Erdély FM (Románia/Erdély)

 Levelet küldött a Moldovai Köztársaságban kialakult helyzettel kapcsolatban a román államfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének – közölte az Államelnöki Hivatal. A levél szerint Románia  aggodalommal követi a Moldovai Köztársaságban kialakult helyzetet. A Chişinăuban fennálló alkotmányos és politikai válság az ország, sőt, az egész régió stabilitását veszélyezteti, és ezt az Európai Unió tagállamai nem hagyhatják figyelmen kívül – vélekedik Klaus Johannis. A román államfő hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint az Európai Uniónak tartania kell magát az európai szomszédságpolitika valamint az EU globális stratégiája keretében tett vállalásaihoz, és válaszolnia kell a Moldovai Köztársaság állampolgárai igényeire, akiknek nagy többsége az uniós csatlakozás mellett foglalt állást, amint az a 2019 februári parlamenti választásokkor is kiderült. Johannis kéri, hogy az EU tagállamaival együtt sürgősen találjanak az uniós normákba és értékekbe illeszkedő módot a Moldovai Köztársaságban kialakult helyzet rendezésére.

Kihágásnak számít és 10 ezer lejes pénzbírság róható ki, ha a helyi hatóságok legkésőbb év végéig nem szüntetik meg a régi típusú árvaházakat – közölte a kabinet tegnapi ülését követően Nelu Barbu kormányszóvivő. A kormány vállalta, hogy 2020 végéig megszünteti a régi típusú hálózatot, és a gyerekeket családi típusú házakban, lakrészekben  vagy hivatásos nevelőszülőknél helyezi el. Azok, akik egy családjától elkülönített gyermek nevelését vállalják, havi 400 lejes pótlékot kapnak. A jogszabály előírja, hogy a megyei gyerekjogvédelmi igazgatóságoknak kötelességük két évig támogatni azokat a fiatalokat is, akik életkoruk miatt kikerülnek a rendszerből. A kormány egy bruttó minimálbérnek megfelelő összegről három bruttó minimálbérnek megfelelő összegre módosította annak a kiegészítő juttatásnak az összegét, amelyet rendszerből kilépő fiatalok kapnak.

 A bukaresti védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal összegzése szerint tizenegy román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az Hősök Emléke Országos Hivatal  jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt. A román védelmi tárca honlapján tegnap közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a – korábban magyarok által hangoztatott – álláspontot, hogy Dormánfalva önkormányzata tizenegy román katonának állított ötven keresztet és emlékművet a temetőben. Azt is rögzíti azonban, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával át a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fa kereszteket állított más nemzetiségű katonák sírjára is. Ugyanakkor kiderült az is: Kománfalván van eltemetve 130 a 149 katonából, akiknek a nevét felolvasták a temetőben tartott ortodox szertartáson, a csütörtöki úzvölgyi incidensek után. Erről az adatról a védelmi minisztérium tájékoztatta a képviselőház védelmi bizottságát – számolt be Tánczos Barna szenátor tegnap este a Facebook-oldalán. Ez az adat szerepel a védelmi minisztérium összegzésében is.

 Jelentette be tegnap Nelu Barbu kormányszóvivő. Barbu azt is elmondta, hogy a 650 millió lej teljes egészében fedezi a visszaigénylésekben feltüntetett összegeket. Közölte: a határidő június 30, és eddig összesen 3,1 milliárd lejnyi összeget fizettek ki.

 Találkozót indítványoz a román védelmi minisztérium a magyar szaktárca illetékeseivel a katonai temetők kérdésének megbeszélésére, különös tekintettel az úzvölgyi sírkertre. A tárgyalásokra a Hősök Emléke Országos Hivatal és a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum közvetítésével kerülne sor. A román védelmi tárca közleményben tájékoztatott, hogy a Hősök Emléke Országos Hivatal közvetítésével javasolta a magyar Honvédelmi Minisztériumnak és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum illetékeseinek, hogy június 24-e és 28-a között Bukarestben tartsanak megbeszélést a katonai temetők és emlékművek kapcsán, tekintetbe véve a két ország között 2008. március 6-án aláírt kormányszintű megállapodást, amely a Romániában levő magyar, illetve a Magyarországon levő román hadisírok helyzetét hivatott rendezni. A tanácskozáson az úzvölgyi temető körül kialakult helyzet is terítékre kerülne.

 A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségei mától utalják a mezőgazdászoknak az idei évre érvényes üzemanyag-támogatást. A támogatás összértéke 129 millió lej. A támogatásra 12 ezer 783 személy jogosult. A zöldség és gyümölcstermesztőknek szánt összeg eléri a 115 millió lejt, az állattenyésztők támogatására közel 13 és fél millió lejt szán a kormány.

Fizetéscsökkentést vagy elbocsátást kért az állami intézményektől Eugen Teodorovici pénzügyminiszter arra hivatkozva, hogy az utolsó negyedévben már nem lesz elég pénz fedezni a megnövelt béreket a közszférában. Ezt állítja Vlad Alexandrescu, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora, aki Facebook-oldalán tette közzé az erről szóló pénzügyminiszteri átiratot. A hotnews.ro kormánykritikus hírportál által megszellőztetett dokumentum szerint a takarékosság minden állami fenntartású intézménynek szól, nemcsak a közigazgatási hivataloknak, hanem kulturális és tudományos kutatóintézeteknek is. Ebben Eugen Teodorovici pénzügyminiszter felszólítja az intézményvezetőket, hogy úgy bánjanak a személyi kiadásokkal, hogy férjenek bele az év elején előirányzott keretbe vagy a fizetések mellé járó esetleges juttatások megvonásával, vagy a személyzet csökkentésével.

 Nemcsak a pápai miseruha magyar feliratának letakartatásával borzolta a kedélyeket a román kormányőrség a szentatya csíksomlyói látogatása során. Az államelnöki hivatal fennhatósága alá tartozó rendvédelmi szerv megtiltotta számos anyaországi és erdélyi magyar – magas rangú – közméltóságnak, hogy helyet foglaljon a VIP-zónában, ott, ahova a meghívója szólt. Eközben a román zászlókkal érkezőket az első sorba, a tévékamerák elé tessékelték. Például Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének a kormányőrség egyszerűen megtagadta a belépését a VIP-szektorba – mondta el a püspök a Krónikának. Hiába mutatkozott be, és vette elő az adott részbe szóló belépőjét, az őrök – a pápa érkezésére hivatkozva – megálljt parancsoltak. Elmondta, hogy ő időben a helyszínre ért, és míg várakozott, egy román zászlóval felszerelkezett nő előtt simán megnyílt a kapu. Kató Béla szerint mindez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a pápa ruháján levarratták a magyar feliratot. A református püspök meggyőződése szerint az egész forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt.  A megalázó helyzetnek Brendus Réka a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese is szemtanúja és elszenvedője is volt. Továbbá pedig Kozma Mónika is rendkívüli megalázást érzett abban a pillanatban, amikor látta, hogy több magas rangú magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőt közel fél óráig várakoztatnak, más meg román népviseletben és zászlóval a hátán mosolyogva besétálhatott. Ugyanígy járt Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hiába ért fel bő háromnegyed órával a mise kezdete előtt, nem léphetett be.

 Az RMDSZ képviselői és szenátorai ma aláírják az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amely számon kéri a kormányon az úzvölgyi incidenseket is. Kelemen Hunor szövetségi elnök a Maszolnak elmondta, a jövő heti szavazáson támogatni fogják a Dăncilă-kabinet megbuktatását.

Áprilishoz képest 0,46 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak idén májusban, az előző év végéhez viszonyítva pedig 3,22 százalékkal nőttek; az éves infláció 4,1 százalékon stagnált – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. Az INS adatai szerint áprilisban 0,61 százalékkal nőttek az árak az előző hónaphoz viszonyítva, és 4,1 százalékos éves inflációt jegyeztek. Májusban éves viszonylatban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Romániában. Az élelmiszerek 5,24 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű iparcikkek 3,27 százalékkal, a szolgáltatások pedig 4,3 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A Román Nemzeti Bank május közepén a korábban jósolt 3 százalékról 4,2 százalékra emelte 2019 decemberi inflációs előrejelzését, 2020 decemberére pedig 3,3 százalékos pénzhígulást valószínűsítenek a korábban jelzett 3,1 százalék helyett.

Figyelmeztet a Háziorvosok Országos Szövetsége, a problémák haladéktalan megoldását követelve. A háziorvosok közleményükben azt állítják, nap mint nap “egyre nagyobb kín” számukra eleget tenni orvosi kötelességüknek, hiszen folyamatosan problémák adódnak az informatikai rendszerrel, amely kapcsolatot teremt az egészségügyi szolgáltató, az egészségbiztosító és a páciens között. Mindennek a negatív hatását elsősorban a betegek érzik meg, hiszen nő a várakozási idő a rendelőkben. A Háziorvosok Országos Szövetsége szerint az egységes informatikai rendszer 0,33-as minősítést kapott a háziorvosoktól.

 Kelemen Hunor szerint félreértelmezték nyilatkozatát, miszerint az úzvölgyi temetőnél történtek megmutatták Románia igazi arcát, ő ugyanis nem az ország lakosságára gondolt, amikor ezt mondta, hanem arra, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget kötelességüknek. Kelemen a Digi24-nek leszögezte, hogy az általa vezetett alakulatnak „egyáltalán nem válik hasznára” az úzvölgyi temető körül kirobbant botrány, és a szövetség már április első felében szorgalmazta a helyzet rendezését, „az eredeti állapot visszaállítását”, az RMDSZ képviselői már akkor tárgyalásokat folytattak az ügyben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökkel, a Liberálisok és Demokraták Szövetségét vezető Călin Popescu-Tăriceanuval, Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, valamint Carmen Dan belügyminiszterrel. Kelemen Hunor szerint múlt héten a közösségi oldalakon látni lehetett, hogy mozgósítás zajlik, és az RMDSZ kérte a kormány képviselőitől, a hősök napján ne engedjék be a temetőbe az extrémista szervezetek képviselőit, Carmen Dan belügyminisztertől azonban azt a választ kapták, hogy nemzetközi temetőről lévén szó, nem tilthatják meg senkinek, hogy részt vegyen az új keresztek felszentelésén.  Az RMDSZ elnök szerint viszon, ha a csendőrség akarja, ha parancsba kapja, képes megállítani 400 embert is, és 4000 embert is. Főleg abban a völgyben. Ez attól függ, milyen parancsot kapnak – fejtette ki Kelemen Hunor. A szövetségi elnök nyomatékosította, az RMDSZ már a kezdetektől javaslatot tett a probléma megoldására. Van hely mindenkinek, de egymás mellett, nem egymáson – fogalmazott Kelemen.

 A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése azt rögzítené, hogy az elszakított nemzeti régiók fejlesztését egyenlő feltételekkel, közvetlenül is támogassa az Európai Unió, kiemelt figyelmet fordítva identitásuk megőrzésére. A következő 11 hónapban egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a javaslattal. Az íveket elektronikusan is ki lehet tölteni a nemzetiregiok.eu oldalon. Az Európai Bizottság májusban, többszöri próbálkozásra vette nyilvántartásba a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését, miután 2013-ban még úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem uniós hatáskör. Az indítvány azt rögzítené, hogy az elszakított nemzeti régiók fejlesztését egyenlő feltételekkel, kiemelten is támogassa az Európai Unió, és biztosítson ezeknek a közösségeknek közvetlen hozzáférést az uniós forrásokhoz. A polgári kezdeményezés mögé állt több határon túli és magyar település, érdekvédelmi szervezetek és az erdélyi magyar pártok is. A következő 11 hónapban egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a javaslattal. A nemzeti kisebbségek védelmének uniós jogi szabályozása érdekében tavaly is gyűjtöttek aláírásokat Európa-szerte és Magyarországon is. A Minority Safepack kezdeményezést több mint 1 millió 300 ezren írták alá.

 Nem kedvez az időjárás a bözödújfalusi tó partján épülő Összetartozás temploma munkálatainak: a nagy esőzések, a tó megnövekedett vízszintje hátráltatják a munkálatokat. Csibi Attila erdőszentgyörgyi polgármester  reményei szerint tartani tudják a határidőket, úgy véli augusztusra megépítik a templomot, de a berendezését, a belső munkálatokat nem fogják tudni elkészíteni a késés miatt, ahogy a templom körüli területrendezést is csak azt követően végzik el, ahogy a többi munkálattal megvannak. A megépült templomban római katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, görögkeleti és székely szombatos szimbólumokat helyeznek el a tervek szerint.  A torony közel 18 méter magas lesz, ahová lépcső vezet majd, hogy kilátóként is használható legyen. Nem cserép-, hanem üvegteteje lesz, amelyet éjszakánként megvilágítanak. Az Összetartozás templomának alapkövét tavaly, augusztus első szombatján helyezték el, és idén, pontosan egy évre rá tervezik a templom felavatását.

 A Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Párt 34 szenátora által aláírt indítvány 37 támogató szavazatot kapott, 69-en pedig ellene voksoltak a titkos szavazáson. Az indítványt az RMDSZ is megszavazta. Az indítvány kezdeményezői a dokumentumban és a plénum előtt tartott felszólalásukban is arra hivatkozva kérték  Teodor Meleşcanu külügyminiszter lemondását, hogy a miniszter “felelőtlen módon” szervezte meg a május 26-i európai parlamenti választást és referendumot a külföldi szavazókörzeteknél.

 A Nemzeti Liberális Párt ma tervezi benyújtani  a Viorica Dăncilă vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt – nyilatkozta tegnap Ludovic Orban pártelnök. Orban elmondta, hogy még folyamatban vannak a tárgyalások a parlamenti pártokkal a bizalmatlansági indítvány támogatásáról. Tegnap újabb tárgyalásokra került sor az RMDSZ-szel, ugyanakkor meggyőződését fejezte ki Ludovic Orban, hogy mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség, mind a Népi Mozgalom Párt, mind a Pro Románia, mind az RMDSZ meggyőzhető, hogy szavazza meg az indítványt. A pártelnök ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a PNL készen áll bármely pillanatban átvenni a kormányzást.

A Szociáldemokrata Párt törvényhozói biztosítani fogják a kvórumot a bizalmatlansági indítványról szóló szavazáson, de nem voksolnak – közölte tegnap Viorica Dăncilă, a PSD ügyvivő elnöke, a párt alsó- és felsőházi frakcióinak együttes ülését követően. Amikor arról kérdezték, hogy a képviselők a helyükön maradnak-e vagy kimennek a teremből, azt válaszolta, hogy ezt mindenki maga dönti el.

 Jóváhagyta tegnap Klaus Iohannis államfő, hogy ideiglenesen Ana Birchall töltse be a stratégiai partnerségekért felelős kormányfőhelyettesi tisztséget. Viorica Dăncilă miniszterelnök szintén tegnap jelentette be, hogy az igazságügyi minisztériumot vezető Ana Birchallt javasolja a stratégiai partnerségekért felelős ügyvivő kormányfőhelyettesnek. A téma kapcsán a miniszterelnök azt is elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt e hónap végén dönt arról, kit javasol a két megüresedő kormányfő-helyettesi tisztségbe, lévén, hogy Viorel Ştefan július 1-jétől az Európai Számvevőszéknél fog tevékenykedni, Birchall tegnapi kinevezése pedig csak ideiglenes jellegű. Akkor majd azt is eldöntik, hogy átfogóbb kormányátalakításra kerül-e sor, vagy csak erre a két tárcára szorítkoznak – jelentette ki a kormányfő.

A beresztelki iskola igazgatója szerint ma délelőtt, tanítás alatt egy medve áttörte az intézmény kerítését, átkelt az udvaron, majd továbbsétált az erdő felé. Továbbá rámutatott, hogy a község valamennyi falujában gyakran előfordult az utóbbi időben, hogy medvét láttak, ez esetben azonban egyértelmű volt, hogy a medve megijedt valamitől, így került a településre. A vadászok szerint a Beresztelkéhez tartozó Magyarfülpösön nemrég egy sertést ölt meg a medve az egyik háznál. Évről évre egyre több problémát okoznak a medvék, mégis kevés nagyvad kilövésére kapnak engedélyt.

Jelentette be ma Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök. Elmondása szerint a szenátus házbizottsági ülésén meg fogják bízni a jogi bizottságot, hogy elemezze, milyen törvény- és alkotmánymódosításokra van szükség a népszavazás eredményének gyakorlatba ültetéséhez, a felsőházban pedig a jogi és az alkotmányosságot felügyelő szakbizottságoknak kell foglalkozniuk az üggyel.