Biztonságpolitika

Azt írták: a negyvenes éveiben járó férfi 2012 óta látta el az 56 lakásból álló társasház közös képviseletét, rendelkezési joga volt az ingatlan bankszámlái felett, tevékenységéért tiszteletdíjat és könyvelési juttatást is kapott. A vádlott 2015-től havi rendszerességgel a társasház bankszámlájáról nemcsak az őt megillető pénzt, hanem egyéb összegeket is a saját számlájára utalt át.

A férfi a ház megtakarítási számláján lévő 3,4 millió forintot is a saját céljaira fordította, és a bűncselekmény leplezése érdekében hamis vállalkozói szerződést készített a ház belső felújítására szánt forrás felhasználásáról. A közös képviselő mindezen túl nem tett eleget a társasházra vonatkozó beszámolókészítési és a könyvvezetési kötelezettségének, meghiúsítva a társasház vagyoni helyzetének áttekintését.

A Kaposvári Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt emelt vádat a férfi ellen, azt indítványozva a bíróságnak, hogy ítéljék őt börtönbüntetésre és tiltsák el a közös képviselői foglalkozástól.

The post Társasházi vagyon elsikkasztása miatt emeltek vádat egy közös képviselő ellen appeared first on .

Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta: a Magyar Honvédség “a jelenkorba ugrott”, végre megjelent a XXI. századi technológia a tüzérségnél, de nem állnak meg, hanem lesznek további fejlesztések. A parancsnok történelminek nevezte a napot, mivel minden idők egyik legnagyobb hatótávolságú csöves tüzérségi eszközének első éles lövészetét hajtották végre magyar felségjellel, magyar területen. Megemlítette, hogy az önjáró lövegek lőtávolsága harminc-negyven kilométer, megnövelve pedig hetven kilométer.

Az altábornagy közölte, hogy a német cég egyelőre három löveget adott át, de még huszonegy érkezik, és a szállítás folyamatos lesz. Ruszin-Szendi elmondta, hogy a haderőképességek fejlesztése töretlen, idén érkeznek az első Lynx lövészpáncélosok, valamint további Gidran harcjárművek, jövőre pedig az első Airbus H225M helikopterek és Leopard 2A7-es harckocsik is hadrendbe állnak.

A parancsnok szót ejtett az adminisztrációs erők csökkentéséről és a harcoló alakulatok növeléséről is. Mint mondta, az év végéig újra létrejön a vezérkar, haderőnemi parancsnokságokat hoznak létre úgy, hogy a felső- és középszinten dolgozók létszámát csökkentik, ezzel párhuzamosan pedig öt aktív lövész zászlóalj jön létre, miközben a tartalékos ezredek számát a jelenlegi kettőről a jövőben hétre emelik.

A gyakorlaton jelen volt az egykori vezérkari főnökök mellett Vargha Tamás honvédelmi államtitkár is, aki kiemelte: a szomszédos Ukrajnában háború zajlik, hazánk elkötelezett a béke mellett, amihez viszont erő kell. Úgy vélte, az erőt például a PZH 2000-es önjáró lövegek jelentik.

Szólt a határvadászokról is, akik fokozatosan átveszik a déli határ védelmét, amit most a honvédek a rendőrökkel közösen végeznek. A laktanyákba visszatérő honvédek jelentős erősítést jelentenek, ők fogják ugyanis többek között az újonnan érkező eszközöket kezelni.

HM: riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit
Riasztották a Magyar Honvédség vadászgépeit egy amerikai felségjelzésű C-130 típusú, Romániából Németországba tartó repülőgép miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium. A NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja azért rendelte el a légvédelmi készültséget ellátó magyar vadászgépek felszállását szerdán a déli órákban, mert a Ramsteinbe tartó amerikai repülőgép a magyar légtérbe érkezéskor nem vette fel a rádiókapcsolatot a légiirányítással. A magyar készenléti géppár a Balatonnál megkezdte az amerikai repülőgép azonosítását. A sikeresen létrejött kétoldalú rádiókapcsolatot követően az amerikai felségjelzésű repülőgép elhagyta a magyar légteret, a Gripenek pedig visszatértek a kecskeméti bázisra.

The post Ruszin-Szendi: a Magyar Honvédség megérkezett a XXI. századba appeared first on .

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy Kramatorszkot hajnalban érte tüzérségi támadás, emiatt tűz ütött ki egy egészségügyi intézményben. A városi tanács később pontosította, hogy egy pszichiátriai kórházban keletkeztek károk.

Szlovjanszkban hajnali négy óra körül az oroszok rálőttek a 4-es számú iskola egyik kihelyezett részlegére, és eltaláltak egy többszintes házat. Később a megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy legalább három ember rekedt a romok alatt. A hatóság közlése szerint károk keletkeztek egy fül-orr-gégészeti kórházban is.

Az orosz erők két rakétacsapást mértek Harkiv városra szerdára virradóan. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint az egyik rakéta egy kétszintes épületet talált el, a közeli autómosó kigyulladt, és kár keletkezett kávézókban, üzletekben és gépkocsikban. A második rakéta a földet érte. Az előzetes információk alapján senki sem sérült meg. Az előző nap Harkiv megyében több települést is lőttek az orosz csapatok. A megyeszékhelytől nem messze fekvő Pecsenyihi településen rakéta csapódott be, két helyi lakos, egy 45 éves férfi és egy 17 éves fiú sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légierő szerda reggel lelőtt egy orosz Ka-52-es helikoptert a déli herszoni régió felett. Elmondta, hogy előző nap a déli erők katonái megsemmisítettek négyet a régóra kilőtt öt orosz H-101-es rakétából, egy másikat pedig a keleti légi erők egy katonája lőtt le. Egy rakéta eltalálta az ukrán infrastruktúra “néhány objektumát” – tette hozzá. A szóvivő beszámolt még arról, hogy az éjszaka két orosz drónt semmisítettek meg keleten, a légvédelem pedig egy ellenséges Szu-25-ös támadógépet is lelőtt.

Ihnat egy tévéműsorban azt is kifejtette, hogy az orosz csapatok az Ukrajna elleni háborúban egyre gyakrabban használnak elavult szovjet fegyvereket, például H-22-es és H-59-es rakétákat, valamint Sz-300-as légvédelmi rendszereket, mert az orosz készletek “kissé megcsappantak”.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Kelet-Ukrajnában bevetett Wagner orosz zsoldoshadsereg tagjainak már negyven százaléka vagy meghalt vagy megsebesült. “Az ideiglenesen megszállt területeken, köztük a harkivi régióban található Alekszandrivka faluban működő orosz katonai magáncégek jelentős veszteségeket szenvednek el. A súlyos sebesültek és az elesettek ezeknek az egységeknek több mint negyven százalékát teszik ki. Sok halott holttestét nem azonosították, és eltűntnek tekintik” — mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőlegesen 56 610 orosz katona halt meg, közülük 460 az elmúlt napban. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 2097 harckocsit és 4520 páncélozott járművet, 1194 tüzérségi fegyvert, 237 repülőgépet és 208 helikoptert.

Litvánia újabb tétel katonai segélyt küldött Ukrajnának, 105 milliméteres tarackokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a litván védelmi minisztériumra hivatkozva. Azt nem közölték, hány darab fegyvert indítottak útnak. Vilnius hangsúlyozta, hogy Ukrajnának folyamatos fegyverellátásra van szüksége, ezért “nem lehet szünetet tartani”.

Mihajlo Fedorov, a digitális fejlesztésekért felelős miniszter közölte, hogy Ukrajna “drónhadserege” kibővült az első húsz darab, lengyel gyártmányú Warmate típusú drónnal, amelyeket a Monobankon keresztül nyújtott adományokból vásároltak.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben szerdán aláírta azt a rendeletet, amely szerint a nők katonai szolgálatba való felvételét egy évvel, 2023. október 1-jéig elhalasztják.

The post Orosz agresszió: Putyin serege több települést lőttek Donyeck és Harkiv megyékben appeared first on .

Azt írták, a testkamerák üzemeltetése felhasználóbarát, alkalmazásuk nem igényel külön képzést. Az eszköz robosztus, masszív kialakítású, burkolata és szerkezeti stabilitása megfelel a MILSTD 810 katonai szabványnak. Ellenáll a külső környezeti behatásoknak, mint a folyadék, por, ütődés, és -20 és +50 Celsius-fok között üzemképes.

A készülék stabilan elhelyezhető a ruházaton, így a különböző szituációk, mozgások során – mint az intézkedés, séta, kísérés, biztosítás – is képes jó minőségű, értékelhető képi- és hanganyagot rögzíteni. A testkamerát pólóra, ingre, kabátra, taktikai mellényre, de akár övre is fel lehet helyezni erős mágneses és csatos rögzítői segítségével.

Az eszközbe épített giroszkóp segít olyan helyzetekben is a felvétel rögzítését elindítani, amikor egy adott szituációban erre nincs idő vagy valamilyen egyéb ok miatt elmarad a rögzítő gomb megnyomása.

Az eszközöket jelenleg a BvOP központi támogató főosztály műveleti osztályának munkatársai használják a napi szolgálatellátásuk során.

The post BvOP: testkamera segíti a börtönök műveleti egységeinek munkáját appeared first on .

Tájékoztatásából valamint a sajtóiroda meghívójából az is kiderül, az eseményt pénteken délelőtt 10.00 órakor tartják meg Budapesten, a Készenléti Rendőrség Kerepesi úti bázisán.

A miniszterelnök júliusban a közösségi oldalán jelentette be, hogy a magyar kormány határvadász egységek felállításáról döntött. Ezt azzal indokolta, hogy az ukrajnai háború “nemcsak a gazdaságunkat, hanem a biztonságunkat is fenyegeti”. Számos afrikai ország élelmiszerellátása veszélybe került, az élelmiszerválság miatt arra számítunk, hogy tovább nő a migrációs nyomás a déli határainkon – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: több százezer illegális migráns kelhet útra Magyarország és Európa irányába a következő hónapokban.

Utalt arra, hogy az illegális határátlépők száma megnőtt, fellépésük egyre erőszakosabb, sőt brutálisabb. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy megerősítjük a déli határainkat, és megvédjük az ott élő magyarok biztonságát – indokolta a határvadász egységek létrehozását Orbán.

The post Ma avatják az első határvadászokat appeared first on .

A nagyszabású akcióban részt vettek az orosz belügyminisztérium és a szövetségi Nyomozó Bizottság nyomozói is. A célpont a tömeggyilkossági ideológiát támogató Columbine terrormozgalom internetes közösségeinek tagjai és adminisztrátorai, valamint a Mániákusok: Gyilkosságkultusz (MKU) nevű ukrajnai radikális csoport tagjai voltak. Harminc személytől hidegfegyvert, valamint terrorista és szélsőséges propagandaanyagokat tartalmazó kommunikációs eszközöket, ukrán szélsőséges csoportok tagjaival folytatott levelezést, valamint erőszakcselekményekről készült fotó- és videofelvételeket foglaltak le. Arra vonatkozó útmutatást is találtak, hogy miként lehet rögtönzött robbanó- és gyújtószerkezetekkel támadást intézni az orosz kormányzati, oktatási és közlekedési infrastruktúra létesítményei ellen.

Az FSZB szerint az akció keretében a hatóságok büntetőeljárásokat indítottak és megelőző intézkedéseket kezdeményeztek.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára 2020 áprilisában kijelentette, hogy a fiatalok körében “fokozott érdeklődés” mutatkozik a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amelyben két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskolai támadásokat előkészítő orosz hálózat felgöngyölítéséről számolt be az FSZB appeared first on .

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese a rendőrség budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: egy nap alatt több millió hackertámadás zajlik a világon kártevő szoftverek, vírusok, agresszív reklámok formájában. Hozzátette: a digitális pénzforgalom ugrásszerűen fejlődik, ami könnyebbé teszi mindennapjainkat, azonban újabb csalási modelleket is életre hív.

Korábban a csalók a bankkártyákra helyezték a hangsúlyt, mire a szakemberek elkezdtek védelmi módszereket kiépíteni, mint például a PIN-kódot, az sms-kontrollt, a limiteket, amelyeket ma már jól ismerünk és használunk. A hangsúly mostanra a bankkártyákról azokra az adatokra helyeződött át, amelyek a digitális pénztárcánkhoz, illetve a kártyánkhoz vezetnek – folytatta Sütő. Hozzátette: abban kell tudatossá válnunk, hogy csaláshoz vezethetnek azok a bejövő információk – legyen az sms, e-mail, telefonhívás – amelyek úgy tűnnek, hogy gyorsítanak, kényelmesebbé tesznek egy ügyintézést, de szokatlanok.

Egy ilyen gyanús e-mail esetén sem a csatolmányra, sem a linkelt oldalra nem szabad kattintani, mert már ettől olyan kémprogramok indulhatnak el, amelyek adatszerzésre irányulnak. A főtitkárhelyettes arról is beszélt, hogy a koronavírus első hullámában, 2020-ban megváltoztak a fogyasztási szokásaink, “megtorpantak kicsit a csalók is”, de egy negyedév elteltével ismét megugrott a csalások száma.

Újabban gyakran a bankokéra megtévesztően hasonló oldalakon gyűjtik be az adatokat a csalók, megjelent az úgynevezett “függönyoldalra terelés”. Ez úgy védhető ki, hogy ha a felhasználó a bank ismert oldalát írja be a böngészőbe vagy a keresési előzményekből nyitja meg, nem pedig keresőoldalról próbálja elérni, ahol a találatok között fizetett hirdetésként gyakran áloldalak jelennek meg – jelezte.

Farkas Péter, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, és egy konkrét esetet is ismertetett. Tavaly január óta adathalászattal kapcsolatos ügyek százait egyesítették. Összesen huszonhét gyanúsítottat fogtak el, hét városban, huszonöt ingatlanban tartottak kutatást, és a gyanú szerinti külföldi szervező ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az egyesített ügyben 203 sértett 326 millió forintot vesztett, 218 esetben viszont a bűncselekmény kísérleti szakban maradt.

Farkas hangsúlyozta: nem elég a rendőri fellépés, szükség van arra is, hogy minél több emberhez jusson el, hogy miként tud biztonságosan internetezni és ezáltal ne váljon csalás áldozatává. Hozzátette: az adathalászok olyan csalók, akik megbízható félnek kiadva magukat az interneten megpróbálnak adatokhoz hozzájutni. Különösen fontos a biztonságos környezet – folytatta -, az, hogy eredeti szoftvereket, operációs rendszert, vírusirtót érdemes használni és a frissítéseket is véghezvinni, valamint nem szabad letölteni semmilyen idegenek által javasolt programot, alkalmazást. Ha mégis megtörténik a baj, akkor a felhasználó forduljon a pénzintézetéhez, tiltsa le a kártyáját, illetve tegyen bejelentést a rendőrségen – tanácsolta.

The post Az adathalászat veszélyére figyelmeztet a BRFK és a bankszövetség appeared first on .

Raád Hazem a Dizengof térnél, Tel-Aviv szívében elkövetett májusi merényletében három izraelit ölt meg. Lakásának lerombolása ellen a családja petíciót nyújtott be az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz, de azt május 30-án elutasították.

A házrombolás miatt heves zavargások törtek ki, a palesztinok köveket, Molotov-koktélokat, robbanóanyagokat dobáltak, és lövéseket irányoztak az izraeli katonákra.

Az izraeli erők tömegoszlató fegyverekkel válaszoltak, és lövésekkel viszonozták a tüzet. Palesztin beszámolók szerint a tűzharcban életét vesztette Muhammed Musza Szabaane, és számos palesztin fegyveres megsebesült.

Az izraeli hadsereg közzétett egy videófelvételt, amelyen az látható, ahogy a dzsenini menekülttábor egyik épületének egyik emeleti lakását két robbantással lerombolták, lakhatatlanná tették.

Április 7-én Hazem lövéseket adott le egy tel-avivi bár vendégeire, majd elfutott. Másnap reggel a Sin Bet belbiztonsági szolgálat két fegyverese Jaffóban rátalált. Hazem először karját felemelve megadta magát, majd fegyvert rántott és tüzet nyitott a biztonságiakra, akik visszalőttek és megölték.

Izrael rendszeresen lerombolja a halálos terrortámadások elkövetésével vádolt palesztinok otthonait. A biztonságiak szerint ennek a vitatott, az emberi jogi aktivisták szerint tisztességtelen kollektív büntetésnek számító módszernek elrettentő hatása van, azonban fontos a gyors alkalmazása, mert a terrorakció és a büntető akció végrehajtása közötti idő növekedésével eredményessége csökken a hatása – emlékeztetett kedden a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Izrael és az 1967-ben elfoglalt területek lakossága között idén nőtt a feszültség, az izraeli biztonsági erők az utóbbi hónapokban fokozták a letartóztatásokat, mert az év elején terrorhullám kezdődött, mely 19 ember halálát okozta. Aviv Kohavi vezérkari főnök elítélte a Palesztin Hatóságot, mert képtelen ellenőrzést gyakorolni a felügyelete alatt álló helyeken Ciszjordániában, s az izraeli katonák a terroristagyanús embereket letartóztató éjszakai razziák során többször is tűzharcba  kerültek. Az idei terrorhullám megjelenése óta Kohavi szerint több mint 1500 gyanúsítottat vettek őrizetbe.

The post Az izraeli hadsereg lerombolta az áprilisi tel-avivi merénylő otthonát Dzseninben appeared first on .

Johansson közölte: a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztése válasz az Európai Unió biztonsági érdekeit és a tagállamok nemzetbiztonságát az ukrajnai háború miatt fenyegető fokozott kockázatokra.

Az orosz állampolgárok többé nem lesznek jogosultak az uniós beutazást megkönnyítő rendszer használatára, ehelyett hosszabb, drágább és nehezebb vízumkérelmezési eljárással kell szembesülniük – közölte az uniós biztos. Az uniós beutazást kérelmező orosz állampolgárok esetében is az uniós vízumkódex általános szabályai lesznek érvényesek, amelyek szerint egyebek mellett a vízumdíj az eddigi 35 euróról 80 euróra emelkedik. A vízumkiadás határideje a kérelem beadásától számított 10-ről 15 napra hosszabbodik, de egyedi esetekben legfeljebb 45 napra is hosszabbítható, ha a kérelem további vizsgálatára van szükség.

“Egy olyan ország, amely háborút folytat egy másik európai állam ellen, nem jogosult vízumkönnyítésre mindaddig, amíg romboló külpolitikát képvisel, folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet” – fogalmazott az uniós biztos.

Kiemelte: az EU továbbra is biztosítja a belépést a lényeges célból beutazó orosz vízumkérelmezők bizonyos kategóriái, köztük az uniós polgárok családtagjai, az újságírók, a másként gondolkodók és a civil társadalom képviselői számára. Az Európai Bizottság emellett közös uniós megközelítést is javasolt az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útlevelek elismerésének elutasítására. A jogalkotási javaslat szerint ez minden tagállamra kötelező érvényű lenne.

Következő lépésként az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megvizsgálja a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztésére vonatkozó javaslatot. Elfogadását követően a felfüggesztés az EU hivatalos lapjában való közzétételt követő második napon lép hatályba.

The post Orosz agresszió: az EU az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztését javasolja appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta, a vádlottat hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és hivatalos személy elleni erőszak bűntettében mondták ki bűnösnek.

Az ítéleti tényállás szerint tavaly február 21-én délután rendőrök jelentek meg a 62 éves férfi házánál azért, hogy egy korábbi bűncselekmény gyanúja miatt intézkedjenek vele szemben. Az ittas férfi kiabálva kérdőre vonta a rendőröket, megöléssel fenyegette őket, majd bezárkózott házába.

A vádlott többször öngyilkossággal fenyegetőzött, de a helyszínre tűzoltók érkeztek, áramtalanították az épületet és elzárták a gázt. Miközben próbáltak bejutni a házba, a férfi egy késsel az ablakot betörő tűzoltó irányába szúrt, és ismét megöléssel fenyegette meg a rendőröket. A férfit végül elfogták és kórházba vitték.

Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, a vádlott és védője felmentés és enyhítés miatt fellebbezett – olvasható a közleményben.

The post Nyolc év fegyházra ítélték a tűzoltókra késsel támadó anarcsi férfit appeared first on .

A közlemény szerint egy 330 kilovoltos villamosenergia-átviteli vezeték kapcsolódott le. Az Enerhoatom kiemelte, hogy ez volt az utolsó vezeték, amely összekötötte a zaporizzsjai atomerőmű és a hőerőmű közti csomópontot Ukrajna energiarendszerével. Ennek következményeként a 6-os számú energiablokk lemerült, és lekapcsolódott a hálózatról, és most csak a nukleáris létesítmény saját áramszükségleteit elégíti ki. A vállalat közlése szerint az atomerőművet az ukrán energiahálózattal összekötő többi vezeték már korábban megsérült. Megjegyezték, hogy az orosz erők az elmúlt három napban intenzíven ágyúzták az atomerőmű környékét.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy hétfőn orosz tüzérségi támadás érte a keleti országrészben lévő Harkiv megyei Zolocsiv falut, aminek következtében két civil lakos, egy 39 és egy 52 éves férfi életét vesztette. Hét lakóházban és egy autóban keletkeztek károk.

Délután az ország nyugati-középső részében lévő Vinnicja megyében megszólaltak a légoltalmi szirénák – számolt be Szerhij Borzov, a régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem jól működött. Kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken a riasztás végéig. További részletekről egyelőre nincs információ.

Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy speciális egységei különleges műveletet hajtottak végre Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Kamjanka-Dnyiprovszkában, ahol megsemmisítették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bázisát és a régió Oroszországhoz csatlakozásáról tervezett “népszavazás” szavazócéduláinak raktárát. Közölték, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, de a helyi civil lakosok közül senki sem sérült meg. Az orosz erők kijárási tilalmat rendeltek el a településen, és katonai helikoptereket észleltek a város felett – írta a hírszerzés közleményében.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten tartalékegységeket készítenek fel Ukrajna más területein való bevetésre, és hogy az ukrán erők zárótűz alatt tartják azokat az útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok bejuthatnának a háború elején orosz megszállás alá került Herszon megyébe.

Humenyuk szerint a herszoni régióban minden stratégiai híd alkalmatlanná vált nehézfegyverek áthaladására, és a déli védelmi erők már három orosz pontonátkelőhelyet is megsemmisítettek.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren felszólította az Oroszország által megszállt területek lakosait, hogy készüljenek fel régiójuk felszabadítására: szereljék fel az óvóhelyeket, készletezzenek ivóvizet, és töltsék fel az akkumulátorokat. “Arra kérjük a megszállt területek, köztük a Krím félsziget lakóit, hogy kövessék a hatóságok közleményeit az ajánlások betartásával kapcsolatban. Különösen most szereljék fel jól az óvóhelyeket, készletezzenek be elegendő vizet, és töltsék fel a pótakkumulátorokat” – írta a tisztségviselő.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy egy hete – az ukrán ellentámadások kezdetekor – sürgős evakuálásra szólította fel az ukrán vezetés a megszállt területeken, különösen a délen lakó ukránokat.

The post Orosz agresszió: megszakadt az összeköttetés a zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán hálózat között appeared first on .

“Ma 12.20-kor Enerhodar lakosai arról számoltak be, hogy erőteljes robbanást hallottak a városban. Ezt követően Enerhodarban egyszerre megszűnt az áram- és a vízellátás” – írta a polgármester. Hozzátette, hogy az eset körülményeit vizsgálják.

Az orosz híradások is megerősítették, hogy a városban nincs áram, és ezért az ukrán fegyveres erőket okolták. Az oroszok azt mondják, a zaporizzsjai erőmű területén sérült meg egy elektromos vezeték.

Hírszerzési adatok szerint az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt napokban egyre több lakó hagyta el Enerhodart ukrán ellenőrzésű terület felé. A város lakói így reagálnak arra az egyre csak növekvő veszélyre, hogy ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok az erőműben, és nem ismert a létesítmény állapota – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy újabb robbanások voltak a szomszédos, javarészt orosz megszállás alá került herszoni régióban, és több találat érte az orosz erők haditechnikai felszereléseit. Keddre virradóan találat érte Csonobajivkánál és Hola Prisztany településénél az orosz állásokat, Nova Kahovka térségében pedig egy orosz hadifelszerelés-raktárt – tette hozzá.

Az Ukrajinszka Pravda azt írta Kirilo Sztremouszovra, az oroszokkal együttműködő “adminisztráció” helyettes vezetőjére hivatkozva, aki a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott, hogy az orosz csapatok feladták a herszoni Antonyivszkij-híd helyreállításának tervét. A hídra az ukrán erők az elmúlt hetekben többször is csapást mértek, és járművek számára tejesen járhatatlanná tették. “Egyelőre senki nem állítja helyre az Antonyivszkij-hidat, mert nincs értelme” – mondta Sztremouszov. Ugyanez a helyzet a Nova Kahovka-i híddal. Hozzátette, hogy “nem nagyon érdeklik őket a hidak”, mert vannak más átkelőhelyek, ami alatt nyilvánvalóan pontonhidakat értett.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben arra mutattak rá, hogy az ukrán ellentámadás jelentősen gyengíti Oroszország logisztikai és adminisztratív képességeit a megszállt déli területeken. Az ukrán erők fokozatosan csökkenteni akarják az orosz taktikai és hadműveleti képességeket Herszon megyében, ami valószínűleg hatással lesz a megszálló hatóságok által kinevezett “tisztviselők” adminisztratív képességeire – fejtették ki.

Az ISW megjegyezte, hogy az ukrán katonai vezetés hírzárlatot rendelt el az ukrán ellentámadás előrehaladtáról, de beszámoltak arról is, hogy megsemmisültek az orosz vezetékes kommunikációs vonalak a herszoni régió központjában, és hogy az ukrán különleges erők műveletet hajtottak végre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bázisa ellen az Enerhodar melletti Kamjanka-Dnyiprovszkában.

Közben az orosz erők rakétacsapást mértek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városra, aminek következtében kigyulladt egy olajraktár – közölte Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó. Egyelőre nem tudják, hogy történt-e személyi sérülés.

Az orosz erők ismét rakétatámadást intéztek Harkiv város központja ellen. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közölte, hogy egy lakóépület három lépcsőháza összeomlott, de sikerült a romok alól élve kimenteni az embereket. A sérültek számát még nem tudják, de kórházba senkit sem kellett szállítani.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó bejelentette, hogy az orosz erők rakétacsapásai romba döntöttek egy gimnáziumot Kurahove településen. Kiemelte, hogy ez már a 274. iskola a régióban, amelyet a háború kezdete óta lőttek az oroszok, és a 29., amelyet földig romboltak. A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium közölte, hogy újabb 25 ukrán katona holttestét kapták vissza csere keretében az oroszoktól. Arról nem számoltak be, hogy cserébe hány orosz katona holttestét adták át. Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi jelentése szerint eddig 50 150 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, az elmúlt napban 350.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt írta, hogy akik készek Ukrajna feladásával kiengesztelni Putyint, “olyan alkut kötnek az ördöggel”, amely nem hoz sem békét, sem stabilitást. Figyelmeztetett: Putyin azzal, hogy az energiahordozókkal “zsarol, minden európai otthon stabilitását és jólétét akarja tönkretenni”.

The post Orosz agresszió: egy robbanás után megszűnt az áram- és vízellátás Enerhodarban appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfival szemben különösen jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelmének gyanúja miatt indult eljárás.

A megalapozott gyanú szerint a férfi hétfőn délután öt óra körül jelentkezett belépésre Röszkénél az általa vezetett személygépkocsival. A beléptetés során elrendelt ellenőrzés során a rendőrök nyolc csomagba porciózva csaknem négy kilogramm heroint találtak az autó lökhárítója mögött kialakított rejtekhelyen. A drogot lefoglalták.

A főügyészség az eljárás meghiúsítása, valamint a szökés-elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatásának elrendelését – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post De sikerült? Négy kiló heroint próbált Magyarországra csempészni egy szerb appeared first on .

Az FSZB szerint az ügy második gyanúsítottja, az 1978-as születésű Bohdan Ciganenko, egy ukrán szabotázs- és terroristacsoport tagja, július 30-án Észtországon keresztül érkezett Oroszországba, ahonnan egy nappal a Dugina-gyilkosság előtt távozott. A tájékoztatás értelmében Ciganenko hamis rendszámtáblákkal és egy létező kazah állampolgár, Julija Zajko nevére kiállított dokumentumokkal látta el Vovkot. Ciganenko és Vovk egy délnyugat-moszkvai bérelt garázsban robbanószerkezetet szerelt össze.

Az FSZB közölte, hogy folytatja a Darja Dugina meggyilkolásában részt vevő személyek azonosítását, amelyet az orosz hatóság szerint az ukrán különleges szolgálatok szerveztek. A szolgálat szerint a térfigyelő kamerák dokumentálták, hogy Vovk személyesen figyelte meg Duginát a Moszkva közelében augusztus 20-án megtartott Tragyicija fesztivál parkolójában. Miután meggyőződött róla, hogy Dugina a gépkocsiján elhagyta a fesztivált, Vovk követte és felrobbantotta őt, majd Észtországba távozott.

Dugina augusztus 20-án este vesztette életét, amikor autójában pokolgép robbant a mozsajszki autópályán, a Moszkva megyei Ogyincovo járásban lévő Bolsije Vjazemi községnél. Az FSZB augusztus 22-én közölte, hogy feltételezett gyilkosát az ukrán állampolgárságú Natalija Vovkban azonosították.

Az orosz nyomozóhatóság több emberélet veszélyeztetésével elkövetett emberölés címén indított eljárást. Az áldozat apja Alekszandr Dugin orosz filozófus és közéleti szereplő, az új-eurázsiai, szláv-türk összefogást szorgalmazó filozófiai és politikai irányzat megteremtője, az “orosz világ” ideológusa. A Nyugaton ultranacionalistának minősített, a Krím annektálását és az Ukrajna megtámadását is támogató Dugin 2015 óta egyebek között amerikai, kanadai és ausztrál szankciós listán szerepel, és hasonló intézkedéseket léptettek életbe a lánya ellen is, aki rokon eszmeiséget vallott.

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a terrorcselekményhez. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő rámutatott, hogy az “Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapján Dugina a “likvidálva” kategóriába került.

Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő augusztus 21-én Kijevben nyilatkozva azt állította, hogy a merényletet a szélesebb közönség számára eddig ismeretlen orosz “partizánmozgalom”, a Nemzeti Köztársasági Hadsereg követte el. A 2019 óta ukrán állampolgár Ponomarjov szerint a szervezet a putyini rendszer megdöntésére törekszik, és további politikai gyilkosságokra készül a Kreml politikáját támogató személyiségek ellen.

The post Egy második ukránt is meggyanúsítottak a Dugina-gyilkosság ügyében appeared first on .

Karol Borchólski, a lengyel állami ügyészség sajtóosztályának munkatársa a hírtévével közölte: a vád lőszerek engedély nélküli birtoklására is vonatkozott. Borchólski nem tett említést arról, az ítélet jogerős-e. Az elítélt Grzegorz M.-t a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) 2021 októberében tartóztatta le.

A férfit a fehérorosz titkosszolgálat, a KDB javára folytatott kémkedéssel gyanúsították meg. A TVP Info akkor közölte: Grzegorz M. maga kereste a kapcsolatot a fehérorosz hírszerzéssel. 2020 szeptemberében a nyugat-fehéroroszországi Grodno (Hrodna) városában a KDB irodájában jelentkezett, felajánlva az együttműködést.

Kémkedési terveit és lengyelországi kapcsolatait Grzegorz M. később egy lengyel ABW-tiszt előtt fedte fel, aki a KDB munkatársaként mutatkozott be neki.

Grzegorz M. éveken át a lengyel rendvédelmi erőknél dolgozott. A szocializmus idején, 1981-től (a lengyelországi hadiállapot évétől) tagja volt a különleges belügyi alakulatoknak (ZOMO), ezt követően a népi milíciánál, vagyis a Lengyel Népköztársaság rendőrségénél szolgált, később, egészen 1999-ig pedig a rendőrségnél. 2001-ben nyugalmazták, akkor a lengyel határőrség főtörzsőrmestere volt.

The post Együtt akart működni a fehérorosz hírszerzéssel, másfél évvel megúszta appeared first on .

A közlemény szerint a megállapodást Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke és Suhail bin Mohammed Abanmi, a szaúdi hatóság vezetője írták alá.

A felek meghatározták a két hivatal együttműködésének kereteit az adóigazgatás területén, többek között, hogy megosztják egymással szakmai ismereteiket, szemináriumokat és munkalátogatásokat szerveznek, illetve közös projekteken dolgoznak.

A találkozón a NAV bemutatta a magyar adó- és vámhatóság integrációjának tapasztalatait, a vámellenőrzés innovációit, valamint a digitalizációs megoldásokat és eredményeket.

The post A NAV együttműködik a szaúdi adó- és vámhivatallal appeared first on .

Borrell az EU-Ukrajna társulási megállapodás végrehajtását és a felek közötti együttműködés jelenlegi állását áttekintő ülést követően hangsúlyozta: a hétfői tanácskozás fő üzenete az egész világ számára az, hogy az Európai Unió megerősítette Ukrajna politikai és anyagi támogatását, és segíti az országot az európai integrációban.

Kijelentette: Oroszország terve az volt, hogy tönkre tegye és gyarmatosítsa Ukrajnát, a háború azonban közelebb hozta Ukrajnát az Európai Unióhoz. Emlékeztetett: az uniós tagjelölti státus elfogadásával Ukrajna még erősebben elkötelezte magát a szükséges reformok teljesítése mellett. Ha csak egyetlen kötelezettségvállalás nem teljesül, az egész folyamat késedelmet szenved.

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta: az Ukrajna uniós tagjelölti státusával járó reformok, köztük a jogállamiság megerősítésére, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósítása kulcsfontosságú.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság több ágazati megállapodást írt alá Ukrajnával együttműködésük további erősítése érdekében. Az EU egyebek mellett 500 millió eurós költségvetés-támogatási programot hagyott jóvá Ukrajna számára, ami hozzá fog járulni a háború miatti belső menekültek és az országba visszatérők lakhatásának és oktatásának biztosításához, valamint támogatni fogja az ukrán mezőgazdaságot is. A felek megállapodást kötöttek arról, hogy az EU hozzáférhetővé teszi Ukrajna számára az uniós digitális programokat. Két további megállapodás pedig lehetővé teszi Ukrajnának, hogy korlátozásmentesen részt vegyen az unió vám- és fiskális programjaiban – közölte a magyar uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette: láthatóan Oroszország nem állítja le a háborút, Ukrajnának ezért további fegyverekre van szüksége, valamint további megszorító intézkedések bevezetésére az agresszorral szemben. Kiemelte: az ország uniós tagjelölti státusának megadása az EU szolidaritását bizonyítja, ami még eltökéltebbé tette az ukránokat a szükséges reformok megvalósítása mellett.

Ha Ukrajna magára marad a szabadságáért, a függetlenségéért, és a demokráciáért vívott harcában, az azt eredményezné, hogy Oroszország közelebb kerülne az Európai Unióhoz – figyelmeztetett az ukrán miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: az EU folytatja Ukrajna katonai támogatását appeared first on .

Azt írták: megállás nélkül érkeznek az újabb jelentkezések és zajlanak az alkalmassági szűrések. A Készenléti Rendőrség új határvadász ezredébe jelentkezők száma meghaladta az 1500-at. Közülük több mint ötszázan már szerződést kötöttek a rendőrséggel, nekik meg is kezdődött a négyhetes képzésük.

A 180 tanórás – négy tananyagegységből álló – tréningek Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyamatosan zajlanak. A felkészítés során a határvadászok rendészeti, jogi, lövészeti és intézkedéstaktikai, valamint határőrizeti és határforgalom-ellenőrzési ismereteket sajátítanak el, hogy aztán a későbbiekben esküjükhöz híven tudják végrehajtani az államhatár őrzésére és az illegális migráció megakadályozására irányuló feladataikat – írta az ORFK.

A rendőrség továbbra is várja a jelentkezéseket a határvadász ezredbe.

The post ORFK: már több mint 1500-an jelentkeztek határvadásznak appeared first on .

A majdnem egymilliárd dollárba kerülő Boeing KC-46-osok legkorábban 2025-ben érkeznek meg Izraelbe. Jeruzsálem a Washingtontól kapott katonai segélyből fedezi megvásárlásukat. Az amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalat csütörtökön írta alá a szerződést az amerikai védelmi minisztériummal a négy KC-46-os üzemanyagtöltő repülőgép izraeli leszállításáról.

Ez a többfunkciós repülőgép lehetővé teszi vadászgépek és egyéb repülőgépek légi utántöltését, emellett katonai szállításra is alkalmas. Az efféle gépeket szükségesnek tartják ahhoz, hogy Izrael képes legyen jelentős csapásokat mérni az országtól mintegy 2000 kilométerre található iráni célpontokra, amelyek túl vannak az izraeli repülőgépek normális repülési hatótávolságán.

Izrael KC-46-ös repülőgépekkel fogja felváltani jelenlegi, elöregedő tankológép-flottáját, amelyben eddig KC-130 Herculesek és átalakított Boeing 707-esek is voltak. Izrael az új légi tankerek 2025 előtti szállítását kérte, de a gyorsítás érdekében Washington saját, új Boeing gépeinek fogadására kialakított terveit akadályozná, és ezért mindeddig elutasították ezt az izraeli kérést.

Az új gépek 927 millió dollárba kerülnek Izraelnek. Ezt abból a 3,8 milliárd dollárból fizetik, amelyet Izrael évente kap Washingtontól a két ország közötti tíz éves megállapodás alapján. A szerződés szerint Izraelnek joga lesz szükség esetén még négy KC-46-os gépet vásárolni a jövőben. “A fegyverüzlet az izraeli és az amerikai védelmi intézmények közötti szövetség és a stratégiai kapcsolatok további bizonyítéka” – mondta Beni Ganz védelmi miniszter az egyezményről.

“A megvásárolt üzemanyagtöltő repülőgépek, valamint az új F-35-ös, ötödik generációs harcirepülőgép-egység, továbbá a nehéz szállítóhelikopterek, a tengeralattjárók és a fejlett fegyverzet beszerzése az izraeli hadsereget szolgálja a közeli és távolabbi hatalmas kihívások közepette, amelyekkel szembe kell nézni” – hangsúlyozta az izraeli védelmi tárca vezetője.

Az első KC-46-os gépet 2019-ben adták át az Egyesült Államok légierejének, amely azóta 179-et rendelt belőlük, ezeket 2027-ig gyártják le nekik.

The post Izrael négy üzemanyagtöltő repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Ez a cikk számos szakmai beszélgetés és eszmecsere hatására készült, amiknek egy része Tajvanon történt az elmúlt hetekben.

A realizmus – a nemzetközi kapcsolatok elméletének egyik fő iskolája – számomra nem egy konkrét külpolitikai választás mellett letett garast, hanem egy gondolati sémát jelent, aminek alkalmazása során egymással teljesen ellentétes végkövetkeztetésre is juthatunk. Védjük-e meg Ukrajnát vagy Tajvant, alkalmazzunk-e szankciót az agresszorral szemben vagy sem? Az ilyen típusú kérdésekre lehet realista gondolatmenettel így, vagy úgy is válaszolni. Káros ugyanakkor, ha egyes külpolitikai döntéseket realistaként (sokszor ez a racionalitás fogalmával is keveredik, hibásan) fogunk fel, míg annak kritikáját, alternatíváját pedig teljesen diszkreditáljuk. Egy nemzet stratégiai célja (nemzeti érdeke) megvalósítható többféleképpen is. Például egyrészt a realista felfogás által támogatott külpolitikai döntésekkel, másrészt a más logikai séma (idealizmus-liberalizmus iskolája) keretében megszülető külpolitikai döntésekkel is elérhető ugyanaz a cél. Az is előfordul, hogy az elméleti (és pártpolitikai) szempontból szembenálló felek nem egyeznek meg a stratégiai célokban. Ám személyes szubjektív tapasztalatom szerint az esetek nagyrészében a végcél tekintetében egyetértés szokott lenni. A stratégiai cél meghatározása nem állandó, az folyton változik, ugyanakkor mégis egy bizonyos időszakban többé-kevésbé állandónak érzékeljük. Így tehát annak módosítását a népszuverenitásból következő demokratikus választáson végzi el a lakosság és bármit is választ, onnantól már az lesz a stratégiai cél, azaz az új nemzeti érdek. Tehát sem a nemzeti érdek, sem az elérésének módja nem kőbe vésett; finomhangolásra sokszor szükség lehet.

Az egyes külpolitikai helyzetek kezelésének szükségességekor felmerülő – sokszor eltérő világnézetből fakadó – vitáknál sokszor a végcél hasonló, még akkor is, ha az odavezető út, az eszközválasztás, a taktikai döntések radikálisan különbözőek lehetnek. Ha azonban meg tudunk állni és megállapodni legalább abban, mi a távlati cél, talán könnyebben fűzhetjük össze és tökéletesíthetjük a stratégiai cél elérésnek módszerét.

A realista iskola részét képező strukturális realizmus kifejezetten erős volt a ’90-es évek konstruktivista térhódításáig, de a fejlődő világban még ma is domináns pozícióban van. Oroszország és Kína is számos alkalommal él az elméleti keret több fogalmával úgy, mint a pufferzónák (befolyási övezetek és ütköző zónák) fenntartásának szükségességével. Ezzel szemben a Nyugaton többen a pszichológiára, a nemzeti identitásra, a vezetők egyéni tulajdonságaira fókuszálva próbálják megérteni az eseményeket. S ha egy vezető nem a pozitív összegű játszma (egyébként valóban racionális) logikáját követi, akkor az csakis irracionális, netán paranoiás őrült lehet. Látható, hogy ez az elméleti vonal (kibővülve az idealistákkal) és a realizmus egyes követői is rendre a máshogy gondolkozókat racionalitást nélkülöző személyekként írják le. Ezt a reflexet a politikai empátia hiányának számlájára írom, ami különösen káros akkor, amikor a másik ország (vagy elméleti vitapartner) motivációit és érvelési logikáját kéne ahhoz feltárni, hogy a legkevesebb súrlódással tudjuk menedzselni a világ eseményeit. Hiszen végső soron az emberi szenvedés minimalizálása lenne a cél, akár valaki pozitív, vagy zéró összegű játszámának látja a nemzetközi kapcsolatokat. Ennyi idealizmus megengedhető egy realistának is.

Gondolatok a tajvani helyzetről

Az elmúlt hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott Tajvan, amely terület nemzetközi jogi megítélését az egy Kína elv rögzíti. Bár az elv rögzített, a nemzetközi politikában nincs statikusság, hiszen ahogy a hatalmi megoszlás változik, úgy változhat vele egyes területek (nemzetközi jogi) megítélése is. Bár Kína, és hivatalosan az Egyesült Államok is, a jelenlegi status quo fenntartását hangsúlyozza, valójában mindkét fél annak lebontásában vesz részt. Washington nem tartja tiszteletben a kínai vörös vonalakat és az egy Kína elv kikezdését támogatja, míg Peking tudatosan megsérti a Tajvan által felügyelt területeket a szoroson található felezővonalon való átkeléssel és hadgyakorlatokkal. Tajvan státusza remek eszkalációs lehetőséget biztosít mindkét félnek, ám az eszkalációt kordában tartani egyre kevésbé lesz könnyű feladat.

Az Egyesült Államok szempontjai

Az Egyesült Államok megpróbálja bevonni Tajvant az autokráciákkal szemben felálló demokráciák szövetségébe (idealista külpolitika, mely a hasonló értékű országok szövetségbe tömörítését szorgalmazza). A szigeten valóban demokratikus rendszer működik és kultúrája érdekes nyugati-keleti keveredést mutat, így valóban van affinitás a nyugati emberben a sziget felé, s nem közömbösek sorsa iránt. Hogy ezért kell-e az Egyesült Államoknak megvédenie a területet? Realista szemszögből a legkevésbé sem. Ha az idealizmus szemüvegét lecseréljük a realizmuséra, akkor teljesen eltérő érvekkel, de elérhetünk ugyanarra a következtetésre, mint amit az idealisták gondolnak helyesnek. Hiszen mik is az érvek Tajvan védelme mellett amerikai szempontból, realista alapon? Kína feltartóztatásának kritikus eleme a szigeten való amerikai jelenlét és annak záloga is, hogy Kína nem képes akadálytalanul kijutni a Csendes-óceánra, hiszen bármikor támadás érheti akárhol is haladna át az első szigetláncon (ez a lánc Japántól a Rjúkjú-szigeteken keresztül, Tajvant érintve a Fülöp-szigetekig húzódik). Ha ez megbomlik, úgy az amerikai erőkivetítési képesség (power projection) a térségben meggyengül, az erőviszonyok további átrendeződése következik be. Az Egyesült Államok tehát nagy árat fizetne, ha elengedné a szigetet, ám nem minden áron vállalja a védelmét sem. Tajvan fontosságát tehát a geopolitikai elhelyezkedése és geoökonómiai jelentősége adja, hiszen a globális ellátási láncokban a félvezetőgyártó ipara rendkívül fontos. A kialakult centralizált gyártási struktúra – amit a COVID-19 okozta válság csak tovább hangsúlyozott – egyre kényelmetlenebbé vált az országok számára és a bizonytalan nemzetközi helyzetben elemi érdekükké vált a gyártási folyamat decentralizációja (több helyen legyen gyártás, lehetőleg távolabb a kockázatos helyektől). Érthető módon ez a Tajvannak kiszolgáltatott országok érdeke, de nem Tajvané, hiszen amennyiben az együttműködés megkezdődik az amerikai és az európai gyártási kapacitás kiépítéséről, ezzel egyidőben csökkeni fog Tajvan fontossága is. Tajvan érdeke lenne a jelenlegi gyártási struktúra megtartása, hogy azzal saját kezébe tarthasson egy erős aduászt. Kérdéses, hogy vajon csak a geopolitikai fontosság elég lenne-e az Egyesült Államoknak, hogy direkt konfrontációt vállaljon Kínával. Látható, hogy a geopolitikai és a geoökonómiai érték együtt kellően fontossá teszik számukra a szigetet, de ha ez megbomlik, úgy az elkötelezettség mértéke is megváltozhat.

Ha a tajvani vezetés együttműködik (tudásmegosztással, hogy máshol is kiépülhessen kompetitív gyártási kapacitás), akkor ez külső (amerikai) nyomásgyakorlásra történhet, hiszen a centralizált gyártási struktúra – amint arról szó esett – amerikai érdek is. Ezért cserébe Washington ajánlhat nagyobb katonai segítségnyújtást, újabb ígéretet, azonban, ha megkezdődik a gyártás diverzifikációja és ezzel az ellátási lánc biztonsága nő, úgy csökken majd a sziget fontossága is a világ többi (demokratikus) országa számára. Amint pedig a kínaiak a mostani előrejelzéseket figyelembe véve elérik azt a szintű katonai paritást a térségben az amerikaiakkal és partnereikkel szemben, hogy a költség-haszon elemzésnél már túl nagy árat kelljen fizetni a sziget védelméért, akkor előfordulhat egy újabb Kabul pillanat (mikor az amerikaiak magukra hagynak egy szövetségest).

De mi is történt pár héttel ezelőtt? Az amerikai elnöki adminisztráció és Nancy Pelosi kommunikációjának eltérő mivolta utalhat a strategic ambiguity (stratégiai kértértelműség– Az Egyesült Államok azon politikája, amely nyíltan nem jelenti ki, hogy védelmet biztosítana a sziget számára, de ennek ellenkezőjéről sem biztosítja Kínát, így fenntartva azt a bizonytalanságot, ami mégis elfogadhatóvá teszi a helyzetet a felek számára) gyakorlati alkalmazására, hiszen bár Pelosi utazását meg nem tilthatja az amerikai elnök, ugyanakkor a kínai reakció sem lett volna ilyen ellenséges,[1] ha az utazást magánszemélyként teszi meg.  Szükség volt a hivatalos minőségben megtett utazásra, tehát összehangolt akció állhat a háttérben. Míg a hatalmi ágak közti érdek és akaratkülönbözet szolgáltatja a politikai kommunikációs elemet, hogy a kétértelműség megvalósuljon.

Bár az amerikai figyelmet leköti most az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság jelei is kezdenek jelentkezni szerte a világon, ám jelenleg még az Egyesült Államok rendelkezik azzal a relatív hatalmi többlettel Kínával szemben, amit felhasználva egy olyan új status quo-t lenne képes kialakítani, ami aztán újabb évekre „jegelné” a tajvani helyzetet. Mivel egyes előrejelzések szerint az idő Kínának kedvez a hatalmi átrendeződés értelmében ezért Washingtonnak mihamarabb rendeznie kell valamilyen módon a Tajvan státuszát övező kérdést, mielőtt erre már képtelen lenne (vagy a rendezés költségei túl magasra és így vállalhatatlanná nőne). Ebből a szempontból vizsgálva Washington tudatosan provokálhat egy olyan korlátozott konfliktust (Kinmen lövetése vagy elfoglalása, blokád felállítása), ami után az egy Kína elvet (és a stratégiai kétértelműséget) elhagyva elismeri az ország függetlenségét és nyíltan csapatokat telepít az országba más szövetségesével együtt. Ez a status quo durva felrúgása lenne és eszkalációs spirált nyithatna, ugyanakkor Kína jelenleg még nem lenne képes teljes invázióra, azaz most még nyitva van az a „cselekvési kapu”, ami után egyre kevésbé lehetne a kínaiakat komoly konfliktus nélkül rábírni az új helyzet elfogadására. Ez persze újra csak időleges megoldás lenne, hiszen az idő múlásával ezt az új felállást is megkérdőjelezheti majd Kína, ugyanakkor ebben az esetben jogilag már egy független országgal állna szemben, ahol több ország katonái is tartózkodnak (feltehetően most is így van, de hivatalosan nem). Az amerikai cél ezek alapján kettős, egyszerre akarnak kialakítani új status quo-t, de közben azon is dolgoznak, hogy a sziget kevésbé legyen fontos az ellátási láncban. Ha az első nem sikerülne, az alternatív opció a sziget fokozatos elengedése lenne.

Kilépve a realizmus kereteiből érdemes más megközelítéseket is megvizsgálni. Mivel a kínai pártkongresszus és az amerikai félidős választások megközelítik egymást, ezért felvethető az a realista szempontokat hátrahagyó elemzési megfontolás, hogy Pelosi útjának célja Xi Jingping újraválasztási esélyének csökkentése volt. Amennyiben Xi nem váltja be a fenyegetéseit és komoly arcvesztést szenved el (ezt a kínai lakosság annak érzékelte), úgy a KKP ONGY (Országos Népi Gyűlés) felülírhatja az eddigi Xi-t támogató politikáját. Bár az újraválasztásának esélye erős, ugyanakkor egy külpolitikai kudarc ezt gyengítheti. Új frakciók alakulhatnak és fordulhatnak Xi pártfőtitkár ellen egy harmadik terminus alatt. Veszélyes azonban ez a feltételezett amerikai akció, hiszen nem garantált, hogy Xi bukása esetén egy simulékonyabb, kevésbé asszertív szereplő kerül a KKP élére (a történelem megmutatta, hogy egy Jelcint mindig követhet Putyin, egy Hinderburgot Hitler). Ez a kínai belpolitikára hatást gyakorolni kívánó külpolitika egyben kapóra jön a demokraták számára is szintén belpolitikai színtéren, hiszen a kínaiak meghátrálásra késztetése számukra is jól jöhet a félidős választásokkor. Pelosi sikeres útjának ára Tajvan „szuverenitásának” tartós vagy ideiglenes megsértése lehetett volna (offshore szigetek elfoglalása vagy blokád), amit aztán a kínai fél is eladhatott volna sikerként. Így a nagyhatalmi politika oltárán ismét egy kisebb állam szuverenitása csorbult volna, azonban (eddig) a kínai fél meghátrálása történt meg és csak kis mértékben sérült Tajvan pozíciója.

Látható, hogy Tajvan védelme melletti kiállás teljesen indokolható realista alapon és idealista alapon is, ahogy ennek ellenkezője is érvelhető, ugyanezeket a gondolati sémákat felhasználva.

Vörös vonalak és befolyási övezetek

A kínai szempontot azonban legkönnyebben a realista terminológiával érthetjük meg, miután az ütköző zónák létrehozását Oroszország és Kína is kiemelt fontosságúnak kezeli. Az orosz érvelés hasonló biztonsági aggályokra hivatkozva rohanta le Ukrajnát, mint amilyen biztonsági aggályokat Peking is megfogalmaz Tajvan kapcsán. Az ütközőzónák és vörös vonalak terén nem kellene ennyire érzékenynek lenniük, hiszen az Egyesült Államok is gyakorta hivatkozik ilyenekre, úgy, mint a bizonyos vegyi fegyverek bevetésének tilalma, vagy az orosz invázió fegyveres támogatásának a tilalma. De más térségbeli országok is ehhez folyamodnak, mint Ausztrália tette a Salamon-szigetekre telepítendő kínai bázis kapcsán. Vörös vonalak húzásának azonban csak akkor van értelme, ha azok a reciprocitás elve alapján működnek. Nem várható el a saját biztonsági érdekünk betartása, ha a másik félnek ugyanezt nem adjuk meg. A vörös vonalak a flexibilitás csökkenéséhez is vezetnek, hiszen a válaszreakció elmaradása egy megsértett vörös vonal kapcsán gyengeség kimutatásához vezet, ami további külpolitikai térvesztést okoz. Amennyiben a vörös vonalak és ütközőzónák kialakulása válik a megszokottá, úgy a nyugati univerzális felfogás gyengül és a világ (újra)felosztása kezdődik meg. Ez egyrészt az eddigi liberális nemzetközi rend meghaladását jelentené, másrészt a Nyugat is élhetne az így elérhetővé váló eszközökkel és elvárhatná azok tiszteletben tartását a többi féltől is. Ha az Egyesült Államok fokozatosan a leszalámizás taktikáját használva felváltja az egy Kína elvet, úgy az eddigi kínai asszertív magatartás szintet léphet, ahogy ez Oroszország kapcsán is történt.

A közvetlen biztonsági kérdéseket érintő vörös vonalak létezése a bizonyítéka az ütközőzónáknak, hiszen itt egy adott nagyhatalomnak van elsőbbsége más nagyhatalommal szemben a térségben található gyengébb hatalmak kárára. Ezekben a zónákban bármennyire is rosszul hangzik, az adott ország népének demokratikus döntésen alapuló oldalválasztása korlátozott, azon nagyobb hatalom által, amelyik a biztonságát egy az övezeten kívüli, azt befolyásolni akaró másik nagyobb hatalomtól félti. Mivel Washington átlépte a Peking által felfestett vörös vonalat, ezért az is várható, hogy az amerikai kérés, miszerint Oroszország ne kapjon katonai támogatást Ukrajnában (vörös vonal), most átgondolásra megérett Peking részéről, de legalábbis a hivatkozási alap rendelkezésre áll.

Megvédeni akkor kell egyes országokat, ha a saját stratégiai cél ezt megkívánja, és ez sokszor egybe is eshet az elvi megfontolásokkal, ami örvendetes és kedvező együttállás. Tajvan esetében jelenleg az Egyesült Államoknak érdeke a terület védelme, hiszen az Egyesült Államok érdekelt Kína kordában tartásában. Ukrajna védelme is érdeke, hiszen Washingtonnak nem csak saját országára, hanem az általa nagymértékben létrehozott és többnyire dominált nemzetközi rend állapotára is figyelemmel kell lennie. Ahogy Németországnak sem mindig csak saját országa, hanem az Európai Unió érdekeit is néznie kell – amiben domináns szereplő – tehát átvitt értelemben mindkét ország a saját nemzetének érdekét képviseli, mikor egy általuk dominált szervezet vagy absztrakt rend érdekeit védik.

Kinek dolgozik az idő?

Ebben a kérdésben mindkét fél meg van győződve, hogy a jelenlegi felállás végül neki fog kedvezni. Tajvan számára dolgozik az idő, mivel az elmúlt évek eseményei (Hong Kong helyzetének megváltoztatása és a mostani krízis) a nép nemzeti identitásának megjelenéséhez és megerősödéséhez vezetett. A lakossági attitűd a politikai vezetést is kényszerpályára helyezi, pont úgy, ahogy teszi most a kormányával szemben egyre asszertívebb kínai választ követelő kínai népesség. Ez a békés egyesülés esélyének csökkenését hozza és kifejezésre juttattja azt a gondolatot, hogy a tajvani kérdésről a tajvaniaknak kell dönteniük. Ez ugyanakkor, mint láthattuk, az ütköző zónák logikájával ellentétes. Geopolitikailag az idő Kínának dolgozik, hiszen a gazdasági növekedés lehetővé teszi annak a katonai erőnek a kiépítését, ami középtávon (10–15 év) képessé teheti az amerikai erők meghátrálására késztetését.

A tajvani belpolitikában egymással versengő két nagy párt, a DPP (Democratic Progressive Party) és a KMT (Kuomintang) látszólag nagymértékben különbözik a stratégiai célt illetően (egyesülés Kínával, vagy függetlenség). Ugyanakkor mindkét politikai erő kénytelen követni a népesség akaratát, ezért valójában a végcélt illetően mégsem térnek el annyira egymástól (a lakosság egyre nagyobb mértékben fordul el az egyesülés lehetőségétől és a külön nemzeti identitás megképződése is erősödni látszik) Az odavezető út, a taktika megválasztása már olyan kérdés, amiben más és más az álláspont.

Mint látható, a helyzet közel megoldhatatlannak tűnik. Kompromisszum terén limitált a mozgástér, hiszen vagy az ütköző zónák létét fogadjuk el, vagy a népek demokratikus döntésére bízzuk, hogy eldönthessék hova is tartozzanak (az Egyesült Államok Tajvan politikája jelenleg mindkettőt képes a szerencsés helyzetből adódóan alkalmazni, csak saját befolyási övezetét kiterjeszti egészen a tajvani-szorosig – ezt Kína fenyegetésként éli meg és idővel lépni fog). Vitatott ütköző zónában lévő területen kiállni a demokratikus választás mellett veszélyes, még akkor is, ha erkölcsileg helyes és morálisán támogatandó. Jelenleg azonban mind a realista (felemelkedő rivális kordában tartása), mind idealista (demokráciák és a döntés szabadságának védelme) logikával arra jutnak az amerikaiak, hogy Tajvan védelme szükséges. Amennyiben viszont egy jelenleg távolinak tűnő hipotetikus szcenárióban a tajvaniak Kínához akarnának csatlakozni, nos ebben az esetben ismét választani kellene a szabad döntés joga és a geopolitikai logika közt.

Véleményem szerint azonban a nukleáris eszkaláció esélye még akkor is kicsi, ha közvetlen konfliktus törne ki, hiszen egyik fél számára sem egzisztenciális jellegű a fenyegetés. Ha Kína veszít, Tajvan függetlenné válik és csapatok érkeznek oda, de ez túl nagy változást nem jelent az eddigiekhez képest. A szárazföld továbbra is nehezen elérhető marad. Ha az Egyesült Államok marad alul, egy komoly hídfőállást veszít, de saját és szövetségesei területe továbbra is relatív biztonságban marad, így a konfliktus limitált lenne és a térség vizeire lokalizálódna.

Szükség van a vitában az idealisták részvételére is, hiszen mint a nemzetközi politikában, úgy a tudományos diskurzusban is az egyensúly megléte az, ami képes a békés előrehaladást megteremtő környezetet létrehozni. Az országok védelmének kérdésköre pedig olyan ügy, mikor előfordulhat, hogy az idealista szempontok találkoznak a realista szempontokkal, így pedig közösen fordulhatunk a stratégiai célok elérése felé.

[1] Említik

Bán Zoltán írása.

Korábbi Tajvannal kapcsolatos cikkeink ide, a realista felfogással kapcsolatos írásaink pedig ide kattintva érhetők el.

A Gondolatok a realizmus iskolájáról és Tajvanról bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.