Tisztelt Előadók! Tisztelt Tagtársak! Tisztelt Érdeklődők!
A Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat és a Képzési Tagozat közösen egy több alkalomból álló online szakmai konferencia sorozatot szervezett, melynek harmadik rendezvénye „A magánbiztonsági szakemberek képzése a felsőoktatásban” címet kapta. Az előadásokat Microsoft Teamsen keresztül lehet elérni.
Az előadás időpontja: 2021. október 22-én 14:00-16:00.
Az előadás ezen a linken érhető el.
Előadók:
Megnyitó: Móró Lajos az MRTT Magánbiztonsági Tagozat elnöke
Dr. Christián László r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, egyetemi docens
prof. Dr. Kovács Tibor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Biztonságtechnikai Mérnöki Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens
Papp József az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Műszertechnikai és Automatizálási Intézet, műszaki tudományos igazgató-helyettes, egyetemi tanársegéd
Dr. Cserny Ákos a Testnevelési Egyetem, Továbbképző Központjának igazgatója, egyetemi docens
Tóth Levente a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék mb. tanszékvezetője, egyetemi tanársegéd
Móró Lajos s.k.
elnök
Magánbiztonsági Tagozat
The post MEGHÍVÓ appeared first on .
Az RAF elsősorban A-A kiképzéstámogatásra (agresszorként) szolgáló Hawk T1-eseit repülő 100. Repülőszázadával közös gyakorlat, a Central Hawk zajlott az elmúlt napokban Magyarország felett.
Az orkánerejű szél miatt sajnos ma törölték a repülést, így a lefedés elé kihúzott résztvevő típusokat tudtuk fotózni...
...valamint a NATO-hangárban zajló karbantartást.
Figyelmes gesztus Kővári Laci barátunk emlékére Zsig Zolitól.
Zord
A közlemény szerint a húszas évei elején járó elkövető ellen már korábban is folyt eljárás gyermekpornográfia miatt. Miután a korábbi eljárás “fenyegetettsége” megszűnt vele szemben, 2020 májusában megismerkedett a sértettel, egy tizennégy év alatti lánnyal. Hozzátették, hogy a férfi a lány életkorával tisztában volt.
Ezt követően a férfi és a lány között szexuális kapcsolat is létrejött 2020 augusztusában Biatorbágyon. Ezen túlmenően az elkövető mobiltelefonjával a kiskorú sértettről súlyosan szeméremsértő, pornográf jellegű felvételt is készített. Az ügyben a Budaörsi Járási Ügyészség szexuális visszaélés bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen – áll az ügyészségi közleményben.
The post Elcsábított egy kiskorú lányt, vádat emeltek ellene appeared first on .
A találkozó után Ruszin-Szendi Romulusz újságíróknak azt mondta, hogy tájékoztatta a köztársasági elnököt az afganisztáni kimenekítési művelet részleteiről és a Breakthrough 2021 gyakorlatról, amelyen – mint fogalmazott – meg tudták mutatni a honvédség meglévő és új képességeit. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnokaként jóváhagyta a honvédség fejlesztési terveit, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon – tette hozzá.
Mint mondta, az államfő jóváhagyása után folytatják a megkezdett fejlesztéseket, amelyek nyomán Magyarország “egyre hitelesebb tagja lesz” a NATO-nak, és a magyar emberek is egyre jobban érzik majd, hogy “a magyar katona minden nap őket szolgálja”. A parancsnok újságírói kérdésre elmondta: a köztársasági elnök jóváhagyását igényelte például az új zászlóaljstruktúra, és jelezte, elkötelezettek abban, hogy további alakulatok jöjjenek létre Magyarország területén.
Ruszin-Szendi az új helyszínekre vonatkozó kérdésre azt mondta, egyelőre elemzik, hol születtek a katonák, hol vannak hagyományos katonavárosok, hol mekkora a munkanélküliségi ráta, “hol látják a legszívesebben a magyar katonákat”. Kiemelte: maradnak az Országgyűlés által engedélyezett létszámkereteken belül, de a belső összetételen változtatnának. Szeretnénk, ha minél több kiképzett harcolója lenne a Magyar Honvédségnek – fogalmazott.
The post A honvédség főparancsnoka jóváhagyta a honvédség fejlesztésének terveit appeared first on .
Sojgu szerint az új orosz-fehérorosz katonai doktrínát a tervek szerint hamarosan, a Szövetségi Állam legfelsőbb államtanácsának következő ülésén fogják elfogadni. A tárcavezető közölte, hogy a két ország védelmi minisztériuma a kétoldalú katonai együttműködést a stratégiai partnerség ötéves programjának alapján tervezi. Ennek keretében egyebek között kibővül a csapatok, valamint a parancsnoki és irányító szervek kiképzése.
Sojgu szerint az Oroszország és Fehéroroszország között a katonai együttműködés terén elért eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy “a biztonsági feladatokat időben lehessen hozzáigazítani a világban bekövetkező változásokhoz”.
Az orosz védelmi miniszter a tanácskozáson rámutatott, hogy az Egyesült Államok a NATO-szövetségesei támogatásával felgyorsította a harcászati nukleáris robbanótöltetek és tárolóhelyeik korszerűsítését Európában. Különösen aggasztónak nevezte, hogy “a blokk a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező tagállamainak pilótáit is bevonja a taktikai nukleáris fegyverek használatát szimuláló gyakorlatokba”.
“Ezt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés közvetlen megsértésének tekintjük” – mondta a tárcavezető.
Sojgu kifogásolta, hogy az észak-atlanti szövetség tovább erősíti katonai infrastruktúráját az orosz és a fehérorosz határok közelében, fegyver-, haditechnikai és hadianyagkészleteket hoz itt létre, és gyakorolja a csapatok átdobását a térségbe. Emlékeztetett arra, hogy egy amerikai páncélos dandárt és négy, többnemzetiségű taktikai zászlóaljcsoportot vezényeltek Lengyelországba és a balti államokba, Romániában, Lengyelországban és Lettországban pedig koalíciós hadosztályközpontokat alakítottak ki, továbbá megnövelték a kikötők és repülőterek infrastruktúrájának kapacitását.
Mint mondta, a NATO elsődlegesen mozgósítandó erőinek létszáma csaknem megduplázódott, és 25 ezerről 40 ezer főre nőtt. Sojgu szerint a Washington által Romániába és Lengyelországba telepített Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek univerzális kilövőállásai az elhárító rakéták mellett Tomahawk cirkálórakéták és a Pentagon által fejlesztett más csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak.
A miniszter azt mondta, hogy a NATO felderítő és taktikai repüléseinek száma az orosz határok közelében a tavalyi évhez képest 30 százalékkal megnőtt, és hogy a szövetség égisze alatt zajló műveleti és harci kiképzés intenzitása továbbra is magas.
“Évente több mint 30 gyakorlatot tartanak a Szövetségi Állam nyugati határa közelében, ezek forgatókönyve az Oroszországgal történő fegyveres összecsapáson alapul. Ezekbe egyre gyakrabban vonnak be a szövetséghez nem tartozó országokat, így Grúziát, Ukrajnát, Svédországot és Finnországot. A balti államok és Lengyelország területét, valamint a Balti-tenger medencéjét egyre gyakrabban használják hadgyakorlatokra” – fejtette ki az orosz védelmi miniszter.
The post Sojgu: a hanyatló nyugat új katonai doktrína elfogadására kényszerítette Moszkvát és Minszket appeared first on .
Molnár Andrea elmondta, hogy a döntéssel a bíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék határozatát. A férfi legkorábban 33 év után bocsátható feltételes szabadságra. A tényállás szerint az elkövetéskor 48 éves vádlott és az 54 éves sértett szívességi lakáshasználóként laktak együtt Balatonfűzfőn. Rendszeresen italoztak, többször vitatkoztak. 2019. augusztus 22-én délelőtt közösen dolgoztak a ház körül, majd a sértett férfi szeszes italt vásárolt. Miután az italt elfogyasztotta lefeküdt.
A vádlott időközben üzemanyagért ment a benzinkútra, majd a lakásba visszatérve felháborodott azon, hogy a sértett nem dolgozott. Ekkor ököllel és egy faléccel testszerte bántalmazta, rálépett a nyakára és a mellkasára, majd az udvaron a hátsó fészerhez húzta, mert azt a látszatot akarta kelteni, hogy a férfit a fészerben baleset érte. A vádlott emiatt a szomszédtól kért segítséget, aki értesítette a mentőket. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.
Az elsőfokú bírósági eljárás során a szakértők megállapították, hogy a vádlott a földön fekvő, védekezésre képtelen férfit folyamatosan, “hosszú időn keresztül, az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással bántalmazta”. Az elsőfokú határozat ellen a vádlott és védője felmentésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az ítélőtábla indoklása szerint azonban az elsőfokú eljárás során helyesen állapította meg és okszerűen mérlegelte a bizonyítékokat a törvényszék, így nem fogadta el sem az ügyészi, sem a védői indítványt.
The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott egy férfi, aki megölte lakótársát appeared first on .
Jens Stoltenberg a NATO-országok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt emlékeztetett arra, a szövetség október 6-án 18-ról 10 főre csökkentette Oroszország NATO-képviseletének létszámát, az érintettek ugyanis “ellenséges tevékenységet” folytattak.
“Sajnáljuk Oroszország döntését. Nem segíti elő a párbeszédet és a kölcsönös megértést. A NATO politikája azonban következetes marad, ami azt jelenti, hogy nyitott a párbeszédre” – fogalmazott.
A főtitkár a párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta különösen olyan időkben, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A NATO várja, hogy Moszkva válaszoljon a felhívására – tette hozzá.
Afganisztánnal kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, a NATO mélyreható értékelést végez a misszió működésének eredményeiről, valamint a kivonulás tanulságairól. Hangsúlyozta: továbbra is összefogásra van szükség a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem sikeréhez, és ahhoz, hogy az ország ne válhasson ismételten a terroristák menedékévé másutt tervezett merényleket előkészítéséhez. Ennek érdekében a miniszteri találkozó keretein belül a szövetség megtartja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolására irányuló globális koalíció ülését is – mondta, és hozzátette: a tálibok felelősek a terrorizmus elleni kötelezettségvállalásuk betartásáért és Afganisztán biztonságának szavatolásáért.
The post Oroszország — NATO: mindkét fél nyitott a párbeszédre, mégis egyre rosszabb a helyzet appeared first on .
A börtönben lévő orosz politikust az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja és a Renew Europe frakció jelölte a díjra. Az Európai Parlament nevében Heidi Hautala, az EP zöldpárti alelnöke a kitüntetett nevének bejelentésekor azt mondta: Navalnij nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot, amikor megpróbálja visszaadni az oroszoknak a szabad választás jogát.
“Már sok éve harcol hazájában az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért. Ezért a szabadságával, és majdnem az életével fizetett. Az Európai Parlament nevében kérem az azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását” – fogalmazott.
Navalnij az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és kormánya politikájának bírálójaként vált ismertté. Tavaly augusztusban, egy szibériai út során feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után idén januárjában visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, februárban pedig egy gazdasági bűncselekmény miatt rá kiszabott két és fél év börtönbüntetés letöltésére ítélték. Áprilisban több mint húsz napig tartó éhségsztrájkot kezdett, hogy tiltakozzon az orvosi ellátás hiánya miatt. Júniusban az orosz bíróság betiltotta Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.
A Szaharov-díj végső esélyesei között volt ebben az évben a vizsgálati fogságba helyezett korábbi bolíviai ideiglenes elnök, Jeanine Ánez és egy 11 afgán nőből álló csoport: köztük emberi jogi és nőjogi aktivisták, tanárok és egy újságíró. Ánez jelölését a konzervatív-reformerek (ECR) képviselőcsoport támogatta azzal az indokkal, hogy a bolíviai politikus a hazájában a másként gondolkodókkal szembeni elnyomás, valamint a megfelelő eljárástól és a jogállamiságtól való megfosztás szimbóluma. Az afgán nők csoportját az EP szocialista és a zöldpárti frakciója jelölte a díjra az egyenlőségért és az emberi jogokért folytatott kiállásukért.
A Szaharov-díj nyertesét az Európai Parlament elnöke és a frakcióvezetők választották ki, a díjat december 15-én Strasbourgban adják át.
A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díj mellé 50 ezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.
The post Navalnij kapja idén az EP Szaharov-díját appeared first on .
Az államfő a belügyminiszter javaslatára október 23-ai hatállyal rendőr altábornaggyá léptette elő Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagyot, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatóját. Rendőr vezérőrnaggyá léptette elő Tomin Szilvia rendőr dandártábornokot, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Polgári Titkosszolgálatok Védelmi Szolgálata Igazgatóság igazgatóját, az NVSZ főigazgató-helyettesét.
A köztársasági elnök tűzoltó dandártábornokká nevezte ki Balázs Gábor tűzoltó ezredest, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját, nemzetbiztonsági dandártábornokká Hatala Anna nemzetbiztonsági ezredest, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-helyettesét és rendőr dandártábornokká Christián László rendőr ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesét.
Áder János a pénzügyminiszter javaslatára pénzügyőr dandártábornokká nevezte ki Demeter Tamás pénzügyőr ezredest, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját és Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredest, a NAV Központi Irányítás vámszakmai szakfőigazgatóját.
The post Tábornoki előléptetéseket és kinevezéseket adott át az államfő appeared first on .
Vannak helyzetek, amikor meg kell állni egy kicsit. Aztán persze ismét összeszedjük magunkat, és folytatjuk a menetelést, mert egyszerűen így kell lennie. A hónap kétharmadánál ugyan, de induljon az októberi hírbejegyzés egy mai, még szinte forró - és persze szerencsés - felvétellel, a szolnokiak körös-hegyi éjszakai lövészetéről.
Zord
Az esemény a tavalyi hegyi-karabahi háború után azerbajdzsáni fennhatóság alá kerülő területek – Zangilan, Fizuli és Dzsabrail kerületek– közelében zajlott le és ez volt az első olyan, Irán által megtartott művelet, amely ennyire közel folyt a dél-kaukázusi állam határaihoz. Irán a továbbiakban „Conquerors of Khaibar” név alatt folytatta hadgyakorlatát, amelyben a perzsa állam nagyjából egy hadosztálynyi katonát és felszerelést vonultatott fel, ugyancsak az Azerbajdzsánnal közös határhoz. Ezek után nem sokkal Azerbajdzsán és Törökország újabb műveletet indított Azerbajdzsán exklávéjának, Nahicsevánnak területén, „Unshakeable Brotherhood – 2021” néven, Irán közvetlen közelében. Emiatt az elmúlt napokban felmerült az az eshetőség is, hogy a két fél között növekvő feszültség még esetleg egy fegyveres konfliktusba is torkollhat.
De mi áll a két ország erőfitogtatásainak hátterében? Irán elsődleges indokaként Izraelt nevezi meg, de reális ok az is, hogy a perzsa állam regionális vetélytársának, Törökországnak a térségben nyert befolyásával szemben nem akar nyíltan konfrontálódni és ezért próbálja meg más indokokra hivatkozva, mintegy elrettentésként megmutatni erejét a szunnita államnak.
Annak, hogy Azerbajdzsán és Izrael viszonya kétségeket ébreszt Irán vezetőiben, több oka is lehet. Az egyik ok az, hogy Izrael a dél-kaukázusi ország fontos partnere a haderőfejlesztésben: a tavalyi hegyi-karabahi háború során az Izraeltől vásárolt drónok jelentősen befolyásolták a háború végkimenetelét – Azerbajdzsán javára. Mindemellett Izrael az azeri olaj második legnagyobb felvásárlója, az ország olajellátásának több mint 40%-át Azerbajdzsán fedezi, tehát a két ország között több területen is van együttműködés. Viszont a dél-kaukázusi országra közeli katonai szövetségeseként leginkább Törökország tekint, ugyanis – részben a pántürkizmus ideológiáját kihasználva – a törökök is kivették a részüket a 44 napos háborúból és segítették az általuk gyakran csak testvérnépként nevezett azerieket. Az azeri győzelemmel Törökország is nyert: amellett, hogy a két ország partnersége erősödhetett, Törökország eljuthatott a Kaszpi-tenger nyugati partjaira, „megvethette lábát” a Kaukázusban is. A háború óta az azeri-török kapcsolatok fénykorukat élik, ezt mutatja az is, hogy a 44 napos háború első évfordulóján Törökország és Azerbajdzsán elnökei, Recep Tayip Erdogan és Ilham Alijev egy telefonbeszélgetés során biztosították egymást arról, hogy mindent megtesznek azért, hogy a két ország között minden téren erősödjenek a kapcsolatok.
Azonban az előbb említettek mellett Irán nemtetszésének egy banálisabb oka is van: a térség átrendeződéséből adódó gazdasági változások. A 44 napos háború lezárásával, a hegyi-karabahi területek Azerbajdzsán tulajdonába kerülése miatt megváltoztak egyes, az addig Irán által is igénybe vett kereskedelmi útvonalak. Ezek közül Irán számára kulcsfontosságú az országot Örményországgal összekötő Goris és Kapan között futó autópálya. A háborút lezáró tűzszüneti megállapodás végett ennek az útnak egy, nagyjából 20 kilométeres szakasza Azerbajdzsán fennhatósága alá került. A dél-kaukázusi síita állam ezt kihasználva minden áthaladó iráni kamionra mintegy 130 dollárnyi vámot vetett ki. Az elmúlt hetekben ebből több konfliktushelyzet is adódott: Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke szerint augusztus és szeptember között körülbelül 60 iráni kamion hajtott be engedély nélkül a területre, illetve az azeriek több kamionsofőrt is őrizetbe vettek. Az iráni külügyminiszter szóvivője, Saeed Khatibzadeh figyelmeztette Azerbajdzsánt, hogy Baku – a további konfliktushelyzetek elkerülésének érdekében – jobban ügyelhetne a határőrök irániak felé tett lépéseire.
Látható tehát, hogy az elmélyülő viszály több forrásból ered. Egy esetleges háború kirobbanása viszont a térség egyik nagyhatalmának és Azerbajdzsánnak sem állna érdekében. Így október 6-án Szergej Lavrov Hossein Amirabdollahian, iráni külügyminiszterrel tartott találkozóján szorgalmazta egy 3+3 formátum összehívását, amelyen a „nagy szomszédok” – Irán, Oroszország és Törökország -, illetve a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Georgia és Örményország meg tudnák vitatni gazdasági és diplomáciai kérdéseiket. Habár Amirabdollahian biztosította Lavrovot arról, hogy Irán hajlandó a formátumban résztvevő államokkal való egyezkedésre, nem valószínű, hogy a hat ország tárgyalásai meg fogják oldani a jelenlegi helyzetet eredményező, háttérben húzódó feszültségeket.
Kiemelt kép: Hadgyakorlat Iránban
Irán, 2021. október 1.
Az iráni hadsereg által közreadott képen hadgyakorlat Irán északnyugati részén, az azerbajdzsáni határ közelében 2021. október 1-jén.
Forrás: MTI/EPA/Iráni hadsereg
A Út a konfliktushoz – Mi vezetett az elmúlt hetek viszályához Azerbajdzsán és Irán között? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Már a helyszíni szemle során megállapították, hogy szándékos gyújtogatás okozta a tüzet, a celldömölki rendőrök pedig rövid időn belül elfogták a 22 éves román állampolgárságú férfit, aki kihallgatása során részletes beismerő vallomást tett – írták a közleményben.
Hozzáfűzték: a férfi letartóztatását október 17 rendelte el a bíróság, a gyanúsítottal szemben rongálás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Celldömölki Rendőrkapitányság.
The post Gyújtogatót fogtak el a rendőrök Vasban appeared first on .
Ritkán látunk CIA ügynököt, nem? Összezavarodott CIA ügynököt meg még ritkábban. 20 éve megörökítettek egyet és egy ideje a youtube on is bárki megnézheti. (jó nem bárki, mert a youtube szaraxik. Aki nem lát semmit a posztban, az a "The Untold Story Of The Battle Of Mazar-I-Sharif" ra keressen rá a csatornán és talán ott megnézheti"
A tegnapelőtt posztolt CIA csoport, a Team Alpha kapcsán említettem, hogy két tagjuk Mike Spann és Dave Tyson voltak az elszenvedői a 2001-es afganisztáni harcok egyik legjobban dokumentált összetűzésének, a Qala-i Dzsangi nevű erdőben történt lázadásnak.
Spann és Tyson épp elfogott al-Káidásokat és külföldi tálibokat hallgattak ki zéró biztonsági óvintézkedések mellett, amikor az elvileg lefegyverzett és megkötözött rabok rájuk támadtak. Egy pisztoly és egy AK nem volt elég a tömeg ellen, Spann legyűrték, Tyson még időben el tudott szaladni, és ezt már az ott levő forgató csoportok is felvették. A videon 13:16-nál látszik a CIA ügynök, utána mindjárt belefut egy riporterbe, aki próbálja megtudni, hogy mi történt. Tyson sokkos állapotban, a pisztolyát hiába próbálja visszatenni a pisztolytáskába, szeretne erősítést hívni, de nincs nála telefon (igen, ezek még azok az idők). Végül a riporter műholdas telefonján felhívta a taskenti nagykövetséget és azok szóltak valakinek, és azok szóltak valakinek, vagy már az amerikai katonáknak Mazar-i Sharifban, hogy menjenek a közeli erődbe, mert baj van. Addig is amerikai bombázók megkezdték a lázadók állásait bombázni, bár ez így nem pontos, mert a koordináták esetlegesek voltak. Az afgán tolmácsok mondták, melyik épületek lehetnek a tálibok kezébe, Tyson megleadta a kb koordinátákat és a bombák nagyrészt odamentek. Talán nem világos, de ez egy nagy méretű, agyagból döngölt erőd, középen hatalmas udvarral. Az épület egyik részét (azaz a falakat és a rajta az épületeke), az erőd őrzői birtokolták, a másik felét meg a tálibok. Innen kellett aztán majd visszafoglalni az várat.
“Tisztázzuk, hogy Oroszország kezdte ezt a háborút, és Oroszország a kő, amely eltorlaszolja a békés rendezéshez vezető utat. Megsértették Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – szögezte le az amerikai tárcavezető. Austin ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja Ukrajnának a szükséges támogatást az Oroszországgal fennálló konfliktusban.
Hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó egyetlen országnak sincs joga megvétózni a NATO-tagságot, így Ukrajnának joga van külső beavatkozás nélkül döntenie jövőbeli külpolitikájáról. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok kész mindaddig támogatást nyújtani Ukrajnának hadereje reformjához, amíg meg nem felel a NATO-tagsághoz szükséges kritériumoknak.
Szavai szerint az Egyesült Államok elítéli a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, felszólítja Oroszországot, hogy vessen véget a háborúnak a Donyec-medencében, állítsa le a destabilizáló tevékenységeket a Fekete-tengeren és Ukrajna határainál, akárcsak a kibertámadásokat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Biztosított afelől, hogy Joe Biden változatlanul elkötelezett Ukrajna támogatása mellett.
Austin és Taran a megbeszélésen eszmét cseréltek az ukrán-amerikai partnerség megerősítéséről is a fekete-tengeri térségben tett orosz intézkedések ellensúlyozása érdekében.
A Pentagon vezetője emlékeztetett arra, hogy 2014 óta az Egyesült Államok több mint 2,5 milliárd dollárt különített el az ukrán fegyveres erők számára az ország területi integritásának biztosítására és felségvizeinek védelmére. “Rendszeresen nyújtunk segítséget minden régióban, ez kötelességünk partnereinkkel szemben” – tette hozzá Austin.
Az ukrán külügyminiszter a maga részéről közölte: Kijev azt várja, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa Ukrajna függetlenségét, területi integritását, és minden rendelkezésre álló módszert felhasználva akadályozza meg Oroszországot az agresszió további, teljes háborúvá fokozásától. Mint mondta, nem szeretné összehasonlítani az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatát az amerikai-afganisztáni kapcsolatokkal, és leszögezte, hogy Ukrajnának nincs kétsége, hogy számíthat Washington támogatására. “Az Egyesült Államok jól tudja, hogy Ukrajna élen jár az orosz terjeszkedés elleni küzdelemben, Oroszországnak azon törekvésével szemben, hogy felelevenítse birodalmi ambícióit, és ezáltal az egész európai kontinenst veszélyeztesse” – szögezte le.
A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a napokban kijelentette: Ukrajna NATO-csatlakozása a legrosszabb forgatókönyv Oroszország számára. Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy Ukrajnát nem érdekli Oroszország véleménye a NATO-csatlakozásról.
Az amerikai külügyminiszter Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
The post Amerikai védelmi miniszter: Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében appeared first on .
A rendőrök az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által indított európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidőre, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok betartását vizsgálták – olvasható a police.hu oldalon.
Azonnali közlekedési korlátozást tíz nehéz tehergépkocsi esetében kellett elrendelni. Ebben a járműkategóriában vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 73 alkalommal, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal összefüggésben 136 esetben, míg az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt hatvan alkalommal kellett intézkedni – írták.
A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzése során hat esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 99 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, illetve 220 jármű vezetője túllépte a megengedett legnagyobb sebességet.
Az autóbuszok ellenőrzése során 13 jármű vezetője nem tartotta be a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályt. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt kilenc esetben, jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban hat alkalommal, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt nyolc esetben kellett intézkedniük a rendőröknek – olvasható a rendőrség honlapján.
The post ORFK: egyhetes akcióban 2845 nehéz tehergépkocsit és 285 autóbuszt ellenőriztek a rendőrök appeared first on .
A vádhatóság azt írta, a többszörösen büntetett előéletű vádlott egy komlói élelmiszerüzlet parkolójában verte meg július végén a börtönőrt, akit korábbi szabadságvesztéseinek végrehajtása során ismert meg a büntetés-végrehajtási intézetben.
A vádlott már az üzletben észrevette korábbi körletfelügyelőjét, akit az áruház parkolójában fenyegetni kezdett, majd többször ököllel megütött és megrúgott. A vádlottat az élettársa fékezte meg.
A sértett, mint a büntetés-végrehajtás hivatalos állományú tagja hivatalos személynek minősül, ezért a férfit a Komlói Járásbíróság a három év börtönre ítélte. Az ügyészség súlyosítás érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet még nem jogerős.
The post Három év börtönnel megúszta a korábbi börtönőre bántalmazását appeared first on .
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt. Hozzátette: a teszt kulcsfontosságú az űrhajóhasználatból fakadó költségek csökkentése szempontjából, amivel az űr békés célú használatához kívánnak kényelmes és költségkímélő módot biztosítani.
A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták.
A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.
Eddig az Egyesült Államokról és Oroszországról lehetett tudni, hogy hadászati célú hiperszonikus rakétát fejlesztenek. Az észak-koreai állami hírügynökség pedig szeptember utolsó napjaiban számolt be arról, hogy Phenjan is saját fejlesztésű hiperszonikus rakétát tesztelt.
The post Peking tagadja a hiperszonikus rakétával végzett kísérletről szóló sajtóértesülést appeared first on .
A miniszter Facebook-oldalán azt írta: Hans Dahlgren svéd Európa-ügyi miniszternek a magyar jogállamiságról elmondta, hogy a Magyarországról szóló nemzetközi híreket érdemes fenntartással kezelni, hiszen “azok gyakran egyoldalú véleményeket közölnek, és ez igaz az Európai Bizottság «független és objektív» jelentéseire is”.
Kiemelte, hogy a jogállamisági eljárások “jogi köntösbe bujtatott politikai boszorkányüldözések, amelyek legújabb ékes példája az a támadássorozat, amelyet a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt indítottak hazánkkal szemben.” A bejegyzés szerint a miniszter Stockholmban is határozottan képviselte a magyar álláspontot, miszerint a gyermekek nevelése a szülő kizárólagos joga, ezt pedig Brüsszelnek is meg kell értenie.
Varga svéd kollégájával Európa kihívásairól is beszélgetett. “Hiába választanak el minket hegyek és tengerek, hiába oly különböző a kultúránk, a célunk közös, Európát vissza kell helyezni a globális térképre” – írta, hozzáfűzve: ez csak az erős nemzetállamok okos közösségeként érhető el.
Hangsúlyozta, hogy a magyar vízió továbbra is egyenes és tiszta: “nem akarunk európai birodalomban élni”, az integráció eszköz és nem öncél, ezért az Európai Unió alapszerződéseiből törölni kell az “Európa népei közötti egyre szorosabb egység” célkitűzését, a döntéseket pedig a választott vezetőknek és nem a nemzetközi NGO-knak kell meghozniuk.
“Nemet mondunk a jogállam kiszervezésére” – tette hozzá a miniszter, aki szerint az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják, ha az országok együtt nem tudnak sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor vége az Európai Uniónak. Varga azt írta, hogy a következő évtized “a veszélyes kihívások korszaka lesz”: tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek, amelyektől meg kell védeni az európai embereket.
Szerinte emellett helyre kell állítani az európai demokráciát. “Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult: kizárólag saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli” – írta, hozzátéve: növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, Szerbiát pedig fel kell venni az Európai Unióba.
“Nagy öröm számomra, hogy Stockholmban is ennyien voltak kíváncsiak a magyar javaslatokra, és hogy ennyien kapcsolódtak be az Európát átszövő párbeszédbe” – olvasható a bejegyzésben.
The post Varga: a magyar jogállamiság becsületét Stockholmban is megvédjük! appeared first on .
Az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően Borrell hangsúlyozta: az EU mindent meg fog tenni annak a fehérorosz politikának a megszüntetése érdekében, hogy embereket szállít és küld át erőszakkal az unióval közös határán Európába.
Az EU addig is megbeszélést folytat a menekültek származási országaival annak megértetésére, hogy állampolgáraikat becsapták annak híresztelésével, hogy Fehéroroszországon keresztül szabad út vezet Európába – tette hozzá a főképviselő.
A Nyugat-Balkán országaival fenntartott kapcsolatokról folytatott megbeszéléssel kapcsolatban azt mondta, a tagállamok külügyminiszterei a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozták.
Az energiaárakkal összefüggésben elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a környezetvédelem kérdése a külpolitika szerves részét képezi, ugyanis az uniós döntéseknek közvetlen geopolitikai hatásai vannak az EU-n belül és az unión kívüli országokra egyaránt. Hozzátette: a következő, novemberi külügyminiszteri ülést az energiaügynek szentelik.
Kijelentette Borrell azt is: fordulóponthoz érkeztek az iráni atomalku jövőjéről szóló tárgyalások, és az érintett államok elkötelezettek az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás megmentése mellett. Elmondta: tudomása szerint nem lesz megbeszélés az iráni atomalkuról a hét második felében Brüsszelben, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az illetékesek hamarosan találkozni fognak. Tájékoztatása szerint a tárgyalások, ahogy korábban, ismét Bécsben folytatódnak majd.
Hozzátette, az Európai Unió mindent megtesz azért, hogy az Iránnal foglalkozó, a nukleáris vonatkozású szankciók feloldását szabályozó közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) végrehajtása ismét a helyes irányba terelődjön.
A nicaraguai helyzetről folytatott megbeszéléssel kapcsolatban kijelentette: a november 7-én tervezett általános választások csalárdak, a diktátor kormány által befolyásoltak lesznek.
“Továbbra is ragaszkodunk a demokráciához, az emberi jogokhoz és a jogállamisághoz. Ragaszkodunk a politikai foglyok szabadon bocsátásához, valamint a szabad és tisztességes választások megtartásához” – fogalmazott.
Az afganisztáni helyzetről folytatott vitával összefüggésben azt mondta, az EU minimális képviseletet tart fent Kabulban, hogy irányítani tudja egyebek mellett az uniós humanitárius segélyek elosztását és az országból elmenekültek támogatását a szomszédos országokban. Az uniós jelenlét nem jelenti a tálib kormány elismerését – húzta alá Borrell.
Heiko Maas német külügyminiszter az ülést követően kijelentette, hogy Oroszország azon hétfői bejelentése, miszerint november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét, az eddiginél még inkább megnehezíti az amúgy is nyugtalanító helyzetet.
“Ez a bejelentés megnehezíti a dolgokat, amelyek már így is nehezek voltak. Németország a NATO-n belül arra törekedett, hogy párbeszéd jöjjön létre Oroszországgal” – fogalmazott.
Közölte: noha Oroszország korábban jelezte, hogy hajlandó a párbeszédre, egyre inkább fel kell ismerni, hogy Moszkva már nem tűnik hajlandónak erre. Több, mint sajnálatos a moszkvai döntés, komolyan károsítja a kapcsolatokat – tette hozzá.
Az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzetre vonatkozóan közölte, a következő napokban további tárgyalásokra kerül sor a megoldás megtalálására. Az EU nagyobb nyomást fog gyakorolni azokra a légitársaságokra, melyek menekülteket szállítanak különböző helyszínekről Minszkbe, hogy aztán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök támogatásával az uniós határokhoz szállítsák őket – tette hozzá a német miniszter.
The post Borrell: az EU határozott üzenetet küld Minszknek, hogy elfogadhatatlan “emberek felhasználása” politikai célok elérésére appeared first on .
Bemutatunk 3 IT biztonsági hibát, melyek elhárítása számodra is előnnyé válhat.
1. Nem megfelelő jelszó használatA legalapvetőbb hibák közé tartozik, hogy a mai napig sokan gyenge, túl egyszerű jelszavakat használnak, melyek nem tartalmaznak számokat, nagybetűket vagy speciális karaktereket. Előfordulhat az is, hogy a munkavállalók ugyanazt a jelszót használják egyszerre több felületen is, így könnyen feltörhetővé válnak. A megfelelő jelszókövetelmény beállításával megoldódik ez a probléma. Valamint a két vagy több faktoros (2FA, MFA) autentikáció bekapcsolása tovább növelheti a biztonságot.
2. Munkavállalók biztonságtudatosságának hiányaSokszor halljuk, hogy IT biztonsági szempontból a munkavállaló a leggyengébb láncszem. Ő az, aki a legkevésbé jártas a témában, nem ismeri fel az incidenseket, nincs tisztában a kezelési, védekezési folyamattal. Játékos feladatokkal, tesztekkel számukra is izgalmasabbá tehetjük a tréningeket, kötelező oktatásokat.
3. Helyreállítási terv hiányaAlapos tervezés mellett is előfordulhatnak biztonsági incidensek, azonban egy katasztrófa elhárítási tervvel a visszaállás és az üzletmenet folytatása egyszerűbbé válhat.
A fent említett néhány példán keresztül is láthatjuk, hogy megfelelő odafigyeléssel csökkenthetjük a biztonsági sérülékenységek kihasználásának bekövetkezését. Egy átlagember számára az etikus hackerek és a különböző sérülékenység vizsgálatok világa csupa misztikum, azonban, ha még magasabb szintre emelnénk belső védelmünket, különböző biztonsági szolgáltatások közül is választhatunk.
Az egyik legegyszerűbb lehetőség a sérülékenységvizsgáló szoftver megvétele. Minden cég beállíthatja a saját hálózatára, munkaállomásaira, hogy milyen gyakorisággal fusson le a vizsgálat, majd pedig egy összefoglaló riportot is kap a talált eredményekről, sérülékenységekről.
Választhatunk behatolás tesztet is, melynek célja az összes biztonsági rés megtalálása. Ennél a folyamatnál belső tesztelés esetén hozzáférést kell adni a tesztelőnek, külső tesztelésnél pedig egy támadást szimulálhatunk.
A teljes védelem érdekében választási lehetőségeink közé tartozik a bug bounty program indítása is. A program során etikus hackerek tesztelik a rendszereket meghatározott scope-on belül, majd riportban összefoglalva jelentik a tálált sérülékenységeket.
Ezek az alternatívák legtöbbször kiegészítik egymást, így többet is lehet alkalmazni egyszerre. A tesztelések scope-ja az ügyfél kérései alapján változtatható, érdemes lehet azt teszteltetni, ami szerintünk kritikus funkció vagy platform, és a legtöbb sérülékenységet tartalmazhatja.
Bármelyik tesztelési lehetőség mellett is döntünk, a megfelelő IT biztonsági szolgáltató kiválasztása kulcsfontosságú kérdés a várt eredmények eléréséhez.
Ez a döntés nem egyszerű, hiszen a piacon számtalan szolgáltató rendelkezik kiváló szakmai tapasztalattal, elismeréssel, ajánlásokkal, ezért alaposan át kell gondolni a döntést, mielőtt elköteleződünk.
Néhány szempont figyelembevételével könnyebben kiválaszthatjuk az ideális szolgáltatót:
Anyagi költségek
A szolgáltatások összehasonlítása mindig az anyagi költségek figyelembevételével kezdődik, hiszen a meghatározott költségvetési kereten nem feltétlenül tudunk változtatni. A releváns szolgáltatókat érdemes lehet kigyűjteni és leszűkíteni azokra a jelöltekre, akik az elvárásaink teljesítése mellett beleférnek ebbe a keretbe.
Tapasztalat
A tapasztalatokat, referenciákat feltétlenül vegyük figyelembe, azonban nem szabad csak erre hagyatkozni. Előfordulhat, hogy kiválasztunk egy „nagy nevet”, és mégsem felel meg az elvárásainknak. Kisebb cégek is bizonyulhatnak jó választásnak az elkötelezettségük miatt, ezért mindenképp vegyük fontolóra őket is.
Az apróbetűs részletek
A kiválasztás során ellenőrizzünk minden apró részletet, például a cég financiális hátterét, a nyújtott garanciákat, a felmondási feltételeket.
A fontosabb szempontok figyelembevételével és az összegyűjtött információk tudatában kellemetlen csalódásoktól kímélhetjük meg magunkat.
A sérülékenységek létezése alapból nem jelent problémát, nem következik belőle negatív fejlemény. A biztonsági rés kihasználása azonban súlyos károkat jelenthet számunkra. Ellophatnak adatokat, zárolhatják a rendszereket, emellett pedig reputációs veszteséget is okozhatnak. A rés megtalálása nagy előnyt jelent a cég számára, hiszen a kihasználás előtt javíthatja ki a hiányosságot.
A HACKTIFY csapata bug bounty program indításával segíthet felfedezni a sérülékenységeket. A Nyugaton már elterjedt program Magyarországon is egyre népszerűbbé válik, hiszen a folyamatos biztonság mindenki számára elengedhetetlen. Az etikus hacker közösség segítségével kijavíthatjuk a felmerülő hibákat, és megerősíthetjük védelmünket.
További információkért látogass el honlapukra!
The post Így kerüld el az IT biztonsági hibákat! appeared first on .