Erdély FM (Románia/Erdély)

A brazil kormány elutasítja a gazdasági nagyhatalmak 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére – közölte a brazil elnök kabinetfőnöke tegnap este. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. A brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök tegnap jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke közölte az RFI-vel, hogy a párt nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt. Kelemen emlékeztetett, hogy az RMDSZ már az európai parlamenti választások előtt jelezte, hogy nem támogatja a PSD-ALDE kormánykoalíciót, márpedig azóta semmi sem változott. Kelemen közölte, hogy az RMDSZ támogatna egy bizalmatlansági indítványt, de hangsúlyozta, a kezdeményezőnek, a Nemzeti Liberális Pártnak feltétlenül fel kell mutatnia egy parlamenti többséget és egy kormányprogramot. Kelemen Hunor kifejtette: az alkotmány 89. cikkelye megtiltja, hogy az államelnöki választások előtt hat hónappal előre hozott választásokat lehessen tartani, így ilyenre idén már nem kerülhet sor.

 Az áprilisban eltűnt 18 éves lány esetében nem ügydöntőek a DNS-vizsgálatok – jelentette be ma Felix Bănilă, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség főügyésze. A lány eltűnését a DIICOT vizsgálta, miután összevonta az ügyet a július 24-én eltűnt Dobrosloveni községből származó 15 éves Alexandra Măceşanu esetével, aki július 25-én a 112-es egységes hívószámon kért segítséget, mert elrabolták, megverték és megerőszakolták.A tettek elkövetésével Gheorghe Dincát, egy 66 éves caracali férfit gyanúsítanak. A nyomozás során Gheorghe Dincă beismerte, hogy július 25-én 12 óra körül meggyilkolta a 15 éves Alexandra Măceşanut, amikor rajtakapta, hogy telefonálni próbál, majd a holttestét elhamvasztotta.

A kormányülést követően azonnal benyújtja lemondását – közölte ma Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.  Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke tegnap jelentette be, hogy kizárják a pártból azokat a minisztereket, akik nem mondanak le, miután az ALDE kilépett a kormánykoalícióból.

 A bizottság jelentését holnap vitatja meg az alsóház plénuma. A tervezetet, amely kegyelembe részesítette volna az öt évnél rövidebb időre elítélt személyeket, 2017-ben kezdeményezte a Grindeanu-kabinet, és a felsőház még abban az esztendőben elfogadta. A Szociáldemokrata Párt múlt héten jelentette be, hogy úgy döntött, hogy a parlament rendkívüli ülésszaka alatt elutasítja az amnesztiára és közkegyelemre vonatkozó jogszabálytervezetet.

Az Eurostat ma közzétett adatai szerint, mindkét országban 37 százalékkal kell kevesebbet fizetni egy kilogramm húsért, mint az EU-s átlag. Viszonylag olcsó a hús még Bulgáriában, Litvániában és Magyarországon. Ezzel szemben a hús ára Ausztriában 46%-kal, Luxemburgban 42%-kal, Franciaországban 31%-kal és Belgiumban 26%-kal haladja meg az EU-s átlagot.

Több ezren vettek részt tegnap délután az úzvölgyi katonai temetőben a völgyben 75 éve vívott csata áldozatainak emlékére szervezett ökumenikus istentiszteleten. A megemlékezés szónoka, Böjte Csaba ferences szerzetes úgy vélte: Úzvölgye ügyében is győzedelmeskednie kell az igazságnak. Arra biztatta a hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. Jelen volt többek között Cseke Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője, Vincze Loránt europarlamenti képviselő, FUEN-elnök. A résztvevők között volt amúgy a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is.

A legtöbb ajánlat a szakképzetlenek számára szól, de keresnek gépkocsivezetőt, teherautóvezetőt, kereskedelmi dolgozókat, eladókat, általános asszisztenst, autószerelőt, szakácsot, minőségellenőrt. Az ajánlatban 13 állás szerepel felsőfokú és 187 középiskolát végzetteknek.A szabad állások listája megtalálható az intézmény honlapján vagy székhelyén.

 Mindössze fél évvel a megválasztását követően új tisztújító kongresszust hívott össze Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a kihívója által indított bírósági perrel összefüggésben. Csomortányit az Erdélyi Magyar Néppárt március 23-án Nagyváradon rendezett küldöttgyűlésén választották meg elnöknek, a tisztújítás azonban visszhangosra sikeredett. A zárt ajtók mögött rendezett ülésen lezajlott voksolás előtt az öt elnökjelölt közül Szilágyi Zsolt addigi elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök Csomortányi, míg a székelyudvarhelyi Nagy Pál Soós Sándor akkori országos alelnök javára visszalépett. Soós mindössze egyetlen szavazattal maradt alul a versenyben a 84 szavazatot összegyűjtő Csomortányival szemben, és már a kongresszus másnapján úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy nem ismeri el Csomortányi mandátumát, nem tekinti érvényesnek a szavazást. Soós bíróságon támadta meg a nagyváradi kongresszuson született választásai eredményt. Az ügyben még nem született ítélet.

Inkubátorházat hoznak létre a következő években Nyárádszeredában és Marosvásárhelyen. Az erről szóló szerződést tegnap írta alá Tóth Sándor Nyárádszereda polgármestere, Alexandru-Bogdan Murgu A “Dimitrie Cantemir ” alapítvány elnöke és Simion Crețu a  Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója Gyulafehérváron. Az inkubátorházakat a 2014-2020-as Regionális Operatív Program vissza nem térítendő támogatásából hozzák létre.A marosvásárhelyi inkubátorházat a program szerint 2021 június végéig kell létrehozni, a befektetés összköltsége több, mint 6,3 millió lej, amiből több, mint 3.8 millió lej vissza nem térítendő támogatás. Az inkubátorházban olyan vállalkozások tevékenykednek majd, amelyek a design, az építészet, a reklám, az IT, rádió, televízió, illetve mozi területen tevékenykednek. A központ létrehozásával legkevesebb 20 új munkahelyet teremtenek. A nyárádszeredai inkubátorház létrehozásának munkálatai a szerződés szrint 2023 júliusáig kell megvalósuljanak, melynek össz költségvetése közel 7 millió lej, ebből 3.6 millió lej vissza nem térítendő támogatás.

A Liberálisok és Demokraták Szövetségének vezetősége megszavazta tegnap, hogy a párt lépjen ki a kormányból, a miniszterei pedig mondjanak le tisztségükről az első kormányülésen – jelentette be Călin Popescu Tăriceanu. A pártelnök közlése szerint az ALDE ellenzékbe vonul, jómaga pedig lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Az alakulat a Victor Ponta vezette Pro Romániával lép szövetségre, és Mircea Diaconu független jelöltet támogatják az államfőválasztáson. Az ellenzék a miniszterelnök lemondását követeli. Viorica Dăncilă miniszterelnök tegnap esti sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy az ALDE színeiben tisztséghez jutott Ramona Mănescu külügyminiszter a kormány tagja marad. Ha az ALDE többi minisztere hasonló döntést hoz, ők is folytathatják tevékenységüket, ha viszont nem, ügyvivő tárcavezetőket neveznek ki a helyükre – nyomatékosította. Dăncilă szerint az energiaügyi minisztérium vezetését Niculae Bădălău gazdasági miniszter venné át, a környezetvédelmi minisztérium vezetésével Ioan Deneşt bíznák meg, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős ügyvivő miniszter pedig Radu Oprea üzleti környezetért felelős tárcavezető lenne. Dăncilă ugyanakkor bejelentette, hogy a PSD folytatja a kormányzást.

Bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői, és kezdeményezni fogják az előrehozott parlamenti választások megszervezését – jelentette be tegnap Ludovic Orban pártelnök. Orban szerint a PNL készen áll átvenni a kormányzást, de csak azt követően akar kormányra kerülni, hogy az állampolgárok bizalmat szavaznak nekik.

Az RMDSZ meg fogja szavazni a Nemzeti Liberális Párt által beharangozott bizalmatlansági indítványt – nyilatkozta tegnap este a Mediafaxnak Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint a kormány megdöntésére irányuló ellenzéki kezdeményezés ezúttal sikerrel járhat.A politikus elmondta, várható volt a Liberálisok és Demokraták Szövetségének kilépése a kormányból. Ennek következménye pedig az, hogy a Dăncilă-kabinet parlamenti többség nélkül marad. Az RMDZ elnöke hangsúlyozta, parlamenti többség nélkül nem lehet kormányozni. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem támogatja ezt a kormányt, ellenzékben marad.

Újabb négy miniszterjelölt kinevezését kérte Klaus Johannis államfőtől hétfőn Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök. A belügyi és oktatási tárca élén várható volt a váltás, mivel ezt a két minisztériumot – a korábbi tárcavezetők lemondatása, illetve leváltása miatt – ideiglenes mandátummal vezette a két megbízott kormánytag. A Szociáldemokrata Pártot irányító Dăncilă azzal okozott meglepetést, hogy a kormányátalakítást a júniusban kinevezett Ana Birchall igazságügyi miniszter lecserélésére is fel akarja használni, amihez pénteken a pártvezetés hozzájárulását is megszerezte. Az igazságügyi tárca élére Dana Gârbovan kolozsvári bírót javasolta a miniszterelnök.  A belügyminisztérium élére a miniszteri tisztséget jelenleg ideiglenesen betöltő Mihai Fifor stratégiai partnerségekért felelős kormányfőhelyettest jelöli a PSD, a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Iulian Iancut javasolják. Az oktatási miniszteri tisztséget Șerban Valeca szenátorra bíznák. Az államfő 10 napon belül kell válaszoljon.

Közölte ma Răzvan Cuc közlekedési miniszter. A Taromnál elsősorban a kereskedelmi, beszerzési és gazdasági osztályon csökkentik a személyzetet. Ezen kívül a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságban csökkentik a vezető beosztások számát.

Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök egy Facebook-bejegyzésben közölte, hogy a hosszas közbeszerzési eljárás és a rendszeres pereskedés után sikerült minden akadályt elhárítani a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér utastermináljának építése elől, így hamarosan elkezdődhetnek a munkálatok. A vidombáki reptér 12 ezer négyzetméteres utasterminálja három szintes lesz. A tervek szerint egyébként 2021 elején már beindul a brassói reptér.

Jelentette be Emmanuel Macron francia elnök a G7 csúcstalálkozóján. Ezen kívül hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére, Franciaország pedig katonai segítséget is nyújt a területen. Elmondása szerint jelenleg 1,2 millió négyzetkilométeren ég az esőerdő. A bolíviai elnök tegnap egy Twitter-üzenetben hívta meg a G7-országok vezetőit, hogy látogassanak el hazájába, és segítsenek az amazonasi esőerdőt pusztító tüzek megfékezésében.

Nyilatkozta Csomortányi István, a párt elnöke a Maszolnak. Elmondása szerint a tisztújító gyűlésen bizalmi szavazást vár az önkormányzati választásokra való felkészülés részeként. A márciusi tisztújító küldöttgyűlésen Csomortányi István 84, Soós Sándor 83 szavazatot kapott. Soós Sándor ezután bíróságon támadta meg az eredményt mivel elmondása szerint az EMNP alapszabálya szerint az elnököt a 170 fős küldöttgyűlés minősített többséggel választja meg, ami legkevesebb 86 szavazatot jelent, így  a tisztújítás szabálytalanul történt.

Jelentette be ma Ludovic Orban pártelnök. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői ezen kívül kezdeményezni fogják az előrehozott parlamenti választások megszervezését is. Orban szerint a PNL készen áll átvenni a kormányzást, de csak azután akar kormányra kerülni, hogy az állampolgárok bizalmat szavaznak nekik, ezért ha a Dăncilă-kabinet megbukik, a „legitim többség” kialakítása érdekében előre hozott választásokat kezdeményeznek.

A Mediafax szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége elnöke a párt mai vezetőségi ülésén jelenti be hivatalosan is, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. A párthoz közelálló személyek szerint ezután biztosra vehető az is, hogy az ALDE felbontja a Szociáldemokrata Párttal kötött kormánykoalíciós megállapodást is.