Erdély FM (Románia/Erdély)

Ezzel Brüsszel lesz az első belga város, ahol hivatalosan betiltották az egyszer használatos műanyagokat a nyilvános eseményeken. A tiltás érvényes a fesztiválokon vagy más brüsszeli nyilvános eseményeken eddig szokásos módon kínált/kirakott műanyag pohárra, tartóra, evőeszközre, szívószálra, de léggömbre is. Alternatívaként bambuszból vagy papírból készült termékeket lehet használni, ami szintén nem ideális megoldás, mutatott rá egy helyi környezetközgazdász. A tiltás érvénybe lépését követően bárki, aki nyilvános eseményen egyszerhasználatos műanyagot kínál, bírságot kaphat. Az intézkedés azonban nem érvényes az utcai és/vagy mozgóárusokra, hacsak nem egy nyilvános esemény területén tartózkodnak éppen.

A képviselőház és a szenátus költségvetési bizottsága ellenszavazat nélkül hagyta jóvá Mugur Isărescu kineevzését. Ugyanakkor a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsát is jóváhagyta a két testület.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszolnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint Viorica Dăncilă azt ígérte, hogy beszél a kulturális miniszterrel, mert szerinte sincs rendben a katonai emlékmű művészeti koncepciójának kedvező véleményezése. Továbbá a közigazgatási törvénykönyvvel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy tárgyalni fog a minisztereivel és Kelemen Hunor szerint nem ígérte, hogy teljesítik a kérésüket, de azt sem mondta, hogy hogy nem. A közigazgatási törvénykönyvről szóló sürgősségi rendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, így a kormánynak még lehetősége van módosítani azt.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.Tajani közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges. Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására, akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

 Constantin-Florin Mitulețu Buică, az Állandó Választási Hatóság elnöke ma közölte, hogy tárgyalt Viorica Dăncilă miniszterelnökkel és kijelentette, hogy az elnökválasztás első fordulója november 10-én lesz, a második forduló pedig november 24-én. A döntést egy kormányhatározattal fogják elfogadni, több mint valószínű, hogy jövő héten.

 Klaus Iohannis államfő ma fogadta Maia Sandu moldovai miniszterelnököt a Cotroceni-palotában. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Iohannis hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy Maia Sandu új moldovai miniszterelnök első külföldi útja Romániába vezetett. “Románia támogatta a Chişinăuban június 14-én lezajlott békés hatalomátvételt, amely véget vetett a politikai válságnak” – nyomatékosította. Az elnök azt mondta, Románia készen áll segítséget nyújtani a Moldovai Köztársaságnak intézményei megerősítésében, külön szakértői csoport is létesül e célból. A kétoldalú projektek kapcsán Iohannis rámutatott, Romániának fő célja hozzájárulni a Moldovai Köztársaság állampolgárai jólétének biztosításához, Chişinănak az Európai Unióhoz való közeledéséhez.

 Megszavazták a képviselők „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című indítványt.  A törvényjavaslat lényege az, hogy létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, ami az Magyar Tudományos Akadémiatól leválasztott kutatóintézetekből épülne fel. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését. Ma délután tüntetés lesz az MTA szabadságáért, a megmozdulást az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezi, a tüntetés délután négykor kezdődik az MTA székházánál, a Széchenyi István téren. A szervezők a tüntetéssel is ki akarják fejezni, hogy elutasítják az Akadémia kutatóhálózatának átszervezését.

Toronymagasan vezet Klaus Johannis államelnök abban az Europa FM által megrendelt közvélemény-kutatásban, amelyben arra kérdeztek rá, hogy ha a jövő vasárnap lennének a választások, kire szavaznának a választópolgárok. Az IMAS Romnibus közvélemény-kutatásából kiderül, hogy Johannisra a válaszadók 36,5%-a szavazna, majd a sorban a következő, a szenátus és a kisebbik kormánypárt elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu 13,4%-kal. A bukott miniszterelnök és államelnök-jelölt Victor Ponta 12,2%-on áll, Dacian Cioloșra pedig, aki nemrég lett a liberálisok EU-s pártcsaládjának elnöke, a válaszadók 11%-a szavazna. A jelenlegi miniszterelnök Viorica Dăncilăt 5,8%-ra mérték, míg Dan Barnat, az USR elnökét 4,6%-a. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, 1,6%-on áll, míg a PMP-s Eugen Tomac 1,4%-on. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a PSD-ALDE-Pro Románia szavazók körében Gabriela Firea és Victor Ponta népszerűsége az elmúlt hónapokban feljövőben van, míg Călin Popescu-Tăriceanu esélyei csökkennek.

 A nagyobbik kormánypárt honlapján megjelent tervezet szerint a következő tanévtől az elemisták 10 lejes utalványt kapnának minden, iskolában eltöltött napért. Az intézkedést az általános iskolák felső tagozataira is kiterjesztenék a 2020-2021-es tanévtől. Az elképzelések szerint egy diák, aki rendszeresen jár iskolába, havi 200 lej körüli összegre lenne jogosult. Az intézkedés esetleges bevezetése azonban 3 milliárd euróval terhelné meg havonta a költségvetést a tanév ideje alatt.

 Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette tegnap az európai uniós csúcstalálkozót, a megbeszélések ma 11 órától folytatódnak – írta az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében. Tusk tanácsi elnök a csúcsértekezletet második alkalommal függesztette fel. A vasárnap délután megkezdett tanácskozást Tusk kezdeményezésére a tagállamok vezetőivel folytatott, mintegy nyolc órán át tartó kétoldalú megbeszélések szakították meg, azonban ezt követően sem értek el előrelépést. Az MTI úgy tudja, hogy a szociáldemokrata Frans Timmermans jelöltségét nem bocsátották szavazásra, mert nem volt elég támogatása. A rendkívüli csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Egyre jobban eldurvul a hetek óta zajló demonstráció Honkongban. Tegnap éjszakába nyúlt a rendőrség és a tüntetők harca. Egyre erőszakosabbak a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen tiltakozók Hongkongban: a tüntetőknek tegnap sikerült betörni a kormányzat legfontosabb épületébe, ahol a törvényeket hozzák, és minden eszközzel igyekeznek tönkretenni azt. A tüntetők egy csoportja – a rendőrség becslése szerint mintegy 1500 ember – fémrudakkal és más eszközökkel kísérelte meg betörni a kormányzati épületkomplexum üvegajtajait, mire a rendőrség paprikaspray-vel igyekezett visszaszorítani őket. Az összecsapások következtében 13 rendőrt vittek kórházba. Miután sikerült bejutniuk az épületbe, a brit gyarmatosítási zászlót kitűzték a városi tanács üléstermének közepére, ezután pedig őrült rongálásba kezdtek.  A hongkongi rendőröknek végül éjfél után sikerült kiüríteni az épületet. Carrie Lam kormányzó amúgy elítélte a tüntetés erőszakos cselekményeit és közölte, hogy hajlandó párbeszédet folytatni a város lakóinak valamennyi rétegével, köztük a fiatalokkal – akik a többséget képezték az elmúlt hónapokban zajló, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen folytatott sorozatos tüntetéseken.

 Kivonultak a munkagépek az egykori marosvásárhelyi Május 1. strand területére. Több mint egy évtizedes huzavona után végre elkészülhet az ide tervezett olimpiai méretű uszoda. Az építőtelep létesítésére vonatkozó rendeletet 2019. június 20-án bocsátották ki, a versenytárgyalást elnyert cégcsoport gépei tegnap kezdték meg a munkát, amiről Cosmin Pop, a Maros Sportklub elnöke számolt be a Népújságnak. A szerződés szerint az épületet 14 hónap és öt nap múlva kell kulcsrakészen átadni. Az épületben egy 50×25 méteres, olimpiai méretű és egy 25×25 méteres, edzésekre alkalmas medence kap helyet. Trambulin nem lesz. Ezenkívül egy 800 férőhelyes lelátót is kialakítanak. A versenytárgyaláson megállapított kivitelezési összeg több mint 25 millió lej.

Munkába, vásárolni, edzésre igyekvő kerékpárosokat állítottak meg tegnap reggel a marosvásárhelyi rendőrök. Ezúttal nem büntettek, hanem beszélgettek velük és fényvisszaverő mellényeket osztogattak. A meglepődött kerékpárosokkal elbeszélgettek a szabályok betartásának és a kerékpár megfelelő állapotának fontosságáról, de a védősisak és a fényvisszaverő mellény viseléséről is. A tegnap reggeli felvilágosító tevékenységtől azt remélik, hogy a kerékpárosok láthatóbbak lesznek a közutakon és jobban odafigyelnek a szabályok betartására, a biztonságos közlekedésre.

 Értesülések szerint az ügyészek a repülőgépek karbantartásáért felelős műszaki igazgatóságnál vizsgálódnak, több dokumentumot foglaltak le. Idén januárban Viorica Dăncilă miniszterelnök utasítására a vállalatnál vizsgálatot tartott a kormányfő ellenőrző csoportja, az után kutakodva, hogy 2018-ban milyen körülmények között adott el a cég két A310 Airbus típusú gépet. A Tarom a Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt működik, és 2010. június 25. óta tagja a SkyTeam Szövetségnek. A vállalatnak az egyik legfiatalabb európai flottája van, amely 23 repülőgépből áll, és 1993 óta tagja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek.

 A magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatót követően kijelentette, hogy az erősödő magyarellenesség a Romániát érintő magyar álláspontot és döntéseket is befolyásolhatja. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kisebbségben élő magyarok miatt fontos a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat. A tárcavezető megjegyezte, hogy a magyar-román kapcsolat egészen a közelmúltig nemzetközi téren is eredményes volt, és szimbolikus jelentőségű, hogy sikerült rendezni a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügyét. A feszültségkeltést azonban vissza kell utasítani, Magyarország ezért akár nemzetközi színtéren is fel fog lépni magyarellenesség ellen. A napokban feljelentette az ügyészségen az RMDSZ elnökét Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok. A volt vezérkari főnök többek között háborús propaganda terjesztésével vádolja Kelemen Hunort az úzvölgyi incidensekről tett kijelentései miatt. Mircea Chelaru jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. A nyugalmazott tábornok felháborodását Kelemen Hunornak az úzvölgyi incidenseket követő napon, június 7-án tett sajtónyilatkozata váltotta ki. Szerinte az RMDSZ elnöke a kijelentésével az állam biztonságát veszélyeztette azáltal, hogy aláásta az állampolgároknak a katonaság intézményébe vetett bizalmát. Kelemen Hunor a Maszol megkeresésére nem kívánta kommentálni a nyugalmazott tábornok vádjait.

 A Fekete-tengeri földgáz Magyarország irányába való szállítására alkalmas, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA-gázvezeték első, romániai szakasza csak 2020 végére épül meg – írta tegnap a Profit.ro gazdasági hírportál a Transgaz állami vállalatra hivatkozva. A portál a román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz egyik jelentéséből idézett, amely számba veszi a 2019–2028-as időszakra érvényes fejlesztési terveket a gázszállítás területén. A dokumentum várhatóan e hónap végén kerül a vállalat részvényesei elé jóváhagyásra. A jelentés szerint a BRUA-gázvezeték első szakasza, amely Románia területén épül és tavaly nyáron kezdték el a megépítését, számos erőfeszítés ellenére nem fog elkészülni az eredeti határidőre, vagyis 2019 végére, hanem csak 2020 végére. A késést a közbeszerzési pályázatok meghirdetésénél tapasztalt késésekkel, jogszabály-módosításokkal, régészeti leletek feltárásával, a kedvezőtlen időjárással, a kisajátítások elhúzódásával, a kivitelezés folyamán az eredeti tervhez képest végrehajtott számos módosítással magyarázzák. A portál emlékeztet, egy hónappal korábban a Transgaz és Niculae Bădălău gazdasági miniszter is kijelentette: tartható az eredeti határidő. A projekt első szakaszában 479 kilométer vezetéket fektetnek le a dél-romániai Podișortól a bánsági Temesrékasig. A beruházás lehetővé teszi, hogy Romániából évi 1,75 milliárd köbméternyi gázt szállítsanak Magyarországra.

Tegnaptól, július elsejétől 50 banival drágította termékeit Romániában a British American Tobacco. Egy hét múlva a másik két nagy dohányipari vállalat is emeli az árakat. A Romániában piacvezető BAT forgalmazza a felmérések szerint az országban a legnépszerűbb cigarettát, a Kentet, amelynek a doboza a korábbi 18 lej 50 baniról 19 lejre drágult. A Pall Mall 18 lej lett, a Dunhill 20. Legutóbb idén január elsején drágult a cigaretta Romániában. Tavaly összesen háromszor emelkedett a dohánytermékek ára.

A Hargita Megyei Sürgősségi Kórházba szállítottak tegnap kora este egy kászonújfalui fiút, akire rátámadt egy medve. A kórház tájékoztatása szerint az áldozat állapota nem életveszélyes. Az orvosi kivizsgálásokat követően megkapta a megfelelő kezelést, állapota stabil, de további kezelésekre szorul. A legutóbbi három napban ez a második súlyos medvetámadás a környéken. Szombaton ugyanis, gombászás közben Madéfalva közelében sebesített meg egy hatgyermekes édesanyát a medve.

 A környező erdőkben élő medvék a közel eső lakott területek környékére és a piknikezésre kijelölt helyekre is bemerészkedhetnek. Az erdőkben nem ajánlatos egyedül sétálni vagy gombászni, és tanácsos hangosan, zajt csapva közlekedni, így elkerülhető a medvével való találkozás – áll a közleményben. Ebben arra is felhívja a figyelmet a városháza, hogy a medvék által okozott károkat 24 órán belül, írásban kell jelenteni a hivatal Ügyfélszolgálati, Tájékoztatási és Iktató Irodájában. A Kovászna megyei vadásztársaságok szerint országos szinten mintegy kétezerrel nőtt az elmúlt években a medvék száma, és a legtöbb közülük Brassó, Kovászna és Hargita megye erdeiben él. A medvevadászat 2016-os betiltása óta az akkori 6500-ról csaknem 8500-ra emelkedett a medvék száma országos szinten – állítják.

Ezt tegnap közölte Facebook-oldalán Mihai Fifor, a fő kormányerőt jelentő Szociáldemokrata Párt főtitkára és szóvivője. Idén ez lenne a második minimálbér-növekedés, miután január elsejétől 2 ezer 80 lejre emelték a bruttó minimálbért (és bruttó 2350 lejre az úgynevezett értelmiségi minimálbért, vagyis azét, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább egy év szolgálati idővel rendelkezik). Fifor idézte a miniszterelnöknek a hétvégi PSD-kongresszuson tett bejelentését, miszerint a minimálbért ezentúl mindig az előző év bruttó átlagkeresetének felében szabnák meg. 2018-ban a bruttó átlagkereset – a statisztikai hivatal adatai szerint – 4 ezer 488 lejt volt, tehát decembertől ennek a fele lenne a bruttó minimálbér. E szerint a bruttó minimálbér az év utolsó hónapjától 2 ezer 244 lejre nő, a nettó összeg meg 1 263 lejről 1 355 lejre.