A miniszterelnök ma, a DC News-nak adott interjúban jelentette ki, hogy abban az esetben, ha a pártja arra kéri, hogy induljon az államfő-választáson, és ez lesz az egyetlen megoldás, akkor el fogja fogadni a felkérést – adta hírül a Digi24. A PSD elnöke hozzátette, nem számított ezzel, de nem is zárja ki a lehetőséget. Jelenleg a PSD-n belül több lehetséges jelölttel kapcsolatban végeznek közvélemény-kutatásokat, ezek között szerepel Eugen Teodorovici, Serban Nicolae, Liviu Pleşoianu, Ecaterina Andronescu és Călin Popescu Tăriceanu. Hasonlóképpen egy független, meg nem nevezett jelöltet is mér a párt. A PSD elnöke elmondta, már megvannak a közvélemény-kutatások első eredményei, de a jelölt személyéről az augusztus 3-i pártkongresszuson döntenek.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság közölte 18 megye 77 településén 192 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván. További hat megyében csak vaddisznóknál mutatták ki a kórt. Az intézmény tájékoztatása szerint eddig 369 ezer 505 sertést pusztítottak el. Országos szinten eddig 1.240 fertőzési gócot sikerült felszámolni, és 8 ezer 774 sertéstulajdonost kártalanítottak ez idáig, nekik több mint 252 millió lej kártérítést utaltak. Az afrikai sertéspestis 2017. júliusában jelent meg először Romániában, Szatmár megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni.
Hivatalos megnyitóval ma este 8 órakor Székelyudvarhelyen rajtol a román ralibajnokság negyedik versenye, a huszonhetedik kiírásához érkezett Hargita Gyöngye Rali. 74 páros áll rajthoz a július 12–13-án zajló versenyen. Székelyudvarhelyen a Kossuth Lajos utcában, és a II. Rákóczi Ferenc utca felső felében alakítják ki az állandó szervizparkot. Az utcát mától vasárnap reggelig teljesen lezárják a közúti forgalom elől. Holnap 8 és 13 óra között tartják a hivatalos edzést Farcád és Székelyudvarhely között, így ebben az időszakban a két település között is teljes útlezárást léptetnek életbe. A környéken forgalomkorlátozásra kell számítani.
Ursula von der Leyen, új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus tegnap az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben. A bizottsági elnökjelölt leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.
Közölte ma délelőtt honlapján az országos Egészségbiztosító Pénztár. A CNAS szerint a hiba elhárításáig az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszer és orvosi segédeszköz kiadásokat offline módban folytatják.
A közúti infrastruktúráért felelős társaság igazgatótanácsa tegnap este Sorin Scarlatot nevezte ki a társaság ügyvivő vezérigazgatójává, aki eddig a fejlesztésért felelős aligazgatói tisztséget töltötte be. Sorin Scarlat utak, hidak és vasutak építésére szakosodott építészmérnök. Tanulmányait 2004-ben fejezte be, azóta dolgozott a magán- és közszférában egyaránt. Scarlat Narcis Neaga helyét veszi át a CNAIR élén. Viorica Dăncilă miniszterelnök kedden kérte Răzvan Cuc közlekedési minisztertől, hogy váltsa le Narcis Neagát, a CNAIR ügyvivő vezérigazgatóját. A kormány közleménye szerint a CNAIR tevékenységének kielemzésekor „indokolatlan késéseket” találtak az infrastrukturális beruházások terén. Narcis Neaga tegnap önként lemondott tisztségéről.
Újabb alelnöki megbízatást kapott tegnap Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában. A testület alakuló ülésén megválasztották a bizottsági elnököt is, a továbbiakban is Bernd Lange (Németország, S&D) EP-képviselő tölti be. Winkler Gyula szerint biztosítani kell, hogy az európai iparágak a nemzetközi piacon védelmet kapjanak a tisztességtelen versennyel szemben.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bizonyos bírósági ítéletek mellőzését és az államnak az igazságszolgáltatás folyamataiba való beavatkozását kérte román hivatali kollégájától, Teodor Meleşcanutól a két tárcavezető közötti keddi egyeztetésén – állítja tegnapi közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény szerint a román diplomácia vezetője emlékeztette magyar hivatali kollégáját, hogy “egy demokratikus jogállamban, amely tiszteletben tartja az európai értékeket és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, elfogadhatatlan, hogy a kormány beavatkozzon az igazságszolgáltatás folyamatába”. Emellett a román miniszter kérte, hogy a magyar hivatalosságok a jövőben tartózkodjanak a Románia elleni provokációktól. Szijjártó Péter a román külügyminisztérium közleményére reagálva közölte, hogy Románia olyan nyilatkozatot tett, amely nehezíti a kétoldalú kapcsolatok javítását. Kifejtette, hogy egy európai értékeket tiszteletben tartó jogállamban nem azokat büntetik, akik például egy temetőnél békésen demonstrálnak, hanem azokat, akik őket megtámadják. Fenntartják, hogy a román parlament és kormány dolga mindent megtenni és megfelelő jogi környezetet teremteni azért, hogy a kisebbségek gyakorolhassák a jogaikat, és senki ne büntesse diszkriminatív módon “horrorisztikus összegekre” a nemzeti közösség tagjait pusztán azért, mert jelképeiket használják.
A pénzügyminiszter tegnap azt nyilatkozta, hogy lezárultak a költségvetés-kiigazítással kapcsolatos egyeztetések a minisztériumokkal, ma tárgyalnak a témáról Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, július 31-én pedig a kormány elé kerül a költségvetés-kiigazítás tervezete. Eugen Teodorovici a téma kapcsán leszögezte, biztosítják a pénzt a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére, illetve a beígért befektetésekre, ezek jelentik a prioritást, “a fennmaradó különbözet pedig eloszlik majd a minisztériumok között”.
Legalább hat turista életét vesztette mára virradóra a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt. A rendőrség szerint a viharok tegnap este vonultak végig az ország északi részén található Halkidiki-félszigeten. Egy cseh házaspár akkor vesztette életét, amikor lakókocsijukat a heves széllökések magukkal rántották. Egy orosz férfinak és a fiának az életét egy kicsavart fa oltotta ki. Egy román nő és egy nyolcéves gyerek halálát pedig a vihar következtében leszakadt tetőelemek okozták. A hatodik halálos áldozatról egyelőre nem tudni részleteket. A tűzoltóság szerint húszan kerültek kórházba az ítéletidő miatt. A Halkidiki-félszigeten jelenleg több tízezer – főleg kelet-európai államokból érkezett – turista üdül.
Az ország déli és dél-keleti megyéiben több afrikai sertéspestigócot fedeztek fel az elmúlt hetekben. Az állategészségügyi szakemberek szerint a nagy meleg és a rovarok – főleg a kullancsok – elszaporodása okozza a járvány felerősödését, de a nyáron megnövekedett személyforgalom is hozzájárul ehhez. Tegnap Dâmbovița megye három településén összesen négy gazdaságban találtak fertőzött állatokat. A vaddisznók által terjesztett – az emberre amúgy nem ártalmas – afrikai sertéspestisjárvány tavaly söpört végig az országon, aminek következtében több tízezer állat elpusztítását rendelték el, tucatszámra zárták be a farmokat, korlátozták az élőállat-kereskedést, és felfüggesztették az állatvásárokat. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság legutóbbi, június 19-i nyilvántartása szerint még mindig 55 fertőző góc van országszerte, 11 megye összesen 31 települése érintett, és másik 10 megyében csak a vaddisznótetemekben mutatták ki a betegséget.
Klaus Iohannis államfő bevallása szerint azért hirdette ki az új nyugdíjtörvényt, mert jelenleg túl alacsonyak a nyugdíjak, így szükség van a jogszabályra. Iohannis kifejtette, hogy a miniszterelnök biztosította őt, hogy van pénz a nyugdíjak kifizetésére. Az államfő hétfőn hirdette ki a nyugdíjtörvényt, amelyet június 26-án fogadott el ismét a képviselőház az alkotmánybíróság által kért módosítások végrehajtását követően.
Az ezzel kapcsolatos referendum dátumát a parlament őszi ülésszakának elején jelölik ki. A Szociáldemokrata párt rámutat, a május 26-i referendumon kifejezett népakarat érvényre juttatása érdekében mielőbb meg kell tartani az alkotmánymódosító népszavazást.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ezt tegnap nyilatkozta. A tárcavezető ezzel Klaus Iohannis korábbi bejelentésére reagált, miszerint az alkotmánymódosító referendumot a novemberi elnökválasztás első vagy második fordulójával egy időben kellene megtartani. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha az a döntés születik, hogy még idén meg kell szervezni a népszavazást, meg kell jelölni az ehhez szükséges pénzforrást is. Az államfő nyilatkozatára reagáló közleményében a PSD azt hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosításra még a novemberben esedékes elnökválasztás előtt sort kell keríteni.
Az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete azután mondott le, hogy kiszivárogtak a brit sajtóban olyan, a Trump-kormányzatról szóló, gyakran igen lesújtó értékeléseket tartalmazó bizalmas diplomáciai táviratok a részéről, amelyek diplomáciai válságot okoztak a két ország között. A táviratokban többek között azt írta, hogy Donald Trump elnöksége alatt a Fehér Ház “egyedülálló mértékben működésképtelenné vált” és az elnök pályafutása “dicstelen véget érhet”. Donald Trump azonnal bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolattartást a diplomatával.
Klaus Iohannis a Korrupció Elleni Államok Csoportja jelentésének apropóján nyilatkozott az ügyben. Szerinte a GRECO-jelentés újabb piros lapot jelent a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége alkotta kormánykoalíció számára, amely összhangban van az Európai Bizottság által működtetett Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus és a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal.Felrótta, hogy a módosítások előtt a kormány következetesen elmulasztotta a nyilvános konzultációt, és nem átlátható módon fogadta el a változtatásokat. A Korrupció Elleni Államok Csoportja tegnapi jelentésében bírálta a kormányt az igazságügyi rendszer átalakításának kísérlete miatt, és megállapította: az intézkedések veszélyeztetik a rendszer függetlenségét és a korrupcióellenes küzdelmet.
A második mandátumra pályázó elnököt azt követően kérdezték jelöltségéről, hogy előző nap a PNL vezetőségével egyeztetett. Johannis nem kívánta kommentálni, hogy az USR-PLUS koalíció saját jelöltet indít, hanem csak annyit mondott, hogy minden ellenfelet versenytársnak tekint, kampányolni pedig saját magáért fog. Az alkotmánymódosító népszavazással kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy az elnökválasztás első vagy második fordulójával egy időben kellene tartani.
A javaslat a tárca honlapján jelent meg és az eddig érvényben lévő 20 ezres keretszámot növelné meg. A munkaügyi minisztérium így próbálja megoldani a súlyos munkaerőhiányt egyes ágazatokban, elsősorban az építőiparban, illetve ezzel is szeretné elkerülni, hogy külföldiek illegálisan vállaljanak munkát az országban. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint az év első öt hónapjában, több mint 60.000 állás maradt betöltetlen.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom tájékoztatása szerint a Liviu Rebreanu iskolában az intézmény vezetősége nem hajlandó a nyolcadik osztály elvégzését tanúsító okleveleket, anyakönyvi kivonatokat törvényes módon kiállítani: a magyar diákok nevei ékezetek nélkül kerültek fel az iratokra. Az iskola titkárnőjének és igazgatójának indoklása szerint a magyar nyelv ékezeteinek használata azért nem lehetséges, mert „a titkárságon használt szerver nem ismeri” a magyar ékezeteket.A CEMO közölte, hogy amennyiben az okleveleket nem javítják ki, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is fordulhatnak.
Az USR és PNL két óvást nyújtott be, amiatt, hogy a törvénytervezetek több mint háromszáz ponton „ártalmas” irányba módosítják a btk.-t és a büntetőeljárási törvénykönyvet. Klaus Johannis államfő május 10-én emelt alkotmányossági kifogást a btk., valamint a korrupciós tettek megelőzésére, felfedezésére és büntetésére vonatkozó törvény módosításai ellen. A két törvényt módosító tervezetet május 2-án küldte el Johannisnak kihirdetésre a parlament. A jogszabályt korábban már felülvizsgálta az alkotmánybíróság, és bizonyos passzusait alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért visszakerült a törvényhozó testület elé, amely azonban nem vette figyelembe azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a kifogásolt szövegeket az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel összhangba kell hozni. Másrészt a parlament olyan passzusokat is kitörölt a jogszabályból, amelyekre nem vonatkozott az alkotmányossági kifogás.