Erdély FM (Románia/Erdély)

A szentatya a videóüzenetben szép és vendégszerető országnak nevezte Romániát, megköszönte a meghívást, illetve azt is, hogy sokan heves erőfeszítéssel készítik elő a közelgő látogatását. Ferenc pápa üzenete a Szentszék hivatalos Youtube-csatornáján érhető el.

Jelentette ki tegnap este Viorica Dăncilă kormányfő, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke. Elmondása szerint az, hogy elköltöztetik-e Románia Izraeli Nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe Klaus Iohannis kezében van, és ő már március 21-én elküldte Iohannis elnöknek a javaslatát, majd ezt egy második javaslat is követte, de egyikre sem kapott választ.

A PSD szenátusi frakciójának vezetője, Șerban Nicolae úgy nyilatkozott az ügyben, hogy pártja nem ért egyet Călin Popescu-Tăriceanu mentelmi jogának megvonásával, mivel szerintük “semmi köze az igazságszoltáltatáshoz”, ha 10 év után indítanak eljárást valaki ellen. Továbbá azt is elmondta, hogy őt nem győzte meg a korrupcióellenes ügyészség által összeállított dosszié, amely olyan iratokat is tartalmaz, amiknek semmi köze az ügy tárgyához.

Laura Codruța Kövesi a G4Media.ro portálnak nyilatkozva elmondta, hogy nincs szándékában elhagyni az ügyészi pályát, így nem fog indulni az államfőválasztáson sem. Az ezzel kapcsolatos spekulációk abból indulhattak a portál szerint, hogy Dan Barna, az USR elnöke még tavaly júliusban azt nyilatkozta, hogy amennyiben sikerül meggyőznie a volt korrupcióellenes főügyészt arról, hogy csatlakozzon az USR-hez, abban az esetben megfelelő jelölt lehetne számukra az őszi államfőválasztásokon. Kövesi jelenleg az európai főügyészi tisztségért áll versenyben.

 A képviselőházi elnök kinevezésének egy héttel történő elhalasztását kérte az alsóház szerdai plenáris ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója. A kérést Korodi Attila frakcióvezető terjesztette az alsóház plénuma elé. A plénum ezt követően félórás tanácskozási szünetet hagyott jóvá, hogy a honatyák fontolóra vegyék az RMDSZ javaslatát.

 Călin Popescu-Tăriceanu mentelmi jogának megvonását támogató jelentést fogadott el ma a szenátus jogi bizottsága. Ha ezt a plénum megszavazza, elindulhat a bűnvádi eljárás a házelnök ellen.Tavaly december óta a szenátus házbizottsága több ízben meghosszabbította a DNA kérésére kiállítandó jelentés véglegesítésének határidejét, hogy a szenátoroknak időt adjon az iratcsomó áttanulmányozására. A jogi bizottságnak április 2-áig kellett volna lezárni a jelentést, de több ülését is felfüggesztették kvórumhiány miatt. Tăriceanu maga sürgette meg április 4-én az eljárást, kijelentve, hogy bármikor kész kifejteni álláspontját a plénum előtt. A DNA 2018. november 7-én kérte a szenátustól Călin Popescu-Tăriceanu mentelmi jogának megvonását, hogy bűnvádi eljárást indíthasson ellene, az ügyészek szerint ugyanis Tăriceanu 2007-2008-ban, miniszterelnöki mandátuma idején közvetett módon 800 ezer dollárnyi anyagi haszonhoz jutott egy osztrák cég révén.

Jelentést küldött a szenátus házbizottságához annak jogi bizottsága, amelyben hozzájárulását adja a Călin Popescu-Tăriceanu elleni büntetőjogi eljárás megkezdéséhez. A javaslatról a plénumnak kell szavaznia – jelentette be Robert Cazanciuc, a felsőház jogi bizottságának elnöke.

 Nem akart az igazságszolgáltatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeleteket kiadni, mert nem tartotta helyesnek- jelentette ki Viorica Dăncilă miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke tegnap este. Viorica Dăncilă a PSD országos végrehajtó bizottságának ülését követő sajtótájékoztatón, arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen álláspontra helyezkedik ezután a PSD a büntetőtörvénykönyvvel kapcsolatban. A sajtó azon kérdésére, hogy Liviu Dragnea felkérte-e ilyen sürgősségi rendelet kiadására, a kormányfő azt válaszolta, hogy volt egy olyan vélemény a párton belül, miszerint ki kell adni sürgősségi rendeletet bizonyos, igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem kockáztathatta meg, hogy Románia ellen foganatosítsák a 7-es cikkelyt. Megemlítette, nyílt párbeszédet kell folytatni ebben a kérdésben az európai vezetőkkel.

Titus Corlăţeant javasolják kormányfő-helyettesnek, Ana Birchall venné át az igazságügyi tárcát, Roxana Mânzatu az európai alapokért felelős minisztériumot, Natalia Intotero pedig a külhoni románokért felelős tárcát, jelentette be Viorica Dăncilă kormányfő, a PSD ügyvivő elnöke tegnap este, a párt országos végrehajtó bizottságának ülése után. A kormányfő közölte, hogy a pártra vonatkozó fontos döntéseket hoztak meg az ülésen, többek között egy Bukarestre vonatkozó döntést, amely szerint Gabriela Firea lesz a fővárosi fiókszervezet ügyvivő elnöke, és ugyanakkor a párt egyik alelnöki tisztségét is be fogja tölteni. Az ülésen egyöntetű szavazással Paul Stănescut választották meg a párt ügyvezető elnökének, Rodica Nassart pedig pártfőtitkárnak.

 Parlamenti frakcióként fogják elismerni a Pro Románia párt képviselőit – jelentette ki ma Marcel Ciolacu, akit a Szociáldemokrata Párt javasol a Liviu Dragnea után megüresedett képviselőház-elnöki tisztségbe. Arra az újságírói kérdésre, hogy a PSD szövetséget tervez-e létrehozni a Pro Romániával, Ciolacu azt felelte: nem szövetségről beszél, hanem a ‘normalitásról’, és nem a szavazatszerzés reménye vezérli. Viorica Dăncilă kormányfő nyomatékosította: a PSD nem kötött szövetséget a Pro Románia párttal.

 Elkezdődött az ötnapos feliratkozási időszak a jövő héten rajtoló érettségire. Az idei vizsgasorozat június 3-án és 4-én a román nyelvi képességfelmérővel kezdődik, ezt az anyanyelvi képességfelmérő követi 5-én és 6-án. A digitális kompetenciapróba (június 7., 10., 11.) egyik vizsganapja idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak által ünnepelt pünkösdhétfő dátumával, így a nem ortodox vallású érettségizők június 7-én és 11-én vehetnek részt a képességfelmérőn. Az írásbelik július 1-jén, a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődnek, ezt követi a magyar nyelv és irodalom vizsga július 2-án, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak az érettségizők. Az eredményeket július 8-án függesztik ki. A Hargita Megyei Tanfelügyelőségen idén nagyjából 2200 érettségizőre számítanak, de ez a szám 100–150-nel nőhet, illetve csökkenhet. Maros megyében idén 3575 diák végez a középiskolával, és háromezer fölötti érettségizőre biztosan számítanak.

Tegnap délelőtt egy nyolcadik és két tizenkettedik osztálynak szerveztek kicsengetési ünnepséget a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológia Gimnáziumban. Az esemény nemcsak azért volt történelmi jelentőségű, mert az iskola újraindulása utáni első ballagás volt ez, hanem azért is, mert az intézmény azoktól a diákoktól vett búcsút, akik 2015-ben, a katolikus iskola indulásakor ide felvételiztek, és akik négy évi tanulmányuk során végigélték a megpróbáltatásokat, illetve az újraindulást is. Az iskola udvarán a végzősök, szülők, hozzátartozók és tanárok mellett a tanfelügyelőség, a politikum képviselői, de még a katolikus iskola egyszerű szimpatizánsai is jelen voltak.

 A Központi Választási Iroda tegnap este közzétett részleges adatai szerint a vasárnapi európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Pártra a szavazók 26,8 százaléka, a Szociáldemokrata Pártra 22,89 százaléka, az USR PLUS 2020 Szövetségre 21,78 százaléka adta voksát. A sorban a Pro Románia következik 6,57 százalékkal, a Népi Mozgalom Párt 5,75 százalékkal, majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 5,42 százalékkal. A Központi Választási Iroda tegnap estig a leadott voksok 96 százalékát, 8 millió 984 ezer 207 szavazatot dolgozott fel.

 A Hargita megyei törvényszék tegnapi, jogerős ítéletében érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet Hargita megye prefektusa szabott ki Székelyudvarhely polgármesterére a tavaly március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából városdíszítésként használt piros-fehér-zöld jelképek miatt. “A szalagok és a kokárdák nem minősülnek semmilyen ország nemzeti zászlójának. Mondtam én, hogy lehet, csak akarni kell… Hajrá Székelyudvarhely!” – írta a Facebook közösségi oldalon Gálfi Árpád polgármester, miután tudomást szerzett az ítéletről. tavaly a Hargita megyei prefektus 5000 lejes bírságot szabott ki Székelyudvarhely polgármesterére a nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött magyar jelképek miatt, de ugyanígy járt el a Kovászna megyei kormánymegbízott is Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy elöljárójával szemben. A büntetések heves tiltakozást váltottak ki az erdélyi magyarok körében, és a budapesti kormány is súlyos támadásnak nevezte az intézkedést. A bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestere első fokon elvesztette, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. Az egymásnak ellentmondó ítéletek ellenére a prefektusok idén március 15-én is hasonló bírságokat szabtak ki székelyföldi városok polgármestereire.

 Különleges ajándékkal, kegyhelyeknek adományozandó aranyrózsával érkezik Ferenc pápa Csíksomlyóra. A pápa a pápai mise végén adja át az ajándékot a kegyhelynek, ezért értelemszerűen a szentmise helyszínére szállítják a csíksomlyói kegyszobrot – közölte Bodó Márta, a pápalátogatás sajtófelelőse. Mint a Székelyhon kérdésére megerősítette, a kegyszobor valóban ott lesz a pápai szentmise helyszínén, hiszen a pápa itt adja át az ajándékul szánt arany rózsát. Bodó Márta elmondta, ebben semmi rendkívüli nincs, hiszen más kegyhelyeken is hasonló a gyakorlat, hiszen a kegyszobrokat a pápához viszik, aki mindig az általa celebrált szentmise végén adja át az ajándékát. Hozzátette: több kegyhelyen is gyakorlat, hogy a kegyszoborral, vagy annak kicsinyített másával tartanak körmeneteket bizonyos ünnepi alkalmakkor.

Nagy erőkkel készül Ferenc pápa csíksomlyói látogatására a Hargita Megyei Mentőszolgálat: a zarándoklat helyszínén mintegy hetven mentős teljesít szolgálatot a rohammentő-szolgálat szakemberei mellett. Orvosok, asszisztensek, önkéntesek, valamint gépkocsivezetők alkotják a mentőszolgálat csapatát. Készenlétben állnak továbbá a Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei, valamint a Hargita megyei hegyimentő közszolgálat emberei is. A mentősök kilenc ponton teljesítenek szolgálatot a helyszínen. A mentőszolgálat vezérigazgatója hangsúlyozta, több zarándokra számítanak, mint amennyi a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkezik évről-évre, ezért van szükség a fokozott mentős jelenlétre. Az előrejelzés alapján változó időjárásra kell számítani, ezért a zarándokoknak tanácsos rétegesen öltözni, amely lehetővé teszi a zápor, valamint a meleg elleni védekezést is.

 Az ellenzéki pártok közül, a PNL, USR és PMP is támogatja, hogy Eckstein-Kovács Pétert nevezzék ki a nép ügyvédjének – erősítette meg a román média értesüléseit Facebook oldalán Mihai Goțiu USR-s szenátor. Eddig a funkciót Victor Ciorbea töltötte be, akinek a mandátuma e hónapban járt le.  Goțiu bejegyzésében azt írja, hogy a volt kisebbségügyi minisztert a funkcióra tulajdonképpen a civil szféra javasolta, Eckstein-Kovács Péter neve a választási kampány ideje alatt merült föl. Eckstein-Kovács Péter a médiaértesülésekkel kapcsolatban nyilatkozott a Corbii Albi portálnak. Elmondta, hogy “nagyon komoly és tiszteletben tartott civil szervezetek” vették fel vele a kapcsolatot a témában, megtisztelőnek tartja a felkérést, és készen áll a megmérettetésre. Az Azonnali megkereste a témában Porcsalmi Bálintot, az RMDSZ ügyvezető elnökét, aki elmondta, hogy az RMDSZ is támogatja Eckstein jelöltségét, és “tökéletesen alkalmasnak” tartják arra, hogy elvégezze a feladatatot. Az nép ügyvédjének kinevezését a képviselőháznak és a szenátusnak is meg kell szavaznia.

 A tervezeteket a mai plenáris ülés elé terjesztik tudomásulvételre. A képviselőcsoportok ezt követően javasolhatnak jelölteket az elnöki tisztségre.

 Jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, aki hozzátette: természetesen vannak javaslataik, amiket bele kellene írni az indítványba ahhoz, hogy támogassák, már ha egyáltalán megkeresik ez ügyben. Véleménye szerint, annaik aki át akarja venni a kormányzást, meg kellene jelölnie azt a parlamenti többséget, amely támogatja, és néhány konkrét javaslattal kellene jönnie, például azzal, hogyha megbukik a kabinet, akkor ki lesz a leendő kormány miniszterelnöke. Ludovic Orban nyilatkozatára, amely szerint pártelnökként őt illetné meg a miniszterelnöki tisztség, Kelemen azt mondta, hogy szeretné látni az erre vonatkozó koalíciós megállapodáson a Dan Barna és a Dacian Cioloş, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, illetve az Egység és Szolidaritás Párt elnökének aláírását.

Jelentette ki tegnap Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, aki hozzátette: a javaslatot még jóvá kell hagynia a párt végrehajtó bizottságának. Az ügyvivő elnök elmondta: úgy tartották helyesnek, hogy a PSD képviselőházi csoportja tegyen javaslatot az alsóházi elnöki tisztségre. Az egyetlen javaslat Marcel Ciolacu volt. Dăncilă bízik abban, hogy a PSD-nek meg lesz a szükséges szavazatszáma, hogy Ciolacut megválasszák elnöknek, ez ügyben tárgyalni fognak az RMDSZ-szel. Elmondta: nem döntött arról, hogy a leendő kongresszuson pályázik-e valamilyen vezető tisztségre.