán meghaladta a 14 700-at, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában feljegyzett számoknak. Az esetek többségében szíreket és az afgánokat állítottak elő a régióban.

The post Frontex: továbbra is emelkedik az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma appeared first on .

Összesen több mint húsz személyautót lopott Németországtól Szlovéniáig több országból az a két zalaegerszegi férfi, aki a kocsikat továbbadta vagy alkatrészeire szedte – jelentette be a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közlése szerint egy jelenleg 34 éves zalaegerszegi férfi 2017-ben és 2018-ban Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában ismeretlen személyek megrendelésére, anyagi haszonszerzés érdekében tulajdonított el különböző gépkocsikat, majd azokat Magyarországra hozta. A gépkocsik későbbi sorsa nagyrészt ismeretlen maradt, egy részüket 53 éves társával egészben értékesítette, más részüket pedig szétbontotta, majd alkatrészenként értékesítette.

A fiatalabb férfi beszerzett a gépjárművek fedélzeti számítógépéhez csatlakoztatható eszközt, kulcsprogramozót, illetve számos ajtónyitó és indítókulcs-funkcióval is rendelkező távirányítót, amelyekkel manipulálni tudta a feltört kocsik elektronikáját. A járművekbe legtöbbször a vezetőoldali ablak betörésével vagy a gépkocsi zárjának felnyitásával jutott be, majd a csatlakoztatott eszközökkel 15-20 másodpercen belül el tudta indítani az autót.

Kibérelt egy zalaegerszegi műhelyt, ahol elrejtette, majd szétbontotta a lopott kocsikat, itt 2018 augusztusában számos alkatrészt foglaltak le a nyomozók. A férfi hozzájutott egy ideiglenes forgalmi rendszámhoz is, amit a lopott autókra téve használt, de volt, hogy rendszámot tulajdonított el, és azt használta, hogy a mozgása kevésbé legyen nyomon követhető.

A vádirat szerint – ismeretlenül maradt társaival – egyebek közt Pozsonyból, Bécsből, Drezdából, Düsseldorfból, Mariborból, Brnoból lopott autókat a férfi, néhány nagyobb értékű kocsit azonban nem sikerült elindítania. Jellemzően Ford Focusokat vitt el, de több Jaguar, Land Rover és Range Rover is szerepel a listán, az eltulajdonított járművek értéke meghaladja a százmillió forintot.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség lopás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a férfi és társa ellen.

The post Zalaegerszegen szedtek szét külföldön lopott autókat appeared first on .

Az Egyesült Államok és Németország együtt szegül ellen Oroszország provokációinak – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője a német fővárosban szerdán kezdett bemutatkozó látogatásán Heiko Maas német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte, hogy hazáját összefűzi Németországgal a régi barátság és az emberi jogok és a demokrácia értéke iránti megingathatatlan elkötelezettség.

Ennek jegyében “egységben szállunk szembe Oroszország veszélyes és provokatív tevékenységével, legyen szó akár Ukrajna területi épségének megsértéséről, Alekszej Navalnij (orosz ellenzéki aktivista) fogságba ejtéséről vagy a demokráciák elleni dezinformációs műveletekről” – mondta Blinken.

Ugyanakkor a többi között arról is szólt, hogy Washington továbbra sem ért egyet Berlinnel az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékrendszer megítélésében. Az ilyesmi “barátok között időnként előfordul” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter. Kifejtette: Washington nem a már több mint kilencven százalékban elkészült beruházás befejezését akarja megakadályozni, hanem azt akarja elérni, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.

Maas kiemelte, hogy a vitás ügy rendezésére lehetőséget kínálhat Angela Merkel kancellár közelgő amerikai látogatása. Az amerikai külügyminiszter a többi között azért látogatott el Berlinbe, hogy részt vegyen a több mint fél évtizede polgárháború sújtotta Líbia helyzetének békés rendezését szolgáló, 2020-ban az ENSZ irányításával elindított berlini nemzetközi konferenciasorozat újabb tanácskozásán. Ezzel kapcsolatban Maas az előző, Donald Trump vezette amerikai kormányzat tevékenységére utalva megjegyezte, igen üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évekkel ellentétben ismét fokozottabban aktív. A tanácskozással kapcsolatos elvárásokról az amerikai és a német külügyminiszter is azt emelte ki, hogy valamennyi külföldi fegyveresnek távoznia kell az észak-afrikai országból, és elő kell készíteni a december 24-re tervezett parlamenti választást.

The post Blinken: Amerika és Németország együtt dacol Oroszország provokációival appeared first on .

A Fejér Megyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádat emelt és fegyházbüntetést, valamint közügyektől eltiltást indítványozott azzal a férfival szemben, aki 2018. december 31-én a Fejér megyei Mezőszentgyörgyön gázrobbanással próbálta feleségét megölni.

Az ügyészségi közlemény szerint a sértett közös háztartásukból elköltözött, amit a vádlott ideiglenesnek tekintett. Amikor a férfi tudomást szerzett arról, hogy a nő házasságuk felbontása iránt keresetet nyújtott be a bíróságra, úgy döntött, hogy a nő által lakott ház szerelvényeinek megrongálásával bírja rá a feleségét a visszaköltözésre. Ennek érdekében a fürdőszoba víz- és gázcsövét megrongálta, azonban a nő a gázszag miatt ezt észlelte.

Amikor a vádlott azzal szembesült, hogy a nő válási szándéka végleges, elhatározta, hogy a házban gázrobbanást idéz elő, s ezzel a házastársa életét kioltja. Ennek érdekében, amíg a felesége a munkahelyén tartózkodott, másolt kulccsal a házba bement, a gázcsövet átfúrta, a gázcsapot kinyitotta, majd egy égő gyertyát helyezett alá és távozott a helyszínről. A sértett hazaérkezése előtt a gáz berobbant, megrongálta a fürdőszoba falait, az ott lévő tárgyakat.

A lakótérbe került gáz megfelelő koncentrációban, elektromos szikra esetén magában hordozta újabb robbanás reális veszélyét. A sértett a házba lépésekor azonban észlelte a gázszagot észlelte és az udvari gázcsapot elzárta.

The post Fegyházbüntetés vár a feleségét gázrobbanással megölni akaró “férfira” appeared first on .

A terrorszervezetek tavaly megkísérelték kihasználni a koronavírus-járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására – áll az Európai Unió bűnüldöző hatóságának (Europol) jelentésében.

A terrorizmus helyzetét és tendenciáit vizsgáló jelentés szerint az elmúlt években fokozódtak az ellentétek a politikai megnyilvánulások terén, ami társadalmi szempontból is polarizációhoz vezetett az Európai Unióban. Ezt a tendenciát a járvány tovább erősítette, így megnőtt az egymással szembeni intolerancia, amely a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket arra ösztönözheti, hogy erőszakhoz folyamodjanak. A szélsőséges eszméket hirdetők kihasználták a járvány okozta társadalmi elégedetlenséget, hogy az interneten fokozottabban tudják terjeszteni a járvánnyal kapcsolatos összeesküvési elméleteket és félrevezető információkat is – vélték a kutatás készítői.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja szerint az Europol jelentése is arra világít rá, hogy a járvány alatt megnőtt az online radikalizálódás kockázata. Ez különösen igaz a szélsőjobboldali terrorizmusra – tette hozzá.

Az Europol elemzésében olvasható, hogy a szélsőjobboldali csoportok elsősorban a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel. A radikális jobboldaliak új narratívákat építenek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe is, amelyek nem feltétlenül osztják nézeteik teljes körét. Az identitárius mozgalmaknak például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot – emeli ki a jelentés.

Rámutatnak a készítők arra is, hogy a baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban nem növekedett ugyan, de a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős néhány országban. Az Európai Unió 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszországból jelentettek, a fennmaradót pedig Franciaországból. A merényletek magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbomba-kísérlet is volt köztük.

Az olyan témák mellett, mint az antifasizmus, a rasszizmusellenesség és a vélt állami elnyomás, a baloldali narratívákban újak is megjelentek, köztük a technológiai és tudományos fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmus, a járványellenes intézkedések és környezetvédelmi kérdések.

A jelentés kitér arra is, hogy a dzsihadista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve, az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő Iszlám Állam terroristacsoportnak ugyanis több európai támogatója is akad, akiket a szervezet merényletek elkövetésére buzdít. Az uniós hatóság szerint a múlt évben 12 ember hunyt el kizárólag magányos elkövető által véghezvitt merényletben.

“A magányos elkövetők tetteit motiválhatta a járvány következtében megnövekedett stressz, de szerepet játszhatott a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése” – tette hozzá a jelentés.

The post A terrorszervezetek kihasználták a járványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére appeared first on .

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, a gyanúsítottak 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A Pécsi Törvényszék közleményében azt írta, a nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak 2017. január és 2020. december 31-e között közösen, “egy hierarchikusan felépített, konspiratív módon tevékenykedő, mobiltelefon-kereskedelemre létrehozott bűnözői csoportot” működtettek.

A bűnszervezet célja az volt, hogy – a csoport által kialakított fiktív számlázási láncolat felhasználásával – az Európai Unióban beszerzett mobiltelefonok után az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó (áfa)megfizetésének elmulasztásával az egyik gyanúsított vezetése alatt álló gazdasági társaság versenyelőnyhöz jusson. A gazdasági társaság az általános forgalmi adó megfizetése nélkül forgalmazott mobiltelefonokat jelentősen a piaci ár alatt – a külföldről történt nettó beszerzési ár alatt – tudta továbbértékesíteni.

A több gazdasági társaságot mozgósító cégláncolat működtetése, a látszólagos gazdasági események végzése, illetve a cégek nevében kiállított fiktív számlák és befogadásuk következtében a gazdasági társaság olcsóbban jutott telefonokhoz, mint amilyen áron azokat a bűnszervezet tagjai külföldről beszerezték. A gyanúsítottak így összesen 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

A bíróság tájékoztatása szerint tartani lehetett attól, hogy a gyanúsítottak – szabadlábon hagyásuk esetén – megszöknének, elrejtőznének. A bűncselekmény konspiratív jellegére figyelemmel tartani lehetett attól is, hogy a gyanúsítottak a büntetőeljárásban részt vevő más emberek jogellenes befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adat megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Egyikük – hasonló bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztés és másik büntetőeljárás hatálya alatt is áll, nála az is feltehető, hogy újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el – közölte a törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság hétfőn rendelte el a négy férfi letartóztatását egy hónapra különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás alapos gyanúja miatt, amelyet ketten bűnsegédként követtek el. Az ügyész a bíróság végzését tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik a letartóztatás megszüntetéséért és enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséért jelentettek be fellebbezést, így a bíróság határozata nem végleges.

The post Költségvetési csalás gyanúja miatt letartóztattak négy embert Pécsen appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 50. és az Észak-Macedóniába induló 62. magyar rendőri kontingens tagjait a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely rendőr alezredes, az ORFK határrendészeti főosztály osztályvezetője búcsúztatta.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc, és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az ORFK beszámolt arról is, hogy az Észak-Macedóniából és a Szerbiából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőrök részére szükséges koronavírusteszt, annak költségeit a rendőrség állja – írták.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Az Egyesült Államok és az Európai Unió “agresszív” politikája miatt erősödik a bizalmatlanság Európában – vélekedett Vlagyimir Putyin egy Németországban megjelent írásában, amely szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából.

A Die Zeit című liberális német hetilap hírportálján a Szovjetunió elleni náci hadjárat kezdetének 80. évfordulója alkalmából közölt vendégkommentárban az orosz államfő úgy vélte, hogy a Vörös Hadsereg “hősei” nemcsak szülőföldjük függetlenségét és méltóságát védelmezték, hanem “megmentették Európát és az egész világot a rabszolgaságtól”, és nem azért léptek német földre, hogy bosszút álljanak a németeken, hanem hogy “beteljesítsék nagy és nemes felszabadító küldetésüket”.

A világháború szörnyűségei ellenére az európai nemzeteknek sikerült visszatérni a kölcsönös bizalomhoz és tisztelethez, és elindultak az integráció felé, hogy lezárják a huszadik század első felének “európai tragédiáit” – írta Putyin. Kiemelte: “reméltük, hogy a hidegháború vége győzelem lesz egész Európának”, és megvalósul a “Lisszabontól Vlagyivosztokig” egységes kontinens eszméje.

Oroszország éppen ebben a szellemben, a “közös értékek és érdekek” által összetartott “nagy Európa” kiépítésének logikája alapján igyekezett formálni kapcsolatait az európaiakkal. Azonban egy más megközelítés érvényesült, amelynek alapja a konfrontációra építő “hidegháborús relikvia”, a NATO bővítése – fejtette ki Putyin, rámutatva, hogy öt bővítési hullámban 14 új tagot vettek fel a szervezetbe, köztük egykori szovjet tagköztársaságokat.

Úgy vélte, az erősödő bizalmatlanság fő oka a katonai szövetség kiterjesztése keletre, azaz Oroszország határai felé. Hozzátette: sok ország “ultimátumot” kapott, választania kellett a “kollektív Nyugat” és Oroszország között. Ennek az “agresszív politikának” a következményeit szemlélteti a 2014-es “ukrajnai tragédia”, amelyben Putyin szerint Európa tevőlegesen támogatott egy “fegyveres, alkotmányellenes államcsínyt” Ukrajnában.

“Ezzel kezdődött minden” – vélekedett az orosz elnök, aki szerint az Egyesült Államok által szervezett és az Európai Unió tagállamai által támogatott puccs vezetett Ukrajna megosztottságához és ahhoz, hogy a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából. Ugyanakkor Oroszország mindennek ellenére továbbra is nyitott a “fair és kreatív együttműködésre” – fejtette ki az orosz elnök.

The post Putyin szerint a Krím félsziget “kilépett” Ukrajnából appeared first on .

Szerdától megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain – közölte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata közleményében köszönetét fejezte ki a türelemért, a megértésért és azért a toleranciáért, amelyet a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következtében tanúsítaniuk kellett mindenekelőtt a szomszédos országokba ingázóknak vagy az üzletembereknek, illetve mindazoknak, akiknek külföldre kellett utazniuk.

A koronavírus-járvány miatt a kormány tavaly szeptember elsejétől állította vissza ideiglenesen Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán a határforgalom-ellenőrzést és a határőrizetet. Ezt azóta többször meghosszabbították, legutóbb június 23-áig. A rendőrség közleménye szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra állampolgárságtól függetlenül az, aki – a polgári légijárművel történő beutazást leszámítva – Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről lép Magyarországra.

Ugyancsak korlátozás nélkül utazhat, aki a Magyarországra belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző hat hónapon belül átesett a Covid-19 betegségen vagy felmutatja – akár applikáción keresztül – védettségi igazolványát, valamint az azon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát. Beléphet vele a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

Beléphet továbbá az is, aki a védettségi igazolások elismeréséről szóló rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét, valamint a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is.

A rendőrség honlapján részletes tájékoztató olvasható többi között a magyar állampolgárok, a magyar állampolgársággal nem rendelkezők határátlépéséről, a sporteseményekre és a kulturális rendezvényekre belépés szabályairól, a Magyarországon átutazókra vonatkozó szabályokról, a repülőtérre vagy repülőtérről történő tranzit speciális szabályairól.

The post Megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain appeared first on .

Oroszország agresszív és provokatív politikája a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Krím félsziget megszállása és militarizálása állandó veszélyt jelent Ukrajnára és szövetségeseire – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A kijevi diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ezért minőségileg új együttműködésre van szükség a NATO és Ukrajna között a Fekete-tengeren.

Kuleba arra reagált, hogy az orosz védelmi minisztérium közlése alapján egy orosz őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le egy brit romboló felé a Fekete-tengeren, az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjai közelében. Az orosz fél szerint a brit romboló megsértette Oroszország határait. Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést is végrehajtott a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit – közölte az orosz védelmi tárca.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a “HMS Defender” elnevezésű brit romboló Ukrajna, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok különleges erőinek egy közös tengeri hadgyakorlatában vett részt. A jövő héten kezdődik a “Sea Breeze-2021” elnevezésű ukrán-amerikai hadgyakorlat a Fekete-tengeren, amelyen idén rekordszámú, 32 ország vesz részt mintegy ötezer katonával, 32 hadihajóval és 40 repülőgéppel. Az Egyesült Államok haditengerészetének hatodik flottája kedden erősítette meg hivatalosan, hogy részt vesz a hadgyakorlaton. Szerdán Oroszország washingtoni nagykövetsége a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy mondjon le idén a “Sea Breeze” hadgyakorlatról, mert az még inkább fokozza Kijev “militarista érzelmeit”.

The post Kijev szerint Oroszország állandó veszélyt jelent a Fekete-tengeren appeared first on .