Feed aggregator

In today’s edition of The Capitals, read about Germany’s climate conservatives giving ‘green’ a patriotic rebrand, a Czech church in spa town being linked to a Kremlin kompromat campaign, and so much more.

Ukraine in the past has described the Minsk agreements as a "trap" for the country, which had allowed Moscow to prepare for the 2022 full-scale invasion.

While some believe the 12-year-old Common Fisheries Policy still has much to offer, others are pushing for a major overhaul.

Au printemps 2025, la fondation Art Explora inaugurera deux grands projets culturels dans un pays majeur de la scène artistique émergente méditerranéenne :
Mercredi 9 avril - La Vila 31 - Art Explora à Tirana, résidence de recherche et d'expérimentation artistique pouvant accueillir 30 artistes par an
Jeudi 10 avril - Le Festival Art Explora à Durrës, 1ère étape 2025 du festival itinérant en Méditerranée et de son bateau-musée
La Fondation Art Explora engagée dans le partage de la (…)

- Agenda / Albanie, Dans les Balkans

Au printemps 2025, la fondation Art Explora inaugurera deux grands projets culturels dans un pays majeur de la scène artistique émergente méditerranéenne :
Mercredi 9 avril - La Vila 31 - Art Explora à Tirana, résidence de recherche et d'expérimentation artistique pouvant accueillir 30 artistes par an
Jeudi 10 avril - Le Festival Art Explora à Durrës, 1ère étape 2025 du festival itinérant en Méditerranée et de son bateau-musée
La Fondation Art Explora engagée dans le partage de la (…)

- Agenda / Albanie, Dans les Balkans

Beludzsisztán a dél-ázsiai régió egyik leginstabilabb területe, ahol az etnikai, gazdasági és geopolitikai feszültségek egymást erősítve idéznek elő tartós biztonsági kihívásokat. A beludzs népcsoport függetlenségi törekvései évtizedek óta fegyveres konfliktusokhoz vezetnek, különösen Pakisztán területén, ahol a Balochistan Liberation Army (BLA) nevű terrorszervezet központi szerepet játszik. A csoport tevékenysége a NATO afganisztáni kivonulását követően erősödött fel, kihasználva a térség geopolitikai átrendeződését. A kínai gazdasági érdekeltségek, különösen a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt, újabb konfliktusforrást jelentenek, mivel a helyi közösségek a fejlesztésekből nem részesülnek, míg a nyersanyag-kitermelésből származó haszon túlnyomórészt külföldi szereplőkhöz kerül. A BLA válaszul célzott támadásokat hajt végre kínai és pakisztáni célpontok ellen, ezzel súlyosbítva a térség biztonsági helyzetét. A cikk igyekszik feltárni a konfliktus gyökereit, a BLA megerősödésének okait, valamint a nemzetközi szereplők közül Kína szerepét a térségben. A jelenlegi folyamatok alapján a térségben folyamatosan nő a feszültség és az instabilitás, ami regionális szinten is komoly biztonsági kockázatot jelent.

Bevezetés

Beludzsisztán egy történelmi régió, amely az Iráni-fennsík dél-keleti részén, az Arab-tenger partján helyezkedik el. A mintegy 18-19 millió fős beludzs törzs nem rendelkezik saját országgal, elsősorban Pakisztán (Beludzsisztán tartomány), kisebb részben pedig Irán (Szisztán és Beludzsisztán tartomány) és Afganisztán (Nimruz, Helmand és Kandahar tartományok) területén élnek. Miután a valamikori Brit India – amely az iráni területeket leszámítva addig lefedte Beludzsisztánt – függetlenedett, a beludzsok is több sikertelen felkelést indítottak, hogy önálló államot hozhassanak létre. Ezek elsősorban Pakisztán Beludzsisztán tartományát (ez az ország legnagyobb, de egyben legszegényebb tartománya is) érintették, ahol 1948 és 1977 között kisebb megszakításokkal folyamatosan jelen volt ez az igény, amit különböző fegyveres csoportok próbáltak meg kihasználni. Az ezredforduló után ismét felerősödtek a szeparatista hangok, és az elmúlt bő két évtizedben újra különböző terrorszervezetek és fegyveres milíciák harcolnak a kormányerőkkel. A harcoknak már több tízezer áldozata van halottakban, sebesültekben és eltűntekben, de előfordul, hogy civileket rabolnak el és kínoznak meg, ahogyan a beludzs nők ellen elkövetett nemi erőszak is gyakori jelenség. A felkelők elsősorban azért lázadtak fel Iszlámábád ellen, mert véleményük szerint Beludzsisztán el van hanyagolva, nem érkeznek beruházások a területre, az itteni etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek nincsnek megfelelően képviselve. További probléma, hogy az itt kitermelt nyersanyagokat elszállítják, és a térség nem részesül érdemben az ezek eladásából származó bevételekből.

A BLA

A felkelő fegyveres szervezetek közül az egyik legjelentősebb a BLA (Balochistan Liberation Army), amely a 2000-es évek elején jött létre. Az különbözteti meg a legtöbb hasonló beludzs milíciától, hogy a BLA egyértelműen Beludzsisztán teljes függetlenségét tűzte ki céljául, miközben más szervezetek megelégednének a területi autonómia garantálásával is. Megalakulásuk okai között említik a terület kizsákmányolását, a beludzsok rendszerszintű diszkriminálását, valamint a beludzs identitás felszámolását célzó állami lépéseket. A csoportot 2006-ban, egy Pervez Musarraf pakisztáni elnök elleni merényletkísérlet után először Pakisztán, majd az azóta eltelt szűk két évtizedben többek között az USA, az Egyesült Királyság, Irán, Kína és Oroszország is terrorszervezetté nyilvánította. Ettől kezdve magasabb intenzitású lett a pakisztáni kormányerők és a BLA közötti harc, ami odáig vezetett, hogy 2009-ben Brahamdagh Khan Bugti, a csoport akkori vezetője arra szólította fel a beludzs lakosságot, hogy öljenek meg minden más etnikumú embert a tartományban. Az ezt követő etnikai tisztogatásokban mintegy 500 punjabi származású – többségében civil – ember vesztette életét. A 2010-es években folytatódtak a különböző merényletek, elsősorban továbbra is a punjabi származású civilek, valamint kormánytisztviselők, rendőrök és katonák ellen, ezek következtében becslések szerint 300 000 főnek kellett elhagynia otthonát 2014 októberéig. Nawab Khair Bakhsh Marri, a BLA-vezér 2014-ben hunyt el, és az utódlás során kitört belső harcok következtében a szervezet kettészakadt, létrejött a United Baloch Army (UBA), a két csoport pedig ezt követően egymással is folyamatos harcban állt. A 2010-es évek végére valamennyire sikerült visszaszorítani a terrorszervezetet, köszönhetően a Beludzsisztánba vezényelt jelentős számú pakisztáni katonának, de miután a NATO 2021-ben kivonta csapatait Afganisztánból, a BLA menedéket talált az ország déli tartományaiban – amelyek szintén a történelmi Beludzsisztán részeit képezik. Ezáltal pedig képes volt újra megerősödni, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt években rendszeresen hajtanak végre terrortámadásokat, ráadásul az online térben is egyre aktívabbak, ahol sikeresen terjesztik a saját narratívájukat a propaganda segítségével.

Kína szerepe

A Kínai Népköztársaság az elmúlt két évtizedben egyre szorosabban működik együtt a pakisztáni kormánnyal, ami Beludzsisztánt is érinti. 2005 óta a kínai állam 68 milliárd dollár értékben fektetett be tőkét Pakisztánba, ennek a 74%-át az energiaszektorba. Ezeknek a befektetéseknek a döntő többsége 2015 után érkezett a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) projekt keretein belül. Ez egy nagyjából 3000 km hosszú útvonal, ami Pakisztánon keresztül kötné össze Kínát a Perzsa-öböl térségével, jelentősen lerövidítve így például az innen származó kőolaj útját, aminek így nem kéne megkerülnie Dél-Kelet-Ázsiát a Malaka-szoroson keresztül. Ez a projekt is része Hszi Csin-ping kínai elnök grandiózus Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének. A gazdasági folyosó dél-nyugati vége pedig pont Beludzsisztán tartományon keresztül éri el az Arab-tengert, ezen belül is a kínai tulajdonban lévő Gwadar kikötővárosa a legfontosabb pont, amelynek mélytengeri kikötőjét Kína 2013 óta fejleszti. Az infrastruktúrafejlesztésen túl komoly kínai szerepvállalás figyelhető meg a beludzsisztáni nyersanyagok kitermelésében is. Jó példa erre a Saindak környékén működő bányahálózat, amit a kínai Metallurgical Construction Corp (MCC) üzemeltet, és ami elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet termel ki. 2021 óta azonban elapadni látszik a Pakisztánba érkező kínai tőke. Ez egyrészt a covid járvány hatásaival magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy Pakisztánban a pénzügyi környezet nem kedvez igazán a befektetéseknek. Illetve azt is ki kell emelni, hogy ez az időszak pont egybeesik a NATO afganisztáni kivonulásával, és a korábban is időről-időre ismétlődő szeparatista támadások különböző kínai érdekeltségek ellen ezután jóval gyakoribbak lettek. Ezek együttesen okozták azt, hogy a pekingi kormányzat más területekre fekteti be a pénzét. Mindezek ellenére Asif Ali Zardari pakisztáni és Hszi Csin-ping kínai elnökök 2025 februárjában elkötelezték magukat a CPEC 2.0 projekt megvalósítása mellett, ami alapvetően ipari és mezőgazdasági fejlesztéseket foglal magába, illetve egy jelentős technológiai transzfert is. Ezen célok megvalósulása azonban erősen kérdéses, a korábban ismertetett tényezők miatt.

A BLA támadásai kínai érdekeltségek ellen

A BLA alapvető problémája a Beludzsisztánban egyre fokozódó kínai jelenléttel az, hogy szerintük a kínai cégek és a pakisztáni kormányzat a helyiek bevonása nélkül döntött ezeknek a projekteknek a megvalósításáról. Továbbá azt is nehezményezik, hogy az itt kitermelt nyersanyagokból származó profitnak csak egy töredéke (a saindaki bányák esetében pl. 5-6,5%) kerül a beludzsisztáni helyi kormányzathoz. Ezeken túl azt kérik még számon a kínai cégeken, hogy nem fejlesztik a környéket, hiába realizálnak óriási profitot, sok helyen még járható utak sincsenek, amiken a munkások meg tudnák közelíteni a bányákat. Nem építenek kórházakat és iskolákat sem, pedig hatalmas szükség lenne ezekre, hogy a térség fel tudjon zárkózni, akár csak Pakisztán többi tartományához. Beludzsisztán összességében is az ország legszegényebb régiója, annak ellenére, hogy kedvező a földrajzi fekvése és kifejezetten gazdag nyersanyagokban. A BLA pedig ezen okok miatt már a 2010-es évek közepétől rendszeresen támadott kínai érdekeltségeket Beludzsisztánban. Ezek célpontjai eleinte a CPEC-hez köthető építkezések és különböző egyéb projektek voltak, de ezekkel az akciókkal nem értek el igazán komoly sikereket, mivel az áldozatok döntő többsége egyszerű munkás volt, akik kevésbé érdekelték Kínát azon túl, hogy az ilyenkor szokásos diplomáciai köröket természetesen lefutotta Peking. Válaszul viszont általában a pakisztáni kormányerők is véres megtorló akciókat hajtottak végre a BLA harcosai ellen. Az első igazán jelentős hatású terrortámadás a Karacsiban található kínai konzulátus ellen irányult 2018 novemberében. A konzulátus és annak kínai személyzete végül megmenekült, több pakisztáni rendőr azonban meghalt a kialakuló tűzharcban, amelyben lelőtték a terroristákat. 2021 után a BLA fokozta tevékenységét a kínai érdekeltségek ellen. Gwadarban rendszeresen támadnak meg kínai munkásokat szállító konvojokat, a Karacsi Egyetem Konfucius Intézete előtt öngyilkos merénylő végzett három kínai tanárral, a Karacsi Nemzetközi Repülőtér mellett pedig további két kínai állampolgár lett bombamerénylet áldozata.

A jelenlegi helyzet

Az elmúlt négy év eseményeit vizsgálva az állapítható meg, hogy amióta a NATO kivonult Afganisztánból, a BLA jelentősen megerősödött, és egyre nagyobb károkat képes okozni, mivel a támadásai számát és méretét is számottevően megnövelte. Az elmúlt években több száz különböző terrortámadást hajtott végre a szervezet, ezek közül a legjelentősebbet 2025 márciusában. Ekkor egy Kvettából (Beludzsisztán fővárosa) Pesavarba tartó menetrendszerint közlekedő utasszállító vonatot térítettek el, amin majdnem 400 utas utazott. A pakisztáni fegyveres erők végül sikeresen visszafoglalták ugyan a vonatot, de az akcióban több tucat civil is életét veszítette a terroristákon túl. Beludzsisztánban az elmúlt időszakban rendszeresek a pakisztáni hadsereg, illetve rendőrség elleni merényletek is, de nem volt előzmények nélküli a vonateltérítés sem, ugyanis a civil célpontok elleni akciók is állandó részét képezik a BLA eszköztárának. Ilyen volt többek között a Kvetta vasútállomásán elkövetett bombatámadás 2024 novemberében, ami 26 halálos áldozatot követelt. A BLA mellett több kisebb terrorszervezet is működik a térségben, amelyek szintén a beludzsok függetlenségéért harcolnak. Ilyen a Balochistan Liberation Front (BLF), vagy az UBA és a Balochistan Republican Army egyesülésével létrejött Balochistan Nationalist Army (amely formálisan ugyan már nem létezik), de meg kell említeni az olyan, egyre radikálisabb diákszervezeteket is, mint amilyen a Baloch Student Organization-Azad is. A számtalan kisebb-nagyobb beludzs milícián, fegyveres csoporton és terrorszervezeten túl mások is tevékenykednek a területen, ezek közül a legfontosabb a pakisztáni tálibok Tehrik-e Taliban Pakistan (TTP) szervezete, amely a legjelentősebb terrorszervezet a pakisztáni-afgán határ térségében. Ezeknek együttesen köszönhető az, hogy Pakisztán, a Global Terror Index (GTI) 2025-ös listáján már a világ terrorizmus által második leginkább sújtott országaként szerepel. Egyedül a 2024-es évben 1099 különböző terrortámadást regisztráltak az országban, amelyekben 1081 ember vesztette életét. Különösen aggasztóak ezek a számok, ha összevetjük őket a 2021-esekkel. Három évvel korábban ugyanis Pakisztán 186 terrortámadással és 275 ezekben elhunyt emberrel még „csak” a 10. helyet foglalta el ebben a rangsorban. Összességében az mondható el, hogy a BLA az elmúlt években hatalmas ütemben nyer teret Pakisztánban, mára már szinte nyílt háborút vívnak a kormányerőkkel. Legfőbb céljuk, hogy a Beludzsisztánban megjelenő kínai érdekeltségeket elűzzék onnan és kiharcolják a beludzsok függetlenségét. Utóbbi nem valószínű, hogy megtörténik, viszont előbbiben értek el részsikereket, elég csak a kínai befektetések csökkenésére gondolni. Az viszont mindenképp aggasztó, hogy Iszlámábád nem képes letörni ezeket a szeparatista mozgalmakat, és Pakisztán dél-keleti részei egyre inkább a polgárháborús állapotok felé sodródnak, főleg, hogy ha a konfliktus eszkalálódna, akkor az gyorsan átterjedhet a szomszédos Irán és Afganisztán területére is. Ez pedig megjósolhatatlan következményekkel járna, a jelenleg is számos konfliktus sújtotta régió biztonsága szempontjából.

A Földrajzi peremvidék, stratégiai középpont: Beludzsisztán a globális erőtérben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Egyhetes nemzeti gyászt hirdet Argentína a katolikus egyházfő halála miatt, közölte Javier Milei argentin elnök szóvivője.

African Catholics, who are becoming more important in the Church, remember a man who spoke for them.

African Catholics, who are becoming more important in the Church, remember a man who spoke for them.

African Catholics, who are becoming more important in the Church, remember a man who spoke for them.

Hétfőn frontálisan összeütközött két személygépkocsi a Besztercebányai járásban. Gyermekek is vannak a sérültek között.

Az elmúlt napokban hét ember vesztette életét egy új-dél-walesi strandon a nagy hullámok miatt, köztük egy kilencéves kisfiú.

Feldühödött tömeg lincselt meg egy brit férfit Ecuadorban. A férfi lelőtt egy helyi lakost, a tömeg ezután kirángatta őt az utcára és elevenen elégették.

Agyvérzés okozhatta Ferenc pápa hétfő reggeli váratlan halálát, írja az az Ansa olasz hírügynökség cikke alapján a Portfolio.

Egy 47 és egy 39 éves férfi holttestét találták meg hétfőn egy családi házban Besztercebánya Szentjakabfalva városrészében.

Ferenc pápa tiszteletére gyászmegemlékezést tartanak, és országszerte félárbocra engedik a zászlókat, közölte a belügyminisztérium.

A brit uralkodó szerint Ferenc pápa könyörületes, az egyház egységét és minden hívő sorsát szívén viselő emberként marad meg a világ emlékezetében. A brit kormányfő a szegény emberek pápájaként méltatta a hétfőn elhunyt katolikus egyházfőt.

The Vatican now faces a strangely literal question: who gets to close the Catholic Church's sacred year?

The Vatican now faces a strangely literal question: who gets to close the Catholic Church's sacred year?

Le pape François, attaché au dialogue oecuménique et inter-religieux, s'est rendu à plusieurs reprises dans les Balkans, région marquée par le défi de la réconciliation, où se rencontrent catholicisme, orthodoxie et islam. C'est aussi devenu une zone-frontière de la « forteresse Europe », traversée par les migrants. François était ouvertement critiqué par les courants les plus conservateurs de la hiérarchie catholique, notamment en Croatie.

- Dossiers / Albanie, Bosnie-Herzégovine, Bulgarie, Grèce, François Balkans, Religions, Macédoine du Nord, Roumanie, Turquie